EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.06.14.Magyar Narancs, Thoma László: Rossz közérzet a kultúrházban (nem be: le)

    (Vita az értelmiség erkölcsi válságáról.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 2001.05.31. E.I.: Hogyan is állunk azzal a beszarással?

  • 2001.06.14.Pesti Ember, Hell István: A mi Eörsink: 70

    (Születésnapi köszöntő. A Szögek, a Két konda.)

  • 2001.06.15. (24.szám) Élet és Irodalom, Dalos György: A másik múzsa
    kommentárok Eörsi István szerelmi költészetéhez
    A Szögek című versgyűjtemény alapján

    Eörsi István 70 születésnapjára.

  • 2001.06.15. (24.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Eörsi tanulóévei
    Eörsi István 70

    Születésnapi köszöntő.

  • 2001.06.15. (24.szám) Élet és Irodalom, Márkus György: Portré – távolból
    Eörsi István 70

    Születésnapi köszöntő.

  • 2001.06.15. (24.szám) Élet és Irodalom, Papp Kornélia: Kelet és Nyugat találkozása

    A 38. berlini nemzetközi színházi fesztiválról. Pódiumviták az előadások után. Eörsi István kérdései. „A színház célját Eörsi István az igazság szenvedélyes keresésében, a gyűlölet és a hazugság elleni harc ábrázolásában látja.” 

  • 2001.06.15. (24.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: Eörsi épp tíz éve volt hatvan,
    Eörsi István 70

    Születésnapi köszöntő.

    Eörsi 60. születésnapján a Magyar Narancsban „(Such György írta): »Eörsi mind a mai napig nem tudott (nem akart) leszokni bizonyos marxi kategóriák használatáról. Ezzel a frazeológiával már a késő Kádár-kori szamizdatelemzések hasábjairól is kirívott, de manapság meg egyenesen anakronisztikus ez az itt-ott avétos marxizáló szöveg.«” Eörsi mint „vén radikális”. Erre a következő számban Eörsi azt válaszolta, hogy ez a mondat esett neki a legjobban, és meg is indokolta, miért.


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.06.13. A szerk.: Egy korszerűtlen baloldali. Eörsi István 60 éves
    • Magyar Narancs, 1991.06.27. Eörsi István: Levél a Narancsnak


    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2001.08.11. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Nemzet, 2006.08.17. Tőkés Gábor: Such György, az ikonikus figura. Elnökválasztás utáni helyzet a Magyar Rádióban  

    2001.06.15. Élet és Irodalom, Eörsi István 70 - Vágvölgyi B. András: Eörsi épp tíz éve volt hatvan

  • 2001.06.15. Népszabadság, Kéri J. Tibor–Pogonyi Lajos: SZDSZ: Véget ért a kétfrontos harc
    A lemondott Demszky Gábor utóda valószínűleg Kuncze Gábor lesz

    Lemondott SZDSZ-pártelnöki tisztségéről Demszky Gábor. A tavaly nyári előzmények felidézése, tekintélyének, imidzse romlásának okai. Kunczét Demszky javasolta utódjának. A pártok véleménye a lemondásról. Fotók: 2000 decembere: Magyar–Demszky elnökváltás – Kuncze Gábor.

    „Lépését egyebek között azzal indokolta, hogy a pártban kezdetektől fogva világos volt: vannak, akik az SZDSZ-ben nem támogatják, hogy a párt önálló arculattal, liberális politikát képviseljen. […] Demszky tavaly nyár végi bejelentése sokkolta a párt értelmiségi holdudvarának egy részét is. Ennek a véleménynek legmarkánsabban Eörsi István, illetve az SZDSZ-ből azóta már kilépett Tamás Gáspár Miklós adott hangot.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2000.10.20. Kéri J. Tibor – Pogonyi Lajos: Arra készülök, hogy leváltsuk Orbánt – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2002.09.02. Pogonyi Lajos: Szükség van az értelmiségi holdudvarra 

  • 2001.06.16. (139.szám) Délmagyarország, Podmaniczky Szilárd: Eörsi István 70 éves
    Kedves Pista,

    „Eörsi István költő, író, műfordító, publicista, csillapíthatatlan ellenzékünk 70. születésnapját ma este 9 órakor ünneplik a Kamra színházban, ahol a fenti köszöntő levél is elhangzik.”

  • 2001.06.16. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Podmaniczky Szilárd: Eörsi István 70 éves

    Felköszöntő levél Eörsi 70. születésnapján. A születésnapot a Kamra színházban is megünneplik, ahol ez a levél is el fog hangzani. A szerzőt a vonaton egy – milliókról, pályázatokról – hangosan beszélgető társaság vette körül, mit sem törődve a körülöttük ülőkkel. Ez bosszantotta Podmaniczkyt, ezért előbb erőteljesen rájuk nézett, hátha ettől zavarba jönnek, de nem zavartatták magukat. Ekkor elővette Eörsi egyik könyvét, mire a társaság gyorsan odébb húzódott két fülkével lejjebb.

  • 2001.06.16. Magyar Szó, Csorba Béla: Nagyok, kicsik, még kisebbek

    Jegyzet. A két évvel ezlőtti jugoszláviai bombázások hatása az európai szellemi életre. Konrád György két évvel ezelőtti nyilatkozatait Nádas Péter és Eörsi István bírálta.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Demokrata, 1999.04.22. (16.szám). enhaj: Az elit cinizmusa (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Narancs, 1999.05.06. (18.szám) E.I.: Ülök a pódiumon
    • magyarszo.com, 2011.09.20. Pressburger Csaba: A balkáni államok trükköznek

  • 2001.06.16. Népszabadság, Vörös T. Károly: Pátosz és irónia
    Születésnapi beszélgetés Eörsi Istvánnal életről, halálról, költészetről és morálról

    Mit jelent számára, hogy 70 éves? Milyen lett a világ az elmúlt ötven-hatvan évben? Saját költészetéről. Régi mestereiről – például Lukácsról –, akik mellett ma is kitart. A szabadságról és a hazugságokról. Marxról. Fotó

    „A nácizmusnál, amelyet fiatalon ismertem meg, megítélésem szerint minden jobb. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezt nem azért mondom, mert zsidó származású vagyok, hiszen soha senkinek sem érdekelt a származása. Zsidóságom eszembe sem jutott volna, ha egy időben nem óhajtottak volna emiatt folyton-folyvást megölni, és ha nem gyilkolták volna meg a nagymamámat és apám egész szombathelyi rokonságát. A nácizmust az emberiség eddigi mélypontjának tekintem, még a kommunizmus legszörnyűbb korszakaihoz viszonyítva is, mert vele került először uralomra egy olyan világnézet, amely tudatosan és büszkén antihumanistának vallotta magát, és realizálta vallomása következményeit. […] Meggyőződésem, hogy most is egy csomó olyan ember él közöttünk, aki szívesen gyilkolászna Auschwitzban vagy a gulágon.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2001.06.23. Zöldi László: Lefülelt mondatok

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1993.06.12. E.I.: Hang és visszhang
    • Havi Magyar Fórum, 1993.11.01. (11.szám) Turai Csaba: Események, hírek, híresztelések

  • 2001.06.16. Népszava, Valachi Anna: Svejk és Don Quijote
    „E.I. önkéntes” hetvenedik születésnapjára

    Születésnapi köszöntő. Eörsit a Kamra Színházban köszöntik 70. születésnapján.

    „Megejtően szókimondó valamennyi műfajban. Írjon verset, novellát, drámát vagy publicisztikát – eltökélt, ám magányos szabadságharcosnak mutatkozik, aki nem fogja be »pörös száját«.”

  • 2001.06.18. Magyar Hírlap, MH-MTI: Eörsi István köszöntése
    Villanófényben

    Rövidhír. Néma párbeszéd szentekkel címmel a Frankfurter Allgemeine Zeitung születésnapi köszöntője Eörsi István 70. születésnapján.

    Reagálás:

    • Nógrád Megyei Hírlap, 2001.06.21. (142.szám) Néma párbeszéd szentekkel
    • Magyar Demokrata, 2001.07.05. (27.szám) Szalay Károly: Néma párbeszéd szentekkel

  • 2001.06.18. Népszava, E.I.: Halódás születés előtt
    Mondom a magamét

    Publicisztika. Baló György interjúja Orbán Viktorral – EU-s bírálat a státustörvényről. Öt párt egyetértett, az SZDSZ nem.

    „Németh Zsolt néhány héttel ezelőtt a maga kecses módján azt a következtetést vonta le, hogy az ötpárti egyetértéssel hiánytalan nemzeti konszenzus alakult ki. Vagyis a szabad demokraták nem tartoznak a nemzethez. […] A státustörvény filozófiájának középpontjába a nemzet eleven testét szétmetélő határokat helyezi, és a környező államok polgárai közül a magukat magyarul vallókat kedvezményekkel jutalmazza. […] Igazi célja az, hogy a jelenlegi kormánypártok visszavonhatatlanul magukhoz kössék a magyar kisebbségek szervezeteit.”

  • 2001.06.18. Népszava, Tamás Gáspár Miklós: A nevető ember

    Eörsi István 70.születésnapján nevetése okairól, lírájáról, publicisztikájáról, életművéről, Lukácshoz fűződő kapcsolatáról. Marxhoz kapcsolódó képzeletbeli viszonyáról.

    „Amilyen fura ez a világ, Eörsi nevetése a mai magyarországi demokrácia egyik legfényesebb fegyvere lett. […] Eörsi nevetésének legfőbb pedagógiai haszna az, hogy bemutatja, milyen is nem félni. […] Eörsi nem azért víg és kedélyes, mert van rá oka, hanem annak ellenére, hogy nincs. […] Eörsi lírája és publicisztikája összetéveszthetetlenül magyar, és Petőfi (sűrűn félremagyarázott) hagyományába illeszkedik. […] Eörsi életműve csak a magyar irodalom és a magyar történelem keretében értelmes. […] Eörsi István túlságosan világos eszű ember ahhoz, hogy igazán »mély« lehessen. […] Eörsit éppen derűs józansága, valóságérzéke és életismerete teszi liberálissá, hiszen minden fönntartása és gyanakvása ellenére élesen látja a modem kapitalizmus iszonytató erejét, rugalmasságát, ötletességét, próteuszi tehetségét. […] Ő a hazai értelmiség megalkuvásainak és árulásainak a legkíméletlenebb, a legszellemesebb, nélkülözhetetlen krónikása.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2001.08.11. Tóth Gy. László: Szembesítés (és az itt felsorolt cikkek)
    • litera.hu, 2007.06.09. Nagy Gabriella: Eörsi nevet (és az itt felsorolt cikkek)
    • kettosmerce.blog.hu, 2015.12.26. Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2001.06.19. (165.szám) Új Dunántúli Napló, Cseri László: Schiff, a senkiházi
    TV-jegyzet

    Schiff András egy londoni lapnak azt nyilatkozta, hogy aggasztja a rasszizmus úgy Ausztriában, mint Magyarországon. A sajtóklub 3 újságírója szerint a honi rasszizmus szemenszedett hazugság, nyomai legfeljebb magukban a zsidókban fedezhetők fel. Mert akik a rasszizmus veszélyére hívják fel a figyelmet, nyilvánvalóan azok a rasszisták.

    „a Magyar ATV sajtóklubjában Bencsik András, Bayer Zsolt és Lovas István újságíró kollégák kinyilvánították: »bizonyos zsidó származású honfitársaink, akik saját zsidóságukat megélhetési forrásnak tekintik, verik a tüzet«. A tűz verése költői kép, de az már prózaibb, hogy Schiff Andrást »senkiházi, hisztis gazembernek« nevezték, s említésre került Bächer Iván, Fischer Iván, Eörsi István és Kornis Mihály neve is, akik szintén zsidók, sőt, valamennyien a mocskos szájúak fajtájából. Zsidóságukból következően mentálisan súlyos betegek, s gyakorta »nyavalyognak reggeltől estig, hogy őket a Dunába akarják lőni«, miközben »ezekben az emberekben elképesztő erejű elfojtott agresszivitás van, tulajdonképpen ők szeretnének gyilkolni, ők szeretnének Dunába lőni embereket«.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. Eörsi István: A légköri viszonyokról
    • Magyar Nemzet, 1998.11.24. Speidl Zoltán: Hol van Arturo Ui?
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Beszélő (Folyóirat – március), 2001.03.szám Papp László Tamás: Polgári szüret. Tóth Gy. László citátumai
    • Élet és Irodalom, 2001.06.29. (26.szám) Lévai Júlia: Nyílt levél Kondor Katalinnak, a Kossuth rádió adó főszerkesztőjének, a Magyar Rádió Rt. elnökének
    • Magyar Fórum, 2001.07.12. (28.szám) R.M.: Újabb fenyegető levél

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a Magyar Narancsnál jelzett felsorolásban, illetve, ha a keresőmezőbe beírja a DUNÁBA szót.

  • 2001.06.19. Magyar Nemzet, Pilhál György: Hírmagazinkörkép

    A hazai hírmagazinok összehasonlítása. A Magyar Demokratát más mércével mérik, mint a többit.

    „Hasonlóan a Magyar Narancshoz, amelynek kultúrköréhez főképpen a Jospin-negyvenek tartoznak, Eörsi István elv- és asztaltársasága. Munkában megfáradt szochazás, VIP-hiteles irodalmárok.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.06.18. Varsányi Gyula: Nem lesz magyar Newsweek – Nincs a rendszerünkben.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja JOSPIN nevét, vagy a ZÁMOLYI szót.

  • 2001.06.21. (142.szám) Nógrád Megyei Hírlap, Néma párbeszéd szentekkel
    Eörsi Istvánt köszöntötte a Frankfurter Allgemeine Zeitung

    Néma párbeszéd szentekkel címmel a Frankfurter Allgemeine Zeitung születésnapi köszöntője Eörsi István 70. születésnapján Matthias Rüb tollából.

    „»Hogy az »urbánusok« között sok zsidó akad, az titokban zavarja a magyar szellemi árok túloldalán álló »népieseket«, még ha ezt eddig nyíltan nem merték is kimondani. Ám úgy tűnik, kissé kezdenek divatba jönni az összeesküvési elméletek; némelyet közülük antiszemita felhangok kísérnek. Eközben nagy pompával és sok zászlóval folyik a magyar keresztény állam millenniumának ünneplése.« Rüb szerint Eörsi Istvánról elmondható, hogy idejekorán, mintegy szeizmográfként érzékeli az ilyen, egyelőre még csak föld alatti mozgásokat. Ehhez nem kell mást tennie, mint kinyitni a levélszekrényét, amelyben az utóbbi időben bizonyos levelek (Kommunista! Zsidó! címzéssel) üdvözlik őt a számára egyre kevésbé kedélyes hétköznapok világában.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2001.06.18. MH–MTI: Eörsi István köszöntése

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Demokrata, 2001.07.05. (27.szám) Szalay Károly: Néma párbeszéd szentekkel

  • 2001.06.21. (25.szám) 168 óra, Krizsik Alfonz: Nyírszovó

    Olvasói levél a romakérdésről, Eörsi ezzel kapcsolatos következtetéseinek reális alapjáról.

  • 2001.06.21. (25.szám) 168 óra, Zöldi László: Kuncze Gáborról mondják

    Idézetek Kuncze Gábortól és amit róla mondtak.

    Eörsi: "Egy autokrata hagyományú és nem túl demokratikus szellemiségű testület élén mégiscsak őszinte demokrata."

    Fotó


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1997.11.20. Eörsi István: Az emberi jogok és a politika

  • 2001.06.21. (25.szám) Magyar Demokrata, Boros Károly: Siklósi Beatrix
    az A Hét főszerkesztője

    Interjú Siklósi Beatrixszel, A Hét főszerkesztőjével életéről, iskolaéveiről, pályakezdéséről, a televíziózásba beszüremlő politikai kontraszelekcióról, a III/III-asokról. Práger György (akkoriban a Híradó párttitkára volt) unszolta, hogy lépjen be a pártba. A tisztességes munkatársakról.

    „Emlékszem, volt egy tüntetés az írók Boltja előtt, a Duna-körösök rendezték. Több író is részt vett rajta – Kányádi Sándor, Eörsi István, akinek akkortájt még a nevét sem volt szabad kiejteni a Magyar Televízióban –, úgyhogy kemény ellenzéki megmozdulásnak számított. Készítettem egy kis tudósítást az eseményről. A napi szerkesztő ordítozni kezdett velem, azt hányta a szememre, hogy nincs semmi politikai érzékem, ha azt gondolom, adásba mehet az anyagom.”

  • 2001.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István – IV.

    „Az S. L. G. álnév mögé rejtőző »én« hozzátartozik az antiszemita támadás fortélyához. »A magyar jobboldalt – és ezt bárki ellenőrizheti – a legszélsőségesebben, a legaljasabban és a leghazugabb módon azok támadják – kezdve Eörsi Istvánon át, György Péteren keresztül Pető Ivánig –, akik kivétel nélkül hitehagyott zsidók, akik vagy az SZDSZ tagjai (...), vagy e pártnak értelmiségi támogatói. Azok, akiknek semmi se drága.«”

    Valószínűleg Lovas István rejtőzik az S. L. G. álnév mögött. 


    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1995.05.04. (18.szám) Lovas István: Felhívás az Amerikában élő magyarokhoz – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1995.06.02. R. Székely Julianna: Vigyázz, Amerika!
    • Magyar Demokrata, 1998.08.06. (31.szám) S.G.L.: A származás térképészei
    • Élet és Irodalom, 2001.05.11. (19.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István I. „Egy vezér gyermekkora” – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2001.05.11. (19.szám) Fencsik Gábor: Lovas István amerikai periratai 1989–91 – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2001.05.18. (20.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István II. „Egy vezér gyermekkora” – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2001.06.01. (22.szám) Berki Antal: Hány Lovas van?
    • Élet és Irodalom, 2001.06.15. (24.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István III. – Nincs a rendszerünkben

  • 2001.06.22. (25.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: Milyen június 16-a?

    Publicisztika. A rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájánál Nagy Imre egykori miniszterelnökre és 1956 hősi halottaira emlékezve politikusok mondtak beszédeket, koszorúztak, de csak néhányan gondoltak arra, mi is történt tizenkét évvel ezelőtt e napon. A magyar rendszerváltás 1956 legitimációján indult meg, aztán a forradalom feledésbe merült. Ki, mikorra datálja a rendszerváltást? Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.