EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.04.21. Népszava, Születtek, elvegyültek és kiváltak
    Kerek életkorukat ünneplő írók a pódiumon

    A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Születésnapi Irodalmi Szalon programjában kerek születésnapjukat ünneplő írókat köszöntenek. A 70 évesek közül Eörsi Istvánt, Gyurkovics Tibort, Poszler Györgyöt és Szakonyi Károlyt faggatja a házigazda, Tarján Tamás.

  • 2001.04.23. Népszava, E.I.: Rendes és rendetlen kommunisták
    Mondom a magamét

    „A jobboldal pártjaiban hemzsegnek Kádár élcsapatának tagjai. A miniszterek, a kormány ideológiai támfái, és általában a mai hivatásos antikommunisták közt is jócskán találhatók egykori párttagok.”

    Tóth Gy. László mentegetése, magyarázkodása a Népszabadság 03.22-i számában. A karrierizmus nem mentség, sőt... Nem mindenki jobboldali, aki annak idején a kádárizmushoz csatlakozott. A reformkommunisták érdemei. A demokratikus ellenzéket pedig még jobban utálja. Példaként Németh Miklóst hozza fel.

    „A jobboldal pártjaiban hemzsegnek Kádár élcsapatának tagjai. […] [Tóth Gy. László] A jobboldalra áttáncolt kádárista párttagok mentségére azt hozta fel, hogy ezek sosem hittek a szocializmusban, hanem csak »saját nyugalmuk és egzisztenciájuk védelmében« léptek be az MSZMP-be. […] [Németh Miklós] égbe szökő pártkarriejét meggyőződése ellenére futotta be. […] A titkárságvezető kedveli a jobboldalra átállt karrieristákat, azokat a hazafiakat, akik örülnek, ha csapataink a csehszlovák reformkommunisták ellen, a szovjetek csatlósaiként bevonulnak Kassára; a reformkommunistákat pedig nem kedveli. […] És még e csíráknál is forróbban utálja a demokratikus ellenzék tagjait. Nekik nincs erkölcsi alapjuk lekommunistázni némely fideszeseket, mert »közös politikai ágyba bújtak« az exkommunistákkal.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2001.03.22. Tóth Gy. László: Kommunista funkcionáriusok és párttagok – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2001.03.22. Csizmadia Ervin: A síkos hal – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2001.04.03. Szalai Pál: Fideszes funkcionáriusok és párttagok
    • Népszabadság, 2001.04.04. E.I.: Elúszik a hajó
    • Népszabadság, 2001.04.06. Csizmadia Ervin: Egy humortalan olvasómhoz

  • 2001.04.25. Magyar Nemzet, Lovas István: Likvidáljuk Orbánt!
    „Budapesten halálbrigádok tevékenységéről beszélnek ” • A magyar kormányfő vérdíja

    Publicisztika. Idézetek az Orbánt támadó magyar és külföldi írásokból.

    „Állami csatamezőkön át Magyarországnak görbe az útja Európához. A törvénytelenség mai állapotában a választásokig a szélsőjobb és a hatalommal, valamint a gazdasággal összeforrt banditák kormányzati erőszakját belpolitikai csatákkal nem lehet leváltani. De a gátlásaitól megszabadított miniszterelnök és csapatának vészjósló lendületét talán fogcsikorgató önkorlátozásra bírhatja, ha az Európai Unió és annak közvéleménye az ezen félállampárti, félbalkáni állapotokhoz való hátraarcos előremenetelt nem nézi tétlenül. Mert az Európai Unió Magyarországot száz évig sem veszi fel, ha nem nácitlanítjuk magunkat és nem szabadítjuk meg magunkat a maffiától. (Eörsi István, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2001. január 2. magyarból fordította: Angéla Plöger)”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2001.01.04. Rólunk írták 2001. január 4-én
    • Magyar Nemzet, 2001.01.04. Ruff: Eörsi külföldről támadja a kormányt
    • 168 óra, 2001.01.11. (2.szám) 168 óra január 2. – január 8. Frankfurter Allgemeine
    • friweb.hu, 2001.01.05. sl: És még csak nem is szégyenkezik...
    • Magyar Nemzet, 2001.02.05. Balogh Zsigmond: A válaszadás lehetősége
    • Magyar Nemzet, 2001.02.23. Kovács Mária: Pszeudoliberális csatamezők
    • Magyar Nemzet, 2001.03.06. Tóth Gy. László: Amikor a gyűlölség lép a mérvadó kritika helyébe
    • budapestsun.com, 2001.05.03. Foreign reporters criticized for „bias

  • 2001.04.26.Magyar Narancs, Török Gábor: A "bizony" és a "no de" igazsága (Publicisztika; A Fidesz népszerűségéről.)

  • 2001.04.30. Népszava, E.I.: Színház a világ
    Mondom a magamét

    Publicisztika. A Fidesz pártállami módszerei a kulturális élet irányításában. A szakértők véleményével ellentétben a Fideszes vezetésű debreceni önkormányzat nem Halasi Imrét – aki korábban szocialista képviselő volt – nevezte ki a színház élére. Hogyan kérte fel az államtitkár Szikora Jánost a Nemzeti Színház nyitó előadásának megrendezésére. Eperjes Károly esete Széchenyi István szerepének eljátszásával.

    „Indokolásképp elhangzott, hogy az önkormányzatok politikai szervek, és ezért természetes, hogy politikai döntést hoznak. […] A város színházát ne a legalkalmasabb, hanem a politikailag legmegnyugtatóbb szakember vezesse. […] De Szikora megmagyarázta, hogy ő ismeri az államtitkárt abból az időből, amikor Szolnokon vendégrendezett, az államtitkár pedig, a vastag bukszájú Várhegyi Attila […] többször is elkávézgattak, ezért janizta őt, olyan egyszerűen mint... mint... mint ahogy Aczél György is keresztnevükön szólította barátait, a nagy művészeket, tiborozta, gyulázta, lacizta, pistázta őket. […] Kádár és Aczél országában nem mondhatta volna egy színész, hogy csak akkor játssza el csillagászati összegért Széchenyi István szerepét, ha nem kell öngyilkosnak lennie. Eperjes Károly bejelenti, hogy katolikusabb, vagyis erényesebb és istenfélőbb Széchenyi Istvánnál.”

    Kapcsolódó tartalom:

    • Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt. A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika) című kötete. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. Az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket a TARTALOM ikonra kattintva elolvashatja.

  • 2001.04.szám (április) Kapu, Siposhegyi Péter: A szélsőbal szavazataival

    A baloldal szerint a kormány a szélsőjobb szavazataival nyert. Ennek elemzése. „Ahogy ma sem bal, sem jobboldal nincs, úgy szélsőjobb sincs.” Orbán Viktor szerint „az országban kizárólag alkotmányos pártok működhetnek. A MIÉP is az, tessenek tehát óvakodni a minősítésektől.” Azt vizionálja, hogy jövőre a MIÉP Budapesten megveri az SZDSZ-t. A MIÉP-et ért vádakról, azok igaztalan voltáról, a zsidózásról, a rasszizmusról, Csurka zsenialitásáról, az SZDSZ-ről, a gyűlöletbeszédről.

    „Biztos vagyok benne, hogy nem a mumussá előlépett egykori 56-os elítélt, Eörsi István tette tönkre az országot. Tudom, hogy »szélsőségesen liberális«, de ez, ha így is lenne, legfeljebb annyit jelent, hogy ragaszkodik saját egykori nézeteihez. Nem őrá kellene sortüzet irányítani. Hajlamosak a nagyon lelkes kollégák összemosni a gazdasági hatalom haszonélvezőit, a negyedmúlt legnagyobb gengsztereit néhány szellemi bozótharcossal, akiknek elfelejtették megmondani, rég véget ért a háború. Érdekes, hogy mindenki az SZDSZ halálán ujjézik, miközben tény, hogy sem Pető Iván, sem Kis János, sem Magyar Bálint nem gazdagodott meg a párt korábbi elnökei közül (Demszky más, ő főpolgármester). Nem Eörsi Istvánnak, Konrád Györgynek fizették ki egy dolgozatra az éppen akkor esedékes magyar írói honorárium hússzorosát. Ezek az emberek a szellem arisztokratáinak nevezték ki magukat, de nem nyúltak a közös zsákhoz, amit akkor is el kell ismernünk, ha nem szeretjük, amit mondanak. A szellemi különbözőséget ne tévesszük össze a bűnnel. Eörsi nem bántott soha senkit, csak tollal, azaz játékszerrel. A toll nem játékszer? Eörsinek az.”

  • 2001.04.szám Beszélő (Folyóirat – április), E.I.: Micsoda megtiszteltetés...
    Mit csinál a kormány?

    Rendhagyó költői kérdés – rendhagyó válaszok.

  • 2001.04.szám Magyar Tudomány, Strehó Mária: A halmazelmélet huszadik századi „Hajnal A”

    Beszélgetés Hajnal András matematikussal.

    „Hogy lettem matematikus? 1949-ben érettségiztem a Berzsenyi Gimnáziumban. Baráti köröm a nevezetes Vörösmarty cserkészcsapat volt, amelyről talán máskor lesz még alkalmam beszélni. Ez volt az egyetlen koedukált cserkészcsapat a világon, 1948-ban szűnt meg. A fiúk nagy része Berzsenyista volt. Vezetőink között volt későbbi irodaimár és jogász akadémikus. Sok mindent tanultunk tőlük, de matematikáról nem volt szó. Kortársaim és barátaim is a bölcsész szakmák felé orientálódtak. A Berzsenyiben sok évig volt csapat- és padtársam Eörsi István, a későbbi költő.”

  • 2001.04.szám Színház, Koltai Tamás: Agyagléggömb, avagy átok a divatra
    WITOLD GOMBROWICZ: OPERETT

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Witold Gombrowicz: Operett című előadásáról. Fordította: Eörsi István és Pályi András – rendezte: Keszég László. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: GOMBROVICZ: OPERETT.

  • 2001.04.szám Színház, Pályi András: Operett-e az operett?
    Beszélgetés Rita Gombrowiczcsal

    Hogyan látja Gombrowicz magyar színházi fogadtatását? Véleménye a kaposvári Operett-előadásról. Fotó

    „Együtt néztem az előadást Eörsi Istvánnal, akivel sokat beszélgettünk az operettnek a magyar színházi hagyományban játszott szerepéről, így aztán tisztában vagyok vele, hogy ez a szerep korántsem egyértelmű, vagyis sokakban az operett túlságosan is pejoratív képzeteket kelt. Ezt én értem, de tény, hogy Witold egy igazi operett-előadásra gondolt, amely önmaga paródiájává válik.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: GOMBROVICZ: OPERETT.

  • 2001.05.01. (3.szám) Szittyakürt, Hungária Szabadságharcos Mozgalom Elnöksége: GYÁSZMAGYAROK

    40 magyarországi értelmiségi levélben köszönte meg a franciáknak, hogy menedékjogot adtak zámolyi cigányoknak – az aláírók névsora. A kivándoroltak bűnözői múltjáról, a menekülők finanszírozóiról. A levél közlése. Az emigrációban élő Révffy László felháborodott levele.

    „Hogyan merészelnek egyenlőségjelet tenni azok közé az 1956-os forradalom hősei közé, akik a bolsevista bosszúállás elől menekültek Nyugatra (Franciaországba is) és azok közé a cigányok közé, akik hazug indokok alapján, egy kozmopolita, magyarellenes uszítás kapcsán kértek »politikai« menedékjogot? […] A névsort figyelmesen átolvasva (írásom végén közlöm), találni benne Sztálint dicsőítő és elsirató költőt, írót, aki rongyait tépte meg és vörös homokkal szórta tele értelmiségi fejét, amikor a világ legnagyobb tömeggyilkosa megdöglött.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja JOSPIN nevét, vagy a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést.

  • 2001.05.01. (3.szám) Szittyakürt, Pilhál György: Más ez az Eörsi
    Sztálin

    Reflexió Eörsi Népszavában megjelent, Grespik Lászlóról, a népszámlálásról és az egyházakról szóló cikkére. Idézi Eörsi 1953-ban megjelent Sztálin című versét, majd megjegyzi: „Engem a néhai Rákosi elvtársra emlékeztet a közíró. […] Grespik mellett szép arányosan az egyházakba is belerúg a veteráníró-dramaturg: […] Ami összekapcsolja a háborgó mondatokat, az a gyűlölet. […] Ez az igazi Eörsi! Mindig a »komcsik« kiszolgálója volt. 1956. október 23. szerinte az élet legnagyobb tévedése. Láttuk, hogyan emlékezett meg Sztálinról, mikor meghalt! A saját szavai mindent elárulnak. […] Ez az Eörsi István* volt az, aki a liberális »Élet és irodalom« c. újságban sunyi és törvénytelenmódon megtámadta Szalay Róbert bajtársunkat, kommunistának, fasisztának, pufajkásnak, közbűntényesnek, Sztálinistának, eszelősnek, stb. stb. nevezve őt, hogy a lejáratásnál ki-ki megtalálja a neki legmegfelelőbb címkét.”

    *Szalay Róbertről nem Eörsi István, hanem a fia, Eörsi László írt publicisztikát (Élet és Irodalom, 2003.06.06. /23.szám/ E.L.: Bírósági bukták). A cikket elolvashatja a honlapon az Eörsi László / cikkek, tanulmányok résznél.

    • Eörsi Sztálin című verse megjelent a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon című könyvben. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Népszava, 2001.01.15. E.I.: Népszámlálásra várva
    • Élet és Irodalom, 2003.06.06. (23.szám) E.L.: Bírósági bukták

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Magyar Sajtó, 1994.04.18. (7.szám) Földes Anna: Cinkos újságírás
    • Szittyakürt, 1999.09.01. (9–10.szám) R. L: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Szittyakürt, 2000.11.01. (6.szám) Révffy László: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Magyar Nemzet, 2001.01.17. Pilhál György: Más ez az Eörsi
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a SZTÁLIN szót.

  • 2001.05.01. (5.szám) Havi Magyar Fórum, Hajdú Demeter Dénes: Eltitkolt káderlapok

    Krausz Náthán (írói nevén: Göndör Ferenc) Vallomások könyve című kötetéről, „eszmei örököseiről”. Pogány Józsefről, Kun Béláról, Szamuely Tiborról, Rudas Lászlóról az egykori pártvezérekről. A Rákosi–Révai–Gerő–Farkas négyesfogatról. A történelemhamisításokról. Eörsi István említése.

    Kapcsolódó cikk:

    • Havi Magyar Fórum, 2016.08.01. (8.szám) Hajdú Demeter Dénes: Eltitkolt káderlapok

  • 2001.05.01. Szombat, Karafiáth Orsolya: Séta egy vers körül

    Jaan Kaplinski észt író versének közlése, amely arról szól, hogy a költő bűntudatot érez a holokauszt miatt, pedig nem is bűnös benne. Karafiáth nagymamájának és baráti társaságának háborús történetei. Egy keszthelyi irodalmi eseményen két férfi összeverekedett miatta, miközben az egyikük „büdös-zsidózásba” kezdett, amit később letagadott.*

    „Hiába a speciális dulakodó-szituáció, hiába az alkoholos befolyásoltság, bizonyos dolgokat nem engedhetünk meg magunknak. Sőt, nem megengedésről van itt szó: ezek a gondolatok meg sem fordulhatnak a fejünkben. Az esetről másnap még beszéltek a társaságban, ám mire hazaértünk, harmadnap már akadtak más témák. Tehát ennyiben is maradt volna az ügy: kellemetlen súrlódás egy konferencián, ha Eörsi István nem járja körül egy kicsit a problémát (Mancs, 2000. június 29., Séta egy incidens körül. Szerintem okos cikk volt, még ha néha túlzónak éreztem is. A baj ott kezdődött, hogy engem név szerint is említett ez az írás. Mint a verekedés kirobbantója és tanúja – ez így rendben van, semmi vád vagy ferdítés, ám rá kellett jönnöm, hogy hazánk polgárai vagy nem tudnak olvasni, vagy szólátásuk ugyancsak szelektív, ugyanis a cikk megjelenése után izzottak a telefonvonalaim, és dühös hangok átkozódtak a másik oldalon. Hogy miért zsidózok én, hogy többé nem állnak szóba velem, csalódtak stb.”

    *A két részeg író pofozkodása: Papp Endre állítólag leütötte, majd megrugdalta, és lebüdöszsidózta Sipos Gyulát. Papp Endre olvasói levélben cáfolta a történetet. (Ez az olvasói levél sajnos nincs meg a honlapon.)

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.06.29. E.I.: Séta egy incidens körül

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2000.08.03. (31.szám) Lovas István: Kádár: Le a szemlélőrojttal! „Pár fészkébe piszkító, sanda, tetves, hazaáruló zsidó”
    • friweb.hu, 2001.01.06. Kalász István: Érti?
    • Magyar Demokrata, 2005.11.03. (44.szám) Szalay Károly: Kegyeltek és kegyvesztettek

  • 2001.05.03. budapestsun.com, Foreign reporters criticized for „bias”
    Külföldi riportereket kritizáltak „elfogultságért”

    A Magyar Nemzet 46 újságrészletet közölt, melyekben azzal érvelt, hogy a külföldi újságírók tisztességtelenül nacionalistának tüntetik fel a magyar politikát. Lovas István számos kivonatot gyűjtött össze 1999 októberétől. Eörsi István Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent cikkét is idézik. A cikk a külföldi újságírókat hibáztatja, amiért nem számoltak be lelkiismeretesen a politikusok likvidálását akarókról.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2001.01.04. Ruff: Eörsi külföldről támadja a kormányt 
    • Népszabadság Online, 2001.01.04. Rólunk írták 2001. január 4-én
    • friweb.hu, 2001.01.05. sl: És még csak nem is szégyenkezik...
    • 168 óra, 2001.01.11. (2.szám) 168 óra január 2. – január 8. Frankfurter Allgemeine
    • Magyar Nemzet, 2001.02.05. Balogh Zsigmond: A válaszadás lehetősége 
    • Magyar Nemzet, 2001.02.23. Kovács Mária: Pszeudoliberális csatamezők
    • Magyar Nemzet, 2001.03.06. Tóth Gy. László: Amikor a gyűlölség lép a mérvadó kritika helyébe 
    • Magyar Nemzet, 2001.04.25. Lovas István: Likvidáljuk Orbánt! 


  • 2001.05.04. (18.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Levél Esterházy Péternek

    Reflexió Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből (Élet és Irodalom, 2001.04.20. 16.szám) című cikkére.

    Luther Eörsinek elmondta – de az is lehet, hogy Eörsi mondta Luthernek –, mennyire jólesett neki, hogy Esterházy kockázatvállaló bátorságáért csodálja őt. Ám az is igaz, hogy a bátor emberek nem mernek nem bátrak lenni, bátorságukkal csak eltakarják gyávaságukat. Egy kivétel van, Jézus, aki hűtlenséggel vádolta meg édesapját, az Istent a keresztfán.

    „Azt akartad megvallani ország-világ előtt, hogy keresztényként és magyarként állsz magukat keresztényeknek és magyaroknak mondó vallási és nemzeti kirekesztők gyűlöletének kereszttüzében, akiknek az veled a bajuk, hogy egy létező nemzet sajnos egyre kevésbé létező kultúráját, és egy létező egyház feltehetően sosem létezett állapotát képviseled. […] Egyre kevésbé bízhatsz abban, hogy a neved által szimbolizált hagyomány még sokáig oltalmazhat. Igazságaiddal együtt a becsületedet is védelmezed. Támadóid nincsenek abban a helyzetben, hogy erkölcsi ítéletet mondjanak rólad, de minthogy zavar a vartyogásuk, egyre színvonalasabb trükkökkel igazolod velük szemben létezésedet.”

     

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.20. (16.szám) Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.27. (17.szám) Báthori Csaba: Íme egy ember (E. I. neve nem szerepel a cikkben, nincs benne a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.05.18. (20. szám) Jelenits István: Válasz E. P. húsvéti soraira
    • Élet és Irodalom, 2001.06.01. (22. szám) Horányi Özséb: Apropó Esterházy
    • Élet és Irodalom, 2001.07.20. (29. szám) Koppány Zsolt: Alázatos Mártírhalál
    • Élet és Irodalom, 2001.06.20. (29. szám) Dr. Szabó Iván: Még Egyszer Esterházy

  • 2001.05.07. Népszava, E.I.: Sablonok bája
    Mondom a magamét

    Surján László és Herczog Edit hazugsággal vádolja Krasznai Józsefet, aki szerint a szocialisták pénzt ígértek a zámolyi romák hazacsalogatásáért. Krasznai erkölcsi fölénye. Bombola Mihály, a romák strasbourgi tolmácsa is hasonló esetről számolt be.

    „Herczog Edit viszont annak az óhajának is hangot adhatott, hogy bár ne cigányairól ismerné a világ Zámolyt, hanem két Kossuth-díjas költőjéről, Csanádi Imréről és Csoóri Sándorról. Magam is remélem, hogy ez a vágya megvalósul, mert amióta Csoóri közhírré tette, hogy ő nem zámolyi roma, hanem zámolyi besenyő, szívből kívánom, hogy az egész világ osztozzon örömében. Surján és Herczog ismét bebizonyította, hogy játszi könnyedséggel hazugozható le egy emberjogi harcos, ha történetesen roma. […] Surján a szegények és megalázottak Krisztusára gondol közben, Herczog pedig képviselői mandátumára. […] Ha nem roma, hanem zsidó származású volna vagy bármilyen származású független baloldali elme, akkor Tabajdi hazaárulónak nevezné, mint ezt magam is tapasztaltam 1993-ban, amikor Csapody Miklóssal versenyben bélyegzett meg ekképpen az egyetértéstől olvadozó Franka Tibor hivatalból antiszemita kamerája előtt.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2001.08.11. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Demokrata, 2005.04.07. (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2001.04.24. Hell István: Zámolytól Strasbourgig: egy magyar közösség kálváriája – Nincs a rendszerünkben
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést.

  • 2001.05.07.Berliner Zeitung, Ulrike Schattenmann: Für jeden die passende Richtung. Eine Ausstellung und eine Diskussion beim Theatertreffen.

  • 2001.05.08. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom... (Ki mit lát)

    A szerző szerint Eörsi nárcisztikus, fölényes. Régi, Kazincbarcikai jegyzetek című versét bornírtnak tartja – idéz belőle. A Wojtiláról szóló verséből is idéz.

    „Eörsi István Látja-e más is? címmel tette közzé a Népszabadságban Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956 című kötetének utószavát. […] A következő kérdést teszi fel: »Látja-e más is, ha a könyvem végére ér, amit nekem olyan jó látnom?«. Nem tudom, mit olyan jó látnia. Talán azt, hogy számára »a Rajk-per semmilyen erkölcsi dilemmát nem vetett fel«? Vagy azt, hogy Lukács György néki a kályha, ahova visszatérhet, s ahonnan startolhat, mint a »kezdő táncos«? Gondolom, rokon lelkek talán, ezért írja le Eörsi a lukácsi közhelyet, hogy »a nagy életek, konzekvensek«. Melyek ezek a nagy életek? Közéjük tartozik Lukács Györgyé és Eörsié?”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang, 1953.05.szám (május) E.I.: Kazincbarcikai jegyzetek
    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • Népszabadság, 2001.04.07. E.I.: Látja-e más is?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csillag, 1953.06.szám Aczél Tamás: Harcos politikai költészetet
    • Új Hang, 1953.06.szám (június) Kirschner Béla: Az Új Hang postája
    • Heti Válasz, 2002.07.12. (28.szám) O. Á.: Szívük is vigyázzban állt
    • Kortárs, 2002.08.szám Ács Margit: Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég!
    • Kortárs, 2002.10.szám Csoóri Sándor: Nem csak a beszennyezett remények

  • 2001.05.09. Magyar Nemzet, Berényi Szabolcs: Laci és Fodor
    Balra zárva

    Demszky Gábor nyilatkozatai szerint az SZDSZ a mérleg nyelve kíván lenni a 2002-es választások után. A Fidesz és az SZDSZ közötti törésvonalra bizonyítékot talál a szerző Eörsi Laci és Fodor című versgyűjteményében, amelyből idéz, majd magyarázattal látja el.

    „Mint már utaltam rá, más kérdés a vers esztétikuma, az teljesen rendben van, méltó Eörsi Istvánhoz, és ha van olyan ember, aki szerint az egész mű egy fenomenális hülyeség, az náci. Sajnos mindez csak múltba néző okoskodás, a mai SZDSZ-en nem segít.”

    • A vers Eörsi A Kalap és a villamos című kötetében található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.10. (19.szám) Eörsi István új versei
    • Pest Megyei Hírlap, 1981.07.16. (165.szám) G. Z.: A gesztenyefa halálára
    • Kurír (reggeli kiadás), 1992.04.11. E.I.: Laci és Fodor


  • 2001.05.09. Magyar Szó, m. k.: Versmondóink újabb sikere
    Két anyaországi versenyen is részt vettek a vajdasági szövegmondók

    Csikós Pajor Gizella Budapesten az I. Vas István–Szántó Piroska Szavalóversenyen Eörsi István versét választotta. 

  • 2001.05.11. (19.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: Kaos Camping
    Mediawave

    Beszámoló a több helyszínen is zajló Fényíró fesztiválról, a Mediawave-ről. Idézetek Áder János parlamenti elnöknek a fesztivál katalógusához írott előszavából. „Mindenesetre a magas hivatali polcon lévő emberrel való katalóguselőszó-íratás kádárista szokásának visszahozatala is jól mutatja, mi mindent kell bevállalnia manapság annak, aki egy sikeres fesztivált kíván folyamatosan működtetni.” Az avantgárdról: „Halász Péter és Bálint István 1976-ban kivándorlásra kényszerített Lakásszínháza is ilyen Kulturgut volt. 1977-től New Yorkban Squat Theater néven működtek a nyugati 23. utcában, a Chelsea Hotel tőszomszédságában, kirakatban csináltak színházat, ami jelentős visszhangot váltott ki különböző nemzetközi fesztiválokon, Magyarországon csak Eörsi István merészelt írni róluk néha a kulturális sajtóban.”

  • 2001.05.12. (110. szám) Kisalföld, Varga Lajos, Bal, jobb, bal, jobb
    Az élet nem olyan, hogy ábrándozzunk róla

    Beszélgetés Tamás Gáspár Miklós filozófussal, politikussal abból az alkalomból, hogy az SZDSZ egykor neves vezető személyisége Győrben tartott előadást a baloldali értelmiségiek klubjában.

    „Konzervatív koromban Eörsi István azt írta rólam: milyen vicces, hogy ilyen lázongó alkat konzervatív. Akkor meg is sértődtem, fájt az igazság. Most ellenben ismét baloldalinak tartom magam, teljes bennem a harmónia.”

  • 2001.05.12. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Összeállítás a liberális sajtóból vett idézetekből.

    „Most rájuk lehet mutatni: lám, a Fidesz jobbra rohanva felbillenti a politikai pályát, és kibillent bennünket Európából. A két pogány közt kell életben maradnia? így igaz, de közülük csak az egyik emberevő. (Eörsi István: Dabas után. Népszava, 2001. április 17.)”

    Előzmény:

    • Népszava, 2001.04.17. E.I.: Dabas után

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2003.01.13. Tóth Gy. László: A szégyen napja
    • Magyar Nemzet Online, 2003.01.29. Gazsó Rita: Loppert Dániel mellett az 1956 Alapítvány

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.