EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.07.27. Magyar Nemzet, Gürtler Magda: A Pepsi Sziget és járulékai

    Olvasói levél a Pepsi Szigetről, a melegsátorról, Tarlósról, TGM, Haraszti és Eörsi stílusáról, „minősíthetetlen kifejezésmódjáról”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2001.07.17. Magyar Nemzet, Szabó Zsolt: Melegdemonstráció Óbudán
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a PEPSI szót.

  • 2001.07.szám Színház (különszám), E.I: A színházról és a pálinkámról

    A Budapesten rendezett uniófesztiválról. A vihar – az Eimuntas Nekrosius által rendezett litván Hamlet – a szentpétervári Malij Dramatyicseszkii Tyeatr Csehov Platonovja – a berlini Schaubühne előadásában Marius von Mayenburg darabja, a Paraziták – Hamvai Kornél A Hóhérok hava – Tasnádi István Közellenség című darabja.

    „Még művészi siker esetén sem lehetünk biztosak abban, hogy valamely mű színpadi megelevenítői tudják, miért éppen azt az előadást mutatják meg nekünk, amelyet megmutatnak. A drámai szövetben rejlő intellektuális lehetőségek véletlenül érvényesülnek, vagy elvesznek a szervetlenül hozzájuk kapcsolt anyagban. […] Szerencsére azt remélem, hogy amíg élek, nem fogy ki toponári pálinkám. Legfeljebb azzal a dilemmával kell megbirkóznom, hogy színház után igyak-e belőle vagy színház helyett.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Színház, 2000.07.szám Tarján Tamás: Akasztják a hóhért. Beszélgetés Hamvai Kornél színművéről

  • 2001.07.szám Színház, Forgách András: Színházi típusú találkozások
    A VÁLOGATÓ NAPLÓJA

    A 2001. június 10–17. között megrendezett Pécsi Országos Színházi Találkozóra Forgách András válogatta az előadásokat. Az október 24-ei bejegyzés Nestory: A talizmán című darabjának a Katona József Színházban bemutatott előadásáról szól. Fordító: Eörsi István – rendező: Máté Gábor.

    „…a fordítás, Eörsié, pompás, abszolút neki való a szöveg…”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2001.08.03. (17.szám) Heti Válasz, Elek István: Megdicsőítés és lejáratás

    Visszatekintés a tizenöt éve elhunyt Donáth Ferenc életére.

    „Az Élet és Irodalom július 13-i számában hárman is emlékeznek rá, Kis János, Ludassy Mária és Eörsi István. Mindhárman hangsúlyozzák az utóbbi korszakát, szerepét a Kádár-kor kései szakaszának értelmiségi mozgolódásában. Különösképpen a későbbi két nagy politikai párt kezdeményei, az úgynevezett népi és urbánus csoportok közötti szótértés előmozdításában.”

    Vita a megemlékezők állításaival.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.07.13. (28.szám) E.I.: Szívós kudarcok dicsérete

  • 2001.08.03. (31.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A padláson

    Széppróza.

  • 2001.08.03.(31.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: A citoyen-pacal
    – A „Meleg van” sorozatból –

    Külföldről hazatérve megjegyzi, hogy neki – ellentétben Eörsivel – kifizették az útját. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának étkezdéjében az étlapon pacal is szerepelt. „Egy minisztérium pacallal, ez számomra olyan gyönyörű, oly biztató... Magyarság és ínyrend...” 

  • 2001.08.04. Magyar Nemzet, Mesterházy Ákos: Keresztyénség, liberalizmus és nacionalizmus
    A valós életben viszonylagos a szabadság megvalósításának lehetősége

    „A mai világ egyik uralkodó szellemi áramlata a keresztyénség, de igen hangsúlyos a liberalizmus és a nacionalizmus is. Mind a három messzemenően heterogén, nagyon sok fajta változata van. […] Sok baloldali vallásilag semleges, vagy éppen harcos ateista alapon áll abból a meggondolásból kiindulva, hogy az ember mértéke saját maga, eleve jónak, tökéletesnek született, tehát nincs szüksége felsőbb transzcendens hatalmakra, nincs szüksége megváltásra, mert ezek a szerintük torz képződmények csak akadályozzák a szabadság tökéletes megvalósulását. Minden, ami ennek útjában áll, azt retrográdnak minősíti, a vallást babonának, ahogy ezt Eörsi István a Népszabadságban írt (2001. február 11.) cikkében is kifejti.”

    Az említett idézet nem található meg a Népszabadság jelzett számában, azon a napon nem is jelent meg a Népszabadság.

  • 2001.08.07. Magyar Hírlap, Stark R. László: Látszat és valóság a mágikus tükörben

    Beszélgetés Szetey Gábor személyügyi államtitkárral.

    Kérdező: „Nemrég egy vezető konzervatív budapesti várospolitikus [Tarlós István] azt mondta, hogy neki semmi kifogása a melegek ellen, de ő inkább maradna hetero. Ő volt az, aki korábban a Szigeten a Magic Mirror sátor ellen ágált, és többek között szegény Eörsi Istvánnak kellett bennünket megvédenie.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2001.07.12. Munkatárs: A Sziget Kft. közleménye
    • Népszava, 2001.07.12. Simon Zoltán: Alkotmányellenes tiltás?
    • Népszabadság, 2001.07.13. Munkatársak: Bojkottfelhívás a Pepsi Sziget ellen?
    • Magyar Hírlap, 2001.08.07. Stark R. László: Látszat és valóság a mágikus tükörben
    • Népszabadság, 2001.08.07. E.I.: A miniszter asszony viccelődik

  • 2001.08.07. Népszabadság, E.I.: A miniszter asszony viccelődik

    Dávid Ibolya alkalmatlansága hivatala betöltésére. Tarlós István meleg-programot tiltó rendelkezését a Pepsi Szigeten helyeselte. Nem volt hajlandó kommentálni Bognár László MIÉP-alelnök antiszemita kirohanását a Ferencváros–Fotex-ügy kapcsán. Nem nyilatkozott, mert „nem ért a futballhoz”.

    „Szidják a mohó, gátlástalan pesti zsidókat, akiknek semmi közük a magyarsághoz. Dávid Ibolya ehhez nem tud hozzászólni, mert nem ért a futballhoz. Fiatalok Hitler nevét skandálják a stadionban. Auschwitzba vonatoztatnák újra a zsidókat. Horgas orrú gúnyrajzok, gyűlölettől eltorzult arcok. Nem tudom, a miniszter asszony a meccs előtt vagy utána remekelte-e viccét, az azonban biztos, hogy nem vonta vissza azóta sem. […] Hol itt a keresztyén erkölcs, amelyre a melegekkel szemben hivatkozik?”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2001.07.12. Munkatárs: A Sziget Kft. közleménye
    • Népszava, 2001.07.12. Simon Zoltán: Alkotmányellenes tiltás?
    • Népszabadság, 2001.07.13. Munkatársak: Bojkottfelhívás a Pepsi Sziget ellen?
    • Magyar Hírlap, 2001.08.07. Stark R. László: Látszat és valóság a mágikus tükörben
    • Kritika, 2007.09.szám Pogonyi Lajos: Litván kocsma

  • 2001.08.07. Népszabadság, Ungváry Krisztián – Tartsay Vilmos – Vitéz Kálmánfi Ferenc: Tartsay Vilmosról

    Olvasói levelek. Reflexió, hibaigazítások a Tartsay Vilmosról írt megemlékezéshez (Egy magyar vértanú, július 21.).

    Tartsai: „Ha édesapám ma élne, nagy keserűséggel kellene megállapítania, hogy az az újság foglalkozik személyével, amelynek elődje, a Szabad Nép, a második világháború utáni kommunista terror szimbóluma. A kommunisták uszító szennylapjára Rákosi Mátyás, Révay József, Kállai Gyula és a rákövetkező generáció Kádár Jánossal és Aczél Györggyel nyomta rá a bélyegét – egytől egyig hazaárulók, terroristák és gyilkosok. Ezeknek a szellemi rokonságát vállalta fel a Népszabadság, a kommunista utódpárt MSZP házi újságja, amelyben olyan gyűlölettől átszőtt uszító tollnokok kapnak teret, mint Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István vagy Krajczár Gyula.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.07.21. Hovanyecz László: Egy magyar vértanú – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 2001.08.24. M. Szántó Judit – Shelley István: Tartsay Vilmos és a Népszabadság OLVASÓI LEVELEK

  • 2001.08.09. Magyar Nemzet, Tihanyi Örs: Ha Bolgárt is menesztenék...
    Nincs megállás, amikor megszólal a médiakórus.

    „Vajon mi történne, ha Lakatos Pál után Bolgár Györgyöt is leváltanák a Magyar Rádióban? […] nem hosszabbította meg Lakatos Pálnak, a Vasárnapi Újság főszerkesztőjének 2001. július 31-én lejárt szerződését az új rádióelnök, Kondor Katalin. Lakatos maradhat a műsornál, de a továbbiakban csak munkatársként dolgozhat. […] Délben újabb tüntetés a Magyar Rádió épülete előtt, ahol Konrád György az értelmiség és minden becsületes magyar állampolgár nevében felszólítja a Magyar Rádió vezetését, hogy vonja vissza az előző napi döntését. Az MTI beszámol róla, hogy több mint kétszázan vettek részt a demonstráción (így például Jancsó Miklós, Eörsi István és Bauer tamás).”

    Miért nem születnek erről publicisztikák, miért nem áll ki mellett senki sem? Mi történne, ha a másik oldal újságíróját váltanák le? A MIÉP véleménye a Vasárnapi Újságról. 

  • 2001.08.09.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista (Mayer úr mint színházszakértő)

  • 2001.08.10. Népszabadság, Tandori Dezső: Azt igen?
    Az erkölcsi veszteségről

    A progresszív folyóiratok elmúlásáról.

    „Nem mondható, hogy Eörsit (akit verseiben nagyon szeretek) jelszóalkotónak venném Sándoraink (Weöres, Petőfi) mellé. Mégis, ő mondta, hogy meghalni mindig tud az ember, meghalni mindig ráér az ember, ha nagyon akar. S hogy azt: igen. De az élettel ez mi?”

    Kapcsolódó cikk:

    • Híd, 1965.02.szám Eörsi István versei. VÁLTOZATOK EGY KÖZHELYRE
    • Népszabadság, 1968.12.20. F. R. Könyvszemle
    • Magyar Hírlap, 1969.01.03. Bogáti Péter: Öt verskötet
    • Hajdú-Bihari Napló, 1969.02.02. (27.szám) Simon Zoltán: Három költő, három világ
    • Új Könyvpiac, 2000.10.01. (10.szám) Tandori Dezső olvasta. Összegyűjtött szögek
    • Népszabadság, 2001.02.06. Tandori Dezső: Eörsi István dalszövegezései

  • 2001.08.11. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Provokációk, avagy amire büszkék lehetünk
    Az erőltetett másságkultusz hosszú távon a társadalom alapértékeit is veszélyeztetheti

    A büszkeség napja és a homoszexuálisok – a Pepsi Sziget és Tarlós István.

    „A felháborodott és felbátorodott melegszervezetek és az SZDSZ az óbudai Fő téren tüntetettek a polgármester ellen, így a Tarlós elleni tüntetésnek egyértelmű politikai üzenete volt. Az MSZP és az SZDSZ helyi képviselői élesen elítélték a polgármestert. A demonstráción megjelent Fodor Gábor, Eörsi Mátyás, Eörsi István,Veér András és a szélsőbalos Tamás GáspárMiklós.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a PEPSI szót.

  • 2001.08.11. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Összeállítás a hazai sajtóban megjelent „zavaros, ostoba és gyűlölködő mondatok”-ból.

    Idézetek Eörsi Istvántól.

    A Sablonok bája – Mondom a magamét című cikk forrása tévesen van feltüntetve a cikkben. Nem a Magyar Hírlapban, hanem a Népszavában jelent meg.

    Előzmény:

    • Népszava, 2001.05.07. E.I.: Sablonok bája. Mondom a magamét
    • Magyar Narancs, 2001.05.31. E.I.: Hogyan is állunk azzal a beszarással?
    • 168 óra, 2001.06.07. Rádai Eszter: Nem szabad elhinni. A jövő elkezdődött
    • Élet és Irodalom, 2001.06.15. (24.szám) Vágvölgyi B. András: Eörsi épp tíz éve volt hatvan,

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Demokrata, 2005.04.07. (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták 

  • 2001.08.15. Magyar Hírlap, Varga Gergely: A Fidesz és az MDF nem ad ki újságot

    Az MSZP Honlap címmel új lapot ad ki. A többi párt lapjáról. Az SZDSZ szeptembertől újra indítja a Szabad Demokrata Hírlap című kiadványát. A főszerkesztő Ara-Kovács Attila, az állandó szerzők közé tartoznak Konrád György és Eörsi István író, illetve a szabad demokrata frakció tagjai.

  • 2001.08.18. Hetek, Hazafi Zsolt: A narancstól a koronáig

    Részlet. 1990-ben a Fidesz még élcelődött az MDF „keresztényiességén”, idén augusztus 15-én a Nagyboldogasszony-napi vallási ünnepen majdnem az összes kormánytag és államtitkár demonstratívan részt vett. Egykor az SZDSZ és a Fidesz egy oldalon álltak vallásügyi kérdésekben, mára a Fidesz antiklerikalizmusa gyökeresen megváltozott.

    „Mára az SZDSZ arculata és ereje megkopott, hiszen az „adysták” – Tamás Gáspár Miklós vagy Eörsi István és társaik – kisodródtak a párt főáramlatából, maga a párt is elerőtlenedett, társadalmi befolyása már csak jelképes.”

  • 2001.08.18. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom...
    (mi az a csonka gúla)

    A haladó baloldali sajtó a mennyiség és a minőség kapcsolata tükrében. A szerző példának Mező Ferenc Népszavában megjelent, Lukasóra című tárcáját hozza fel „rendfokozata nem ismert, az Eörsi-, TGM-iskola talentumhiányos, de lelkes követője.”.

    Előzmény:

    • Népszava, 2001.07.11. Mező Ferenc: Lukasóra – Nincs a rendszerünkben.

  • 2001.08.18. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Összeállítás a hazai baloldali-liberális sajtóban megjelent írásokból.

    „Így aztán az antikommunisták is szerethetik a kommunista Kádárt, sőt együtt szerethetik az antikommunista Orbánnal. Mert ma Orbán pályázik arra, hogy legfőbb tekintély legyen a tekintélyelv talaján. Kádár vérrel és vassal teremtette meg tekintélyét, és ennek birtokában szelídült közös papává. Orbán néhány osztálytársával szintén vasakaratról tett tanúbizonyságot, és még akasztatnia sem kellett ehhez. Elég volt, ha Fidesz közeli harácsolások közben az öklét rázta, és a nagy lopások ellen fellépőkre ráuszította adóhivatalát és adórendőreit. Azzal imponált az erőszakot hagyományosan tisztelő tömegnek, hogy ő is megfélemlíthetetlen, ő sem tántorodik el attól, amit a fejébe vesz. Neki is, mint Kádárnak, a hatalom a legfőbb érve. Ő is a kelet-európai fejlődés gyümölcse, első titkár, szultán, kalifa, ajatollah. A demokratikus struktúra tőle is idegen, ő is csak szolgák és alattvalók között érzi biztonságban magát.”

    Előzmény:

    • Népszava, 2001.07.23. E.I.: A keletiség ereje. Mondom a magamét

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2001.08.23. Magyar Hírlap, Gréczy Zsolt: „A halálnál nincs botrányosabb dolog”
    Ma hetvenöt éves a száz művet alkotó író – Hernádi Gyula saját evangéliumán dolgozik

    Beszélgetés Hernádi Gyulával készülő könyvéről (Hernádi evangéluma), Jancsó Miklóshoz fűződő viszonyáról, politikai nézeteiről, s a halált mint botrányt is megemlíti. Torgyánt nagy politikusnak tartja, aki „nélkül Orbán Viktor ma nem lenne miniszterelnök.” Aczél Györgyhöz fűződő viszonyához – szerinte állandó szilencium alatt volt, ő volt a legüldözöttebb. Tortát vittek Jancsóval Aczélnak 60. születésnapjára.

    „…Eörsi István jött ezzel elő. Ő, aki Lukács György háta mögül jött elő. Nemrég mondtam is neki, hogy észrevehetted volna, hogy az egy gogoli torta volt. Ön most képzeljen maga elé, egy harmincöt kilós cukrászsüteményt. Nem lehetett nem észrevenni, hogy ez csupán ajándék-karikatúra. A torta úgy készült, hogy bementem az Intercontinentál cukrászához és megkérdeztem, mekkora tortát csináltak Liz Taylor és Richard Burton számára, amikor Pesten ünnepeltek. Azt mondta harmincnégy kilósat. Mondtam jó, ez legyen egy kilóval több. Ennyi a történet, s nem több. A sztori legkevésbé sem a talpnyalásról szólt.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2001.08.23. Magyar Nemzet, Löffler Tibor: Megint jönnek, európáznak...
    Még most sem lehet tudni, a homoszexuálisokkal szembeni vitában mi is Tarlós István polgármester „bűne”

    Tarlós István esete a homoszexuálisokkal a Pepsi Szigeten.

    „A Habeas Corpus Munkacsoportnak a Fidesz frakcióvezetőjéhez írt nyílt levele mindezek fényében politikai provokáció volt. Ha pártpolitikusok a szó nemes értelmében »érdemi« szerepet játszhatnak az ügyben, akkor azok inkább a szabad demokraták lehetnek, mert ők vették már a nyilvános bátorságot, és tüntető szolidaritást is vállaltak melegrendezvényekkel. Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István részvétele a polgármesteri hivatal előtti tiltakozó megmozduláson ellenben rossz védjegynek bizonyult, mivel ők legkevésbé a toleranciáról ismertek.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a PEPSI szót.

  • 2001.08.24. (34.szám) Élet és Irodalom, Allen Ginsberg: Peter Orlovskyról és szerelmünk történetéről

    Eörsi István fordítása és előszója. Hozzászólásnak szánja a melegekről folyó vitához.

    „Az itt következő beszámoló a Straight Hearts’ Delight című könyvben jelent meg, mely Allen Ginsberg és Peter Orlovsky szerelmes verseit és levelezésük válogatását tartalmazza. […] Itt a levelek előszavaként szerepel, és egy interjúból dolgozták át, amelyet Allen Young készített 1972-ben. […] Mindig korlátoltaknak tartottam a kisebbségeknek azokat a jogvédőit, akiket csak a saját kisebbségük szenvedései háborítanak fel. Ginsberg személyében olyan jogvédő szól, aki, felülkerekedve a maga gay (meleg) szenvedésein, valamennyi elnyomott kisebbség nagy polgárjogi harcosává és költőjévé vált. Akit ki akarnak rekeszteni a Teljességből, annak, ha nem akar elnyomorodni, a Teljesség ügyét kell elvállalnia. – E. I.”

  • 2001.08.24. Népszabadság, M. Szántó Judit – Shelley István: Tartsay Vilmos és a Népszabadság
    OLVASÓI LEVELEK

    Reflexió a Tartsay Vilmosról írt megemlékezéshez (Egy magyar vértanú, július 21.) fűzött korábbi lapszámban megjelent olvasói levelekhez.

    M. Szántó Judit: „Tartsay úr másik kifogása, hogy a méltatás a Népszabadságban jelent meg. Egy kommunista lapban! Sem a lap, sem szerzőinek és munkatársainak a minősítése nem tisztem, csupán az objektivitás okán jegyzem meg, hogy ha a levél írója figyelmesebben olvasná az újságot, akkor a teljesen alaptalanul kommunistának titulált Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István és Krajczár Gyula cikkein kívül találkozhatott volna többek között Kónya Imre, Horváth Balázs írásaival, továbbá Csurkával, Dávid Ibolyával, Torgyánnal készült riporttal is.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.07.21. Hovanyecz László: Egy magyar vértanú – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.08.07. Ungváry Krisztián – Tartsay Vilmos – Vitéz Kálmánfi Ferenc: Tartsay Vilmosról

  • 2001.08.25. Magyar Hírlap, E.I.: Moralizálás és morális mérce

    Kádár megítélése. Bizalmatlansága a „moralizálás” szó iránt. A Déry-vitáról és Révai Józsefről. Sajó András tanulmányának bizonyos részeivel (a Mozgó Világ júliusi számában), amely a politikai korrupcióról szól, nem ért egyet. Szerinte Sajó relativizálja a korrupció fogalmát.

    „Ha egy korszaknak tömeggyilkosságra is képes áruló kell, akkor ez az áruló megjelenik, és elvégzi feladatát, amibe az is beletartozik, hogy magához kompromittálja az értelmiség elitjének nagy hányadát, és az ország közvéleményét. [...] moralizálónak azt nevezik, aki az erőviszonyok mérlegelése nélkül erkölcsi igényeknek ad hangot. […] Korrupt rendszerek mindenütt vannak, de a korruptság jellegét, mértékét az objektív lehetőségek és szükségletek tág határai közt a játék szereplői határozzák meg. Ezért nem tehető lomtárba a morális mérce.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.