Cikkek

• 2001.04.06. (14.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Jelentés magyarellenes ösztöneimről

  A varsói Goethe Intézetben a Kafka című folyóirat első számának bemutatóján a közép-európaiság fogalmáról folyt a beszélgetés. Eörsi többek közt Adyt idézte: „Mi mindig mindenről elkésünk.” Hazaérkezése után Becske Rozália üzenete várta a telefonrögzítőjén, aki rasszizmussal, magyargyűlölettel vádolta őt. Majd postáját olvasta el, idéz is belőlük: „Te mocskos bolsi buzi!” Már a 4. névtelen levelet kapta ettől az illetőtől, kitér e levelek témájára is. A levélíró nem őt magát gyűlöli, hanem azt a szellemet, amit képvisel. Utolsó levelének kiváltó oka az lehetett, hogy „A parlamentben ifj. Hegedűs Lóránt kijelentette, hogy mi negyvenen, akik levélben mondtunk köszönetet a zámolyi romákat befogadó Francia Köztársaságnak, legalantasabb magyarellenes ösztöneinket éljük ki ezen a módon.” A cikk végén Eörsi mellékeli a nyomdafestéket nem tűrő névtelen levelet is.

  Reagálás:

  • Élet és Irodalom, 2001.04.20. (16.szám) Ürögdi András: A legkisebb magyar
  • Magyar Demokrata, 2001.05.17. (20.szám) Kossa János: Hónapos retek

  Kapcsolódó cikkek:

  • Kafka, 2001.01.szám E.I.: A helymeghatározás buktatói
  • Kapu, 2001.03.szám (március) Magyar értelmiségiek levele a francia kormányfőhöz
  • Neue Zeitung, 2001.03.09. (10.szám) Monika Lutsch: Europa jenseits von Wirtschaftsprognosen, Aktienkursen und Versicherungspolicen
  • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Köszönet Franciaországnak
  • Magyar Demokrata, 2001.03.22. (12.szám) Székely Kecskés János: A százötvenharmadik
  • Magyar Fórum, 2001.03.22. (12.szám) Szőcs Zoltán: A romák és a cigányok
  • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Magyar értelmiségiek levele
  • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Bodor Ádám: Kompetencia
  • Erdélyi Napló, 2001.04.03. (14.szám) Kádár Ferenc: Az értelmiség Janus-arca
  • Heti Válasz, 2001.06.08. (9.szám) R. P.: Európa újratervezése
  • Híd, 2001.10.szám KRÓNIKA
  • Magyar Nemzet, 2005.02.01. Csontos János: Zámoly 2. – Magyar értelmiségiek újabb levele Párizsba
  • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést.

  
  

  Tartalom

• 2001.04.06. Népszabadság, Csizmadia Ervin: Egy humortalan olvasómhoz

  Válasz Eörsi Istvánnak a Fidesz elemzéséről szóló cikkével kapcsolatban. Egy műfaji és egy tartalmi kifogása van.

  „Egy politológus is megpróbálkozik olykor az iróniával és a humorral, még ha azt a pallérozott írói szem nem is veszi észre.”

  Előzmény:

  • Népszabadság, 2001.02.07. Kéri J. Tibor–Pogonyi Lajos: Az SZDSZ befolyásra törekszik – Nincs a rendszerünkben
  • Népszabadság, 2001.02.16. E.I.: Egy kínos interjúról (és az itt felsorolt cikkek)
  • Népszabadság, 2001.02.23. Seres László: Egy kínos megnyilatkozásról (és az itt felsorolt cikkek)
  • Népszabadság, 2001.03.22. Tóth Gy. László: Kommunista funkcionáriusok és párttagok – Nincs a rendszerünkben
  • Népszabadság, 2001.03.22. Csizmadia Ervin: A síkos hal – Nincs a rendszerünkben
  • Népszabadság, 2001.04.03. Szalai Pál: Fideszes funkcionáriusok és párttagok
  • Népszabadság, 2001.04.04. E.I.: Elúszik a hajó

  Kapcsolódó cikk:

  • Népszava, 2001.04.23. E.I.: Rendes és rendetlen kommunisták. Mondom a magamét

  Tartalom

• 2001.04.06. Népújság – Marosvásárhely, Rendezvények, kiállítások
  Látó Irodalmi Színpad

  A Látó Irodalmi Színpad 75. estjének programismertetője. A Noran-Palatinus Könyvkiadó szerzői – köztük Eörsi István – szerepelnek.

  Kapcsolódó cikk:

  • Népújság – Marosvásárhely, 2001.04.09. Lokodi Imre: A budapesti Palatínus Kiadó szerzői. A Látó Irodalmi Színpadán

  Tartalom

• 2001.04.07. Népszabadság, E.I.: Látja-e más is?

  Eörsi Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956 című kötetének utószavát adja közzé. Lukács Györgyről, aki magnószalagra mondta élettörténetét. Idézi saját, Kazincbarcikai jegyzetek című versét.

  „Könyvem elején annak érzékeltetésére vállalkoztam, hogy miként hihettem el a Rajk-per néven emlegetett égbekiáltóan primitív politikai és jogi tákolmányt. […] 1949-ben a Rajk-per már semmilyen erkölcsi dilemmát nem vetett fel a számomra. […] Ellenálló képességünk megsínylette, hogy mindenáron hinni akartunk egy szép, új világban, amelyet mi építünk fel. […] Valamikor 1953 tavaszán a Szabad Ifjúság egyetlen napra az épülő szocialista városba, Kazincbarcikára küldött, hogy magamba fogadjam és aztán egy hét részből álló költeményben az olvasókra ontsam a szocialista építés boldogságát. […] Az én különleges történetem az általános sztorin belül úgy összegezhető, hogy a szégyenből és kétségbeesésből táplálkozó közös, nagy lázadás előtt kis lázadások sorozatát produkáltam, a saját számlámra, a nagy, egyformásító hazugság sötétségében.”

  • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  Reagálás:

  • Magyar Nemzet, 2001.05.08. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Ki mit lát)

  Kapcsolódó cikkek:

  • Új Hang, 1953.05.szám (május) E.I.: Kazincbarcikai jegyzetek
  • Csillag, 1953.06.szám Aczél Tamás: Harcos politikai költészetet
  • Új Hang, 1953.06.szám (június) Kirschner Béla: Az Új Hang postája
  • Heti Válasz, 2002.07.12. (28.szám) O. Á.: Szívük is vigyázzban állt
  • Kortárs, 2002.08.szám Ács Margit: Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég!
  • Kortárs, 2002.10.szám Csoóri Sándor: Nem csak a beszennyezett remények
  • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  Tartalom

• 2001.04.09. Népszava, E.I.: Különös megdicsőülés

  Szabó Lőrinc Magyar sors és fehér szarvas című kötete Csurka előszavával. Szabó Lőrinc jellemzése művein keresztül. Idézetek az előszóból.

  „Szabó Lőrincet kamaszkorom óta igen kitűnő költőnek és nagy műfordítónak tartom, és ezt a véleményemet a prózai kötet Hitlerrel és a hitlerizmussal rajongóan szolidáris darabjai sem változtatták meg. […] Akárhogyan volt is: Szabó Lőrinc Auschwitz és Nürnberg előtt írta, amit írt. De a kötet felelős kiadója, Csurka István fél évszázaddal a háború befejezése után jegyzi meg: »Hitler szónoki képességeiről, módszeréről ír, és nincsen sem ellene, sem különösebben mellette.« »Különösebben«: ki érti ezt? Mit kellett volna szegény Szabó Lőrincnek írnia ahhoz, hogy különösebben Hitler mellett legyen? […] Csurka István Auschwitz és Nürnberg után részesíti megdicsőülésben a költő Hitler-szemléletét. A nácipártiság és a rasszizmus Auschwitz és Nürnberg után másként zuhan a latba, mint előtte.”

  • Eörsinek ez az írása szerepel az Ismerős úr a csúszdán című kötetében. Eörsi kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  Kapcsolódó cikkek:

  • Magyar Demokrata, 2001.01.11. (2.szám) Bognár József: A tárgyilagosság bűne
  • Magyar Demokrata, 2001.04.12. (15.szám) Lovas István: Az SZDSZ, gyűlölete gettójában (és az itt felsorolt cikkek)
  • Parnasszus, 2007.09.01. (3.szám) Szegő János: A vers színeváltozása

  Tartalom

• 2001.04.09. Népújság – Marosvásárhely, Lokodi Imre: A budapesti Palatinus Kiadó szerzői
  A Látó Irodalmi Színpadán

  Fényképes tudósítás a Látó folyóirat 75. Irodalmi Színpadán rendezett estről, melyen részt vett Eörsi István is. Fotó

  Kapcsolódó cikk:

  • Népújság – Marosvásárhely, 2001.04.06. Rendezvények, kiállítások Látó Irodalmi Színpad

  Tartalom

• 2001.04.09. Tageszeitung, István Eörsi: So genannte bedauerliche Ereignisse
  Aus dem Ungarischen von Gregor Mayer

  Valaki Eörsi postaládájára festett egy Dávidcsillagot és egy sarló és kalapácsot. Nincs zsidó nemzettudata, nem is vallásos. Elutasítja az agresszív, elnyomó nacionalizmus minden formáját, beleértve az izraeli nacionalizmust is. „Csak az antiszemiták megtisztelő gyűlöletével szemben vallom zsidóságomat, egyébként európai polgárnak tartom magam, aki a magyar szellemi környezetben nőtt fel.” A MIÉP tiltakozása a holokauszt-emléknap ellen, ami idén húsvét hétfőjére esett, ezért a megemlékezést néhány nappal elhalasztották. A magyarázatban a holokausztot „a magyar zsidósággal történt sajnálatos eseményként” írják le, ezzel az áldozatok szenvedését bagatellizálják. A MIÉP és Csurka nyilatkozatai, és a Fidesz hasonló értékrendje [Kövér László megfogalmazásában].

  Reagálás:

  • Magyar Demokrata, 2001.05.24. (21.szám) Jármy Miklósné: Országimázs – SZDSZ módra

  Tartalom

• 2001.04.11. Népszabadság, Pogonyi Lajos: Én vagyok cigány, nem az írásaim
  – vallja a hetvenöt éves Lakatos Menyhért író

  Beszélgetés Lakatos Menyhért kétszeres József Attila-díjas íróval. A cigányság magyarországi helyzetéről, kivándorlásuk okairól, a roma kisebbségi önkormányzatokról, barátairól, arról, hogy nincsen identitászavara. Eörsi István említése. Fotó

  „Csurka Pista írt a lovakról is, akkor őt netán »lóírónak« lehetne nevezni? Ilyen nincs, ez ostobaság. Az irodalmat nem lehet nációkhoz kötni. Az irodalom mindenkié. Én sem csak a cigányokról írok. Az irodalom nemzetközi. Én vagyok cigány, nem az írásaim.”

  Tartalom

• 2001.04.11. Népszabadság, Selmeczi Tibor: Valódi álhírek

  Humoros írás közéletünk egy-egy helyzetéről, eseményéről, személyéről.

  „Eörsi István egyik irodalmi újságunkban publikált felháborodott hangú glosszájában saját magának válaszolt.”

  Tartalom

• 2001.04.11. Népszava, Valachi Anna: Héroszok, trubadúrok, művészek
  KÖNYVAJÁNLÓ

  A Görög költők antológiája, a Spanyol költők tára és a Francia költők antológiája című kötetek ajánlója. A műfordítók között van többek közt Eörsi István.

  • A Francia Költők Antológiája című kötet adatait és benne Eörsi versfordításait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek/ Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  Tartalom

• 2001.04.12. (15.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Az SZDSZ, gyűlölete gettójában

  A sajtóban állandóan jelen lévő SZDSZ-es antiszemitázásról, rasszisztázásról, gyűlölködésről, „feneketlen magyargyűlöletük”-ről.

  „Jellemző volt a dabasi győzelem után a napilapok publicisztikája. Eörsi István, az SZDSZ-es funkcionárius – aki idézőjelet hazudik mások által nem mondott szövegek szerzősítéséhez (legutoljára Stifner Gáborral tette) – Különös megdicsőülés címmel az átláthatatlan finanszírozású Népszava (látott valaki trolin Népszavát olvasni? – kérdezte egy trolibuszon olvasó ismerősöm) véleményoldalán kedvenc témájáról írt. Az antiszemitizmusról. Minek kapcsán? Csurka egy 1994-es előszója kapcsán.” [Szabó Lőrinc Magyar sors és fehér szarvas című kötetéről van szó.]

  Előzmény:

  • Népszava, 2001.03.26. E.I.: Kondor Katalin igazsága
  • Népszava, 2001.04.09. E.I.: Különös megdicsőülés

  Kapcsolódó cikkek:

  • Magyar Demokrata, 2001.01.11. (2.szám) Bognár József: A tárgyilagosság bűne
  • Magyar Demokrata, 2001.04.05. (14.szám) Lovas István: Növekvő ózonlyukak alatt idegenszívűvé váló ország

  Tartalom

• 2001.04.12. Magyar Nemzet, Bákonyi Ádám: Egyháztörvény: tiltakozó jogvédők

  Buda Péter, az Emberi Jogok Határok Nélkül nevű brüsszeli szervezet képviselője számolt be az egyházalapítási törvény tervezett módosítása elleni tiltakozásul összegyűlt aláírásokról – az aláírók között van Eörsi István.

  „…a tervezet alapján sérül az állam és az egyház szétválasztásának elve, egyes felekezeteket előtérbe, míg másokat háttérbe helyezhetnének. – Orbán Viktor és Semjén Zsolt több nyilatkozata megerősíti ezen aggodalmainkat – mondta Buda Péter.”

  Kapcsolódó cikk:

  • Magyar Nemzet, 2001.04.17. AZ EGYHÁZ-ALAPÍTÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

  Tartalom

• 2001.04.12. Népújság – Marosvásárhely, Lokodi Imre: A demokráciában nem csak egy hülye típus jelentkezik
  – Interjú Eörsi Istvánnal –

  A vásárhelyi irodalmi esten felolvasott verseiből, majd a Népújságnak beszélt kieső láncszemekről, fehér hollóról, rasszizmusról, az írók politizálásáról, a politikai bohócokról, Kádárról, Ceausescuról, Torgyánról, Szilágyi Ákosról, Brezsnyevről, a politikai utazókról és arról, hogy mit hozhat nekünk a globalizáció. Fotók: Eörsi István

  „Most egy politikailag igazságosabb világban élünk, ami a politikai szabadsággal egy olyanfajta szegénységet, nyomort, hajléktalanságot hozott, ami egyszerűen nem volt ismert Magyarországon. […] Most nincs pártállam, de van eszement nacionalizmus és rasszizmus. […] Katasztrofálisnak tartom a trianoni revízió állandó emlegetését is, nem mintha Trianont nem tartanám iszonyatosnak, Trianon igenis iszonyatos volt. […] Magyarországon európai értelemben vett jobboldal sincs. Aki nálunk ma jobboldali, az a két világháború közti értelemben és kelet-európai értelemben is jobboldali. […] A legfontosabb politikai kérdés ma világviszonylatban az ollónak a nyílása, a szegény és a gazdag közti különbségnek ez a riasztó növekedése. Ezt valamilyen módon meg kellene szüntetni. […] Ha Magyarországon a cigánykérdés nem oldódik meg öt éven belül, robbanás lesz. A globalizáció antihumánus vonásainak csökkentésével nagyon is érdemes foglalkozni, ki kell dolgozni, ideológiailag is, intellektuálisan is, praktikusan is azokat a rendszabályokat, amelyek a globalizációt elviselhetővé, sőt jobbá is teszik.”

  Reagálás:

  • Népújság – Marosvásárhely, 2001.04.19. Metz Sándorné: Levél Melbourne-ből

  Tartalom

• 2001.04.17. Magyar Nemzet, AZ EGYHÁZ-ALAPÍTÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

  Keretes cikk. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) több mint százötvenezer aláírást gyűjtött össze a törvény módosítása érdekében. Az íveket ma adják át Áder Jánosnak.

  „Az Emberi Jogok Határok Nélkül nevű szervezet akcióját mintegy ötven közéleti személyiség – többek között Esterházy Péter, Schweitzer Gábor, Eörsi István, Jancsó Miklós, Popper Péter, Vásárhelyi Mária – támogatta.”

  Kapcsolódó cikk:

  • Magyar Nemzet, 2001.04.12. Bákonyi Ádám: Egyháztörvény: tiltakozó jogvédők

  Tartalom

• 2001.04.17. Népszava, E.I.: Dabas után
  Mondom a magamét

  Publicisztika. Helyzetértékelés a dabasi választás után. A Demszky-csapat ténykedése, az SZDSZ népszerűsége csökkenésének okai. A pártnak ki kell jelentenie, hogy nem működnek együtt a Fidesszel.

  „Orbán Viktor a televízióban bejelentette, hogy a MIÉP demokratikus párt. […] Le Penék működését is engedélyezi a francia alkotmány, de demokratikus politikusok nem állnak szóba velük, és a közszolgálati média bezárul előttük. A MIÉP előtt nem zárul be, inkább bókol neki és parancsait lesi. A Fidesz pedig, ha szüksége van rá, szövetséget köt vele. […] A Fidesz–MIÉP-szövetség jövőbeli elfogadtatásáért lekülföldezi az Európai Uniót. […] Most rájuk lehet mutatni: lám, a Fidesz jobbra rohanva felbillenti a politikai pályát, és kibillent bennünket Európából. A két pogány közt kell életben maradnia? Így igaz, de közülük csak az egyik emberevő.”

  Reagálás:

  • Magyar Nemzet, 2001.05.12. Tóth Gy. László: Szembesítés
  • Magyar Nemzet, 2003.01.13. Tóth Gy. László: A szégyen napja
  • Magyar Nemzet Online, 2003.01.29. Gazsó Rita: Loppert Dániel mellett az 1956 Alapítvány

  Tartalom

• 2001.04.19. (16.szám) 168 óra, Juszt László: Elméje válogatja
  Veér András a politikáról és a paranoiáról

  Beszélgetés Veér Andrással. Eörsivel ellentétben ő kedveli Németh Miklóst.

  „…úgy éreztem, Eörsi nagyon szubjektív képet fest egy olyan emberről, akinek a rendszerváltás gyors és sima átmenetében nagyon fontos szerepe volt. Igazságérzetem úgy diktálta, hogy esetleges hibái mellé felsorakoztassam a pozitívumokat is. Így a választópolgár a mérleg mindkét serpenyőjét láthatja.”

  Előzmény:

  • Népszava, 2000.12.11. E.I.: Mondom a magamét; Miért nem kedvelem Németh Miklóst?
  • Népszava, 2000.12.21. Veér András: Miért kedvelem Németh Miklóst?

  Kapcsolódó cikk:

  • Népszava, 2004.03.19. Bauer Tamás: Vannak érvek

  2001.04.19. (16.szám) 168 óra, Juszt László: Elméje válogatja

  Tartalom

• 2001.04.19. (16.szám) Magyar Demokrata, S. F.: Prodi: jött, látott, vesztett

  Romano Prodi, az EU soros miniszterelnöke magyarországi látogatása során figyelmeztette Orbán Viktort, hogy jobban kell bánni a romákkal.

  „Prodi nem romológus, ha hallott is valamit a magyar cigányokról, azt Eörsi Istvántól hallhatta... [...] Ha igaz, közeledik lassan EU-felvételünk ideje. Csakhogy mi magyarok már régóta fejlett államisággal rendelkezünk, és egyáltalán nem biztos, hogy újra törzsi viszonyok közé szeretnénk kerülni.”

  Tartalom

• 2001.04.19. (16.szám) Magyar Fórum, Rudolf von Horváth: Önkéntes levélírók

  Seres László és Göncz Kinga Magyarország elleni szankciókra vágyik, ami a publicista szerint hazaárulás. Olyan régebbi esetek felidézése, melyekben – a szerző szerint – beárulták Magyarországot külföldön, és gyűlöletet szítottak, uszítottak Magyarország ellen. „E feneketlen gyűlöletből fakad a hazaárulásra való hajlam.” Néhány név és eset kiemelése: Konrád György, Vásárhelyi Mária, Kepecs Ferenc, a „Lukács György köpönyegéből előbújt filozófushad”, Vajda Mihály, Schiff András, Fischer Iván, Göncz Árpád, Tom Lantos, a zámolyi romák ügye, Katz Katalin, a liberálisok levele Lionel Jospinnek – az aláírók között van Eörsi István.

  Kapcsolódó cikkek:

  • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést, vagy JOSPIN nevét.

  
  

  Tartalom

• 2001.04.19. Népújság – Marosvásárhely, Metz Sándorné: Levél Melbourne-ből

  Felháborodott olvasói levél, amiért a lap teret adott egy Eörsi-interjúnak.

  „Eörsi, a »szadeszos« elvtársaival karöltve, a legpiszkosabb propagandát fejti ki Magyarország ellen, ahol csak lehet, úgy látszik, önöknél is.”

  Előzmény:

  • Népújság – Marosvásárhely, 2001.04.12. Lokodi Imre: A demokráciában nem csak egy hülye típus jelentkezik

  Tartalom

• 2001.04.19.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista. Két állítás (Publicisztika; A kisebbségek és a diszkrimináció - Molnár Tamás állításai.)

  Tartalom

• 2001.04.20. (16.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből

  Seres László és Göncz Kinga Magyarország elleni szankciókra vágyik, ami a publicista szerint hazaárulás. Olyan régebbi esetek felidézése, melyekben – a szerző szerint – beárulták Magyarországot külföldön, és gyűlöletet szítottak, uszítottak Magyarország ellen. „E feneketlen gyűlöletből fakad a hazaárulásra való hajlam.” Néhány név és eset kiemelése: Konrád György, Vásárhelyi Mária, Kepecs Ferenc, a „Lukács György köpönyegéből előbújt filozófushad”, Vajda Mihály, Schiff András, Fischer Iván, Göncz Árpád, Tom Lantos, a zámolyi romák ügye, Katz Katalin, a liberálisok levele Lionel Jospinnek – az aláírók között van Eörsi István.

  Kapcsolódó cikkek:

  • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést, vagy JOSPIN nevét.

  
  

  Tartalom

• 2001.04.20. (16.szám) Élet és Irodalom, Radnóti Sándor: Adaptáció

  Refelexió Csapó Csaba: „Mi a meleg irodalom és irodalomkritika?” (Élet és Irodalom, 2001.03.30. 13.szám) című cikkre. A melegek és az irodalom. Eörsi István Nosztalgia című versének idézése: „Változtatva a változtatandókat, Eörsi Istvánnal elmondhatom: »Akkor szeretnék élni, a kommunizmus korában. / Egy órával se később és egy perccel se korábban.«”

  • Eörsi István Nosztalgia című verse a Szögek című kötetében jelent meg, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  Reagálás:

  • Élet és Irodalom, 2001.06.01. (22.szám) Bán Zsófia: A Szabadság Fantomja – (széljegyzetek „melegágy”-ügyben)

  Kapcsolódó tartalmak:

  • Kurír (reggeli kiadás), 1993.12.24. E.I.: Nosztalgia
  • nepszava.com (Amerikai Népszava), 2011.03.21. Hekeli Gábor: A történelmi mágnes 

  Tartalom

• 2001.04.20. (16.szám) Élet és Irodalom, Ürögdi András: A legkisebb magyar

  Egy egyetemista fiú levelet akart írni Kovács Zoltán főszerkesztőnek, hogy a magyar sajtóban a közéleti és politikai témájú írások túlontúl poénkodós, csipkelődős, gúnyolódó hangvételűek. Aztán elolvasta Eörsi írását, és rájött, hogy „totálisan hülyét csinált magából”. Eörsire példaképként tekint.

  Előzmény:

  • Élet és Irodalom, 2001.04.06. (14.szám) E.I.: Jelentés magyarellenes ösztöneimről

  Reagálás:

  • Magyar Demokrata, 2001.05.17. (20.szám) Kossa János: Hónapos retek

  Kapcsolódó cikk:

  • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Magyar értelmiségiek levele
  • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Bodor Ádám: Kompetencia

  Tartalom

• 2001.04.20. Neue Zürcher Zeitung, Welt der Wortkunst
  Das 2. Al-Mutanabbi-Festival der Poesie

  A 2. Al-Mutanabbi Költészeti Fesztivál programjáról. A Svájci-Arab Kulturális Központ igazgatója, Ali al-Shalah író és újságíró kezdeményezésére háromnapos nemzetközi költészeti fesztivált rendeznek. A különösen előkelő vendégek között várhatóan szerepel majd Magyarországról Eörsi István és a szíriai Dichter Adonisz költő, akit régóta az irodalmi Nobel-díj jelöltjének tartanak. A résztvevők között lesz Ilma Rakusa, Pierre-Alain Tache, Michael Roes, Feryad Fazil Omar és még sokan mások Irakból és Ománból, Szaúd-Arábiából és Libanonból, valamint Horvátországból, Franciaországból és Hollandiából. Az április 20-i esti felolvasásokat Pierre Alain Tache (Svájc), Thureya al-Eriid (Szaúd-Arábia), Hassan Najmi (Marokkó), Eörsi István (Magyarország), Hassan al-Lauzi (Jemen) és Alain Jouffoy (Franciaország) tartják. A fesztivált április 22-én felolvasással zárul.

  Tartalom