EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2000.03.14. Magyar Hírlap, Egy mondat a sajtószabadságról
    Körválasz lapunk kérdésére

    Eörsi István: „Hol sajtózsarnokság van, Ott sajtózsarnokság van.”

  • 2000.03.16. Magyar Narancs, E.I.: OptiPista (Egy új mértékegység)

    Publicisztika. Utalás az Isépy Tamás irigykedik című cikkében leírtakra, tovább magyarázza a „Sasváriszilárdság”, a „Sasz”, a „Kövérszájeráder”, az „Orbánorbán”, a „homofidesziensis” fogalmak jellemzőit, és javasolja a „sasz” egységként való bevezetését. Példák.

    „Egy sasz legyen egy normális sasváriszilárd túlzásoktól mentes, átlagos állítása.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.03.09. E.I.: Isépy Tamás irigykedik
    • Reagálás:
    • Vasárnapi Hírek, 2000.10.01. (40. szám) Török Zsolt: Itt diktatúra, ott demokrácia? (Olvasói levél)
    • Magyar Nemzet, 2000.12.06. Osszián: Kétezer leütés
    • Magyar Nemzet, 2003.05.28. Lovas István: Hasznos-e a radikális hang az újságírásban?

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Demokrata, 2000.03.23. (12.szám) Lovas István: Ölébe veszi kis huszárát

    2000.03.16. Magyar Narancs, E.I.: OptiPista (Egy új mértékegység)

  • 2000.03.21. Népszava, Népszava-információ: Zenévé változtatott idő
    A Voces AEquales négyféle Temporája

    A Voces AEquales Tempora című ingyenes koncertje a Magyar Rádió Márványtermében. Melis László Az időről és a folyóról című ciklusában Friedrich Hölderin, Petri György és Eörsi István verseit zenésítette meg.

  • 2000.03.23. (12.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Ölébe veszi kis huszárát
    Tufo, pöcegödör, ufo, sajtószabadság, jobbveszély, Tamás, Csurka

    A baloldali, SZDSZ-es túlsúlyról a médiában.

    Peter Tufo kritikusan nyilatkozott a magyar közmédiáról, holott Horn négy éve alatt hallgatott. A Washington Post nyomán az Új Magyarország számolt be – elítélő hangnemben – Tufo nagyköveti kinevezéséről. Bauer Tamás nevét Eörsi hasonló kifejezése után „bauertamás”-nak nevezi. Az „Apák és fiúk” elméletről, az ezzel kapcsolatos balliberális sajtótermékek támadásairól. Pető Iván „ávós pedigréje”, összevetése a brit Independent című napilapban Jörg Haiderről megjelentekkel. Az EU Bécs elleni fellépéséről a liberális lapok tükrében. A nemzetközi radikális jobboldaliak térnyeréséről.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.03.09. E.I.: Isépy Tamás irigykedik

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 2000.03.16. E. I.: OptiPista (Egy új mértékegység)
    • Vasárnapi Hírek, 2000.10.01. (40.szám) Török Zsolt: Itt diktatúra, ott demokrácia? (Olvasói levél)
    • Magyar Nemzet, 2000.12.06. Osszián: Kétezer leütés
    • Magyar Nemzet, 2003.05.28. Lovas István: Hasznos-e a radikális hang az újságírásban?

  • 2000.03.25. (12.szám) Heti Világgazdaság, Lindner András–Horváth Zoltán: Sasvári Szilárd
    a Fidesz alelnöke, média- és kultúrpolitikus
    PORTRÉ

    Beszélgetős portré Sasvári Szilárddal.

    „…Vannak azért – persze hangsúlyozottan nem mi – kekeckedők is. Például Eörsi István író, aki legutóbb azt találta a szemére vetni, hogy ön folyton csak azt makogja, amit főnöksége előénekel. Hogyan kívánja az ilyen ügyeket rendezni? Válaszcikk? Bíróság? Párbaj? Netán meg sem hallja?

    – Eddig egyetlen durva támadásra sem reagáltam. Az illető amúgy szabaddemokrata politikus. És nincs abban semmi meglepő, ha az ellenzék kormánypárti politikust támad.”

  • 2000.03.Muzsika, Hollós Máté: Művek bontakozóban. Fekete Gyula: A megmentett város

    (Beszélgetés Fekete Gyulával új operájáról. Eörsi 1964-ben, nem sokkal börtönévei után írta a darabot.)

  • 2000.03.szám (március) Kapu, Pápaffy Endre: A konzervatív sajtó mozgástér kihasználásáról

    Vita a konzervatív nyilvánosság lehetőségeiről. A szerző szerint „a magyarországi médiában balliberális túlsúly tapasztalható.” „Szükség lenne mindenekelőtt egy közös értékalapra. Ez megítélésem szerint a legmélyebb törésvonal, a nemzeti és nemzetellenes erők ellentétére kell, hogy épüljön. A konzervatív nyilvánosságnak elsősorban nemzetinek kell lenni. A kozmopolita politológus derékhad s az agitprop holdudvar azt sulykolja, hogy a »nemzet« és a »nemzeti érdek« egyaránt meghatározhatatlan entitások. (Jó példa erre, amikor Eörsi István azt magyarázta éppenséggel Tamás Gáspár Miklósnak a Magyar Hírlap hasábjain 1995 decemberében, hogy annak az óhajnak, hogy a »magyarság nyerjen« a sport szféráján kívül nincs semmiféle értelmes jelentése. Vagyis a nemzetek közötti konkurenciaharcot is tagadni igyekeznek egyesek a másik oldalon, azért, hogy minél inkább lefegyverezzék a környező népekhez képest amúgy is igen hátrányos helyzetben levő magyarságot.)”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.20. Eörsi István: Gazsi 1995. december 16-án...

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.16. Tamás Gáspár Miklós: MDF: Kalap, kabát
    • Magyar Hírlap, 1996.01.02. Páll Szilárd: Gazsizás
    • Ez a Hét, 1996.01.05. (1.szám) Stefka István: Tamás Gáspár Miklós csókja
    • Magyar Hírlap, 1996.01.13. TGM: Még egy szó a nemzetről
    • Népszava, 1996.01.26. Révész Sándor: A politikai nemzetről
    • Magyar Hírlap, 1996.01.27. Tamás Gáspár Miklós: Közhaza és republikánus hit – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.02.03. E.I.: Gazsi 1996. január 27-én...
    • Ez a Hét, 1996.02.09. (6.szám) Stefka István: Ez az „egy hajó”, nem az az „egy hajó”
    • Magyar Hírlap, 1996.02.27. Máté Imre: „Szertelen, szabad, magyar” – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Hírlap, 1996.03.13. Sz. Nagy Csaba: Liberális tartozás
    • Magyar Hírlap, 1996.04.02. Bíró Béla: T.G.M., aki soha nem volt „olyan” 

  • 2000.03.szám Kortárs, Kolozsvári Papp László: Az eszme

    Esszé. Hankiss Elemér: „Az emberi kaland” című könyvéről, közállapotunkról, az SZDSZ-es fiúkról. Vita a besúgókról.

    „Meleg érdeklődéssel kíséri figyelemmel a mazochista besúgottak defilálását is! Jó nekik, gondolja az ember. Esetleg igényelhetnének még huszonötöt a csóró seggükre. Sajnálja egy kicsit Eörsi Istvánt, hogy olyan durván megtaposták a virtuális besúgottak (hogy besúgók lennének maguk is, arra gondolni sem merünk!; arra sem, hogy besúgó-kliensek, egyszer mindenkit nyekkenőn haza kell vágni, akkor majd elválik, mi ráérünk), amikor azt írta, hogy besúgásban nem ismer alternatívát. (Mint egészen másban az államelnök.) Kicsit csodálkozunk is, egy olyan okos embernek, aki kapásból fordít Shakespeare-t, hogy Lukács elvtársról ne is beszéljünk, hogyhogy nincs annyi esze, hogy megválogassa a környezetet, ahogyan a zsírpecsétes pulóvert is leváltja magáról az ember, hogy úgy mondjuk, mint eszmélő szövetségi kapitány a köszvényes (ultra)balszélsőt?”

  • 2000.03.szám Mozgó Világ, Berkes Erzsébet: Kukázó mama és gyermekei

    Színikritika. Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei című darabja a Vígszínházban. Fordította: Nemes Nagy Ágnes; a vígszínházi változatot Márton László, Weöres Sándor, Eörsi István, Bodolay Géza fordításai felhasználásával készítette: Szász János és Rácz Erzsébet – rendezte: Szász János.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2000.04.07. (14.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tar és Petri

    Reflexió Keresztury Tibor: „Az utókornak nem üzenek semmit” (Élet és Irodalom, 2000.03.17. /11.szám/) című, Petri Györggyel készült interjújára.

    Tar ügynökmúltja. Petri György fejtegetéseiről. Petrivel a tekintélye miatt nem száll vitába senki. Eörsi egy Németh Lászlónak írott válaszcikkét is ugyanezért nem közölték vagy harminc éve. „Amig Petri csak azt mondta, hogy gyűlölöm és bosszantani akarom Aranyt, addig betartottam az illemszabályokat. De ha személyének és szerepének teljes tekintélyével csatlakozik a spiclimentegetéshez, a múltjával őszintétlen viszonyban leledző értelmiségnek ehhez az újdonsült társasjátékához, akkor mély lélegzetet veszek, és közbekotyogok.” 


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Egy levélváltásról – Márton László: Miről szól az ítélet? – György Péter: „Ami személyes, és ami szent” – Dés László: Mi baja van Eörsi Istvánnak? – Kornis Mihály: Elégtelen – Rajk László: Unalom és remény – Tamás Gáspár Miklós: Kenedi Jánosnak
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Egy levélváltásról – Endreffy Zoltán: Tud-e egy felmosórongy bűnbánatot tartani? – Haraszti Miklós: Katarzis és törvény – Wilhelm Droste: A sebek és az akták
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Egy levélváltásról – E.I.: Katarzis magyar módra – Kukorelly Endre: Mi nekem a véleményem – Kis János: Jobb helyzetben vagyunk-e?
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
    • Élet és Irodalom, 2000.04.28. (17.szám) Poór János: Az ország értelmiségi krémje
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Magyar Nemzet, 2016.03.05. Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel


  • 2000.04.07. (14.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: Kinek a szégyene

    Reflexió a Napi Magyarország mocskolódó cikkére, amelyben Vásárhelyit és Eörsit gyalázza. Később Vásárhelyi egy sajtóbeszélgetésen megemlítette ezt a cikket, amit egy holland újságírónő meg is írt a Trouw című napilapban, de tévedésből a cipő helyett lámpaernyőről írt. Ennek következményeként a Napi Magyarország újabb cikket jelentetett meg a holland újságírónőt leleplezendő. Ezt Lovas István jegyzete követte a Vasárnapi Újságban.  

    „A vezércikk egy metaforára épült, amelyben a szerző engem (Eörsi Istvánnal párba állítva) a krokodilok csoportjához sorol, megjegyezve, hogy »...a krokodilbőr bírja a kiképzést. Cipőt csinálnak belőle«, majd végső konklúzióként: »Talán sejtik, mire futtatom ki ezt az írást. Hát persze a krokodilbőrre, ami Eörsiéket Vásárhelyiékkel összeköti« (és amelyből cipőt csinálnak).”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 2000.03.10. Lovas István: Jordanék hőmérője
    • Napi Magyarország, 2000.04.13. Lovas István: Krokodilbőrből lámpaernyő?
    • Népszabadság, 2000.12.22. Vásárhelyi Mária: A lista maga az üzenet
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előző 3 cikk felsorolásánál.

  • 2000.04.07. Napi Magyarország, Tóth Gy. László: Szembesítés
    „Akiknek a lelke gyűlölettől habzik” (9. rész)

    Idézetek lapokból a polgári kormánnyal foglalkozó baloldali médiák szöveggyűjteményeiből.

    „»És mit mondana sasváriszilárd? Ezt a nevet nem egy ember, hanem egy fajta megjelölésére használom, amely állatrendszertani értelemben – de csakis így – gerinces, és amelyet homo fidesziensisnek neveznék el, ha nem tartanék attól, hogy ezt nem mindenki érti. (...) Persze Elek is egy sasváriszilárd, csak abban különbözik e tipikus példányaitól, hogy azt hiszi, írni is tud, és ezért kissé lassabban működik a többieknél. (...) Csakhogy a demokratikus államok közfelfogása szerint kizárólag az akármiféle terroristák és a szélsőjobboldali személyek és szervezetek nevezhetők szélsőségesnek.« (Eörsi István: Isépy Tamás irigykedik. Mancs, 2000. 03. 09.)”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.03.09. (10.szám) E.I.: Isépy Tamás irigykedik

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2000.04.08. Magyar Hírlap, Vágvölgyi B. András: Sivatag ez – a hetvenes évekből

    Rachid Taha koncertjén Haider miatt tiltakozásképpen fasizmusellenes szöveget adott elő. Paul Lendvai szerint „…a Nyugat Haider-ellenes kampánya kontraproduktív, mert dacreakciót gerjeszt Ausztriában, öncélú, mert Franciaországban és Belgiumban, ahol a legnagyobb az eltökéltség haiderileg, csak a saját erős szélsőjobbjuk miatt verik a tamot.” Vágvölgyinek erről a Fidesz–MIÉP-összefonódás jut eszébe. Csurkáról, Funarról, Le Penről, Kövér Lászlóról, Lendvai Ildikóról, aki Eörsi Istvánnak Horn Gyula sajtószabadság-tüntetéses részvételéről írt. A Kádár-rendszerről. A fideszes politikusokat Tóth Dezső-klónokoknak nevezi. 

  • 2000.04.13. Napi Magyarország, Lovas István: Krokodilbőrből lámpaenyő?

    Reagálás Vásárhelyi Mária Élet és Irodalomban megjelent cikkére. Lovas cikkét az ÉS-ben akarták közölni, azért írja meg itt. A holland újságírónő tévedése, aki krokodilbőr cipő helyett lámpaernyőt írt.

    „Cikke rólam szóló következtetése és amiért válaszolnom kell: szélsőjobboldali, zsidózó, sajtógengszter, rasszista és sok egyéb vagyok. […] Vásárhelyi ÉS-beli cikkét – mint a posztkommunista újságírók – azonnal jelzőkben dúskáló mondattal kezdi: »a miniszterelnök kedvenc lapjáról« ír, amely »a szokásosnál is mocskosabb hangvételű vezércikkben méltatja« őt. Ebből a cikkből, amelyben az »eö« betűjáték, tekintettel a benne szereplő két Eörsire (Eösszekeöt, ami eösszekeöt; a krokodilbeőr) – a Napi Magyarország azóta elhunyt főszerkesztő-helyettesének, O. Kovács Attilának egy évvel ezelőtti cikkéről van szó –, Vásárhelyi idéz néhány mondatot, de »a gyalázkodás egyéb részeit mentálhigiénés megfontolások által vezérelve nem ismertetem, mivel már az idézés puszta tényétől is mocskosnak érzi magát a polgár«”.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) Vásárhelyi Mária: Kinek a szégyene?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1998.12.18. (51–52.szám) E.I.: A bunkóság diadala
    • Napi Magyarország, 1998.12.21. OKA: Eösszekeöt, ami eösszekeöt: a krokodilbeőr
    • Napi Magyarország, 2000.03.10. Lovas István: Jordanék hőmérője
    • Népszabadság, 2000.12.05. Uj Péter: Hosszú lejárat
    • Népszabadság, 2000.12.22. Vásárhelyi Mária: A lista maga az üzenet 

  • 2000.04.13.zeit.de, Klawitter: Brückenschläge

  • 2000.04.14. (15.szám) Élet és Irodalom, Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében

    Reflexió Eörsi István: „Tar és Petri” című cikkére. Miért bocsátják meg Tar Sándor ügynökmúltját az értelmiségiek? Eörsi is megbocsátott Lukácsnak. „…ha Kenedi János megbocsát Tar Sándornak, akkor legyen ez az ő ügyük.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2000.04.28. (17.szám) Poór János: Az ország értelmiségi krémje


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Egy levélváltásról – Márton László: Miről szól az ítélet? – György Péter: „Ami személyes, és ami szent” – Dés László: Mi baja van Eörsi Istvánnak? – Kornis Mihály: Elégtelen – Rajk László: Unalom és remény – Tamás Gáspár Miklós: Kenedi Jánosnak
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Egy levélváltásról – Endreffy Zoltán: Tud-e egy felmosórongy bűnbánatot tartani? – Haraszti Miklós: Katarzis és törvény – Wilhelm Droste: A sebek és az akták
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Egy levélváltásról – E.I.: Katarzis magyar módra – Kukorelly Endre: Mi nekem a véleményem – Kis János: Jobb helyzetben vagyunk-e?
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Magyar Nemzet, 2016.03.05. Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

  • 2000.04.14. Népszava, Valachi Anna: Köszöntő segédigékkel
    Esterházy Péter ötvenedik születésnapján

    Esterházy Péter 50. születésnapi köszöntője a Kalligram című folyóiratban. Idézetek a lapban megjelent köszöntésekből. Esterházy is meglepte a lapot új művével, a Harmonia caelestis című regényének részletével.

    „A nem éppen ellágyulásairól híres Eörsi István éppúgy számos okát adja annak, »Miért kell szeretni« a botrányos század e bravúros életutat megjárt alkotóját, mint a 84 éves Határ Győző, aki »az irodalom vonzrokonsága« alapján egypetéjű ikertársának érzi a másik nyelv- és gondolkodásprovokátort.”

    Előzmény:

    • Kalligram, 2000.04.szám E.I.: Miért kell szeretni. Esterházy Péter 50 éves

  • 2000.04.20. Magyar Nemzet, Spiró György: A díszvendég, Slawomir Mrozek

    Slawomir Mrożekről, aki Magyarországon sokáig be volt tiltva. A Tangó című drámájáról.

    „Lehet, hogy nem tudja, de ő bizony magyar drámaíró, Eörsi, Görgey és Hubay közeli rokona. Még humoristának is magyar.”

  • 2000.04.21. Népszabadság, E.I.: Eichmann peche

    Az Egy specialista című osztrák–belga–francia–német–izraeli dokumentumfilmről, amely Adolf Eichmann peréről szól. Hannah Arendt könyve.

    „Eichmann védekezése náci szempontból fölöttébb kellemetlen. A haláltáborokat, az elgázosítást és a hullák millióinak létét nem vonta kétségbe, sőt azt sem, hogy a Harmadik Birodalom legalizálta a bűnözést. De ha már legalizálta, akkor – és most következik mondandójának lényege – ő jogi értelemben nem tekinthető bűnösnek. Ő pusztán egy felettesei által rászignált szakfeladatot oldott meg, mint elismert specialista. Erkölcsi értelemben bűnös tehát, az állammal együtt, de erről, minthogy ez lelkiismereti kérdés, nem kell beszámolnia a jogi tényállás eldöntésére hivatott bíróság előtt.”

  • 2000.04.27. Népszabadság, Haider a dekadens és erkölcstelen ókori Rómához hasonlítja az EU-t

    Schüssel budapesti munkalátogatásának külföldi és belföldi visszhangja. A Salzburger Nachrichtenből idézi Eörsi véleményét.

    „A Salzburger Nachrichten a látogatással kapcsolatban egy magyarországi sajtókommentárból idéz: »Ha a szélsőjobboldalt a magyar kormány elfogadható koalíciós partnernek tartja Ausztriában, akkor az lehet egyszer majd Magyarországon is«. A napilap beszámol az Orbán Viktor vezette kormány és a MIÉP »csendes együttműködéséről«, s Eörsi Istvánt idézi: »Magyarország ellen végül is még csak szankciókra sem lesz majd szükség – elég, ha nem veszik fel az Európai Unióba«”.

  • 2000.04.28. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A demokratikus ellenzék és a kapitalizmus

    A demokratikus ellenzéknek nem szabad lemondania a kapitalizmus bírálatáról. Kis János és Szalai Erzsébet gondolatairól.

    „Churchill híres mondása, mely szerint a »kapitalizmus« pocsék rendszer, csak éppen az összes többinél jobb, szintén nem szerelmi vallomás, mert a dicséret tárgyának nem jóságáról, szépségéről, igazságáról, hanem rosszaságának, rútságának, igazságtalanságának elviselhetőbb mennyiségéről és minőségéről vagy praktikus előnyeiről mond véleményt.”

    „Minthogy a mi térségünkben nem szerves gazdasági fejlődés eredményeképpen, hanem rendeleti úton jön létre a kapitalizmus, talán kísérletezhetnénk a piacgazdaság valamiféle plebejusabb változatával…”

    Előzmény:

    • Beszélő, 2000.03.szám Kis János: A demokratikus ellenzék hagyatéka – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2000.05.05. (18.szám) Szalai Erzsébet: A „balszélről”
    • Élet és Irodalom, 2000.05.12. (19.szám) Horváth Elemér: Eörsi és Churchill
    • Ezredvég, 2000.11.szám Wirth Ádám: Az eltévedt lovas, avagy az értelmiség útvesztése
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya
    • kettosmerce.blog.hu, 2015.12.26. Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó - tíz éve halt meg Eörsi István

  • 2000.04.28. (17.szám) Élet és Irodalom, Poór János: Az ország értelmiségi krémje?

    Reflexió Hahner Péter cikkére. Vita Tar Sándor besúgói tevékenységéről. „A rég húzódó vitában nem művekről van szó, hanem jellemről és méltóságról.” Eörsit felháborítja Tar bűne, ezért pedig sokan őt vádolják.

    Lukács Györgyről, Petri Györgyről, Németh Lászlóról.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Egy levélváltásról – Márton László: Miről szól az ítélet? – György Péter: „Ami személyes, és ami szent” – Dés László: Mi baja van Eörsi Istvánnak? – Kornis Mihály: Elégtelen – Rajk László: Unalom és remény – Tamás Gáspár Miklós: Kenedi Jánosnak
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Egy levélváltásról – Endreffy Zoltán: Tud-e egy felmosórongy bűnbánatot tartani? – Haraszti Miklós: Katarzis és törvény – Wilhelm Droste: A sebek és az akták
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Egy levélváltásról – E.I.: Katarzis magyar módra – Kukorelly Endre: Mi nekem a véleményem – Kis János: Jobb helyzetben vagyunk-e?
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Magyar Nemzet, 2016.03.05. Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

  • 2000.04.29. Hetek, Eperjesi Ildikó: Bátorítás a szélsőségeknek
    Budapesten járt az osztrák kancellár

    Részlet. Brüsszeli tiltakozók Jörg Haider látogatása ellen. A bécsi Standard című napilap az FPÖ-t és a MIÉP-et hasonlítja össze – nem a MIÉP javára. „Diszkrét együttműködés” a kormánypártokkal. Orbán a MIÉP választóit akarja megnyerni. Ha létrejönne velük a koalíció, nem vesznek fel minket az Európai Unióba – írta Eörsi.

    „Magyarország ellen egyáltalán nem lesz szükség szankciókra, elég büntetés már az is, ha nem vesznek fel minket az Európai Unióba”

  • 2000.04.szám (tél) Eső, Valachi Anna: Tükör által világosan

    Könyvkritika Saád Katalin: Naplómmal szemközt 1958–1999 című regényéről. A könyv egy majdani családregény-trilógia első kötete. Pilinszky János inspiráló hatása. Gyermekkora, az anyaság megélése, Rita lánya, tanyára költözése. A múlttal való szembenézése, anyja halála utáni egymásra találásuk.

    „Mint a naplóból kiderül: Eörsi István az ő ihletésében írta az ötlábú bárányról szóló paraboláját: »Az ötlábú bárány nem az ötlábúsága miatt szomorú, hanem mert a négylábúak kivetik maguk közül. Minden lény legmélyebb vágya, hogy elfogadtassák.« Ezért is tette közzé a naplóíró könyv formájában személyisége fejlődésének mélylélektani hitelű röntgenfelvételeit.”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eső, 2003.03.szám (ősz) Saád Katalin: Érettségi találkozó
    • Eső, 2006.04.szám (tél) Saád Katalin: Történelmi papírlapok
    • Eső, 2010.03.szám (ősz) Jenei Gyula: Egy családregény hálójában
    • Eső, 2012.04.szám (tél) Saád Katalin: Gyónástitok

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.