EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.01.szám 2000, E.I.: Tisztelt Szerkesztőség,

    Margócsy Eörsi Szögek című kötete bírálataihoz fűz megjegyzést, a Versdokumentumok részhez. Nemes Nagy Ágnesről és Kosztolányiról.

    „Nemes Nagy Ágnes a védett vadak közé tartozik. Egyetlen sorát sem illik bírálni bocsánatkérő gesztusok, és a bírálat élét azon nyomban tompító jelzők és konjunktívuszok nélkül.”

    Előzmény:

    • 2000, 2000.12.szám Margócsy István: Eörsi István: Szögek. Margináliák

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2009.08.15. Ambrus Judit: Egy eltépett szűz gyönge öltönyén 

  • 2001.01.szám Beszélő (Folyóirat – január), Rádai Eszter – Mink András: A Gerlóczy utcától a Gerlóczy utcáig
    Hegedűs B. Andrással Rádai Eszter és Mink András beszélget

    A Merlin Színházban készült beszélgetés szerkesztett változata. Részlet a beszélgetés Hegedűs B. börtönéveiről szóló részéből.

  • 2001.01.szám Criticai Lapok, Földes Anna: A TUDÓS FELELŐSSÉGE
    Brecht: Galilei élete
    Düsseldorfer Schauspielhaus

    A hazai, a német és a svéd színházak Brecht-bemutatóiról (Galilei élete). A Düsseldorfer Schauspielhaus vendégjátéka az Unió-fesztiválon

    „Hogy védhetetlenül és menthetetlenül igaza van Eörsi Istvánnak, aki szerint »Brecht hazai népszerűtlenségének olyan okai is vannak, amelyek nem valamely adott történelmi szituációban, hanem egész történelmünk nyomorúságában keresendők«, mert késve és összekutyulódva jelentkező konfliktusaink »születésük pillanatától kezdve jelezték, hogy nem köszörűkőre, hanem tompító és csorbító bánásmódra vágynak«. (Magánbeszéd Brechtről, Színház, 1998. február.)”

    • Bertolt BRECHT: Színházi tanulmányok (Fordította: Eörsi István, Imre Katalin, Vajda György Mihály, Walkó György.) című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A Bertolt Brecht: Munkanapló című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1998.02.szám, E.I.: Magánbeszéd Brechtről
    • Magyar Hírlap, 1998.02.14. Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr
    • Magyar Nemzet, 1998.02.16. Osztovits Ágnes: Szembenézünk-e a múlttal?
    • Magyar Hírlap, 1998.02.17. Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni. Végh Alpár válasza
    • Fejér Megyei Hírlap, 1998.02.19. g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata
    • Criticai Lapok, 2001.01.szám Földes Anna: A TUDÓS FELELŐSSÉGE
    • Literatura, 2007.04.szám Kiss Gabriella: Elidegenítés – elmesélés – eltávolodás
    • Literatura, 2014.03.szám Kiss Gabriella: A hiány tradícióképző ereje: a Philther-projekt Brecht-olvasata 

  • 2001.01.szám Kafka, E.I.: A helymeghatározás buktatói

    Politikai esszé.

    „Mot itt állunk, közép-európaiak, keletiségünk roppant poggyászával a Nyugat kapujában. A fordulat óta a térség egy részében kiépült, vagy kiépülőben van egy eurókonform gazdasági és politikai modell. A keletiségtől meg nem zavarodott koponyák tudják nálunk, hogy ennek a törekvésnek egyetlen reális alternatívája van: a lesüllyedés a harmadik világ színvonalára.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Neue Zeitung, 2001.03.09. (10.szám) Monika Lutsch: Europa jenseits von Wirtschaftsprognosen, Aktienkursen und Versicherungspolicen
    • Élet és Irodalom, 2001.04.06. (14.szám) E.I.: Jelentés magyarellenes ösztöneimről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Heti Válasz, 2001.06.08. (9.szám) R. P.: Európa újratervezése
    • Híd, 2001.10.szám KRÓNIKA

  • 2001.01.szám Kortárs, Kolozsvári Papp László: Földgomb

    Évezredbúcsúztató publicisztika. Mi történt a világban? USA és a környezetvédelmi világkonferencia. A Föld ökológiai egyensúlyának megbomlása. Bush és Gore pereskedése. Sztálin, Hitler és Lenin. A százéves háború. Az antifasiszta harc, a kommunizmus és a demokrácia, a fasiszta veszély – ami a szerző szerint nincs. Vásárhelyi Mária cikke az ÉS-ben a tévéről és Bayer Zsoltról. Szerinte Vásárhelyi mindenkit lefasisztáz, aki nem ért vele egyet. Soros György pénze és az Élet és Irodalom. A film gyászolása. Eörsi István említése.

  • 2001.01.szám Új Holnap, Jánossy Lajos: Két könyv
    Witold Gombrowicz: Napló (1953-1956)

    Könyvkritika.

    „… Eörsi István külön könyvet, olvasónaplót szentelt Gombrowits Naplóinak, Időm Gombrowitscsal címmel.”

    Eörsi könyvének címe helyesen: Időm Gombrowiczcsal.

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2001.02–03.szám Kortárs, Kolozsvári Papp László: Romváros

    Publicisztika Erdély leghíresebb városáról, Kolozsvárról, az ottani helyzetről. Faludy György Afrikához hasonlította Kolozsvárt. A román elnökválasztás és a magyar sajtó a fasisztázásával. Polémiája Hegyi Gyulával.

    „Ez a fasizmus, a nem légből kapott, hanem a tőrőlmetszett, kedves Vásárhelyi Mária, TGM, Eörsi István (Berlinből), vadimi vétetés, funari kunkorodás!”

  • 2001.02–03.szám Literatura, Pomogáts Béla: Az irodalom mint intézmény
    Irodalmi életünk az elmúlt évtizedben

    Részlet a tanulmányból. Az Írószövetségről.

    „A szövetség ilyen módon ma is a leginkább egyetemes és leginkább tekintélyes írószervezet, amely kevés kivétellel valamennyi jelentékeny magyar írót tagjaként tarthatja számon. (Az utóbbi évtizedben közülük csupán Csurka István, Eörsi István, Moldova György és Spiró György hagyta el a szövetséget, részben politikai, részben személyes indokok miatt, viszont a korábban kilépettek közül többen is visszatértek, így Hernádi Gyula is.)”

  • 2001.02–03.szám Múltunk, Tóth Eszter Zsófia: Révész Sándor: Egyetlen élet. Gimes Miklós története

    Könyvkritika Révész Sándor kötetéről.

    „A börtönből kijuttatott üzenetek közül valószínűleg Angyal Istváné a legszélesebb körben ismert. De ennek oka Eörsi István »átadó szerepe«, és az, hogy a rendszerváltás után a 301-es parcella Jovánovics György-féle emlékműve az ő végakaratát faragta egy képzőművészeti alkotásba. (Angyal István végrendelete: »Nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel együtt voltunk és akikkel együtt térünk meg.« Eörsi István: Egy klasszikus tragédia körvonalai. In:Angyal István saját kezű vallomása. Bevezető: Pesti Szalon Könyvkiadó, 1991. 22. o.)”

    • Az Angyal István Saját kezű vallomása című kötet adatait megtekintheti az az Eörsi István / Kötetek/ Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1991.04.05. (14.szám) E.I.: Egy klasszikus tragédia körvonalai (I)
    • Élet és Irodalom, 1991.04.12. (15.szám) E.I.: Egy klasszikus tragédia körvonalai (II.)
    • Népszabadság, 1991.06.01. Balogh Ernő: Magyar kommünár 
    • Magyar Nemzet, 1991.06.03. Kertész Ákos: Szent vagy őrült?
    • Múltunk, 1995.04.szám Eörsi László: Angyal István saját kezű vallomásai (1956. december) (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat a cikkeknél, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.


  • 2001.02.01. (1.szám) Napút, Timár György: „Um das Reimes willen”
    Győrei Zsolt Morgenstern-fordításairól

    Könyvkritika Christian Morgenstern Összes Bitódalai című fordításkötetről. Válogatta és szerkesztette Győrei Zsolt, összeállítója Hunyadi Csaba. A kétnyelvű kötet huszonhárom műfordító munkáját tartalmazza. Erős bírálat Győrei fordításairól.

    „Akadt, akinek erejét szemlátomást meghaladta a feladat (Hetényi-Heidlberg Ernő); akadtak, akik korrektül, ám kevés invencióval dolgoztak; voltak viszont bravúros teljesítmények is (Eörsi István, Hárs László, Kalász Márton, Kálnoky László, Katona Tamás, Márton László, Molnár Imre, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Lőrinc, Tótfalusi István). Ez utóbbiak azok, amelyek miatt megkerülhetetlen a kérdés: okvetlenül szükséges volt-e a válogató-szerkesztő-fordítónak ezeket egy, általában kevésbé sikeres saját variánssal megfejelnie.”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 2001.02.01. (5.szám) 168 óra, Juszt László: Liberális párt a politikai piacon

    Beszélgetés Pető Ivánnal. Fotó

  • 2001.02.01. (5.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Játs(s)szunk Máraival?
    Miért is ne?

    Idézetek Márai-kötetekből. Lovas szerint ma a polgári oldalhoz tartozna Márai. Márai szövegei mögé bújtatott antiszemita fröcskölés annak ürügyén, hogy Esterházy Pétert Márai-díjjal tüntették ki. Márai felhasználása politikai célokra.

    „Ha élne, nyilván nem lenne párttag, ellentétében az eszdéeszes politruk írókkal (Konrád, Eörsi és társaik), de hogy melyik oldallal rokonszenvezne, az talán nem kétséges.”

  • 2001.02.01. (5.szám) Magyar Demokrata, Tamáska Péter: Hidegvérrel 2.
    A puha diktatúra kemény játékai

    Politikai perek, ítéletek a rendszerváltás előtt. Példák dokumentumok a Kádár-korszakból.

    „Eörsi István átiratában az Elektra, az eltemettetés drámája vádbeszéddé vált a kádárizmus ellen, ám Nagy Imre és társai temetési ceremóniájában sok megőrződött a kommunista vezérek gyászszertartásainak a hatalomátadást is jelképező voltából.”

  • 2001.02.01. Népszabadság, E.I.: Végel László hatvanéves

    Születésnapi köszöntő. Egy makró emlékiratai című regényéről, kisebbségi létéről, a nacionalizmussal való szembenállásáról, Jugoszlávia politikájáról. Fotó

    „A kisebbségi ember európai küldetésének paradigmája Végel László számára egy szóban foglalható össze: Újvidék.”

  • 2001.02.01. Népszava, Irodalmunk Grazban

    Rövidhír. A Collegium Hungaricum rendezte irodalmi heteken felolvasást tart mások mellett Eörsi István is.

  • 2001.02.02. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rigmusok Witold Gombrowicz úr Operett című színpadi víziójáról a Kaposvári Színház publikumának

    Vers.

  • 2001.02.05. Magyar Nemzet, Balogh Zsigmond: A válaszadás lehetősége
    Lex Pokol, lex Göncz és a Vásárhelyi-família

    Schmidt Mária sajtó-helyreigazítási pere a Magyar Hírlap ellen vitákat váltott ki, melyek kritizálták a Legfelsőbb Bíróság ítéletét. Utalás Eörsi Állami csatamezők – Magyarország kacskaringós útja Európába címmel a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent írására.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2001.01.04. Rólunk írták 2001. január 4-én
    • Magyar Nemzet, 2001.01.04. Ruff: Eörsi külföldről támadja a kormányt
    • friweb.hu, 2001.01.05. sl: És még csak nem is szégyenkezik...
    • 168 óra, 2001.01.11. (2.szám) 168 óra január 2. – január 8. Frankfurter Allgemeine
    • Magyar Nemzet, 2001.02.23. Kovács Mária: Pszeudoliberális csatamezők
    • Magyar Nemzet, 2001.03.06. Tóth Gy. László: Amikor a gyűlölség lép a mérvadó kritika helyébe
    • Magyar Nemzet, 2001.04.25. Lovas István: Likvidáljuk Orbánt!
    • budapestsun.com, 2001.05.03. Foreign reporters criticized for „bias”

  • 2001.02.05. Népszava, E.I.: Egy happy end tragikuma
    Mondom a magamét

    Publicisztika. Horn Gyula, Orbán Viktor és Übü papa (Torgyán József). Mit tesz Orbán, amikor Torgyán kényelmetlenné válik számára?

    „Aki vele lép politikai nászra, az nem kockáztat kevesebbet, mint hogyha harapós lóval próbálná ki az orális szex örömeit. […] Hányán csodálják majd, hogy miniszterelnökünk a demokrácia érdekeit a koalíció érdekei fölé helyezi! Nem azt a felelőtlen politikust látják majd benne sokan, aki összeállt Übü papával, hanem Szent Györgyöt, aki hárommillió forint miatt lenyesi a sárkány hét fejét.”

  • 2001.02.06. Népszabadság, Tandori Dezső: Eörsi István dalszövegezései

    Könyvkritika Eörsi István: Szögek című verskötetéről, verseinek politikusságáról. Fotó: a könyv borítója.

    „… az 56 után a börtönből kikerült Eörsi nemes emberre valló – és kedvesen bohém – gesztussal igen nehéz helyzetemben segített (például), megosztotta velem munkáit (fordítások; bár ma lenne ilyen valakim). Verseit azonban nem szeretetből szerettem, hanem fura mód: mert Heine, Brecht megújítóját láttam benne (a politikai költő), meg érzelmileg is sokszor meghatottak.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Híd, 1965.02.szám Eörsi István versei. VÁLTOZATOK EGY KÖZHELYRE
    • Népszabadság, 1968.12.20. F. R. Könyvszemle
    • Magyar Hírlap, 1969.01.03. Bogáti Péter: Öt verskötet
    • Hajdú-Bihari Napló, 1969.02.02. Simon Zoltán: Három költő, három világ
    • Új Könyvpiac, 2000.10.01. (10.szám) Tandori Dezső olvasta. Összegyűjtött szögek
    • Népszabadság, 2001.08.10. Tandori Dezső: Azt igen?
    • A témához kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.


  • 2001.02.07. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Szív Ernő [Darvasi László]: Legyen rend

    „Néhány hete az egyik országos napilap publicisztikai rovatában egy újságíró a magyar írók szemére hányta, hogy finnyáskodva tartózkodnak az életbevágó közéleti kérdések megválaszolásától, országos problémák elemzésétől, vagy hogy a magyar írók elefántcsonttornyokban üldögélnek, és tudomást sem vesznek arról az országról, amelyben élnek. Természetesen mindennap lehetne valami elemzést írni Torgyán József fogsoráról, Kövér László bajszáról, vagy Dávid Ibolya járásáról. Lehetne, de minek is. A lap publicistája téved. A mai magyar író foglalkozik ezzel az országgal, véleménye is van, elegendő csak a metszőn elegáns Esterházy Péter, vagy a problematikussága miatt olyannyira fontos Eörsi István publicisztikai munkásságát megemlíteni.”

  • 2001.02.08. (6.szám) Magyar Demokrata, Bognár József: A mérték segédigéi

    Göncz-díj Esterházy Péternek – az író pocskondiázása ez alkalomból. Felháborodása Esterházy irodalmi díjai miatt. A szerző még azzal is eldicsekszik, hogy hat éve egy sorát sem olvasta a „nagy írónak”, „cselédmentalitású”-ként minősíti.

    „Esterházyt csak a nemzeti oldal hülyeségei zavarják. Bezzeg Bauer, Demszky, Dunai, Vancsik, Fodor, Princz, Szekeres, Hujber, Horn, Konrád, Kuncze, Pető, Hack, Tocsik, Rajk, Tribuszer, az Eörsik, a Vásárhelyik stb. (folytassam?) gaztettei, aljasságai nála gyönyörű européer dolgok. [...] Az persze vitathatatlan, hogy Esterházy legalább egy klasszissal jobb író, mint Eörsi, Faludy, Konrád, Kornis és Spiró együttvéve. [...]Végh Antal már 1986-ban megírta, hogy Esterházy csak NB II-es focista.”

  • 2001.02.08. (6.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Posztliberális bájgúnár

    Publicisztika Ungvári Tamás szerepéről.

    „Azért szaladt haza röpke fél órára Amerikából, hogy magyar költőt okítson az alany és az állítmány misztériumára. Egy szusz alatt kioktatta Szabó Dezsőt, Németh Lászlót, Nemeskürtyt, Hernádit, Gyurkovicsot, Csoórit és őrülten blamálta Nádast, Konrádot, Kertészt, mint a hazára dicsőséget hozó mélymagyart. Eörsiről nem is szólva.”

  • 2001.02.09. (6.szám) Élet és Irodalom, Hell István: Szabadság
    – kontra szolidaritás –

    Vita a liberalizmusról. Reagálás Kis János „Liberalizmus Magyarországon – tíz évvel a rendszerváltás után” (Élet és Irodalom, 2000.09.15. 37.szám) című elemző írására, illetve az azt követő vitára.

    Önkormányzati lakást foglaltak el a Király utca 25-ben. A VII. kerületi szabad demokraták döntése nyomán kialakult belvita a liberalizmusról, a pozitív diszkrimináció megítéléséről. Az SZDSZ kiüresítésének és felszámolásának veszélye.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 2000.07.17. E.I.: Mégsem levelet írok
    • Népszava, 2000.07.19. Ungár Klára – Molnár István: Levelet nem érdemes írni
    • Népszava, 2000.07.22. Tamás Gáspár Miklós: Kérdés az SZDSZ-höz
    • Népszava, 2000.07.24. Koromzay Annamária: Egy telefon + Hell István: Lakni emberi jog + Józsa Márta: Kinek nem levele... + Mondatok a hozzászólók leveleiből
    • Hetek, 2000.07.29. Hetek-összeállítás: Csituló hullámok
    • Népszava, 2000.07.31. Magyar Bálint: Szabadság és szolidaritás + Nehéz Posony István: Fedél nélküliek, liberálisok + Falus Péter: Kedves Barátaimhoz! + Reményi Géza: Ha nem írt volna…
    • Népszava, 2000.08.02. Tamás Gáspár Miklós: Menekülni! 
    • Népszava, 2000.08.15. E.I.: Visszapillantás a Király utcából
    • Magyar Demokrata, 2000.08.17. (33.szám) Káosz a Király utcában
    • Élet és Irodalom, 2000.11.17. (46.szám) E.I.: A dogmatikusok
    • Élet és Irodalom, 2001.01.05. (1.szám) Sinkovics Ákos: Kinek a versenye?
    • Élet és Irodalom, 2001.01.19. (3.szám) Ungváry Rudolf: A radikalizmus hiánya
    • Élet és Irodalom, 2001.03.02. (9.szám) Salamon János: A csillagos ég és a morális rend
    • Élet és Irodalom, 2001.03.16. (11.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon I. – Vita utáni gondolatok
    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Liberalizmus Magyarországon II. – Vita utáni gondolatok
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon III. – Vita utáni gondolatok
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július

  • 2001.02.12. Népszava, E.I.: Nyugdíjam ürügyén
    Mondom a magamét

    Publicisztika a régi rendszer áldozatairól. Saját példáján mutatja be, hogy hiába rehabilitálták ’56-ot, a nyugdíjtörvények továbbra is sújtják az egykor elítélteket.

    „Horthy és Kádár népszerűsége jelzi, hogy továbbra is imádjuk a tartós hatalomgyakorlás által legitimált tömeggyilkosokat. […] A spiclikért is élünk-halunk. Törvény emeli a spiclik személyiségi jogait a besúgottakéi fölé. […] 1956. december 9-től 1960. augusztus 19-ig börtönben időztem. Szabadulásom után négy évig nem tudtam elhelyezkedni. Fizikai munkát sem végezhettem, hogy ne mételyezzem az uralkodó munkásosztályt. 1964-ben szerződéses munkaviszonyba léptem az Élet és Irodalommal. Aztán a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja lettem, de innen 1982-ben eltávolítottak, politikai okból, és csak 1989-ben alkalmazhattak újra.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2001.02.22. Ugró Miklós: Eörsi nyugdíja ürügyén

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2001.02.16. E.I.: Egy kínos interjúról
    • Népszabadság, 2001.02.23. Seres László: Egy kínos megnyilatkozásról
    • Népszava, 2001.02.26. E.I.: A gyűlöletről
    • Népszabadság, 2001.03.27. Lantai András: Érveljünk, ne címkézzünk!

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.