EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.08.04. Magyar Nemzet, Mesterházy Ákos: Keresztyénség, liberalizmus és nacionalizmus
    A valós életben viszonylagos a szabadság megvalósításának lehetősége

    „A mai világ egyik uralkodó szellemi áramlata a keresztyénség, de igen hangsúlyos a liberalizmus és a nacionalizmus is. Mind a három messzemenően heterogén, nagyon sok fajta változata van. […] Sok baloldali vallásilag semleges, vagy éppen harcos ateista alapon áll abból a meggondolásból kiindulva, hogy az ember mértéke saját maga, eleve jónak, tökéletesnek született, tehát nincs szüksége felsőbb transzcendens hatalmakra, nincs szüksége megváltásra, mert ezek a szerintük torz képződmények csak akadályozzák a szabadság tökéletes megvalósulását. Minden, ami ennek útjában áll, azt retrográdnak minősíti, a vallást babonának, ahogy ezt Eörsi István a Népszabadságban írt (2001. február 11.) cikkében is kifejti.”

    Az említett idézet nem található meg a Népszabadság jelzett számában, azon a napon nem is jelent meg a Népszabadság.

  • 2001.08.07. Magyar Hírlap, Stark R. László: Látszat és valóság a mágikus tükörben

    Beszélgetés Szetey Gábor személyügyi államtitkárral.

    Kérdező: „Nemrég egy vezető konzervatív budapesti várospolitikus [Tarlós István] azt mondta, hogy neki semmi kifogása a melegek ellen, de ő inkább maradna hetero. Ő volt az, aki korábban a Szigeten a Magic Mirror sátor ellen ágált, és többek között szegény Eörsi Istvánnak kellett bennünket megvédenie.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2001.07.12. Munkatárs: A Sziget Kft. közleménye
    • Népszava, 2001.07.12. Simon Zoltán: Alkotmányellenes tiltás?
    • Magyar Hírlap, 2001.07.13. D. P.: Index-törzsasztal az egyezségről
    • Népszabadság, 2001.07.13. Munkatársak: Bojkottfelhívás a Pepsi Sziget ellen?
    • Népszava, 2001.07.13. Bársony Éva: Kis kis ember
    • Tolnai Népújság (Vasárnapi), 2001.07.15. SÍP: A MEGRONTÁS SZIKRÁJA A SZIGETEN. Móricz János: Tarlós István nem bán semmit sem
    • Népszava, 2001.07.16. E.I.: Az erkölcsjobbítók nyomorúsága
    • Népszabadság, 2001.08.07. E.I.: A miniszter asszony viccelődik
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: PEPSI SZIGET.

  • 2001.08.07. Népszabadság, E.I.: A miniszter asszony viccelődik

    Dávid Ibolya alkalmatlansága hivatala betöltésére. Tarlós István meleg-programot tiltó rendelkezését a Pepsi Szigeten helyeselte. Nem volt hajlandó kommentálni Bognár László MIÉP-alelnök antiszemita kirohanását a Ferencváros–Fotex-ügy kapcsán. Nem nyilatkozott, mert „nem ért a futballhoz”.

    „Szidják a mohó, gátlástalan pesti zsidókat, akiknek semmi közük a magyarsághoz. Dávid Ibolya ehhez nem tud hozzászólni, mert nem ért a futballhoz. Fiatalok Hitler nevét skandálják a stadionban. Auschwitzba vonatoztatnák újra a zsidókat. Horgas orrú gúnyrajzok, gyűlölettől eltorzult arcok. Nem tudom, a miniszter asszony a meccs előtt vagy utána remekelte-e viccét, az azonban biztos, hogy nem vonta vissza azóta sem. […] Hol itt a keresztyén erkölcs, amelyre a melegekkel szemben hivatkozik?”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2001.07.12. Munkatárs: A Sziget Kft. közleménye
    • Népszava, 2001.07.12. Simon Zoltán: Alkotmányellenes tiltás?
    • Magyar Hírlap, 2001.07.13. D. P.: Index-törzsasztal az egyezségről
    • Népszabadság, 2001.07.13. Munkatársak: Bojkottfelhívás a Pepsi Sziget ellen?
    • Népszava, 2001.07.13. Bársony Éva: Kis kis ember
    • Tolnai Népújság (Vasárnapi), 2001.07.15. SÍP: A MEGRONTÁS SZIKRÁJA A SZIGETEN. Móricz János: Tarlós István nem bán semmit sem
    • Népszava, 2001.07.16. E.I.: Az erkölcsjobbítók nyomorúsága
    • Magyar Hírlap, 2001.08.07. Stark R. László: Látszat és valóság a mágikus tükörben
    • Kritika, 2007.09.szám Pogonyi Lajos: Litván kocsma
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: PEPSI SZIGET.

  • 2001.08.07. Népszabadság, Ungváry Krisztián – Tartsay Vilmos – Vitéz Kálmánfi Ferenc: Tartsay Vilmosról

    Olvasói levelek. Reflexió, hibaigazítások a Tartsay Vilmosról írt megemlékezéshez (Egy magyar vértanú, július 21.).

    Tartsai: „Ha édesapám ma élne, nagy keserűséggel kellene megállapítania, hogy az az újság foglalkozik személyével, amelynek elődje, a Szabad Nép, a második világháború utáni kommunista terror szimbóluma. A kommunisták uszító szennylapjára Rákosi Mátyás, Révay József, Kállai Gyula és a rákövetkező generáció Kádár Jánossal és Aczél Györggyel nyomta rá a bélyegét – egytől egyig hazaárulók, terroristák és gyilkosok. Ezeknek a szellemi rokonságát vállalta fel a Népszabadság, a kommunista utódpárt MSZP házi újságja, amelyben olyan gyűlölettől átszőtt uszító tollnokok kapnak teret, mint Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István vagy Krajczár Gyula.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.07.21. Hovanyecz László: Egy magyar vértanú – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 2001.08.24. M. Szántó Judit – Shelley István: Tartsay Vilmos és a Népszabadság OLVASÓI LEVELEK

  • 2001.08.09. Magyar Nemzet, Tihanyi Örs: Ha Bolgárt is menesztenék...
    Nincs megállás, amikor megszólal a médiakórus.

    „Vajon mi történne, ha Lakatos Pál után Bolgár Györgyöt is leváltanák a Magyar Rádióban? […] nem hosszabbította meg Lakatos Pálnak, a Vasárnapi Újság főszerkesztőjének 2001. július 31-én lejárt szerződését az új rádióelnök, Kondor Katalin. Lakatos maradhat a műsornál, de a továbbiakban csak munkatársként dolgozhat. […] Délben újabb tüntetés a Magyar Rádió épülete előtt, ahol Konrád György az értelmiség és minden becsületes magyar állampolgár nevében felszólítja a Magyar Rádió vezetését, hogy vonja vissza az előző napi döntését. Az MTI beszámol róla, hogy több mint kétszázan vettek részt a demonstráción (így például Jancsó Miklós, Eörsi István és Bauer tamás).”

    Miért nem születnek erről publicisztikák, miért nem áll ki mellett senki sem? Mi történne, ha a másik oldal újságíróját váltanák le? A MIÉP véleménye a Vasárnapi Újságról. 

  • 2001.08.09.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista (Mayer úr mint színházszakértő)

  • 2001.08.10. Népszabadság, Tandori Dezső: Azt igen?
    Az erkölcsi veszteségről

    A progresszív folyóiratok elmúlásáról.

    „Nem mondható, hogy Eörsit (akit verseiben nagyon szeretek) jelszóalkotónak venném Sándoraink (Weöres, Petőfi) mellé. Mégis, ő mondta, hogy meghalni mindig tud az ember, meghalni mindig ráér az ember, ha nagyon akar. S hogy azt: igen. De az élettel ez mi?”

    Kapcsolódó cikk:

    • Híd, 1965.02.szám Eörsi István versei. VÁLTOZATOK EGY KÖZHELYRE
    • Népszabadság, 1968.12.20. F. R. Könyvszemle
    • Magyar Hírlap, 1969.01.03. Bogáti Péter: Öt verskötet
    • Hajdú-Bihari Napló, 1969.02.02. (27.szám) Simon Zoltán: Három költő, három világ
    • Új Könyvpiac, 2000.10.01. (10.szám) Tandori Dezső olvasta. Összegyűjtött szögek
    • Népszabadság, 2001.02.06. Tandori Dezső: Eörsi István dalszövegezései

  • 2001.08.11. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Provokációk, avagy amire büszkék lehetünk
    Az erőltetett másságkultusz hosszú távon a társadalom alapértékeit is veszélyeztetheti

    A büszkeség napja és a homoszexuálisok – a Pepsi Sziget és Tarlós István.

    „A felháborodott és felbátorodott melegszervezetek és az SZDSZ az óbudai Fő téren tüntetettek a polgármester ellen, így a Tarlós elleni tüntetésnek egyértelmű politikai üzenete volt. Az MSZP és az SZDSZ helyi képviselői élesen elítélték a polgármestert. A demonstráción megjelent Fodor Gábor, Eörsi Mátyás, Eörsi István,Veér András és a szélsőbalos Tamás GáspárMiklós.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a PEPSI szót.

  • 2001.08.11. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Összeállítás a hazai sajtóban megjelent „zavaros, ostoba és gyűlölködő mondatok”-ból.

    Idézetek Eörsi Istvántól.

    A Sablonok bája – Mondom a magamét című cikk forrása tévesen van feltüntetve a cikkben. Nem a Magyar Hírlapban, hanem a Népszavában jelent meg.

    Előzmény:

    • Népszava, 2001.05.07. E.I.: Sablonok bája. Mondom a magamét
    • Magyar Narancs, 2001.05.31. E.I.: Hogyan is állunk azzal a beszarással?
    • 168 óra, 2001.06.07. Rádai Eszter: Nem szabad elhinni. A jövő elkezdődött
    • Élet és Irodalom, 2001.06.15. (24.szám) Vágvölgyi B. András: Eörsi épp tíz éve volt hatvan,

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Demokrata, 2005.04.07. (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták 

  • 2001.08.15. Magyar Hírlap, Varga Gergely: A Fidesz és az MDF nem ad ki újságot

    Az MSZP Honlap címmel új lapot ad ki. A többi párt lapjáról. Az SZDSZ szeptembertől újra indítja a Szabad Demokrata Hírlap című kiadványát. A főszerkesztő Ara-Kovács Attila, az állandó szerzők közé tartoznak Konrád György és Eörsi István író, illetve a szabad demokrata frakció tagjai.

  • 2001.08.18. Hetek, Hazafi Zsolt: A narancstól a koronáig

    Részlet. 1990-ben a Fidesz még élcelődött az MDF „keresztényiességén”, idén augusztus 15-én a Nagyboldogasszony-napi vallási ünnepen majdnem az összes kormánytag és államtitkár demonstratívan részt vett. Egykor az SZDSZ és a Fidesz egy oldalon álltak vallásügyi kérdésekben, mára a Fidesz antiklerikalizmusa gyökeresen megváltozott.

    „Mára az SZDSZ arculata és ereje megkopott, hiszen az „adysták” – Tamás Gáspár Miklós vagy Eörsi István és társaik – kisodródtak a párt főáramlatából, maga a párt is elerőtlenedett, társadalmi befolyása már csak jelképes.”

  • 2001.08.18. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom...
    (mi az a csonka gúla)

    A haladó baloldali sajtó a mennyiség és a minőség kapcsolata tükrében. A szerző példának Mező Ferenc Népszavában megjelent, Lukasóra című tárcáját hozza fel „rendfokozata nem ismert, az Eörsi-, TGM-iskola talentumhiányos, de lelkes követője.”.

    Előzmény:

    • Népszava, 2001.07.11. Mező Ferenc: Lukasóra – Nincs a rendszerünkben.

  • 2001.08.18. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Összeállítás a hazai baloldali-liberális sajtóban megjelent írásokból.

    „Így aztán az antikommunisták is szerethetik a kommunista Kádárt, sőt együtt szerethetik az antikommunista Orbánnal. Mert ma Orbán pályázik arra, hogy legfőbb tekintély legyen a tekintélyelv talaján. Kádár vérrel és vassal teremtette meg tekintélyét, és ennek birtokában szelídült közös papává. Orbán néhány osztálytársával szintén vasakaratról tett tanúbizonyságot, és még akasztatnia sem kellett ehhez. Elég volt, ha Fidesz közeli harácsolások közben az öklét rázta, és a nagy lopások ellen fellépőkre ráuszította adóhivatalát és adórendőreit. Azzal imponált az erőszakot hagyományosan tisztelő tömegnek, hogy ő is megfélemlíthetetlen, ő sem tántorodik el attól, amit a fejébe vesz. Neki is, mint Kádárnak, a hatalom a legfőbb érve. Ő is a kelet-európai fejlődés gyümölcse, első titkár, szultán, kalifa, ajatollah. A demokratikus struktúra tőle is idegen, ő is csak szolgák és alattvalók között érzi biztonságban magát.”

    Előzmény:

    • Népszava, 2001.07.23. E.I.: A keletiség ereje. Mondom a magamét

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2001.08.23. Magyar Hírlap, Gréczy Zsolt: „A halálnál nincs botrányosabb dolog”
    Ma hetvenöt éves a száz művet alkotó író – Hernádi Gyula saját evangéliumán dolgozik

    Beszélgetés Hernádi Gyulával készülő könyvéről (Hernádi evangéluma), Jancsó Miklóshoz fűződő viszonyáról, politikai nézeteiről, s a halált mint botrányt is megemlíti. Torgyánt nagy politikusnak tartja, aki „nélkül Orbán Viktor ma nem lenne miniszterelnök.” Aczél Györgyhöz fűződő viszonyához – szerinte állandó szilencium alatt volt, ő volt a legüldözöttebb. Tortát vittek Jancsóval Aczélnak 60. születésnapjára.

    „…Eörsi István jött ezzel elő. Ő, aki Lukács György háta mögül jött elő. Nemrég mondtam is neki, hogy észrevehetted volna, hogy az egy gogoli torta volt. Ön most képzeljen maga elé, egy harmincöt kilós cukrászsüteményt. Nem lehetett nem észrevenni, hogy ez csupán ajándék-karikatúra. A torta úgy készült, hogy bementem az Intercontinentál cukrászához és megkérdeztem, mekkora tortát csináltak Liz Taylor és Richard Burton számára, amikor Pesten ünnepeltek. Azt mondta harmincnégy kilósat. Mondtam jó, ez legyen egy kilóval több. Ennyi a történet, s nem több. A sztori legkevésbé sem a talpnyalásról szólt.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2001.08.23. Magyar Nemzet, Löffler Tibor: Megint jönnek, európáznak...
    Még most sem lehet tudni, a homoszexuálisokkal szembeni vitában mi is Tarlós István polgármester „bűne”

    Tarlós István esete a homoszexuálisokkal a Pepsi Szigeten.

    „A Habeas Corpus Munkacsoportnak a Fidesz frakcióvezetőjéhez írt nyílt levele mindezek fényében politikai provokáció volt. Ha pártpolitikusok a szó nemes értelmében »érdemi« szerepet játszhatnak az ügyben, akkor azok inkább a szabad demokraták lehetnek, mert ők vették már a nyilvános bátorságot, és tüntető szolidaritást is vállaltak melegrendezvényekkel. Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István részvétele a polgármesteri hivatal előtti tiltakozó megmozduláson ellenben rossz védjegynek bizonyult, mivel ők legkevésbé a toleranciáról ismertek.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a PEPSI szót.

  • 2001.08.24. (34.szám) Élet és Irodalom, Allen Ginsberg: Peter Orlovskyról és szerelmünk történetéről

    Eörsi István fordítása és előszója. Hozzászólásnak szánja a melegekről folyó vitához.

    „Az itt következő beszámoló a Straight Hearts’ Delight című könyvben jelent meg, mely Allen Ginsberg és Peter Orlovsky szerelmes verseit és levelezésük válogatását tartalmazza. […] Itt a levelek előszavaként szerepel, és egy interjúból dolgozták át, amelyet Allen Young készített 1972-ben. […] Mindig korlátoltaknak tartottam a kisebbségeknek azokat a jogvédőit, akiket csak a saját kisebbségük szenvedései háborítanak fel. Ginsberg személyében olyan jogvédő szól, aki, felülkerekedve a maga gay (meleg) szenvedésein, valamennyi elnyomott kisebbség nagy polgárjogi harcosává és költőjévé vált. Akit ki akarnak rekeszteni a Teljességből, annak, ha nem akar elnyomorodni, a Teljesség ügyét kell elvállalnia. – E. I.”

  • 2001.08.24. Népszabadság, M. Szántó Judit – Shelley István: Tartsay Vilmos és a Népszabadság
    OLVASÓI LEVELEK

    Reflexió a Tartsay Vilmosról írt megemlékezéshez (Egy magyar vértanú, július 21.) fűzött korábbi lapszámban megjelent olvasói levelekhez.

    M. Szántó Judit: „Tartsay úr másik kifogása, hogy a méltatás a Népszabadságban jelent meg. Egy kommunista lapban! Sem a lap, sem szerzőinek és munkatársainak a minősítése nem tisztem, csupán az objektivitás okán jegyzem meg, hogy ha a levél írója figyelmesebben olvasná az újságot, akkor a teljesen alaptalanul kommunistának titulált Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István és Krajczár Gyula cikkein kívül találkozhatott volna többek között Kónya Imre, Horváth Balázs írásaival, továbbá Csurkával, Dávid Ibolyával, Torgyánnal készült riporttal is.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.07.21. Hovanyecz László: Egy magyar vértanú – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.08.07. Ungváry Krisztián – Tartsay Vilmos – Vitéz Kálmánfi Ferenc: Tartsay Vilmosról

  • 2001.08.25. Magyar Hírlap, E.I.: Moralizálás és morális mérce

    Kádár megítélése. Bizalmatlansága a „moralizálás” szó iránt. A Déry-vitáról és Révai Józsefről. Sajó András tanulmányának bizonyos részeivel (a Mozgó Világ júliusi számában), amely a politikai korrupcióról szól, nem ért egyet. Szerinte Sajó relativizálja a korrupció fogalmát.

    „Ha egy korszaknak tömeggyilkosságra is képes áruló kell, akkor ez az áruló megjelenik, és elvégzi feladatát, amibe az is beletartozik, hogy magához kompromittálja az értelmiség elitjének nagy hányadát, és az ország közvéleményét. [...] moralizálónak azt nevezik, aki az erőviszonyok mérlegelése nélkül erkölcsi igényeknek ad hangot. […] Korrupt rendszerek mindenütt vannak, de a korruptság jellegét, mértékét az objektív lehetőségek és szükségletek tág határai közt a játék szereplői határozzák meg. Ezért nem tehető lomtárba a morális mérce.”

  • 2001.08.30. Magyar Nemzet, Molnár Tamás: Amikor majd a bumeráng visszacsap...
    A recept adva van: hogyan válhat valóra a jövőben Berlusconi Olaszországa a magyarországi választásokon is

    A választási kampány előtt visszaemlékezés a ’98-as választásokra. Az ellenzéki erők prominenseinek, a liberálisoknak megköszöni, „…hogy akaratlanul is hozzásegítik a polgári oldalt egy esetleges választási győzelemhez. […] Eörsi Istvánnak a sztálinista csasztuskákat és a Pápa-versikét.”

  • 2001.08.31. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mészöly Miklós és az erkölcsi többlet

    Mészöly Miklós különleges helyzete az ellenzéki írók körében. Bizonyításképpen összehasonlítja azon ellenzékiekkel, akik a Kádár-rendszert elejétől a végéig ellenezték. Csoóri Sándor, Konrád György, saját maga említése.  Petri György „azért írt elfogadhatatlan verseket, és azért vett részt a rendszer szabályainak fittyet hányó akciókban, mert ehhez volt kedve. Még csak a várható következményeket sem mérlegelte, ahogy az ember lélegezni is mérlegelés nélkül szokott. Nem érezte költői helyzetét a második nyilvánosságban rosszabbnak, mint amilyen az elsőben volt. […] Mészöly Miklós volt az egyetlen olyan ellenzéki író, akinek érdeklődése és mondandója nem ütközött a rendszer tilalmaiba. […] Ő tehát azáltal, hogy emberjogi fellépésre határozta el magát, nem védte a művét, ellenkezőleg: akadályokat gördített az útjába. Amikor mi, többiek elvállaltuk az ellenzéki szerepkört, olyan világ lebegett a szemünk előtt, amelyben egyszer majd megjelenhet, amit írunk. Mészöly művei rögvest megjelenhettek volna, ha nem vállalja el az ellenzéki szerepkört. Mészöly erkölcsi többletét abban látom, hogy citoyen-érzületének parancsára évtizedeken át képes volt közvetlen írói érdekei ellen cselekedni.”

  • 2001.08.31. (35.szám) Élet és Irodalom, Földényi F. László: EX LIBRIS
    Eörsi István: Versdokumentumok magyarázatokkal, 1949-1956

    Könyvkritika Eörsi önéletrajzi kötetéről.

    „Ma, amikor Magyarországon bohócok tülekedésének lehetünk szemtanúi, Eörsi azon kevesek egyike, akik ki merik mondani, hogy a király meztelen, s a fasiszta, keresztény, nemzeti vagy éppen pragmatista álarcokat letépve leleplezi a pojácákat. […] Az önleleplezés gesztusa teszi hitelessé a könyvet, és tanulságossá azok számára is, akik nem osztották/osztják egykori meggyőződését.”


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2001.08.szám Színáz, Urbán Balázs: A Nap és az árnyék
    MOLIÈRE: DON JUAN

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Molière: Don Juan című előadásról. Dramaturg: Eörsi István és Merényi Anna – rendező: Babarczy László. Fotó: jelenet az előadásból

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2001.09.01. Szombat, Nagy Áron: Egy merész vállalkozás mint kényszerhelyzet

    Könyvkritika Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetéről.

    • Az Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • További cikkeket olvashat a témával kapcsolatban, ha a keresőmezőbe beírja a JEGYZETEK JÓBRÓL kifejezést, vagy AZ IRONIKUS JÓB mondatot, vagy a kötet címét.

  • 2001.09.08. Népszabadság, E.I.: A söpredék buzgósága

    Publicisztika politikai állapotunkról. A MIÉP betiltásának kezdeményezése – Halmai Gábor és Tamás Gáspár Miklós hozzászólásai a témához. A státustörvényről, amely rontott a kint élő magyarok helyzetén. Várhegyi Attila értelmezése a státustörvényről. „Ha jogilag nem is, de intézményesen Orbán Viktor már tizenötmillió magyar miniszterelnöke.”

    „Ellentmondás feszül a kormányhatalom és az ezt támogató, elkötelezett klientúra megszilárdulását és gyarapodását szolgáló intézkedések számító józansága és a propagált ideológia felelőtlen kergesége között. […] Ezt az anyagot izzadta ki magából Bencsik András, amikor megrótta a pápát, amiért a katolikus egyház történelmi bűnei miatt bocsánatot kért a zsidóktól; […] Ez árad a Pannon Rádió és a Vasárnapi Újság minden adásából. […] Ez az iszonyat árad vegytisztán és mániákus makacssággal a Magyar Igazság és Élet Pártjának szinte minden megnyilatkozásából. […] be kellene tiltani az olyan pártokat, amelyeknek programja nem egyeztethető össze köztársaságunk alkotmányával. A MIÉP ilyen párt, tehát be kellene tiltani. Minthogy azonban egészen még nem vette el az eszemet az, ami a levegőben van, nem gondolom, hogy a legfőbb ügyész Orbánkövér úr akarata ellenére teljesíteni merészelné kötelességét. […] Ezzel a kisebbségek kontójára szajkózott cinikus dumával Orbánkövér úr újraéleszti a horthyzmus kormányzati szellemét.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.08.17. (33.szám) Halmai Gábor: Az ügyészség esete a MIÉP-pel – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 2001.08.28. Várhegyi Attila: Gyökeres változás a magyarság életében – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.09.01. Tamás Gáspár Miklós: A MIÉP betiltása: pró és kontra – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.09.14. (37.szám) Halmai Gábor: A liberális alkotmányjogász esete a szólásszabadsággal
    • Népszabadság, 2001.09.20. Papp László Tamás: Polgárjogi Szövetség a Ku-Klux Klanért…
    • hirszerzo.hu, 2001.09.21. Political Capital: A MIÉP betiltása
    • Havi Magyar Fórum, 2003.07.01. (7.szám) Szőcs Zoltán: Tízéves a MIÉP

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2001.06.30. E.I.: A klientúra és az elvek (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 2002.02.26. E.I.: Vacakságok vacaksága (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Hírlap, 2002.03.09. E.I.: Megoldások
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a STÁTUSTÖRVÉNY szót, vagy a KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG mondatot.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.