EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.06.01. (22.szám) Élet és Irodalom, Berki Antal: Hány Lovas van

    Reflexió Kenedi János Lovas Istvánról szóló írásaira, melyek Berkit megrémítik. „A hatvanas években, különösen az amnesztia után, a hatalom már nem szívesen nyúlt a politikai perek eszközéhez, attól meg egyenesen tartózkodott, hogy fiatalembereket állítson bíróság elé összeesküvés vádjával. Inkább közbűntényesként vonták ki a forgalomból a rendszerrel szembenálló gyerekeket. […] volt idő, amikor az Élet és Irodalom valamiféle, ilyen-amolyan, értelmiségi ellenállás színtere volt. Mostanra kicsit egyoldalú lett az újság.” A cikkben Eörsi neve is szerepel.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.05.11. (19.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István I. „Egy vezér gyermekkora” (E.I. nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.05.11. (19.szám) Fencsik Gábor: Lovas István amerikai periratai 1989–91 (E.I. nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben!)


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.05.18. (20.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István II. „Egy vezér gyermekkora” (E.I. nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.06.15. (24.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István III. (E.I. nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.06.22. (25.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István IV.

  • 2001.06.01. (22.szám) Élet és Irodalom, Horányi Özséb: Apropó Esterházy

    Reflexió Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből (Élet és Irodalom, 2001.04.20. 16.szám) című cikkére.

    Üdvözli Esterházy és a hozzászólók írásait, mert szükség van arra a közbeszédre, amely a kereszténységről, a katolicizmusról, az egyházról szól. A Magyar Katolikus Egyház soha nem volt egyszólamú, így a mai Magyarországon sem az, nem mentes a pluralizmustól sem, de vannak, akik másként akarják láttatni. „…a vallásoknak, illetőleg az egyházaknak nem az a funkciójuk, hogy közfeladatokat vegyenek át az államtól, vagy hogy közhasznúak legyenek…” Az egyháznak feladata lenne a cigánysággal, a korrupcióval kapcsolatos ügyekben, morális kötelessége volna a válaszok keresésében.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.20. (16.szám) Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből  


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.27. (17.szám) Báthori Csaba: Íme egy ember (E. I. neve nem szerepel a cikkben, nincs benne a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.05.04 (18.szám) Eörsi István: Levél Esterházy Péternek
    • Élet és Irodalom, 2001.05.18. (20. szám) Jelenits István: Válasz E. P. húsvéti soraira
    • Élet és Irodalom, 2001.07.20. (29. szám) Koppány Zsolt: Alázatos Mártírhalál
    • Élet és Irodalom, 2001.06.20. (29. szám) Dr. Szabó Iván: Még Egyszer Esterházy

  • 2001.06.02. Népszabadság, E.I.: Ginsberg szerencséje

    Ginsbergről 75. születésnapján. Fotó. Ginsberg egy ’93-ban, Eörsi lakásán írt haikujának kézírása Eörsi falán: „Vár rád a Magyar Amcsi Antifasiszta Mosogató Klub.”

    „Amikor Allen Ginsberg meghalt, 1997 áprilisában, a Kossuth rádió a legobszcénabb költőnek, a jóléti társadalom ellenségének elmúlásáról adott hírt. A Népszabadság cikkírója, Ferencz Győző pedig gyászsoraiban kifejezte azt a meggyőződését, hogy az Üvöltés (1956) és a Kaddis (1959) óta Ginsberg nemigen írt jelentős verset. […] Ginsberg elkötelezve érezte magát a feketék, a feministák, majd a vietnami háború ellenzői iránt is. A kábítószer-fogyasztók ellen folytatott rendőri hadviselést éppúgy megvetette, mint a vallásszabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága ellen rendőri eszközökkel folytatott háborúságot. A kommunista rendszerek és a dél-amerikai diktatúrák ellenzéke érezhette rokonszenvét. Kiállt a bárhol élő nyomoroncok, a harmadik világ kizsaroltjai mellett.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.04.07. Ferencz Győző: Allen Ginsberg halálára – Nincs a rendszerünkben

  • 2001.06.05. Magyar Hírlap, E.I.: A Hármaskönyvről

    Könyvkritika az Élet és Irodalom 3 vezércikkírójának gyűjteményes kötetéről, a Hármaskönyvről. Váncsa István, Megyesi Gusztáv és Kovács Zoltán írásaiból idéz. A szerzők a politikai szférát egyöntetűen elítélik, ezzel Eörsi nem ért egyet.

    „A négy párt, amelyet megismerünk – a szocialista párt, a Fidesz, a kisgazdák és a MIÉP –, mint már említettem, sok vihogásra ad alkalmat, de örömre nem gerjeszt. A szocialisták Horn Gyulában öltenek testet, és züllöttségük fokmérője az a mód, ahogyan Bokros Lajossal elbántak. A leghibbantabbaknak a kisgazdák látszanak, a legromlottabbaknak a Fidesz-vezérek, és a legelvibbnek a MIÉP – a szerzők ugyanis nem vitatják, hogy e párt náci hajlamai mély meggyőződésből fakadnak. A könyv olvasása közben a parlament pártjai közül egyedül a szabaddemokraták nem járnak rosszul. A szabaddemokraták ugyanis sehogy sem járnak, mert egyszerűen nem léteznek. Mintha 1997 májusa és 2001 áprilisa között szüneteltek volna. Legalábbis a Hármaskönyv ezt a leverően vicces benyomást kelti.”

  • 2001.06.06. Magyar Hírlap Online, Dr. Gombos Endre: Áldemokrácia

    Juszt László interjúja Eörsi Istvánnal az ATV-ben Dövényi Nagy Lajos: Tarnopolból indult el című művéről.

  • 2001.06.06. Népszava, Emlékezés a régi időkre
    Memoárok, naplók, életrajzok, tárcák, esszékötetek

    A Könyvhét ajánlatából. Eörsi István: Versdokumentumok, magyarázatokkal 1949–1956. című kötetéről. Idézet a bevezetőből.

    „…kíméletlen öniróniával »leplezi le« önmagát új kötetében, és támadási felületet kereső pocskondiázóit is erre biztatja. […] Nem tagadja le, hogy ígéretes ifjú költőként 1952-ben József Attila-díjat kapott egy Rákosit méltató verséért, s azt sem, hogy annak idején vakon elhitte mindazt, amivel Rajk László 1949-ben hamisan vádolta magát. […] időközben megrögzött szabadgondolkodóvá vált, s ma is fiatalokat megszégyenítő vehemenciával emeli föl a szavát minden, demokráciánkat veszélyeztető jelenség ellen.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét. 

  • 2001.06.06. Népszava, Veress Jenő: Enfant terrible

    A „pártfenegyerek” definíciója, pártonkénti felsorolása. Eörsi István is a felsoroltak között van.

    „A pártok kezelik, használják, kihasználják ugyan a fenegyereküket, de idejében fejbe is kólintják, ha önállósodik.”

  • 2001.06.07. (23.szám) 168 óra, Mester Ákos: Helyreigazítás

    A lex Répássy életbelépésével ki mindenkitől kellene bocsánatot kérnie a 168 órának? Idézetek a lap cikkeiből.

    Eörsi a Fideszről, a Fidesz és az MSZP „zsákmányszerző rohama” közti különbség.


    Előzmény:

    • 168 óra, 2001.06.07. (23.szám) Rádai Eszter: Nem szabad elhinni

  • 2001.06.07. (23.szám) 168 óra, Rádai Eszter: Nem szabad elhinni
    A jövő elkezdődött

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a Fidesz vállalkozói politizálásáról. Fotó


    Reagálás:

    • 168 óra, 2001.06.07. (23.szám) Mester Ákos: Helyreigazítás
    • Magyar Nemzet, 2001.08.11. Tóth Gy. László: Szembesítés

    2001.06.07. 168 óra, Rádai Eszter: Nem szabad elhinni. A jövő elkezdődött

  • 2001.06.07. (23.szám) Magyar Fórum, Czegő: Fekete és fehér csillagok

    A Roland Garros versenyén Venus Williams kiesett, de húga, Serena Williams „kifogott egy habfehér, szőke partnert, Pitkovskit.” A közönség Pitkovskinak szurkol. A szerző megsajnálja Serenát, mert nem a színének, hanem a bírónak szól a fütty.

    „...mi lenne, ha ez itt történne nálunk, a Margitszigeten? Óriási tömeg a néger lány ellenében, a fehér javára. Hányszor, hány lapban s mind Nyugaton jelentené fel a magyar népet és Magyarországot Eörsi István et Co.? Miféle MIÉP-es tömegfasizmusról dühöngenének itthon, ott, ahol jobban otthon érzik magukat, Nyugaton?”

  • 2001.06.07. (23.szám) Magyar Fórum, G. D.: Tévéfotel

    Koltai Róbert Sose halunk meg című filmjéről. A szerzőnek hiányzik Gyuszi bácsi, a kisember.

    „Gyuszi bácsi nem ment Strasbourgba, se Brüsszelbe, és nem publikált egyetlen előre megszervezett cikket sem, egyetlen nyugati baloldali lapban sem, az ő nagyfene elnyomatásáról.  [...] Gyuszi bácsi meghalt. Kár érte. Föl támadhatna, mielőtt végképp Konrád György, Eörsi István és Andrew Vájná döntené el a magyar kultúrában, hogy »mi újság Pesten.«!”

  • 2001.06.07.Magyar Narancs, Tamás Gáspár Miklós: Olvasói levelek

    "Kellemes volna, ha Eörsi nemcsak akkor tudna jól magyarul, amikor ír, hanem akkor is, amikor olvas."


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2001.05.31. Eörsi István: Hogyan is állunk azzal a beszarással?

    2001.06.07.Magyar Narancs, Tamás Gáspár Miklós: Olvasói levelek

  • 2001.06.08. (131.szám) Nógrád Megyei Hírlap, Hegedűs E.: Mit csináljunk a múltunkkal?
    Eörsi István: Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956

    Eörsi István Salgótarjánban a Liberális Kör vendégeként mutatta be az ünnepi könyvhétre megjelent Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956 című könyvét.

    „Vállalja, hogy 1949 és 1956 között eleinte sztálinista, majd antisztálinista versdokumentumokat állított elő. Most szakítva a divattal, elhatározta, hogy a nyilvánosság előtt szembenéz velük. […] Be akartam bizonyítani, még a börtönbe kerülve is, hogy a kommunizmust is lehet tisztességesen csinálni. […] Ma az értelmiség azon része, aki akkor élt, úgy csinál, mintha nekik azokban a dolgokban nem lett volna részük. A másik része, aki a Kádár-korszakban nőtt fel, úgy csinál, mintha nem fogadta volna el azt a kort. […] ’92-ben sikerült az ország első »hazaárulójává« előlépnem, egy német adónak adott interjú nyomán, sőt azt is rámsütötték, hogy én vagyok az egyetlen, aki ilyen verseket írt.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2001.06.08. (9.szám) Heti Válasz, R. P.: Európa újratervezése
    A PÁRBESZÉD STÍLUSA ÉS ÉLETFORMÁJA

    A Goethe Intézet közép-európai folyóiratot indított öt fővárosban, öt nyelven – köztük Budapesten is. A lap címe: Kafka. Az első számban találhatjuk Konrád György és Eörsi István prózáját, valamint Kalász Orsolya verseit.

    (Szabadi Vera megjegyzése: Eörsi István: A helymeghatározás buktatói című írását a 28. oldalon találjuk.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kafka, 2001.01.szám E.I.: A helymeghatározás buktatói
    • Neue Zeitung, 2001.03.09. (10.szám) Monika Lutsch: Europa jenseits von Wirtschaftsprognosen, Aktienkursen und Versicherungspolicen
    • Élet és Irodalom, 2001.04.06. (14.szám) E.I.: Jelentés magyarellenes ösztöneimről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Híd, 2001.10.szám KRÓNIKA

  • 2001.06.08. Népszava, Dr. Gombos Endre: Új kultúrpolitika a színen

    Olvasói levél a kormányzat kultúrpolitikájáról.

    „Nekem már a szemem sem rebben, mikor azt látom, hogy a kormányzat kultúrpolitikája nem egyéb, mint leplezetlen párt- és kormánypropaganda – közpénzen. […] Egyik kereskedelmi adóban a vele folytatott interjú során Eörsi István, a tekintélyes író arról szólt felháborodottan, hogy kiadják a háborús bűnös Dövényi Nagy Lajos Tarnopolból indult el című (szenny)-művét, amely a harmincas évek antiszemitizmusának egyik díszpéldánya. Ki lepődik meg azon, hogy a hazugság és uszítás e gyalázatos darabját a Magyar Fórum már hirdeti is?”

  • 2001.06.09. Népszabadság, Csuhaj Ildikó: MIÉP: radikalizálódás vagy szalonképesség?

    A MIÉP esélyei a 2002-es parlamenti választásokon, koalícióra való felajánlkozásuk a Fidesznek, aminek lehetőségét Orbán Viktor nem zár ki kategorikusan.

    „Csurka István szerint »sajnos a liberálisoknak, Kis Jánosoknak és társainak, a Bauereknek, a mindenféle Eörsiknek a magyarellenességet sikerült áthozniuk a rendszerváltozás utáni korszakba is«”.

    Előzmény:

    • Magyar Fórum, 2001.06.07. (23.szám) Csurka István: Magyar szemmel – Nincs a rendszerünkben

  • 2001.06.11. Népszava, E.I.: A népet támogatják
    Mondom a magamét

    Publicisztika. Káel Csaba Bánk bán-filmjének támogatására 760 millió forintot kap a kormánytól. Várhegyi Attila kultúrpolitikája Aczélt is megszégyenítené.

    „A Kádár-korszakban, melyet egy etatista társadalomfilozófia éltetett, nem akadt olyan kulturális tisztségviselő, ide értve a sokszor és okkal lepocskondiázott Aczél Györgyöt, aki azt merte volna mondani, hogy jobban tudja a művészeknél, milyen alkotás gazdagítja leginkább a mozinézők táborát. […] Ellentétben a pártállami időkkel, az alkotókat nem sújtják, mert alkotmányos okokból nem is sújthatják tilalommal, csak éppen pénzt nem adnak nekik. Pénzt kiváltképpen azoknak adnak, akik látványosan elkötelezik magukat a kormányzat mellett, és kivitelezik a hivatalnoki koncepciót.”

  • 2001.06.12. Népszava, Népszava-információ: Idén is születtek bestsellerek
    Rekordforgalommal zárult tegnap a 72. Ünnepi Könyvhét

    Beszámoló a 72. Ünnepi Könyvhétről. A bőséges kínálatban Eörsi István Versdokumentumok, magyarázatokkal 1949–1956. című könyve.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét. 

  • 2001.06.12.Der Tagesspiegel, Lyrik: Die Dichter und Dichterinnen

    (Hiob und Heine.)

  • 2001.06.13. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szellemi hajléktalanok, vagy bértollnokok? II.

    Hírünk a nagyvilágban a nyugati médiumokban. Összeállítás arról, hogy kik és miről tájékoztatják a nyugati sajtót.

    „Eörsi István az osztrák APA hírügynökségnek nyilatkozva már rasszista, antiszemita, jobboldali uralomról beszél. Szerinte Orbán legyengítette a parlamentet, ellenőrzése alá vonta az igazságszolgáltatást, a közszolgálati médiát pedig a kormány propagandaeszközévé silányította. Kövér Lászlót a szokásos hazudozással és csúsztatással igyekszik antiszemitának beállítani.”

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 2001.05.26. Lovas István: Napi sajtószemle

  • 2001.06.14. (24.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Kirekesztők

    Névsor, amelyben Eörsi István is szerepel.

  • 2001.06.14. (24.szám) Magyar Fórum, Galsai Dániel: Egy hullámhosszon

    Kondor Katalint választották a Magyar Rádió elnökének, aki első nyilatkozataiban profiltisztítást ígér. A szerző azt vizionálja, hogy a baloldali közírók máris partizánakciókba kezdenek.

    „Nyilván valami külföldi médiaszakértőt is iderángatnak majd, aki mondani fog néhány épületes marhaságot, szegény, nem tehet róla, hiszen csak Eörsi István, Wisinger és Bolgár véleményét fogja meghallgatni.”

  • 2001.06.14. Népszabadság, Czene Gábor: Megszűnik-e a Soros Alapítvány?
    Belia Anna igazgató: Szélsőségektől mentes országot szeretnénk

    Beszélgetés Belia Annával, a Soros Alapítvány új igazgatójával. Soros úgy tervezi, hogy 2010-re megszűnik az alapítvány. A „klientúra” vádja, a támogatottak köre. Az alapítványnál történt személycserékről, pénzügyi keretükről, folyóirat-támogatási programjukról. Eörsi szerint ismét létezik a 3T kategóriája.

    „Tilt, tűr, támogat. Eörsi István író szerint újra léteznek a szocializmus kultúrpolitikáját jellemző kategóriák. A különbség az, hogy napjainkban tiltásra nincs is szükség: maguktól elsorvadnak azok a kezdeményezések, amelyek nem jutnak támogatáshoz.”

  • 2001.06.14.Magyar Narancs, Tábor Ádám: Isten éltesse Eörsi Istvánt!

    (A 70 éves Eörsi István születésnapi köszöntője.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.