EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.03.23. Magyar Nemzet, Dobó Andor: Negyven „értelmiségi” levele Jospinhez
    A Magyar Alkotók és Gondolkodók állásfoglalása
    A TIB közleménye

    Nyílt levelet írtak a francia miniszterelnöknek, amelyben köszönetüket fejezik ki azoknak a személyeknek és szervezeteknek, amiért Franciaország menedéket adott a zámolyi romák egy részének. A levél aláírói a romák helyzetét az 1956-os forradalommal és szabadságharccal hozzák kapcsolatba, amiért a romák most menekülni kényszerültek hazájukból. Az aláírók között találjuk Eörsi Istvánt.

    „Sajnálatosnak tartjuk, hogy az EU tagja egy olyan ország is, Franciaország, amely már most durván beavatkozott a magyar belügyekbe. A MAG a Jospinhez küldött »köszönő« levelet úgy tekinti, mint egy véleménynyilvánítást fontos kérdésben.”

    A TIB közleményéből: „Ami mélységesen felháborít minket, az egy szűk, a baloldalhoz kötődő értelmiségi és politikus militáns csoportnak a magatartása, amely ezekből a problémákból a jelenlegi kormány ellen kovácsol fegyvert.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja JOSPIN nevét, vagy a ZÁMOLYI szót.

  • 2001.03.26. Népszava, E.I.: Kondor Katalin igazsága

    Kondor Katalin miniszterelnöki lojális interjúi a Kossuth rádióban. Kondor azt állítja, hogy ő a Kádár-korszakban is lojális ellenzéki volt. Stifner Gábort (MIÉP-es), a Vasárnapi Újság munkatársát nevezte ki a Kossuth adó főszerkesztőségének vezetőjévé, ami ellen tiltakozó akció bontakozott ki a rádión belül.

    „Orbán Viktort viszont még úgy kérdezgetik a szolgálatkész sajtómunkások, mintha futószőnyeget göngyölnének a lába elé. És úgy fogják vissza kellemetlen kérdéseiket, mint szüleik ezüstlakodalmán a böfögést. […] Stifner természetesen undorodhat a szocialistáktól és a liberálisoktól. Csakhogy undora alkalmatlanná teszi arra, hogy vezető beosztást kapjon egy közszolgálati intézménynél, melyet alkotmányunk objektivitásra kötelez. Alkalmatlanná teszi erre pártorientált szervilitása is. […] Stifner Gábort tehát abból a célból teremtette meg a magyarok istene, hogy megtestesítse Kondor Katalin igazát. Csakhogy az ő lojális ellenzékiségének illatától Nyugat-Európában még a magukra valamit adó jobboldaliak is befogják az orrukat.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2001.04.05. (14.szám) Lovas István: Növekvő ózonlyuk alatt idegenszívűvé váló ország (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2001.03.27. Népszabadság, Lantai András: Érveljünk, ne címkézzünk!

    Vita Seressel a Kéri J. Tibor–Pogonyi Lajos: Az SZDSZ befolyásra törekszik – interjú Bőhm Andrással című cikkre írt Eörsi-reflexióval kapcsolatban. Az olvasói levél írója Seres írói módszerével vitatkozik. Szerinte Seres csúsztat, amikor Eörsi szájába ad bizonyos mondatokat. Mit állított Eörsi a Fideszről, hogyan cáfolja ezt Seres? Az MSZP mint potenciális szövetséges. Seres túlzottan szimpatizál a Demszky-féle csapattal, ezért nem tudott igazán érvelni.

    „Seres azonban mindössze azt tartja igaztalannak, hogy az ügyészség esetében a kormány meghátrált, az 1994 és 1998 közötti rendőrség számláján pedig több cigányverés van, mint a mostanin. Sovány cáfolat. Én úgy vélem, ha a bűnlajstromnak csak a fele helytálló, Eörsi joggal mondhatja, hogy ilyen párthoz a szabad demokratáknak nem szabad csatlakozniuk.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.02.23. Seres László: Egy kínos megnyilatkozásról (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2001.03.28. - 04.03.Litaraturen Vesztnyik, István Eörsi: Naj-novi ungarszki litaraturni isztorii, prevegyeni

  • 2001.03.29. (13.szám) Magyar Demokrata, Seszták Ágnes: Hol vannak a cigánymentes övezetek?
    A filctollas nácik kora

    Publicisztika arról, hogy Magyarországon nincs rasszizmus. Reflexió az Élet és Irodalom glosszájára a szlovákok magyarellenes feliratai kapcsán. Utalás Eörsi István Magyar Narancsban megjelent cikkére.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik


    További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a NÁCIKÁM JELENTKEZIK kifejezést.

  • 2001.03.29. (13.szám) Magyar Fórum, Galsai Dániel: Egy hullámhosszon

    Gyurkovics Tibor Vasárnapi Levél című műsora a Kossuth rádióban. A legutóbbi adásban Gyurkovics a szerző édesapjáról, Galsai Pongrácról beszélt.

    „Az ennek a műsornak az üzenete, hogy létezik még a »vox humana«, az emberi hang szelleme ebben az országban, nem pusztán a Merlin Színház szub-neo-pszeudó avantgard műsoraiban él a nemzet(?) nyelve, nem csupán Eörsi István középrossz paranoid publicisztikái jelentik az irodalmi zsinórmértéket.”

  • 2001.03.30. (13.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Liberalizmus Magyarországon III.
    Vita utáni gondolatok
    A diszkriminációvita s ami mögötte van

    Kis János „Liberalizmus Magyarországon – tíz évvel a rendszerváltás után” (Élet és Irodalom, 2000.09.15. 37.szám) című elemző írása után sok válaszcikk érkezet, vita alakult ki a liberalizmusról.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2000.11.17. (46.szám) E.I.: A dogmatikusok
    • Élet és Irodalom, 2001.01.05. (1.szám) Sinkovics Ákos: Kinek a versenye
    • Élet és Irodalom, 2001.01.19. (3.szám) Ungváry Rudolf: A radikalizmus hiánya
    • Élet és Irodalom, 2001.02.09. (6.szám) Hell István: Szabadság – kontra szolidaritás –
    • Élet és Irodalom, 2001.03.02. (9.szám) Salamon János: A csillagos ég és a morális rend
    • Élet és Irodalom, 2001.03.16. (11.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon I. – Vita utáni gondolatok
    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Liberalizmus Magyarországon II.

  • 2001.03.szám (március) Kapu, Magyar értelmiségiek levele a francia kormányfőhöz

    A levél aláírói – köztük Eörsi István – köszönetet mondanak a zámolyi romák menekültként való elfogadásáért.

    Reagálás:

    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Köszönet Franciaországnak + Székely Kecskés János: A százötvenharmadik
    • Magyar Fórum, 2001.03.22. (12.szám) Szőcs Zoltán: A romák és a cigányok
    • Erdélyi Napló, 2001.04.03. (14.szám) Kádár Ferenc: Az értelmiség Janus-arca
    • Magyar Fórum, 2001.04.19. (16.szám) Rudolf von Horváth: Önkéntes levélírók

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Magyar értelmiségiek levele
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Bodor Ádám: Kompetencia
    • Élet és Irodalom, 2001.04.06. (14.szám) E.I.: Jelentés magyarellenes ösztöneimről


    További kapcsolódó cikkeket olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI szót.

  • 2001.03.szám 2000, E.I.: Szóba se állj vele!

    Szóba se állj vele című verse születésének körülményei, elemzése.

    • Ez a verse megjelent a Magyar versek 1953–1956 című antológiában. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    A verset itt elolvashatja:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.10.22. E.I.: Szóba se állj vele

    Kapcsolódó cikkek:

    • A vershez kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a verse (SZÓBA SE ÁLLJ VELE!) címét.

  • 2001.03.szám Beszélő (Folyóirat – március), Papp László Tamás: Polgári szüret
    Tóth Gy. László citátumai

    Könyvkritika és Tóth Gy. László pályafutása. Tóth Gy. László: Politikailag korrekt. Balliberális eszmefuttatások határok nélkül. (Kairosz kiadó, 2000. – szerkesztője.)

    „Máshol is tetten érhető aktuálpolitikai indíttatású propagandafogás. Lovas rendszeresen támadja Kornis Mihályt, Eörsi Istvánt és Tamás Gáspár Miklóst, hogy a Dunába lövetéstől való alaptalan rettegésükkel szisztematikusan félelmet gerjesztenek a zsidóságban, és rossz hírünket keltik a nagyvilágban.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. Eörsi István: A légköri viszonyokról
    • Magyar Nemzet, 1998.11.24. Speidl Zoltán: Hol van Arturo Ui?
    • Népszabadság, 1998.12.30. Bayer Zsolt: A megőrült boldogtalanság
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Új Dunántúli Napló, 2001.06.19. (165.szám) Cseri László: Schiff, a senkiházi
    • Élet és Irodalom, 2001.06.29. (26.szám) Lévai Júlia: Nyílt levél Kondor Katalinnak, a Kossuth rádió adó főszerkesztőjének, a Magyar Rádió Rt. elnökének
    • Magyar Fórum, 2001.07.12. (28.szám) R.M.: Újabb fenyegető levél

    További kapcsolódó cikkeket olvashat a Magyar Narancsnál jelzett felsorolásban, illetve, ha a keresőmezőbe beírja a DUNÁBA szót.

  • 2001.03.szám Tiszatáj, Tandori, Dezső: A csonka halállista
    Kihagyott szakaszok a „Csonka h.”-ból

    Versek.

    Részlet A csonka halállista című versből:

    „Ugorjunk. Hess, elhallgatnivaló / jelentéktelenségek (»Töredék«, / »Sárga könyv« sorsa, jámbor nyaktiló / volt az, a fordítások tömegét / szerezte nekem Eörsi, Európa / Könyvkiadó, a Gondolat adósa / volnék, ha nem dolgoztam volna tűr- / hetően, persze, egy »rend« volt a tűr- / nivaló, mondom, hagyjuk ezt…), / nézzük a következő kis Fejez«t.”

  • 2001.04.02. Népszava, E.I.: Országimázs, ó!
    Mondom a magamét

    Az Amnesty International szlovéniai tagozata egy fiktív történetet bemutató filmben Magyarországot is olyan országnak mutatta be, ahol előfordul rendőri erőszak. Ezen az Országimázs Központ felháborodott, és az emberjogi szervezet elnézést kért. Az Országimázs Központ további jogi lépéseket tervez, és ellenpropagandát szervez. Az előző kormány idején is voltak rendőri túlkapások, de az SZDSZ-nek nem sikerült érvényesítenie emberjogi szemléletét. Schmidt Mária álláspontja a rádiós és tévés ügyekről.

    „…talán azt óhajtja a mi Országimázs Központunk elhitetni bárkivel, hogy Magyarországon nem fordul elő rendőri erőszakoskodás? […] Az Amnesty International londoni központjában bejelentették, hogy a reklámfilm bizonyítható tényeken alapul, de idehaza is tudja minden épelméjű állampolgár, hogy hazánkban előfordulnak rendőri túlkapások. […] Az Országimázs Központnak meg kellene értetnie a kormánnyal, hogy demokratikus pártok nem kényszeríthetők közös kurátorállításra egy olyan szélsőjobboldali szervezettel, amely a nyugateurópai demokráciák többségében meg sem mukkanhat közszolgálati képernyőn vagy mikrofon előtt.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2005.10.14. Szász István: Búcsú Eörsi Istvántól. E.I.: Országimázs, Ó!


  • 2001.04.03. (14.szám) Erdélyi Napló, Kádár Ferenc: Az értelmiség Janus-arca

    Publicisztika az értelmiség sajtóbeli csatározásairól. Eörsi István említése az aláírók között. „Ők is beálltak a sorba, és aláírták a szégyenlistát, melynek semmi más célja nem volt, mint az, hogy a jelenlegi anyaországi kormányt, a vezető pártot és személy szerint Orbán Viktort lejárassa.” Szerinte ezzel az országot és saját magukat is lejáratták. „Ezeknek már semmi sem szent? Azért, hogy lejárassanak valakit, köszönetet mondanak a francia kormánynak a büntetőjogi felelősségre vonás elől külföldre szökött zámolyi romáknak adott menedékért?”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapu, 2001.03.szám (március) Magyar értelmiségiek levele a francia kormányfőhöz
    • Magyar Fórum, 2001.03.22. (12.szám) Szőcs Zoltán: A romák és a cigányok
    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Köszönet Franciaországnak + Székely Kecskés János: A százötvenharmadik
    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Magyar értelmiségiek levele
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Bodor Ádám: Kompetencia
    • Élet és Irodalom, 2001.04.06. (14.szám) E.I.: Jelentés magyarellenes ösztöneimről
    • Magyar Fórum, 2001.04.19. (16.szám) Rudolf von Horváth: Önkéntes levélírók
    • Magyar Nemzet, 2003.03.27. Haklik Norbert: Független, bűnpártoló értelmiségiek
    • Magyar Nemzet, 2005.02.01. Csontos János: Zámoly 2. – Magyar értelmiségiek újabb levele Párizsba
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést.

  • 2001.04.03. Népszabadság, Szalai Pál: Fideszes funkcionáriusok és párttagok

    Olvasói levelek Tóth Gy. László Kommunista funkcionáriusok és párttagok című írásáról. A volt kommunisták kommunistázásáról. Az olvasói levelek írói: Miakich Gábor, Márványi György, Dr. Bán Ervin, Dr. Szanyi Tibor, Kerekes György, Dr. Del Medico Imre, Dr. Nagy András és Szalai Pál.

    Szalai Pál: „A magam részéről Donáth Ferencet, Vásárhelyi Miklóst, Eörsi Istvánt, Litván Györgyöt, Hegedűs B. Andrást nem »mellébeszélőként és fantasztaként«, hanem kiváló emberekként ismertem, illetve ismerem.«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.03.22. Tóth Gy. László: Kommunista funkcionáriusok és párttagok – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2001.04.04. E.I.: Elúszik a hajó (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2001.04.04. Népszabadság, E.I.: Elúszik a hajó

    Csizmadia Ervin Fidesz-elemzéséről. Csizmadia csodálja a Fidesz csodálatos technikáját, a tartalommal és az erkölcsi színvonallal viszont nem foglalkozik. A Fidesz elcsurkásodásáról.

    „Csizmadia a brutális szószegéseket, a parlament megbénítását, a hatalmi ágak megfélemlítését, az alkotmánybírósági és bírói ítéletek semmibevételét emeli önkívülete egébe. […] Számos polgárnak a legprimitívebb hazugság is tetszik, ha kellő határozottsággal mondják a szemébe. […] Csizmadia Ervint különös elragadtatással tölti el, hogy a Fidesz »nemcsak az ellenféllel szemben higanymozog a pályán, hanem... magával szemben is bemutat egy-egy tetszetős cselt.«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.03.22. Tóth Gy. László: Kommunista funkcionáriusok és párttagok – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.03.22. Csizmadia Ervin: A síkos hal – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.04.03. Szalai Pál: Fideszes funkcionáriusok és párttagok

    Reagálás:

    • Népszabadság, 2001.04.06. Csizmadia Ervin: Egy humortalan olvasómhoz

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2001.02.23. Seres László: Egy kínos megnyilatkozásról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 2001.04.23. E.I.: Rendes és rendetlen kommunisták. Mondom a magamét

  • 2001.04.05. (14.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Növekvő ózonlyukak alatt idegenszívűvé váló ország

    Publicisztika a balliberális sajtó túlzásairól, téves elemzéseiről. Lovas szerint most kiderült, hogy az USA-ból származó kulturális szennyeződésnél nagyobb a légköri szennyezés. Magyar lapok reagálása a kyotói egyezmény elutasításának híréről. A liberális lapok rendszeresen írnak a jobboldali sajtó szakmai hiányosságairól.

    „És Kondor Katalin, a Kossuth Rádió adófőszerkesztőjének döntéséről, amiért nem a balliberális keménymag ízlésének megfelelő vezetőt nevezett ki belpolitikai főnöknek az MR-hez. Eörsi István, az SZDSZ-funkcionárius a már említett Népszavában írt támadásában odáig süllyedt az ügyben, hogy az idézőjelet mondhatnánk orwelli értelemben használta. Ezek közé helyezi ugyanis Stifnernek olyan mondatait, amelyek azonban Stifner meghamisított mondatai. Eörsi több alkalommal hazudva idéz. Ha ezt egy jobboldali újságíró tenné, biztosak lehetnénk benne, hogy a kulturális kormányzat valamelyik támogatott, de ellene természetesen a legádázabb háborút folytató lapjában megjelenő soros médiaelemzésben már azt olvashatnánk, az illető »kiírta magát a tisztességes újságírók« köréből. Mindez Eörsire nem vonatkozik, mert ő különleges védettséget kap, míg üzletből félelmet és üldöztetést hazudik.”

    Előzmény:

    • Népszava, 2001.03.26. E.I.: Kondor Katalin igazsága
    • Népszava, 2001.04.09. E.I.: Különös megdicsőülés

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2001.01.11. (2.szám) Bognár József: A tárgyilagosság bűne
    • Magyar Demokrata, 2001.04.12. (15.szám) Lovas István: Az SZDSZ, gyűlölete gettójában

  • 2001.04.06. (14.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Jelentés magyarellenes ösztöneimről

    A varsói Goethe Intézetben a Kafka című folyóirat első számának bemutatóján a közép-európaiság fogalmáról folyt a beszélgetés. Eörsi többek közt Adyt idézte: „Mi mindig mindenről elkésünk.” Hazaérkezése után Becske Rozália üzenete várta a telefonrögzítőjén, aki rasszizmussal, magyargyűlölettel vádolta őt. Majd postáját olvasta el, idéz is belőlük: „Te mocskos bolsi buzi!” Már a 4. névtelen levelet kapta ettől az illetőtől, kitér e levelek témájára is. A levélíró nem őt magát gyűlöli, hanem azt a szellemet, amit képvisel. Utolsó levelének kiváltó oka az lehetett, hogy „A parlamentben ifj. Hegedűs Lóránt kijelentette, hogy mi negyvenen, akik levélben mondtunk köszönetet a zámolyi romákat befogadó Francia Köztársaságnak, legalantasabb magyarellenes ösztöneinket éljük ki ezen a módon.” A cikk végén Eörsi mellékeli a nyomdafestéket nem tűrő névtelen levelet is.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.20. (16.szám) Ürögdi András: A legkisebb magyar
    • Magyar Demokrata, 2001.05.17. (20.szám) Kossa János: Hónapos retek

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kafka, 2001.01.szám E.I.: A helymeghatározás buktatói
    • Kapu, 2001.03.szám (március) Magyar értelmiségiek levele a francia kormányfőhöz
    • Neue Zeitung, 2001.03.09. (10.szám) Monika Lutsch: Europa jenseits von Wirtschaftsprognosen, Aktienkursen und Versicherungspolicen
    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Köszönet Franciaországnak
    • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Székely Kecskés János: A százötvenharmadik
    • Magyar Fórum, 2001.03.22. (12.szám) Szőcs Zoltán: A romák és a cigányok
    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Magyar értelmiségiek levele
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Bodor Ádám: Kompetencia
    • Erdélyi Napló, 2001.04.03. (14.szám) Kádár Ferenc: Az értelmiség Janus-arca
    • Heti Válasz, 2001.06.08. (9.szám) R. P.: Európa újratervezése
    • Híd, 2001.10.szám KRÓNIKA
    • Magyar Nemzet, 2005.02.01. Csontos János: Zámoly 2. – Magyar értelmiségiek újabb levele Párizsba
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést.


  • 2001.04.06. Népszabadság, Csizmadia Ervin: Egy humortalan olvasómhoz

    Válasz Eörsi Istvánnak a Fidesz elemzéséről szóló cikkével kapcsolatban. Egy műfaji és egy tartalmi kifogása van.

    „Egy politológus is megpróbálkozik olykor az iróniával és a humorral, még ha azt a pallérozott írói szem nem is veszi észre.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.02.07. Kéri J. Tibor–Pogonyi Lajos: Az SZDSZ befolyásra törekszik – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.02.16. E.I.: Egy kínos interjúról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 2001.02.23. Seres László: Egy kínos megnyilatkozásról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 2001.03.22. Tóth Gy. László: Kommunista funkcionáriusok és párttagok – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.03.22. Csizmadia Ervin: A síkos hal – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.04.03. Szalai Pál: Fideszes funkcionáriusok és párttagok
    • Népszabadság, 2001.04.04. E.I.: Elúszik a hajó

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2001.04.23. E.I.: Rendes és rendetlen kommunisták. Mondom a magamét

  • 2001.04.06. Népújság – Marosvásárhely, Rendezvények, kiállítások
    Látó Irodalmi Színpad

    A Látó Irodalmi Színpad 75. estjének programismertetője. A Noran-Palatinus Könyvkiadó szerzői – köztük Eörsi István – szerepelnek.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népújság – Marosvásárhely, 2001.04.09. Lokodi Imre: A budapesti Palatínus Kiadó szerzői. A Látó Irodalmi Színpadán

  • 2001.04.07. Népszabadság, E.I.: Látja-e más is?

    Eörsi Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956 című kötetének utószavát adja közzé. Lukács Györgyről, aki magnószalagra mondta élettörténetét. Idézi saját, Kazincbarcikai jegyzetek című versét.

    „Könyvem elején annak érzékeltetésére vállalkoztam, hogy miként hihettem el a Rajk-per néven emlegetett égbekiáltóan primitív politikai és jogi tákolmányt. […] 1949-ben a Rajk-per már semmilyen erkölcsi dilemmát nem vetett fel a számomra. […] Ellenálló képességünk megsínylette, hogy mindenáron hinni akartunk egy szép, új világban, amelyet mi építünk fel. […] Valamikor 1953 tavaszán a Szabad Ifjúság egyetlen napra az épülő szocialista városba, Kazincbarcikára küldött, hogy magamba fogadjam és aztán egy hét részből álló költeményben az olvasókra ontsam a szocialista építés boldogságát. […] Az én különleges történetem az általános sztorin belül úgy összegezhető, hogy a szégyenből és kétségbeesésből táplálkozó közös, nagy lázadás előtt kis lázadások sorozatát produkáltam, a saját számlámra, a nagy, egyformásító hazugság sötétségében.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Kazincbarcikai jegyzetek című verse a Fiatal szemmel című kötetében jelent meg. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Kazincbarcikai jegyzetek című verse a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2001.05.08. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Ki mit lát)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang, 1953.05.szám (május) E.I.: Kazincbarcikai jegyzetek
    • Csillag, 1953.06.szám Aczél Tamás: Harcos politikai költészetet
    • Új Hang, 1953.06.szám (június) Kirschner Béla: Az Új Hang postája
    • Heti Válasz, 2002.07.12. (28.szám) O. Á.: Szívük is vigyázzban állt
    • Kortárs, 2002.08.szám Ács Margit: Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég!
    • Kortárs, 2002.10.szám Csoóri Sándor: Nem csak a beszennyezett remények
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2001.04.09. Népszava, E.I.: Különös megdicsőülés

    Szabó Lőrinc Magyar sors és fehér szarvas című kötete Csurka előszavával. Szabó Lőrinc jellemzése művein keresztül. Idézetek az előszóból.

    „Szabó Lőrincet kamaszkorom óta igen kitűnő költőnek és nagy műfordítónak tartom, és ezt a véleményemet a prózai kötet Hitlerrel és a hitlerizmussal rajongóan szolidáris darabjai sem változtatták meg. […] Akárhogyan volt is: Szabó Lőrinc Auschwitz és Nürnberg előtt írta, amit írt. De a kötet felelős kiadója, Csurka István fél évszázaddal a háború befejezése után jegyzi meg: »Hitler szónoki képességeiről, módszeréről ír, és nincsen sem ellene, sem különösebben mellette.« »Különösebben«: ki érti ezt? Mit kellett volna szegény Szabó Lőrincnek írnia ahhoz, hogy különösebben Hitler mellett legyen? […] Csurka István Auschwitz és Nürnberg után részesíti megdicsőülésben a költő Hitler-szemléletét. A nácipártiság és a rasszizmus Auschwitz és Nürnberg után másként zuhan a latba, mint előtte.”

    • Eörsinek ez az írása szerepel az Ismerős úr a csúszdán című kötetében. Eörsi kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2001.01.11. (2.szám) Bognár József: A tárgyilagosság bűne
    • Magyar Demokrata, 2001.04.12. (15.szám) Lovas István: Az SZDSZ, gyűlölete gettójában (és az itt felsorolt cikkek)
    • Parnasszus, 2007.09.01. (3.szám) Szegő János: A vers színeváltozása

  • 2001.04.09. Népújság – Marosvásárhely, Lokodi Imre: A budapesti Palatinus Kiadó szerzői
    A Látó Irodalmi Színpadán

    Fényképes tudósítás a Látó folyóirat 75. Irodalmi Színpadán rendezett estről, melyen részt vett Eörsi István is. Fotó

    Kapcsolódó cikk:

    • Népújság – Marosvásárhely, 2001.04.06. Rendezvények, kiállítások Látó Irodalmi Színpad

  • 2001.04.09. Tageszeitung, István Eörsi: So genannte bedauerliche Ereignisse
    Aus dem Ungarischen von Gregor Mayer

    Valaki Eörsi postaládájára festett egy Dávidcsillagot és egy sarló és kalapácsot. Nincs zsidó nemzettudata, nem is vallásos. Elutasítja az agresszív, elnyomó nacionalizmus minden formáját, beleértve az izraeli nacionalizmust is. „Csak az antiszemiták megtisztelő gyűlöletével szemben vallom zsidóságomat, egyébként európai polgárnak tartom magam, aki a magyar szellemi környezetben nőtt fel.” A MIÉP tiltakozása a holokauszt-emléknap ellen, ami idén húsvét hétfőjére esett, ezért a megemlékezést néhány nappal elhalasztották. A magyarázatban a holokausztot „a magyar zsidósággal történt sajnálatos eseményként” írják le, ezzel az áldozatok szenvedését bagatellizálják. A MIÉP és Csurka nyilatkozatai, és a Fidesz hasonló értékrendje [Kövér László megfogalmazásában].

    Reagálás:

    • Magyar Demokrata, 2001.05.24. (21.szám) Jármy Miklósné: Országimázs – SZDSZ módra

  • 2001.04.11. Népszabadság, Pogonyi Lajos: Én vagyok cigány, nem az írásaim
    – vallja a hetvenöt éves Lakatos Menyhért író

    Beszélgetés Lakatos Menyhért kétszeres József Attila-díjas íróval. A cigányság magyarországi helyzetéről, kivándorlásuk okairól, a roma kisebbségi önkormányzatokról, barátairól, arról, hogy nincsen identitászavara. Eörsi István említése. Fotó

    „Csurka Pista írt a lovakról is, akkor őt netán »lóírónak« lehetne nevezni? Ilyen nincs, ez ostobaság. Az irodalmat nem lehet nációkhoz kötni. Az irodalom mindenkié. Én sem csak a cigányokról írok. Az irodalom nemzetközi. Én vagyok cigány, nem az írásaim.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.