EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.05.18. Népszabadság Online, H. Reviczki Rozália: Rólunk írták 2001. május 18-án
    Konrád György Károly-díjat kap

    Magyar kulturális keretprogram Aachenben – programismertető. Eörsi István is részt vesz az eseményen.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az AACHEN szót.

  • 2001.05.21. Népszava, E.I.: Üdvözlet Mikszáth békáinak
    Mondom a magamét

    Publicisztika. Az állam és az egyház viszonya. A papok átvilágítása. Szándékuk szerint, ha ismét kormányra kerülnek, megszüntetik a polgári házasság kötelező mivoltát. Ez csak propagandikus célokat szolgál. Mikszáth Különös házasság című regényéből idéz, és üdvözli Mikszáth békáit.

    „[Harrach Péter] szerint a magyar társadalom elemi igénye, hogy az egyházak ne csak a hívőket, hanem az egész társadalmat szolgálják. Olyan országról mondja ezt, melyben a lakosság nagy többsége csak formálisan gyakorolja – ha egyáltalán gyakorolja – a vallását. […] Például nálunk a nagy keresztény egyházak Horthy és Kádár rendszerét is kiszolgálták. […] A rendszerváltozás után a történelmi egyházak azt követelték, hogy az állam mondjon le az egyházi személyek átvilágításának jogáról. […] Egy olyan kormány minisztere indítványozza ezt, melynek elnöke, és ennek legközelebbi munkatársai tíz évvel ezelőtt még – egykori barátaik egybehangzó tanúbizonysága szerint – papokról szólva csak a »csuhások« kifejezést használták, az e szóhoz kapcsolódó indulati tartalommal. […] Ezért olyan közhangulat kialakításán fáradozik, mely a kereszténységhez való tartozást a nemzethez való tartozás feltételének tekinti.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő, 1996.04.szám (június) Rádai Eszter: Állam, egyház, államegyház – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1996.04.szám (június) Ruff Tibor: Emberhalászat – zavarosban – Nincs a rendszerünkben
    • 168 Óra 1997.06.03. (22.szám) Várkonyi Tibor: Égiháború – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1997.06.06. E.I.: Üdvözlet Mikszáth békáinak
    • Élet és Irodalom, 1997.08.08. (32.szám) Kiss Annamária: Miért meg nem gondolt gondolat?

  • 2001.05.22. Magyar Hírlap, Nagy Szilvia: Régi-új jelképekkel is bizonyítana a Fidesz-MPP
    Születnek a törvények az emléknapokról

    Részlet. Ideológiai tartalmú jelképek a Fidesz törvényalkotása nyomán. A Corvin-lánc „rehabilitálása”, a Nemzet Színésze díj megalapítása, a Szent Korona átszállítása a Parlamentbe. Viták a Szent Koronáról szóló törvényről. Február 25-én a kommunista diktatúrák áldozataira emlékeznek, április 16-a a holokauszt emléknapja. A holokauszt emléknapja – a „tanórai foglalkozás keretében történő megemlékezés napjai” az ország középfokú oktatási intézményeiben. Ennek elősegítéséhez módszertani segédanyag készült, melyben szerepel többek közt Eörsi István művei felhasználásának javaslata.

  • 2001.05.24. (21.szám) Magyar Demokrata, Jármy Miklósné: Országimázs – SZDSZ módra

    Olvasói levél. A Die Tageszeitungban megjelent Eörsi István cikkének az elítélése, aránytalanul eltúlzónak gondolja Eörsi reakcióját. Eörsi István postaládájára festett Dávidcsillag, sarló és kalapács.

    Előzmény:

    • Tageszeitung, 2001.04.09. István Eörsi: So genannte bedauerliche Ereignisse

  • 2001.05.24. (21.szám) Magyar Demokrata, Seszták Ágnes: Ősfasiszták és ősliberálisok
    György Péter víziói

    Indulatos publicisztika. Reflexió György Péter Élet és Irodalomban megjelent cikkére, melybe ősfasisztákról írt, akik összeesküvés-elméleteket gyártanak. Ezek az emberek kulturálatlanok és műveletlenek György szerint, akiket kifejezetten zavarják a következő írók, művészek: Vörösmarty, Szerb Antal, Bartók és Vajda Lajos.

    „Az ősfasiszták nem tévesztendők össze az ősliberálisokkal vagy az ősbolsevikokkal. Pedig György Péternek elég lett volna kicserélni a neveket: mondjuk Kornisra vagy Kenedire, Konrádra vagy Esterházyra, Eörsire, ki nem felejtve a szép szavú Moldova Györgyöt. Csináltak ők annyi kárt az elmúlt tíz év folyamán, amire egy hadosztálynyi derék ősfasiszta sem lenne képes.”

  • 2001.05.24. Népszava, Dorogman László (MTI, Aachen): Konrád György ma veszi át Aachenben a Károly-díjat
    Magyar kulturális programsorozat

    A díjátadást övező kulturális program. A Lukács-esten résztvevők között többek közt Eörsi István.

    „Az utópiától a politikáig és vissza címmel a német földön ma is tekintélynek örvendő Lukács György életművét és hatását boncolgató estet rendezett a 30 éve elhunyt filozófus tanítványai (Heller Ágnes, Eörsi István, Dalos György) és német professzorok (Frank Benseler, Werner Jung) részvételével.”

  • 2001.05.26. Magyar Nemzet, Lovas István: Napi sajtószemle
    APA

    Eörsi-idézet az APA-ból (osztrák hírügynökség) a magyarországi náci uralomról, és arról, hogy Orbán ma a nácikkal működik együtt, mivel a MIÉP antiszemita színezetű demagógiáját sohasem utasítja vissza. Kövér László az SZDSZ-t támadta, mivel ellenzik a státustörvényt.

    „Mondhatta volna, »hogy csak a zsidók vannak ellene« – jelentette ki Eörsi.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2001.06.13. Tóth Gy. László: Szellemi hajléktalanok, vagy bértollnokok? II.

  • 2001.05.26. Népszabadság, Zappe László: Mindig ugyanaz az ember
    Eörsi István: Versdokumentumok, magyarázatokkal (1949–1956)

    Könyvkritika. Fotó

    „Eörsi elemzéseiből és anekdotáiból, az emlékezetéből és a forrásokból összeálló múltidézésből a vakhit keletkezése és működési mechanizmusa, azaz egész természetrajza bontakozik ki.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2001.05.28. Népszava, E.I.: Két hirdetés
    Mondom a magamét

    Publicisztika. „Magyar vagyok, nem turista” feliratú pólók a Magyar Fórum Kiadóhivatalában, és Bosnyák Zoltán: Zsidókérdés című könyvének propagálása a Magyar Fórumban. Vajon mit jelenthet a „turista” szó a pólon?

    „A kiváló zsidókutató [Bosnyák Zoltán] a hazai zsidókérdés egyetlen adekvát megoldásának azt tekintette, ha maradéktalanul kiirtják azokat a magyar állampolgárokat, korukra, nemükre és személyes tulajdonságaikra való tekintet nélkül, akik legalább két zsidó származású nagyszülővel rendelkeznek. […] A trikó tervezői szerint még nem jött el az ideje annak, hogy néven nevezzék a Sátánt: azt az emberfajtát, mely a kizárólagosan pozitív értékhangsúlyú »magyar« szó vagy tulajdonságjelző ellentétét testesíti meg. Ezért az ide kívánkozó megjelölés helyett kitalálták a »turista« szót, azt remélve, hogy a megedzett közönség az efféle rejtjeles beszéd hallatán értően hegyezi fülét. Már nem számít meglepetésnek, hogy mélyrepülésének jelenlegi szégyenletes szintjén Orbán Viktor demokratikusnak nevezi Csurka pártját.”

    Kapcsolódó hirdetések:

    • Magyar Fórum, 1998.06.11. (24.szám) – és további lapszámok – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Fórum, 2001.03.15. (11.szám) – és további lapszámok – Nincs a rendszerünkben

  • 2001.05.30. Magyar Hírlap, VBÉ: Eörsi saját Sztálin-verseit elemzi
    A Palatínus újdonságai között Szilágyi Ákos-esszékötete

    A Palatinus Kiadó könyvheti újdonságai.

    Eörsi István: Versdokumentumok, magyarázatokkal (1949–1956)

    „Eörsi István előkapta régi jegyzeteit, továbbá saját rákosista, sztálinista verseit, és elkezdte kérlelhetetlenül elemezni tartalmi és korszempontból. A Versdokumentumok a Palatinus Kiadó könyvheti újdonsága.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2001.05.31. (22.szám) Magyar Fórum, Szentmihályi Szabó Péter: A Szépirodalmi szép irodalma

    A Szépirodalmi Könyvkiadó feltámasztási kísérletéről ír Szentmihályi Szabó Péter, a MIÉP képviselőjelöltje. Meghatározza, hogy ehhez milyen szerzőkre, szerkesztőkre volna szükség. Nem olyanokra, mint az ellenkező oldal írói. A szerző a cikkben ugyan nem említ neveket, de nyilvánvaló, hogy Eörsit is besorolja az ellenkező oldal írói közé.

    „A könyvkiadásra éppúgy igaz, mint a sajtóra az elképesztő, több mint kilencvenszázalékos szociálliberális túlsúly – mindez jól megmutatkozott a szégyenteljes frankfurti könyvvásár körüli komédiában is. […] A magyar irodalom szürke, unalmas, »csúnya« szövegirodalom lett, néhány száz olvasóval.”

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.07.06. (27.szám) Szilárd Gabriella: „Ki lesz a bálanya?”

  • 2001.05.31. Magyar Narancs, E.I.: Hogyan is állunk azzal a beszarással?

    TGM Be vagytok szarva című Magyar Narancsban megjelent írására reagál Eörsi.


    Reagálás:

    • Magyar Narancs, 2001.06.07. Tamás Gáspár Miklós: Olvasói levelek
    • Magyar Narancs, 2001.06.14. Thoma László: Rossz közérzet a kultúrházban. Nem be: le
    • Magyar Nemzet, 2001.08.11. Tóth Gy. László: Szembesítés 

    2001.05.31. Magyar Narancs, E.I.: Hogyan is állunk azzal a beszarással?

  • 2001.05.szám (május) Kapu, Brády Zoltán: A Magyar Sajtó Becstelen Voltáról
    Kedves Olvasó,

    A cenzúra megszűnése, a globalizáció. Saját magánéletéről, régi szerkesztőségi tapasztalatairól. Gorka Pálról és Farkas Vladimírról. Milyen lapokat olvas, hogyan értékeli azokat?

    „Ez a kormány miért nem tud beszerezni magának rangos írót és újságírót? Kínos, ha az »ÉS«-ben mondjuk, Eörsi István ír egy tehetségesen frappáns cikket, glosszát és arra a Nemzetben (talán egy-két személy kivételével) szerényen alig fogalmazni tudó zsurnaliszta válaszol. Ez szánalmas vereség.” Lovas Istvánt magas színvonalú újságírónak tartja. Saját pere Pető Ivánnal.

  • 2001.05.szám Kortárs, Albert Gábor: Néhány dokumentum megtisztítása
    Első kalandom a politikával – mocsaras altalajon

    Publicisztika. 1956, a hetvenes évek. A szamizdat irodalom előállítóival nem volt kapcsolata, bár kapacitálták, hogy írjon oda is. Ennek okairól. A Magyarország felfedezése sorozatban 1983-ban – reklám nélkül – megjelent Emelt fővel című szociográfiájáról, melyet a Szabad Európa Rádióban is ismertettek (gyanúsítgatásokkal, rágalmakkal, bértollnoknak igyekezték bemutatni). Közben Határ Győző jó kritikákkal számolt be munkáiról. Ezt a szociográfiát támadta később Janics Kálmán a Hírmondó stencilezett 1986/22. számában is. A lap következő számában álnéven, Tacitus aláírással, Sine ira et studio címmel válaszolt, ebből idéz. Írószövetségi közjáték – nem volt előzetes cenzúra a közgyűlésein –, a sajtószabadság követelése. Tóth Dezsőről, Pándi Pálról. A közgyűlésen elhangzottak később – a szamizdatok kivételével – nem kerülhettek nyilvánosságra. Az 1981-es, decemberi közgyűlésről. „…Eörsi István a hallgatásra ítélt írókról beszélt…” Saját felszólalásának idézése és fogadtatása. Berecz János demagóg provokációnak tartotta. Többen kiléptek a szövetségből (nevek felsorolása). Idézetek a Demokrata 1987/1. számában megjelent Kármentő Imre: A hatalom kudarcai című értékelésből. Az 1986 decemberi prózai szakosztály alakulásán elhangzottak, ahol a szerzőt ismét támadták, és nem védte meg senki. 

  • 2001.05.szám Látó, Híreink

    A Látó Irodalmi Színpadának vendége volt többek közt Eörsi István. 

  • 2001.06. szám Korunk, Nánay István: Aztán a csend…
    Bicegő Hamlet-fordítások

    Jan Kott „Kortársunk Shakespeare” című kötetéről. Az újrafordításokról. Botrányok a hazai Hamlet-előadások körül. Arany János fordítását is újrafordították – többek között Eörsi István. A különböző újrafordítások összehasonlítása (idézetek).

    „Eörsi, amikor a kaposvári színház számára készítette elő a Hamletet, csupán átfésülte Arany János fordítását, s munkájában több volt a dramaturgiai, mint a fordítói megoldás. Később aztán valóban újrafordította a művet, de ekkor is sokszor támaszkodott Arany szövegére. […] Eörsi mondatai szárazabbak, egzaktabbak, már-már brechtiesek.”

    • Eörsi István: Shakespeare-drámák – Hamlet – Othello – Coriolanus tragédiája – A vihar – Szentivánéji álom című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

    Reagálás:

    • Krónika, 2001.07.02. (151.szám) Joó Péter: Az utolsó utáni felvonás és új fordítások

  • 2001.06.01. (22.szám) Élet és Irodalom, Bán Zsófia: A Szabadság Fantomja
    (széljegyzetek „melegágy”-ügyben)

    Refelexió Csapó Csaba: „Mi a meleg irodalom és irodalomkritika?” (Élet és Irodalom, 2001.03.30. 13.szám) című, és Radnóti Sándor: „Adaptáció” (Élet és Irodalom, 2001.04.20. 16.szám) című cikkéhez. Eörsi István Nosztalgia című verse egy részének idézése.

    • Eörsi István Nosztalgia című verse a Szögek című kötetében jelent meg, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Csapó Csaba: Mi a meleg irodalom és irodalomkritika – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2001.04.20. (16.szám) Radnóti Sándor: Adaptáció

    Kapcsolódó tartalom:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1993.12.24. E.I.: Nosztalgia
    • nepszava.com (Amerikai Népszava), 2011.03.21. Hekeli Gábor: A történelmi mágnes 

  • 2001.06.01. (22.szám) Élet és Irodalom, Berki Antal: Hány Lovas van

    Reflexió Kenedi János Lovas Istvánról szóló írásaira, melyek Berkit megrémítik. „A hatvanas években, különösen az amnesztia után, a hatalom már nem szívesen nyúlt a politikai perek eszközéhez, attól meg egyenesen tartózkodott, hogy fiatalembereket állítson bíróság elé összeesküvés vádjával. Inkább közbűntényesként vonták ki a forgalomból a rendszerrel szembenálló gyerekeket. […] volt idő, amikor az Élet és Irodalom valamiféle, ilyen-amolyan, értelmiségi ellenállás színtere volt. Mostanra kicsit egyoldalú lett az újság.” A cikkben Eörsi neve is szerepel.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.05.11. (19.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István I. „Egy vezér gyermekkora” (E.I. nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.05.11. (19.szám) Fencsik Gábor: Lovas István amerikai periratai 1989–91 (E.I. nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben!)


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.05.18. (20.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István II. „Egy vezér gyermekkora” (E.I. nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.06.15. (24.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István III. (E.I. nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.06.22. (25.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István IV.

  • 2001.06.01. (22.szám) Élet és Irodalom, Horányi Özséb: Apropó Esterházy

    Reflexió Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből (Élet és Irodalom, 2001.04.20. 16.szám) című cikkére.

    Üdvözli Esterházy és a hozzászólók írásait, mert szükség van arra a közbeszédre, amely a kereszténységről, a katolicizmusról, az egyházról szól. A Magyar Katolikus Egyház soha nem volt egyszólamú, így a mai Magyarországon sem az, nem mentes a pluralizmustól sem, de vannak, akik másként akarják láttatni. „…a vallásoknak, illetőleg az egyházaknak nem az a funkciójuk, hogy közfeladatokat vegyenek át az államtól, vagy hogy közhasznúak legyenek…” Az egyháznak feladata lenne a cigánysággal, a korrupcióval kapcsolatos ügyekben, morális kötelessége volna a válaszok keresésében.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.20. (16.szám) Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből  


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.27. (17.szám) Báthori Csaba: Íme egy ember (E. I. neve nem szerepel a cikkben, nincs benne a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.05.04 (18.szám) Eörsi István: Levél Esterházy Péternek
    • Élet és Irodalom, 2001.05.18. (20. szám) Jelenits István: Válasz E. P. húsvéti soraira
    • Élet és Irodalom, 2001.07.20. (29. szám) Koppány Zsolt: Alázatos Mártírhalál
    • Élet és Irodalom, 2001.06.20. (29. szám) Dr. Szabó Iván: Még Egyszer Esterházy

  • 2001.06.02. Népszabadság, E.I.: Ginsberg szerencséje

    Ginsbergről 75. születésnapján. Fotó. Ginsberg egy ’93-ban, Eörsi lakásán írt haikujának kézírása Eörsi falán: „Vár rád a Magyar Amcsi Antifasiszta Mosogató Klub.”

    „Amikor Allen Ginsberg meghalt, 1997 áprilisában, a Kossuth rádió a legobszcénabb költőnek, a jóléti társadalom ellenségének elmúlásáról adott hírt. A Népszabadság cikkírója, Ferencz Győző pedig gyászsoraiban kifejezte azt a meggyőződését, hogy az Üvöltés (1956) és a Kaddis (1959) óta Ginsberg nemigen írt jelentős verset. […] Ginsberg elkötelezve érezte magát a feketék, a feministák, majd a vietnami háború ellenzői iránt is. A kábítószer-fogyasztók ellen folytatott rendőri hadviselést éppúgy megvetette, mint a vallásszabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága ellen rendőri eszközökkel folytatott háborúságot. A kommunista rendszerek és a dél-amerikai diktatúrák ellenzéke érezhette rokonszenvét. Kiállt a bárhol élő nyomoroncok, a harmadik világ kizsaroltjai mellett.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.04.07. Ferencz Győző: Allen Ginsberg halálára – Nincs a rendszerünkben

  • 2001.06.05. Magyar Hírlap, E.I.: A Hármaskönyvről

    Könyvkritika az Élet és Irodalom 3 vezércikkírójának gyűjteményes kötetéről, a Hármaskönyvről. Váncsa István, Megyesi Gusztáv és Kovács Zoltán írásaiból idéz. A szerzők a politikai szférát egyöntetűen elítélik, ezzel Eörsi nem ért egyet.

    „A négy párt, amelyet megismerünk – a szocialista párt, a Fidesz, a kisgazdák és a MIÉP –, mint már említettem, sok vihogásra ad alkalmat, de örömre nem gerjeszt. A szocialisták Horn Gyulában öltenek testet, és züllöttségük fokmérője az a mód, ahogyan Bokros Lajossal elbántak. A leghibbantabbaknak a kisgazdák látszanak, a legromlottabbaknak a Fidesz-vezérek, és a legelvibbnek a MIÉP – a szerzők ugyanis nem vitatják, hogy e párt náci hajlamai mély meggyőződésből fakadnak. A könyv olvasása közben a parlament pártjai közül egyedül a szabaddemokraták nem járnak rosszul. A szabaddemokraták ugyanis sehogy sem járnak, mert egyszerűen nem léteznek. Mintha 1997 májusa és 2001 áprilisa között szüneteltek volna. Legalábbis a Hármaskönyv ezt a leverően vicces benyomást kelti.”

  • 2001.06.06. Magyar Hírlap Online, Dr. Gombos Endre: Áldemokrácia

    Juszt László interjúja Eörsi Istvánnal az ATV-ben Dövényi Nagy Lajos: Tarnopolból indult el című művéről.

  • 2001.06.06. Népszava, Emlékezés a régi időkre
    Memoárok, naplók, életrajzok, tárcák, esszékötetek

    A Könyvhét ajánlatából. Eörsi István: Versdokumentumok, magyarázatokkal 1949–1956. című kötetéről. Idézet a bevezetőből.

    „…kíméletlen öniróniával »leplezi le« önmagát új kötetében, és támadási felületet kereső pocskondiázóit is erre biztatja. […] Nem tagadja le, hogy ígéretes ifjú költőként 1952-ben József Attila-díjat kapott egy Rákosit méltató verséért, s azt sem, hogy annak idején vakon elhitte mindazt, amivel Rajk László 1949-ben hamisan vádolta magát. […] időközben megrögzött szabadgondolkodóvá vált, s ma is fiatalokat megszégyenítő vehemenciával emeli föl a szavát minden, demokráciánkat veszélyeztető jelenség ellen.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét. 

  • 2001.06.06. Népszava, Veress Jenő: Enfant terrible

    A „pártfenegyerek” definíciója, pártonkénti felsorolása. Eörsi István is a felsoroltak között van.

    „A pártok kezelik, használják, kihasználják ugyan a fenegyereküket, de idejében fejbe is kólintják, ha önállósodik.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.