EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2003.11.szám Kritika, Keresztesi József: Magyar Badar
    300 limerik

    Könyvkritika. Válogatta, szerkesztette: Várady Szabolcs.

    „A »böklimerik« csupán formájában specifikus, egyébként nem nagyon különbözik az általában vett bökversektől: a cél itt is az olykor szelíd, néha ádáz gúny, a fricska elhelyezése. Talán éppen e csoport egyik »alfaja«, a speciálisan politikai vers rejti a legveszélyesebb buktatót: amennyiben ugyanis a humor jellege nem nyelvi és nem verstechnikai, hanem szimplán politikai jellegű, a limerik épp sajátos lényegét, a költői játék virtuozitását veszítheti el (lásd például: Eörsi István, 136.).”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2003.12.01. Magyar Hírlap, E.I.: Ki a sértett?

    Grespik megkérdezte az antiszemita uszítók perében a bírónőt, hogy esetleg nem zsidó, vagy zsidó származású-e. A bírónő engedelmesen válaszolt...

    „Ezzel közvetve annak a nézetének adott hangot, hogy Magyarországon csak a zsidók és a zsidó származásúak reagálnak indulattal az antiszemita csőcselék megnyilatkozásaira. [...] sértve kellett volna éreznie magát, amiért az antiszemita ügyvéd keresztény származása miatt nem nézi ki belőle, hogy demokrata.”

    Reagálás:

    • galamus.hu, 2013.12.04. Mihancsik Zsófia: Hát ezért tartanak bennünket náci országnak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2003.12.02. gb–vz: Orbán: elfogadhatatlan Grespik László kérdése – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2003.12.03. Gréczy Zsolt: Egy elhatárolódás visszhangjai – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2004.04.06. jka: Ma döntenek Grespik fegyelmijéről – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2004.04.07. Kulcsár Anna: Elhatárolódik Grespiktől a kamara – Nincs a rendszerünkben

  • 2003.12.01.Népszava, Népszava: Roma irodalmi est

    (Rövidhír. A Roma előadások sorozat Cigányfúró-estjén a közreműködők között Eörsi István.)

  • 2003.12.02.Népszabadság, E.I.: Osztályok és pártok

    (Cáfolja, hogy az SZDSZ nagytőke pártja lenne.
    Előzmény:
    Népszabadság, 2003.11.27. Szalai Erzsébet: Sajnos...
    Reagálás:
    Népszabadság, 2003.12.16. Szalai Erzsébet: Tőkelogika és hamis tudat.)

  • 2003.12.04. (49.szám) 168 óra, Sághy Erna: Kis magyar uszítások
    A büntetőjog csapdája

    A Btk. módosító javaslatáról Ifj. Hegedüs felmentése fényében. Vita a gyűlöletbeszédről.


    „»A gyűlöletbeszéd kivételes szituációktól eltekintve kizárólag előítéletekkel sújtott, kedvezőtlen helyzetű kisebbségeket fenyegethet« – fejtegeti Eörsi István egyik nyár végén megjelent írásában.”

  • 2003.12.04. (49.szám) Magyar Demokrata, Tóth Gy. László: Politikai és közéleti abszurditások
    Sajtóklub

    Idézetek a balliberális sajtóból, többek közt Eörsi cikkeiből. Esélyegyenlőségről, kettős mércéről.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) E.I.: A szabaddemokraták és az értelmiség
    • Hetek, 2002.10.18. Tihanyi Péter: Angyal diktálta ezt a regényt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2003.07.25. (30.szám) Koltai Tamás: A Shylock-jelenség
    • Magyar Demokrata, 2003.08.07. (32.szám) Kállay-Nagy Szilvia: A hatalom pártja
    • Magyar Demokrata, 2004.08.26. (34.szám) Bándy Péter: Költöző madarak
    • Élet és Irodalom, 2008.09.26. (39.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a honlapon az Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) E.I.: A szabaddemokraták és az értelmiség című cikknél.

  • 2003.12.05. (49. szám) Heti Válasz, Fodor Pál: Múlt és jövendő
    KÖZÜGY

    A titkosszolgálati múlt. Miért fontos emlékezni a múltra?

    „Valamikor a kilencvenes években egy rádióbeszélgetést hallgattam Radnótiról és a korról, melyben élt. A riporter vendége Eörsi István és Gerő András volt. Eörsi azt fejtegette, hogy az akkori körülményekre tekintettel nem érti, és elfogadhatatlannak tartja Radnóti viselkedését, ragaszkodását hazájához és magyarságához, hiszen neki minden közösséget meg kellett volna tagadnia Horthy Magyarországával. Azt sem rejtette véka alá, hogy véleménye szerint a magyar múlt semmi olyat nem tud felmutatni, amit vállalni, továbbvinni lenne érdemes.”

  • 2003.12.05. (49. szám) Heti Válasz, Lovas István: Advent előtt

    A jobboldali újságírókat ért „alaptalan vádak”. Reagálás a lap főszerkesztőjének Advent előtt című cikkére. „Egyrészt Bächer, másrészt Bencsik és Lovas...” Szerinte Bächer Orbán Viktornak címzett nyílt levele a Népszabadságban hamisított, jobboldali újságíróktól idézett forrásmegjelölés nélkül. Elek István is idézte a Bächer által idézetteket, és önmegtartóztatást javasol mindkét oldalnak. „Elek nem érti, hogy náluk a szélsőség a fősodor és a lényeg. Bächer, az Eörsik, Haraszti, a Vásárhelyik, Kenedi: ők a lényeg.” Elek rövid válasza.

  • 2003.12.05. (49.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: Demitizált héroszok

    Könyvkritika Eörsi László: Mítoszok helyett című kötetéről. Eörsi István említése.


    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi László / Kötetek című résznél.

  • 2003.12.05. (49.szám) Élet és Irodalom, Zsuzsanna Gahse: Többszörös tükörképben
    A Kertész-év: bepillantás a magyar irodalmi életbe

    Publicisztika a fordításokról, Kertész Imréről és az ÉS-ről. Eörsi István említése.

    (A Neue Zürcher Zeitung cikke nyomán. Fordította Tarnói Judit.)

  • 2003.12.05.Neue Zeitung, Neue im BAZ-Buchshop

    (Balaton Zeitung)

  • 2003.12.06–07. Magyar Hírlap, E.I.: Nihil

    Az irodalmi zsinórmérték kialakítóiról Karinthy ürügyén. Karinthy Nihil című verséről. Azt gondolja, hogy a benne szereplő Biró Ernő csakis Osvát Ernő lehet.

    „...maradandó műveket alkotott több műfajban is, és az elfogulatlan, nem völkisch értelmiség egyöntetűen a legnagyobb magyar humoristának tekintette őt, de jelentős művésznek csak kevesen tartották, mert a nagy író fogalmába a művészi közvélemény irányítói csak azokat sorolták, akiknek személyét és művét komolyan vehető polgári aura vette körül. [...] Babits állítólag azt mondta egyszer Karinthyról Kosztolányinak, hogy alighanem ez a hülye köztünk az egyetlen zseni. [...] Én úgy értelmezem a Nihil című költeményt, hogy a fiatal Karinthy valamiféle szerelmi kalamajkától már amúgy is elkedvetlenedve baljós beszélgetésbe bonyolódott Ernővel [Osvát], és ennek eredményeképpen felismerte sorsát.”

  • 2003.12.06.Népszabadság, Perecz László: Hagyomány-közelben (Könyvkritika; Margócsy István: Hajóvonták találkozása

  • 2003.12.09. gondola.hu, gondola–cgp: 43. rész: A botrányok éve csúnyán búcsúzik
    Piszkos kampány – piszkos politika.

    Kül- és belpolitikai helyzetelemzés. A cikk alcímei: Külpolitika belpolitikai célokra – Belpolitika külpolitikai vonatkozásokkal – Az állami intézményrendszer megnyomorítása – Ha most lennének a választások, 2002, december – A pótköltségvetés apropóján folyó viták – Társadalomkép a politikai viselkedésről.

    „A társadalmi relativizálás, egyben a mind mélyebbre süllyedés példázata Eörsi István érvelésében, az MSZP és az SZDSZ elválása miatt, az ügynöktörvény körüli sertepertélésben jelenik meg. Az MSZP azonnal kitáncolt az SZDSZ tervezete mögül, ahogy nyeregben érezte magát, és módjában állt a megbélyegzett vezetőit kivonni a törvény hatálya alól. Ezt már mindenki így látja, még az SZDSZ is, és Eörsi van olyan rosszindulatú, hogy ezt a szocialisták orra alá is dörgöli. Eörsi egyenesen arcátlanságnak nevezi, ahogy az MSZP-s beszélőgép, Lendvai Ildikó »szemléleti és szakmai« okokkal próbálja magyarázni az ellentéteket. Eörsi meg is mutatja a legfőbb gondot, amikor jelzi, hogy a megbélyegzett szocialista politikusokat még csak egzisztenciális károk sem érnék, mert ezt már korábban kizárták, hanem erkölcsi megbélyegzésük lenne a maximum! De akkor viszont nem lehetnének az átmenet hősei!”

  • 2003.12.11. (50.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Vérző Magyarország
    SZÓKIMONDÓ

    Publicisztika a Trianon előtti Magyarországról. Kosztolányi Dezső: Vérző Magyarország című antológiája Trianonról. Kosztolányi kötetében idéz korábbi szerzőket is, akik mind Trianon ellen voltak, nem volt különbség a jobb- és baloldaliak között. Ma viszont teljesen megosztottak az írók ebben a kérdésben (is). A problémát az EU sem fogja megoldani. Szalay szerint Tamás Gáspár Miklós és Majsai Tamás célja, hogy „elterelje a figyelmet a nemzet sorskérdéseiről, álproblémákat tartson terítéken.”.

    „Székelyföldi atrocitások, halálesetek és gyilkosságok, a marosvásárhelyi pogrom és injúriák, ártatlan emberek bebörtönzése és gyilkos uszítások a kilencvenes években! Mindez nem váltott ki tiltakozást Konrádból, Eörsiből, Kertészből, de még a Kőszeg Ferenc-féle Helsinki Bizottságból sem. Esterházy és Nádas is lapít ez ügyben.”

  • 2003.12.11. litera.hu, Bárdos Deák Ágnes: Egy lap azonosítása
    KIMITTUD

    A Cigányfúró kisebbségszellemű művészeti és közérzeti folyóirat estjéről.

    „Az eltűnt újság alapításának 10. évfordulóján (mi az az 1 év ide vagy oda, az örökkévalósághoz képest?!), Eörsi István vitte a szót, lévén Balogh Attila beteg, tehát távolmaradott. Az egykori főmunkatársat kérte fel az egykori főszerkesztő, hogy avatná be az egybegyűlteket, miként is dőltek dugába egy évtizede az álmok.”

  • 2003.12.12. (50.szám) Heti Válasz, Faggyas Sándor: A baloldal színeváltozása
    UGYANAZOKTÓL KAPOTT HIDEGET, MELEGET

    Antall József közvéleménybeli megítélése halála után. A róla egykor elítélően írók ma ugyanilyen hangon írnak Orbán Viktorról. Antallról TGM írt a legradikálisabban, legelutasítóbban. Az ő egykori cikkére „Erre válaszul Eörsi István négy nap múlva felháborodva reagál akkor még párttársa kaméleoni színeváltozására: »( ...) kínosnak és hiteltelennek találom, hogy ha egy szerző ugyanazért osztogat babért, amiért régen – megítélésem szerint többnyire joggal – gunyoros nyilakat záporozott, ráadásul többnyire ugyanazokra, akiket ma dicsér.«”

    Fotó: A néhai kormányfő síremléke a Fiumei úton – Antall József a választási győzelem éjszakáján, 1990-ben

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. E. I.: Gazsi 1995. december 16-án

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2003.12.13–14. Magyar Hírlap, Bóta Gábor: Harmónia a harmóniátlanságban

    Könyvkritika Radnóti Zsuzsa: Lázadó dramaturgiák című kötetéről.

    „Mészöly Miklós, Sarkadi Imre, Csurka István, Eörsi István, Örkény István, Weöres Sándor, Nádas Péter, Kornis Mihály, Márton László, Spiró György, Kárpáti Péter drámaírói portréját olvashatjuk a kötetben.”

    • A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2003.12.16.Népszabadság, Szalai Erzsébet: Tőkelogika és hamis tudat

    (A rendszerváltás és a gazdaságpolitika, az SZDSZ, mint a nagytőke pártja, TGM.
    Előzmény:
    Népszabadság, 2003.12.02. Eörsi István: Osztályok és pártok.)

  • 2003.12.18. (51.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Gyűlölettel a gyűlölettörvény ellen 1.
    Sajtóklub

    Publicisztika a kormány ellen irányuló gyűlöletről az 1990-től megalakult Antall-kormány hivatalba lépésétől napjainkig. Idézetek Bächer Iván cikkeiből. Eörsi István említése.

    „Miattuk tizenhárom és fél éve itt arról beszélünk, hogy ki az antiszemita és ki a szélsőséges. Ezeket a beteg embereket már rég el kellett volna söpörni.”

  • 2003.12.19.Terasz.hu, Talált Petri (Petri-emlékest a Katona József Színház Kamrájában.)

  • 2003.12.20.Népszabadság, E.I.: Kárszakértők és útonállók

    (Publicisztika. Egy betörés története biztosítóstól, rendőrségestől. Az értelmetlen rendőri intézkedésekről, zaklatásokról.)

  • 2003.12.20.Népszabadság, Zappe László: A pont a j-n, avagy kint és bent

  • 2003.12.20.Népszava, Népszava: Talált Petri - emlékest a Kamrában

    (Rövidhír. Emlékezés Petri Györgyre. A fellépők között Eörsi István.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.