EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2000.09.28. Népszabadság, E.I.: Az országimázs bajnokai

    Bauer Tamás megkérdezte a kultusztárcát, hogy a megállapodás ellenére miért nem fizették ki Eörsinek az útiköltséget a német–magyar írótalálkozóra Freiburgba. Várhegyi Attila államtitkár válaszában kifejtette, hogy azért, mert Eörsi bemocskolja a magyar társadalmat, és minisztériumát szélsőjobboldallal kokettálóként állítja be – egy olyan Népszabadság-beli írásában, amely azelőtt jelent meg, hogy a döntés megszületett –, miközben ő cikkében Csurka antiszemitizmusáról írt. Várhegyi módszere a kádárista időkre emlékezteti. Orbán Viktor mondatait idézi a szent koronáról.

    Eörsi: „A köznapi tapasztalatok növelik félelmemet, hogy Szent István hazájában, Mária országában megszavaznák a romák deportálását, de talán még elgázosításukat is, persze csak titkos népszavazáson.”

    Előzmény:

    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság
    • Népszabadság, 1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 2000.08.10. E.I.: Választ tervezek Freiburgba
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. (34.szám) E.I.: Nácikám jelentkezik

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2000.09.29. Pilhál György: Eörsi útiköltsége
    • Magyar Nemzet, 2009.11.10. Seszták Ágnes: Minden kezdődik elölről

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál, illetve ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.

  • 2000.09.29. Magyar Nemzet, Pilhál György: Eörsi útiköltsége
    Tollhegyen

    Bauer Tamás megkérdezte a kultusztárcát, hogy a megállapodás ellenére miért nem fizették ki Eörsinek az útiköltséget a német–magyar írótalálkozóra Freiburgba. Erre válaszolt Várhegyi Attila államtitkár, utána Eörsi István.

    „Azt mondta, nem adnak az adófizetők pénzéből egyetlen fityinget sem olyan embernek, aki állandóan bemocskolja a magyar társadalmat. Mindjárt idézett is az államtitkár az egyik veretes Eörsi-írásból: »A köznapi tapasztalatok növelik félelmemet, hogy Szent István hazájában, Mária országában megszavaznák a romák deportálását, de talán még elgázosításukat is, persze csak titkos népszavazáson.«”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Népszabadság, 2000.09.28. E.I.: Az országimázs bajnokai

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság,1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt
    • Magyar Nemzet, 1999.10.30. N. Pál József: Frankfurton át, hazafelé?
    • Magyar Nemzet, 2000.01.04. Kovács Mária: Hitelrontók akciói
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.

  • 2000.09.30. Hetek, Tihanyi Péter: Az üresség tehetsége
    Haraszti Miklóssal beszélget Tihanyi Péter

    Részlet a beszélgetésből Orbánról, Kövérről, a szélsőjobb begyűjtéséről, az SZDSZ lekomcsizásáról, az ország kettéosztásáról. Az SZDSZ új stratégiáját bíráló cikkében Eörsi a közép filozófiájáról.

    „Vannak, mint Eörsi István is az SZDSZ új stratégiáját bíráló híres cikkében, akik gyengeségnek, senkiföldjének tekintik a közepet, mert a közép bizony jócskán fizet azért, hogy középen van, nem számíthat a szélsőségek szavazataira sem válsághelyzetben, sem normális helyzetben.”

  • 2000.09.30. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Idézetek az ellenzéki sajtóból. Eörsi István: „A köznapi tapasztalatok növelik félelmemet, hogy Szent István hazájában, Mária országában megszavaznák a romák deportálását, de talán még elgázosításukat is. Persze csak titkos népszavazáson.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik

  • 2000.09.szám 2000, A 2000 kulturális ajánlata

    Részlet. PETRI-megemlékezés Berlinben (EÖRSI István, ESTERHÁZY Péter, DALOS György, ZILAHY Péter).

  • 2000.09.szám Criticai Lapok, Zsámboki András: Meglepetés – kartondobozban
    Nestroy: A talizmán
    Szentenderi Teátrum–Katona József Színház

    Színikritika. Rendező: Máté Gábor, dalszövegszerző és fordító: Eörsi István.

  • 2000.09.szám Kritika, Budai Katalin: Sweeney Todd

    Színikritika. A kaposvári társulat előadása. Rendező: Asher Tamás.

    „…az év egyik legnagyobb sikere vált belőle. (Talán a friss fordításnak, Eörsi István munkájának is érdeme ez.)”

  • 2000.09.szám Kritika, E.I.: A felejtések ára II.

    Leszámolás Rákosi-korszakbeli énjével. Rákosihoz írt verséről, Lukácsról, Csoóriról, Marxról, Déry Tibor Rajkról, Sztálinváros építéséről, Veráról. A DISZ Dicsőségkönyvében Eörsi István (fotó). A betűi című verse.

    „Úgy látszik, sikereim évében, 1952-ben értem el mélypontomat, költőileg és emberileg is.”

    Előzmény:

    • Ludas Matyi, 1953.02.12. (7.szám) Ludas Matyi, A fiatal írók második konferenciáján
    • Új Hang, 1953.04.szám (április) E.I.: Marx
    • Új Hang, 1954.07.szám (Július) E.I.: Igazságtevő

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet Online, 2005.05.01. Kő András: Munka helyett édes a pihenés

    E.I.: A Szabadító című, Rákosiról írt versének forrásai

    • Új termés. Fiatal költők antológiája. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1952. A honlapon a könyv adatai megtekinthetők az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • E.I.: Fiatal szemmel (Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp, 1953.) – A honlapon a könyv adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

  • 2000.09.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: Stimming fogadójában

    A mű később a szerző korábbi, Kleist utolsó levelének keltezése című alkotásával összefüggésben, átdolgozott formában vált ismertté. A darab a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat 2006-os előadásai kapcsán is említésre került. Heinrich von Kleist német költő utolsó napjait dolgozza fel. Később Halálom reggelén címmel előadják a darabot.

    • A Rivalda 2005–2006. Nyolc mai magyar dráma című kötet adatait és az ebben szereplő Eörsi István: Halálom reggelén (5-46. oldal) című darabját elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Filológiai Közlöny, 2000.03–04.szám Gönczy Gabriella – Erdődy Orsolya: Irodalmi hagyatékok gondozása
    • harag.eu, 2006.02.20. Merényi Anna: Eörsi István Kaposváron. Tisztelgés a Mester előtt
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: STIMMING FOGADÓJÁBAN vagy HALÁLOM REGGELÉN.

  • 2000.09.szám Színház, Forgách András: Vihariel
    TANDORI ÉS SHAKESPEARE
    Shakespeare – magyarul – ma

    Shakespeare: A vihar című művének fordítói: Babits Mihály, Mészöly Dezső és Eörsi István. Miben tér el Tandori fordítása az elődökétől? Összehasonlítás az egyes fordításokból vett idézetekkel. Fotó: jelenetek előadásokból

    „Eörsit viszont, alkatának megfelelően, legjobban a társadalmi igazságosság és igazságtalanság érdekli, a nyers szókimondás, az anyagelvű fogalmazásmód, ezért gyakran óvatlanul és túl hevesen megy neki fordítói feladványoknak, kitűnő találatait gyakran követik bumfordi tévedések. […] A különösebb érzéki tartomány nélküli szavak kiszikkasztják a szöveget, a puszta logikai előrehaladás lekicsinyít és szokványossá tesz. Ez komoly problémája az egész Eörsi-fordításnak. Sokszor logikát fordít ott, ahol költészet van. […] Egyébként mindeme kritikai megjegyzéseim nem jelentik azt, hogy egy rendező vagy társulat ne tudna nagyszerű előadást produkálni Eörsi szövegére, amelyik a maga módján kétségtelenül koherens, és sokhelyütt szellemes is. Csak éppen a fordításból sok minden hiányzik, amit én az eredetiben megtalálok.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 2000.09.szám Színház, Kállay Géza: „Szelídebbnek szeretnél?”
    EÖRSI ISTVÁN FORDÍTÁSAI
    Shakespeare – magyarul – ma

    Összeállítás Eörsi Shakespeare-fordításairól. Fordításait összehasonlítja más fordítókéval – idézetekkel. Fotó: jelenetek a darabokból

    „[CORIOLANUS TRAGÉDIÁJA:] … ha új Shakespeare-összest szerkesztenék, habozás nélkül Eörsi fordítását tenném bele. […] [SZENTIVÁNÉJI ÁLOM:] … én a változtatásokat nem tudnám elvégezni, míg Eörsinek nemcsak a szöveg fontos, hanem Arany szellemében nyúl is hozzá. […] [A VIHAR:] … Tandorié hol lírai, hol prózai, de végig szellemes és elegáns, Eörsié testesebb, de a legpontosabb, a legsejtelmesebb, a legvészjóslóbb és a legfilozofikusabb.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Criticai Lapok, 2005.12.szám Kállay Géza: A magyar Vihar
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 2000.10.06. (40.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Az Eörsi-koefficiens

    Német-magyar írótalálkozó Freiburgban útiköltség nélkül.

    „A kultuszminisztérium titkára írásba adta, hogy a minisztérium azért nem állta Eörsi István németországi útiköltségét, noha erre szerződés kötelezte, mert mondott Eörsi mocskolja az országot meg a kormányt. […] Eörsit sokféleképpen lehet nem bírni. Azoknak, akik ezt országunk jó híréért aggódva teszik, elárulok valami kínosat: az ország sokat köszönhet ennek a kellemetlen, krakéler palinak. […] Nem provokálásképp mondom, de Eörsi tényleg több elismerést szerzett a kíméletlen országkritikával az országnak, mint a piros-fehér-zöld imázsológusok tokkal-vonóval együtt.”

  • 2000.10.09. Népszava, Magyar Judit Katalin: A vörösök igaza

    Színikritika. Nestory: Talizmán – Katona József Színház. Rendező: Máté Gábor, fordítás és dalszövegek: Eörsi István.

    • A témával kapcsolatban további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2000.10.10.Der Tagesspiegel, István Eörsi: Der Hunger als Koch und Retter der Welt. Gesundheit

  • 2000.10.12. (41.szám) 168 óra, Lehet, hogy Demszky lesz az SZDSZ elnöke

    Válogatás a szabad demokratáknál várható személyi változásokról folyó internetes vitából.

  • 2000.10.13. (41.szám) Élet és Irodalom, Kálmán C. György: A problematikus Eörsi

    Könyvkritika. Eörsi István.: Szögek. Összegyűjtött versek 1952-2000

    Eörsi sokműfajiságáról. Miért maradt ki az úgynevezett irodalmi életből? Betiltások, elkobzások, elhallgatások, második nyilvánosságba szorítás. „Tetszik, nem tetszik: Eörsi István publicista, prózaíró, drámaíró, műfordító és költő – nem mellékesen költő, de többek között az. […] Eörsi verseit is publicisztikusan és aktualizálva olvasták.”


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Reagálás:

    • Kritika, 2002.01.szám Rácz I. Péter: Eörsi István: Szögek


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2001.01.19. (3.szám) E.I.: Igaz mértékkel

  • 2000.10.14. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Eörsi két cikkéből idéz a szerző az összeállításában.

    „Vagyis a jobboldali kormányt kritikátlanul kiszolgáló sajtó egyik, jellegtelensége ellenére is igen exponált figurája bebocsáttatást nyer egy olyan lapba, melyet az olvasók mértéktartóan kritikus, ellenzéki szellemisége miatt vásárolnak.”

    „Nem voltunk elég tehetségesek, nem bírtuk szusszal, és ezért még mindig vigyorog rajtunk a Fidesz közeli tolvaj, csaló, pökhendi banda. Nem is csak minket: köztársaságunk törvényes rendjét röhögik ki a nagy hatalmú yuppie-bűnözők. (...) Azért tekintem magasabb rendűnek a konszenzuális demokráciának azt a csökött formáját is, amire Horn Gyula volt képes, mint jelenlegi kis despotánk uralmi rendszerét, mert az ország szerencséjére a távlati gondolkodás nem keresztezte közvetlen uralmi érdekeit. Horn Gyulának csak politikai kihalására kellett volna várni, de Orbán Viktor halhatatlan, mert ötezer sasváriszilárdka várja, hogy a helyébe lépjen.”

    Az egyik dátumot tévesen jelöli meg a cikkíró, a helyes dátumokat az előzménynél találja meg.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000. 07.01. E.I.: Két szék között
    • Magyar Hírlap, 2000. 07.05. E.I.: Egy kínos fejleményről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Magyar Nemzet, 2000.07.05. Csontos János: Bátyák és fiúk
    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Demokrata, 2005.02.03. (5.szám) Gazdag István: Hülyeség nem akadály
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László – Miklósi Zoltán: Mérges olvasók
    • Újnépszabadság, 2022.08.28. Mohácsi János: A kirúgóemberről
    • Újnépszabadság, 2022.11.14. Néhány sor a Magyar Hírlap fejfájára

  • 2000.10.19. (43.szám) Magyar Narancs, Dobrovits Mihály: ünnepfogyatkozás (Egy liberális hiányérzeteiről)

    Publicisztika 1956 emlékéről.

    „Azon sem fogok élcelődni, hogy 1956 hősei, túlélői vagy netán az áldozatok leszármazottai jelen lesznek-e a központi ünnepségeken. 1956 és emléke már rég nem Nagy Erzsébet, Göncz, Mécs, Eörsi és társaik ügye. Csak hosszú és kemény küzdelem árán lehetett ugyan kitessékelni őket a képből, de sikerült. Minél kisebb és kispolgáribb egy ország ugyanis, annál kevésbé van szüksége hősökre.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2000.11.04. Osszián: Kétezer leütés

  • 2000.10.20. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Feladat

    Eörsi megmutatta verseit esztétikatanárának, Lukács Györgynek. Nem beszéltek a versekről, de Feladat című versét eljuttatta az Írószövetségbe, így azt beválogatták a Fiatal Írók Antológiájának első kötetébe. Később, Rajk László letartóztatása után Lukácsra uszították Rudas László filozófust, és megkezdődött a Lukács-vita; így régi tanítványainak többsége nem látogatta tovább óráit. Eörsi azonban továbbra is járt a szemináriumaira, így gyanús hallgatóvá vált. Miért lett Eörsi kommunista? Az „intellektuális” és a „művészi” szembeállítása. Lukács elmélkedése a művészetről, a magyar kultúráról, vitája Babits Mihállyal. Idézetek Eörsi Feladat című a verséből, melynek egyes részeit Lukács ihlette. Déry pozitív kritikát írt róla, de egy irodalomtörténész szerint „Nem véletlen, hogy Dérynek pont az Eörsi verse tetszik, mert ez egy olyan intellektuális elmeszülemény.” „1949 óta írtam jó verseket is, melyekhez mint bűzbombát hajították hozzá az »intellektuális« jelzőt mérvadó és kevésbé mérvadó kritikai tökfejek.” Később A kérdés című verséről mondta egy író, hogy „kitűnő szöveg, de persze nem vers”. Brecht Lösung (Megoldás) című versfordításáról ugyanezt mondták, mire Eörsi ezt válaszolta: „Ha ez neked nem vers, akkor nevezd uborkasalátának.”


    A Fiatal írók antológiája 1. című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.


    Eörsi István: A kérdés című verse az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag. A forradalom és a szabadságharc olvasókönyve című kötetben jelent meg. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2000.10.28. (43.szám) Heti Világgazdaság, Babus Endre: SZDSZ: elnökválasztási kampánynyitó
    Közép-futam

    Demszky Gábor és Fodor Gábor mérkőzik meg december elején az SZDSZ elnöki posztjáért. Esélylatolgatás. Idézetek Demszky kampánynyitó beszédéből. Kell-e választási együttműködés az MSZP-vel? Mi lehet a jelenlegi elnök, Magyar Bálint szerepe a választások után? Demszky „fideszesíteni” akarja az SZDSZ-t.

    „…az egykori demokratikus ellenzék kulcsfigurái közül Konrád György, Rajk László, Haraszti Miklós elment, Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István viszont nem jelent meg Demszky zászlóbontásán. Szent-Iványi Istvánnal és Lotz Károllyal ellentétben nem ment el oda a parlamenti frakcióból Kuncze Gábor és Hack Péter sem.”

  • 2000.10.28. Magyar Hírlap, Gervai András: Finomodik a kín
    Beszélő évek (1957–1968)
    A Kádár-korszak története I. rész
    A Beszélő folyóirat kiadása 2000., 621 oldal

    Könyvkritika az eddigi lapszámok alapján készült összeállításról, a Beszélő évekről (1957–1968). A Kádár-korszak története I. rész. Szerkesztő: Révész Sándor. A szerzők között találjuk Eörsi Istvánt is. 

  • 2000.10.28. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom…
    (mikor higgad le az SZDSZ)

    A súlytalanná vált két pártról, az MDF-ről és az SZDSZ-ről. Szerinte az SZDSZ túlságosan hatalomvágyó volt. „…fő ütőerejük mindig a média volt, amelyben általában úgy jelentek meg, mint intellektuálisan verhetetlen csodalények.”, akiknek alaptermészetükké vált a gyűlölet. „Ezt a gyűlöletet a szabad demokraták kapcsolataik révén sajnos külföldre is kiviszik, bár nyilván tudják, hogy ebből belpolitikai hasznunk nem származhat.”

    A párt „észkombájnjai, fenegyerekei, bárdolatlan írástudói” közé sorolja Eörsi Istvánt is, a sikeresek közé Demszky Gábort, a krakélerek közé Eörsi Mátyást – tőle hosszan idéz. 

  • 2000.10.szám 2000, Dalos György: Frankfurt ’99
    Széljegyzetek egy kudarcos sikerhez

    Részlet. Bán Zoltán András „kétségbe vonta Eörsi István, Konrád György és szerénységem irodalmi teljesítményét.”

  • 2000.11-12.szám (november – december) Kapu, Csapó Endre: Termeszek Európája

    A parlamenti pártokról. A két oldal – MSZP–SZDSZ és FIDESZ–MDF – szembenállásának okairól.

    „Olyan közírók, mint például Eörsi István, nemcsak hogy a Haider-féle pártot minősítették »nácinak«, hanem a magyar jobboldal kimért, visszafogott és világos értékelvű pártját, a Fideszt is. Ha azonban még az FPÖ sem minősíthető sem fasisztának, sem fasisztoidnak, de még csak szélsőségesnek sem, akkor a Fidesz-Magyar Polgári Párt – ha e közírók logikai készsége még minimálisan is épnek tekinthető – soha többé nem vádolható ily igaztalan szavakkal.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.