EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.08.30. Magyar Nemzet, Molnár Tamás: Amikor majd a bumeráng visszacsap...
    A recept adva van: hogyan válhat valóra a jövőben Berlusconi Olaszországa a magyarországi választásokon is

    A választási kampány előtt visszaemlékezés a ’98-as választásokra. Az ellenzéki erők prominenseinek, a liberálisoknak megköszöni, „…hogy akaratlanul is hozzásegítik a polgári oldalt egy esetleges választási győzelemhez. […] Eörsi Istvánnak a sztálinista csasztuskákat és a Pápa-versikét.”

  • 2001.08.31. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mészöly Miklós és az erkölcsi többlet

    Mészöly Miklós különleges helyzete az ellenzéki írók körében. Bizonyításképpen összehasonlítja azon ellenzékiekkel, akik a Kádár-rendszert elejétől a végéig ellenezték. Csoóri Sándor, Konrád György, saját maga említése.  Petri György „azért írt elfogadhatatlan verseket, és azért vett részt a rendszer szabályainak fittyet hányó akciókban, mert ehhez volt kedve. Még csak a várható következményeket sem mérlegelte, ahogy az ember lélegezni is mérlegelés nélkül szokott. Nem érezte költői helyzetét a második nyilvánosságban rosszabbnak, mint amilyen az elsőben volt. […] Mészöly Miklós volt az egyetlen olyan ellenzéki író, akinek érdeklődése és mondandója nem ütközött a rendszer tilalmaiba. […] Ő tehát azáltal, hogy emberjogi fellépésre határozta el magát, nem védte a művét, ellenkezőleg: akadályokat gördített az útjába. Amikor mi, többiek elvállaltuk az ellenzéki szerepkört, olyan világ lebegett a szemünk előtt, amelyben egyszer majd megjelenhet, amit írunk. Mészöly művei rögvest megjelenhettek volna, ha nem vállalja el az ellenzéki szerepkört. Mészöly erkölcsi többletét abban látom, hogy citoyen-érzületének parancsára évtizedeken át képes volt közvetlen írói érdekei ellen cselekedni.”

  • 2001.08.31. (35.szám) Élet és Irodalom, Földényi F. László: EX LIBRIS
    Eörsi István: Versdokumentumok magyarázatokkal, 1949-1956

    Könyvkritika Eörsi önéletrajzi kötetéről.

    „Ma, amikor Magyarországon bohócok tülekedésének lehetünk szemtanúi, Eörsi azon kevesek egyike, akik ki merik mondani, hogy a király meztelen, s a fasiszta, keresztény, nemzeti vagy éppen pragmatista álarcokat letépve leleplezi a pojácákat. […] Az önleleplezés gesztusa teszi hitelessé a könyvet, és tanulságossá azok számára is, akik nem osztották/osztják egykori meggyőződését.”


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2001.08.szám Színáz, Urbán Balázs: A Nap és az árnyék
    MOLIÈRE: DON JUAN

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Molière: Don Juan című előadásról. Dramaturg: Eörsi István és Merényi Anna – rendező: Babarczy László. Fotó: jelenet az előadásból

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2001.09.01. Szombat, Nagy Áron: Egy merész vállalkozás mint kényszerhelyzet

    Könyvkritika Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetéről.

    • Az Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • További cikkeket olvashat a témával kapcsolatban, ha a keresőmezőbe beírja a JEGYZETEK JÓBRÓL kifejezést, vagy AZ IRONIKUS JÓB mondatot, vagy a kötet címét.

  • 2001.09.08. Népszabadság, E.I.: A söpredék buzgósága

    Publicisztika politikai állapotunkról. A MIÉP betiltásának kezdeményezése – Halmai Gábor és Tamás Gáspár Miklós hozzászólásai a témához. A státustörvényről, amely rontott a kint élő magyarok helyzetén. Várhegyi Attila értelmezése a státustörvényről. „Ha jogilag nem is, de intézményesen Orbán Viktor már tizenötmillió magyar miniszterelnöke.”

    „Ellentmondás feszül a kormányhatalom és az ezt támogató, elkötelezett klientúra megszilárdulását és gyarapodását szolgáló intézkedések számító józansága és a propagált ideológia felelőtlen kergesége között. […] Ezt az anyagot izzadta ki magából Bencsik András, amikor megrótta a pápát, amiért a katolikus egyház történelmi bűnei miatt bocsánatot kért a zsidóktól; […] Ez árad a Pannon Rádió és a Vasárnapi Újság minden adásából. […] Ez az iszonyat árad vegytisztán és mániákus makacssággal a Magyar Igazság és Élet Pártjának szinte minden megnyilatkozásából. […] be kellene tiltani az olyan pártokat, amelyeknek programja nem egyeztethető össze köztársaságunk alkotmányával. A MIÉP ilyen párt, tehát be kellene tiltani. Minthogy azonban egészen még nem vette el az eszemet az, ami a levegőben van, nem gondolom, hogy a legfőbb ügyész Orbánkövér úr akarata ellenére teljesíteni merészelné kötelességét. […] Ezzel a kisebbségek kontójára szajkózott cinikus dumával Orbánkövér úr újraéleszti a horthyzmus kormányzati szellemét.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.08.17. (33.szám) Halmai Gábor: Az ügyészség esete a MIÉP-pel – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 2001.08.28. Várhegyi Attila: Gyökeres változás a magyarság életében – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.09.01. Tamás Gáspár Miklós: A MIÉP betiltása: pró és kontra – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.09.14. (37.szám) Halmai Gábor: A liberális alkotmányjogász esete a szólásszabadsággal
    • Népszabadság, 2001.09.20. Papp László Tamás: Polgárjogi Szövetség a Ku-Klux Klanért…
    • hirszerzo.hu, 2001.09.21. Political Capital: A MIÉP betiltása
    • Havi Magyar Fórum, 2003.07.01. (7.szám) Szőcs Zoltán: Tízéves a MIÉP

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2001.06.30. E.I.: A klientúra és az elvek (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 2002.02.26. E.I.: Vacakságok vacaksága (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Hírlap, 2002.03.09. E.I.: Megoldások
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a STÁTUSTÖRVÉNY szót, vagy a KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG mondatot.

  • 2001.09.14. (37.szám) Élet és Irodalom, Halmai Gábor: A liberális alkotmányjogász esete a szólásszabadsággal

    Reflexió Halmai Gábor: „Az ügyészség esete a MIÉP-pel” (Élet és Irodalom, 2001.08.17. 33.szám) című cikkére érkezett reagálásokra. A MIÉP betiltásáról, melyet az ügyészség kezdeményezhet.


    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.09.08. E.I.: A söpredék buzgósága

  • 2001.09.20. Népszabadság, Papp László Tamás: Polgárjogi Szövetség a Ku-Klux-Klanért...

    Reflexió a MIÉP betiltásának kezdeményezéséről szóló cikkekhez.

    „…összeegyeztethetetlen a demokrácia normarendszerével Eörsi Istvánnak a MIÉP betiltását szorgalmazó cikk (A söpredék buzgósága, szeptember 8.).”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.08.17. (33.szám) Halmai Gábor: Az ügyészség esete a MIÉP-pel – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 2001.08.28. Várhegyi Attila: Gyökeres változás a magyarság életében – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.09.01. Tamás Gáspár Miklós: A MIÉP betiltása: pró és kontra – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.09.08. E.I.: A söpredék buzgósága

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt Eörsi-cikk felsorolásánál.

  • 2001.09.21. hirszerzo.hu, Political Capital: A MIÉP betiltása
    SAJTÓVISSZHANG

    A MIÉP politikai akciói, amelyek kivétel nélkül antiszemita hangvételű akciók voltak, felvetették a baloldali-liberális gondolkodóknál a párt betiltásának lehetőségét is. Idézetek Halmai Gábor, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István és Papp László Tamás ezzel kapcsolatos írásaiból.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2001.09.08. E.I.: A söpredék buzgósága (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2001.09.26. Magyar Hírlap, KA.: Az idei őszi fesztivál fő motívuma a lokomotív

    Programismertető. A tizedik budapesti őszi fesztivál idén a független színházi produkciókra helyezi a hangsúlyt, másik fő motívuma a vonat. A Literaturexpressz és a SZUbjektív autóBUSZos városnézésen többek között Eörsi István meséli el a városrészhez fűződő személyes élményeit.

  • 2001.09.29.Salzburger Nachrichten, ANTON THUSWALDNER: Ein guter Nährboden für anspruchsvolle Literatur

  • 2001.09.szám Kritika, Írók Boltja – Sikerlista – augusztus

    7. Eörsi István: Versdokumentumok magyarázatokkal.

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2001.10.04. (40.szám) Magyar Fórum, Chrudinák Alajos: „A liberális nyájszellem agyagba döngöli a szuverén gondolkodást”

    Jegyzet az amerikai terrortámadás után született „rágalomhadjáratról”, az antiszemitizmus vádjáról, gyűlöletbeszédről. Idézetek.

    „Ezek az Izraelhez kötődő, balliberális acsarkodó és nyekergő imamalmok – Konrádok, Eörsik és Bauerek – el akarnak hallgattatni bennünket, azt szeretnék, ha végre befoghatnák pörös szánkat.”

  • 2001.10.05. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A torony védelmében

    Publicisztika. A szeptember 11-i, Amerikát ért terrortámadás után – a terror mint kormányzati elv. A globalizáció és terrorizmus összefüggéséről. Szaddám Huszein és Csurka István káröröme. Az eseményeket elemezni kell, hogy miért történhettek meg. A nácizmus nem egyenlő a sztálinizmussal. Hans Magnus Enzensberger Öbölháborús cikkéről. „…a világméretű terrorizmus irányítói az emberiség legelvetemültebb kártevői Hitler és Sztálin halála óta.”

    Reagálás:

    • Magyar Demokrata, 2002.05.23. (21.szám) Szentesi Zöldi László: Lenin, terrorizmus
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 2014.10.31. (39.szám) Kertész Ákos: A hamis zsidó önkép. Baloldali antiszemitizmus
    • Amerikai Népszava (online), 2014.11.24. Eörsi László hozzászólása Kertész Ákos cikkéhez

  • 2001.10.08.Salzburger Nachrichten, 10 Jahre Literaturhaus Salzburg

  • 2001.10.11. (41.szám) Magyar Demokrata, Kocsis Sándor: Álom

    Olvasói levél. Álmában a keresztledöntés után tiltakozó tömeg vonult a Parlament elé kérve a Göncz Árpádot, hogy ítélje el a barbarizmust.

    „Álmomba egy pillanatra felvillant néhány arc a Parlament ablakából kivigyorogva. Fodor Gábor, Tamás Gáspár Miklós, Bauer (a körmös fia) és az ÁVO-s tanácsadót szinte napjainkig foglalkoztató, és a Sztálin Jóskát máig imádó (és hozzá ódát író) két Eörsi, István és Mátyás képe.”

  • 2001.10.15. Magyar Hírlap, E.I.: Üzenet Orosz Istvánnak

    Milyen otromba sértéseket kell elviselniük a szabadgondolkodóknak, a liberálisoknak? A jobboldal, a szélsőjobboldal és a klérus jellemzői és szövetségeik. A jobboldal szerint a liberálisok magyargyilkoló zsidók.

    „…az Orbán-kormánynak három és fél év alatt sikerült életre keltenie a kisantant mai változatát. Ma is, akárcsak Horthy korában, szövetség szövődik a magyar revansizmus visszaszorítására szomszédaink között. A számlát ma is, akárcsak Horthy korában, elsősorban a magyar kisebbségeknek kell majd állniuk. […] A Magyar Hírlap október 13-ai számában Orosz István joggal követeli, Tamás Gáspár Miklóssal és Kis Jánossal vitázva, hogy szabjanak végre törvényes határt a gyalázkodásnak. [...] Orosz szerint a baloldali újságírás provokálja ki a csurkizmust. Így hát akarata ellenére relativizálja azt a jobboldali szennyáradatot, amely ellen ír.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2001.10.13. Orosz István: Az anyázás kultúrája – Nincs a honlapon

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2001.10.17. Orosz István: A szív sugallatai

  • 2001.10.17. Magyar Hírlap, Orosz István: A szív sugallatai

    A baloldali radikális újságírásról, a „jogos gyűlöletről” vitatkozik Eörsi Istvánnal. Cáfolja, hogy relativizálja a jobboldali szennyáradatot: „...nincs semmiféle elfogadható indok a jobboldali szennyáradatra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Eörsivel együtt hinnék a »jogos gyűlölet«-ben, ha az baloldali radikális.” 

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2001.10.13. Orosz István: Az anyázás kultúrája – Nincs a honlapon
    • Magyar Hírlap, 2001.10.15. E.I.: Üzenet Orosz Istvánnak

  • 2001.10.18. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Kortárs Krónika 1956-ról

    Könyvkritika. A Nóvé Béla válogatta és szerkesztette könyvet a kortársak, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői írták. A visszaemlékezők között van Eörsi István is.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2001.10.18. Népszabadság, P. L.: Rács mögött, mégis szabadon
    Húszéves a Beszélő

    Az 1981-ben megjelent illegális Beszélő huszadik születésnapja alkalmából tegnap ünnepi sajtótájékoztatóval egybekötött baráti beszélgetést tartottak az egykori szerkesztő, Kőszeg Ferenc budapesti lakásán. Fotó

    „A Beszélő huszadik születésnapja alkalmából péntek déltől nagyszabású kulturális rendezvényeket tartanak a Zrínyi Nyomda üzemcsarnokában. A szervezők húsz festőt kértek fel, hogy monumentális történelmi panoráma formájában készítsenek alkotásokat az utóbbi húsz év Magyarországáról. Játékos parlamenti interpellációs versenyt is rendeznek, amelyen írók, költők, publicisták tesznek föl kérdéseket a »minisztereknek«, akiket Pogány Judit és Vallai Péter alakít. A kérdezők többek között Eörsi István, Forgács Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Tábori Ádám, Petőcz András, Orbán János Dénes és Petri Lukács Ádám lesz. Este Sziámi- és Balaton-koncertet tartanak a 80-as évek underground zenéjéből.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2001.10.20. Pogonyi Lajos: Sajtószabadságot – mindenkinek

  • 2001.10.20. Népszabadság, Pogonyi Lajos: Sajtószabadságot – mindenkinek
    Beszélgetés Kis János filozófussal, a Beszélő egyik alapítójával a húszéves lap múltjáról

    Kis János filozófus, a Beszélő című folyóirat egyik alapítója nyilatkozik arról, hogy mit is jelentett a lengyel szükségállapot kihirdetése napján illegális lapot indítani Magyarországon. Szilágyi Sándor szervezte a lap alapítását, később csatlakoztak néhányan. A lap munkatársainak felsorolása – Eörsi István említése. Iványi Gábor volt a lap címének az ötletadója. Konspiráció, az előállítás, a terjesztés, a rendőri jelenlét, főbb témáik. A Társadalmi Szerződés című programjavaslatukban írták le először, hogy Kádárnak mennie kell. Fotó

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2001.10.18. P. L.: Rács mögött, mégis szabadon

  • 2001.10.22. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Beszélő-buli, avagy Mickey Mouse anthraxszal

    Beszámoló a Beszélő húszéves születésnapi bulijáról.

    „Nem elfogadni a felkínált alternatívákat, hanem újabbakon gondolkodni, most is – ezt Eörsi István nyomatékosítja.”

  • 2001.10.22. Népszabadság, Nagy N. Péter: A csőcselék Angyal-kövei

    Angyal Istvánról, a Tűzoltó utcai felkelők parancsnokáról, Eörsi István barátjáról. Az ’56-os forradalomban való részvételéről, letartóztatásáról. Halálos ítéletet kapott, de lemondott a fellebbezésről. Sírköve – Jovánovics György alkotása – a temető végében, a 301-e s parcella mellett, emléktáblája a Tűzoltó utca 36. számú ház falán van.

    „Kevés ember lehet a világon, akinek olyan szobor állítana emléket, amelyet saját maga képzelt el a kivégzése előtt a börtönben. Viszont nem is Angyal Istvánról volna szó, ha széles körben ismert volna, hogy tőle származik a rákoskeresztúri köztemető Nemzeti Emlékhelyének »alapító okirata«, amelyet Eörsi István csempészett ki közös börtönükből: »Nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel együtt voltunk, és akikkel együtt térünk meg.«"

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhatnak, ha a keresőmezőbe beírják ANGYAL ISTVÁN nevét. 

  • 2001.10.23. Fáklya – Bihari Napló (Nagyváradi Lap), Szilágyi Aladár: Azok a pesti srácok...
    MAGYAR OKTÓBER

    Összeállítás az 1956-os forradalomról. Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.