EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.06.16. Népszava, Valachi Anna: Svejk és Don Quijote
    „E.I. önkéntes” hetvenedik születésnapjára

    Születésnapi köszöntő. Eörsit a Kamra Színházban köszöntik 70. születésnapján.

    „Megejtően szókimondó valamennyi műfajban. Írjon verset, novellát, drámát vagy publicisztikát – eltökélt, ám magányos szabadságharcosnak mutatkozik, aki nem fogja be »pörös száját«.”

  • 2001.06.18. Magyar Hírlap, MH-MTI: Eörsi István köszöntése
    Villanófényben

    Rövidhír. Néma párbeszéd szentekkel címmel a Frankfurter Allgemeine Zeitung születésnapi köszöntője Eörsi István 70. születésnapján.

    Reagálás:

    • Nógrád Megyei Hírlap, 2001.06.21. (142.szám) Néma párbeszéd szentekkel
    • Magyar Demokrata, 2001.07.05. (27.szám) Szalay Károly: Néma párbeszéd szentekkel

  • 2001.06.18. Népszava, E.I.: Halódás születés előtt
    Mondom a magamét

    Publicisztika. Baló György interjúja Orbán Viktorral – EU-s bírálat a státustörvényről. Öt párt egyetértett, az SZDSZ nem.

    „Németh Zsolt néhány héttel ezelőtt a maga kecses módján azt a következtetést vonta le, hogy az ötpárti egyetértéssel hiánytalan nemzeti konszenzus alakult ki. Vagyis a szabad demokraták nem tartoznak a nemzethez. […] A státustörvény filozófiájának középpontjába a nemzet eleven testét szétmetélő határokat helyezi, és a környező államok polgárai közül a magukat magyarul vallókat kedvezményekkel jutalmazza. […] Igazi célja az, hogy a jelenlegi kormánypártok visszavonhatatlanul magukhoz kössék a magyar kisebbségek szervezeteit.”

  • 2001.06.18. Népszava, Tamás Gáspár Miklós: A nevető ember

    Eörsi István 70.születésnapján nevetése okairól, lírájáról, publicisztikájáról, életművéről, Lukácshoz fűződő kapcsolatáról. Marxhoz kapcsolódó képzeletbeli viszonyáról.

    „Amilyen fura ez a világ, Eörsi nevetése a mai magyarországi demokrácia egyik legfényesebb fegyvere lett. […] Eörsi nevetésének legfőbb pedagógiai haszna az, hogy bemutatja, milyen is nem félni. […] Eörsi nem azért víg és kedélyes, mert van rá oka, hanem annak ellenére, hogy nincs. […] Eörsi lírája és publicisztikája összetéveszthetetlenül magyar, és Petőfi (sűrűn félremagyarázott) hagyományába illeszkedik. […] Eörsi életműve csak a magyar irodalom és a magyar történelem keretében értelmes. […] Eörsi István túlságosan világos eszű ember ahhoz, hogy igazán »mély« lehessen. […] Eörsit éppen derűs józansága, valóságérzéke és életismerete teszi liberálissá, hiszen minden fönntartása és gyanakvása ellenére élesen látja a modem kapitalizmus iszonytató erejét, rugalmasságát, ötletességét, próteuszi tehetségét. […] Ő a hazai értelmiség megalkuvásainak és árulásainak a legkíméletlenebb, a legszellemesebb, nélkülözhetetlen krónikása.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2001.08.11. Tóth Gy. László: Szembesítés (és az itt felsorolt cikkek)
    • litera.hu, 2007.06.09. Nagy Gabriella: Eörsi nevet (és az itt felsorolt cikkek)
    • kettosmerce.blog.hu, 2015.12.26. Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 2026.08.19. (34.szám) Vágvölgyi B. András: A Fater könyve újfent – méltó kiadásban

  • 2001.06.19. (165.szám) Új Dunántúli Napló, Cseri László: Schiff, a senkiházi
    TV-jegyzet

    Schiff András egy londoni lapnak azt nyilatkozta, hogy aggasztja a rasszizmus úgy Ausztriában, mint Magyarországon. A sajtóklub 3 újságírója szerint a honi rasszizmus szemenszedett hazugság, nyomai legfeljebb magukban a zsidókban fedezhetők fel. Mert akik a rasszizmus veszélyére hívják fel a figyelmet, nyilvánvalóan azok a rasszisták.

    „a Magyar ATV sajtóklubjában Bencsik András, Bayer Zsolt és Lovas István újságíró kollégák kinyilvánították: »bizonyos zsidó származású honfitársaink, akik saját zsidóságukat megélhetési forrásnak tekintik, verik a tüzet«. A tűz verése költői kép, de az már prózaibb, hogy Schiff Andrást »senkiházi, hisztis gazembernek« nevezték, s említésre került Bächer Iván, Fischer Iván, Eörsi István és Kornis Mihály neve is, akik szintén zsidók, sőt, valamennyien a mocskos szájúak fajtájából. Zsidóságukból következően mentálisan súlyos betegek, s gyakorta »nyavalyognak reggeltől estig, hogy őket a Dunába akarják lőni«, miközben »ezekben az emberekben elképesztő erejű elfojtott agresszivitás van, tulajdonképpen ők szeretnének gyilkolni, ők szeretnének Dunába lőni embereket«.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. Eörsi István: A légköri viszonyokról
    • Magyar Nemzet, 1998.11.24. Speidl Zoltán: Hol van Arturo Ui?
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Beszélő (Folyóirat – március), 2001.03.szám Papp László Tamás: Polgári szüret. Tóth Gy. László citátumai
    • Élet és Irodalom, 2001.06.29. (26.szám) Lévai Júlia: Nyílt levél Kondor Katalinnak, a Kossuth rádió adó főszerkesztőjének, a Magyar Rádió Rt. elnökének
    • Magyar Fórum, 2001.07.12. (28.szám) R.M.: Újabb fenyegető levél

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a Magyar Narancsnál jelzett felsorolásban, illetve, ha a keresőmezőbe beírja a DUNÁBA szót.

  • 2001.06.19. Magyar Nemzet, Pilhál György: Hírmagazinkörkép

    A hazai hírmagazinok összehasonlítása. A Magyar Demokratát más mércével mérik, mint a többit.

    „Hasonlóan a Magyar Narancshoz, amelynek kultúrköréhez főképpen a Jospin-negyvenek tartoznak, Eörsi István elv- és asztaltársasága. Munkában megfáradt szochazás, VIP-hiteles irodalmárok.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.06.18. Varsányi Gyula: Nem lesz magyar Newsweek – Nincs a rendszerünkben.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja JOSPIN nevét, vagy a ZÁMOLYI szót.

  • 2001.06.21. (142.szám) Nógrád Megyei Hírlap, Néma párbeszéd szentekkel
    Eörsi Istvánt köszöntötte a Frankfurter Allgemeine Zeitung

    Néma párbeszéd szentekkel címmel a Frankfurter Allgemeine Zeitung születésnapi köszöntője Eörsi István 70. születésnapján Matthias Rüb tollából.

    „»Hogy az »urbánusok« között sok zsidó akad, az titokban zavarja a magyar szellemi árok túloldalán álló »népieseket«, még ha ezt eddig nyíltan nem merték is kimondani. Ám úgy tűnik, kissé kezdenek divatba jönni az összeesküvési elméletek; némelyet közülük antiszemita felhangok kísérnek. Eközben nagy pompával és sok zászlóval folyik a magyar keresztény állam millenniumának ünneplése.« Rüb szerint Eörsi Istvánról elmondható, hogy idejekorán, mintegy szeizmográfként érzékeli az ilyen, egyelőre még csak föld alatti mozgásokat. Ehhez nem kell mást tennie, mint kinyitni a levélszekrényét, amelyben az utóbbi időben bizonyos levelek (Kommunista! Zsidó! címzéssel) üdvözlik őt a számára egyre kevésbé kedélyes hétköznapok világában.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2001.06.18. MH–MTI: Eörsi István köszöntése

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Demokrata, 2001.07.05. (27.szám) Szalay Károly: Néma párbeszéd szentekkel

  • 2001.06.21. (25.szám) 168 óra, Krizsik Alfonz: Nyírszovó

    Olvasói levél a romakérdésről, Eörsi ezzel kapcsolatos következtetéseinek reális alapjáról.

  • 2001.06.21. (25.szám) 168 óra, Zöldi László: Kuncze Gáborról mondják

    Idézetek Kuncze Gábortól és amit róla mondtak.

    Eörsi: "Egy autokrata hagyományú és nem túl demokratikus szellemiségű testület élén mégiscsak őszinte demokrata."

    Fotó


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1997.11.20. Eörsi István: Az emberi jogok és a politika

  • 2001.06.21. (25.szám) Magyar Demokrata, Boros Károly: Siklósi Beatrix
    az A Hét főszerkesztője

    Interjú Siklósi Beatrixszel, A Hét főszerkesztőjével életéről, iskolaéveiről, pályakezdéséről, a televíziózásba beszüremlő politikai kontraszelekcióról, a III/III-asokról. Práger György (akkoriban a Híradó párttitkára volt) unszolta, hogy lépjen be a pártba. A tisztességes munkatársakról.

    „Emlékszem, volt egy tüntetés az írók Boltja előtt, a Duna-körösök rendezték. Több író is részt vett rajta – Kányádi Sándor, Eörsi István, akinek akkortájt még a nevét sem volt szabad kiejteni a Magyar Televízióban –, úgyhogy kemény ellenzéki megmozdulásnak számított. Készítettem egy kis tudósítást az eseményről. A napi szerkesztő ordítozni kezdett velem, azt hányta a szememre, hogy nincs semmi politikai érzékem, ha azt gondolom, adásba mehet az anyagom.”

  • 2001.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István – IV.

    „Az S. L. G. álnév mögé rejtőző »én« hozzátartozik az antiszemita támadás fortélyához. »A magyar jobboldalt – és ezt bárki ellenőrizheti – a legszélsőségesebben, a legaljasabban és a leghazugabb módon azok támadják – kezdve Eörsi Istvánon át, György Péteren keresztül Pető Ivánig –, akik kivétel nélkül hitehagyott zsidók, akik vagy az SZDSZ tagjai (...), vagy e pártnak értelmiségi támogatói. Azok, akiknek semmi se drága.«”

    Valószínűleg Lovas István rejtőzik az S. L. G. álnév mögött. 


    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1995.05.04. (18.szám) Lovas István: Felhívás az Amerikában élő magyarokhoz – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1995.06.02. R. Székely Julianna: Vigyázz, Amerika!
    • Magyar Demokrata, 1998.08.06. (31.szám) S.G.L.: A származás térképészei
    • Élet és Irodalom, 2001.05.11. (19.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István I. „Egy vezér gyermekkora” – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2001.05.11. (19.szám) Fencsik Gábor: Lovas István amerikai periratai 1989–91 – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2001.05.18. (20.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István II. „Egy vezér gyermekkora” – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2001.06.01. (22.szám) Berki Antal: Hány Lovas van?
    • Élet és Irodalom, 2001.06.15. (24.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István III. – Nincs a rendszerünkben

  • 2001.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: Milyen június 16-a?

    Publicisztika. A rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájánál Nagy Imre egykori miniszterelnökre és 1956 hősi halottaira emlékezve politikusok mondtak beszédeket, koszorúztak, de csak néhányan gondoltak arra, mi is történt tizenkét évvel ezelőtt e napon. A magyar rendszerváltás 1956 legitimációján indult meg, aztán a forradalom feledésbe merült. Ki, mikorra datálja a rendszerváltást? Eörsi István említése.

  • 2001.06.23. Magyar Hírlap, Zöldi László: Lefülelt mondatok

    Idézetek a közelmúlt sajtóterméséből.

    Eörsi: „Még a nőknek sem hazudok, csak ha megkövetelik tőlem.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.06.16. Vörös T. Károly: Pátosz és irónia

  • 2001.06.25. Népszava, E.I.: Magyar csoda
    Mondom a magamét

     Publicisztika Ady publicisztikájának időszerűségéről.

    „Művelt liberális elmék tanakodnak arról, hogy publicisztikánk lelkét felfalja a politika. A civódások és marakodások. Kulturáltabban kellene írni, és több empátiával. Megőrlik a szavakat, majd patikamérlegükre rakják őket, és nézik, merre billen ki a finom szerkezet. Hölgyeim és uraim, Ady nem óhajtotta Wolafka püspök lelkébe beleélni magát! Ma sem kutatná a tévé képernyőjén meghatározott rendszerességgel társalgó nyilas viceházmesterek pszichéjének titkos rugóit. Inkább izgatna ellenük.”

  • 2001.06.27. Magyar Hírlap, Gergely László: Egynemű üzenet

    Az „avató-szónokló-korteskedő országrohanás”-ról. Ennek kapcsán ajánlja Eörsi Versdokumentumok magyarázatokkal című kötetét.

    „A szelektív emlékezet, az indulatokkal írt szubjektív történelemkönyv kéznél lesz. Sőt kéznél van: csupán föl kell ütni a könyvnapi csemegét, Eörsi Versdokumentumok magyarázatokkal című kötetét. Hány százezer, hány millió embernek – új, majdnem új szavazónak – lehet összemosni az ötvenes, hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek történéseit? Hányan lesznek »vevők« a ma idézett hajdani Sztálin-versekre?

    Ennyire egyszerű ez: a propagandistának csak vissza kell nyúlnia a múltba. Tetszés szerinti csomagolásban teszi le elénk történelmünket akár az ötvenes évek verseiben, akár a nyolcvanas évek gazdaságpolitikájában elmesélve. Csak öreg fejjel jut eszébe az embernek: ha nincsenek Eörsiék, ha az ötvenes években »észnél van az ország«, akkor a kilencvenes évek elejére nincs miből kinőnie a Fidesznek, az ezredforduló lázongó honi ifjai pedig Göteborgba utaznának kockakővel demonstrálni.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2001.06.28. (26.szám) Magyar Fórum, Galsai Dániel: Tévéfotel

    A vízilabda-EB kapcsán a „magyar nemzet nagy diadala” gondolatáról, morális győzelmünkről, tehetséges, szép lányainkról. A közszolgálati televíziózás győzelméről.

    „Most kezdhet őrjöngeni Eörsi István! (Ráadásul egy rakás jobboldali politikus is kint volt... és elegánsak voltak... és mosolyogtak... ajjajj!) De csitt! Ne tovább! Megígértem, hogy most csak szép dolgokról írok, így szó sem eshet politikáról, pláne nem Eörsiről...”

  • 2001.06.28.Magyar Narancs, Csont András: Szorongó dolce (Találkozások Kurtág Györggyel)

  • 2001.06.29. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Négy nap

    Vers.

  • 2001.06.29. (26.szám) Élet és Irodalom, Lévai Júlia: Nyílt levél
    Kondor Katalinnak, a Kossuth rádió adó főszerkesztőjének, a Magyar Rádió Rt. elnökének

    A Vasárnapi Újság június 24-i adásában, a Stifner Gábor vezette műsorban, miközben felkonferálta Döbrentei Kornél jegyzetét, elhatárolódott a születésnapját ünneplő író, Eörsi István felköszöntésétől. Aztán Eörsinek azokat a „mondatait idézte, amelyekben az a fenyegetettség érzéséről beszél, s ezt egy telefonbeszélgetés történetével illusztrálja. Hívója egy személy (és nem egy »nép«, ahogyan majd eltorzul a következőkben), aki őt a Dunába lövetéssel fenyegeti. Az író ehhez azt fűzi hozzá, hogy mivel látott már ilyet, nincs oka kételkedni abban, hogy ha csak az illetőn múlna, a fenyegetés hamar megvalósulhatna.”

    Döbrentei szerint „a zsidóknak azért nincs joguk félelmüket kifejezni, mert nekünk (tudniillik az »árják«-nak) jogunk van gyűlölni őket, hiszen gyűlöletesek. Ám az »árják« gyűlölete a szeretet megnyilvánulása.” Vajon Kondor Katalin szerint helyes-e ez a módszer?


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.07.27. (30.szám) Tilly Gabriella: Ugyancsak Nyílt Levél az ÉS Lévai Júlia tollából Nyílt Levél címzésű újságcikkéhez
    • Élet és Irodalom, 2001.08.17. (33.szám) Lévai Júlia: Szállnak a gyenge darvak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. Eörsi István: A légköri viszonyokról
    • Magyar Nemzet, 1998.11.24. Speidl Zoltán: Hol van Arturo Ui?
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Beszélő (Folyóirat – március), 2001.03.szám Papp László Tamás: Polgári szüret. Tóth Gy. László citátumai
    • Új Dunántúli Napló, 2001.06.19. (165.szám) Cseri László: Schiff, a senkiházi
    • Magyar Fórum, 2001.07.12. (28.szám) R.M.: Újabb fenyegető levél 

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a Magyar Narancsnál jelzett felsorolásban, illetve, ha a keresőmezőbe beírja a DUNÁBA szót.


  • 2001.06.30. Népszabadság, E.I.: A klientúra és az elvek

    A pártok klientúrateremtése, az SZDSZ feladata ebben a helyzetben. A státustörvényről.

    „A leplezetlen cinizmus, amellyel a Fidesz szervezi és támogatja a maga klientúráját, arról tanúskodik, hogy ez a párt még fokozza is annak a rétegnek a gátlástalanságát, amelynek a támogatását az idők végeztéig biztosítani akarja a maga számára. […] Folytatja a kádárizmus idejéből jól ismert alattvalóképzést, és az élet napfényesebb oldalán lubickolókban felerősíti azokat az antiszociális tulajdonságokat, amelyek a kormányzati szinten elfogadott játékszabályok szerint szükségesek az érvényesüléshez. […] A Fidesz az utóbbi években bebizonyította, hogy elveit árfolyamuk szerint adja és veszi.”

    Kacsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2002.01.12. E.I.: A visszavonulás pancserei
    • Népszabadság, 2002.02.26. E.I.: Vacakságok vacaksága (és az itt felsorolt cikkek)
    • gondola.hu, 2002.02.26. A nap fontosabb publicisztikái
    • Népszabadság, 2002.03.19. Lantai András: Tényleg akkora vacakság?
    • Magyar Hírlap, 2002.03.29. Boros János: Az MSZP öngóljai (és az itt felsorolt cikkek)
    • gondola.hu, 2002.03.29. A nap fontosabb publicisztikái
    • Élet és Irodalom, 2002.04.12. (15.szám) Pákozdi Imre: Kedves Vekerdi Úr!
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Tamás Gáspár Miklós: Kis méltánylatot
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) E.I.: Tégy a gyűlölet ellen
    • Élet és Irodalom, 2002.05.10. (19.szám) Pákozdi Imre: Kedves Eörsi István!
    • Népszabadság, 2004.08.05. E.I.: Tusnádfürdő után
    • hirszerzo.hu, 2004.08.10. Political Capital: Orbán Viktor beszéde Tusnádfürdőn
    • Népszabadság, 2004.08.19. Ungváry Rudolf: Az együttműködésből semmi sem lesz!
    • Népszabadság, 2005.01.07. E.I.: Utószó helyett
    • Magyar Nemzet Online, 2005.01.07. MNO: A nap idézete
    • Mozgó Világ, 2005.11.szám Balla D. Károly: Példám képei
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a Magyar Nemzet Online, 2005.01.07. MNO: A nap idézete című cikk felsorolásánál, és ha a keresőmezőbe beírja a STÁTUSTÖRVÉNY szót, vagy a KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG mondatot.

  • 2001.06.szám Beszélő (Folyóirat – június), Kádár Pokróca
    Kézikalauz Eörsi István 50 éves írói munkásságának tanulmányozásához

    Írói szótár-töredék Eörsi korábbi írásaiból 70. születésnapján.

    Az idézetek forrásai:

    • Az ötlábú bárány, publicisztikai írások, Pesti Szalon, 1996
    • A csomó, elbeszélések, Pesti Szalon, 1995
    • Emlékezés a régi szép időkre, Napra-forgó, 1998


    • A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2001.06.szám Holmi, Bodor Béla: Aki veri vagy akibe verik?
    Eörsi István: Szögek. Összegyűjtött versek, 1952–2000

    Könyvkritika.

    „Az embernek mégis az az érzése, hogy Eörsi elsősorban költőnek látja, vagy legalábbis annak szeretné látni magát. Mint erős és határozott kritikai érzékkel megvert ember látja, hogy ezek a versek általában nem nagyon jók, mégis, talán Karinthy fiatalembere módjára, kevesebbre becsüli bármennyire is elismerést kiváltott értekezéseit és alkalmi szövegeit, és költői életműve kiteljesedésében látja a még fel nem fedezett Északi-sarkot. Eörsi szemében, legalábbis én így látom, a vers multifunkcionális nyelvi objektum. Minősége, milyensége a megalkotás szituációjának meghatározottságai szerint változik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezek a költemények a megszokottnál erősebben kötődnek megalkotásuk idejéhez és irodalmi, lírai köznyelvéhez.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Másodmegjelenés:

    • Bodor Béla: Alakok című kötete – A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Reagálás:

    • Kalligram, 2002.03.szám Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére
    • Élet és Irodalom, 2006.08.25. (34.szám) Krupp József: A lírikus lírakritikus
    • parnasszus.hu, 2014.05.28. Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1970.08.01. (31.szám) Eörsi István két új verse
    • Ludas Matyi, 1990.02.28. (9.szám) Tót Gyula: Tótágas Tallózó

  • 2001.06.szám Jelenkor, ifj. Bagossy László: Legendák köde
    Ascher Tamással beszélget ifj. Bagossy László

    Interjú Ascher Tamással. Eörsi újrafordított szövegeiről. Az általa írott színpadi szövegekbe engedett húzni, „…bármit meg lehet vele beszélni...” Miért perelte be Eörsi Verebest a Hamlet-fordítás átdolgozása miatt? 

    • A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos tartalmakat.

  • 2001.06.szám Kritika, Végel László: Szeizmográf a határon

    Eörsi István kéziratainak kicsempészése a határon. Fotó

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.