EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2002.10.29. Magyar Hírlap, Albert Mária: Sokszínűség, zörejek intermezzo után
    Opera

    Színikritika. Fekete Gyula, Eörsi István: A megmentett város. Magyar állami Operaház. Rendező: Halász Péter.

    „A megmentett város librettóját ketten jegyzik, az eredeti színmű írója, Eörsi István és a zeneszerző Fekete Gyula.”

  • 2002.10.29. Magyar Nemzet, Kerényi Mária: A megmentett város története
    Fekete Gyula operaszerzői bemutatkozása • Keserű tanmese történelmi érvénnyel

    Színikritika. Fekete Gyula, Eörsi István: A megmentett város.

    „Eörsi István drámája 1964-ben született, az ’56-os forradalomnak és az író börtönben töltött éveinek eleven élményei cövekelik ki a cselekmény terét, vérzik át szövetét. A háromfelvonásos darab esszenciáját sűrítő egyfelvonásos librettó Eörsi és Fekete közös munkája, s a két szerző együtt választott rendezőt is, az abszurdhoz és a groteszkhez deklaráltan vonzódó Halász Péter személyében.”

    • A mű Eörsi István Tragikomédiák című kötetében jelent meg. Adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: MEGMENTETT VÁROS.

  • 2002.10.29.Népszabadság, Fáy Miklós: A rövid élet titka (Színikritika; Fekete Gyula, E.I.: A megmentett város .)

  • 2002.10.30. Magyar Nemzet, Szentesi Zöldi László: Politikai kettős mérce a Külügyminisztériumban
    Dolgozhatnak-e pártkatonák a magyar közigazgatásban?

    A Külügyminisztérium botrányos esetei. Ara-Kovács Attila ügye, aki – bár a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese – újságíróként írta alá a Demszkyre szavazunk című fizetett politikai hirdetést (Eörsi is aláírta). Ezzel megsértette a köztisztviselői törvényt.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 2002.10.12. Demszkyre szavazunk!

  • 2002.10.31.Népszava, Kertész Iván: Színműből lett A megmentett város

    (Zenekritika. Eörsi István színműve nyomán Fekete Gyula szerzett operát, így került először az Eörsi-darab színpadra.)

  • 2002.10.Muzsika, Mesterházi Máté: "Miért ne lehetne?" Beszélgetés Fekete Gyula zeneszerzővel

    (A megmentett város című, Eörsi István 1964-ben írt drámája alapján komponált operája.)

  • 2002.10.szám (november) A Dunánál, Szőcs Géza: Napló, avagy egy megépülő? soha meg nem épülő? emlékmű története

    Naplórészlet egy ötvenhatos emlékmű tervéről. Az 1956-os emlékművel kapcsolatos felhíváshoz csatlakozók névsora – Eörsi István is köztük van.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az 56-OS EMLÉKMŰ mondatot.

  • 2002.10.szám Alföld, Menyhért Anna: „Amit mi mondunk, az a te szavad”
    MUNKÁS, PARASZT, ÉRTELMISÉG MUNKAVERSENY LÁZÁBAN ég! AGITATÍV ANTOLÓGIA- KÖLTÉSZET MAGYARORSZÁGON 1945–1956

    Könyvkritika a nyolcvannégy szerző 1945 és 1956 között írt politikai-udvari agitatív költeményeit tartalmazó kötetről. A kötetben szerepel Eörsi István négy verse (Anyám 84. oldal – Kazincbarcikai jegyzetek 131. oldal – Rákosi egyetemváros 199. oldal – Sztálin 260. oldal.). Idézetek.

    • A könyv adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2002.10.szám Holmi, Bodor Béla: A másként-lét kezdete
    Orbán Ottó: Ostromgyűrűben
    FIGYELŐ

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István említése.

  • 2002.10.szám Kortárs, Csoóri Sándor: Nem csak a beszennyezett remények
    RÖVID MEGJEGYZÉS ÁCS MARGIT EGYIK SZÖVEGÉHEZ – ÉS EGY LEVÉL

    Ács Margit: Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956. című írásáról. Csoóri levele Báron Györgynek az antológiáról, melyben többek között Eörsi István is szerepel. Saját Rákosi-verséről, melyről Bertha Bulcsu interjúkötetében már beszámolt a 70-es években, amikor még Eörsi sem beszélt Sztálinról és Rákosiról írt verseiről.

    „Jogosan azt érezhette, hogy hiszékenységéért a börtönéveivel minden erkölcsi számláját kiegyenlítette.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Kortárs, 2002.08.szám Ács Margit: Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég!

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang, 1953.05.szám (május) E.I.: Kazincbarcikai jegyzetek
    • Csillag, 1953.06.szám Aczél Tamás: Harcos politikai költészetet
    • Új Hang, 1953.06.szám (június) Kirschner Béla: Az Új Hang postája
    • Népszabadság, 2001.04.07. E.I.: Látja-e más is?
    • Magyar Nemzet, 2001.05.08. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Ki mit lát)
    • Heti Válasz, 2002.07.12. (28.szám) O. Á.: Szívük is vigyázzban állt
    • A témához további kapcsolódó cikkeket olvashat el, ha a keresőmezőbe beírja a SZTÁLIN szót, illetve a kötet címét.

  • 2002.10.szám Kortárs, Orosz István: Dokumentumtörténet
    „DEMOKRATIKUS ELLENZÉK” VAGY „PÁRTON KÍVÜLI, REFORMSZOCIALISTA ELLENZÉK”?

    Részlet a szerző a XX. és XXI. Század Intézet támogatásával készült, megjelenés előtt álló könyvéből. A „demokratikus ellenzék” kifejezés Haraszti Miklóstól származik. Az 1977-ben Kornis Mihály kezdeményezésére elindult Naplóról (1982-ig működött), és a kritikákról. Lukács György szellemi hatása a magyar „demokratikus ellenzék” vezető képviselőire. Eörsi István: Búcsú Gazsitól című írása. A hetvenes évek végétől-közepétől eltávolodás a marxizmustól, a demokratikus ellenzék tévedései. A reformközgazdászok hatása. A szovjet világbirodalom összeomlásának váratlansága. Felemás viszonyulás Bibó Istvánhoz. A másik ellenzéki csoportosulásról, a népi ellenzékről. A Charta 77 létrehozása, kezdeményezése. 1988-ban megalakult a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd az SZDSZ. Belharcok és a „kemény mag”.

    „…a Charta 77 szóvivőinek letartóztatása elleni magyarországi értelmiségi tiltakozás (az 1979-es aláírásgyűjtés) jelentette azt az első nagyobb politikai gesztust, amely először volt képes túllépni a »Napló-írók« belterjes körén, és maga köré gyűjteni néhány száz »másként gondolkodó« értelmiségit.”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.02.szám E.I.: Búcsú Gazsitól

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól
    • Kritika, 1989.12.szám Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1990.03.12. D. Gy.: Búcsú az igenektől és a nemektől
    • Népszava, 1990.03.12. Gantner Ilona: Hol komádnak a régi komák?
    • Kritika, 1990.04.szám Litván György: Kitől búcsúzzunk?
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1990.06.08. Török Erzsébet: Szabadság a Maradjhűutcában
    • Kritika, 1990.08.szám Vezér Erzsébet: Mitől búcsúzzunk?
    • Kritika, 1990.10.szám Tamás Gáspár Miklós: Méla üzenet a baloldalnak
    • Kritika, 1991.05.szám Mátyás Győző: Pátosz és csodavárás nélkül
    • 168 óra, 1994.07.12. (27.szám) Köves Viktória: A lázadó elit
    • Mozgó Világ, 1994.09.szám Sükösd Mihály: TGM és a világállapot
    • Magyar Hírlap, 1994.10.31. Lengyel László: LuciFeri
    • Társadalmi Szemle, 1995.07.szám Csáki György: A Nemzetközi Valutaalap — ötven év után, korszakváltás előtt?
    • klubradio.hu, 2023.02.16. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől
    • Újnépszabadság, 2023.02.27. Kardos András: Búcsú az ellenzéktől


    A Napló 1977-1982 (VÁLOGATÁS) című kötet adatait és Eörsi István: Napló helyett – 1978 című írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2002.10.szám Új Forrás, Csehy Zoltán: The Love That DaresTo Spek Its Name
    Blaszfémia, szakralitás és rituálé a homoerotikus költészetben

    Részlet a homoerotikus költészetről szóló esszéből. Ginsberg Üvöltés című versének lábjegyzete. Fordító: Eörsi István.

    • A vers Allen Ginsberg, Május királya című kötetében található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A vers fordítását és a Lábjegyzet az üvöltéshez dokumentumokat megtekintheti az Eörsi István / Versfordítások résznél.

  • 2002.10/11.Illustrierte Neue Welt, Karl Pfeifer: Am Rande der Nobelpreisverleihung an Imre Kertész: Eine traurige Diskussion

  • 2002.11–12.szám (november – december) Kapu, Jobbik Médiafigyelő Szolgálata: Így írtok ti, balliberális ároktemetők…

    Idézetek baloldali, liberális lapokból. Eörsi Istvántól több idézet.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) E.I.: A szabad demokraták és az értelmiség
    • Magyar Hírlap, 2002.09.11. E.I.: Zsinórmérték
    • Magyar Hírlap, 2002.10.03. E.I.: A polgár unatkozik

    Kapcsolódó cikkek:

    • gondola.hu, 2002.09.13. Elek István: Merre tart az SZDSZ?
    • Magyar Hírlap, 2002.09.13. Mihancsik Zsófia: Eörsi István nem nyugszik
    • Magyar Hírlap, 2002.09.14. E.I.: Miről vitázunk?
    • Magyar Hírlap, 2002.09.19. Fendle Ferenc: Mi a különbség?
    • Magyar Hírlap, 2002.09.23. Nyírádi Miklós: Változó zsinórmérték az SZDSZ-ben
    • Magyar Demokrata, 2002.10.24. (43.szám) Nyírádi Miklós: Változó zsinórmérték az SZDSZ-ben




  • 2002.11–12.szám Kapu, Siposhegyi Péter: Kettőezer kettő – az egymásra találás
    (OVI-től OKI-ig)

     Részlet. Milyen év volt a 2002-es? Bolondos április. A legyőzött győző (Orbán preztizsromlása). Az év közössége, a „lakótelepi proli” jellemzése. Az év menedzsere a magyar kijáró. Beléptető rendszer négymilliárdért: „…erkölcsileg nincs különbség a két oldal között.” Az év vesztese a polgár. A polgári körök mozgalma. Az év kampányosa a katolikus egyház. Az év tévedése, tévedői: Kerényi, Makovecz, Malgot. „Tévedésük a következő: ha az értelmiséget szellemileg likvidálják, az nem jó senkinek. Ezzel szemben ők úgy gondolják, hogy az úgynevezett polgári, valójában orbáni oldal kizárólag akkor lehet eredményes, ha tudatszűkült, súlyosan elfogult emberek pallérozzák szellemét. […] Az értelem erejével lassan, de biztosan legyűrhető ez a szellemi elit, de majd akkor, ha mondjuk Eörsi István neve nem a hazaárulás szimbóluma lesz, hanem egy emberé, aki amúgy nagyon okos, és mindenképpen konzekvens, tehát meggyőzése az egy és oszthatatlan jobb igazságról igazán nemes feladat.” A remények (EU-csatlakozás). Az év felfedezettje OKI (a Való Világból).

  • 2002.11.01. (6.szám) Bécsi Napló, Hámos Ildikó: Az ORF megszünteti a magyar nyelvű rádióadásokat a középhullámon

    Az 1999-ben létesült Dunai Dialógus című rádióműsor megszűntetéséről – pénzhiányra hivatkoznak. A műsor a térség fontos politikai és közéleti személyiségeit juttatta szóhoz.

    „A magyar nyelven is sugárzott adás interjúalanyai többek közt Szabó István Oscar-díjas filmrendező, Litván György történész és ’56-os magyar, Eörsi István és Dalos György írók, Csáky Pál Szlovákia alelnöke és még sok más jelentős személyiség voltak.”

  • 2002.11.08. (45. szám) Heti Válasz, Zsoldos Dávid: Az énekhang nem tűri az erőszakot
    FEKETE GYULA GYŐZTES OPERÁJA

    Beszélgetés Fekete Gyulával A megmentett város című operájáról. A librettó Eörsi István azonos című „komitragédiájából” készült. Fotó: az előadásból.

  • 2002.11.08. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A kisebb rossz hagyománya
    és csatlakozásunk Európához

    A frankfurti Paulskirchében az Európai Unió bővítéséről 2002. november 1-jén, 2-án tartott konferencián elmondott beszéd szövege.

    Magyarország történelmének áttekintése. A választási lehetőségeink között mindig volt kisebb rossz, amit közmegegyezésnek vagy konszenzusnak neveztek, és persze voltak tabuk. A „legvidámabb barakk” korszaka, majd a rendszerváltás. Az értelmiségiek nagy részének lelkiismerfurdalása volt Kádár korábbi elfogadása miatt, sokan új múltat gyártottak maguknak. „Így aztán olyan átvilágítási törvények születtek, amelyek mindmáig inkább védik a spiclik személyiségi jogait, mint a besúgottakét.” A jobboldaliság újjáéledése – nacionalizmus, rasszizmus, klerikalizmus, a Trianon hívószava. Antall József „lélekben” 15 millió kormányfője akart lenni. Az Orbán-kormány is átvette ezt, de a „lélekben” kimaradt. Ennek a polikának azonban nem kívánt következményei voltak. Medgyessy kémelhárítói múltja. Ki hogyan áll az Európai Unióhoz. Mit vár Eörsi a csatlakozástól? „…remélhetjük, hogy megszakad végre a »kisebb rossz« logikájának láncolata, vagyis nem kisebb rosszként választjuk jövőnknek az Európai Uniót.”

  • 2002.11.08. Magyar Hírlap, Kádár Judit: A karthauzi párt

    „Az SZDSZ fogyatkozó népszerűségének egyik oka éppen a nyilvános vitákat kárhoztató attitűd, amely a bírálatok elutasításával az elvi álláspontok tisztázását – és az érdeklődők tájékoztatását – gátolja.” Bauer Tamásról, Kuncze Gáborról. Az SZDSZ vezetésének is meg kell újulnia. „Ha szükséges, módosítani kell az alapszabályokat, amint azt az ÉS hasábjain Eörsi István sürgette.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.08.16. (33.szám) Kis János: Levél az SZDSZ vezetőihez
    • Élet és Irodalom, 2002.08.23. (34.szám) E.I.: A szabad demokraták és az értelmiség

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2002.08.25. Tamás Tibor: Az SZDSZ „magyarbálintosodásáról”
    • Élet és Irodalom, 2002.08.30. (35.szám) Szigeti András: A liberálisok szomorú szerdája
    • Élet és Irodalom, 2002.08.30. (35.szám) Angyalosi Gergely: Üröm az örömben
    • Élet és Irodalom, 2002.08.30. (35.szám) Bacsó Béla: „Levelező tagozat”
    • Élet és Irodalom, 2002.09.06. (36.szám) E.I.: A Medgyessy-ügytől Arisztotelészig
    • Élet és Irodalom, 2002.09.20. (38.szám) Nyilas Attila: Az SZDSZ helye
    • Élet és Irodalom, 2002.10.04. (40.szám) Farkas János László: A szekér és a ló
    • Kapu, 2002.11–12.szám Jobbik Médiafigyelő Szolgálata: Így írtok ti, balliberális ároktemetők...
    • Élet és Irodalom, 2008.08.15. (33.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • Népszabadság, 2008.08.16. Nyusztay Máté: Kőszeg: Magyar Bálint a hibás
    • Élet és Irodalom, 2008.08.22. (34.szám) Litván Györgyné: Töprengések Kőszeg Ferenc töprengéseiről
    • Élet és Irodalom, 2008.08.22. (34.szám) Haraszti Miklós: Ne bántsd a Magyart!
    • Élet és Irodalom, 2008.09.26. (39.szám) Kőszeg Ferenc: Sakk! Matt?
    • Népszabadság Online (nolblog.hu), 2009.07.17. Erlauer: Az SZDSZ magyarbálintosodásáról
    • Népszabadság, 2009.07.22. Kőszeg Ferenc: Az SZDSZ hercegei
    • Népszabadság, 2009.08.05. Hell István: Az SZDSZ lelki üdvössége

  • 2002.11.13. Magyar Nemzet, Löffler Tibor: Az antiszemitizmus vádja megrendelhető
    Az amerikai sajtóban Magyarországról szólva már a lakiteleki gyűlés másnapján megjelent a rasszizmus bélyege

    A Foreign Affairs cikke felveti Magyarország NATO-ból való kizárását. Miért van jelen a jobboldali kormányok állítólagos nacionalizmusa és antiszemitizmusa a külföldi sajtóban? Egyes magyar lapokban egyenlőségjelet tesznek Orbán Viktor és Hitler közé.

    „Eörsi István írta a mértéktartó Magyar Hírlap 1998. szeptember 19-i számában: »Az úgynevezett nemzeti tábor, amelyet az ifjú liberálisok hosszabb jegyesség után a magukévá tettek, a nemzetet nem történelmileg kialakult kulturális közösségnek, hanem származási és vallási kritériumok függvényének tekinti, és kirekeszti belőle azokat, akik nem felelnek meg a »magyar« és a »keresztény«… fogalmának. Innen nézve pedig már feldereng a láthatár szélén a követelés, hogy az ily módon magyartalanítottak távozzanak más országba, és ha erre nem hajlandók, akkor a Dunába vagy a gázba.«”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. Eörsi István: A légköri viszonyokról

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2002.11.14. (46.szám) Magyar Demokrata, Hankó Ildikó: Dinamittá vált aranyérem

    Kertész Imre Nobel-díjáról, Kertész korábbi és legutóbbi nyilatkozatairól és az annak nyomán kibontakozó vitáról. Azokról a magyar származású Nobel-díjasokról, akik nem lettek „hálátlanok” Magyarországhoz.

    „Ha figyeljük Kertész nyilatkozatait, a rá rímelő hazai sajtó cikkeit – Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István stb. – azonnal kiderül, hogy provokációra használják föl Alfred Nobel hagyatékát.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2002.10.11. Tamás Gáspár Miklós: Kertész Imre magyar író Nobel-díjas. Zsidó – Nincs a rendszerünkben
    • Hetek, 2002.10.18. Tihanyi Péter: Angyal diktálta ezt a regényt
    • Magyar Nemzet, 2002.10.21. Haklik Norbert: Doronggá alázott Nobel-díj
    • Élet és Irodalom, 2002.11.29. (48.szám) J. Győri László: Magyar lobogók
    • Magyar Hírlap, 2002.12.14. Szakmai, erkölcsi rendet a köztévében
    • Népszabadság, 2002.12.14. Tiltakozás a Kertész-műsor miatt
    • Népszava, 2002.12.14. Tiltakozás az Éjjeli menedék ellen
    • Magyar Nemzet Online, 2002.12.16. Németh Balázs: Éjjeli Menedék – Újabb támadások
    • filmtortenet.hu, 2002.12.16. filmhu: A gyűlöletkeltés ellen
    • litera.hu, 2002.12.17. Tiltakozás az Éjjeli menedék Kertész-adása ellen
    • Magyar Demokrata, 2002.12.19. (51–52.szám) bp: Kertész és a diktatúra
    • Magyar Demokrata, 2002.12.19. (51–52.szám) Szabó Kálmán: Arctalanság
    • Magyar Nemzet, 2002.12.20. Haklik Norbert: Grál-lovagok és bértollnonok
    • Magyar Demokrata, 2003.01.09. (2.szám) Lovas István: A likvidálandó söpredék
    • Magyar Demokrata, 2003.01.23. (4.szám) Szalay Károly: A Kertész-szindróma
    • Magyar Nemzet, 2003.11.08. Gyurkovics Tibor: Idehaza-odahaza

  • 2002.11.14. Magyar Hírlap, Száz magyar nábob a gazdaglistán

    Szakértők, közéleti személyiségek a száz leggazdagabb magyar listájáról. Eörsi István és Brecht gondolatai a pénzről.

    „1945. március 4-én az emigráns Brecht azt jegyzi fel Munkanaplójában, hogy a darabban, amelyen másodmagával dolgozik, »nem beszélhetünk pénzről«, mert »ez tabu a Broadwayn«, majd hozzáfűzi: »Az üzletszempontú színházban valóban éppolyan kevéssé beszélnek a pénzről, mint a rákról a rákbetegek előtt.« Csakhogy az üzletszempontú színházban mindent a pénz kormányoz. Ha valaki itt nem beszélhet a pénzről, akkor semmiről sem beszélhet. Ez esetben a pénz a személyiségi jogok köntösébe bújva láthatatlanná válik, és láthatatlan formájában legyőzi egyéb jogainkat, például azokat, amelyek a szólás- és a sajtószabadságot biztosítanák nekünk. Szólás- és sajtószabadság híján elértéktelenedik a gondolkodás szabadságához fűződő emberi jog is.” 

  • 2002.11.16.Népszabadság, Pogonyi Lajos - Révész Sándor: Kik csinálták a rendszerváltást? Beszélgetés a közelmúltról Nyers Rezsővel és Tamás Gáspár Miklóssal.

  • 2002.11.19.Népszava, Meiszter Dávid: Preventív csapás és túszdráma?

    (Izraeli - palesztin viszály. Az USA preventív katonai csapással kapcsolatos álláspontjáról és a moszkvai túszdrámáról folyó vitáról, a nemzetközi tömegterrorizmus elleni harcról.
    Előzmény: Élet és Irodalom, 2002.09.27. Eörsi István: A túlélés öröksége II.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.