EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2000.06.01. Magyar Nemzet, Dedikálások
    Ünnepi könyvhét

    A dedikálások helyszínei, időpontjai, a dedikálók.

  • 2000.06.01.Magyar Narancs, Kulturális hírek (Ünnepi Könyvhét; E.I.: Szögek.)

  • 2000.06.02. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ünneprontó leszek

    Tánckritika. Pina Bausch: Egy előadás – Vígszínház. Eörsi az emberi kapcsolatok hiányán búsong. Idéz a lapokban megjelent kritikákból.

    „A közönséget még megértem: pénzért elragadtatást óhajt átélni, és át is éli, ha törik, ha szakad. De a kritikusoknak legalább évente egyszer vagy kétszer szembe kellene szegülniük a hierarchikus, tekintélyuralmi szemlélettel, mely a magyar történelem nyomorúságaiból táplálkozik”


    Reagálás:

    • Színház, 2000.08.szám Orsós László Jakab: Tragédia és katasztrófa. Beszélgetés Nádas Péterrel

  • 2000.06.03. (22.szám) Heti Világgazdaság, Mohai V. Lajos: Íróbérek

    Miből származott az írók jövedelme, milyen vagyonuk volt? Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezső, Hatvany Lajos, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Szerb Antal, Márai Sándor, Radnóti Miklós és az utánuk következő nemzedék írói.

    „A szocialista kultúrpolitika egyébként anyagilag is igyekezett kedvébe járni olyan kurzusszerzőknek, mint a rendszer apologétájának tekintett lektűrgyáros Berkesi András, akinek éves jövedelme a Kiadói Főigazgatóság rendszerváltás után kiadott dokumentuma szerint 1971-ben 1 727 805 forint volt. Ugyanebben az évben Déry Tibor 482 300 forintot, Illyés Gyula 955 044 forintot, Ottlik Géza 53 528 forintot, Eörsi István 124 503 forintot, Csurka István 314 628 forintot keresett.”

  • 2000.06.03. Hetek, Makki Marie-Rose: Könyvbarátok hete

    Sajtótájékoztató a 71. Ünnepi Könyvhétről. Eörsi Istvánnak is megjelenik kötete.

  • 2000.06.03. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Este a Centrálban

    Helyszíni beszámoló a Centrálban tartott MH-Magazin eseményéről, amelyen kiadók és írók vettek részt. A Palatinus, illetve Noran kiadók „állandó szerzőjük Eörsi István, aki most Szögek címmel összegyűjtött verseit nyújtja át az olvasóhoz. Mint a helyszínen elmondta, a könyv szerencsére nem összes verseit tartalmazza, nem is a válogatott verseit, mert a válogatás a minőségi kritériumokon kívül többnyire más korlátozó szempontokat is figyelembe vesz. Azokat gyűjtötte össze, amelyeknek ma is örül. S hogy a jelenlevők is örüljenek, Eörsi rögvest felolvasott néhányat az általa választottakból, és egyet a műsorvezető személyes kívánságára.”.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a SZÖGEK szót.

  • 2000.06.08. Magyar Nemzet, Osszián: Kétezer leütés

    Magyarok Világszövetsége – Csoóri Sándor – „csórikám”. Az írás egy Eörsi-idézettel kezdődik: „Jobboldali Gyászmagyarok Világszövetsége – ez a szervezet valódi neve, a Magyarok Világszövetsége csak fedőnév, amelyet a csórásban egyébként is jártas csórikák csórtak maguknak.” Osszián kifogásolja Eörsi indulatát, főleg azt, hogy a nevekkel játszadozik, szerinte ez szakmai féltékenység, becsületsértés. Őt követi Megyesi Gusztáv, aki cikke címében használja a „csórikám” kifejezést Csór polgármesterére, aki a zámolyi romák ellen tett kijelentéseket.

    „Lehet, hogy Eörsi féktelen ateista gyűlöletében elvesztette ellenőrzését a józan ész és a legfőbb liberális erény, a tolerancia fölött?”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2000.06.01. E.I.: Engedetlenségek

  • 2000.06.09. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A hitvesi ágyban

    Esszé a sztálinizmusról. Hogyan érintette akkoriban Sztálin halálhíre? Pártos verseiről; saját, Leninről írt verséből idéz, melyet 1953-ben rendelt tőle a Szabad Nép. Szerkesztői kifogásolták, hogy a versben csak néhány sor szól Sztálinról. Nagy László verse, Illyés Gyula emlékkönyve Sztálinról. Eörsi verse Lukácsról. Vallásos Sztálin–Rákosi-hitét 1955-ben levetkőzte. Ez volt a kollektív szégyen korszaka. A kommunizmusból még sokáig nem ábrándult ki, elhitte Leninnek, hogy becsületesen is lehet küzdeni a kommunizmusért. Heine költészetéről. Idézet Sztálin halálára írott verséből, melyet egy kritikus pesszimista hangvétele miatt marasztalt el.

    Előzmény:

    • Szabad Nép, 1953.01.21. E. I.: Lenin emlékezete (Vers)
    • Szabad Ifjúság, 1954.01.20. E.I.: Lenin emlékezete 
    • Irodalmi Újság, 1955.04.09. E.I.: Lukács György (Vers)

    Reagálás:

    • Népszabadság, 2000.06.30. Debreczeni József: Ki a hiteles antikommunista?

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2000.07.20. Gyertyán Ervin: A rágalom nem érv

  • 2000.06.09. Népszava, Valachi Anna: Sikeres ünnepi könyvhét szépséghibákkal

    Beszámoló a 71. Ünnepi Könyvhétről. Eörsi István említése.

  • 2000.06.10. Magyar Nemzet, Osszián: Kétezer leütés

    Konrád kijelentéséről, mely szerint érzelmileg nem kötődik sem a kormányhoz, se az ellenzékhez. Konrád szerint az irodalomnak nem árt a mértéktartó elnyomás, erre Eörsit hozza fel példaként.

    „Megtudjuk például: »az irodalomnak nem árt a mértéktartó elnyomás«, hiszen »számos bebörtönzött jó kedéllyel szabadult«. Erre Eörsi István hozatik fel példaként, aki feljavította cellatársai hangulatát (igaz, a jelek szerint az ő kedélyén súlyos nyomokat hagytak a »kedélyes« börtönévek).”

  • 2000.06.15. Fejér Megyei Hírlap, Dömölki Lajos: A „jog asztalánál...”
    A MAI NAP KRÓNIKÁJA

    A jogászok és a bírák szerepe, felelőssége a politikai bűnperek ítélethozatalaiban. A kormányzati hatalom a jogalkotás eszközeivel „segíti” őket dicstelen szerepük betöltésében. Az 1956-os forradalom vezetőivel és szereplőivel történt leszámolásokról, a perek sorozatáról. A Legfelsőbb Bíróság 1958-as ítélethirdetése Nagy Imre és társai büntetőperében. Kádár János: „Nagy Imre és a kormány árulása révén megnyitotta az utat a fasiszta ellenforradalomhoz.” Eörsi István is az elítéltek között volt.

    Kapcsolódó cikk:

    • Fejér Megyei Hírlap, 2006.11.04. Dömölki Lajos: 1956-57-58: a leszámolás

  • 2000.06.16. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Emlékezés kétféleképpen

    Nekrológ. Június 9-én meghalt Ernst Jandl.

  • 2000.06.17. (24.szám) Heti Világgazdaság, Illényi Balázs: Ellenzéki találkozó – 1985
    A monori sátor alatt

    Az 1985 június 14-én kezdődött két és fél napos illegális monori tanácskozásról, és annak utóéletéről. A szervezők és a résztvevők, a szervezés folyamata. Miért épp azok a meghívottak lettek a találkozó résztvevői? Kik voltak a nemkívánatos személyek, és miért? Kenedi János szerepe, emlékei a megszervezés körüli konspirációkról. A BM lakókocsis „bekapcsolódása” a tanácskozásba. Pozsgay Imre: „a monori találkozó előkészületeiről barátaimtól pontosan tudtam mindent (...) a készülő felszólalásoknak egy részét jó előre megismertem”. Eörsi István említése.

  • 2000.06.20. (25.szám) Szabad Föld, Lovass Ildikó: Az évszázad utolsó könyvhete

    Beszámoló a budapesti és vidéki helyszíneken megtartott könyvhétről. Idézet Grendel Lajos felvidéki írónak a budapesti megnyitón mondott ünnepi beszédéből.

    „Válogatott művekkel jelentkezett Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István, Konrád György, Kányádi Sándor. Ez a nemzedék gyakran foglalkozik a rendszerváltozás, az elmúlt évtized történéseivel.”

  • 2000.06.22. Magyar Nemzet, Lovas István: Mi folyik a Rubicon medrében?

    Vásárhelyi Mária és Eörsi István „hazudozásairól” az Élet és Irodalomban. Eörsitől idéz: „Semmi közünk a zsidógyűlölethez, mit ránk ken pár fészkébe piszkító kozmopolita firkász, sanda, tetves és hazaáruló zsidó”. 

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.05.19 (20.szám) E.I.: Cáfolat – Lovas Istvánnak, hódolattal
    • Élet és Irodalom, 2000.06.16. (24.szám) Vásárhelyi Mária: Hol folyik a Rubicon? – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 2000.06.29. E.I.: Séta egy incidens körül
    • Magyar Fórum, 2000.07.06. (27.szám) Varga Imre: Európa a büfében
    • Magyar Demokrata, 2000.08.03. (31.szám) Lovas István: Kádár: Le a szemlélőrojttal!
    • Magyar Demokrata, 2005.11.03. (44.szám) Szalay Károly: Kegyeltek és kegyvesztettek

  • 2000.06.27. Magyar Szó, Kabók Erika: A sztárság emberi mivolta
    NÉGYSZEMKÖZT

    Beszélgetés Káló Béla színésszel, aki megkapta a legjobb főszerepéért járó színészi díjat. Öt éve foglalkoztatja Eörsi Sírkő és kakaó című drámájának megrendezése. Nem is a darab, hanem annak motívumai érdeklik. Célja a teljes ember megjelenítése a színpadon. 

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2000.06.29. (26.szám) Pesti Műsor, JOHANN NEPOMUK NESTROY: TALIZMÁN

    A Szentendrei Teátrum és a Katona József Színház közös magyarországi ősbemutatójának címlapja. Mészöly Dezső fordításának felhasználásával fordította: Eörsi István. Rendezte: Máté Gábor.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2000.06.29. Magyar Narancs, E.I.: Séta egy incidens körül

    Keszthelyen a Magyar Írók Világtalálkozóján Papp Endre, a Hitel folyóirat szerkesztője kivonszolta Sipos Gyulát, az 56-os forradalom után Párizsba emigrált kritikust, leütötte, majd megrugdalta, és lebüdöszsidózta. Az Írószövetség jelen lévő elnöke elítélte az incidenst, de a zsidózásról külön nem szólt. Sipos – aki egyébként nem zsidó – nem jelenti fel Pappot higiéniai okokból. Közéletünk zsidózásai.

    „Évek óta elképeszt, hogy a közélet számos résztvevője azonosan ítéli meg a »zsidózást« meg a »fasisztázást«.”

    Reagálás:

    • Magyar Demokrata, 2000.08.03. (31.szám) Lovas István: Kádár: Le a szemlélőrojttal!
    • friweb.hu, 2001.01.06. Kalász István: Érti? 
    • Szombat, 2001.05.01. Karafiáth Orsolya: Séta egy vers körül
    • Magyar Demokrata, 2005.11.03. (44.szám) Szalay Károly: Kegyeltek és kegyvesztettek

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2000.05.19 (20.szám) E.I.: Cáfolat. Lovas Istvánnak, hódolattal
    • Magyar Nemzet, 2000.06.22. Lovas István: Mi folyik a Rubicon medrében?
    • Magyar Fórum, 2000.07.06. (27.szám) Varga Imre: Európa a büfében
    • Magyar Demokrata, 2000.08.03. (31.szám) Lovas István: Kádár: Le a szemlélőrojttal! „Pár fészkébe piszkító, sanda, tetves, hazaáruló zsidó”
    • Magyar Demokrata, 2005.11.03. (44.szám) Szalay Károly: Kegyeltek és kegyvesztettek

  • 2000.06.30. Népszabadság (Budapest melléklet), Szemere Katalin: Vendéghajjal vendégségben
    A Katona József Színház Szentendrén mutatja be a Talizmánt

    Színikritika. Johann Nepomuk Nestroy bohózata, a Talizmán magyarországi ősbemutatója. A fordító: Eörsi István, a rendező: Máté Gábor. Fotók: jelenetek a darabból.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2000.06.30. Népszabadság, Debreczeni József: Ki a hiteles antikommunista?

    Reflexió A kommunizmus fekete könyve című kötetről a Népszabadságban megjelent cikkekre. Eörsi István nézetei a témáról.

    „Ugyanezt a marhaságot fejti ki Eörsi István az Élet és Irodalom hasábjain (június 9.), ahol arra emlékezik, hogy zokogott élete párjával a hitvesi ágyban Sztálin halálakor. Eörsi szerint a kommunizmussal eleve szembenálló polgári gondolkodók »a bűnnel együtt megúszták a katarzis gyötrelmeit is«. E katarzis híján aztán éppen ők, a magukat »polgári értékrendjük intaktságával« áltatók voltak azok, akik »a külvilág színe előtt... legitimálták« a Kádár-rendszert.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.06.01. Gyertyán Ervin: A bűnök utóéletéről. Bikácsy Gergely: A Feketekönyv és a baloldal. Vásony György: A kommunizmus védelmében – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 2000.06.09. (23.szám) E.I.: A hitvesi ágyban

    Reagálás:

    • Népszabadság, 2000.07.20. Gyertyán Ervin: A rágalom nem érv

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2000.06.manuskripte, Istvan Eörsi: Im Bus 01

  • 2000.06.manuskripte, Istvan Eörsi: Im Bus 02

  • 2000.06.manuskripte, Istvan Eörsi: Im Bus 03

  • 2000.06.manuskripte, Istvan Eörsi: Im Bus 04

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.