EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.06.15. Népszabadság, Kéri J. Tibor–Pogonyi Lajos: SZDSZ: Véget ért a kétfrontos harc
    A lemondott Demszky Gábor utóda valószínűleg Kuncze Gábor lesz

    Lemondott SZDSZ-pártelnöki tisztségéről Demszky Gábor. A tavaly nyári előzmények felidézése, tekintélyének, imidzse romlásának okai. Kunczét Demszky javasolta utódjának. A pártok véleménye a lemondásról. Fotók: 2000 decembere: Magyar–Demszky elnökváltás – Kuncze Gábor.

    „Lépését egyebek között azzal indokolta, hogy a pártban kezdetektől fogva világos volt: vannak, akik az SZDSZ-ben nem támogatják, hogy a párt önálló arculattal, liberális politikát képviseljen. […] Demszky tavaly nyár végi bejelentése sokkolta a párt értelmiségi holdudvarának egy részét is. Ennek a véleménynek legmarkánsabban Eörsi István, illetve az SZDSZ-ből azóta már kilépett Tamás Gáspár Miklós adott hangot.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2000.10.20. Kéri J. Tibor – Pogonyi Lajos: Arra készülök, hogy leváltsuk Orbánt – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2002.09.02. Pogonyi Lajos: Szükség van az értelmiségi holdudvarra 

  • 2001.06.16. (139.szám) Délmagyarország, Podmaniczky Szilárd: Eörsi István 70 éves
    Kedves Pista,

    „Eörsi István költő, író, műfordító, publicista, csillapíthatatlan ellenzékünk 70. születésnapját ma este 9 órakor ünneplik a Kamra színházban, ahol a fenti köszöntő levél is elhangzik.”

  • 2001.06.16. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Podmaniczky Szilárd: Eörsi István 70 éves

    Felköszöntő levél Eörsi 70. születésnapján. A születésnapot a Kamra színházban is megünneplik, ahol ez a levél is el fog hangzani. A szerzőt a vonaton egy – milliókról, pályázatokról – hangosan beszélgető társaság vette körül, mit sem törődve a körülöttük ülőkkel. Ez bosszantotta Podmaniczkyt, ezért előbb erőteljesen rájuk nézett, hátha ettől zavarba jönnek, de nem zavartatták magukat. Ekkor elővette Eörsi egyik könyvét, mire a társaság gyorsan odébb húzódott két fülkével lejjebb.

  • 2001.06.16. Magyar Szó, Csorba Béla: Nagyok, kicsik, még kisebbek

    Jegyzet. A két évvel ezlőtti jugoszláviai bombázások hatása az európai szellemi életre. Konrád György két évvel ezelőtti nyilatkozatait Nádas Péter és Eörsi István bírálta.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Demokrata, 1999.04.22. (16.szám). enhaj: Az elit cinizmusa (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Narancs, 1999.05.06. (18.szám) E.I.: Ülök a pódiumon
    • magyarszo.com, 2011.09.20. Pressburger Csaba: A balkáni államok trükköznek

  • 2001.06.16. Népszabadság, Vörös T. Károly: Pátosz és irónia
    Születésnapi beszélgetés Eörsi Istvánnal életről, halálról, költészetről és morálról

    Mit jelent számára, hogy 70 éves? Milyen lett a világ az elmúlt ötven-hatvan évben? Saját költészetéről. Régi mestereiről – például Lukácsról –, akik mellett ma is kitart. A szabadságról és a hazugságokról. Marxról. Fotó

    „A nácizmusnál, amelyet fiatalon ismertem meg, megítélésem szerint minden jobb. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezt nem azért mondom, mert zsidó származású vagyok, hiszen soha senkinek sem érdekelt a származása. Zsidóságom eszembe sem jutott volna, ha egy időben nem óhajtottak volna emiatt folyton-folyvást megölni, és ha nem gyilkolták volna meg a nagymamámat és apám egész szombathelyi rokonságát. A nácizmust az emberiség eddigi mélypontjának tekintem, még a kommunizmus legszörnyűbb korszakaihoz viszonyítva is, mert vele került először uralomra egy olyan világnézet, amely tudatosan és büszkén antihumanistának vallotta magát, és realizálta vallomása következményeit. […] Meggyőződésem, hogy most is egy csomó olyan ember él közöttünk, aki szívesen gyilkolászna Auschwitzban vagy a gulágon.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2001.06.23. Zöldi László: Lefülelt mondatok

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1993.06.12. E.I.: Hang és visszhang
    • Havi Magyar Fórum, 1993.11.01. (11.szám) Turai Csaba: Események, hírek, híresztelések

  • 2001.06.16. Népszava, Valachi Anna: Svejk és Don Quijote
    „E.I. önkéntes” hetvenedik születésnapjára

    Születésnapi köszöntő. Eörsit a Kamra Színházban köszöntik 70. születésnapján.

    „Megejtően szókimondó valamennyi műfajban. Írjon verset, novellát, drámát vagy publicisztikát – eltökélt, ám magányos szabadságharcosnak mutatkozik, aki nem fogja be »pörös száját«.”

  • 2001.06.18. Magyar Hírlap, MH-MTI: Eörsi István köszöntése
    Villanófényben

    Rövidhír. Néma párbeszéd szentekkel címmel a Frankfurter Allgemeine Zeitung születésnapi köszöntője Eörsi István 70. születésnapján.

    Reagálás:

    • Nógrád Megyei Hírlap, 2001.06.21. (142.szám) Néma párbeszéd szentekkel
    • Magyar Demokrata, 2001.07.05. (27.szám) Szalay Károly: Néma párbeszéd szentekkel

  • 2001.06.18. Népszava, E.I.: Halódás születés előtt
    Mondom a magamét

    Publicisztika. Baló György interjúja Orbán Viktorral – EU-s bírálat a státustörvényről. Öt párt egyetértett, az SZDSZ nem.

    „Németh Zsolt néhány héttel ezelőtt a maga kecses módján azt a következtetést vonta le, hogy az ötpárti egyetértéssel hiánytalan nemzeti konszenzus alakult ki. Vagyis a szabad demokraták nem tartoznak a nemzethez. […] A státustörvény filozófiájának középpontjába a nemzet eleven testét szétmetélő határokat helyezi, és a környező államok polgárai közül a magukat magyarul vallókat kedvezményekkel jutalmazza. […] Igazi célja az, hogy a jelenlegi kormánypártok visszavonhatatlanul magukhoz kössék a magyar kisebbségek szervezeteit.”

  • 2001.06.18. Népszava, Tamás Gáspár Miklós: A nevető ember

    Eörsi István 70.születésnapján nevetése okairól, lírájáról, publicisztikájáról, életművéről, Lukácshoz fűződő kapcsolatáról. Marxhoz kapcsolódó képzeletbeli viszonyáról.

    „Amilyen fura ez a világ, Eörsi nevetése a mai magyarországi demokrácia egyik legfényesebb fegyvere lett. […] Eörsi nevetésének legfőbb pedagógiai haszna az, hogy bemutatja, milyen is nem félni. […] Eörsi nem azért víg és kedélyes, mert van rá oka, hanem annak ellenére, hogy nincs. […] Eörsi lírája és publicisztikája összetéveszthetetlenül magyar, és Petőfi (sűrűn félremagyarázott) hagyományába illeszkedik. […] Eörsi életműve csak a magyar irodalom és a magyar történelem keretében értelmes. […] Eörsi István túlságosan világos eszű ember ahhoz, hogy igazán »mély« lehessen. […] Eörsit éppen derűs józansága, valóságérzéke és életismerete teszi liberálissá, hiszen minden fönntartása és gyanakvása ellenére élesen látja a modem kapitalizmus iszonytató erejét, rugalmasságát, ötletességét, próteuszi tehetségét. […] Ő a hazai értelmiség megalkuvásainak és árulásainak a legkíméletlenebb, a legszellemesebb, nélkülözhetetlen krónikása.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2001.08.11. Tóth Gy. László: Szembesítés (és az itt felsorolt cikkek)
    • litera.hu, 2007.06.09. Nagy Gabriella: Eörsi nevet (és az itt felsorolt cikkek)
    • kettosmerce.blog.hu, 2015.12.26. Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2001.06.19. (165.szám) Új Dunántúli Napló, Cseri László: Schiff, a senkiházi
    TV-jegyzet

    Schiff András egy londoni lapnak azt nyilatkozta, hogy aggasztja a rasszizmus úgy Ausztriában, mint Magyarországon. A sajtóklub 3 újságírója szerint a honi rasszizmus szemenszedett hazugság, nyomai legfeljebb magukban a zsidókban fedezhetők fel. Mert akik a rasszizmus veszélyére hívják fel a figyelmet, nyilvánvalóan azok a rasszisták.

    „a Magyar ATV sajtóklubjában Bencsik András, Bayer Zsolt és Lovas István újságíró kollégák kinyilvánították: »bizonyos zsidó származású honfitársaink, akik saját zsidóságukat megélhetési forrásnak tekintik, verik a tüzet«. A tűz verése költői kép, de az már prózaibb, hogy Schiff Andrást »senkiházi, hisztis gazembernek« nevezték, s említésre került Bächer Iván, Fischer Iván, Eörsi István és Kornis Mihály neve is, akik szintén zsidók, sőt, valamennyien a mocskos szájúak fajtájából. Zsidóságukból következően mentálisan súlyos betegek, s gyakorta »nyavalyognak reggeltől estig, hogy őket a Dunába akarják lőni«, miközben »ezekben az emberekben elképesztő erejű elfojtott agresszivitás van, tulajdonképpen ők szeretnének gyilkolni, ők szeretnének Dunába lőni embereket«.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. Eörsi István: A légköri viszonyokról
    • Magyar Nemzet, 1998.11.24. Speidl Zoltán: Hol van Arturo Ui?
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Beszélő (Folyóirat – március), 2001.03.szám Papp László Tamás: Polgári szüret. Tóth Gy. László citátumai
    • Élet és Irodalom, 2001.06.29. (26.szám) Lévai Júlia: Nyílt levél Kondor Katalinnak, a Kossuth rádió adó főszerkesztőjének, a Magyar Rádió Rt. elnökének
    • Magyar Fórum, 2001.07.12. (28.szám) R.M.: Újabb fenyegető levél

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a Magyar Narancsnál jelzett felsorolásban, illetve, ha a keresőmezőbe beírja a DUNÁBA szót.

  • 2001.06.19. Magyar Nemzet, Pilhál György: Hírmagazinkörkép

    A hazai hírmagazinok összehasonlítása. A Magyar Demokratát más mércével mérik, mint a többit.

    „Hasonlóan a Magyar Narancshoz, amelynek kultúrköréhez főképpen a Jospin-negyvenek tartoznak, Eörsi István elv- és asztaltársasága. Munkában megfáradt szochazás, VIP-hiteles irodalmárok.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.06.18. Varsányi Gyula: Nem lesz magyar Newsweek – Nincs a rendszerünkben.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja JOSPIN nevét, vagy a ZÁMOLYI szót.

  • 2001.06.21. (142.szám) Nógrád Megyei Hírlap, Néma párbeszéd szentekkel
    Eörsi Istvánt köszöntötte a Frankfurter Allgemeine Zeitung

    Néma párbeszéd szentekkel címmel a Frankfurter Allgemeine Zeitung születésnapi köszöntője Eörsi István 70. születésnapján Matthias Rüb tollából.

    „»Hogy az »urbánusok« között sok zsidó akad, az titokban zavarja a magyar szellemi árok túloldalán álló »népieseket«, még ha ezt eddig nyíltan nem merték is kimondani. Ám úgy tűnik, kissé kezdenek divatba jönni az összeesküvési elméletek; némelyet közülük antiszemita felhangok kísérnek. Eközben nagy pompával és sok zászlóval folyik a magyar keresztény állam millenniumának ünneplése.« Rüb szerint Eörsi Istvánról elmondható, hogy idejekorán, mintegy szeizmográfként érzékeli az ilyen, egyelőre még csak föld alatti mozgásokat. Ehhez nem kell mást tennie, mint kinyitni a levélszekrényét, amelyben az utóbbi időben bizonyos levelek (Kommunista! Zsidó! címzéssel) üdvözlik őt a számára egyre kevésbé kedélyes hétköznapok világában.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2001.06.18. MH–MTI: Eörsi István köszöntése

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Demokrata, 2001.07.05. (27.szám) Szalay Károly: Néma párbeszéd szentekkel

  • 2001.06.21. (25.szám) 168 óra, Krizsik Alfonz: Nyírszovó

    Olvasói levél a romakérdésről, Eörsi ezzel kapcsolatos következtetéseinek reális alapjáról.

  • 2001.06.21. (25.szám) 168 óra, Zöldi László: Kuncze Gáborról mondják

    Idézetek Kuncze Gábortól és amit róla mondtak.

    Eörsi: "Egy autokrata hagyományú és nem túl demokratikus szellemiségű testület élén mégiscsak őszinte demokrata."

    Fotó


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1997.11.20. Eörsi István: Az emberi jogok és a politika

  • 2001.06.21. (25.szám) Magyar Demokrata, Boros Károly: Siklósi Beatrix
    az A Hét főszerkesztője

    Interjú Siklósi Beatrixszel, A Hét főszerkesztőjével életéről, iskolaéveiről, pályakezdéséről, a televíziózásba beszüremlő politikai kontraszelekcióról, a III/III-asokról. Práger György (akkoriban a Híradó párttitkára volt) unszolta, hogy lépjen be a pártba. A tisztességes munkatársakról.

    „Emlékszem, volt egy tüntetés az írók Boltja előtt, a Duna-körösök rendezték. Több író is részt vett rajta – Kányádi Sándor, Eörsi István, akinek akkortájt még a nevét sem volt szabad kiejteni a Magyar Televízióban –, úgyhogy kemény ellenzéki megmozdulásnak számított. Készítettem egy kis tudósítást az eseményről. A napi szerkesztő ordítozni kezdett velem, azt hányta a szememre, hogy nincs semmi politikai érzékem, ha azt gondolom, adásba mehet az anyagom.”

  • 2001.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István – IV.

    „Az S. L. G. álnév mögé rejtőző »én« hozzátartozik az antiszemita támadás fortélyához. »A magyar jobboldalt – és ezt bárki ellenőrizheti – a legszélsőségesebben, a legaljasabban és a leghazugabb módon azok támadják – kezdve Eörsi Istvánon át, György Péteren keresztül Pető Ivánig –, akik kivétel nélkül hitehagyott zsidók, akik vagy az SZDSZ tagjai (...), vagy e pártnak értelmiségi támogatói. Azok, akiknek semmi se drága.«”

    Valószínűleg Lovas István rejtőzik az S. L. G. álnév mögött. 


    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1995.05.04. (18.szám) Lovas István: Felhívás az Amerikában élő magyarokhoz – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1995.06.02. R. Székely Julianna: Vigyázz, Amerika!
    • Magyar Demokrata, 1998.08.06. (31.szám) S.G.L.: A származás térképészei
    • Élet és Irodalom, 2001.05.11. (19.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István I. „Egy vezér gyermekkora” – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2001.05.11. (19.szám) Fencsik Gábor: Lovas István amerikai periratai 1989–91 – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2001.05.18. (20.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István II. „Egy vezér gyermekkora” – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2001.06.01. (22.szám) Berki Antal: Hány Lovas van?
    • Élet és Irodalom, 2001.06.15. (24.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István III. – Nincs a rendszerünkben

  • 2001.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: Milyen június 16-a?

    Publicisztika. A rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájánál Nagy Imre egykori miniszterelnökre és 1956 hősi halottaira emlékezve politikusok mondtak beszédeket, koszorúztak, de csak néhányan gondoltak arra, mi is történt tizenkét évvel ezelőtt e napon. A magyar rendszerváltás 1956 legitimációján indult meg, aztán a forradalom feledésbe merült. Ki, mikorra datálja a rendszerváltást? Eörsi István említése.

  • 2001.06.23. Magyar Hírlap, Zöldi László: Lefülelt mondatok

    Idézetek a közelmúlt sajtóterméséből.

    Eörsi: „Még a nőknek sem hazudok, csak ha megkövetelik tőlem.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.06.16. Vörös T. Károly: Pátosz és irónia

  • 2001.06.25. Népszava, E.I.: Magyar csoda
    Mondom a magamét

     Publicisztika Ady publicisztikájának időszerűségéről.

    „Művelt liberális elmék tanakodnak arról, hogy publicisztikánk lelkét felfalja a politika. A civódások és marakodások. Kulturáltabban kellene írni, és több empátiával. Megőrlik a szavakat, majd patikamérlegükre rakják őket, és nézik, merre billen ki a finom szerkezet. Hölgyeim és uraim, Ady nem óhajtotta Wolafka püspök lelkébe beleélni magát! Ma sem kutatná a tévé képernyőjén meghatározott rendszerességgel társalgó nyilas viceházmesterek pszichéjének titkos rugóit. Inkább izgatna ellenük.”

  • 2001.06.27. Magyar Hírlap, Gergely László: Egynemű üzenet

    Az „avató-szónokló-korteskedő országrohanás”-ról. Ennek kapcsán ajánlja Eörsi Versdokumentumok magyarázatokkal című kötetét.

    „A szelektív emlékezet, az indulatokkal írt szubjektív történelemkönyv kéznél lesz. Sőt kéznél van: csupán föl kell ütni a könyvnapi csemegét, Eörsi Versdokumentumok magyarázatokkal című kötetét. Hány százezer, hány millió embernek – új, majdnem új szavazónak – lehet összemosni az ötvenes, hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek történéseit? Hányan lesznek »vevők« a ma idézett hajdani Sztálin-versekre?

    Ennyire egyszerű ez: a propagandistának csak vissza kell nyúlnia a múltba. Tetszés szerinti csomagolásban teszi le elénk történelmünket akár az ötvenes évek verseiben, akár a nyolcvanas évek gazdaságpolitikájában elmesélve. Csak öreg fejjel jut eszébe az embernek: ha nincsenek Eörsiék, ha az ötvenes években »észnél van az ország«, akkor a kilencvenes évek elejére nincs miből kinőnie a Fidesznek, az ezredforduló lázongó honi ifjai pedig Göteborgba utaznának kockakővel demonstrálni.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2001.06.28. (26.szám) Magyar Fórum, Galsai Dániel: Tévéfotel

    A vízilabda-EB kapcsán a „magyar nemzet nagy diadala” gondolatáról, morális győzelmünkről, tehetséges, szép lányainkról. A közszolgálati televíziózás győzelméről.

    „Most kezdhet őrjöngeni Eörsi István! (Ráadásul egy rakás jobboldali politikus is kint volt... és elegánsak voltak... és mosolyogtak... ajjajj!) De csitt! Ne tovább! Megígértem, hogy most csak szép dolgokról írok, így szó sem eshet politikáról, pláne nem Eörsiről...”

  • 2001.06.28.Magyar Narancs, Csont András: Szorongó dolce (Találkozások Kurtág Györggyel)

  • 2001.06.29. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Négy nap

    Vers.

  • 2001.06.29. (26.szám) Élet és Irodalom, Lévai Júlia: Nyílt levél
    Kondor Katalinnak, a Kossuth rádió adó főszerkesztőjének, a Magyar Rádió Rt. elnökének

    A Vasárnapi Újság június 24-i adásában, a Stifner Gábor vezette műsorban, miközben felkonferálta Döbrentei Kornél jegyzetét, elhatárolódott a születésnapját ünneplő író, Eörsi István felköszöntésétől. Aztán Eörsinek azokat a „mondatait idézte, amelyekben az a fenyegetettség érzéséről beszél, s ezt egy telefonbeszélgetés történetével illusztrálja. Hívója egy személy (és nem egy »nép«, ahogyan majd eltorzul a következőkben), aki őt a Dunába lövetéssel fenyegeti. Az író ehhez azt fűzi hozzá, hogy mivel látott már ilyet, nincs oka kételkedni abban, hogy ha csak az illetőn múlna, a fenyegetés hamar megvalósulhatna.”

    Döbrentei szerint „a zsidóknak azért nincs joguk félelmüket kifejezni, mert nekünk (tudniillik az »árják«-nak) jogunk van gyűlölni őket, hiszen gyűlöletesek. Ám az »árják« gyűlölete a szeretet megnyilvánulása.” Vajon Kondor Katalin szerint helyes-e ez a módszer?


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.07.27. (30.szám) Tilly Gabriella: Ugyancsak Nyílt Levél az ÉS Lévai Júlia tollából Nyílt Levél címzésű újságcikkéhez
    • Élet és Irodalom, 2001.08.17. (33.szám) Lévai Júlia: Szállnak a gyenge darvak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. Eörsi István: A légköri viszonyokról
    • Magyar Nemzet, 1998.11.24. Speidl Zoltán: Hol van Arturo Ui?
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Beszélő (Folyóirat – március), 2001.03.szám Papp László Tamás: Polgári szüret. Tóth Gy. László citátumai
    • Új Dunántúli Napló, 2001.06.19. (165.szám) Cseri László: Schiff, a senkiházi
    • Magyar Fórum, 2001.07.12. (28.szám) R.M.: Újabb fenyegető levél 

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a Magyar Narancsnál jelzett felsorolásban, illetve, ha a keresőmezőbe beírja a DUNÁBA szót.


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.