EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.06.23. Magyar Hírlap, Zöldi László: Lefülelt mondatok

    Idézetek a közelmúlt sajtóterméséből.

    Eörsi: „Még a nőknek sem hazudok, csak ha megkövetelik tőlem.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.06.16. Vörös T. Károly: Pátosz és irónia

  • 2001.06.25. Népszava, E.I.: Magyar csoda
    Mondom a magamét

     Publicisztika Ady publicisztikájának időszerűségéről.

    „Művelt liberális elmék tanakodnak arról, hogy publicisztikánk lelkét felfalja a politika. A civódások és marakodások. Kulturáltabban kellene írni, és több empátiával. Megőrlik a szavakat, majd patikamérlegükre rakják őket, és nézik, merre billen ki a finom szerkezet. Hölgyeim és uraim, Ady nem óhajtotta Wolafka püspök lelkébe beleélni magát! Ma sem kutatná a tévé képernyőjén meghatározott rendszerességgel társalgó nyilas viceházmesterek pszichéjének titkos rugóit. Inkább izgatna ellenük.”

  • 2001.06.27. Magyar Hírlap, Gergely László: Egynemű üzenet

    Az „avató-szónokló-korteskedő országrohanás”-ról. Ennek kapcsán ajánlja Eörsi Versdokumentumok magyarázatokkal című kötetét.

    „A szelektív emlékezet, az indulatokkal írt szubjektív történelemkönyv kéznél lesz. Sőt kéznél van: csupán föl kell ütni a könyvnapi csemegét, Eörsi Versdokumentumok magyarázatokkal című kötetét. Hány százezer, hány millió embernek – új, majdnem új szavazónak – lehet összemosni az ötvenes, hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek történéseit? Hányan lesznek »vevők« a ma idézett hajdani Sztálin-versekre?

    Ennyire egyszerű ez: a propagandistának csak vissza kell nyúlnia a múltba. Tetszés szerinti csomagolásban teszi le elénk történelmünket akár az ötvenes évek verseiben, akár a nyolcvanas évek gazdaságpolitikájában elmesélve. Csak öreg fejjel jut eszébe az embernek: ha nincsenek Eörsiék, ha az ötvenes években »észnél van az ország«, akkor a kilencvenes évek elejére nincs miből kinőnie a Fidesznek, az ezredforduló lázongó honi ifjai pedig Göteborgba utaznának kockakővel demonstrálni.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2001.06.28. (26.szám) Magyar Fórum, Galsai Dániel: Tévéfotel

    A vízilabda-EB kapcsán a „magyar nemzet nagy diadala” gondolatáról, morális győzelmünkről, tehetséges, szép lányainkról. A közszolgálati televíziózás győzelméről.

    „Most kezdhet őrjöngeni Eörsi István! (Ráadásul egy rakás jobboldali politikus is kint volt... és elegánsak voltak... és mosolyogtak... ajjajj!) De csitt! Ne tovább! Megígértem, hogy most csak szép dolgokról írok, így szó sem eshet politikáról, pláne nem Eörsiről...”

  • 2001.06.28.Magyar Narancs, Csont András: Szorongó dolce (Találkozások Kurtág Györggyel)

  • 2001.06.29. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Négy nap

    Vers.

  • 2001.06.29. (26.szám) Élet és Irodalom, Lévai Júlia: Nyílt levél
    Kondor Katalinnak, a Kossuth rádió adó főszerkesztőjének, a Magyar Rádió Rt. elnökének

    A Vasárnapi Újság június 24-i adásában, a Stifner Gábor vezette műsorban, miközben felkonferálta Döbrentei Kornél jegyzetét, elhatárolódott a születésnapját ünneplő író, Eörsi István felköszöntésétől. Aztán Eörsinek azokat a „mondatait idézte, amelyekben az a fenyegetettség érzéséről beszél, s ezt egy telefonbeszélgetés történetével illusztrálja. Hívója egy személy (és nem egy »nép«, ahogyan majd eltorzul a következőkben), aki őt a Dunába lövetéssel fenyegeti. Az író ehhez azt fűzi hozzá, hogy mivel látott már ilyet, nincs oka kételkedni abban, hogy ha csak az illetőn múlna, a fenyegetés hamar megvalósulhatna.”

    Döbrentei szerint „a zsidóknak azért nincs joguk félelmüket kifejezni, mert nekünk (tudniillik az »árják«-nak) jogunk van gyűlölni őket, hiszen gyűlöletesek. Ám az »árják« gyűlölete a szeretet megnyilvánulása.” Vajon Kondor Katalin szerint helyes-e ez a módszer?


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.07.27. (30.szám) Tilly Gabriella: Ugyancsak Nyílt Levél az ÉS Lévai Júlia tollából Nyílt Levél címzésű újságcikkéhez
    • Élet és Irodalom, 2001.08.17. (33.szám) Lévai Júlia: Szállnak a gyenge darvak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. Eörsi István: A légköri viszonyokról
    • Magyar Nemzet, 1998.11.24. Speidl Zoltán: Hol van Arturo Ui?
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Beszélő (Folyóirat – március), 2001.03.szám Papp László Tamás: Polgári szüret. Tóth Gy. László citátumai
    • Új Dunántúli Napló, 2001.06.19. (165.szám) Cseri László: Schiff, a senkiházi
    • Magyar Fórum, 2001.07.12. (28.szám) R.M.: Újabb fenyegető levél 

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a Magyar Narancsnál jelzett felsorolásban, illetve, ha a keresőmezőbe beírja a DUNÁBA szót.


  • 2001.06.30. Népszabadság, E.I.: A klientúra és az elvek

    A pártok klientúrateremtése, az SZDSZ feladata ebben a helyzetben. A státustörvényről.

    „A leplezetlen cinizmus, amellyel a Fidesz szervezi és támogatja a maga klientúráját, arról tanúskodik, hogy ez a párt még fokozza is annak a rétegnek a gátlástalanságát, amelynek a támogatását az idők végeztéig biztosítani akarja a maga számára. […] Folytatja a kádárizmus idejéből jól ismert alattvalóképzést, és az élet napfényesebb oldalán lubickolókban felerősíti azokat az antiszociális tulajdonságokat, amelyek a kormányzati szinten elfogadott játékszabályok szerint szükségesek az érvényesüléshez. […] A Fidesz az utóbbi években bebizonyította, hogy elveit árfolyamuk szerint adja és veszi.”

    Kacsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2002.01.12. E.I.: A visszavonulás pancserei
    • Népszabadság, 2002.02.26. E.I.: Vacakságok vacaksága (és az itt felsorolt cikkek)
    • gondola.hu, 2002.02.26. A nap fontosabb publicisztikái
    • Népszabadság, 2002.03.19. Lantai András: Tényleg akkora vacakság?
    • Magyar Hírlap, 2002.03.29. Boros János: Az MSZP öngóljai (és az itt felsorolt cikkek)
    • gondola.hu, 2002.03.29. A nap fontosabb publicisztikái
    • Élet és Irodalom, 2002.04.12. (15.szám) Pákozdi Imre: Kedves Vekerdi Úr!
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Tamás Gáspár Miklós: Kis méltánylatot
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) E.I.: Tégy a gyűlölet ellen
    • Élet és Irodalom, 2002.05.10. (19.szám) Pákozdi Imre: Kedves Eörsi István!
    • Népszabadság, 2004.08.05. E.I.: Tusnádfürdő után
    • hirszerzo.hu, 2004.08.10. Political Capital: Orbán Viktor beszéde Tusnádfürdőn
    • Népszabadság, 2004.08.19. Ungváry Rudolf: Az együttműködésből semmi sem lesz!
    • Népszabadság, 2005.01.07. E.I.: Utószó helyett
    • Magyar Nemzet Online, 2005.01.07. MNO: A nap idézete
    • Mozgó Világ, 2005.11.szám Balla D. Károly: Példám képei
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a Magyar Nemzet Online, 2005.01.07. MNO: A nap idézete című cikk felsorolásánál, és ha a keresőmezőbe beírja a STÁTUSTÖRVÉNY szót, vagy a KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG mondatot.

  • 2001.06.szám Beszélő (Folyóirat – június), Kádár Pokróca
    Kézikalauz Eörsi István 50 éves írói munkásságának tanulmányozásához

    Írói szótár-töredék Eörsi korábbi írásaiból 70. születésnapján.

    Az idézetek forrásai:

    • Az ötlábú bárány, publicisztikai írások, Pesti Szalon, 1996
    • A csomó, elbeszélések, Pesti Szalon, 1995
    • Emlékezés a régi szép időkre, Napra-forgó, 1998


    • A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2001.06.szám Holmi, Bodor Béla: Aki veri vagy akibe verik?
    Eörsi István: Szögek. Összegyűjtött versek, 1952–2000

    Könyvkritika.

    „Az embernek mégis az az érzése, hogy Eörsi elsősorban költőnek látja, vagy legalábbis annak szeretné látni magát. Mint erős és határozott kritikai érzékkel megvert ember látja, hogy ezek a versek általában nem nagyon jók, mégis, talán Karinthy fiatalembere módjára, kevesebbre becsüli bármennyire is elismerést kiváltott értekezéseit és alkalmi szövegeit, és költői életműve kiteljesedésében látja a még fel nem fedezett Északi-sarkot. Eörsi szemében, legalábbis én így látom, a vers multifunkcionális nyelvi objektum. Minősége, milyensége a megalkotás szituációjának meghatározottságai szerint változik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezek a költemények a megszokottnál erősebben kötődnek megalkotásuk idejéhez és irodalmi, lírai köznyelvéhez.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Másodmegjelenés:

    • Bodor Béla: Alakok című kötete – A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Reagálás:

    • Kalligram, 2002.03.szám Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére
    • Élet és Irodalom, 2006.08.25. (34.szám) Krupp József: A lírikus lírakritikus
    • parnasszus.hu, 2014.05.28. Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1970.08.01. (31.szám) Eörsi István két új verse
    • Ludas Matyi, 1990.02.28. (9.szám) Tót Gyula: Tótágas Tallózó

  • 2001.06.szám Jelenkor, ifj. Bagossy László: Legendák köde
    Ascher Tamással beszélget ifj. Bagossy László

    Interjú Ascher Tamással. Eörsi újrafordított szövegeiről. Az általa írott színpadi szövegekbe engedett húzni, „…bármit meg lehet vele beszélni...” Miért perelte be Eörsi Verebest a Hamlet-fordítás átdolgozása miatt? 

    • A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos tartalmakat.

  • 2001.06.szám Kritika, Végel László: Szeizmográf a határon

    Eörsi István kéziratainak kicsempészése a határon. Fotó

  • 2001.06.szám Kritika, Veres András: Kis magyar értelmiségtörténet

    Az értelmiség azon részének elemzése, melybe az írók, művészek és társadalomtudósok tartoztak az 1956-90-es időszakban. Eörsi István említése.

  • 2001.06.Tiszatáj, Pomogáts Béla: A politikai költészet rehabilitálása

    (Elhangzott az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékének konferenciáján 2000. december 7-én. Petri György szamizdat-verseiről, Örökhétfő című szamizdat-kötete meg(nem)jelentetése történetéről. Petri korábbi marxista elveinek megtagadásáról, a demokratikus ellenzékről, a Beszélőről, a Rajk-butikról, a SZETA-ról, a Charta `77-ről.)

  • 2001.07–08.szám Jelenkor, Bozsik Péter: Szóval powa
    Petri György halálhírére

    Vers. A versben szerepel Eörsi neve is.

  • 2001.07.01 (13.szám) Premier, Váradi Júlia: Mit olvas a nyáron?

    Írók, színészek válaszai. Bánó András el fogja olvasni többek közt Eörsi István Versdokumentumok magyarázatokkal című könyvét.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2001.07.02. (151.szám) Krónika, Joó Péter: Az utolsó utáni felvonás és új fordítások
    KORUNK
    LAPSZEMLE

    A Korunk című lap szemléjében Shakespeare Hamlet-fordításairól. A fordítók között van Eörsi István.

    Előzmény:

    • Korunk, 2001.06. szám Nánay István: Aztán a csend…

  • 2001.07.02. Népszava, E.I.: Elvtársak és manökenek
    Mondom a magamét

    Publicisztika. Rajk kivégzése és Kádár, a Fidesz és az eszmeáruk.

    „A humánumra hivatkozó eszmék, és a racionális világértelmezésre törekvő gondolati kísérletek végletes kompromittálódásának része van abban, hogy Magyarországon ma olyan párt kormányozhat, amely a közönség előtt váltogatta elveit, mint ruhákat a manökenek. Ez a párt ugyanis felismerte, hogy az egyetemes árutermelés időszakában az eszmék éppúgy áruk, mint a szagos szappan. Fiatal politikusok, akik már az elértéktelenedett elvek korszakában serdültek fel, úgy döntöttek, hogy eladható áruval töltik fel eszmeraktáraikat. […] A hithű sztálinisták feláldozták magukat elveikért, de másokat is feláldoztak értük. Ma viszont nem csak áldozatokra nincs szükség, hanem elvekre sem.”

  • 2001.07.04. Magyar Nemzet, Berényi Szabolcs: Egy programról
    Balra zárva.

    A Demszky-éra vége, amiről Eörsi adott összegzést a televízióban. Ismét Kuncze a pártelnök. Az SZDSZ programjából:

    „»Az ország régi vágya, hogy legyen magyar irodalmi Nobel-díjas. E folyamatot lehetséges gyorsítani, ha néhány világszerte ismert írónk műveit skandináv nyelvekre is fordíttatnánk, a már kipróbált modern módszerekkel, a fordítások finanszírozásával.« Már látom, amint Eörsit, Kornist, Konrádot meg a többi összegyűjtött selejtet elküldjük Svédországba, szabad demokratailag finanszírozott fordításban, afféle országarculatként, már ha az arc szó ebben a vonatkozásban egyáltalán használható.”

  • 2001.07.05. (27.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Néma párbeszéd szentekkel

    A Frankfurter Allgemeine Zeitung születésnapi köszöntője Eörsi 70. születésnapján.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2001.06.18. MH-MTI: Eörsi István köszöntése
    • Nógrád Megyei Hírlap, 2001.06.21. (142.szám) Néma párbeszéd szentekkel

  • 2001.07.06. (27.szám) Élet és Irodalom, Szilárd Gabriella: „Ki lesz a bálanya?”

    Reflexió. A Szépirodalmi Könyvkiadó feltámasztási kísérletéről írt Szentmihályi Szabó Péter, a MIÉP képviselőjelöltje a Magyar Fórumban. Meghatározza, hogy ehhez milyen szerzőkre, szerkesztőkre volna szükség. Nem olyanokra, mint az ellenkező oldal írói, akik „magyar szürke, unalmas, csúnya szövegirodalom” elkövetői. Ők, akik a ’99-es „»szégyenteljes frankfurti könyvvásár körüli komédia« főszereplői: Esterházy, Nádas, Eörsi, Konrád, Kertész, no meg Darvasi, Garaczi and Co. »Megannyi alapítványi« kegyenc - írja Sz. Sz. P. – , akik valamennyien mélységesen és sokszorosan elkötelezett szerzők«, s akik »a nemzeti elkötelezettségű nevek hallatán libabőrösek lesznek az utálattól és félelemtől«.” Illés Endre kapcsolata Aczél Györggyel. A megálmodott új Szépirodalmi Könyvkiadó a Magyar Fórum és olvasóinak támogatására apellál. „Miből? – kérdezném. Azaz: »Ki lesz a bálanya?«” A MIÉP és a Magyar Fórum támogatásával inkább nem kell feltámasztani.


    Előzmény:

    • Magyar Fórum, 2001.05.31. (22.szám) Szentmihályi Szabó Péter: A Szépirodalmi szép irodalma

  • 2001.07.06. (27.szám) Élet és Irodalom, Váradi Júlia: A városi színház emblémája egy gondterhelt majom

    Beszélgetés Halász Péterrel és Jeles Andrással. Hiába nyerték meg a lerobbant színházépületet, amelyből egy új típusú színházat szeretnének létrehozni, helyreállításához, működtetéséhez sehonnan nem kaptak pénzt. Kurtág György és Kurtág Márta hangversenyét végül a minisztérium 600 ezer forinttal támogatta.

    Miről kellene szólnia a színházaknak? A katarzis és a közösségi élmények szükségességéről. Miért érzik úgy, hogy egy új színházra van szükség? A függetlenség kihangsúlyozása. Terveikről, ötleteikről.

    „– Nemrég Eörsi István furcsa, kissé félreértett példaként Halász Péterre hivatkozott, amikor idézte azt a szakmabélitől érkezett javaslatot, amely szerint a kulturális tárca államtitkárától, Várhegyi Attilától személyesen kéne pénzt kérniük. Erre Ön állítólag azt válaszolta, hogy ha annak idején Aczél Györgytől nem kért semmit, akkor csak nem fog most pénzért kuncsorogni holmi államtitkároknál. Önt azokban az években Aczél Györgyék kiutasították az országból, most újra itthon próbálkozik. A mostani könnyebb helyzet?”

  • 2001.07.06. Magyar Nemzet, E.I. – Bayer Zsolt: Olvasói levelek

    Eörsi olvasói levele Bayernek a Magyar Nemzet július 3-i számában írt Tamás Gáspár Miklósról szóló mondatai miatt, miszerint TGM és a többi „szerencsétlen” Ady szerepében szeretnének tetszelegni. Ady nem írhatott Trianonról, mivel 1 évvel korábban meghalt. Bayer egy 1912-es cikkből idéz, és úgy tesz, mintha Ady-szöveg lenne.  Az említett idézetek 1915-ből és 1916-ból valók.

    Bayer válaszában elismeri, hogy Eörsinek igaza van, mentségéül megjelöli az idézetek forrását.

    „Eörsi úrnak igaza van, valóban súlyos hiba volt Ady kérdéses írását Trianon utánra datálni, amikor a költő már nem élt. Eörsi úr többi megjegyzése is nyilvánvalóan helytálló, mégis, azt kell mondjam, elsősorban nem nekem szóló bírálatokat fogalmaz meg.”

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 2001.07.03. Bayer Zsolt: Új moralisták, farizeusok (3.) – Nincs a rendszerünkben

  • 2001.07.07. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom
    (kik fanyalognak...)

    A balliberális sajtó fő feladata a jobboldali kormány idején.

    „A rajzó harcosoknak – miután legutóbbi Horn-féle álmukból felébredtek – kétféle stílusuk van. Az egyik irányzat már-már magyaros, az »üsd-vágd nem apád« értelmében, ezek közül TGM és Eörsi István alakítása a legmeggyőzőbb. Ők akkor is intellektuálisak, ha bunkót használnak, a fasizmus szó, mint szélhárfán zendül nyelvükön.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.