EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.05.14. Népszava, E.I.: Pokorni Zoltán levelét megírta
    Mondom a magamét

    Pokorni Zoltán levele a Magyar Hírlap olvasóihoz. A Fidesz nem diszkriminálja tovább a Magyar Hírlapot, miután a lap főszerkesztője és vezérigazgatója másodszor is bocsánatot kért egy cikkük pontatlanul megfogalmazott mondatáért – Orbán és Kövér likvidálása, de nem fizikai, hanem politikai értelemben. A sajtót akarták megfélemlíteni. Pokorni ezzel lezártnak tekinti az ügyet, pedig el kellene gondolkodnia azon, hogy „Akar-e Orbán és Kövér kalitkájában papagáj lenni?”

    „Egy olyan párt vezetője mondja ezt, amely írásba adta, hogy a mártír Nagy Imre csupán Rákosi Mátyás tömeggyilkos úr kissé javított változata – vagyis amely kriminalizál mindenkit, akinek a marxi szocializmus eszményeihez bármikor és bármilyen történelmi összefüggésben köze volt. […] Ez a párt kormányra kerülése óta még egyszer sem óvta a demokrácia forrásait a Magyar Fórumból és az Új Demokratából télen-nyáron előcsobogó szennylétől, és egyszer sem emelte fel szavát a náci bűzű firkászok és politikusok ellen, akik Nyugat-Európában elképzelhetetlen nyíltsággal hazafiakká és vértanúkká stilizálnak elvetemült háborús bűnösöket.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2001.03.08. Debreczeni József: Magyar Bálint második figyelmeztetése – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2001.03.13. Sz. Nagy Csaba: Debreczeni József eltévelyedése a szavak dzsungelében – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2001.05.12. Pokorni Zoltán: Levél a Magyar Hírlap olvasóihoz – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2001.05.12. Lakos Nóra: Pokorni lezárta a vitát a Hírlappal – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszava, 2001.05.16. Fidesz sajtóosztály: Tisztelt Szerkesztőség! + Pokorni Zoltán: Levél a Magyar Hírlap olvasóihoz
    • Magyar Nemzet, 2001.05.18. Ludwig Emil: Veszettség

  • 2001.05.15. Magyar Szó, fi.: Bővülő élettér
    Előzetes az Énekelt Versek VI. Zentai Fesztiváljáról és a kísérő rendezvényekről

    Programismertető a fesztiválról és az azt kísérő művelődési programokról. Beszélgetés Hajnal Jenővel, a Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatójával. A verspályázatra többek közt Eörsi István küldött verset.

  • 2001.05.16. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: A likvidálás relativizálása II.
    A Magyar Hírlap esete a demokratikus nyilvánossággal

    A Magyar Hírlapot manipulálással, rágalmazással és a csúsztatásokkal vádolja, idézetekkel próbálja alátámasztani.

     „»Azt érzékeltetik, hogy a polgári kormány kivonja magát a polgári törvénykönyv hatálya alól. Ettől a pillanattól kezdve nincs jogbiztonság. Bárkit elüthet egy autó, példának okáért« (Eörsi István, 1998. november 24.).”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.11.24. E.I.: Stílus és politika

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Demokrata, 2005.04.07. (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták

  • 2001.05.16. Népszava, Fidesz sajtóosztály: Tisztelt Szerkesztőség!
    Pokorni Zoltán: Levél a Magyar Hírlap olvasóihoz

    Eörsi Pokornival foglalkozó publicisztikája után a Fidesz szükségét érzi annak, hogy a Népszavában is megjelenjen Pokorni Zoltán május 11-i levele, melyet a Magyar Hírlap olvasóinak küldött. Ebben Pokorni elmagyarázza, miért nem hívták meg a Magyar Hírlap újságíróit a Fidesz szegedi kongresszusára. Az ok: a Magyar Hírlap egy korábbi cikke Orbán Viktor és Kövér László kívánatos likvidálásáról szól. Ezt a lap szerkesztői később hibának minősítették, és elnézést kértek érte, de Pokorni szerint ez több volt, mint hiba.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2001.03.08. Debreczeni József: Magyar Bálint második figyelmeztetése – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2001.03.13. Sz. Nagy Csaba: Debreczeni József eltévelyedése a szavak dzsungelében – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2001.05.12. Pokorni Zoltán: Levél a Magyar Hírlap olvasóihoz – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2001.05.12. Lakos Nóra: Pokorni lezárta a vitát a Hírlappal – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2001.05.14. E.I.: Pokorni Zoltán levelét megírta

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet, 2001.05.18. Ludwig Emil: Veszettség

  • 2001.05.17. (20.szám) Magyar Demokrata, Kossa János: Hónapos retek

    Olvasói levél. Reflexió két, Élet és Irodalomban megjelent cikkre. Az egyik Eörsié, a másik egy olvasói levél, melyben elismeréssel szól Eörsiről.

    „(Nem tudom, egyébként, hogy mire kéne Eörsinek felállni, hogy ne »lenézzünk« rá, mégpedig mind testi, mind szellemi értelemben. A tizenéves nyilván mindkettőben törpe.)”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.06. (14.szám) E.I.: Jelentés magyarellenes ösztöneimről
    • Élet és Irodalom, 2001.04.20. (16.szám) Ürögdi András: A legkisebb magyar

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Magyar értelmiségiek levele
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Bodor Ádám: Kompetencia
    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Köszönet Franciaországnak
    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Székely Kecskés János: A százötvenharmadik
    • Magyar Demokrata, 2005.02.10. (6.szám) S. Cs.: Hazudtak, belátták
    • Magyar Demokrata, 2005.11.10. (45.szám) Lovas István: Viszonzás
    • Magyar Demokrata, 2009.02.11. (6.szám) Lass Gábor: Negyven felbújtó
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést.

  • 2001.05.18. (20.szám) Élet és Irodalom, Jelenits István: Válasz E.P. Húsvéti Soraira

    Reflexió Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből (Élet és Irodalom, 2001.04.20. 16.szám) című cikkére.

    Jelenits szerint Esterházy nem törekedett eléggé a pontosságra, sőt magára vette a bíró felelősségét is. A keresztény Magyarország kifejezésről, melynek szerinte igenis van értelme, mégpedig többféle értelme is lehet. Ennek kifejtése. A keresztény értékekről, a szolidaritásról, a szabadságról. Miért a püspöki karon kéri számon a romák ügyét? „A püspöki karnak nem a napi politikai és társadalmi kérdések megoldásával kell foglalkoznia. […] A püspököknek nem az a dolguk, hogy ilyen akut társadalmi kérdésekben az egyház tekintélyével állást foglaljanak. Elítéljenek egy csomó embert, és igazolni próbáljanak másokat.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.20. (16.szám) Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.27. (17.szám) Báthori Csaba: Íme egy ember (E. I. neve nem szerepel a cikkben, nincs benne a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.05.04 (18.szám) Eörsi István: Levél Esterházy Péternek
    • Élet és Irodalom, 2001.06.01. (22. szám) Horányi Özséb: Apropó Esterházy
    • Élet és Irodalom, 2001.07.20. (29. szám) Koppány Zsolt: Alázatos Mártírhalál
    • Élet és Irodalom, 2001.06.20. (29. szám) Dr. Szabó Iván: Még Egyszer Esterházy

  • 2001.05.18. Magyar Nemzet, Ludwig Emil: Veszettség

    Pokorni Zoltán levelet írt a Magyar Hírlapban, amelyben kifejti, hogy a Fidesz nem diszkriminálja tovább a Magyar Hírlapot, miután másodszor is bocsánatot kértek egy cikkük pontatlanul megfogalmazott mondatáért – Orbán és Kövér likvidálása, de nem fizikai, hanem politikai értelemben

    Idézetek Eörsi Népszavában írott reagálásából:

    „»A Fidesz bájolgási feladatokkal megbízott új elnöke (...) nem habzó szájjal – stílusváltás! – papírra vetette, hogy a Fidesz felhagy a folytatólagos alkotmánysértéssel (...) A levél olvasása közben halk nosztalgia ébredt bennem a korábbi Fidesz-elnök tagolatlan vonítása iránt« – és így tovább. Eörsi »két lábon járó demokráciacégérnek« titulálja Pokornit, levelének lényegét »kutyakomédiának« nevezi, üzenetét ekképp olvassa: »Vigyázz, mit írsz, mert ráfázol«, logikáját »pártállami beidegzettségből fakadónak« minősíti. (Ez utóbbi azért különösen bizarr, mert történetesen Eörsi volt az, aki Sztálin halálát könnyes-gennyes balladával gyászolta meg 1953-ban, és nem a ’62-ben született Pokorni.)”

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2001.03.08. Debreczeni József: Magyar Bálint második figyelmeztetése – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2001.03.13. Sz. Nagy Csaba: Debreczeni József eltévelyedése a szavak dzsungelében – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2001.05.12. Pokorni Zoltán: Levél a Magyar Hírlap olvasóihoz – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2001.05.12. Lakos Nóra: Pokorni lezárta a vitát a Hírlappal – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2001.05.14. E.I.: Pokorni Zoltán levelét megírta
    • Népszava, 2001.05.16. Fidesz sajtóosztály: Tisztelt Szerkesztőség! + Pokorni Zoltán: Levél a Magyar Hírlap olvasóihoz

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

  • 2001.05.18. Népszabadság Online, H. Reviczki Rozália: Rólunk írták 2001. május 18-án
    Konrád György Károly-díjat kap

    Magyar kulturális keretprogram Aachenben – programismertető. Eörsi István is részt vesz az eseményen.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az AACHEN szót.

  • 2001.05.21. Népszava, E.I.: Üdvözlet Mikszáth békáinak
    Mondom a magamét

    Publicisztika. Az állam és az egyház viszonya. A papok átvilágítása. Szándékuk szerint, ha ismét kormányra kerülnek, megszüntetik a polgári házasság kötelező mivoltát. Ez csak propagandikus célokat szolgál. Mikszáth Különös házasság című regényéből idéz, és üdvözli Mikszáth békáit.

    „[Harrach Péter] szerint a magyar társadalom elemi igénye, hogy az egyházak ne csak a hívőket, hanem az egész társadalmat szolgálják. Olyan országról mondja ezt, melyben a lakosság nagy többsége csak formálisan gyakorolja – ha egyáltalán gyakorolja – a vallását. […] Például nálunk a nagy keresztény egyházak Horthy és Kádár rendszerét is kiszolgálták. […] A rendszerváltozás után a történelmi egyházak azt követelték, hogy az állam mondjon le az egyházi személyek átvilágításának jogáról. […] Egy olyan kormány minisztere indítványozza ezt, melynek elnöke, és ennek legközelebbi munkatársai tíz évvel ezelőtt még – egykori barátaik egybehangzó tanúbizonysága szerint – papokról szólva csak a »csuhások« kifejezést használták, az e szóhoz kapcsolódó indulati tartalommal. […] Ezért olyan közhangulat kialakításán fáradozik, mely a kereszténységhez való tartozást a nemzethez való tartozás feltételének tekinti.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő, 1996.04.szám (június) Rádai Eszter: Állam, egyház, államegyház – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1996.04.szám (június) Ruff Tibor: Emberhalászat – zavarosban – Nincs a rendszerünkben
    • 168 Óra 1997.06.03. (22.szám) Várkonyi Tibor: Égiháború – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1997.06.06. E.I.: Üdvözlet Mikszáth békáinak
    • Élet és Irodalom, 1997.08.08. (32.szám) Kiss Annamária: Miért meg nem gondolt gondolat?

  • 2001.05.22. Magyar Hírlap, Nagy Szilvia: Régi-új jelképekkel is bizonyítana a Fidesz-MPP
    Születnek a törvények az emléknapokról

    Részlet. Ideológiai tartalmú jelképek a Fidesz törvényalkotása nyomán. A Corvin-lánc „rehabilitálása”, a Nemzet Színésze díj megalapítása, a Szent Korona átszállítása a Parlamentbe. Viták a Szent Koronáról szóló törvényről. Február 25-én a kommunista diktatúrák áldozataira emlékeznek, április 16-a a holokauszt emléknapja. A holokauszt emléknapja – a „tanórai foglalkozás keretében történő megemlékezés napjai” az ország középfokú oktatási intézményeiben. Ennek elősegítéséhez módszertani segédanyag készült, melyben szerepel többek közt Eörsi István művei felhasználásának javaslata.

  • 2001.05.24. (21.szám) Magyar Demokrata, Jármy Miklósné: Országimázs – SZDSZ módra

    Olvasói levél. A Die Tageszeitungban megjelent Eörsi István cikkének az elítélése, aránytalanul eltúlzónak gondolja Eörsi reakcióját. Eörsi István postaládájára festett Dávidcsillag, sarló és kalapács.

    Előzmény:

    • Tageszeitung, 2001.04.09. István Eörsi: So genannte bedauerliche Ereignisse

  • 2001.05.24. (21.szám) Magyar Demokrata, Seszták Ágnes: Ősfasiszták és ősliberálisok
    György Péter víziói

    Indulatos publicisztika. Reflexió György Péter Élet és Irodalomban megjelent cikkére, melybe ősfasisztákról írt, akik összeesküvés-elméleteket gyártanak. Ezek az emberek kulturálatlanok és műveletlenek György szerint, akiket kifejezetten zavarják a következő írók, művészek: Vörösmarty, Szerb Antal, Bartók és Vajda Lajos.

    „Az ősfasiszták nem tévesztendők össze az ősliberálisokkal vagy az ősbolsevikokkal. Pedig György Péternek elég lett volna kicserélni a neveket: mondjuk Kornisra vagy Kenedire, Konrádra vagy Esterházyra, Eörsire, ki nem felejtve a szép szavú Moldova Györgyöt. Csináltak ők annyi kárt az elmúlt tíz év folyamán, amire egy hadosztálynyi derék ősfasiszta sem lenne képes.”

  • 2001.05.24. Népszava, Dorogman László (MTI, Aachen): Konrád György ma veszi át Aachenben a Károly-díjat
    Magyar kulturális programsorozat

    A díjátadást övező kulturális program. A Lukács-esten résztvevők között többek közt Eörsi István.

    „Az utópiától a politikáig és vissza címmel a német földön ma is tekintélynek örvendő Lukács György életművét és hatását boncolgató estet rendezett a 30 éve elhunyt filozófus tanítványai (Heller Ágnes, Eörsi István, Dalos György) és német professzorok (Frank Benseler, Werner Jung) részvételével.”

  • 2001.05.26. Magyar Nemzet, Lovas István: Napi sajtószemle
    APA

    Eörsi-idézet az APA-ból (osztrák hírügynökség) a magyarországi náci uralomról, és arról, hogy Orbán ma a nácikkal működik együtt, mivel a MIÉP antiszemita színezetű demagógiáját sohasem utasítja vissza. Kövér László az SZDSZ-t támadta, mivel ellenzik a státustörvényt.

    „Mondhatta volna, »hogy csak a zsidók vannak ellene« – jelentette ki Eörsi.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2001.06.13. Tóth Gy. László: Szellemi hajléktalanok, vagy bértollnokok? II.

  • 2001.05.26. Népszabadság, Zappe László: Mindig ugyanaz az ember
    Eörsi István: Versdokumentumok, magyarázatokkal (1949–1956)

    Könyvkritika. Fotó

    „Eörsi elemzéseiből és anekdotáiból, az emlékezetéből és a forrásokból összeálló múltidézésből a vakhit keletkezése és működési mechanizmusa, azaz egész természetrajza bontakozik ki.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2001.05.28. Népszava, E.I.: Két hirdetés
    Mondom a magamét

    Publicisztika. „Magyar vagyok, nem turista” feliratú pólók a Magyar Fórum Kiadóhivatalában, és Bosnyák Zoltán: Zsidókérdés című könyvének propagálása a Magyar Fórumban. Vajon mit jelenthet a „turista” szó a pólon?

    „A kiváló zsidókutató [Bosnyák Zoltán] a hazai zsidókérdés egyetlen adekvát megoldásának azt tekintette, ha maradéktalanul kiirtják azokat a magyar állampolgárokat, korukra, nemükre és személyes tulajdonságaikra való tekintet nélkül, akik legalább két zsidó származású nagyszülővel rendelkeznek. […] A trikó tervezői szerint még nem jött el az ideje annak, hogy néven nevezzék a Sátánt: azt az emberfajtát, mely a kizárólagosan pozitív értékhangsúlyú »magyar« szó vagy tulajdonságjelző ellentétét testesíti meg. Ezért az ide kívánkozó megjelölés helyett kitalálták a »turista« szót, azt remélve, hogy a megedzett közönség az efféle rejtjeles beszéd hallatán értően hegyezi fülét. Már nem számít meglepetésnek, hogy mélyrepülésének jelenlegi szégyenletes szintjén Orbán Viktor demokratikusnak nevezi Csurka pártját.”

    Kapcsolódó hirdetések:

    • Magyar Fórum, 1998.06.11. (24.szám) – és további lapszámok – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Fórum, 2001.03.15. (11.szám) – és további lapszámok – Nincs a rendszerünkben

  • 2001.05.30. Magyar Hírlap, VBÉ: Eörsi saját Sztálin-verseit elemzi
    A Palatínus újdonságai között Szilágyi Ákos-esszékötete

    A Palatinus Kiadó könyvheti újdonságai.

    Eörsi István: Versdokumentumok, magyarázatokkal (1949–1956)

    „Eörsi István előkapta régi jegyzeteit, továbbá saját rákosista, sztálinista verseit, és elkezdte kérlelhetetlenül elemezni tartalmi és korszempontból. A Versdokumentumok a Palatinus Kiadó könyvheti újdonsága.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2001.05.31. (22.szám) Magyar Fórum, Szentmihályi Szabó Péter: A Szépirodalmi szép irodalma

    A Szépirodalmi Könyvkiadó feltámasztási kísérletéről ír Szentmihályi Szabó Péter, a MIÉP képviselőjelöltje. Meghatározza, hogy ehhez milyen szerzőkre, szerkesztőkre volna szükség. Nem olyanokra, mint az ellenkező oldal írói. A szerző a cikkben ugyan nem említ neveket, de nyilvánvaló, hogy Eörsit is besorolja az ellenkező oldal írói közé.

    „A könyvkiadásra éppúgy igaz, mint a sajtóra az elképesztő, több mint kilencvenszázalékos szociálliberális túlsúly – mindez jól megmutatkozott a szégyenteljes frankfurti könyvvásár körüli komédiában is. […] A magyar irodalom szürke, unalmas, »csúnya« szövegirodalom lett, néhány száz olvasóval.”

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.07.06. (27.szám) Szilárd Gabriella: „Ki lesz a bálanya?”

  • 2001.05.31. Magyar Narancs, E.I.: Hogyan is állunk azzal a beszarással?

    TGM Be vagytok szarva című Magyar Narancsban megjelent írására reagál Eörsi.


    Reagálás:

    • Magyar Narancs, 2001.06.07. Tamás Gáspár Miklós: Olvasói levelek
    • Magyar Narancs, 2001.06.14. Thoma László: Rossz közérzet a kultúrházban. Nem be: le
    • Magyar Nemzet, 2001.08.11. Tóth Gy. László: Szembesítés 

    2001.05.31. Magyar Narancs, E.I.: Hogyan is állunk azzal a beszarással?

  • 2001.05.szám (május) Kapu, Brády Zoltán: A Magyar Sajtó Becstelen Voltáról
    Kedves Olvasó,

    A cenzúra megszűnése, a globalizáció. Saját magánéletéről, régi szerkesztőségi tapasztalatairól. Gorka Pálról és Farkas Vladimírról. Milyen lapokat olvas, hogyan értékeli azokat?

    „Ez a kormány miért nem tud beszerezni magának rangos írót és újságírót? Kínos, ha az »ÉS«-ben mondjuk, Eörsi István ír egy tehetségesen frappáns cikket, glosszát és arra a Nemzetben (talán egy-két személy kivételével) szerényen alig fogalmazni tudó zsurnaliszta válaszol. Ez szánalmas vereség.” Lovas Istvánt magas színvonalú újságírónak tartja. Saját pere Pető Ivánnal.

  • 2001.05.szám Kortárs, Albert Gábor: Néhány dokumentum megtisztítása
    Első kalandom a politikával – mocsaras altalajon

    Publicisztika. 1956, a hetvenes évek. A szamizdat irodalom előállítóival nem volt kapcsolata, bár kapacitálták, hogy írjon oda is. Ennek okairól. A Magyarország felfedezése sorozatban 1983-ban – reklám nélkül – megjelent Emelt fővel című szociográfiájáról, melyet a Szabad Európa Rádióban is ismertettek (gyanúsítgatásokkal, rágalmakkal, bértollnoknak igyekezték bemutatni). Közben Határ Győző jó kritikákkal számolt be munkáiról. Ezt a szociográfiát támadta később Janics Kálmán a Hírmondó stencilezett 1986/22. számában is. A lap következő számában álnéven, Tacitus aláírással, Sine ira et studio címmel válaszolt, ebből idéz. Írószövetségi közjáték – nem volt előzetes cenzúra a közgyűlésein –, a sajtószabadság követelése. Tóth Dezsőről, Pándi Pálról. A közgyűlésen elhangzottak később – a szamizdatok kivételével – nem kerülhettek nyilvánosságra. Az 1981-es, decemberi közgyűlésről. „…Eörsi István a hallgatásra ítélt írókról beszélt…” Saját felszólalásának idézése és fogadtatása. Berecz János demagóg provokációnak tartotta. Többen kiléptek a szövetségből (nevek felsorolása). Idézetek a Demokrata 1987/1. számában megjelent Kármentő Imre: A hatalom kudarcai című értékelésből. Az 1986 decemberi prózai szakosztály alakulásán elhangzottak, ahol a szerzőt ismét támadták, és nem védte meg senki. 

  • 2001.05.szám Látó, Híreink

    A Látó Irodalmi Színpadának vendége volt többek közt Eörsi István. 

  • 2001.06. szám Korunk, Nánay István: Aztán a csend…
    Bicegő Hamlet-fordítások

    Jan Kott „Kortársunk Shakespeare” című kötetéről. Az újrafordításokról. Botrányok a hazai Hamlet-előadások körül. Arany János fordítását is újrafordították – többek között Eörsi István. A különböző újrafordítások összehasonlítása (idézetek).

    „Eörsi, amikor a kaposvári színház számára készítette elő a Hamletet, csupán átfésülte Arany János fordítását, s munkájában több volt a dramaturgiai, mint a fordítói megoldás. Később aztán valóban újrafordította a művet, de ekkor is sokszor támaszkodott Arany szövegére. […] Eörsi mondatai szárazabbak, egzaktabbak, már-már brechtiesek.”

    • Eörsi István: Shakespeare-drámák – Hamlet – Othello – Coriolanus tragédiája – A vihar – Szentivánéji álom című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

    Reagálás:

    • Krónika, 2001.07.02. (151.szám) Joó Péter: Az utolsó utáni felvonás és új fordítások

  • 2001.06.01. (22.szám) Élet és Irodalom, Bán Zsófia: A Szabadság Fantomja
    (széljegyzetek „melegágy”-ügyben)

    Refelexió Csapó Csaba: „Mi a meleg irodalom és irodalomkritika?” (Élet és Irodalom, 2001.03.30. 13.szám) című, és Radnóti Sándor: „Adaptáció” (Élet és Irodalom, 2001.04.20. 16.szám) című cikkéhez. Eörsi István Nosztalgia című verse egy részének idézése.

    • Eörsi István Nosztalgia című verse a Szögek című kötetében jelent meg, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Csapó Csaba: Mi a meleg irodalom és irodalomkritika – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2001.04.20. (16.szám) Radnóti Sándor: Adaptáció

    Kapcsolódó tartalom:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1993.12.24. E.I.: Nosztalgia
    • nepszava.com (Amerikai Népszava), 2011.03.21. Hekeli Gábor: A történelmi mágnes 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.