EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.04.11. Népszabadság, Selmeczi Tibor: Valódi álhírek

    Humoros írás közéletünk egy-egy helyzetéről, eseményéről, személyéről.

    „Eörsi István egyik irodalmi újságunkban publikált felháborodott hangú glosszájában saját magának válaszolt.”

  • 2001.04.11. Népszava, Valachi Anna: Héroszok, trubadúrok, művészek
    KÖNYVAJÁNLÓ

    A Görög költők antológiája, a Spanyol költők tára és a Francia költők antológiája című kötetek ajánlója. A műfordítók között van többek közt Eörsi István.

    • A Francia Költők Antológiája című kötet adatait és benne Eörsi versfordításait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek/ Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2001.04.12. (15.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Az SZDSZ, gyűlölete gettójában

    A sajtóban állandóan jelen lévő SZDSZ-es antiszemitázásról, rasszisztázásról, gyűlölködésről, „feneketlen magyargyűlöletük”-ről.

    „Jellemző volt a dabasi győzelem után a napilapok publicisztikája. Eörsi István, az SZDSZ-es funkcionárius – aki idézőjelet hazudik mások által nem mondott szövegek szerzősítéséhez (legutoljára Stifner Gáborral tette) – Különös megdicsőülés címmel az átláthatatlan finanszírozású Népszava (látott valaki trolin Népszavát olvasni? – kérdezte egy trolibuszon olvasó ismerősöm) véleményoldalán kedvenc témájáról írt. Az antiszemitizmusról. Minek kapcsán? Csurka egy 1994-es előszója kapcsán.” [Szabó Lőrinc Magyar sors és fehér szarvas című kötetéről van szó.]

    Előzmény:

    • Népszava, 2001.03.26. E.I.: Kondor Katalin igazsága
    • Népszava, 2001.04.09. E.I.: Különös megdicsőülés

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2001.01.11. (2.szám) Bognár József: A tárgyilagosság bűne
    • Magyar Demokrata, 2001.04.05. (14.szám) Lovas István: Növekvő ózonlyukak alatt idegenszívűvé váló ország

  • 2001.04.12. Magyar Nemzet, Bákonyi Ádám: Egyháztörvény: tiltakozó jogvédők

    Buda Péter, az Emberi Jogok Határok Nélkül nevű brüsszeli szervezet képviselője számolt be az egyházalapítási törvény tervezett módosítása elleni tiltakozásul összegyűlt aláírásokról – az aláírók között van Eörsi István.

    „…a tervezet alapján sérül az állam és az egyház szétválasztásának elve, egyes felekezeteket előtérbe, míg másokat háttérbe helyezhetnének. – Orbán Viktor és Semjén Zsolt több nyilatkozata megerősíti ezen aggodalmainkat – mondta Buda Péter.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet, 2001.04.17. AZ EGYHÁZ-ALAPÍTÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

  • 2001.04.12. Népújság – Marosvásárhely, Lokodi Imre: A demokráciában nem csak egy hülye típus jelentkezik
    – Interjú Eörsi Istvánnal –

    A vásárhelyi irodalmi esten felolvasott verseiből, majd a Népújságnak beszélt kieső láncszemekről, fehér hollóról, rasszizmusról, az írók politizálásáról, a politikai bohócokról, Kádárról, Ceausescuról, Torgyánról, Szilágyi Ákosról, Brezsnyevről, a politikai utazókról és arról, hogy mit hozhat nekünk a globalizáció. Fotók: Eörsi István

    „Most egy politikailag igazságosabb világban élünk, ami a politikai szabadsággal egy olyanfajta szegénységet, nyomort, hajléktalanságot hozott, ami egyszerűen nem volt ismert Magyarországon. […] Most nincs pártállam, de van eszement nacionalizmus és rasszizmus. […] Katasztrofálisnak tartom a trianoni revízió állandó emlegetését is, nem mintha Trianont nem tartanám iszonyatosnak, Trianon igenis iszonyatos volt. […] Magyarországon európai értelemben vett jobboldal sincs. Aki nálunk ma jobboldali, az a két világháború közti értelemben és kelet-európai értelemben is jobboldali. […] A legfontosabb politikai kérdés ma világviszonylatban az ollónak a nyílása, a szegény és a gazdag közti különbségnek ez a riasztó növekedése. Ezt valamilyen módon meg kellene szüntetni. […] Ha Magyarországon a cigánykérdés nem oldódik meg öt éven belül, robbanás lesz. A globalizáció antihumánus vonásainak csökkentésével nagyon is érdemes foglalkozni, ki kell dolgozni, ideológiailag is, intellektuálisan is, praktikusan is azokat a rendszabályokat, amelyek a globalizációt elviselhetővé, sőt jobbá is teszik.”

    Reagálás:

    • Népújság – Marosvásárhely, 2001.04.19. Metz Sándorné: Levél Melbourne-ből

  • 2001.04.17. Magyar Nemzet, AZ EGYHÁZ-ALAPÍTÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

    Keretes cikk. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) több mint százötvenezer aláírást gyűjtött össze a törvény módosítása érdekében. Az íveket ma adják át Áder Jánosnak.

    „Az Emberi Jogok Határok Nélkül nevű szervezet akcióját mintegy ötven közéleti személyiség – többek között Esterházy Péter, Schweitzer Gábor, Eörsi István, Jancsó Miklós, Popper Péter, Vásárhelyi Mária – támogatta.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet, 2001.04.12. Bákonyi Ádám: Egyháztörvény: tiltakozó jogvédők

  • 2001.04.17. Népszava, E.I.: Dabas után
    Mondom a magamét

    Publicisztika. Helyzetértékelés a dabasi választás után. A Demszky-csapat ténykedése, az SZDSZ népszerűsége csökkenésének okai. A pártnak ki kell jelentenie, hogy nem működnek együtt a Fidesszel.

    „Orbán Viktor a televízióban bejelentette, hogy a MIÉP demokratikus párt. […] Le Penék működését is engedélyezi a francia alkotmány, de demokratikus politikusok nem állnak szóba velük, és a közszolgálati média bezárul előttük. A MIÉP előtt nem zárul be, inkább bókol neki és parancsait lesi. A Fidesz pedig, ha szüksége van rá, szövetséget köt vele. […] A Fidesz–MIÉP-szövetség jövőbeli elfogadtatásáért lekülföldezi az Európai Uniót. […] Most rájuk lehet mutatni: lám, a Fidesz jobbra rohanva felbillenti a politikai pályát, és kibillent bennünket Európából. A két pogány közt kell életben maradnia? Így igaz, de közülük csak az egyik emberevő.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2001.05.12. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Nemzet, 2003.01.13. Tóth Gy. László: A szégyen napja
    • Magyar Nemzet Online, 2003.01.29. Gazsó Rita: Loppert Dániel mellett az 1956 Alapítvány

  • 2001.04.19. (16.szám) 168 óra, Juszt László: Elméje válogatja
    Veér András a politikáról és a paranoiáról

    Beszélgetés Veér Andrással. Eörsivel ellentétben ő kedveli Németh Miklóst.

    „…úgy éreztem, Eörsi nagyon szubjektív képet fest egy olyan emberről, akinek a rendszerváltás gyors és sima átmenetében nagyon fontos szerepe volt. Igazságérzetem úgy diktálta, hogy esetleges hibái mellé felsorakoztassam a pozitívumokat is. Így a választópolgár a mérleg mindkét serpenyőjét láthatja.”

    Előzmény:

    • Népszava, 2000.12.11. E.I.: Mondom a magamét; Miért nem kedvelem Németh Miklóst?
    • Népszava, 2000.12.21. Veér András: Miért kedvelem Németh Miklóst?

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2004.03.19. Bauer Tamás: Vannak érvek

    2001.04.19. (16.szám) 168 óra, Juszt László: Elméje válogatja

  • 2001.04.19. (16.szám) Magyar Demokrata, S. F.: Prodi: jött, látott, vesztett

    Romano Prodi, az EU soros miniszterelnöke magyarországi látogatása során figyelmeztette Orbán Viktort, hogy jobban kell bánni a romákkal.

    „Prodi nem romológus, ha hallott is valamit a magyar cigányokról, azt Eörsi Istvántól hallhatta... [...] Ha igaz, közeledik lassan EU-felvételünk ideje. Csakhogy mi magyarok már régóta fejlett államisággal rendelkezünk, és egyáltalán nem biztos, hogy újra törzsi viszonyok közé szeretnénk kerülni.”

  • 2001.04.19. (16.szám) Magyar Fórum, Rudolf von Horváth: Önkéntes levélírók

    Seres László és Göncz Kinga Magyarország elleni szankciókra vágyik, ami a publicista szerint hazaárulás. Olyan régebbi esetek felidézése, melyekben – a szerző szerint – beárulták Magyarországot külföldön, és gyűlöletet szítottak, uszítottak Magyarország ellen. „E feneketlen gyűlöletből fakad a hazaárulásra való hajlam.” Néhány név és eset kiemelése: Konrád György, Vásárhelyi Mária, Kepecs Ferenc, a „Lukács György köpönyegéből előbújt filozófushad”, Vajda Mihály, Schiff András, Fischer Iván, Göncz Árpád, Tom Lantos, a zámolyi romák ügye, Katz Katalin, a liberálisok levele Lionel Jospinnek – az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést, vagy JOSPIN nevét.


  • 2001.04.19. Népújság – Marosvásárhely, Metz Sándorné: Levél Melbourne-ből

    Felháborodott olvasói levél, amiért a lap teret adott egy Eörsi-interjúnak.

    „Eörsi, a »szadeszos« elvtársaival karöltve, a legpiszkosabb propagandát fejti ki Magyarország ellen, ahol csak lehet, úgy látszik, önöknél is.”

    Előzmény:

    • Népújság – Marosvásárhely, 2001.04.12. Lokodi Imre: A demokráciában nem csak egy hülye típus jelentkezik

  • 2001.04.19.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista. Két állítás (Publicisztika; A kisebbségek és a diszkrimináció - Molnár Tamás állításai.)

  • 2001.04.20. (16.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből

    Seres László és Göncz Kinga Magyarország elleni szankciókra vágyik, ami a publicista szerint hazaárulás. Olyan régebbi esetek felidézése, melyekben – a szerző szerint – beárulták Magyarországot külföldön, és gyűlöletet szítottak, uszítottak Magyarország ellen. „E feneketlen gyűlöletből fakad a hazaárulásra való hajlam.” Néhány név és eset kiemelése: Konrád György, Vásárhelyi Mária, Kepecs Ferenc, a „Lukács György köpönyegéből előbújt filozófushad”, Vajda Mihály, Schiff András, Fischer Iván, Göncz Árpád, Tom Lantos, a zámolyi romák ügye, Katz Katalin, a liberálisok levele Lionel Jospinnek – az aláírók között van Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést, vagy JOSPIN nevét.


  • 2001.04.20. (16.szám) Élet és Irodalom, Radnóti Sándor: Adaptáció

    Refelexió Csapó Csaba: „Mi a meleg irodalom és irodalomkritika?” (Élet és Irodalom, 2001.03.30. 13.szám) című cikkre. A melegek és az irodalom. Eörsi István Nosztalgia című versének idézése: „Változtatva a változtatandókat, Eörsi Istvánnal elmondhatom: »Akkor szeretnék élni, a kommunizmus korában. / Egy órával se később és egy perccel se korábban.«”

    • Eörsi István Nosztalgia című verse a Szögek című kötetében jelent meg, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.06.01. (22.szám) Bán Zsófia: A Szabadság Fantomja – (széljegyzetek „melegágy”-ügyben)

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1993.12.24. E.I.: Nosztalgia
    • nepszava.com (Amerikai Népszava), 2011.03.21. Hekeli Gábor: A történelmi mágnes 

  • 2001.04.20. (16.szám) Élet és Irodalom, Ürögdi András: A legkisebb magyar

    Egy egyetemista fiú levelet akart írni Kovács Zoltán főszerkesztőnek, hogy a magyar sajtóban a közéleti és politikai témájú írások túlontúl poénkodós, csipkelődős, gúnyolódó hangvételűek. Aztán elolvasta Eörsi írását, és rájött, hogy „totálisan hülyét csinált magából”. Eörsire példaképként tekint.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.06. (14.szám) E.I.: Jelentés magyarellenes ösztöneimről

    Reagálás:

    • Magyar Demokrata, 2001.05.17. (20.szám) Kossa János: Hónapos retek

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Magyar értelmiségiek levele
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Bodor Ádám: Kompetencia

  • 2001.04.20. Neue Zürcher Zeitung, Welt der Wortkunst
    Das 2. Al-Mutanabbi-Festival der Poesie

    A 2. Al-Mutanabbi Költészeti Fesztivál programjáról. A Svájci-Arab Kulturális Központ igazgatója, Ali al-Shalah író és újságíró kezdeményezésére háromnapos nemzetközi költészeti fesztivált rendeznek. A különösen előkelő vendégek között várhatóan szerepel majd Magyarországról Eörsi István és a szíriai Dichter Adonisz költő, akit régóta az irodalmi Nobel-díj jelöltjének tartanak. A résztvevők között lesz Ilma Rakusa, Pierre-Alain Tache, Michael Roes, Feryad Fazil Omar és még sokan mások Irakból és Ománból, Szaúd-Arábiából és Libanonból, valamint Horvátországból, Franciaországból és Hollandiából. Az április 20-i esti felolvasásokat Pierre Alain Tache (Svájc), Thureya al-Eriid (Szaúd-Arábia), Hassan Najmi (Marokkó), Eörsi István (Magyarország), Hassan al-Lauzi (Jemen) és Alain Jouffoy (Franciaország) tartják. A fesztivált április 22-én felolvasással zárul.

  • 2001.04.21. Népszava, Születtek, elvegyültek és kiváltak
    Kerek életkorukat ünneplő írók a pódiumon

    A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Születésnapi Irodalmi Szalon programjában kerek születésnapjukat ünneplő írókat köszöntenek. A 70 évesek közül Eörsi Istvánt, Gyurkovics Tibort, Poszler Györgyöt és Szakonyi Károlyt faggatja a házigazda, Tarján Tamás.

  • 2001.04.23. Népszava, E.I.: Rendes és rendetlen kommunisták
    Mondom a magamét

    „A jobboldal pártjaiban hemzsegnek Kádár élcsapatának tagjai. A miniszterek, a kormány ideológiai támfái, és általában a mai hivatásos antikommunisták közt is jócskán találhatók egykori párttagok.”

    Tóth Gy. László mentegetése, magyarázkodása a Népszabadság 03.22-i számában. A karrierizmus nem mentség, sőt... Nem mindenki jobboldali, aki annak idején a kádárizmushoz csatlakozott. A reformkommunisták érdemei. A demokratikus ellenzéket pedig még jobban utálja. Példaként Németh Miklóst hozza fel.

    „A jobboldal pártjaiban hemzsegnek Kádár élcsapatának tagjai. […] [Tóth Gy. László] A jobboldalra áttáncolt kádárista párttagok mentségére azt hozta fel, hogy ezek sosem hittek a szocializmusban, hanem csak »saját nyugalmuk és egzisztenciájuk védelmében« léptek be az MSZMP-be. […] [Németh Miklós] égbe szökő pártkarriejét meggyőződése ellenére futotta be. […] A titkárságvezető kedveli a jobboldalra átállt karrieristákat, azokat a hazafiakat, akik örülnek, ha csapataink a csehszlovák reformkommunisták ellen, a szovjetek csatlósaiként bevonulnak Kassára; a reformkommunistákat pedig nem kedveli. […] És még e csíráknál is forróbban utálja a demokratikus ellenzék tagjait. Nekik nincs erkölcsi alapjuk lekommunistázni némely fideszeseket, mert »közös politikai ágyba bújtak« az exkommunistákkal.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.03.22. Tóth Gy. László: Kommunista funkcionáriusok és párttagok – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.03.22. Csizmadia Ervin: A síkos hal – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2001.04.03. Szalai Pál: Fideszes funkcionáriusok és párttagok
    • Népszabadság, 2001.04.04. E.I.: Elúszik a hajó
    • Népszabadság, 2001.04.06. Csizmadia Ervin: Egy humortalan olvasómhoz

  • 2001.04.25. Magyar Nemzet, Lovas István: Likvidáljuk Orbánt!
    „Budapesten halálbrigádok tevékenységéről beszélnek ” • A magyar kormányfő vérdíja

    Publicisztika. Idézetek az Orbánt támadó magyar és külföldi írásokból.

    „Állami csatamezőkön át Magyarországnak görbe az útja Európához. A törvénytelenség mai állapotában a választásokig a szélsőjobb és a hatalommal, valamint a gazdasággal összeforrt banditák kormányzati erőszakját belpolitikai csatákkal nem lehet leváltani. De a gátlásaitól megszabadított miniszterelnök és csapatának vészjósló lendületét talán fogcsikorgató önkorlátozásra bírhatja, ha az Európai Unió és annak közvéleménye az ezen félállampárti, félbalkáni állapotokhoz való hátraarcos előremenetelt nem nézi tétlenül. Mert az Európai Unió Magyarországot száz évig sem veszi fel, ha nem nácitlanítjuk magunkat és nem szabadítjuk meg magunkat a maffiától. (Eörsi István, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2001. január 2. magyarból fordította: Angéla Plöger)”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2001.01.04. Rólunk írták 2001. január 4-én
    • Magyar Nemzet, 2001.01.04. Ruff: Eörsi külföldről támadja a kormányt
    • 168 óra, 2001.01.11. (2.szám) 168 óra január 2. – január 8. Frankfurter Allgemeine
    • friweb.hu, 2001.01.05. sl: És még csak nem is szégyenkezik...
    • Magyar Nemzet, 2001.02.05. Balogh Zsigmond: A válaszadás lehetősége
    • Magyar Nemzet, 2001.02.23. Kovács Mária: Pszeudoliberális csatamezők
    • Magyar Nemzet, 2001.03.06. Tóth Gy. László: Amikor a gyűlölség lép a mérvadó kritika helyébe
    • budapestsun.com, 2001.05.03. Foreign reporters criticized for „bias

  • 2001.04.26.Magyar Narancs, Török Gábor: A "bizony" és a "no de" igazsága (Publicisztika; A Fidesz népszerűségéről.)

  • 2001.04.30. Népszava, E.I.: Színház a világ
    Mondom a magamét

    Publicisztika. A Fidesz pártállami módszerei a kulturális élet irányításában. A szakértők véleményével ellentétben a Fideszes vezetésű debreceni önkormányzat nem Halasi Imrét – aki korábban szocialista képviselő volt – nevezte ki a színház élére. Hogyan kérte fel az államtitkár Szikora Jánost a Nemzeti Színház nyitó előadásának megrendezésére. Eperjes Károly esete Széchenyi István szerepének eljátszásával.

    „Indokolásképp elhangzott, hogy az önkormányzatok politikai szervek, és ezért természetes, hogy politikai döntést hoznak. […] A város színházát ne a legalkalmasabb, hanem a politikailag legmegnyugtatóbb szakember vezesse. […] De Szikora megmagyarázta, hogy ő ismeri az államtitkárt abból az időből, amikor Szolnokon vendégrendezett, az államtitkár pedig, a vastag bukszájú Várhegyi Attila […] többször is elkávézgattak, ezért janizta őt, olyan egyszerűen mint... mint... mint ahogy Aczél György is keresztnevükön szólította barátait, a nagy művészeket, tiborozta, gyulázta, lacizta, pistázta őket. […] Kádár és Aczél országában nem mondhatta volna egy színész, hogy csak akkor játssza el csillagászati összegért Széchenyi István szerepét, ha nem kell öngyilkosnak lennie. Eperjes Károly bejelenti, hogy katolikusabb, vagyis erényesebb és istenfélőbb Széchenyi Istvánnál.”

    Kapcsolódó tartalom:

    • Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt. A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika) című kötete. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. Az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket a TARTALOM ikonra kattintva elolvashatja.

  • 2001.04.szám (április) Kapu, Siposhegyi Péter: A szélsőbal szavazataival

    A baloldal szerint a kormány a szélsőjobb szavazataival nyert. Ennek elemzése. „Ahogy ma sem bal, sem jobboldal nincs, úgy szélsőjobb sincs.” Orbán Viktor szerint „az országban kizárólag alkotmányos pártok működhetnek. A MIÉP is az, tessenek tehát óvakodni a minősítésektől.” Azt vizionálja, hogy jövőre a MIÉP Budapesten megveri az SZDSZ-t. A MIÉP-et ért vádakról, azok igaztalan voltáról, a zsidózásról, a rasszizmusról, Csurka zsenialitásáról, az SZDSZ-ről, a gyűlöletbeszédről.

    „Biztos vagyok benne, hogy nem a mumussá előlépett egykori 56-os elítélt, Eörsi István tette tönkre az országot. Tudom, hogy »szélsőségesen liberális«, de ez, ha így is lenne, legfeljebb annyit jelent, hogy ragaszkodik saját egykori nézeteihez. Nem őrá kellene sortüzet irányítani. Hajlamosak a nagyon lelkes kollégák összemosni a gazdasági hatalom haszonélvezőit, a negyedmúlt legnagyobb gengsztereit néhány szellemi bozótharcossal, akiknek elfelejtették megmondani, rég véget ért a háború. Érdekes, hogy mindenki az SZDSZ halálán ujjézik, miközben tény, hogy sem Pető Iván, sem Kis János, sem Magyar Bálint nem gazdagodott meg a párt korábbi elnökei közül (Demszky más, ő főpolgármester). Nem Eörsi Istvánnak, Konrád Györgynek fizették ki egy dolgozatra az éppen akkor esedékes magyar írói honorárium hússzorosát. Ezek az emberek a szellem arisztokratáinak nevezték ki magukat, de nem nyúltak a közös zsákhoz, amit akkor is el kell ismernünk, ha nem szeretjük, amit mondanak. A szellemi különbözőséget ne tévesszük össze a bűnnel. Eörsi nem bántott soha senkit, csak tollal, azaz játékszerrel. A toll nem játékszer? Eörsinek az.”

  • 2001.04.szám Beszélő (Folyóirat – április), E.I.: Micsoda megtiszteltetés...
    Mit csinál a kormány?

    Rendhagyó költői kérdés – rendhagyó válaszok.

  • 2001.04.szám Magyar Tudomány, Strehó Mária: A halmazelmélet huszadik századi „Hajnal A”

    Beszélgetés Hajnal András matematikussal.

    „Hogy lettem matematikus? 1949-ben érettségiztem a Berzsenyi Gimnáziumban. Baráti köröm a nevezetes Vörösmarty cserkészcsapat volt, amelyről talán máskor lesz még alkalmam beszélni. Ez volt az egyetlen koedukált cserkészcsapat a világon, 1948-ban szűnt meg. A fiúk nagy része Berzsenyista volt. Vezetőink között volt későbbi irodaimár és jogász akadémikus. Sok mindent tanultunk tőlük, de matematikáról nem volt szó. Kortársaim és barátaim is a bölcsész szakmák felé orientálódtak. A Berzsenyiben sok évig volt csapat- és padtársam Eörsi István, a későbbi költő.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.