EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2000.10.09. Népszava, Magyar Judit Katalin: A vörösök igaza

    Színikritika. Nestory: Talizmán – Katona József Színház. Rendező: Máté Gábor, fordítás és dalszövegek: Eörsi István.

    • A témával kapcsolatban további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2000.10.10.Der Tagesspiegel, István Eörsi: Der Hunger als Koch und Retter der Welt. Gesundheit

  • 2000.10.12. (41.szám) 168 óra, Lehet, hogy Demszky lesz az SZDSZ elnöke

    Válogatás a szabad demokratáknál várható személyi változásokról folyó internetes vitából.

  • 2000.10.13. (41.szám) Élet és Irodalom, Kálmán C. György: A problematikus Eörsi

    Könyvkritika. Eörsi István.: Szögek. Összegyűjtött versek 1952-2000

    Eörsi sokműfajiságáról. Miért maradt ki az úgynevezett irodalmi életből? Betiltások, elkobzások, elhallgatások, második nyilvánosságba szorítás. „Tetszik, nem tetszik: Eörsi István publicista, prózaíró, drámaíró, műfordító és költő – nem mellékesen költő, de többek között az. […] Eörsi verseit is publicisztikusan és aktualizálva olvasták.”


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Reagálás:

    • Kritika, 2002.01.szám Rácz I. Péter: Eörsi István: Szögek


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2001.01.19. (3.szám) E.I.: Igaz mértékkel

  • 2000.10.14. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Eörsi két cikkéből idéz a szerző az összeállításában.

    „Vagyis a jobboldali kormányt kritikátlanul kiszolgáló sajtó egyik, jellegtelensége ellenére is igen exponált figurája bebocsáttatást nyer egy olyan lapba, melyet az olvasók mértéktartóan kritikus, ellenzéki szellemisége miatt vásárolnak.”

    „Nem voltunk elég tehetségesek, nem bírtuk szusszal, és ezért még mindig vigyorog rajtunk a Fidesz közeli tolvaj, csaló, pökhendi banda. Nem is csak minket: köztársaságunk törvényes rendjét röhögik ki a nagy hatalmú yuppie-bűnözők. (...) Azért tekintem magasabb rendűnek a konszenzuális demokráciának azt a csökött formáját is, amire Horn Gyula volt képes, mint jelenlegi kis despotánk uralmi rendszerét, mert az ország szerencséjére a távlati gondolkodás nem keresztezte közvetlen uralmi érdekeit. Horn Gyulának csak politikai kihalására kellett volna várni, de Orbán Viktor halhatatlan, mert ötezer sasváriszilárdka várja, hogy a helyébe lépjen.”

    Az egyik dátumot tévesen jelöli meg a cikkíró, a helyes dátumokat az előzménynél találja meg.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000. 07.01. E.I.: Két szék között
    • Magyar Hírlap, 2000. 07.05. E.I.: Egy kínos fejleményről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Magyar Nemzet, 2000.07.05. Csontos János: Bátyák és fiúk
    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Demokrata, 2005.02.03. (5.szám) Gazdag István: Hülyeség nem akadály
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László – Miklósi Zoltán: Mérges olvasók
    • Újnépszabadság, 2022.08.28. Mohácsi János: A kirúgóemberről
    • Újnépszabadság, 2022.11.14. Néhány sor a Magyar Hírlap fejfájára

  • 2000.10.19. (43.szám) Magyar Narancs, Dobrovits Mihály: ünnepfogyatkozás (Egy liberális hiányérzeteiről)

    Publicisztika 1956 emlékéről.

    „Azon sem fogok élcelődni, hogy 1956 hősei, túlélői vagy netán az áldozatok leszármazottai jelen lesznek-e a központi ünnepségeken. 1956 és emléke már rég nem Nagy Erzsébet, Göncz, Mécs, Eörsi és társaik ügye. Csak hosszú és kemény küzdelem árán lehetett ugyan kitessékelni őket a képből, de sikerült. Minél kisebb és kispolgáribb egy ország ugyanis, annál kevésbé van szüksége hősökre.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2000.11.04. Osszián: Kétezer leütés

  • 2000.10.20. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Feladat

    Eörsi megmutatta verseit esztétikatanárának, Lukács Györgynek. Nem beszéltek a versekről, de Feladat című versét eljuttatta az Írószövetségbe, így azt beválogatták a Fiatal Írók Antológiájának első kötetébe. Később, Rajk László letartóztatása után Lukácsra uszították Rudas László filozófust, és megkezdődött a Lukács-vita; így régi tanítványainak többsége nem látogatta tovább óráit. Eörsi azonban továbbra is járt a szemináriumaira, így gyanús hallgatóvá vált. Miért lett Eörsi kommunista? Az „intellektuális” és a „művészi” szembeállítása. Lukács elmélkedése a művészetről, a magyar kultúráról, vitája Babits Mihállyal. Idézetek Eörsi Feladat című a verséből, melynek egyes részeit Lukács ihlette. Déry pozitív kritikát írt róla, de egy irodalomtörténész szerint „Nem véletlen, hogy Dérynek pont az Eörsi verse tetszik, mert ez egy olyan intellektuális elmeszülemény.” „1949 óta írtam jó verseket is, melyekhez mint bűzbombát hajították hozzá az »intellektuális« jelzőt mérvadó és kevésbé mérvadó kritikai tökfejek.” Később A kérdés című verséről mondta egy író, hogy „kitűnő szöveg, de persze nem vers”. Brecht Lösung (Megoldás) című versfordításáról ugyanezt mondták, mire Eörsi ezt válaszolta: „Ha ez neked nem vers, akkor nevezd uborkasalátának.”


    A Fiatal írók antológiája 1. című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.


    Eörsi István: A kérdés című verse az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag. A forradalom és a szabadságharc olvasókönyve című kötetben jelent meg. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2000.10.28. (43.szám) Heti Világgazdaság, Babus Endre: SZDSZ: elnökválasztási kampánynyitó
    Közép-futam

    Demszky Gábor és Fodor Gábor mérkőzik meg december elején az SZDSZ elnöki posztjáért. Esélylatolgatás. Idézetek Demszky kampánynyitó beszédéből. Kell-e választási együttműködés az MSZP-vel? Mi lehet a jelenlegi elnök, Magyar Bálint szerepe a választások után? Demszky „fideszesíteni” akarja az SZDSZ-t.

    „…az egykori demokratikus ellenzék kulcsfigurái közül Konrád György, Rajk László, Haraszti Miklós elment, Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István viszont nem jelent meg Demszky zászlóbontásán. Szent-Iványi Istvánnal és Lotz Károllyal ellentétben nem ment el oda a parlamenti frakcióból Kuncze Gábor és Hack Péter sem.”

  • 2000.10.28. Magyar Hírlap, Gervai András: Finomodik a kín
    Beszélő évek (1957–1968)
    A Kádár-korszak története I. rész
    A Beszélő folyóirat kiadása 2000., 621 oldal

    Könyvkritika az eddigi lapszámok alapján készült összeállításról, a Beszélő évekről (1957–1968). A Kádár-korszak története I. rész. Szerkesztő: Révész Sándor. A szerzők között találjuk Eörsi Istvánt is. 

  • 2000.10.28. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom…
    (mikor higgad le az SZDSZ)

    A súlytalanná vált két pártról, az MDF-ről és az SZDSZ-ről. Szerinte az SZDSZ túlságosan hatalomvágyó volt. „…fő ütőerejük mindig a média volt, amelyben általában úgy jelentek meg, mint intellektuálisan verhetetlen csodalények.”, akiknek alaptermészetükké vált a gyűlölet. „Ezt a gyűlöletet a szabad demokraták kapcsolataik révén sajnos külföldre is kiviszik, bár nyilván tudják, hogy ebből belpolitikai hasznunk nem származhat.”

    A párt „észkombájnjai, fenegyerekei, bárdolatlan írástudói” közé sorolja Eörsi Istvánt is, a sikeresek közé Demszky Gábort, a krakélerek közé Eörsi Mátyást – tőle hosszan idéz. 

  • 2000.10.szám 2000, Dalos György: Frankfurt ’99
    Széljegyzetek egy kudarcos sikerhez

    Részlet. Bán Zoltán András „kétségbe vonta Eörsi István, Konrád György és szerénységem irodalmi teljesítményét.”

  • 2000.11-12.szám (november – december) Kapu, Csapó Endre: Termeszek Európája

    A parlamenti pártokról. A két oldal – MSZP–SZDSZ és FIDESZ–MDF – szembenállásának okairól.

    „Olyan közírók, mint például Eörsi István, nemcsak hogy a Haider-féle pártot minősítették »nácinak«, hanem a magyar jobboldal kimért, visszafogott és világos értékelvű pártját, a Fideszt is. Ha azonban még az FPÖ sem minősíthető sem fasisztának, sem fasisztoidnak, de még csak szélsőségesnek sem, akkor a Fidesz-Magyar Polgári Párt – ha e közírók logikai készsége még minimálisan is épnek tekinthető – soha többé nem vádolható ily igaztalan szavakkal.”

  • 2000.11.01. (6.szám) Szittyakürt, Révffy László: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK

    Eörsi István Sztálin című versének közlése kommentárral.

    „Minden jóérzésű, független gondolkodású és felfogású emberre bízom, hogy a mellékelt »remekművet« melyet az akkor 22 éves, Eörsi István névre hallgató kommunista írt 1953-ban, – amikor a XX. század messze kiemelkedően legnagyobb tömeggyilkosa és diktátora: Josif Viszarionovics Dzhugasvilli, átköltött nevén Sztálin meghalt, – milyen jogon él büntetlenül és van még jelen a mai közéletben, a sajtóban, mint író.”

    Tabajdi Csaba és Bilecz Endre cikkei a Népszabadságban.

    „A »rendszerváltás« elsikkasztása és elárulása folytán a Tabajdiak, az Eörsik, a Bileczek, a Vásárhelyiek, a Bauerok és más kommunisták tovább mérgezik a légkört írásaikkal a színleg átvedlett kommunista szennylapban, a Népszabadságban.”

    • A vers megjelent a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon című könyvben. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1994.01.szám Allen Ginsberg: Záróizom
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Magyar Sajtó, 1994.04.18. (7.szám) Földes Anna: Cinkos újságírás
    • Szittyakürt, 1999.09.01. (9–10.szám) R. L: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Szittyakürt, 2001.05.01. (3.szám) Pilhál György: Más ez az Eörsi
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a SZTÁLIN szót.

  • 2000.11.02. Magyar Szó, Serer Lenke: Időzített bombák

    A tabuként kezelt spicliügyről, a besúgók leleplezéséről, a dossziék megnyitásáról. Tar Sándor esete.

    „Eörsi István kétféle spicliről tesz említést: »A becsületes spicli azt továbbította, ami csakugyan elhangzott. (Hogy áhítoztam az effajta tisztességes besúgók társaságára!) Mások jó pontot akartak szerezni, így hát provokáltak. Ezek az erkölcstelen spiclik, rájuk valóban neheztelek.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1991.05.31. Szente Zoltán: Ügynöklista és alkotmányosság – Nincs a rendszerünkben
    • 168 óra, 1991.07.09. (27.szám) E.I.: Na és?
    • Népszabadság, 1991.07.11. Dániel Ferenc: Borítékolt sorsok – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.07.12. Dr. Bosánszky Lajos–Dr. Lovas István: A demokrácia a törvények uralma – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1991.08.02. Dr. Szente Zoltán: Emberjogi abrakadabrák
    • Vasárnap (Új Szó), 1991.09.06. (36.szám) szűcs: Böngésző
    • Magyar Szó, 1993.05.13. s-r: Jó reggelt!
    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: TAR SÁNDOR.

  • 2000.11.02.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Tokyo Underground

  • 2000.11.04. Magyar Nemzet, Osszián: Kétezer leütés

    Glossza a Magyar Narancsban megjelent Dobrovits Mihály publisztikájával kapcsolatban.

    „»1956 és emléke már rég nem Nagy Erzsébet, Göncz, Mécs, Eörsi és társaik ügye«. Azaz régen nyilvánvalóan az ő ügyük volt, most meg az arcátlan arctalanoké.”

    „A Gönczcel, Méccsel és társaikkal szemben megtalált névtelen hősök, a »pesti srácok« éppen azért alkalmasak forradalmi emléktárgynak, mert arctalanok. (Dobrovits Mihály a Magyar Narancsban)”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.10.19. (43.szám) Dobrovits Mihály: ünnepfogyatkozás (Egy liberális hiányérzeteiről)

  • 2000.11.10. (45.szám) Élet és Irodalom, Sárossi Bogáta: „A könyv mint sorscsapás”
    – Eörsi István két kötetének német fogadtatása –

    Idézetek a német sajtóból Eörsi két kötetéről.

    Időm Gombrowiczcsal. Németre fordította: Hans Skirecki.

    Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve. Németre fordította: Gregor Mayer.


    • Eörsi István: Tage mit Gombrowicz (Időm Gombrowiczcsal) című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István: Hiob und Heine. Passagiere im Niemandslan (Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve) című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a német és/vagy a magyar nyelvű kötetek címét.

  • 2000.11.15. Magyar Hírlap, Földes Anna: A művek fontosabbak

    Bruck András cikkében vádakkal illeti a magyar írókat – ellenérvek. Bruck szerint a magyar írók ódzkodnak a publicisztikától. Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője érvekkel válaszol. „…ki vonná kétségbe mondjuk Orbán Ottó és Eörsi István rendszeresen közölt remek írásainak közéleti töltését? Kertész Ákost, úgy tűnik, bottal sem lehet elverni a közéleti vitakérdésektől, szenvedélye a politika.”

    „Déry Tibor Nagy Imréhez írott levele annak idején állásfoglalás volt, egy változásokat követelő politika nyílt vállalása. De milyen levelet írhat ma Nádas Péter – Surányi Györgynek? Ha rászánja is magát, ki hiszi el, hogy éppen a magyar irodalom európai rangú képviselője tudná kialakítani (vagy akár befolyásolni) a forint csúszó leértékelésének legcélravezetőbb módját és tempóját?”

  • 2000.11.17. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A dogmatikusok

    Vita a liberalizmusról. Kis János „Liberalizmus Magyarországon – tíz évvel a rendszerváltás után” (Élet és Irodalom, 2000.09.15. 37.szám) című cikkéhez és az azóta megjelent reagálásokhoz szól hozzá.

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.01.05. (1.szám) Sinkovics Ákos: Kinek a versenye?
    • Élet és Irodalom, 2001.01.19. (3.szám) Ungváry Rudolf: A radikalizmus hiánya
    • Élet és Irodalom, 2001.02.09. (6.szám) Hell István: Szabadság – kontra szolidaritás – 
    • Élet és Irodalom, 2001.03.02. (9.szám) Salamon János: A csillagos ég és a morális rend
    • Élet és Irodalom, 2001.03.16. (11.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon I. – Vita utáni gondolatok
    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Liberalizmus Magyarországon II. – Vita utáni gondolatok
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon III. – Vita utáni gondolatok

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 2000.07.17. E.I.: Mégsem levelet írok (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 2000.08.02. Tamás Gáspár Miklós: Menekülni! 


  • 2000.11.18. (46.szám) Heti Világgazdaság, Illényi Balázs: A diktatúra szellemi kényszermunkásai
    Agyrajárók

    A Rákosi-diktatúra börtöneiben szakemberek, tudósok dolgoztak a zárkákban a kommunista újjáépítés és iparosítás feladatain. Papp Simon geológus, a MAORT vezérigazgatójának története. Geiger Imre, a Standard Villamossági Rt. vezérigazgatója elvégezte ugyan a rá kiszabott munkát a börtönben, majd 1950. május 8-án hajnalban felakasztották. További esetek leírása. A humán területek kényszermunkásai részére megalakították a börtönben a fordítóirodát, ahol többek között Eörsi István is dolgozott, „aki a börtönben a fordítások mellett számos – elsősorban börtönélményeit dokumentáló – verset írt (ezek egy részét 1988-ban közre is adta Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplójában).”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című köteteinek (szamizdat, első kiadás – legális, második kiadás – javított, harmadik kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2000.11.23. Népszabadság, E.I.: Jelentés a hold udvarából

    SZDSZ-elnökválasztás. Demszky Eörsit az SZDSZ holdudvarához sorolja, ez ellen emeli fel szavát Eörsi.

    „sasváriszilárdok”

    „A holdudvarozás mint az értelmiségellenes érzület metaforikus kibimbózása egyébként populista párthoz inkább illene, mint liberális gyülekezethez. […] Ahhoz, hogy pártom oltárán még saját gondolataimat is feláldozzam, homo sapiensből – jól bevált politikai kategóriámmal élve – sasváriszilárddá kell laposodnom. […] A MIÉP pedig rosszul, szemérmetlenül titkolt szövetségben a Fidesszel mérhetetlenül több kárt okoz zsenge demokratikus kultúránknak, mint a perifériára szorult MSZMP.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.10.20. Kéri J. Tibor – Pogonyi Lajos: Arra készülök, hogy leváltsuk Orbánt – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 2000.12.01. Haraszti Miklós: Kétpólusú bokazene
    • Magyar Nemzet, 2000.12.01. Stefka István: Csurkának vannak még töltényei
    • Magyar Nemzet, 2000.12.09. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Demokrata, 2005.04.07. (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2001.06.15. Kéri J. Tibor–Pogonyi Lajos: SZDSZ: Véget ért a kétfrontos harc
    • Népszabadság, 2002.09.02. Pogonyi Lajos: Szükség van az értelmiségi holdudvarra 
    • origo.hu, 2002.03.11. origo: Sasvári Szilárd (1964, Szolnok) – Fidesz

  • 2000.11.30. (48.szám) 168 óra, Marczinus Sándor: A liberálisok törődjenek bele...

    Olvasói levél a liberális pártpolitikusokról.

    „… telitalálat Eörsi István 1998-ban Orbán Viktorról írt jellemzése, melynek a fényében Fodor Gábor szinte anti-Orbánként manifesztálódik.”


    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.07.22. Eörsi István: Szakmai nehézségeim Orbán Viktorral

  • 2000.11.30.Magyar Narancs, Demszky

  • 2000.11.Győri Paragrafus, Farkas Dénes: In memoriam Petri György

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.