EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.09.szám Kritika, Írók Boltja – Sikerlista – augusztus

    7. Eörsi István: Versdokumentumok magyarázatokkal.

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2001.10.04. (40.szám) Magyar Fórum, Chrudinák Alajos: „A liberális nyájszellem agyagba döngöli a szuverén gondolkodást”

    Jegyzet az amerikai terrortámadás után született „rágalomhadjáratról”, az antiszemitizmus vádjáról, gyűlöletbeszédről. Idézetek.

    „Ezek az Izraelhez kötődő, balliberális acsarkodó és nyekergő imamalmok – Konrádok, Eörsik és Bauerek – el akarnak hallgattatni bennünket, azt szeretnék, ha végre befoghatnák pörös szánkat.”

  • 2001.10.05. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A torony védelmében

    Publicisztika. A szeptember 11-i, Amerikát ért terrortámadás után – a terror mint kormányzati elv. A globalizáció és terrorizmus összefüggéséről. Szaddám Huszein és Csurka István káröröme. Az eseményeket elemezni kell, hogy miért történhettek meg. A nácizmus nem egyenlő a sztálinizmussal. Hans Magnus Enzensberger Öbölháborús cikkéről. „…a világméretű terrorizmus irányítói az emberiség legelvetemültebb kártevői Hitler és Sztálin halála óta.”

    Reagálás:

    • Magyar Demokrata, 2002.05.23. (21.szám) Szentesi Zöldi László: Lenin, terrorizmus
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 2014.10.31. (39.szám) Kertész Ákos: A hamis zsidó önkép. Baloldali antiszemitizmus
    • Amerikai Népszava (online), 2014.11.24. Eörsi László hozzászólása Kertész Ákos cikkéhez

  • 2001.10.08.Salzburger Nachrichten, 10 Jahre Literaturhaus Salzburg

  • 2001.10.11. (41.szám) Magyar Demokrata, Kocsis Sándor: Álom

    Olvasói levél. Álmában a keresztledöntés után tiltakozó tömeg vonult a Parlament elé kérve a Göncz Árpádot, hogy ítélje el a barbarizmust.

    „Álmomba egy pillanatra felvillant néhány arc a Parlament ablakából kivigyorogva. Fodor Gábor, Tamás Gáspár Miklós, Bauer (a körmös fia) és az ÁVO-s tanácsadót szinte napjainkig foglalkoztató, és a Sztálin Jóskát máig imádó (és hozzá ódát író) két Eörsi, István és Mátyás képe.”

  • 2001.10.15. Magyar Hírlap, E.I.: Üzenet Orosz Istvánnak

    Milyen otromba sértéseket kell elviselniük a szabadgondolkodóknak, a liberálisoknak? A jobboldal, a szélsőjobboldal és a klérus jellemzői és szövetségeik. A jobboldal szerint a liberálisok magyargyilkoló zsidók.

    „…az Orbán-kormánynak három és fél év alatt sikerült életre keltenie a kisantant mai változatát. Ma is, akárcsak Horthy korában, szövetség szövődik a magyar revansizmus visszaszorítására szomszédaink között. A számlát ma is, akárcsak Horthy korában, elsősorban a magyar kisebbségeknek kell majd állniuk. […] A Magyar Hírlap október 13-ai számában Orosz István joggal követeli, Tamás Gáspár Miklóssal és Kis Jánossal vitázva, hogy szabjanak végre törvényes határt a gyalázkodásnak. [...] Orosz szerint a baloldali újságírás provokálja ki a csurkizmust. Így hát akarata ellenére relativizálja azt a jobboldali szennyáradatot, amely ellen ír.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2001.10.13. Orosz István: Az anyázás kultúrája – Nincs a honlapon

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2001.10.17. Orosz István: A szív sugallatai

  • 2001.10.17. Magyar Hírlap, Orosz István: A szív sugallatai

    A baloldali radikális újságírásról, a „jogos gyűlöletről” vitatkozik Eörsi Istvánnal. Cáfolja, hogy relativizálja a jobboldali szennyáradatot: „...nincs semmiféle elfogadható indok a jobboldali szennyáradatra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Eörsivel együtt hinnék a »jogos gyűlölet«-ben, ha az baloldali radikális.” 

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2001.10.13. Orosz István: Az anyázás kultúrája – Nincs a honlapon
    • Magyar Hírlap, 2001.10.15. E.I.: Üzenet Orosz Istvánnak

  • 2001.10.18. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Kortárs Krónika 1956-ról

    Könyvkritika. A Nóvé Béla válogatta és szerkesztette könyvet a kortársak, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői írták. A visszaemlékezők között van Eörsi István is.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2001.10.18. Népszabadság, P. L.: Rács mögött, mégis szabadon
    Húszéves a Beszélő

    Az 1981-ben megjelent illegális Beszélő huszadik születésnapja alkalmából tegnap ünnepi sajtótájékoztatóval egybekötött baráti beszélgetést tartottak az egykori szerkesztő, Kőszeg Ferenc budapesti lakásán. Fotó

    „A Beszélő huszadik születésnapja alkalmából péntek déltől nagyszabású kulturális rendezvényeket tartanak a Zrínyi Nyomda üzemcsarnokában. A szervezők húsz festőt kértek fel, hogy monumentális történelmi panoráma formájában készítsenek alkotásokat az utóbbi húsz év Magyarországáról. Játékos parlamenti interpellációs versenyt is rendeznek, amelyen írók, költők, publicisták tesznek föl kérdéseket a »minisztereknek«, akiket Pogány Judit és Vallai Péter alakít. A kérdezők többek között Eörsi István, Forgács Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Tábori Ádám, Petőcz András, Orbán János Dénes és Petri Lukács Ádám lesz. Este Sziámi- és Balaton-koncertet tartanak a 80-as évek underground zenéjéből.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2001.10.20. Pogonyi Lajos: Sajtószabadságot – mindenkinek

  • 2001.10.20. Népszabadság, Pogonyi Lajos: Sajtószabadságot – mindenkinek
    Beszélgetés Kis János filozófussal, a Beszélő egyik alapítójával a húszéves lap múltjáról

    Kis János filozófus, a Beszélő című folyóirat egyik alapítója nyilatkozik arról, hogy mit is jelentett a lengyel szükségállapot kihirdetése napján illegális lapot indítani Magyarországon. Szilágyi Sándor szervezte a lap alapítását, később csatlakoztak néhányan. A lap munkatársainak felsorolása – Eörsi István említése. Iványi Gábor volt a lap címének az ötletadója. Konspiráció, az előállítás, a terjesztés, a rendőri jelenlét, főbb témáik. A Társadalmi Szerződés című programjavaslatukban írták le először, hogy Kádárnak mennie kell. Fotó

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2001.10.18. P. L.: Rács mögött, mégis szabadon

  • 2001.10.22. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Beszélő-buli, avagy Mickey Mouse anthraxszal

    Beszámoló a Beszélő húszéves születésnapi bulijáról.

    „Nem elfogadni a felkínált alternatívákat, hanem újabbakon gondolkodni, most is – ezt Eörsi István nyomatékosítja.”

  • 2001.10.22. Népszabadság, Nagy N. Péter: A csőcselék Angyal-kövei

    Angyal Istvánról, a Tűzoltó utcai felkelők parancsnokáról, Eörsi István barátjáról. Az ’56-os forradalomban való részvételéről, letartóztatásáról. Halálos ítéletet kapott, de lemondott a fellebbezésről. Sírköve – Jovánovics György alkotása – a temető végében, a 301-e s parcella mellett, emléktáblája a Tűzoltó utca 36. számú ház falán van.

    „Kevés ember lehet a világon, akinek olyan szobor állítana emléket, amelyet saját maga képzelt el a kivégzése előtt a börtönben. Viszont nem is Angyal Istvánról volna szó, ha széles körben ismert volna, hogy tőle származik a rákoskeresztúri köztemető Nemzeti Emlékhelyének »alapító okirata«, amelyet Eörsi István csempészett ki közös börtönükből: »Nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel együtt voltunk, és akikkel együtt térünk meg.«"

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják ANGYAL ISTVÁN nevét. 

  • 2001.10.23. Fáklya – Bihari Napló (Nagyváradi Lap), Szilágyi Aladár: Azok a pesti srácok...
    MAGYAR OKTÓBER

    Összeállítás az 1956-os forradalomról. Eörsi István említése.

  • 2001.10.24. Magyar Hírlap Online, Kuklai Kata: Mese a szubjektív autóbuszos városnézésről

    Irodalmi városnéző buszos túra Eörsi Istvánnal. A meghirdetett eseményre a szerző – bárhogyan is igyekezett – nem tudott jegyet szerezni. Ennek a kálváriáját írja le. 

  • 2001.10.25.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista - Interpelláció (Publicisztika; Kérdések a Miniszterelnök úrhoz Hóman Bálint újratemetésének tárgykörében.

    Reagálás:
    Népszabadság, 2005.10.29. Révész Sándor: A múlt köde - 2001. október.)

  • 2001.10.26. Hetek, Papp Kornélia: Meg kellett törni a csendet

    A Beszélő 1981-es indulásáról, a kezdetekről, a demokratikus ellenzékről. A húszéves születésnap tiszteletére megtartott emlékesten az 1982-87 közötti időszakból származó szamizdatírások hangoztak el. Idézetek a felszólalásokból. Fotó: Göncz Árpád és Tamás Gáspár Miklós.

    „A társadalom minden korszakban bizonyos mértékű alternatívát kínál föl – állapította meg Eörsi István –, ezekkel azonban nem feltétlenül kell megelégedni.”

  • 2001.10.27. Magyar Nemzet, Csontos János: Kalocsai hímzés
    Polgári kaszinó

    Október 23-át sokan a 301-es parcellához való zarándoklattal ünnepelték, így a szerző is családjával látogatott el oda.

    „Tizenheten voltunk, mint a hattyúk – de még nálunk is többen annak a különbusznak az utasai, akik Eörsi István idegenvezetésével (»Budapest börtönváros«) érkeztek a helyszínre. Eörsi jó kalauznak bizonyult – látszott, hogy ebben az ügyben kompetens ember.”

  • 2001.10.30. Magyar Hírlap, E.I.: Címzett kerestetik

    Kinek szólhattak Orbán Viktor Duna Televízióban elmondott mondatai a státustörvényről? Revizionista programként értelmezhető Orbánnak az a mondata, hogy „Romániának az a problémája, hogy kétmillióval több, Magyarországnak pedig az, hogy kétmillióval kevesebb magyar él a területén”. Csurka és a MIÉP szalonképtelensége ellenére Orbán szövetséget kötne velük, ha csak így tarthatná meg a hatalmát. „De azért jobban szeretné a miépes jobboldaliakat és a mélyen tisztelt söpredéket is átcsábítani magához Csurka széles háta mögül. Ennek a nemes célnak az érdekében vállalja miniszterelnökünk még azt is, hogy új kisantantot kovácsoljon Magyarország köré.”

  • 2001.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), E.I.: Gondok a hetvenedikben

    Vers.

  • 2001.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), E.I.: Költői kérdés
    Költői válasz

    Ki a magyar? Miért halvány ma a szabadság orcája? Ady Endre: „Én nem vagyok magyar?”. „Hová asszimilálódjon egy asszimilálódott zsidó?” A stadionok Hitlert éltető fiataljai, miközben az Dávid Ibolya nem ért a futballhoz. Idézet Petőfi Sándor A szabadsághoz című versből és későbbi naplójegyzeteiből. „Aki forradalmi korban túl korán észleli, hogy halványul a szabadság orcája, az e folyamat végét ritkán éli túl.”

  • 2001.10.szám Híd, KRÓNIKA
    MEGJELENT

    Öt nyelven, öt országban jelenik meg az új közép-európai folyóirat, a Kafka. A Goethe Institut Inter Nationes e. V. adja ki. Az első tematikus szám címe Úton Európa felé, s a (közép-)európai ember kérdéskörével foglalkozik, melyről Konrád György, Eörsi István, Slavenka Drakulić, Matthias Rüb, Katharina Raabe, Mircea Dinescu, Bora Ćosić, Tomaš Kafka, Lothar Müller írását olvashatjuk. (Eörsi István: A helymeghatározás buktatói című írását a 28. oldalon találjuk.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kafka, 2001.01.szám E.I.: A helymeghatározás buktatói
    • Neue Zeitung, 2001.03.09. (10.szám) Monika Lutsch: Europa jenseits von Wirtschaftsprognosen, Aktienkursen und Versicherungspolicen
    • Élet és Irodalom, 2001.04.06. (14.szám) E.I.: Jelentés magyarellenes ösztöneimről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Heti Válasz, 2001.06.08. (9.szám) R. P.: Európa újratervezése

  • 2001.10.szám Kortárs, Kolozsvári Papp László: Sírószövetség

    Publicisztika az ősszel tartandó írószövetségi közgyűlésről, az írószövetség eljelentéktelenedéséről, a magyar írókról.

    „…magánérdeklődésemre csak Eörsi István tarthat számot. Kíváncsi lennék közelebbről arra a lélekre, mely a Sztálin-versektől az Allgemeinéig nyúlik, és nem szakad. Mármint pszichológiai szempontból, ámbár végszükségben elbeszélgetnék a pattanásig feszült lélektulajdonossal is. Széltében beszélik, hogy megnyugtató a lényem...”

  • 2001.10.szám Mozgó Világ, ifj. Korsós Antal: A demokratikus ellenzék ügyvédje – Dornbach Alajos
    JOGÁSZPORTRÉK IV.

    Rövid életrajz, majd beszélgetés Dornbach Alajossal („Lojzival”), a demokratikus ellenzék ügyvédjével. Találkozása Soros Györggyel; a Magyar Soros Alapítvány létrehozásának körülményei. Az alapítvány magyarországi tevékenységével kapcsolatban jobboldali közírók vádjairól, a globalizációról, a Máltai Szeretetszolgálatról, a támogatottak köréről („legnagyobb összeget a Fidesz kapta”), Vásárhelyi Miklósról, a hatalomátmentési kísérletekről, Sorosról mint emberről. Azokról a perekről, melyekben az alapítvány nevében részt vett. A TDDSZ-ről, a TIB-ről, a Nagy Imre-temetésről, a Független Jogászfórumról, a kerekasztal-tárgyalásokról, az SZDSZ-ről, országgyűlési képviselőségéről, házvezetési tevékenységéről

    „Kezdettől fogva szoros kapcsolatot tart az 56-osok úgynevezett értelmiségi körével – Donáth Ferenccel, Andorka Rudolffal, Eörsi Istvánnal, Gáli Józseffel, Szabó Miklóssal, Pomogáts Bélával, Lukácsy Sándorral és másokkal. […] A hetvenes-nyolcvanas években Eörsi István egyik barátját Csurka Istvánnak hívták. Én is Eörsi István lakásán egy nagyszabású házibulin ismerkedtem meg Csurka Istvánnal.”

  • 2001.10.szám Tiszatáj, Balázs Attila: Egy történet története
    Sinkó Ervinnek, a forradalmárnak, drvari emigránsnak és Tanszékalapítónak

    Az önreflexív elbeszélés a szerző alkotói folyamatát és az emlékezet megbízhatatlanságát tematizálja. Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.