EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2000.08.10. Népszabadság, E.I.: Választ tervezek Freiburgba

    Eörsinek nem fizeti ki a kultusztárca – Nemzeti Kulturális Ökörség Minisztériuma – az útiköltségét a német–magyar írótalálkozóra Freiburgba, miközben másokét igen. A német fél meglepődött ezen, s levélben megkérdezte ennek okát. Válasz nem érkezett, ehelyett most Eörsi válaszol. Fotó: Marabu karikatúrája az állatok királyáról állatok körében.

    „A hatalomért még a magyarországi nácik legitim örököseivel is együttműködnek. […] a hierarchia minden pontján egy-egy orbánviktor uralkodik. (Más írásaimban sasváriszilárdoknak neveztem ezeket a saját véleményükről patetikusan lemondó, illeszkedő funkcifigurákat, de most az egyszerűség kedvéért maradok a rendszergazda nevénél.) […] Minthogy cikkeimben támadtam Orbán Viktort és a Fideszt, nem tartozom a nemzethez, sőt a nemzet ellensége vagyok, így hát rám nem érvényesek a minisztérium megállapodásai.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2000.08.15. Osszián: Kétezer leütés
    • Népszabadság, 2000.09.05. Balla Zsófia: Nyilatkozat

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2000.09.28. E.I.: Az országimázs bajnokai
    • Magyar Nemzet, 2002.03.11. Bayer Zsolt: Az ellenzék a gengszterizmus útjára lépett
    • origo.hu, 2002.03.11. origo: Sasvári Szilárd (1964, Szolnok) – Fidesz
    • Élet és Irodalom, 2002.03.22. (12.szám) E.I.: Orbán és Sztálin
    • hirszerzo.hu, 2012.03.17. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?
    • Heti Válasz, 2012.03.22. (12.szám) Borókai Gábor: Kurzuslovagozók
    • Új Magyar Szó, 2012.03.23–25. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat az Élet és Irodalom, 2002.03.22. (12.szám) E.I.: Orbán és Sztálin című cikk felsorolásánál.

  • 2000.08.12. Népszabadság, B. R.: Felhívás a kilakoltatások ellen
    Röviden

    Rövidhír. A dokumentum aláírói között Eörsi István.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a KILAKOLTATÁS szót.

  • 2000.08.12. Népszava, Vértes Csaba: Változatlanul a kritikai társadalomelemzés híveként dolgozik Szelényi Iván

    Beszélgetés Szelényi Iván szociológussal, a Yale Egyetem tanárával. Miért tér vissza mindig Magyarországra? A magyarországi változások feltérképezéséről, szakmai feldolgozásáról, érzelmi megéléséről, arról, hogy a társadalomkutatás nem politikai kérdés. A mindenkori hatalom hozzáállása a kérdéshez. A hatalom torzító erejéről, a hatalmi arroganciáról. Fotó

    „… a mai értelmiség java része úgy látja, úgy érzi, hogy a korábbi kritikai funkciója, az államszocializmus megszűntével, értelmét és terét veszítette. Már csak azért is, mert a kapitalista piacgazdaságnak egyszerűen nincs alternatívája. Következésképpen – vélik oly sokan az értelmiségiek közül – felelőtlenség vagy közönséges populizmus a piacgazdaság bármiféle kritikájával foglalkozni. Vannak ez ügyben éles viták, például Szalai Erzsébet, Kiss János meg Eörsi István között, s meg kell mondanom, magam Szalai álláspontján vagyok.”

  • 2000.08.15. Magyar Nemzet, Osszián: Kétezer leütés

    Eörsi Népszabadságban megjelent cikkéből való idézettel kezdődik az írás: „Nemzeti Kulturális Ökörség Minisztériuma”. Eörsinek nem fizeti ki a kultusztárca az útiköltségét a német–magyar írótalálkozóra Freiburgba, miközben másokét igen.

    „A szabaddemokrata teoretikust ez a szembesülés szerény irodalmi rangjával arra indította, hogy »üldöztetéséből« kiindulva valóságos diktatórikus piramist vizionáljon. Ebben is mesterét, Lukács Györgyöt adaptálja, ám kis »Sztálinok« helyett ő kis »orbánviktorokat« lát lelki szemeivel minden állami poszton. […] »minthogy cikkeimben támadtam Orbán Viktort és a Fideszt, nem tartozom a nemzethez, sőt a nemzet ellensége vagyok.«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.08.10. E.I.: Választ tervezek Freiburgba

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2000.08.15. Népszava, E.I.: Visszapillantás a Király utcából

    A VII. kerületi romák (önkényes lakásfoglalók) kilakoltatásáról folyó vitáról, amit Eörsi István Mégsem levelet írok című cikke váltott ki. Az SZDSZ hozzáállása, név szerint említve a vitában megszólalókat, az érintetteket. Elmagyarázza, hogy miért provokálta ki a vitát írásával.

    „A másik tét, amiért a vitát kiprovokáltam, nem szociális, hanem tisztán politikai természetű. Meg szerettem volna tudni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége, amelynek alapító tagja vagyok, érez-e még magában annyi emberjogi elkötelezettséget, amennyi egy ennyire tragikus és népszerűtlen, mondhatnám: népszerűtlensége miatt különösen tragikus ügy elvállalásához szükséges. […] És akik engem megrónak a stílusomért, miért mentegetik az idézett, iszonyatos mondatokat?”

    Előzmény:

    • Népszava, 2000.07.17. E.I.: Mégsem levelet írok
    • Népszava, 2000.07.19. Ungár Klára – Molnár István: Levelet nem érdemes írni
    • Népszava, 2000.07.22. Tamás Gáspár Miklós: Kérdés az SZDSZ-höz
    • Népszava, 2000.07.24. Koromzay Annamária–Farkas Jenő: Egy telefon + Hell István: Lakni emberi jog + Józsa Márta: Kinek nem levele… + Mondatok a hozzászólók leveleiből
    • Hetek, 2000.07.29. Hetek-összeállítás: Csituló hullámok
    • Népszava, 2000.07.31. Magyar Bálint: Szabadság és szolidaritás + Nehéz Posony István: Fedél nélküliek, liberálisok + Falus Péter: Kedves Barátaimhoz! + Reményi Géza: Ha nem írt volna…

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 2000.08.17. (33.szám) Káosz a Király utcában
    • Élet és Irodalom, 2000.11.17. (46.szám) E.I.: A dogmatikusok
    • Élet és Irodalom, 2001.02.09. (6.szám) Hell István: Szabadság – kontra szolidaritás –
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Mozgó Világ, 2021.01.szám Révész Sándor: Révész Sándor: A politikus csizma díja

  • 2000.08.17. (33.szám) Magyar Demokrata, Káosz a Király utcában

    Helyszíni riport a Király utca 25-ből, ahol önkényes lakásfoglalókat lakoltattak ki.

    „Kérdeznénk mi, ám senki nem válaszol. Már nem bíznak a sajtó áldásaiban. A közelmúltban Eörsi István, a Népszava újságírója is felkereste a tömböt, de csak az első ajtóig jutott. Egy roma családig. [...] a magyarokhoz nem kopogtatott be, minek ismerni a teljes igazságot, ahhoz a küldetéshez, amit ő teljesít, elegendő ennyi is.”

    Előzmény:

    • Népszava, 2000.07.17. E.I.: Mégsem levelet írok

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 2000.07.19. Ungár Klára – Molnár István: Levelet nem érdemes írni
    • Népszava, 2000.07.22. TGM: Kérdés az SZDSZ-höz
    • Népszava, 2000.07.24. Koromzay Annamária – Farkas Jenő: Egy telefon + Hell István: Lakni emberi jog + Józsa Márta: Kinek nem levele… + Mondatok a hozzászólók leveleiből
    • Hetek, 2000.07.29. Hetek-összeállítás: Csituló hullámok
    • Népszava, 2000.07.31. Magyar Bálint: Szabadság és szolidaritás + Nehéz Posony István: Fedél nélküliek, liberálisok + Falus Péter: Kedves Barátaimhoz! + Reményi Géza: Ha nem írt volna…
    • Népszava, 2000.08.02. Tamás Gáspár Miklós: Menekülni! 
    • Népszava, 2000.08.15. Eörsi István: Visszapillantás a Király utcából
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Mozgó Világ, 2021.01.szám Révész Sándor: Révész Sándor: A politikus csizma díja

  • 2000.08.17. (34.szám) Magyar Narancs, E.I.: Nácikám jelentkezik
    OptiPista

    A névtelen telefonáló – aki két éve már Dunában szerette volna látni Eörsit – ismét rendszeresen jelentkezik; ezt Eörsi publicisztikái virulásának tudja be. „...olyan kormányzat védelmére vállalkozik, mely mögé felsorakozott már a horthysta pátoszú hazafiasság.” Eörsi állítását a Magyar Nemzet cikkeire alapozza, amelyekből idéz. Eörsi: „Romaellenesség, zsidóellenesség, szegényellenesség, gazdagellenesség, másságellenesség: ezzel jellemezhető nálunk a polgár.” Beszélgetés az újságárussal a cigányvitáról, aki csak a „vartyogás” szót érezte sértőnek, a „fasiszta” megjelölést nem.

    „A köznapi tapasztalatok növelik félelmemet, hogy Szent István hazájában, Mária országában megszavaznák a romák deportálását, de talán még elgázosításukat is.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2000.08.28. Ludwig Emil: Érzékfogyatkozás
    • Magyar Nemzet, 2000.09.29. Pilhál György: Eörsi útiköltsége
    • Magyar Nemzet, 2000.09.30. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Fórum, 2001.07.12. (28.szám) R.M.: Újabb fenyegető levél
    • Magyar Demokrata, 2005.04.07. (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták
    • Magyar Nemzet, 2009.11.10. Seszták Ágnes: Minden kezdődik elölről
    • Magyar Nemzet, 2011.02.14. Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt - kommentár nélkül

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza
    • Napi Magyarország, 1998.11.09. Ludwig Emil: A költő felejt – és felejt
    • Magyar Nemzet, 1998.11.12. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Ki beteg)
    • 168 óra, 1999.02.11. (6.szám) Lang Magda: „Vakszöveg” az olvasó szemszögéből
    • Népszabadság, 2000.09.28. E.I.: Az országimázs bajnokai 
    • Beszélő (Folyóirat – március), 2001.03.szám Papp László Tamás: Polgári szüret. Tóth Gy. László citátumai
    • Magyar Demokrata, 2001.03.29. (13.szám) Magyar Demokrata, Seszták Ágnes: Hol vannak a cigánymentes övezetek?
    • Élet és Irodalom, 2001.06.29. (26.szám) Lévai Júlia: Nyílt levél Kondor Katalinnak, a Kossuth rádió adó főszerkesztőjének, a Magyar Rádió Rt. elnökének
    • Élet és Irodalom, 2001.07.27. (30.szám) Tilly Gabriella: Ugyancsak Nyílt Levél az ÉS Lévai Júlia tollából Nyílt Levél címzésű újságcikkéhez
    • Élet és Irodalom, 2001.08.17. (33.szám) Lévai Júlia: Szállnak a gyenge darvak
    • Élet és Irodalom, 2002.03.22. (12.szám) E.I.: Orbán és Sztálin
    • Élet és Irodalom, 2002.04.12. (15.szám) E.I.: Adalékok egy vereséghez
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Fencsik Flóra: Mosolyok, esélyek
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Váncsa István: Struggle for struggle
    • Hitel, 2004.03.szám Tóth Erzsébet: Az angyalok mintha késtek volna
    • Magyar Nemzet, 2009.11.10. Seszták Ágnes: Minden kezdődik elölről
    • Népszabadság (nol.hu), 2015.10.13. Szemere Katalin: Irodalom és disznósajt
    • Újnépszabadság, 2019.09.02. Amikor még minden másként volt
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁMOLYI ROMÁK kifejezést.

    2000.08.17. Magyar Narancs, E.I.: Nácikám jelentkezik

  • 2000.08.26. Magyar Hírlap, Román József: A kor, amelyben mindenki alkot és megálmodik
    Gondolatok tíz év magyar művészeti életéről

    Részlet. 1989–2000 művészeti eseményei.

    „A hatvanas években még jó néhány író – Déry Tibor, Eörsi István, Gaál József, Göncz Árpád, Mérei Tibor még javában sittelt, idekint viszont csaknem zavartalanul alakultak a napjaink művészetét is meghatározó csoportok.”

  • 2000.08.28. Magyar Nemzet, Ludwig Emil: Érzékfogyatkozás

    Szánalomra méltónak tartja Eörsi Istvánt „kvázipublicisztikái” miatt. A frankfurti útiköltségről, a névtelen, fenyegetőző telefonálókról, akik Eörsi szerint a polgárok díszpéldányai. A cigányokról. Hogyan idézett – pontatlanul – a Magyar Nemzetben megjelent Ludwig-cikkből Eörsi?

    „Megint ihletett sorokat lehet olvasni az időszerű neohorthyskodásokról, szélsőorbánságokról és egyéb borzalmas korjelenségekről. A polgár szó Eörsi tollából előfolyva a »legalantasabb indulatok szinonimájává« válik, »a névtelen levélírók és névtelen telefonálók ma nálunk a polgárok díszpéldányai« – írja, »lényegüket maradéktalanul kifejezi a polgári lihegés, amelyet Nácikám a kagylóba belebocsát«”.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. E. I.: A légköri viszonyokról
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E. I.: Nácikám jelentkezik
    • Magyar Nemzet, 2000.08.19. Ludwig Emil: Két hosszú korszak – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

    2000.08.28. Magyar Nemzet, Ludwig Emil: Érzékfogyatkozás

  • 2000.08.31. Magyar Nemzet, Osszián: Kétezer leütés
    Háromnevű oszág

    Megyesi Gusztáv ÉS-ben megjelent cikkéről.

    „(névvel, nemzetiséggel, termettel ok nélkül nem élcelődünk) [...] (Ezzel Megyesi kínos szomszédságba kerül a laposan és szellemtelenül »sasváriszilárdozó« Eörsi Istvánnal.)”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.08.25. (34.szám) Megyesi Gusztáv: Háromnevű ország – Nincs a rendszerünkben

  • 2000.08.szám Kritika, E.I.: A felejtések ára I.

    Egy 1952-es vita az Új Hangról. Révai, Déry, Lukács, Juhász Ferenc. Saját, Anyám című versét elemzi.

    Előzmény:

    • Irodalmi Újság, 1951.04.26. E.I.: Anyám (Mikor a Párt tagjelöltje lett)
    • Szabad Ifjúság, 1952.11.13. Eörsi István: Az irodalmi vita arra kötelez, hogy alaposan végiggondoljuk és kijavítsuk az elkövetett hibákat
    • Szabad Ifjúság, 1953.01.25. Az irodalmi vita és a fiatal írók
    • Ludas Matyi, 1953.02.12. (7.szám) Ludas Matyi, A fiatal írók második konferenciáján

  • 2000.08.szám Színház, Orsós László Jakab: Tragédia és katasztrófa határán

    Beszélgetés Nádas Péterrel Pina Bausch új előadásáról, a wuppertali táncszínházról. A Trafóban 2000. június 2-án a Cukor művészeti revü keretében elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

    „– A német kritikusok meglehetősen fanyalogtak a produkción, a magyarok talán nem annyira...

    – Dehogynem. Például Eörsi István az Élet és Irodalomban. Csalódott volt.

    – Benne vagyunk mi, magyarok ebben az előadásban?

    – Nem, nem vagyunk benne. Illetve annyira vagyunk benne, amennyire bizonyos élmények egy műbe áttételesen, közvetítéseken keresztül bekerülhetnek. Érdekes, hogy nemcsak a felelős hivatalnokok morognak ezen, hanem Eörsi is. Pedig ha kinéz a saját lakása ablakán, akkor látnia kell, hogy a díszletnek köze van hozzánk.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.06.02. (22.szám) E.I.: Ünneprontó leszek

  • 2000.09–10.szám Beszélő (Folyóirat – szeptember – október), E.I.: A szégyen

    Esszé. Eörsi töprengése arról, hogy a boldogságnak vajon nem feltétele-e a szőrösszívűség; az egyidejűség szégyenéről. Anekdoták az egyetemi évek képtelenségeiről, szégyeneiről. Sztálin 70. születésnapján Devecseri Gábor saját versét szavalta el (rövid idézet a versből), amivel kapcsolatban Eörsinek esztétikai kifogásai voltak… Petőfi szerelmi bánatáról. A kulák származását elhallgató diáklány eltávolítása az egyetemről – Eörsi tartózkodott a szavazásnál – Bóka László professzor szerepe az ügyben. Szalai Sándor professzorról. Saját korabeli, Könyvtárban című verséről.


    Előzmény:

    • Új Hang, 1952.02.szám (március) E.I.: Beloiannisz; Könyvtárban; A dombon 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kortárs, 1982.10.szám E.I.: Az egyidejűség szégyene
    • galamus.hu, 2010.10.17. Szász Anna: Kilencven perc – másutt

  • 2000.09.01. (9.szám) Havi Magyar Fórum, Dr. Makkay János: Magyarország Európa közepén (5.)
    A Kárpát-medence sorsa a civilizációs fejlődésben

    A történelmi áttekintésben szerepel Eörsi is.

    „Jórészt ők voltak a Kádár-rezsim leghívebb szolgái, 1990 után pedig ők jelenítik meg az 1994-es koalíció politikai, kulturális és gazdasági hatalmát, közülük kerülnek ki a leggyatrább írók és a legszebben suk-süköző riporterek is. Az egyik leggusztustalanabb alak közöttük a kacskakezű gyatra költőcske, Eörsi István, aki ma nagy demokrata, 1950-1953 között azonban a Bölcsészkar Ménesi úti diákszállójában (a hajdani Eötvös-kollégiumban) ő volt a fő bolsevista és rémuralmat teremtett.”

    Idézet Eörsitől: „Semmi közünk a zsidógyűlölethez, mit ránk ken pár fészkébe piszkító kozmopolita firkász, sanda, tetves és hazaáruló zsidó.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.05.19 (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Cáfolat. Lovas Istvánnak, hódolattal
    • Magyar Fórum, 2000.07.06. (27.szám) Varga Imre: Európa a büfében

    Kapcsolódó cikkek:

    • Az előzményben megjelölt cikkeknél.

  • 2000.09.01. Magyar Nemzet, Szabó László Zoltán: Meddig élezhető az értelmiségi polémia?
    Viaskodás egy képzelt világ démonaival

    A baloldali értelmiség gyűlölete a polgári kormánnyal szemben. A szerző indítékokat keres a baloldali értelmiség viselkedési formáira. Idézetek Tamás Gáspár Miklóstól, Eörsi Istvántól, Csepeli Györgytől és Kéri Lászlótól.

    „A polgári kormány ilyenfajta törvényen kívüli helyezését szorgalmazó offenzíva két fronton történik. Az egyik a magyar miniszterelnök személyének (és családjának) lejáratása, amelyben Eörsi István, az egykori Lukács-tanítvány is jeleskedik. […] Maradt tehát a jól bevált nemzetiszocialistázás. Kis Mussolini, Kis Hitler, Kis Néró – Eörsi, Popper Péter, Szalai Pál, Csákány György igazából nem finnyás, amikor történelmi analógiákat keres.”

    2000.09.01.Magyar Nemzet, Szabó László Zoltán: Meddig élezhető az értelmiségi polémia?

  • 2000.09.02. Frankfurter Allgemeine Zeitung, Tilman Spreckelsen: Das Gute herausschlürfen. István Eörsi über zwei Passagiere im Niemandsland (Istvan Eörsi: Hiob und Heine. Passagiere im Niemandsland (Rezensionsnotiz.)

  • 2000.09.02. Népszabadság, Pogonyi Lajos: A Fidesz narancsköztársaságot épít
    – mondja Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke, aki szerint egységesebbé vált pártjuk ügyvivő testülete

    Beszélgetés Magyar Bálinttal Tölgyessyről, a MIÉP-ről, a romahelyzetről. Eörsi István „MIÉP-es bűzről” beszélt. Fotó

  • 2000.09.04. Magyar Hírlap, E.I.: A pártok célja

    Vita az új generációról. Szerinte Kovács Adrián cikkében a Fideszt próbálja tisztára mosni, a Fidesz a médiaszereplése miatt érdemes a hatalomra, nem pedig eszményeik és erkölcsi tartásuk miatt.

    „Kovács Adrián értékrendjében a világnézet semmilyen szerepet nem játszik, az elvtelenség megdicsőül, hiszen egy teljes politikusi garnitúra összehangolt pálfordulása médiaszempontból használhatónak bizonyult, és a hatalom megszerzésére vezetett.”

    Hitler példája igazolja is állítását, „Csakhogy nem minden siker sikeres. Hitler sikerről sikerre menetelt a totális katasztrófába. […] Ha a hatalmat elvek nélkül kívánja, olyan nőcsábászra emlékeztet, aki Aphrodité híján beéri egy nőstény gorillával is.”

    A vitában eddig megjelent cikkek listája.

  • 2000.09.05. Népszabadság, Balla Zsófia: Nyilatkozat

    Balla pontokba szedve tiltakozik, amiért Eörsinek nem fizeti ki a kultusztárca az útiköltségét a német–magyar írótalálkozóra Freiburgba, és együttérzését fejezi ki Eörsivel.

    „Tiltakozásomat a magam nevében, írói és emberi szolidaritástudatból fogalmazom.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.08.10. E.I.: Választ tervezek Freiburgba

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2000.09.06. Magyar Hírlap, Gréczy Zsolt: Földalatti vonalak
    Rajk László és Demszky Gábor a berlini szamizdatkiállításon

    Nemzetközi szamizdatkiállítás nyílik a Millenáris Parkban. A kiállítás arculattervezője Rajk László.

    „Az erdélyi vonatkozású írások mellett ott lesz a Beszélő, az AB Hírmondó, többek között Konrád és Eörsi írásai, valamint több fordítás, például Kundera vagy Gombrowicz műveiből.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2000.09.06. Gréczy Zsolt: Földalatti vonalak
    • Népszabadság, 2000.09.09. Dunai Péter: Szamizdatkiállítás Berlinben 

  • 2000.09.09. Népszabadság, Dunai Péter: Szamizdatkiállítás Berlinben

    Wolfgang Eichwede profeszszor, a brémai egyetemi kutatóközpont igazgatójának sajtóbemutatója. A kiállítás Berlinben, a Művészetek Akadémiáján lesz látható. A kiállítás építész-tervezője Rajk László. Kiállítják többek közt Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című összeállítását is. Fotó: Haraszti Miklós A cenzúra esztétikája című könyvét is kiállították.

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2000.09.06. Gréczy Zsolt: Földalatti vonalak
    • 168 óra, 2004.01.22. (3.szám) Pitrolffy Tamara: A tiltottak tárlata

  • 2000.09.14. Magyar Nemzet, Wiesner Gábor: Éberségi komikum
    Az Európai Unió mégiscsak feloldotta Bécset sújtó szankcióit

    Az EU működési zavarairól. Az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) és Jörg Haidert fasisztaként vagy náciként való bemutatása.

    „Olyan közírók, mint például Eörsi István, nemcsak hogy a Haider-féle pártot minősítették »nácinak«, hanem a magyar jobboldal kimért, visszafogott és világos értékelvű pártját, a Fideszt is. Ha azonban még az FPÖ sem minősíthető sem fasisztának, sem fasisztoidnak, de még csak szélsőségesnek sem, akkor a Fidesz-Magyar Polgári Párt – ha e közírók logikai készsége még minimálisan is épnek tekinthető – soha többé nem vádolható ily igaztalan szavakkal.”

  • 2000.09.22.Salzburger Nachrichten, (SN - ath): Es wird eng für die Literatur

  • 2000.09.28. (39.szám) Magyar Demokrata, Seszták Ágnes: Körbe, karikába
    Ki kivel forog a kirakatban?

    Seszták szerint nem igaz, hogy a kormány kisajátítja médiát. Példákkal próbálja igazolni állítását. Egymást hívogatják meg műsoraikba; ezek láncszerű felsorolásából áll a cikk.

    „A Vásárhelyi família szívesen találkozik Tom Lantossal és Peter Tufoval, ez utóbbiak pedig Bauer Tamástól szereznek hiteles információkat. Bauer őszinte barátja, Eörsi István és Mátyás jól elidőznek egymás társaságában, és együtt egyengetik az Új Generáció útját.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.