EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.01.08. Népszava, E.I.: Csehül állunk
    Mondom a magamét

    Irigylésre méltó a csehországi tömegtiltakozás a független TV-ért. A demokrácia és a „Havlokrácia” kérdései. Mi a helyzet nálunk e téren? Az Orbán-kormány csorbítja a sajtószabadságot, és esély sincs a tömeges ellenállásra.

    „Nem kellene álmélkodnom ezen, hiszen ahányszor a sajtószabadság veszélybe kerül, biztosra vehető, hogy »Valami rothadt az államgépezetben«. […] A »Havlokrácia« a törvények formális tisztelete helyett a demokratikus törvények szellemének megvalósítását szorgalmazza. […] Nálunk, ahol a kormányt balról ellenző erőket arra akarják kényszeríteni, hogy a médiát felügyelő testületekbe a radikálisan jobboldali álellenzékkel közös jelölteket állítsanak, és ily módon maguk biztosítsák ellenfeleik kétharmados többségét, törvényes állapotok híján a havlokrácia sem harapódzhat el. Az Orbán-kormány ugyanis a demokratikus formáknak fittyet hányva csorbítja a sajtószabadságot.”

  • 2001.01.09. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom... (a szent tehenek eltűnnek-e)

    Antall József Mikiegerezését egykor az egész liberális értelmiség magára vette.  Demszky akkoriban az értelmiségi holdudvarról, az SZDSZ-ről és az MSZP-ről, amiért az SZDSZ-ben sokan – köztük Eörsi István, TGM, Mészáros Tamás – megorroltak rá. A szerző szerint ők a szent tehenek. 

  • 2001.01.11. (2.szám) 168 óra, 168 óra január 2. – január 8.

    Részlet. Eörsi István az „Orbán-listáról” a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.  


    „Talán fogcsikorgató önmérsékletre kényszeríthető a gátlásaitól riasztó ütemben megszabaduló miniszterelnök és csapata, ha az Európai Unió és annak közvéleménye nem nézi tétlenül ezt a menetelést, vissza valamilyen félig pártállami, félig balkáni állapot felé."

    Előzmény:

    • Népszabadság Online, 2001.01.04. Rólunk írták 2001. január 4-én
    • Magyar Nemzet, 2001.01.04. Ruff: Eörsi külföldről támadja a kormányt

    Kapcsolódó cikkek:

    • friweb.hu, 2001.01.05. sl: És még csak nem is szégyenkezik...
    • Magyar Nemzet, 2001.02.05. Balogh Zsigmond: A válaszadás lehetősége 
    • Magyar Nemzet, 2001.02.23. Kovács Mária: Pszeudoliberális csatamezők
    • Magyar Nemzet, 2001.03.06. Tóth Gy. László: Amikor a gyűlölség lép a mérvadó kritika helyébe 
    • Magyar Nemzet, 2001.04.25. Lovas István: Likvidáljuk Orbánt! 
    • budapestsun.com, 2001.05.03. Foreign reporters criticized for „bias”


  • 2001.01.11. (2.szám) Magyar Demokrata, Bognár József: A tárgyilagosság bűne
    Szabó Lőrinc Hitler Adolfról

    A „liberálbolsevikok” szerint Szabó Lőrinc legnagyobb bűne, „hogy mint a Magyarország és a Pesti Napló tudósítója, 1939 áprilisában tárgyilagos módon beszámolt Adolf Hitler, Németország akkori kancellárjának egyik beszédéről, illetve szónoki teljesítményéről.”.

    „Problémás” írásai megtalálhatóak a Szabó Lőrinc válogatott prózai írásait tartalmazó kötetben, melynek Bognár a szerkesztője. G. Szabó Lőrinc átadta neki a költő 1939-es berlini előadásának (A stílus és a szellem fő irányai az újabb magyar költészetben, a Hitler, a szónok és a 135 világtörténelmi perc a Kroll Operában) szövegeit is. Bognár szerint nem bűn, hogy Szabó Lőrinc elismeri Hitler szónoki képességeit, miközben csupán tárgyilagos.

    „De az nem bűn, ha más költők – maradjunk csak néhány élőnél –, mondjuk Eörsi Istvántól Határ Győzőn át Csoóri Sándorig Rákosiért vagy a Szovjeteurópáért versben lelkesedik, lelkesedett... és főleg nyilvánvalóan hazudott.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 2001.03.26. E.I.: Kondor Katalin igazsága
    • Magyar Demokrata, 2001.04.05. (14.szám) Lovas István: Növekvő ózonlyukak alatt idegenszívűvé váló ország
    • Népszava, 2001.04.09. E.I.: Különös megdicsőülés
    • Magyar Demokrata, 2001.04.12. (15.szám) Lovas István: Az SZDSZ, gyűlölete gettójában

  • 2001.01.11. Népszabadság Online, Rólunk írták 2001. január 11-én
    Eörsi István a havlokrácia magyarországi hiányáról

    A cseh TV esete és a magyar médiaügyek tálalása a német sajtóban.

    „…irigykedve követi a lapokban a prágai eseményeket, helyesli a tévé megszállását és tapsol a székházfoglalókat támogató sok százezres tüntetői támogatásnak, rámutatva, hogy nem nehéz megtalálni a bűz forrását, amikor valamely tévékuratórium a legerősebb ellenzéki párt jelöltjét a kormánypárt voksaival ülteti az igazgatói székbe. […] a polgárok akkor is szembeszegülhetnek az államhatalommal, ha az nem törvényt, hanem jogot sértve alázza meg. […] A havlokrácia arra törekszik, hogy a törvények pusztán formális tiszteletben tartása helyett, a demokratikus törvények szellemét is betartassa. […] az Orbán-kormány még csak a demokratikus formákra sincs tekintettel, és megcsonkítja a sajtószabadságot.”

    Előzmény:

    • taz.de, 2001.01.11. István Eörsi: Lob der Havlokratie. DIE BESETZUNG DES TSCHECHISCHEN FERNSEHENS IST VORBILDLICH

  • 2001.01.11. taz.de, István Eörsi: Lob der Havlokratie
    DIE BESETZUNG DES TSCHECHISCHEN FERNSEHENS IST VORBILDLICH

    A cseh TV esete és a magyar médiaügyek tálalása a német sajtóban.

    Irigykedve követi a lapokban a prágai eseményeket, helyesli a tévé megszállását és tapsol a székházfoglalókat támogató sok százezres tüntetői támogatásnak, rámutatva, hogy nem nehéz megtalálni a bűz forrását, amikor valamely tévékuratórium a legerősebb ellenzéki párt jelöltjét a kormánypárt voksaival ülteti az igazgatói székbe. A polgárok akkor is szembeszegülhetnek az államhatalommal, ha az nem törvényt, hanem jogot sértve alázza meg. A havlokrácia arra törekszik, hogy a törvények pusztán formális tiszteletben tartása helyett, a demokratikus törvények szellemét is betartassa. Az Orbán-kormány még csak a demokratikus formákra sincs tekintettel, és megcsonkítja a sajtószabadságot.

    Reagálás:

    • Népszabadság Online, 2001.01.11. Rólunk írták 2001. január 11-én. Eörsi István a havlokrácia magyarországi hiányáról


  • 2001.01.12. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bocsánat, Arrogáns leszek

    Vita Seres Lászlóval közjólétről és morálról. Reflexió Seres László: „Egy fontosabb harci kérdésről” (Élet és Irodalom, 2001.01.05. 01.szám) című cikkére. Eörsi elmagyarázza, hogy publicistaként miért arrogáns. Ha Seres nem tartja harci kérdésnek a liberalizmust, akkor vajon mi harci kérdés ma Magyarországon? Seres „morálisan akkor is kétségesnek tartja a jóléti gondoskodást, ha ez megszünteti a köznyomort. […] Azért hemzsegjenek aluljáróinkban és téli parkjainkban a hajléktalanok, azért forduljanak fel éhen milliók a harmadik világban, hogy kielégüljenek Seres László erkölcsi igényei?”

  • 2001.01.12. Magyar Hírlap, Strehó Mária: Kutatni szeret, nem igazgatni
    Hazalátogatott a hetvenéves Hajnal András akadémikus

    Részlet az USA-beli Rutgers kutatóintézet professzorával folytatott beszélgetésből hetvenedik születésnapja apropóján. Nyolc évig ült Eörsi Istvánnal egy padban, s azóta is tartják a kapcsolatot.

  • 2001.01.15. Népszava, E.I.: Népszámlálásra várva
    Mondom a magamét

    Publicisztika. A népszámlálás és a személyiségi jogok. Grespiket szidja, amiért az megálljt parancsolt a külföldiek magyarországi letelepedésének. Az egyházakat is szapulja.

    „Törvényszerű, hogy ahányszor megsérül az állam és az egyházak szétválasztásának polgári alapelve, akadnak közösségek, amelyek tarthatnak a diszkriminációtól. […] A történelmi egyházak ismét jelét adják annak, hogy nem tanultak a történelemből.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2001.01.17. Pilhál György: Más ez az Eörsi
    • Szittyakürt, 2001.05.01. (3.szám) Pilhál György: Más ez az Eörsi

  • 2001.01.17. Magyar Nemzet, Pilhál György: Más ez az Eörsi
    TOLLHEGYEN

    Grespik és a külföldiek földszerzése Magyarországon. Eörsi egy cikkében Grespiket szidja, amiért az megálljt parancsolt a külföldiek magyarországi letelepedésének. Ennek apropóján felidézi Eörsi ’53-as Sztálin-versét. Pilhált Rákosira emlékezteti Eörsi.  Említett cikkében Eörsi az egyházakat is szapulja. Végkövetkeztetés: Eörsi soraiból gyűlölet árad.

    „Elnéztem Eörsi István portréképét az első hasáb legelején. Uramatyám, mennyit változott a kis csibész! Ötvenháromban, amikor versben könnyezte meg a nagybajszú Sztálint, még egész másképpen mutatott. Meg a hangja is más volt. Most mutál. Nevetgél. Igét hirdet. Tenyérbe mászik. Engem néhai Rákosi elvtársra emlékeztet a közíró.”

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Előzmény:
    • Népszava, 2001.01.15. E:I.: Népszámlálásra várva

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Szittyakürt, 2001.05.01. (3.szám) Pilhál György: Más ez az Eörsi

  • 2001.01.18.Magyar Narancs, E.I.: Az ember és a múltja

    (Publicisztika a politológusokról. Kéri László azt jövendölte Orbán Viktorról, hogy nagy vereség esetén kormányférfiból államférfivá magasztosulhat. Eörsi vitatja e megállapítást. Joschka Fischer múltja.)

  • 2001.01.19. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Igaz mértékkel

    Publicisztika. Visszaemlékezés verseire, munkahelyeire, emberekre, helyzetekre, a börtön előtti évekre, a szabadulásra, a Szabad Ifjúságnál eltöltött éveire. A pártállami kultúrpolitikáról, amely túlélte a pártállamot. A kommunista állam „Az apolitikus művészi magatartás elismerését azonban politikai feltételhez kötötte: senki sem bírálhatta a rendszer alapjait.” Petri György költészetéről. Idéz saját 1957-es verséből, melyet a márianosztrai börtönben írt. „Nekem szégyenletes versdokumentumaim után meg kellett írnom becsületemet helyreállító versdokumentumaimat – miközben, úgy gondolom, létrehoztam néhány verset is –, hogy felesleges terhek nélkül, szabadon nézhessek körül.” Igaz mértékkel! című versének idézése, amit később Hollós Ervin uszítónak, ellenségesnek tartott, és amiért Lukács György is megrótta. Mi mindent követett el ellene Hollós Ervin, akihez egy verset is írt Egy gyanakvónak címmel. A vers idézése, ami később az Ütni az ördögöt című kötetében is megjelent.

    • Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Tabajdi Gábor – Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt című kötetből az Eörsi Istvánról szóló részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Reagálás:

    • Heti Világgazdaság (online kiadás), 2008.05.28. Zádori Zsolt: Akik lukat fúrtak a koponyákba, és akik fúrattak

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2000.10.13. (41.szám) Kálmán C. György: A problematikus Eörsi
    • Kritika, 2002.01.szám Rácz I. Péter: Eörsi István: Szögek


  • 2001.01.19. (3.szám) Élet és Irodalom, Ungváry Rudolf: A radikalizmus hiánya

    Vita a liberalizmusról. Reagálás Kis János „Liberalizmus Magyarországon – tíz évvel a rendszerváltás után” (Élet és Irodalom, 2000.09.15. 37.szám) című elemző írására, illetve az azt követő vitára.

    „Eörsi István indokoltan háborodik fel, hogy vannak liberálisok, akik nem akarnak pozitívan diszkriminálni, de azok, aki ma a hidak alatt alszanak, nem biztos, hogy holnap a jólétben kevésbé lesznek fogékonyak a demagógiára, ha nem lesz megfelelő szintű műveltségük.”


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2000.11.17. (46.szám) E.I.: A dogmatikusok
    • Élet és Irodalom, 2001.01.05. (1.szám) Sinkovics Ákos: Kinek a versenye?
    • Élet és Irodalom, 2001.02.09. (6.szám) Hell István: Szabadság – kontra szolidaritás –
    • Élet és Irodalom, 2001.03.02. (9.szám) Salamon János: A csillagos ég és a morális rend
    • Élet és Irodalom, 2001.03.16. (11.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon I. – Vita utáni gondolatok
    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Liberalizmus Magyarországon II. – Vita utáni gondolatok
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon III. – Vita utáni gondolatok

  • 2001.01.20. Magyar Hírlap, Gréczy Zsolt: „Egy darab Magyarország van”
    Négyszemközt Esterházy Péter íróval

    Részlet az Esterházy Péterrel készült interjúból. Kell-e a politikai publicisztika?

    „Eörsi más alkat, jól teszi, hogy mindenre odavág. Az ő hőbörgése nemzeti érték, jót tesz a nemzettudatnak. A hivatásos magyarok is örülhetnének, hogy van valaki, akinek ilyen fontos az ország.”

  • 2001.01.22. Népszava, E.I.: Perújrafelvétel
    Mondom a magamét

    Publicisztika. Csurka Bárdossy László és a Horthy-korszak rehabilitálását kezdeményezi.

    „Csurka István és a MIÉP a történelem ítélete ellen indít perújrafelvételt. Nyugodtan elhatárolhatja magát Szálasitól, hiszen a rehabilitált Bárdossy is alkalmas arra, hogy újra szalonképessé tegye az irredentizmust, a tömeggyilkosságtól sem visszariadó rasszizmust, és a minden egyéb érték fölé emelt nemzet mítoszát. És mit tesznek a legnagyobb kormánypárt politikusai? Sürgetik az Európai Uniót, hogy vegye már fel tagjai közé Magyarországot, de erről a perújrafelvételről nem nyilvánítanak véleményt. Európa, fogadj be bennünket Csurkástól, Bárdossystól – Orbán Viktor ezt üzeni.”

  • 2001.01.23. Népszava, Federico Argentieri: Valamit a korrekt európai sajtóról

    A „Magyarországot és annak kormányát lejárató cikkek” listájáról. A Limes 2000/3. számának Olga Mattera: Antiszemitizmus Orbán Magyarországán című cikke és a kormányzati sajtópolitika stílusa. A Magyar Nemzet cikkei – a helyesbítést válasz nélkül hagyják. Az Unitá jelentősége. A Fideszről: hogyan váltak Bibó-szakkollégistákból előbb radikális demokratákká, majd konzervatív politikusokká?

    „Sőt a párizsi Magyar Füzetek híres 56-os számára is sikerült rábukkannunk, amit a demokratikus ellenzék szamizdatként szerkesztett meg Eörsi István lakásán 1986 decemberében.”

  • 2001.01.25. (4.szám) Magyar Demokrata, Székely Kecskés János: Ki feszül föl a szivárványra?
    Krasznai: Magyar himnusszal a gázkamrákba

    Kommentárok a hét eseményei és a média hírei mentén. Az Index parlamenti beszámolójában lista az ellenzéket lejárató ellenzéki cikkekről. Reflexiók, csúsztatások erre a hírre.

    „Listát állított össze a magyar miniszterelnök, melyben összegyűjtötte az »ellenzéki politikusok és az ellenzékhez közel álló értelmiségiek nyilatkozatait, melyeket a nyugateurópai sajtóban közzé tettek«. Orbán Viktor gyűjteményét a Parlament csütörtöki EU vitanapján mutatta meg képviselőtársainak, de csak távolról A miniszterelnök azt ígérte ugyanis, hogy később minden képviselő kap egy példányt a »magyar demokrácia állapotát kritizáló, országot lejárató cikkek listájából«. Orbán mindezzel azt akarja bizonyítani, hogy az ellenzék nyilatkozataival le kívánja járatni az országot Európában. Az Index információi szerint Bauer Tamás és Eörsi István SZDSZ-es képviselők személyesen kértek Orbántól egy-egy példányt a gyűjteményből, de a kormányfő nem adott nekik soron kívül.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 2000.12.02. Népszava-összeállítás: Orbán-lista: egy a vélemény itthon és külföldön – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2000.12.05. Uj Péter: Hosszú lejárat
    • Népszabadság, 2000.12.22. Vásárhelyi Mária: A lista maga az üzenet
    • Szombat, 2001.01.01. Moyses: Kettős mérce a „hazaárulásban”
    • Magyar Nemzet, 2002.01.09. Kontroll Csoport: Tucatnyi ellentmondásos véleményformáló – Nincs a rendszerünkben
    • gondola.hu, 2002.01.20. MTI: A Der Spiegel ferdítései a Kontroll Csoportról
    • Kisalföld, 2002.01.21. (17.szám) Pellengéren a sajtó
    • Népszabadság, 2002.01.21. Pellengéren a külföldi sajtó
    • Magyar Hírlap, 2002.01.21. MH-összefoglaló: Pellengérre állított EU-laptudósítók közös válasza?
    • Der Spiegel, 2002.01.21. (4.szám) Ungarn. Presse am Pranger
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: ORBÁN-LISTA

  • 2001.01.25. Romániai Magyar Szó, MTI: Gregory Corso: a beatnemzedék egyik képviselője volt

    Nekrológ. Az Üvöltés című antológiában költeményeit Eörsi István és Orbán Ottó fordították.

    • Az Üvöltés. Vallomások a beat-nemzedékről című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2001.01.25.Magyar Narancs, Kulturális hírek (Elhunyt Gregory Corso)

  • 2001.01.26. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Gregory Corso
    (1930-2001)

    Nekrológ. HOGYAN NE HALJUNK MEG című versének idézése.

  • 2001.01.27. Népszabadság, E.I.: Hétköznapi kérdések

    Kérdések január 15 – január 19-éig. Raoul Wallenbergről, Langfelder Vilmosról. Az állam és egyház viszonyáról, Orbán Viktor gyermekeinek megkereszteléséről, Iványi Gáborról, aki megkeresztelt Orbán két gyermekét. Az állami szuverenitásról, melyet sokszor pajzsként használnak. A kapitalizmus korlátozó hatásáról, a nürnbergi törvényszékről. Milosevics és a háborús bűn. A Gyermekrák Alapítvány és az APEH. A kormány meg akarja szigorítani az egyházak bírósági nyilvántartásba vételének feltételeit. A szektákról. 

  • 2001.01.29. Népszava, E.I.: A győzelem jele
    Mondom a magamét

    Publicisztika. Liebmann Katalin, Csúcs László, Lányi Zsolt lázadása Torgyán ellen – okok. Miért pont most lázadtak fel ellene? Cikke végén idézi Arnfrid Astel epigrammáját („A legyek elhagyják / a süllyedő patkányt.”)

    „[Torgyán] Mielőtt egy magát liberálisnak nevező párttal koalícióra lépne, az ország lakosságának liberális patkányok kiirtását ígéri.”

  • 2001.01.30. Magyar Hírlap, Várkonyi Tibor: A Sombart család

    Werner Nicolaus könyve a német weimari köztársaság sorsáról. (Osiris kiadó)

    „Eörsi István érdeme, hogy a Ki kicsoda 2000-es kiadásában rábukkant az árulkodó adatra. Arra, hogy az egyházakhoz most szorgalmasan dörgölőző magyar kormányfő 1986-ban kötött házasságot, de csak hét évvel később, 1993-ban kérte rá az isteni áldást, református létére akkor is metodista lelkész előtt. Ugyanez a szent ember részesítette keresztségben jóval születésük után a gyermekeket, míg a legkisebb leány már a katolikus rítus szerint jegyeztetett be az anyaszentegyházba. Mindegy a hit, a meggyőződés, csak politikai haszon fakadjon belőle.”

  • 2001.01.31. Magyar Hírlap, MTI: Magyar irodalmi hetek Grazban

    Rövidhír. A rendezvénysorozaton felolvasást tart többek között Eörsi István.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.