EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2010.12.21. Heti Világgazdaság (online kiadás), Polgár Gyula: Egy volt háromperhármas füstölgése
    porhintés a köbön

    Rétvári Bence államtitkár bejelentéséről, hogy a III/III-as titkosszolgálati jelentések eredeti példányát odaadják az érintetteknek, „azoknak, akiket besúgtak”.

    „Egyébként is lidércnyomás lenne az eredeti dokumentumok kiadása. Képzeljék el, hogy egy jelentésen, egy oldalon szerepel Csoóri Sándor, Eörsi István, Csurka István és Konrád György. Most akkor kinek adják ki az eredeti jelentést?”

  • 2010.12.22. irodalmijelen.hu, Onagy Zoltán: PETRI GYÖRGY
    (1943. december 22.–2000. július 16.)

    Emlékezés Petri Györgyre. Az írótársak, köztük Eörsi István anekdotái Petriről.

  • 2010.12.23. hetek.hu, Konrád György: Mi ez már megint?
    Ez a szerkesztett naplójegyzet az 1980-as években keletkezett.

    Részlet egy 1980-as években íródott naplójegyzet szerkesztett változatából. Eörsi István említése.

  • 2010.12.24. Magyar Szó, Szabó Palócz Attila: Történelmi énszarvas
    VISSZAPÖRGETÉS

    Allen Ginsberg nem közölt verseiről. Ginsberg európai turnéja Eörsi István kíséretében. Az újvidéki Gisberg-estről, amelyen részt vett többek közt Eörsi István és Végel László. Ginsberg Bombázás című verse lefordításának és közzétételének története.

  • 2010.12.28. Magyar Nemzet, Ludwig Emil: Tizenhét év

    A ZDF 1993. decemberében politikai összeállítást sugárzott Magyarországról. Eörsi a kommunisták legnagyobb bűnének azt nevezte, hogy „nem söpörték el az utolsó szálig azt a fasiszta csőcseléket, amelyik most egyenruhában masíroz a magyar fővárosban”. Konrád György most ismét nyilatkozik a Berliner Zeitungnak a sajtószabadság ügyében, és a szélsőjobb veszélyére hívja fel a figyelmet.

    Előzmény:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből

    Reagálás:

    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot, valamint az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2010.12.28.xmagazin.hu, Csaba László: Média, te drága!

    (Gondolatok az új médiatörvény kapcsán. A szerzőnek a jelenlegi helyzet a kb. 20 évvel ezelőtti állapotokat juttatja eszébe, amikor náci-veszélytől volt hangos a sajtó, Eörsi és Konrád szerepe.)

  • 2010.12.budapestbabszinhaz.hu, Christian Morgenstern: Gallows Songs ropedance with puppets in one act

    (Christian Morgenstern: Akasztófadalok - bábjáték egy felvonásban. A fordítók közt: Eörsi István.)

  • 2010.12.feszek.muveszklub.hu, Decemberi program

    (Részlet a Fészek Művészklub decemberi programjából.Szélkötő Kalamona /mesemusical/. Írta: Litvai Nelli, versek: Eörsi István, zene: Darvas Ferenc.)

  • 2010.12.pecsinemzetiszinhaz.hu, Candide

    (A Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka.)

  • 2010.12.szám Egyenlítő, Alekszandr Sztikalin: Lukács György egy életmű forrásai és tanulságai 2. rész

    Utalás Lukács György: „Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon” című kötetre. Az interjúkat készítette: Eörsi István és Vezér Erzsébet.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 2010.14.szám Pesti Műsor Online, Dercsényi Dávid: Kolorádó Kid

    Vágvölgyi B. András első filmjéről, melyet Eörsi Istvánnak dedikált.

    „A megalkuvó, eszményeit feladó, elvtelen különbékéket kötő magyar társadalom ebben a három percben olyan éles fénytörésbe kerül, mint a film dedikáltja, a néhai Eörsi István (maga is 56-os elítélt) számos ostorozó cikkében.”

  • 2010.19.szám Műút, Krupp József: Kritika és világnézet
    (Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok.
    Bírálatok és méltatások. Jelenkor, 2010)

    Könyvkritika Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok című kötetéről. A könyvben Eörsi Istvánról szóló fejezet is szerepel.

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2010.19.szám Műút, Vári György: Sok magyar kérdés
    (Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok.
    Bírálatok és méltatások. Jelenkor, 2010)

    Könyvkritika Radnóti Sándor: Az Egy és a Sok című kötetéről.

    „Ami a karakterekben, portrékban és nekrológokban lenyűgözi, az a szellemi elevenség, mely szükségszerűen nonkonformista. Eörsi legfontosabb tulajdonságainak egyike is »az örökös kívülmaradás a közmegegyezésen«; Tamás Gáspár Miklós, ahogy Eörsi is mindig, minden korszakában kívül állt egyfajta standard liberalizmus közmegegyezésén; Könczöl Csaba figurájának is meghatározó vonása a nonkonformizmus, stb.”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2010.78.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, Márton László: A spandaui hóstát
    Berlini jegyzetek
    OSZT VESZT

    Magyar írók Berlinben, és a fordítások.

    „Eörsi István, aki Berlin egyik legjobb magyar ismerője volt, még a Bleibtreustrassét is lefordította »Maradjhű utcá«-nak (és milyen jó kötetcím lett belőle!), holott Carl Bleibtreu egy első világháború előtti drámaíró volt.”

  • 2010.dunatv.hu, Kaiser Ottó: Csodavadászat. Heti gondolat. Berlin, 2005. október

    (Látogatóban Terézia Moranál, az "Eörsi-asztalról", ahol tort ültek Eörsi halálára. Fotó Eörsiről.)

  • 2011. 7ora7.hu, Nyulassy Attila: Amikor koppan a kör

    (Színikritika. Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör - Budapesti Operettszínház - a `92-es kaposvári verzió stúdióváltozata - Somogyi Szilárd rendezése.)

  • 2011.01.01. (1.szám) Napút, Szalay Károly: A Gyurkovics

    Gyurkovics Tibor költői nagyságáról, baráti köréről, könyveiről, a szerzővel való kapcsolatáról. A köpönyegforgató volt barátokról azt mondta, „hiszteroliberális”. Az Élet és Irodalomban ellene végrehajtott támadásokról. A Lyukasóráról.

    „Amikor köztudottá vált, hogy Eörsi Pista súlyos beteg, elmeséltem neki, hogy az 1950-es évek legelején igen jó kollegiális viszonyban, majdhogynem barátságban voltunk Benedek Marcell műfordítás-szemináriumában. A voltaképpeni kulturált kapcsolatunk azután sem szűnt meg, annak ellenére sem, hogy az ő útjai messze vezettek egyetemista korunkétól. Egyik nap azután, amikor közös ismerőseinktől megtudtam, hogy Eörsi Pista sokat szenved és haldoklik, mondtam Tibornak. Pár nap múlva kettesben ültünk a Lyukasóra szerkesztőségében, és akkor azt mondta: – Fölhívtam Eörsi Pistát. Ellentétben veletek, mi durván összevesztünk. Én pedig nem tudtam elviselni, hogy úgy távozzon a másvilágra, hogy a tüskét, amit én hagyhattam benne netán, ne húzzam ki belőle. A hangjából úgy éreztem, örült a hívásomnak.”

    (Szabadi Vera megjegyzése) Erről így ír Kőrössi P. József Eörsivel közös könyvében (Eörsi István: Végjáték – Kőrössi P. József: Naplóromok):

    „Pista mondja, hogy valamelyik tévészereplése után felhívta Gyurkovics – ők sohasem voltak egymásról jó véleménnyel –, és azt mondta neki: »Hogy nézel ki, Pista, úgy le vagy fogyva. Te meg fogsz halni. Sokan mondták, de én nem hittem el, ne haragudj, őszintén sajnállak.« »Amíg beszélt – mondja Pista –, azt fogalmaztam magamban, hogy majd jól odamondok neki, elküldöm a picsába vagy valami hasonlóra vetemedek. De közben rájöttem, hogy éppen ezt akarja, a dühömet, az indulatomat. Ezért aztán, amikor befejezte, csak annyit mondtam, hogy köszönöm, Tibor, nagyon rendes tőled, hogy gondolsz rám, és együttérzel. A vonal túlsó oldalán hosszú, döbbent csend. Nem erre számított, hiszen ismer, de ezek szerint nem eléggé, mert nem értette, mi történik. Hosszú szünet után, miután már én sem szóltam bele többet, letette a telefont. Hosszú, hosszú szünet után.«”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2008.12.23. (52.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: A Bazilikában
    • Magyar Demokrata, 2011.12.14. (50.szám) Szalay Károly: Gyurkovics redivivus
    • Magyar Demokrata, 2018.11.21. (47.szám) Szalay Károly: Gyurkovics

  • 2011.01.04. Népszava, Népszava-információ: Bizonytalan az Éless-Szín sorsa

    A kőbányai közgyűlés nem támogatja tovább Éless Béláék működését. A társulat által bemutatott darabokról, többek között Eörsi István A fogadás című darabjáról. Egy jobbikos képviselő nem tartotta szerencsésnek, hogy Eörsit játszanak... Fotó: Hegedűs Miklós és Sörös Sándor A fogadásban

    • A fogadás, 18 dráma című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2011.01.04.prae.hu, Vécsei Rita Andrea: A mélypont ünnepe

    (Részlet. Felolvasások és beszélgetés a sajtószabadság védelmében a Sajtótörvény hatálybalépésének alkalmából. Eörsi megidézése: szép a szocializmus, ám a kommunizmus maga a szépség.)

  • 2011.01.06. 7ora7.hu, Ugrai István: Chicago
    (Részlet a színikritikából. Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat. Utalás Eörsi fordítására.)

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 2011.01.06. Magyar Hírlap, Bayer Zsolt: Ugyanaz a bűz 2.

    Kun Béláról, Jászi Oszkárról, Göncz Árpádról, Eörsi Mátyásról, trianonról.

    „Eörsi Mátyás szabad demokrata országgyűlési képviselő (keresztnevét szerető szülei Rákosi iránti tiszteletük jeléül választották) imigyen nyilatkozott a német rádiónak: »Rákosi legnagyobb bűne az volt, hogy nem irtotta ki ezeket a fasisztákat«. A kiirtandó fasiszták alatt pedig a kormánypártiakat értette, továbbá azokat, akik ki merészelték fütyülni Göncz Árpádot.”

    [Az idézet nem Eörsi Mátyástól, hanem Eörsi Istvántól származik. Ráadásul a lapban az idézett mondat is hibásan jelent meg. Helyesen: „A kommunisták legnagyobb bűne, ...hogy ha nem is testileg, de szellemileg nem tudták kiűzni ezt a söpredéket.”]

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.23. Munkatárs: Rágalom riport megrendelésre (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Magyar Hírlap, 2011.01.11. Helyesbítés
    • hirszerzo.hu, 2011.01.07. Hírszerző: Beperelték Bayer Zsoltot, mert megint nem írt igazat
    • nepszava.com, 2011.01.08. Bayer Zsolt megint fröcsögött és bakot lőtt
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2011.01.06.bookline.hu, Dózsai, Mónika - Gönczy, Gabriella - Hartl, Nina: "Berlin, meine Liebste. Schließen Sie bitte die Augen."

  • 2011.01.07. (1.szám) Élet és Irodalom, György Péter: A médiatörvény után

    Publicisztika a sajtószabadság siralmas állapotáról az új médiatörvény után.

    „Ha a Fidesz úgy képzeli, hogy a magyar médiaiparban dolgozó száz és száz médiamunkás egyszerűen tudomásul veszi, hogy visszatért a Kádár-korszak, így – Eörsi István hasonlatát idézve – a szart ismét kakinak kell nevezniük, akkor – attól tartok – olyan emberekkel veszik magukat körbe, akik nem élték át a szabad beszéd és írás etikai és esztétikai élményét.”

    A cikkben említett Eörsi-epigramma: „Ott kezdődik az író árulása, / hogy ürüléknek mondja a szart.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) E.I.: Tégy a gyűlölet ellen

  • 2011.01.07. hirszerzo.hu, Hírszerző: Beperelték Bayer Zsoltot, mert megint nem írt igazat
    2011.01.08. nepszava.com (Amerikai Népszava), Bayer Zsolt megint fröcsögött és bakot lőtt

    Eörsi Mátyás bepereli Bayer Zsoltot, amiért Bayer „Ugyanaz a bűz 2.” címmel, a Magyar Hírlapban 2011. január 7-én megjelent cikkében Eörsi István egy mondatát neki tulajdonította. Az idézett mondat ráadásul hibásan jelent meg. Eörsi annak idején a ZDF-nek nyilatkozott Göncz Árpád kifütyülésével kapcsolatban. „A kommunisták legnagyobb bűne, ... hogy ha nem is testileg, de szellemileg nem tudták kiűzni ezt a söpredéket.” Fotó: Bayer és a szűk Fidesz-elit

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.23. Munkatárs: Rágalom riport megrendelésre
    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.29. Balogh Ernő – Pogonyi Lajos: Búcsú a politikától
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Magyar Nemzet, 2004.01.02. Ludwig Emil: Kiűzni, levadászni, kiirtani
    • Magyar Hírlap, 2011.01.06. Bayer Zsolt: Ugyanaz a bűz 2. (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Hírlap, 2011.01.11. Helyesbítés
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot, illetve az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.