EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2000.06.szám Színház, Koltai Tamás: Az emberi kedély méhe
    A HEILBRONNI KATICA KAPOSVÁRON ÉS DÜSSELDORFBAN

    Színikritika. Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica, avagy a Tűzpróba – kaposvári Csiky Gergely Színház – dramaturg: Eörsi István és Ruttkay Zsófia, rendező: Réthly Attila (f. h.). A kaposvári és a Düsseldorfer Schaüspielhaus (rendező: Jürgen Gosch) előadás összehasonlítása. Fotó: jelenetek az előadásokból

  • 2000.07-08.szám Criticai Lapok, Balogh Géza: Hamlet, magyar királyfi

    A Hamlet Arany-fordítása után három új fordítás vizsgálata: Eörsi Istváné, Mészöly Dezsőé és Nádasdy Adámé.

  • 2000.07–08.szám Beszélő (Folyóirat – július – augusztus), Péterfy Gergely: Beszélő hónapok
    2000. május 16. – június 16.

    Részlet. Eörsi említése.

  • 2000.07–08.szám Jelenkor, Krónika

    1) Az Ünnepi Könyvhét rendezvénysorozatában a József Attila Kör hajóján többek között Eörsi István olvasott fel műveiből – közreműködött Máté Gábor.

    2) A PÉCSI BAGOLYFÉSZEK Könyvesbolt beszélgetéssorozatának vendége volt Eörsi István is.

  • 2000.07.01. Népszabadság, E.I.: Két szék között

    Reflexió Tölgyessy Péter: „Háborús észjárás igazgat. Az Orbán-kormány első két éve című cikkére.

    „Nem voltunk elég tehetségesek, nem bírtuk szusszal, és ezért még mindig vigyorog rajtunk a Fidesz közeli tolvaj, csaló, pökhendi banda. Nem is csak minket: köztársaságunk törvényes rendjét röhögik ki a nagy hatalmú yuppie-bűnözők.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.10.12. E.I.: Tölgyessy Péter fordulata
    • Népszabadság, 2000.06.24. Tölgyessy Péter: Háborús észjárás igazgat. Az Orbán-kormány első két éve – nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2000.07.05. Csontos János: Bátyák és fiúk
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Mozgó Világ, 2002.03.szám Ripp Zoltán: Renitensek a listán

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben és a reagálásban megjelölt cikkek felsorolásánál.

    2000.07.01. Népszabadság, E.I.: Két szék között
  • 2000.07.05. Magyar Hírlap, E.I.: Egy kínos fejleményről

    Elek Istvánnak ezentúl rovata lesz a Magyar Hírlapban, amit Eörsi kínos fejleményként értékel. „…egy jobboldali szerzőnek ad otthont, ráadásul olyannak, aki hivatali beosztásánál fogva sem hangoztathat a miniszterelnökétől eltérő véleményt.” Elek első cikkében „Lovas Istvánt megdorgálja antiszemitizmusa miatt, R. Székely Juliannát pedig lehordja, amiért magát Csoóri Sándort merészelte megbírálni. […] Helyes-e zsidózni szellemileg és morálisan? Kifizetődő-e, érdemes-e zsidózni praktikus szempontból? […] csak azért dorgálja meg őt, amiért antiszemita állításaiból antiszemita következtetéseket von le.”

    R. Székely Juliannáról: „»kedves Julianná«-nak, és »kedves hölgy«-nek nevezi ellenfelét […] R. Székely Julianna életművének belátható közelében nincs tőkesúly, ezért a kedves hölgy fogja be a száját. Így érvel nagyon a hajlamai ellenére Elek.” Idézetek Csoóritól a Magyarok Világszövetsége közgyűlésén elmondott beszédéből a nemzeti egységről.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Magyar Hírlap, 2000.07.03. Elek István: Lovas Istvánnak és R. Székely Juliannának – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László–Miklósi Zoltán: Mérges olvasók
    • Újnépszabadság, 2022.08.28. Mohácsi János: A kirúgóemberről
    • Újnépszabadság, 2022.11.14. Néhány sor a Magyar Hírlap fejfájára

    2000.07.05. Magyar Hírlap, E.I.: Egy kínos fejleményről
  • 2000.07.05. Magyar Nemzet, Csontos János: Bátyák és fiúk
    Születési kiváltság-e kommunistázni?

    A kormányzat félidejének elemzése az ellenzék sajtójának tükrében. Mi zavarja Csontost a kormányzat félidőjét elemző ellenzéki írásokban? „…az egyik legmilitánsabb atamán, Eörsi István mégis keserűen állapítja meg a Népszabadságban: »Nem voltunk elég tehetségesek, nem bírtuk szusszal, és ezért még mindig vigyorog rajtunk a Fidesz közeli tolvaj, csaló, pökhendi banda«”. Szerinte Eörsi az ötvenes évek modorában ír, és a lényeg az, hogy Orbánnak mennie kell. Gerő András és Seres László között nemzedéki vita van. Farkasházy szárszói találkozójáról, a kommunistázásról.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.07.01. E.I.: Két szék között

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1998.10.12. E.I.: Tölgyessy Péter fordulata
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Mozgó Világ, 2002.03.szám Ripp Zoltán: Renitensek a listán

  • 2000.07.06. (27.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Az Ausztria elleni szankciók gyökerei VI.
    A Frankfurti Iskolától a mai Brüsszelig
    Az ellenség: populista, latensen fasiszta, rasszista és antiszemita

    A Frankfurti Iskola hatása a ’68-as nemzedék gondolkodására, „akik ma döntéshozók az állami életben, a gazdaságban, a politikában, az oktatásban és a médiában [...] Például az Ausztria-ellenes szankciókat tartják fenn és dolgozzák meghozzá a közvéleményt. Ennek elengedhetetlen része az a szélsőséges antifasizmus, amelynek módszereit és alapjait a Frankfurti Iskola mestereitől tanulták. [...] Állandó fegyvertárukhoz tartozik a polgári-konzervatív táborból jövő politikai másként gondolkodók besározása populistákként, látens fasisztákként, rasszistákként vagy antiszemitákként. [...] A fasizmus és az antiszemitizmus politikai bunkóját – amelyet az elsőrangú író, Martin Walseroly joggal kifogásolt – ők már hagyományosan alkalmazták. Igazi őspatkányok voltak, mint Eörsi István – Alan Ginsberg végbél eulógiájának magyar barátja és fordítója – mondaná (illetve írta e cím alatt a posztkommunista Népszabadságban Tom Kennedyről).”.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve az AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2000.07.06. (27.szám) Magyar Fórum, Varga Imre: Európa a büfében

    Összecsapások a Fővárosi Közgyűlésben, amit a szabaddemokraták provokálnak. Schuster Lóránt felszólalásában idézte Eörsi Élet és Irodalomban megjelent mondatait: „Semmi közünk a zsidógyűlölethez, mit ránk ken pár fészkébe piszkító, kozmopolita firkász, sanda, tetves és hazaáruló zsidó.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.05.19 (20.szám) E.I.: Cáfolat – Lovas Istvánnak, hódolattal

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2000.06.22. Lovas István: Mi folyik a Rubicon medrében?
    • Magyar Narancs, 2000.06.29. E.I.: Séta egy incidens körül
    • Magyar Demokrata, 2000.08.03. (31.szám) Lovas István: Kádár: Le a szemlélőrojttal!
    • Havi Magyar Fórum, 2000.09.01. (9.szám) Dr. Makkay János: Magyarország Európa közepén (5.)
    • Magyar Demokrata, 2005.11.03. (44.szám) Szalay Károly: Kegyeltek és kegyvesztettek

  • 2000.07.07. (27.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Beszélgetés a buszon

    Próza. Beszélgetés egy Nagyváradról Izraelbe kivándorolt nővel.

  • 2000.07.07. Magyar Nemzet, Osszián: Kétezer leütés

    Kerényi Imre Népszabadságban megjelent – a színházkritikusok és a színházművészettel foglalkozó –  írásával kezdi Lukács Györgyöt elítélő cikkét Osszián: „S az sem biztos, hogy a filozófus jó népbiztos: Lukács György csendbiztos korában lövetett. [...] Ha csakis Eörsi Istvánra hagyatkoznánk a kiválóság megítélésében, minden bizonnyal még szobrot is kéne állítanunk neki.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.07.05. Kerényi Imre: Apolló és Dionüszosz – Nincs a rendszerünkben

  • 2000.07.10. Magyar Hírlap, Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza

    Eörsi nem ért egyet azzal, hogy Elek István rovatot kapott a Magyar Hírlapban. Nádai, az Amerikai Magyar Népszava főszerkesztője viszont Eörsivel nem ért egyet ebben. Az R. Székely Juliannával kapcsolatos részekkel viszont egyetért, „otromba kirohanásnak” tartja Elek mondatait.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2000.07.03. Elek István: Lovas Istvánnak és R. Székely Juliannának – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2000.07.05. Eörsi István: Egy kínos fejleményről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László–Miklósi Zoltán: Mérges olvasók
    • Újnépszabadság, 2022.08.28. Mohácsi János: A kirúgóemberről
    • Újnépszabadság, 2022.11.14. Néhány sor a Magyar Hírlap fejfájára

  • 2000.07.13. (28.szám) 168 óra, Nádas Sándor: A talizmán

    Színikritika Nestroy darabjáról.

    „… Eörsi invenciózus fordítása meg szellemes versei…”, Máté Gábor rendezése, bemutató a Szentendrei Teátrumban. Fotó

  • 2000.07.13. (28.szám) Magyar Demokrata, Bencsik András: Barikádok között
    Európát nem a rasszizmus vagy a nacionalizmus feléledése fenyegeti, hanem a bolsevizmusé

    Elek István Lovas Istvánnak, a rádió Vasárnapi Újság című műsorában felolvasott jegyzetét bíráló cikket vitt be a Magyar Nemzet szerkesztőségébe, melyben rasszistának, antiszemitának nevezi Lovas Istvánt. A lap nem közölte cikkét, ezért elvitte a Magyar Hírlaphoz, ahol meg is jelent. Cikke végén a szerkesztő megjegyezte, hogy Elek sorozatát ezután lapjukban jelentetik meg. A lap publicistái ezek után támadásba lendültek. Idézetek.

    „Eörsi István, a Cápalátogatás című felejthetetlen vers alkotója terjedelmes publicisztikában vesézi ki Eleket, s kéri rajta számon – egyébként teljes joggal –, hogy ha már lenácizza Lovast, akkor mi a fene az, hogy »Helyes-e zsidózni szellemileg és morálisan? Kifizetődően érdemes-e zsidózni praktikus szempontból?« Eörsi ugyancsak helyreutasítja Eleket, mert bírálni merészelte a lap üdvöskéjét, majd szónoki kérdéssel zárja sorait: »Kedves Magyar Hírlap, gondolom, tudod, mi a különbség egy szerkesztőség és egy kocsma között? A kocsmába az megy be, akinek kedve szottyan erre (legfeljebb a cigányokat tuszkolják ki onnan manapság), a szerkesztőség pedig műhely, mely közös célokat tűz maga elé. Értelmezhetem úgy a dőlt betűs közleményt Elek István írása alatt, hogy a közös célokba immár beletartoznak az ő céljai is? És ha igen, akkor ebből milyen további következtetések vonhatók le?«”

    Elek István rovata a Magyar Hírlapban.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • Magyar Hírlap, 2000.07.03. Elek István: Lovas Istvánnak és R. Székely Juliannának – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2000.07.05. E. I.: Egy kínos fejleményről  

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László – Miklósi Zoltán: Mérges olvasók
    • Újnépszabadság, 2022.08.28. Mohácsi János: A kirúgóemberről
    • Újnépszabadság, 2022.11.14. Néhány sor a Magyar Hírlap fejfájára

  • 2000.07.13. Magyar Hírlap, Elek István: A fogadtatás
    Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István

    Elek István rovata a Magyar Hírlapban. A lapban megjelent első cikkéből hiányoznak mondatok, stiláris változásokat hajtott végre a szerkesztő – Szále László –, és még nem is tájékoztatta erről. Ezen fel van háborodva, mivel a cenzúrázás miatt hozta el rovatát a Magyar Nemzettől. Vitája a lap munkatársaival az R. Székely Juliannáról írtak miatt. Őt épp a Csoóri Sándorról írt mondatai tüzelték ellene. Ki mindenki írt azóta ellene cikket (Eörsi István is).

    Komlósi Zsolt olvasói levelében Eörsivel ellentétben a Magyar Hírlap szerkesztési elvével ért egyet.

    További cikkek, olvasói levelek ezen az oldalon: Veér András: Óvatosság vagy félelem? (A lap hozzáállásáról.) – Kocsi Ilona: Döntés előtt – döntés után (Főszerkesztőként írja le álláspontját Elek lapban szerepeltetéséről.) – Szále László: Appendix (Idézi azokat a mondatokat, amelyeket szerkesztőként húzott Elek cikkéből.) – Tornai András: Ami igazán húsba vágó (Olvasói levél) – Kovács András: Cinkos, aki néma (Olvasói levél) – Lengyel Balázs: A színvonal számít (Olvasói levél).

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2000.07.03. Elek István: Lovas Istvánnak és R. Székely Juliannának – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 2000.07.05. E.I.: Egy kínos fejleményről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László–Miklósi Zoltán: Mérges olvasók
    • Újnépszabadság, 2022.08.28. Mohácsi János: A kirúgóemberről
    • Újnépszabadság, 2022.11.14. Néhány sor a Magyar Hírlap fejfájára

  • 2000.07.14. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tövisek virág nélkül

    Feltündöklik egy magyarázat

    Kocsis Zoltán szerint az 1977-es „szolidaritási nyilatkozat, amelyet Pavel Kohoutnak, a csehszlovákiai Charta ’77 egyik bebörtönzött ügyvivőjének címeztek, – és amelyet ő is aláírt – »erősen kompromisszumos szöveg volt«”, és ezt az értékelését most is fenntartja. Pilinszky kifogásolta ezt az akciót, ő is kompromisszumosnak tartotta a szöveget. Az 1957-es tiltakozószöveget (Népszabadság, 1957.09.05.), amelyben 170 író követelte, hogy az ENSZ vegye le napirendjéről a magyar ügyet, viszont aláírta.

    Egynemű közeg

    Bayer Zsolt Nyakig a Rubiconban című cikke Vásárhelyi Máriának (Magyar Nemzet, 2000.06.20.), aki kifogásolta, hogy Bayer meg akart verni egy újságírót. Bayer szerint viszont Haraszti Miklós meg akarta verni Szentmihályi Szabó Pétert, Rajk és Demszky pedig Csurkát pofozta volna fel. Vásárhelyi Máriának a Népszavában megjelent, Körmendy-Ékes Juditról szóló írásába is beleköt Bayer, de Vásárhelyi elmagyarázza, hogy cikke másról szól, mint amit Bayer állít. Ez hamisítás. Bayer György Péter titokban átadott kazettájáról is mesél, amiben az szerepel, hogy „a Tilos Rádió valamelyik műsorvezetője igen ízléstelenül azon élcelődik, hogy Körmendy-Ékes Judit gyereket szült Orbán Viktornak.” Orrfacsaró Bayer árulásozó cikke, miközben Orbánnal, Kövérrel és Áderrel közösen döntötték el, hogy átáll a Népszabadsághoz, Elek Istvánt pedig beépítették a Magyar Hírlaphoz.

    A fenyegetés

    Orbán Viktor a magyar-amerikai utazási egyenlőségről. Tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Nem volt hajlandó találkozni a Bertelsmann-cég vezető képviselőjével, mert a cégnek tulajdonrésze van a magyar RTL Klubban. Az Európai Uniónak feltételeket szab belépésünkkel kapcsolatban, és kijelenti, hogy az EU-n kívül is van élet. Haideréket támogatja, és Csurkával is hajlandó együttműködni a kormányon maradás érdekében.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2000.07.21. (29.szám) György Péter: A közönség figyelmébe
    • Élet és Irodalom, 2000.07.28. (30.szám) Ragaszkodom egy jelzőhöz

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77

  • 2000.07.15. Népszabadság, Bächer Iván: Kulturális sikerdíjak

    A szakmai zsűri az évad legjobb előadásának minősítette a Vígszínház operáját (rendezője: Ascher Tamás, fordító: Eörsi István), az évad legjobb zenei vezetőjének járó oklevelet és tájpénzt kapott az alkotó, amit nem bírt elkölteni. Egy jogdíjat is örökölt „kereken bruttó 73 forint, amelyből 66 forint volt az adóalap, 26 forint az adó, kifizetésre került 47 forint […] Az államalapítást ünneplő Magyarországon, a fesztiválok, a sztárvendégek és a nemzeti színházak országában ennyi a sikerdíj – ha valódi magyar kultúráról van szó.”.

  • 2000.07.17. Magyar Nemzet, Osszián: Kétezer leütés

    Murányi Marcell Hócipőben megjelent írása egy mondata idézésével kezdődik a cikk. Vajon minden szövegkörnyezetben szalonképes-e egy tréfa? Eörsi István említése.

  • 2000.07.17. Népszava, E.I.: Mégsem levelet írok

    A VII. kerületi romák kilakoltatásáról. Király u. 25 – önkényes lakásfoglalók kilakoltatása – hajléktalanok – romák jogai. Szabó Zoltán VII. kerületi MSZP-s polgármester megállapodott a Roma Polgátjogi Alapítvánnyal, hogy senkit sem tesznek ki az utcára. Kósáné Kovács Magda határozott fellépése. Koromzay Annamária szabad demokrata alpolgármester és a szociális iroda vezetője közölték az érintett családokkal, hogy átmeneti szálláson helyezik el őket, és aki ezt nem fogadja el, azt kilakoltatják. A felajánlott átmeneti szállások hátrányai. A törvényalkotó, Juharos Róbert nyilatkozata. Idézetek a Koromzay Annamáriával készült interjúból az Erzsébetváros című újság június 28-i számából.

    „Koromzay Annamária nyilatkoztából MIÉP-es bűz árad. […] Ha nincsenek szociális meg emberi jogaik, akkor nem kellene-e talán koncentrációs táborba csukni őket? Kedves pártom, nem ez következik-e Koromzay nevű tisztségviselőnk nagy empátiára valló megállapításából?”

    Reagálás:

    • Népszava, 2000.07.19. Ungár Klára – Molnár István: Levelet nem érdemes írni
    • Népszava, 2000.07.22. Tamás Gáspár Miklós: Kérdés az SZDSZ-höz
    • Népszava, 2000.07.24. Koromzay Annamária – Farkas Jenő: Egy telefon + Hell István: Lakni emberi jog + Józsa Márta: Kinek nem levele… + Mondatok a hozzászólók leveleiből
    • Hetek, 2000.07.29. Hetek-összeállítás: Csituló hullámok
    • Népszava, 2000.07.31. Magyar Bálint: Szabadság és szolidaritás + Nehéz Posony István: Fedél nélküliek, liberálisok + Falus Péter: Kedves Barátaimhoz! + Reményi Géza: Ha nem írt volna…
    • Népszava, 2000.08.02. Tamás Gáspár Miklós: Menekülni!
    • Népszava, 2000.08.15. E.I.: Visszapillantás a Király utcából
    • Magyar Demokrata, 2000.08.17. (33.szám) Káosz a Király utcában
    • Élet és Irodalom, 2000.11.17. (46.szám) E.I.: A dogmatikusok
    • Élet és Irodalom, 2001.02.09. (6.szám) Hell István: Szabadság – kontra szolidaritás –
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Mozgó Világ, 2021.01.szám Révész Sándor: A politikus csizma díja

  • 2000.07.19. Népszava, Ungár Klára – Molnár István: Levelet nem érdemes írni

    Hozzászólások a VII. kerületi romák (önkényes lakásfoglalók) kilakoltatásáról folyó vitához, amit Eörsi István Mégsem levelet írok című cikke váltott ki.

    Király u. 25. – önkényes lakásfoglalók kilakoltatása – romák jogai. Eörsi szemére vetik, hogy liberális létére megfeledkezik a tulajdon szentségéről.

    „Lehet, hogy Eörsi közíró úr lelkiismerete egy pár napig megnyugszik, hogy megint jól odamondott, mondhatni, belerúgott hőn szeretett pártja »funkcionáriusába« (nem is sikertelenül), de hasznosabb lenne, ha az interneten már olvasható, készülő SZDSZ-es program Esélyt mindenkinek fejezetéhez szólna hozzá, és ne adj Isten, hasznos gondolataival is megörvendeztetné a szerzőgárdát és párttársait. […] 1990 óta még sohasem fogadott el a SZDSZ tagsága olyan programot, amely az önkényes lakásfoglalást legitimnek tekintette volna. […] Kedves Pista, ha ismernéd a Király utca 25-be önkényesen beköltözők életét, egy szép és igazán szomorú esszét írhattál volna családi erőszakról, diszkriminációról, ismerethiányról, járatlanságról, munkanélküliségről, bűnözésről, betegségről, tudnád, hogy az igazi emberi drámák mellett, milyen sokszor félrevezették ezeket az embereket. […] Ugye nem haragszol meg, ha azt mondjuk, kutyapicsázni a legkönnyebb, még a hülye is tud.”

    Előzmény:

    • Népszava, 2000.07.17. E.I.: Mégsem levelet írok

    Reagálás:

    • Népszava, 2000.07.22. Tamás Gáspár Miklós: Kérdés az SZDSZ-höz
    • Népszava, 2000.07.24. Koromzay Annamária – Farkas Jenő: Egy telefon + Hell István: Lakni emberi jog + Józsa Márta: Kinek nem levele… + Mondatok a hozzászólók leveleiből
    • Hetek, 2000.07.29. Hetek-összeállítás: Csituló hullámok
    • Népszava, 2000.07.31. Magyar Bálint: Szabadság és szolidaritás + Nehéz Posony István: Fedél nélküliek, liberálisok + Falus Péter: Kedves Barátaimhoz! + Reményi Géza: Ha nem írt volna…
    • Népszava, 2000.08.02. Tamás Gáspár Miklós: Menekülni!
    • Népszava, 2000.08.15. E.I.: Visszapillantás a Király utcából
    • Magyar Demokrata, 2000.08.17. (33.szám) Káosz a Király utcában
    • Élet és Irodalom, 2000.11.17. (46.szám) E.I.: A dogmatikusok
    • Élet és Irodalom, 2001.02.09. (6.szám) Hell István: Szabadság – kontra szolidaritás –
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Mozgó Világ, 2021.01.szám Révész Sándor: Révész Sándor: A politikus csizma díja

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2000.07.20. (29.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Az Ausztria elleni szankciók gyökerei VIII.
    A Frankfurti Iskolától a mai Brüsszelig
    Frankfurt örökösei Brüsszelben

    A frankfurti iskola újságíró utódai antiszemitáznak, rasszistáznak, fasisztáznak. Néhány újságírónak a felsorolása, akik „gyártották mocskos produktumaikat a rezsim támogatására”. „Alapdisznók alaprecepttel dolgoznak.” „Tekintettel arra, hogy a neomarxista ellenfél a legaljasabb módszerekkel visel háborút, nekünk lemeztelenítésükre és szellemi megsemmisítésükre (hogy Eörsi István szavaival éljünk) mindent meg kell tennünk.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha beírja a keresőmezőbe a ZDF szót, vagy az AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA kifejezést.

  • 2000.07.20. Népszabadság, Gyertyán Ervin: A rágalom nem érv

    Vita A kommunizmus fekete könyve című kötet kapcsán Debreczeni Józseffel a bűnök utóéletéről. Debreczeni marhaságnak nevezi nézeteit, ahelyett, hogy cáfolná, még kísérletet sem tesz erre. A bolsevizmus bűneinek bagatellizálásával, mentegetésével vádolja, holott ez közönséges rágalom.

    „Más a helyzet Debreczeni József Ki a hiteles antikommunista? című írásával (június 30.). Ő nemes egyszerűséggel marhaságnak nevezi azt a nézetet, amelyet cáfolnia kellene, s amelyet rajtam kívül – nem vagyok rossz társaságban – Eörsi István, Fejtő Ferenc s a nem említett Arthur Koestler is képvisel.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.06.01. Gyertyán Ervin: A bűnök utóéletéről. Bikácsy Gergely: A Feketekönyv és a baloldal. Vásony György: A kommunizmus védelmében – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2000.06.09. (23.szám) E.I.: A hitvesi ágyban (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 2000.06.30. Debreczeni József: Ki a hiteles antikommunista?

  • 2000.07.21. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az utolsó látogatás Petri Györgynél
    Az utolsó telefonbeszélgetés Petri Györggyel

    Versek.

  • 2000.07.21. (29.szám) Élet és Irodalom, György Péter: A közönség figyelmébe

    Reflexió Eörsi István „Tövisek virág nélkül” című cikkére. Eörsi állításával szemben nem találkozott Bayer Zsolttal, így nem adott át neki semmiféle kazettát. Telefonon beszélt Bayer Zsolttal, és a Tilos Rádióról beszélgettek.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.07.14. (28.szám) E.I.: Tövisek virág nélkül


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2000.07.28. (30.szám) Ragaszkodom egy jelzőhöz

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.