EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2000.05.19 (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Cáfolat
    Lovas Istvánnak, hódolattal

    „Semmi közünk a zsidógyűlölethez, mit ránk ken pár fészkébe piszkító kozmopolita firkász, sanda, tetves és hazaáruló zsidó.”


    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2000.06.22. Lovas István: Mi folyik a Rubicon medrében?
    • Magyar Fórum, 2000.07.06. (27.szám) Varga Imre: Európa a büfében
    • Magyar Demokrata, 2000.08.03. (31.szám) Lovas István: Kádár: Le a szemlélőrojttal!
    • Havi Magyar Fórum, 2000.09.01. (9.szám) Dr. Makkay János: Magyarország Európa közepén (5.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 2000.06.29. E.I.: Séta egy incidens körül
    • Magyar Demokrata, 2005.11.03. (44.szám) Szalay Károly: Kegyeltek és kegyvesztettek

  • 2000.05.20. Magyar Nemzet, Elek István: A teljes magyarság kulturális integrációja
    Jelentéstani töredékek

    Aczél Endre cikke a Népszabadságban a Vasárnapi Újság jegyzetéről, amely állítólag Magyarország antiszemita hírbe hozása ellen tiltakozott. Lovas István cikkét elemzi, és zsidózásából idéz. „Soroljuk fel tehát az elhangzott neveket: Vámos Miklós, Tamás Gáspár Miklós, Haraszti Miklós, Herczog Edit, Fischer Iván, Eörsi István, Fehér Klára, Vásárhelyi Mária, Tom Lantos, Kertész Imre és Bródy János. Azok a polgárok, akik mindezt végképp megunták, kezdenek mind hangosabban egy furcsa kérdést feltenni, és a lehetséges válaszon töprengeni. Mely kérdés így hangzik: mi ezekben az emberekben a közös? A Vasárnapi Újság a választ keresi. Persze meglehet, a hallgatók talán tudják. Netán a szél is susogja már.”

    Előzmény:

    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság 
    • Népszabadság, 2000.05.15. Aczél Endre: Közszolgálati zsidózás

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2000.05.22. Lovas István: Válasz Aczél/Acsádi Endrének és Elek Istvánnak
    • Szombat, 2010.09.20. Csőke Zoltán: A határvonalak meghúzásának fontossága. Antiszemita jelenségek Magyarországon 1998 és 2006 között

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál és ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2000.05.22. Magyar Nemzet, Lovas István: Válasz Aczél/Acsádi Endrének és Elek Istvánnak egy jegyzet ügyében

    Vita Aczél Endrével és Elek Istvánnal, akik véleményt írtak Lovas Vasárnapi Újság című műsorban elhangzott gondolatairól. Utalás Eörsi ZDF-nek adott nyilatkozatára, idézet tőle. A másik oldal, a „balliberális média” zsidózásairól, rasszista szövegeikről, melyeket a MÚOSZ etikai bizottsága is elítélt. Szerinte épp Aczél tartja számon a származást. Arról, hogy Aczél Acsádi néven katonai hírszerző volt. Az ő szemükben „a liberális egyet jelentett a zsidóval”.

    Eörsi: „A kommunisták legnagyobb bűne, hogy ha nem is testileg, de szellemileg nem tudták kipusztítani ezt a söpredéket.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság 
    • Népszabadság, 2000.05.15. Aczél Endre: Közszolgálati zsidózás
    • Magyar Nemzet, 2000.05.20. Elek István: A teljes magyarság kulturális integrációja

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szombat, 2010.09.20. Csőke Zoltán: A határvonalak meghúzásának fontossága. Antiszemita jelenségek Magyarországon 1998 és 2006 között
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál és ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál. 

  • 2000.05.25. (21.szám) Pesti Műsor, AZ ÍRÓ SZÍNHÁZA – SZÖGEK

    Eörsi István estje a Katona József Színház Kamrájában.

    • Eörsi István Szögek című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a SZÖGEK szót.

  • 2000.05.26. Népszava, Felolvasószínpad

    Rövidhír Eörsi István Szögek című felolvasóestjéről a Katona Kamrájában.

  • 2000.05.27. Népszabadság, Hírek
    AZ ÍRÓ SZÍNHÁZA

    Eörsi Szögek címmel mutatja be 1952 és 2000 között alkotott legkedvesebb verseit, Melis László zeneszerző, valamint Lukin Zsuzsanna, és Mezei János énekesek közreműködésével a Kamra stúdiószínházban.

  • 2000.05.27. Népszabadság, Révész Sándor: Széteső mivoltunk
    Avagy: az alkalmatlanság fegyvere

    Hogyan válik fegyverré az alkalmatlanság a lapok tükrében. A Közéleti Önképzőkör kutatócsoport megvizsgálta, hogy az öt országos politikai napilap hogyan viszonyul a kormányzati és ellenzéki körökhöz.

    „Eörsi Istvánról viszont egyetlen rossz szó sem esik egyetlen lap vizsgálati mintájában sem. Ő a legpozitívabban megítélt közszereplő, bizonyára ő kavar legkevésbé indulatokat maga körül.”

  • 2000.05.28. Magyar Nemzet online, Lovas István: Hasznos-e a radikális hang az újságírásban? – 1. rész
    Válasz a jobboldali médiát támadó jobbközép politikusoknak

    Idézetek a baloldali sajtóból.

    „»És mit mondana sasváriszilárd? Ezt a nevet nem egy ember, hanem egy fajta megjelölésére használom, amely állatrendszertani értelemben – de csakis így – gerinces, és amelyet homo fidesziensisnek neveznék el, ha nem tartanék attól, hogy ezt nem mindenki érti (…). Persze Elek is egy sasváriszilárd, csak abban különbözik e típus példányaitól, hogy azt hiszi, írni is tud, és ezért kissé lassabban működik a többieknél.« (Eörsi István: Isépy Tamás irigykedik, Mancs, 2000. március 9.)«”

    „Ez ugye radikális bevezető volt? Szégyellnivaló. Hiszen a másik oldal mintáját követve kezdődhetett volna olyan szalonképesen is (eddig ugyanis egyetlen balliberális bírálat nem érte az idézett szerzőket), hogy »minden mocskos kommunistának van anyja«. Vagy úgy: »És mit mondana eörsiistván? Ezt a nevet nem egy ember, hanem egy fajta megjelölésére használom«. Így talán szalonképesebb lenne az írás, hiszen balliberális modellt utánoz.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.03.09. Eörsi István: Isépy Tamás irigykedik

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2000.05.Muzsika, Porrectus: Prédikátor könyve és Tyukodi pajtás

    (Melis- és Sáry-művekről. Eörsi István Gulag-versei.)

  • 2000.05.szám Beszélő (Folyóirat – május), Seres László: 1994
    Beszélő évek – 1994

    Részlet. Eörsi említése.

  • 2000.05.szám Kritika, E.I.: Versek
    Vállamon síléc
    E.I. önkéntes cipőfűzőjét okolja az örvendetes szerencsétlenségért, amelyet másrészt fájdalmas szerencséjének tekint

    Versek.

  • 2000.06.01. Magyar Hírlap, E.I.: Engedetlenségek

    Orbán Viktor árvízről tett kijelentéséről. Azt javasolta a Magyarok Világszövetségének, hogy Boross Pétert válasszák elnöküknek, de leszavazták. Trianon nemzetközi felülvizsgálatának igénye.

    [Orbán Viktor] „Elérkezettnek látta az időt arra, hogy most már csakugyan bekapcsolja Boross Pétert a kormányzati sikersorozatba. Azt indítványozta tehát a Jobboldali Gyászmagyarok Világszövetségének (ez a szervezet valódi neve, a Magyarok Világszövetsége csak fedőnév, amelyet a csórásban egyébként is jártas csórikák csórtak maguknak), hogy olyan elnököt válasszon, aki a kormánnyal – vagyis vele – jól együtt tud működni.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2000.06.08. Osszián: Kétezer leütés

  • 2000.06.01. Magyar Nemzet, Dedikálások
    Ünnepi könyvhét

    A dedikálások helyszínei, időpontjai, a dedikálók.

  • 2000.06.01.Magyar Narancs, Kulturális hírek (Ünnepi Könyvhét; E.I.: Szögek.)

  • 2000.06.02. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ünneprontó leszek

    Tánckritika. Pina Bausch: Egy előadás – Vígszínház. Eörsi az emberi kapcsolatok hiányán búsong. Idéz a lapokban megjelent kritikákból.

    „A közönséget még megértem: pénzért elragadtatást óhajt átélni, és át is éli, ha törik, ha szakad. De a kritikusoknak legalább évente egyszer vagy kétszer szembe kellene szegülniük a hierarchikus, tekintélyuralmi szemlélettel, mely a magyar történelem nyomorúságaiból táplálkozik”


    Reagálás:

    • Színház, 2000.08.szám Orsós László Jakab: Tragédia és katasztrófa. Beszélgetés Nádas Péterrel

  • 2000.06.03. (22.szám) Heti Világgazdaság, Mohai V. Lajos: Íróbérek

    Miből származott az írók jövedelme, milyen vagyonuk volt? Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezső, Hatvany Lajos, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Szerb Antal, Márai Sándor, Radnóti Miklós és az utánuk következő nemzedék írói.

    „A szocialista kultúrpolitika egyébként anyagilag is igyekezett kedvébe járni olyan kurzusszerzőknek, mint a rendszer apologétájának tekintett lektűrgyáros Berkesi András, akinek éves jövedelme a Kiadói Főigazgatóság rendszerváltás után kiadott dokumentuma szerint 1971-ben 1 727 805 forint volt. Ugyanebben az évben Déry Tibor 482 300 forintot, Illyés Gyula 955 044 forintot, Ottlik Géza 53 528 forintot, Eörsi István 124 503 forintot, Csurka István 314 628 forintot keresett.”

  • 2000.06.03. Hetek, Makki Marie-Rose: Könyvbarátok hete

    Sajtótájékoztató a 71. Ünnepi Könyvhétről. Eörsi Istvánnak is megjelenik kötete.

  • 2000.06.03. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Este a Centrálban

    Helyszíni beszámoló a Centrálban tartott MH-Magazin eseményéről, amelyen kiadók és írók vettek részt. A Palatinus, illetve Noran kiadók „állandó szerzőjük Eörsi István, aki most Szögek címmel összegyűjtött verseit nyújtja át az olvasóhoz. Mint a helyszínen elmondta, a könyv szerencsére nem összes verseit tartalmazza, nem is a válogatott verseit, mert a válogatás a minőségi kritériumokon kívül többnyire más korlátozó szempontokat is figyelembe vesz. Azokat gyűjtötte össze, amelyeknek ma is örül. S hogy a jelenlevők is örüljenek, Eörsi rögvest felolvasott néhányat az általa választottakból, és egyet a műsorvezető személyes kívánságára.”.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a SZÖGEK szót.

  • 2000.06.08. Magyar Nemzet, Osszián: Kétezer leütés

    Magyarok Világszövetsége – Csoóri Sándor – „csórikám”. Az írás egy Eörsi-idézettel kezdődik: „Jobboldali Gyászmagyarok Világszövetsége – ez a szervezet valódi neve, a Magyarok Világszövetsége csak fedőnév, amelyet a csórásban egyébként is jártas csórikák csórtak maguknak.” Osszián kifogásolja Eörsi indulatát, főleg azt, hogy a nevekkel játszadozik, szerinte ez szakmai féltékenység, becsületsértés. Őt követi Megyesi Gusztáv, aki cikke címében használja a „csórikám” kifejezést Csór polgármesterére, aki a zámolyi romák ellen tett kijelentéseket.

    „Lehet, hogy Eörsi féktelen ateista gyűlöletében elvesztette ellenőrzését a józan ész és a legfőbb liberális erény, a tolerancia fölött?”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2000.06.01. E.I.: Engedetlenségek

  • 2000.06.09. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A hitvesi ágyban

    Esszé a sztálinizmusról. Hogyan érintette akkoriban Sztálin halálhíre? Pártos verseiről; saját, Leninről írt verséből idéz, melyet 1953-ben rendelt tőle a Szabad Nép. Szerkesztői kifogásolták, hogy a versben csak néhány sor szól Sztálinról. Nagy László verse, Illyés Gyula emlékkönyve Sztálinról. Eörsi verse Lukácsról. Vallásos Sztálin–Rákosi-hitét 1955-ben levetkőzte. Ez volt a kollektív szégyen korszaka. A kommunizmusból még sokáig nem ábrándult ki, elhitte Leninnek, hogy becsületesen is lehet küzdeni a kommunizmusért. Heine költészetéről. Idézet Sztálin halálára írott verséből, melyet egy kritikus pesszimista hangvétele miatt marasztalt el.

    Előzmény:

    • Szabad Nép, 1953.01.21. E. I.: Lenin emlékezete (Vers)
    • Szabad Ifjúság, 1954.01.20. E.I.: Lenin emlékezete 
    • Irodalmi Újság, 1955.04.09. E.I.: Lukács György (Vers)

    Reagálás:

    • Népszabadság, 2000.06.30. Debreczeni József: Ki a hiteles antikommunista?

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2000.07.20. Gyertyán Ervin: A rágalom nem érv

  • 2000.06.09. Népszava, Valachi Anna: Sikeres ünnepi könyvhét szépséghibákkal

    Beszámoló a 71. Ünnepi Könyvhétről. Eörsi István említése.

  • 2000.06.10. Magyar Nemzet, Osszián: Kétezer leütés

    Konrád kijelentéséről, mely szerint érzelmileg nem kötődik sem a kormányhoz, se az ellenzékhez. Konrád szerint az irodalomnak nem árt a mértéktartó elnyomás, erre Eörsit hozza fel példaként.

    „Megtudjuk például: »az irodalomnak nem árt a mértéktartó elnyomás«, hiszen »számos bebörtönzött jó kedéllyel szabadult«. Erre Eörsi István hozatik fel példaként, aki feljavította cellatársai hangulatát (igaz, a jelek szerint az ő kedélyén súlyos nyomokat hagytak a »kedélyes« börtönévek).”

  • 2000.06.15. Fejér Megyei Hírlap, Dömölki Lajos: A „jog asztalánál...”
    A MAI NAP KRÓNIKÁJA

    A jogászok és a bírák szerepe, felelőssége a politikai bűnperek ítélethozatalaiban. A kormányzati hatalom a jogalkotás eszközeivel „segíti” őket dicstelen szerepük betöltésében. Az 1956-os forradalom vezetőivel és szereplőivel történt leszámolásokról, a perek sorozatáról. A Legfelsőbb Bíróság 1958-as ítélethirdetése Nagy Imre és társai büntetőperében. Kádár János: „Nagy Imre és a kormány árulása révén megnyitotta az utat a fasiszta ellenforradalomhoz.” Eörsi István is az elítéltek között volt.

    Kapcsolódó cikk:

    • Fejér Megyei Hírlap, 2006.11.04. Dömölki Lajos: 1956-57-58: a leszámolás

  • 2000.06.16. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Emlékezés kétféleképpen

    Nekrológ. Június 9-én meghalt Ernst Jandl.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.