EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2000.12.07.Magyar Demokrata, Nyílt levél Horváth Aladárnak

  • 2000.12.07.Magyar Narancs: - koritár, kiss t., becsei -: Demszky az SZDSZ élén: Bement centerbe

  • 2000.12.08. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Előre, visszafelé!

    Sajtópolitika az Aczél-korszakban és ma.

    „Vajon milyen folyamat játszódik le ma Orbánkövérszájer úr képzeletében, amikor az országnak ártani akaró politikusok és értelmiségiek aknamunkájáról hablatyol, és listákat lobogtat azok nevével, akik a nyugati világ nagy tekintélyű lapjaiban bemocskolják hazájukat? [...] Orbánkövérszájer úr legfőbb törekvése az, hogy társadalmunk pluralista struktúráját a monolitikus hatalomgyakorlás kőkemény tartalmával töltse meg. E célból folyamatosan gátolja a parlamentet abban, hogy ellenőrizhesse a kormány tevékenységét. A közszolgálati média tetemes (vagyis hullaszagú) részét koszszolgálati médiává alakította át."

    A ZDF-nek adott interjújáról, a frankfurti könyvvásár után kialakult helyzetről, Csurka zsidózásáról.

    "A magyarság hírnevének nem az uszító antiszemita politikusok ártanak, hanem azok, akik ország-világ előtt leleplezik őket. Nem a Csurkáékkal egyre nyíltabban összefekvő Orbánkövérszájer úr késlelteti Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz, hanem azok, akik írnak erről a furcsa párról."


    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2000.12.13. Berényi Szabolcs: Látványsajtó
    • Magyar Nemzet (Magazin), 2001.02.17. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Seszták Ágnes: Legyen ez az ő örömük


    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    2000.12.08. Élet és Irodalom, E.I.: Előre, visszafelé!

  • 2000.12.09. (49.szám) Heti Világgazdaság, Demszky a befutó

    Beszámoló az SZDSZ kétnapos küldöttgyűléséről. Demszky legyőzte Fodor Gábort 491–207 arányban. Átrendeződések, személycserék a pártban. A küldöttgyűlés elfogadta az SZDSZ Korszakváltás című középtávú programját.

    „A küldöttgyűlés feszült hangulatát jellemezte például, hogy a delegátusok egy része folyamatos tapssal próbálta belefojtani a szót a párt szociálliberális szárnyának közismert személyiségébe, Eörsi István íróba.”

  • 2000.12.09. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Ellenzéki írók, közéleti emberek mondásait, írásait idézi Tóth Gy. Az idézetek között van Eörsi István írásának egy részlete is.

    „Rémálomnak éltem át, hogy Hornékat egy erkölcsi szempontból még kétségbeejtőbb kormányfő és garnitúra váltotta le, amely már az újnácikkal is összefog, és demokratikus alapintézményeinket fenyegeti.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.11.23. E.I.: Jelentés a hold udvarából

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2000.12.11. Népszava, E.I.: Miért nem kedvelem Németh Miklóst?
    Mondom a magamét

    Publicisztika. Németh Miklós bányászokhoz intézett mondatai egykor, amikor nálunk akkoriban kezdődött a munkanélküliség: „a bányászok magukra vessenek, ha elvesztették munkájukat – miért nem dolgoztak jobban?”

    Németh Miklós vallásosságáról: „…már miniszterelnök korában […] közölte, hogy ő mindig is vallásos érzületű volt, és egyházától lélekben sohasem szakadt el. Hogy emelkedhetett akkor ilyen magasra egy olyan rendszerben, amely az ateizmust az államvallás rangjára emelte?”

    Antikommunista beállítottságáról: „…(néhány nappal államelnökké választása előtt), elregélte a 16 óra riporterének, hogy ő eszmélkedése óta antikommunista volt ugyan, mégis mindig megtalálta a Kádár-rendszerben azokat az embereket, akik segítették előmenetelét. Miféle gerincroppantó mutatványokat kell végeznie egy antikommunistának, aki a kommunista ranglétrán halad fölfelé?”

    Az 1989–1990-es évadban Eörsi István Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából című darabjának bemutatóján Németh Miklós meglepő megjegyzése: „Kár, hogy csak most láthatjuk ezt a darabot. Miért nem pár évvel korábban mutatták be? »Azért – feleltem –, mert önök nem engedélyezték volna.« A miniszterelnök szó nélkül sarkon fordult, és elsietett.”

    Reagálás:

    • Népszava, 2000.12.21. Veér András: Miért kedvelem Németh Miklóst?
    • 168 óra, 2001.04.19. (16.szám) Juszt László: Elméje válogatja

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2004.03.19. Bauer Tamás: Vannak érvek

  • 2000.12.13. Magyar Nemzet, Berényi Szabolcs: Látványsajtó
    BALRAZÁRVA

    A baloldali, liberális sajtó elemzése, mely fő eszközének a megfellebbezhetetlen állításokat tartja.

    „Eörsi István a Magyarországot a nyugati sajtóban lejárató cikkek és emberek listája kapcsán: »Orbánkövérszájer úr legfőbb törekvése az, hogy társadalmunk pluralista struktúráját a monolitikus hatalomgyakorlás kőkemény tartalmával töltse meg. (...) A jobboldali hatalom hazaárulókkal kedveskedik söpredékének, ha bajban érzi magát. (...) Ki ne tudná, hogy listákat elnyomó rendszerek készítenek állampolgáraikról? (...) Orbánkövérszájer úr belpolitikai eszközökkel már nem kényszeríthető az európai normák betartására.«”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.12.08. (49.szám) E.I.: Előre, visszafelé! 

  • 2000.12.13. Népszabadság, Hírek

    Írók tartanak felolvasást saját műveikből a PALATINUS IRODALMI ESTEN a Benczúr-házban.

    A felolvasáson részt vesz többek közt Eörsi István. A Palatinus-díjak is kiosztásra kerülnek.

  • 2000.12.13. Népszava, Valachi Anna: Aki csak a barátai könyveit szeretné megjelentetni
    Kőrössi P József a Palatinus és a noran kiadó műhelytitkairól és a benne lakó kétféle emberről

    Luca-napi irodalmi estet tart a Palatinus Könyvkiadó. Ebből az alkalomból beszélgetés Kőrössi P. Józseffel, a kiadó vezetőjével. Az esten írók olvasnak fel műveikből. Átadják az újonnan alapított Palatinus-díjakat. Kiadói programjuk vállaltan szubjektív. A kedvelt szerzők között megemlíti többek közt Eörsi Istvánt. Fotó

  • 2000.12.15. (50.szám) Neue Zeitung, H. Rudolf: Gedichte und Gedanken

    A magyarországi német kisebbség gyenge nyelvi állapota a könyörtelen asszimiláció és az erőszakos kiutasítás következménye. Engelbert Rittinger erről írt „Tollat fogtam…” című versében. A nyelvoktatás válságának aktualitása. Josef Michaelis (1955) és Robert Becker (1970) verses és prózai műveikkel a kortárs magyar–német irodalom arcát formáló szerzők közé tartoznak. Mindkét szerző a magyarországi németség sajátos problémáit vizsgálja, és világos formában ad nekik egyértelmű tartalmat. Becker a hazától való elidegenedés folyamatában végét jelzi, amely számára a világosan meghatározott „talán” veszély és annak kifejeződése pontjáig fajult. (Nincs egyedül ezzel a véleménnyel. „Egyetlen értelmiségi csoport sem érzi magát igazán otthon Magyarországon” – mondja Eörsi István, feltárva a helyzetet.) Göncz Árpád kijelentette, hogy az országban nem alakult ki konfliktusmegoldó kultúra, és nem biztos, hogy a törvényalkotás hozzájárul az emberi jogok és az emberi méltóság megerősítéséhez. Jelzéseik félreérthetetlenek – a figyelem hiánya Michaelis munkájában és a határozott elfordulás Beckerében.

  • 2000.12.18. Magyar Hírlap, Csákány György: Gyűjtőpártok dilemmái

    Részlet. Az MSZP lapít, nem vállalja fel a konfliktusokat a népszerűtlen ügyekben.

    „Az MSZP a romakérdésben is a diszkrét lapulás taktikáját követi. Az SZDSZ-t legalább a két fenegyerek (Eörsi és TGM) nyilatkozatra kényszerítette a VII. kerületi ügyben.”

  • 2000.12.18. Népszava, E.I.: Pallag és Pintér
    Mondom a magamét

    Publicisztika az olajmaffiáról. Pallag László állítása szerint az összes párt érintett. Eörsi szerint ez nevetségessé teszi Pallagot. „Mondhatjuk tehát: felelőtlen méregzsák. mérlegelésre és különbségtételre képtelen, kudarcaiból nem tanuló pukkancs paprikajancsi. Csakhogy hiába mondunk ki róla efféle ítéletet, ha arra a kérdésre, hogy létezik-e olajmaffia, határozott »Igen!«-nel kell felelnünk… ” Az igazság kiderítésére létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságot feloszlatták. Pallag a nyilvánosság előtt maffiózónak nevezte Pintért, aki ekkor hazudott, mégis belügyminiszter maradhatott, majd beperelte Pallagot, amit Pintér meg is nyert. Pallag további pereket helyezett kilátásba. „Tovább táncol elefántként közéletünk porcelánboltjában.”

  • 2000.12.19. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom... (Változik-e a természetünk)

    A korrupcióról.

    „…az a szellem, amely arra bírja a hatalomhoz közel állókat, hogy elvegyék azt, ami »jár nekik«, a szocialista időkből származik, s az MSZMP-s Németh-kormány idején csusszant át a rendszerek között. Németh bizonyos értelemben anakronisztikus a magyar politikában, nem hiába írja róla a más irányban elfogult Eörsi István a Népszabadságban, hogy hozzá képest »Horn Gyula, mint stiliszta, egy Kosztolányi«. Úgy vélem, szocialista hagyomány folytatódik, még akkor is, ha alkalmasint kisgazda is a tolvaj.”

    Az idézet nem Eörsi Istvántól, hanem Tamás Gáspár Miklóstól való!

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.11.11. Tamás Gáspár Miklós: A történet vége – Nincs a rendszerünkben

  • 2000.12.21. Népszava, Veér András: Miért kedvelem Németh Miklóst?

    Reflexió Eörsi István Németh Miklósról szóló cikkére. Veér szerint Eörsi arányt tévesztett Németh Miklós ellen írott cikkében.

    „Olyasmit kritizál legutóbbi cikkében érthető szubjektivitással, amiről maga is többször elgondolkodhatna, ha az önismeret valamilyen fokán, akár a legalacsonyabb szintjén szeretné régebbi cselekedeteit, ötvenes évekbeli mondatait patikamérlegre vagy akár egy durvább mérlegre – mondjuk egy mázsára – rátenni. […] Mindezt azonban nem vádként írom le, csupán azért, mert azt gondolom, hogy hozzá tartozik az igazsághoz akkor is, ha a későbbiekben – 1956-ban – pálfordulás következett be jó pár, ma is közvéleményt formáló értelmiséginél. […] De aki felismerte, hogy cselekedni lehet, az Németh Miklós volt. Valójában vele kezdődött a rendszerváltás, akár tudomást veszünk erről, akár nem.”

    Előzmény:

    • Népszava, 2000.12.11. E.I.: Miért nem kedvelem Németh Miklóst? Mondom a magamét

    Reagálás:

    • 168 óra, 2001.04.19. (16.szám) Juszt László: Elméje válogatja

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2004.03.19. Bauer Tamás: Vannak érvek

  • 2000.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Erotikus tanulmányok

    Vers.

  • 2000.12.22. Népszabadság, Vásárhelyi Mária: A lista maga az üzenet

    Pellengéren a sajtó címmel a Spiegel írása a magyarországi kontrollcsoport tevékenységéről. A Magyar Nemzet külföldi tudósítókat tartalmazó listája. Orbán korábbi listáján Eörsi István és Haraszti Miklós.

    „Az Orbán Viktor fényképével illusztrált rövid írás szerint »mennél inkább közelednek az április 7-re kitűzött parlamenti választások, annál kevésbé tétovázik az Orbán Viktor kormányfő körül tömörülő Fidesz tábora a hatalom megőrzését szolgáló eszközök kiválasztásában. A kormányhoz közel álló Magyar Nemzet nemrég körözőlevélhez hasonlatos tálalásban állított pellengérre tíz külföldi tudósítót névvel, munkaadóval.«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.12.05. Uj Péter: Hosszú lejárat
    • Népszabadság, 2000.12.22. Vásárhelyi Mária: A lista maga az üzenet (és az itt felsorolt cikkek)
    • Szombat, 2001.01.01. Moyses: Kettős mérce a „hazaárulásban”
    • Magyar Demokrata, 2001.01.25. (4.szám) Székely Kecskés János: Ki feszül föl a szivárványra? Krasznai: Magyar himnusszal a gázkamrákba
    • Magyar Nemzet, 2002.01.09. Kontroll Csoport: Tucatnyi ellentmondásos véleményformáló – Nincs a rendszerünkben
    • gondola.hu, 2002.01.20. MTI: A Der Spiegel ferdítései a Kontroll Csoportról
    • Der Spiegel, 2002.01.21. Ungarn. Presse am Pranger

    Reagálás:

    • Kisalföld, 2002.01.21. (17.szám) Pellengéren a sajtó
    • Magyar Hírlap, 2002.01.21. MH-összefoglaló: Pellengérre állított EU-laptudósítók közös válasza?
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: ORBÁN-LISTA

  • 2000.12.23. Magyar Hírlap, E.I.: Bölcselkedés a bölcsességről

    Publicisztika. Az erősebb kutyáról, az idős emberről, az ügynökről, a bölcsességről. Brecht „Történetek Keuner úrról” című könyve: nemet mondás csendben, önmagunk feladása nélkül.

    „Egyszóval így is mondhatunk nemet – gondolta a korosodó ember –, nem csak kétségbeesetten üvöltve. Ha nem tagadjuk meg magunkat, akkor egy ideig akár a rosszat is szolgálhatjuk. Az erősebb kutya csak addig élvezheti a kutyakisasszonyok kegyét, míg fel nem fordul végelgyengülésben. Egge úr távlatokban gondolkodott, szívós aszkézisét igazolta az idő.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Várad, 2002.02.szám E.I.: Bölcselkedés a bölcsességről
    • Fáklya – Bihari Napló, 2002.07.20. Ismét jelentkezett a Várad
    • Magyar Nemzet, 2002.08.28. Haklik Norbert: Ady Endre és a nagyváradi kávéházak

  • 2000.12.27. Tolnai Népújság, SZÁ: A meg nem érkezés öröme
    DéBéla késni indul: a versben és a valóságban is

    Beszélgetés Dicső Zsolttal DéBéla késni indul című kötetéről.

    „A hátsó borítón Eörsi István méltatása olvasható. A neves író, költő, így méltatja Dicső Zsolt alkotásait: »DéBéla (...) késni indul. Bízhatunk sikerében. Előbb-utóbb elkésik és ez jó: nincs miért tülekedni. És még jókor késik: a késést nem késte le. Láthatja az iparkodó hátakat és örülhet, az övé nincs köztük.«”

    Kapcsolódó cikk:

    • susannicon.blogspot.com, 2011.01.14. Susannia Planet: Dicső Zsolt: DéBéla késni indul

  • 2000.12.30. Magyar Nemzet, Vincze S. Tamás: A lista visszásságai

    Olvasói levél. Pető Iván letagadta, hogy apja egykor az ÁVH kötelékében dolgozott, mégsem távozott a parlamentből, és még ő mondja, hogy az Orbán-kormány a Kádár-rendszerre emlékezteti.  

    A Magyarországot „lejárató” újságírók listája. Elítéli azokat az értelmiségieket, akik bárminemű sajtóinformációt adnak a külföldnek, mivel „…ízes hazugságaival kampányol saját országa érdekei ellen.” Eörsi említése.

  • 2000.12.szám 2000, Margócsy István: EÖRSI ISTVÁN: SZÖGEK
    Összegyűjtött versek 1952–2000
    Margináliák

    Könyvkritika a szerző kollégáinak megjegyzéseivel.

    • Az írás megjelent Margócsy István: Margináliák - 2000 című kötetben is. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Reagálás:

    • 2000, 2001.01.szám E.I.: Tisztelt Szerkesztőség
    • Népszava, 2009.08.15. Ambrus Judit: Egy eltépett szűz gyönge öltönyén 

  • 2000.12.szám Színház, Tarján Tamás: Milflőr
    JOHANN NEPOMUK NESTROY: A TALIZMÁN

    Színikritika a Katona József Színházban bemutatott Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán című darabról. Fordította és a dalokat írta: Eörsi István – rendezte: Máté Gábor. Fotó: jelenet az előadásból

    „… nem Nestroy újrafelfedezésére, hanem egy játékos estére ültünk be. Eörsi István ebadta fordítása és dalszövegei is az elmozdítás irányába hatnak.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét. 

  • 2000.16.zeit.de, Brückenschläge. Von Buda nach Pest. Die zwei Gesichter einer Stadt: Unterwegs mit einem Dichter und einer Designerin.

  • 2000.38.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, Haraszti Miklós: Civil kurázsitól civil forradalomig: a magyar szamizdat két évtizede
    SZAMIZDAT

    Túlpartról (DOKUMENTUM) részletek egy 1978-as interjúkötetből.

    A magyar szamizdat története megírásának története. A 0,1% című kötet. Indigó, tamizdat és butik. A Magyar Füzetek, a szamizdat-butik ifjabb Rajk László lakásán, és a besúgók. Kenedi János gyűjteménye, a Profil. Kovács András gyűjteménye, a Marx a negyedik évtizedben. Kis János, Márkus György és Bence György műve, az Antikapital, más néven az Überhaupt. Saját, Darabbér című kötete, és pere. Konrád György és Szelényi Iván műve, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. A Napló. 1977-től a szamizdat új hulláma. A SZETA megalakulása, a Független Egyetem előadásai, a Bibó-emlékkönyv. A nyolcvanas évek és a demokratikus ellenzék, és 1981 őszétől a Beszélő megjelenése, az AB Független Kiadó. Szamizdatperek előkészületei 1983-ban. A szamizdat témái az „első”  nyilvánosságban. Az ellenzék Alternatív Kulturális Fóruma. Az 1985-ös jegyzőkönyv a monori kempingben rendezett találkozóról. 1986-ban az 1956-os forradalom emlékére szervezett ülés. 1987-ben Lakitelek. A Mozgó Világ és a Tiszatáj. 1980-ban a Kései bevezetés a kádárizmusba című saját könyve. 1989-ben legális lett a Beszélő.

    „Ellentétben Lengyelországgal, a hazai irodalom Magyarországon keveset termelt a szamizdat számára. Konrád György, Petri György, Eörsi István, Csalog Zsolt kivétel volt.”

  • 2000.38.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, Rab Irén: Egy berlini beszélgetés Petri Györgyről

    Petri György temetésének napján Berlinben a Klessmann Anna által szervezett irodalmi összejövetelen Dalos György, Eörsi István, Esterházy Péter, Mora Terézia, Zilahy Péter megemlékeztek Petri Györgyről. Felelevenítették Petrivel kapcsolatos emlékeiket, verseket olvastak fel. A Petrinek összedobott pénz története, amikor megfosztották a Móricz Zsigmond-ösztöndíjtól. Ivási szokásairól és okosságáról, önsajnálata hiányáról. DAAD- ösztöndíjáról.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.