Cikkek
-
2000.11.01. (6.szám) Szittyakürt, Révffy László: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
Eörsi István Sztálin című versének közlése kommentárral.
„Minden jóérzésű, független gondolkodású és felfogású emberre bízom, hogy a mellékelt »remekművet« melyet az akkor 22 éves, Eörsi István névre hallgató kommunista írt 1953-ban, – amikor a XX. század messze kiemelkedően legnagyobb tömeggyilkosa és diktátora: Josif Viszarionovics Dzhugasvilli, átköltött nevén Sztálin meghalt, – milyen jogon él büntetlenül és van még jelen a mai közéletben, a sajtóban, mint író.”
Tabajdi Csaba és Bilecz Endre cikkei a Népszabadságban.
„A »rendszerváltás« elsikkasztása és elárulása folytán a Tabajdiak, az Eörsik, a Bileczek, a Vásárhelyiek, a Bauerok és más kommunisták tovább mérgezik a légkört írásaikkal a színleg átvedlett kommunista szennylapban, a Népszabadságban.”
- A vers megjelent a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon című könyvben. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
Előzmény:
- Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
Kapcsolódó cikkek:
- Kritika, 1994.01.szám Allen Ginsberg: Záróizom
- Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
- Magyar Sajtó, 1994.04.18. (7.szám) Földes Anna: Cinkos újságírás
- Szittyakürt, 1999.09.01. (9–10.szám) R. L: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
- Szittyakürt, 2001.05.01. (3.szám) Pilhál György: Más ez az Eörsi
- További kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a SZTÁLIN szót.
2000.11.02. Magyar Szó, Serer Lenke: Időzített bombák
A tabuként kezelt spicliügyről, a besúgók leleplezéséről, a dossziék megnyitásáról. Tar Sándor esete.
„Eörsi István kétféle spicliről tesz említést: »A becsületes spicli azt továbbította, ami csakugyan elhangzott. (Hogy áhítoztam az effajta tisztességes besúgók társaságára!) Mások jó pontot akartak szerezni, így hát provokáltak. Ezek az erkölcstelen spiclik, rájuk valóban neheztelek.«”
Kapcsolódó cikkek:
- Népszabadság, 1991.05.31. Szente Zoltán: Ügynöklista és alkotmányosság – Nincs a rendszerünkben
- 168 óra, 1991.07.09. (27.szám) E.I.: Na és?
- Népszabadság, 1991.07.11. Dániel Ferenc: Borítékolt sorsok – Nincs a rendszerünkben
- Népszabadság, 1991.07.12. Dr. Bosánszky Lajos–Dr. Lovas István: A demokrácia a törvények uralma – Nincs a rendszerünkben
- Népszabadság, 1991.08.02. Dr. Szente Zoltán: Emberjogi abrakadabrák
- Vasárnap (Új Szó), 1991.09.06. (36.szám) szűcs: Böngésző
- Magyar Szó, 1993.05.13. s-r: Jó reggelt!
- A témához kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: TAR SÁNDOR.
2000.11.02.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Tokyo Underground
2000.11.04. Magyar Nemzet, Osszián: Kétezer leütés
Glossza a Magyar Narancsban megjelent Dobrovits Mihály publisztikájával kapcsolatban.
„»1956 és emléke már rég nem Nagy Erzsébet, Göncz, Mécs, Eörsi és társaik ügye«. Azaz régen nyilvánvalóan az ő ügyük volt, most meg az arcátlan arctalanoké.”
„A Gönczcel, Méccsel és társaikkal szemben megtalált névtelen hősök, a »pesti srácok« éppen azért alkalmasak forradalmi emléktárgynak, mert arctalanok. (Dobrovits Mihály a Magyar Narancsban)”
Előzmény:
- Magyar Narancs, 2000.10.19. (43.szám) Dobrovits Mihály: ünnepfogyatkozás (Egy liberális hiányérzeteiről)
2000.11.10. (45.szám) Élet és Irodalom, Sárossi Bogáta: „A könyv mint sorscsapás”
– Eörsi István két kötetének német fogadtatása –Idézetek a német sajtóból Eörsi két kötetéről.
Időm Gombrowiczcsal. Németre fordította: Hans Skirecki.
Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve. Németre fordította: Gregor Mayer.
- Eörsi István: Tage mit Gombrowicz (Időm Gombrowiczcsal) című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
- Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- Eörsi István: Hiob und Heine. Passagiere im Niemandslan (Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve) című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a német és/vagy a magyar nyelvű kötetek címét.
2000.11.15. Magyar Hírlap, Földes Anna: A művek fontosabbak
Bruck András cikkében vádakkal illeti a magyar írókat – ellenérvek. Bruck szerint a magyar írók ódzkodnak a publicisztikától. Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője érvekkel válaszol. „…ki vonná kétségbe mondjuk Orbán Ottó és Eörsi István rendszeresen közölt remek írásainak közéleti töltését? Kertész Ákost, úgy tűnik, bottal sem lehet elverni a közéleti vitakérdésektől, szenvedélye a politika.”
„Déry Tibor Nagy Imréhez írott levele annak idején állásfoglalás volt, egy változásokat követelő politika nyílt vállalása. De milyen levelet írhat ma Nádas Péter – Surányi Györgynek? Ha rászánja is magát, ki hiszi el, hogy éppen a magyar irodalom európai rangú képviselője tudná kialakítani (vagy akár befolyásolni) a forint csúszó leértékelésének legcélravezetőbb módját és tempóját?”
2000.11.17. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A dogmatikusok
Vita a liberalizmusról. Kis János „Liberalizmus Magyarországon – tíz évvel a rendszerváltás után” (Élet és Irodalom, 2000.09.15. 37.szám) című cikkéhez és az azóta megjelent reagálásokhoz szól hozzá.
Reagálás:
- Élet és Irodalom, 2001.01.05. (1.szám) Sinkovics Ákos: Kinek a versenye?
- Élet és Irodalom, 2001.01.19. (3.szám) Ungváry Rudolf: A radikalizmus hiánya
- Élet és Irodalom, 2001.02.09. (6.szám) Hell István: Szabadság – kontra szolidaritás –
- Élet és Irodalom, 2001.03.02. (9.szám) Salamon János: A csillagos ég és a morális rend
- Élet és Irodalom, 2001.03.16. (11.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon I. – Vita utáni gondolatok
- Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Liberalizmus Magyarországon II. – Vita utáni gondolatok
- Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon III. – Vita utáni gondolatok
Kapcsolódó cikkek:
- Népszava, 2000.07.17. E.I.: Mégsem levelet írok (és az itt felsorolt cikkek)
- Népszava, 2000.08.02. Tamás Gáspár Miklós: Menekülni!
2000.11.18. (46.szám) Heti Világgazdaság, Illényi Balázs: A diktatúra szellemi kényszermunkásai
AgyrajárókA Rákosi-diktatúra börtöneiben szakemberek, tudósok dolgoztak a zárkákban a kommunista újjáépítés és iparosítás feladatain. Papp Simon geológus, a MAORT vezérigazgatójának története. Geiger Imre, a Standard Villamossági Rt. vezérigazgatója elvégezte ugyan a rá kiszabott munkát a börtönben, majd 1950. május 8-án hajnalban felakasztották. További esetek leírása. A humán területek kényszermunkásai részére megalakították a börtönben a fordítóirodát, ahol többek között Eörsi István is dolgozott, „aki a börtönben a fordítások mellett számos – elsősorban börtönélményeit dokumentáló – verset írt (ezek egy részét 1988-ban közre is adta Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplójában).”
- Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című köteteinek (szamizdat, első kiadás – legális, második kiadás – javított, harmadik kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
2000.11.23. Népszabadság, E.I.: Jelentés a hold udvarából
SZDSZ-elnökválasztás. Demszky Eörsit az SZDSZ holdudvarához sorolja, ez ellen emeli fel szavát Eörsi.
„sasváriszilárdok”
„A holdudvarozás mint az értelmiségellenes érzület metaforikus kibimbózása egyébként populista párthoz inkább illene, mint liberális gyülekezethez. […] Ahhoz, hogy pártom oltárán még saját gondolataimat is feláldozzam, homo sapiensből – jól bevált politikai kategóriámmal élve – sasváriszilárddá kell laposodnom. […] A MIÉP pedig rosszul, szemérmetlenül titkolt szövetségben a Fidesszel mérhetetlenül több kárt okoz zsenge demokratikus kultúránknak, mint a perifériára szorult MSZMP.”
Előzmény:
- Népszabadság, 2000.10.20. Kéri J. Tibor – Pogonyi Lajos: Arra készülök, hogy leváltsuk Orbánt – Nincs a rendszerünkben
Reagálás:
- Népszabadság, 2000.12.01. Haraszti Miklós: Kétpólusú bokazene
- Magyar Nemzet, 2000.12.01. Stefka István: Csurkának vannak még töltényei
- Magyar Nemzet, 2000.12.09. Tóth Gy. László: Szembesítés
- Magyar Demokrata, 2005.04.07. (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták
Kapcsolódó cikkek:
- Népszabadság, 2001.06.15. Kéri J. Tibor–Pogonyi Lajos: SZDSZ: Véget ért a kétfrontos harc
- Népszabadság, 2002.09.02. Pogonyi Lajos: Szükség van az értelmiségi holdudvarra
- origo.hu, 2002.03.11. origo: Sasvári Szilárd (1964, Szolnok) – Fidesz
2000.11.30. (48.szám) 168 óra, Marczinus Sándor: A liberálisok törődjenek bele...
Olvasói levél a liberális pártpolitikusokról.
„… telitalálat Eörsi István 1998-ban Orbán Viktorról írt jellemzése, melynek a fényében Fodor Gábor szinte anti-Orbánként manifesztálódik.”
Előzmény:
- Népszabadság, 1998.07.22. Eörsi István: Szakmai nehézségeim Orbán Viktorral
2000.11.30.Magyar Narancs, Demszky
2000.11.Győri Paragrafus, Farkas Dénes: In memoriam Petri György
2000.11.manuskripte, Hedwig Wingler: István EÖRSI erzählt die Geschicten von HIOB UND HEINE für uns 1
2000.11.manuskripte, Hedwig Wingler: István EÖRSI erzählt die Geschicten von HIOB UND HEINE für uns 2
2000.11.manuskripte, Hedwig Wingler: István EÖRSI erzählt die Geschicten von HIOB UND HEINE für uns 3
2000.11.manuskripte, Hedwig Wingler: István EÖRSI erzählt die Geschicten von HIOB UND HEINE für uns 4
2000.11.manuskripte, Hedwig Wingler: István EÖRSI erzählt die Geschicten von HIOB UND HEINE für uns 5
2000.11.szám Ezredvég, Wirth Ádám: Az eltévedt lovas, avagy az értelmiség útvesztése
Az értelmiségi elit és a rendszerváltás. Az értelmiség felelőssége, különböző csoportjainak vetélkedése a rendszerváltás babérjainak learatásáért. Valójában osztályérdekek húzódnak a háttérben, s a korábbi illúziók szertefoszlottak. Az értelmiség szerepéről és felelősségéről az értelmiségi elit önértékeléséről. Idézetek többek közt Eörsitől és Kis Jánostól.
„Az értelmiség szerepéről és felelősségéről kibontakozó vitában megfogalmazott másik vélemény szerint (lásd Kis János tanulmányát a Beszélőben, Eörsi István vitacikkét az ÉS-ben) csupán a hajdani »demokratikus ellenzék« nagyságát bizonyítja, hogy annak képviselői 1989 döntő pillanataiban képesek voltak hihetetlen gyorsasággal szakítani romantikus tévhiedelmeikkel«.”
Kapcsolódó cikkek:
- Élet és Irodalom, 2000.04.28. (17.szám) E.I.: A demokratikus ellenzék és a kapitalizmus (és az itt felsorolt cikkek)
- Beszélő, 2000.03.szám Kis János: A demokratikus ellenzék hagyatéka – Nincs a rendszerünkben
2000.11.szám Mozgó Világ, Berkes Erzsébet: Parókamóka
Színikritika. Johann Nepomuk Nestory: Talizmán című darabja a Katona József Színházban. Fordította és a dalszöveget írta: Eörsi István – rendezte: Máté Gábor.
2000.12.01. (38.szám) Köznevelés, D. Magyari Imre: „Játszhatatlan” darab – remek előadásban
SzemleNestori: A Talizmán című darabjáról. Katona József Színház, fordító: Eörsi István.
2000.12.01. (4.szám) Parnasszus, Bánki Éva: A halott szerelmesek földjén
(Federico García Lorca galego költeményei)Federico García Lorca verseinek elemzése. Versrészletek Eörsi István fordításában.
2000.12.01. (48.szám) Élet és Irodalom, Seres László – Vágvölgyi B. András: Gombhoz a kabátot
– Válaszút előtt a Szabad Demokraták Szövetsége –Riport. Beszámoló az SZDSZ két kampányrendezvényéről: Demszky Gábor vitaestje Tölgyessy Péterrel a Marczibányi téri művelődési házban 2000. november 20-án és Fodor Gábor elképzelései november 24-én a Vista Kávéházban. A mondanivaló látszólag ugyanaz, valójában két világ csap össze, s minkettőnek van ellentábora.
Kis János tiltakozása a neki tulajdonított mondatok miatt. Seres és Vágvölgyi válaszában megkövetik Kis Jánost, amiért hibát vétettek.
Eörsi István fontolgatja visszavonulását a pártélettől.
2000.12.01. Magyar Nemzet, Stefka István: Csurkának vannak még töltényei
A MIÉP elnöke szerint minden pártot le akarnak húzni a mocsárba, ahol az MSZP vanBeszélgetés Csurka Istvánnal a MIÉP országos gyűlése előtt. A MIÉP-et támadják – Eörsi István is – rasszistának, antiszemitának, idegengyűlölőnek nevezik.
„– Eörsi István legutóbb azt írta, hogy a MIÉP titkolt szövetségben van a Fidesszel. – Beteges lelkek ezek, nem tudok mást mondani. Ha szövetségben volnánk, akkor azt miért kellene titkolni?”
Előzmény:
- Népszabadság, 2000.11.23. E.I.: Jelentés a holdudvarából
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.
2000.12.01. Magyar Nemzet, Szarka Ágota: Kilakoltatás politikai felhangokkal
A monori kilakoltatás miatt a Roma Polgárjogi Alapítvány tiltakozó demonstrációt szervezett, amelyen politikusok és közéleti személyiségek is megjelentek. Helyszíni beszámoló. Fotó
„Miközben a munkások a rendőrsorfal között kihordják a család ingóságait a teherautóhoz, Eörsi István bekiabál: »Szégyen és gyalázat, annak is, aki ezt elvégzi, annak is, aki ezt engedélyezte. Az egész országnak!« Mikor a rendőrök vezetője elmondja, hogy utasításra vannak itt, Eörsi rögtön replikázik: »Ezt mondták 1944-ben is, amikor marhavagonokba rakták a népet!«”
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.