EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2004.02.07–08. Magyar Hírlap, E.I.: Dr. Noha és egy író
    Dr. Noha hétköznapjai

    Tárcanovella. Dr Noha elesik, és egy ismert író felsegíti. Beszédbe elegyednek.

    „Egy gonoszkodó kollégája szerint sok rossz könyvet is írt, de még egyetlen rossz mondatot sem. Ön ezt a jellemzést paródiának nevezte. Mi indokolja ezt az elnevezést?”

    • Eörsi István: Dr Noha. Történetek című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 2004.02.10. (5.szám) 168 óra, Pitrolffy Tamara: A kormányzás víziói

    Konferenciát tartottak Haladó kormányzás címmel. Beszélgetés Kéri Lászlóval, Bozóki Andrással és Adam Michnikkel.

    Fotók

  • 2004.02.12. (6.szám) Magyar Demokrata, Szentmihályi Szabó Péter: Welcome to Hungary, Mr. Rosner!
    KIZÖKKENT IDŐ

    Publicisztika a kormány erkölcstelen, rablógazdálkodó megszorító intézkedéseiről. Az MSZP–SZDSZ-kormány káderpolitikájáról. Benny Morris (Móric Benedek) „nyíltan és undorítóan náci gondolatairól”.

    „Cikkek egész sorát idézhetném, a Népszabadságból Eörsi István fejtegetését (A vallás mint magánügy, január 12.). Bár Eörsi szerint is »örökös, eldönthetetlen vita tárgya marad persze, hogy a törvényes és törvénysértő vélemények között hol húzzuk meg a határt«, azért az nagyon jól látszik, hogy a balliberális sajtó és hatalmi gépezet gyakorlatilag minden magyar- és keresztényellenes véleményt a véleményszabadság nevében üdvözöl, míg minden ellenvéleményt azonnal és a legsúlyosabban büntetne.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2004.01.12. E.I.: A vallás mint magánügy

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2004.01.02. Ludwig Emil: Kiűzni, levadászni, kiirtani
    • Magyar Fórum, 2004.01.22. (3.szám) JPP: Reichstag a Kinizsi utcában

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2004.02.12. Magyar Nemzet Online, Kovács Zita: Hogyan mentette meg Rontó Palkó a világot?

    Szélkötő Kalamona a Thália Színházban. A dalszöveget Károlyi Amy és Eörsi István írta, a rendező Lendvai Zoltán.

  • 2004.02.13. Magyar Nemzet, Modor Ádám: Egy forradalmár polgár emlékére
    Tizenhárom éve halt meg Krassó György

    Visszaemlékezés, méltatás, szerepe a szamizdatban. Személyét ért támadások.

    „Élete fő munkája a baloldali elkötelezettségű angol történész, Bill Lomax Magyarország, 1956 című könyvének magyarra fordítása, és több év kutatómunkáját igénylő lábjegyzetekkel és kommentárokkal történő megfejelése. A könyv több nyugati kiadás után csak Krassó külföldre távozását követően jelent meg Demszky kiadójánál, a forradalom harmincadik évfordulójára. Az olvashatatlanra kicsinyített szöveg sokakat elriasztott megvásárlásától, pedig az ekkoriban szintén az AB Kiadónál megjelent kötet, Eörsi István Lukács Györgyről írott drámája jól olvasható szedéssel és formátumban jelent meg, igaz, ezt tartalma miatt nem kapkodták el a szamizdatvásárlók.”

  • 2004.02.14–15.Magyar Hírlap, E.I.: A mű és fogadtatása
    Dr. Noha hétköznapjai

    Tárcanovella.

    „Dr. Noha egy ezüstös színű, három méter átmérőjű leheletvékony fémgömbre két évig tartó munkával rákarcolta a Föld összes vasútvonalát és vízi útjait.”

    Később kiállították művét, ami visszhangtalan maradt, csupán két kritikus írt róla, de ők is lehúzták. Ezért Dr. Noha elhatározta, hogy maga ír róla egy elismerő kritikát.

    „De a műveknek igazságot kell szolgáltatni. És ha más nem teszi ezt, akkor rám hárul a feladat, hiszen az igazság érdekei fontosabbak, mint az illemszabályok.”

    • Eörsi István: Dr Noha. Történetek című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 2004.02.14.Népszabadság, Legyőzni a Szélkötő Kalamonát (Szélkötő Kalamona a Thália Színházban. A dalszöveget Károlyi Amy és Eörsi István írta.)

  • 2004.02.16. Magyar Hírlap, E.I.: Teleki szobra

    Eörsi abszurditásnak tartja a Teleki-szobor fölállítását, s örül, hogy legalább a szabaddemokrata vezetők ezt kezdik végre belátni. Cikkében azt bizonyítja, hogy Teleki Pál meggyőződéses antiszemita volt, nevéhez súlyos és embertelen zsidótörvények fűződnek.

    „Nálunk a rendszerváltozás óta tökéletesen elvtelenül és egymásba mosódva rehabilitálódik Horthy János és Kádár Miklós Magyarországa.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2004.02.16. Nehéz örökség
    • hirszerzo.hu, 2004.03.03. Political Capital: A Teleki-szobor felállítása körüli vita
    • Magyar Hírlap, 2004.02.16. Németh Era – Dobozi Pálma: Többségben a nem?
    • Magyar Hírlap, 2004.04.02. Szále László: A szobor

  • 2004.02.16. Magyar Hírlap, Nehéz örökség

    Dilemma a Teleki-szobor felállításáról. Eörsi cikkének említése.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2004.02.16. E.I.: Teleki szobra

    Kapcsolódó cikkek:

    • hirszerzo.hu, 2004.03.03. Political Capital: A Teleki-szobor felállítása körüli vita
    • Magyar Hírlap, 2004.02.16. Németh Era – Dobozi Pálma: Többségben a nem?
    • Magyar Hírlap, 2004.04.02. Szále László: A szobor

  • 2004.02.16. Magyar Hírlap, Németh Era – Dobozi Pálma: Többségben a nem?
    A Teleki-szobor ellen az MSZP, az SZDSZ és ezernyi civil

    Vita, vélemények a Teleki-szobor felállításáról. A tiltakozók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2004.02.16. E.I.: Teleki szobra
    • Magyar Hírlap, 2004.02.16. Nehéz örökség
    • hirszerzo.hu, 2004.03.03. Political Capital: A Teleki-szobor felállítása körüli vita
    • Magyar Hírlap, 2004.04.02. Szále László: A szobor

  • 2004.02.17.Népszabadság, E.I.: Megkésett a bőgés, oroszlán!

    (Az írók azt követelik, hogy Döbrenteit hívják vissza az írószövetség választmányából. Spétreakció.)

  • 2004.02.17.Népszabadság, Trencsényi Zoltán: Ön dönt: tankol vagy tunkol!

    (Részlet. Beszélgetés Gáti Györggyel.)

  • 2004.02.19. (7.szám) Magyar Demokrata, Szentmihályi Szabó Péter: Politikai forgatókönyvek
    KIZÖKKENT IDŐ

    Publicisztika a Tilos Rádióban elhangzottakról, miszerint „Krisztus egy fattyú”. Bauer Tamás A Tilos és a szabadság című cikke a Népszabadságban Orbán Viktorról és az egyházról. Az Élet és Irodalomban folytatódott vitáról, melyben Eörsi István Krisztus származását firtatta.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2004.01.16. (3.szám) E.I.: Krisztus származásáról
    • Élet és Irodalom, 2004.02.06. (6.szám) Süveges István: Tisztelt ÉS! + Eörsi István válasza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2004.01.22. Torkos Matild: A tényfeltáró újságíró magányossága
    • Élet és Irodalom, 2004.02.06. (6.szám) Dobrovits Mihály: A szeplőtlen fogantatásról
    • Élet és Irodalom, 2004.02.06. (6.szám) Bitó László: Szerelemgyerekből a szeretet prófétája
    • Élet és Irodalom, 2004.02.27. (9.szám) Liska Endre: Egyház- és dogmatörténet

  • 2004.02.20. (8.szám) Élet és Irodalom, Konrád György: ÉS-vacsora

    Étlap-kommentár.

    „Főételek: Zöldséges borjúcsülök Aczél Géza módra; Erdélyi tárkonyos bárány Eörsi István

    módra”

  • 2004.02.20.Népszabadság, Aczél Endre: Semleges sarokból

    (A Teleki-szobor körül zajló vitáról. Európa nem vállalhat közösséget az antiszemitákkal. Miért problematikus Európára hivatkozni?)

  • 2004.02.21–22. Magyar Hírlap, E.I.: Veszélyes szerencse
    Dr. Noha hétköznapjai

    Tárcanovella. A festő lottóötöse.

    • Eörsi István: Dr Noha. Történetek című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 2004.02.24. Magyar Nemzet, Varga Klára: Az elebb szakadott cérna
    Valóban nincs szükség az írószövetségre Magyarországon?

    „Szenteste a Tilos Rádióban a műsorvezető részegen azt mondja, kiirtaná az összes keresztényt. Néhány kényszeredett ejnye-bejnye után erről már a baloldali sajtó nemigen beszél, viszont a reakciók kapcsán oda lyukad ki, hogy finoman szólva nincsen szükség a Magyar Írószövetségre. A Tilos Rádió több, kiadós keresztényezését követően a Rákos menti polgári körök demonstrációt szerveztek a Tilos Rádió előtt. Ez alkalommal hangzott el Döbrentei Kornél utóbb kódolt antiszemitizmussal vádolt beszéde. E beszéd hatására Parti Nagy Lajos nyilvános levélben kilépett az írószövetségből.”

    Írók, költők levélben követelték, hogy az Írószövetség határolódjon el Döbrenteitől. Miért nem követeltek eddig ilyesmit? Példák, amikor a szerző szerint ezt kellett volna tenniük.

    „Seres állati viccesnek találja, hogy a levél aláírói az írószövetség 1956-ban megszerzett és 1986-ban visszanyert hitelére, illetve annak helyreállítására hivatkoznak. […] Seres László a köpönyeget forgatni képtelen Eörsi István segítségével kideríti azt is, hogy a rendszerváltás után írni-olvasni nem tudókat léptettek be rosszul értelmezett hazafiasságból a szakmai szervezetbe. Na most, kérem, ezek az írni-olvasni nem tudó trogloditák a határainkon túl élő magyar költők-írók voltak… Ővelük nem kívánt tovább már egy levegőt szívni a kilépő Eörsi annak idején.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 2004.01.05. (5.szám) Karácsony Ágnes: Torkig vagyok – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2004.01.23. (4.szám) Parti Nagy Lajos: Kilépés – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2004.01.24. Hamvay Péter: Parti Nagy Lajos kilépett az írószövetségből – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2004.01.27. Hamvay Péter: Egy tüntetés hullámai – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 2004.01.30. Döbrentei Kornél: Parti Nagy Lajos lépett
    • Népszabadság, 2004.02.16. Seres László: Mit kíván a magyar író? – Nincs a rendszerünkben
    • Heti Válasz, 2004.03.11. (11.szám) Tornai Szabolcs: Nem gondolatrendőrség
    • Népszava, 2006.11.08. Hamvay Péter: Magyar írószövetség: máma már nem halad tovább? – Nincs a rendszerünkben
    • Kritika, 2013.11–12.szám Ménesi Gábor: A versíró kéz nagyon be tud rozsdásodni – Nincs a rendszerünkben
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DÖBRENTEI szót.

  • 2004.02.26. (8.szám) 168 óra, Pitrolffy Tamara: Miért engem választott?
    Pogány Judit zavarokról és lázadásról

    Beszélgetés Pogány Judittal, aki azt mondja, amióta 1995-ben eljött a kaposvári Csiky Gergely Színháztól, nincs gazdája, aki figyelne rá. Mostani szerepeiről, a kaposvári évekről, Eörsiről.

  • 2004.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Képtelen szubjektivizmus

    Publicisztika. Orbán Viktor a Nap-kelte műsorában védte meg a Demokrata című hetilapot, mely Budapest náci védőit hős hazafiaknak tüntette fel.

    „Orbán Viktor tehát mást állít, mint azok, akik szerint a háború vége egy másodpercre sem hozott felszabadulást, csak megszabadulást, melyet aztán új szolgaság követett. […] A náci vereség következtében egyszer s mindenkorra megsemmisült Hunnia úri trágyadombja, a félfeudális Magyarország, és ezen nem változtathatott sem az erőszakos kollektivizálás, sem az iszonyú törvénysértések láncolata. […] Bencsik András és Orbán Viktor álláspontja azonban nem vitaképes. Európa politikai szalonjaiból kipenderítenék őket, ha ott is így mernének beszélni. […] Megvetett, periférikus figurává válna, ha politikai barátai a nyugati demokráciákban tudomásul vennék, hogy az isten háta mögött, Budapesten miként akarja megnyerni a náci és félnáci szavazókat.”


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2004.03.12. (11.szám) Ungváry Rudolf: Egykori ellenségeimnek, mai ellenfeleimnek
    • karancs.nolblog.hu, 2010.10.07. bezdomnij (jehu = Gusztos István): In memoriam E. I. - 6. – Orbán-szövegről, 2004-ben...

  • 2004.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, Liska Endre: Egyház- és dogmatörténet

    Reflexió Dobrovits Mihály: A szeplőtelen fogantatásáról (Élet és Irodalom, 2004.02.06. 6.szám) című cikkére. A szeplőtlen fogantatás dogmája időpontjának pontosítása.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2004.01.16. (3.szám) E.I.: Krisztus származásáról
    • Élet és Irodalom, 2004.02.06. (6.szám) Dobrovits Mihály: A szeplőtelen fogantatásáról
    • Élet és Irodalom, 2004.02.06. (6.szám) Süveges István: Tisztelt ÉS! – Eörsi István válasza


    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2004.01.22. Torkos Matild: A tényfeltáró újságíró magányossága
    • Élet és Irodalom, 2004.02.06. (6.szám) Bitó László: Szerelemgyerekből a szeretet prófétája
    • Magyar Demokrata, 2004.02.19. (7.szám) Szentmihályi Szabó Péter: Politikai forgatókönyvek

  • 2004.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, Pályi András: „Ráadásul tetszeni akarok”

    Könyvkritika Eörsi István: Zárt térben című kötetéről.

    „…a könyv legjobb oldalai épp azok, ahol a pamfletíró, a szatirikus publicista Eörsi sziporkáit élvezzük, a megidézett figurákra vetett éles, leleplező fényt, a karikaturisztikusan eltúlozott, mégis hamisítatlan emberi portrékat, a kegyetlen, vesébe látó jellemrajzokat.”

    Eörsi ugyan álneveket használ, de a könyvben szereplők könnyen azonosíthatók „a deklarált írói szándékban alighanem valamiféle dupla csavar rejlik: egyfajta felhívás sértődésre. Esetleg ez is, az is.”

    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2004.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, Petőcz György: Hideg polgárháború?

    Publicisztika a XX. és XXI. Század Intézetek január közepén megrendezett kerekasztal-beszélgetéséről. Résztvevői: Galló Béla, Majtényi László, Somogyi Zoltán, Fricz Tamás, Lánczi András és Schmidt Mária, a beszélgetést vezette: Heltai Péter.

    „A cím általánosan osztott aggodalmakat tükröz: hova vezetnek a közéletben tapasztalható durvaságok, az acsarkodó szembenállás, az értelmiség és a média szinte teljes kettészakadása, a politikai cél által vezetett gátlástalan hazudozások és kölcsönös vádaskodások, a szaporodó utcai megmozdulások, a bíróságok támadása, a politikusok és bírák megfenyegetése, a mesterségesen felpumpált politikai hisztériák?” Újhelyi István, Pilhál György, Barangó, Gusztos Péter és Eörsi szövegeinek összehasonlítása. 

  • 2004.02.28–29. Magyar Hírlap, E.I.: A kioszkban
    Dr. Noha hétköznapjai

    Tárcanovella. Dr. Noha egy újságáruslánytól kért egy Süddeutsche Zeitungot és egy Népszabadságot. Fizetett, de 200 forinttal többet kapott vissza. A lány barátja ezért lehordta Dr. Nohát, azt mondta neki, hogy megjátsza magát. 

    • Eörsi István: Dr Noha. Történetek című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 2004.02.28. Magyar Nemzet, Candide

    Színikritika. A Candide Kaposváron. Dalszövegírók: Bródy János és Eörsi István. Fotó: Balla Eszter (Kunigunda) és Gula Péter (Candide) kettőse

    „…a magyar dalszövegírók – Bródy János és Eörsi István – a legjobb formájukat hozzák: úgy gyártanak énekelhető librettót, hogy közben azért nem kerekednek a zeneszerző fölé.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.