EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.11.04. (44.szám) 168 óra, Pető Iván: Apró tévedések

    Pető Iván olvasói levélben reagál a lap előző számában megjelent vele kapcsolatos állításokra. Nem igaz, hogy lelépett az összejövetel szünetében.


    „Akkor léptem le, amikor ’56-os barátaink intenzív társalgásba kezdtek a kárpótlás és az igazságtétel elmaradásának sajnálatos mivoltáról, mondván, nem tudjuk hogyan, de meg kellett volna oldani.”


    Előzmény:

    • 168 óra, 1999.10.28. (43.szám) Sághy Erna: ’56 íze a szánkban

  • 1999.11.04. Népszabadság, Nagy Marianna: Nem a konkurencia űzött haza

    Beszélgetés Fekete Gyulával A megmentett város című operájáról. Fekete Gyula operája Eörsi István azonos című színműve alapján készült, a millenniumi operapályázaton az egyfelvonásos opera kategóriájában második helyezéssel győztes lett. Fotó

    „Eörsi Istvánt ismerem, őt kértem meg, hogy segítsen. Odaadta nekem néhány színművét, figyelmembe is ajánlott egy-két témát, de amikor A megmentett várost kezdtem olvasni, azonnal színpadot láttam magam előtt, szituációk jelentek meg, énekeseket hallottam. Az Eörsi librettójára írt zenémet egyébként eklektikusnak mondom, de semmiképpen sem pejoratív értelemben”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1999.11.05. (43.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, „Képtelenek vagyunk ’56 pátoszának feltámasztására...”
    Az 56-os forradalomra emlékezett Magyarország

    Beszámoló a hivatalos ’56-os megemlékezésekről, beszédekről. Eörsi István lakásán megemlékező összejövetelt tartottak.

    „Az író lakásán 1986-ban 70 ellenzéki, köztük egykori 56-osok emlékeztek a forradalom 30. évfordulójáról. Az elnök [Göncz Árpád], aki maga is jelen volt, most párhuzamot vont az 56-os forradalom és a tíz évvel ezelőtti rendszerváltás között, amelyet véleménye szerint eszmei, érzelmi és nemzettudati kapocs köt össze. Eörsi némileg más véleménynek adott hangot: szerinte a piacgazdaság szembenáll az 56-os forradalom egalitáriánus szellemével, beismerte ugyanakkor, hogy Magyarország számára azonban ez az egyetlen út, ha fel akar zárkózni a Nyugathoz.”

  • 1999.11.05. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Névtelen levél

    „Te Szarházi!” megszólítással gyalázkodó, névtelen levél Eörsi Istvánnak „luxuslakásáról,

    segg- és picsanyaló, jó, kommunista apjáról”. A hasonló stílusú folytatás után aláírja: „Volt barátod”. A levél szó szerinti közlése. Eörsi gondolatai a névtelen levelekről, telefonokról, melyek a gyáva névtelenség és a pimaszság nászából születtek. A levélből árad a gyűlölet, miközben kitűnik belőle, hogy szerzője semmit nem tud Eörsiről, akit Móricz Rokonok című könyvének szereplőire, „erkölcsi örököseire” emlékeztetik ezek a névtelen levélírók.

  • 1999.11.06. (259.szám) Somogyi Hírlap, Lőrincz Sándor: Csak a legjobbak számítanak

    Beszélgetés dr. Komáromi Gabriellával, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola kommunikáció tanszékének vezetőjével a frankfurti könyvvásárról, melynek Magyarország volt a díszvendége. A Frankfurt előtti irodalmi vitákról. A magyar gyermekirodalomról szóló konferencia vitaindítóját tartotta. Fotó

    „A világklasszisok közé sorolják Nádas Pétert, Esterházy Pétert, Kertész Imrét. Mitikus neveknek számítanak ők, és sikeres Konrád György, Szabó Magda, Eörsi István vagy a nyugaton élő Dalos György is, de még jónéhány nevet megtanulhatnának.”

  • 1999.11.06. Napi Magyarország, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Idézetek lapokból a polgári kormánnyal foglalkozó baloldali médiák szöveggyűjteményeiből.

    „»Horn és Orbán az elvek nagyvonalú felfüggesztésében, a népszerűséget átmenetileg biztosító demagógiák alkalmazásában ugyanis csak mérsékelt tehetségű Kádár-epigon.« Eörsi István közíró, Népszabadság,1999. augusztus 23.”

    Erre a lapszámra 1999.10.06. van nyomtatva, tévesen. Valójában 1999. november 6-án jelent meg ez a cikk.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.08.23. E.I.: Fogalmazási technikák

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.08.16. Nagy N. Péter: Az SZDSZ szerencséje – Nincs a rendszerünkben
    • 168 óra, 1999.11.18. (46.szám) Mester Ákos: Drága barátaim
    • Magyar Nemzet, 2001.02.17. Löffler Tibor: A Kövér-Horn-affér természetrajza
    • Magyar Demokrata, 2005.04.07. (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták

  • 1999.11.08. Magyar Hírlap, Gréczy Zsolt: Pető nem akar ügyvivő lenni
    Küldöttgyűlésre készül az SZDSZ

    A november 26–27-ei tisztújító rendezvény előzetese.

    „Információnk szerint gyengültek Bauer Tamás pozíciói, s rajta kívül Dornbach Alajos és Eörsi István is bírálta az OT hétvégi ülésén a kialakítás alatt álló új stratégiát. Ennek három legfontosabb eleme: számon kell kérni a Fidesz tevékenységét, a szabad demokratáknak meg kell különböztetniük magukat az MSZP-től, s vissza kell térni a liberalizmus hagyományaihoz.”

  • 1999.11.09. Magyar Hírlap, E.I.: A tudósítások tükrében
    Disputa

    ’56-os megemlékezés Eörsi István lakásán, és az ennek nyomán kibontakozott vita.

    „A tizenhárom évvel ezelőtt összegyűlt vendégsereg azóta egymással hadakozó táborokra hasadt.”

    A jobboldali táborból egyedül Dénes János jelent meg. Idéz a Magyar Nemzet tudósítójának, Nyíri Jánosnak a beszámolójából. „…mondandóját Dénes János egyetlen érvvel támasztotta alá: magyarságvédelemre szükség van, mert ha ez így megy tovább, akkor húsz év múlva Somogy megyében több lesz a cigány, mint a magyar. Erről a kitételről a tudósító nem számolt be…”

    Idéz a Vasárnapi Hírek tudósítójának, Szilas Zoltánnak a mondataiból is. Szigethy András korrektül tudósított a Népszabadságban, viszont az összefoglaló cím – ’56-nak nincs mai üzenete – torzította a mondanivalót.

    Előzmény:

    • Vasárnapi Hírek, 1999.10.24. (43.szám) Szilas Zoltán: Polgári forradalom lódenkabátban
    • Népszabadság, 1999.10.25. Szigethy András: ’56-nak nincs mai üzenete. Évfordulós találkozó Eörsi István lakásán. E.I.: A forradalomról tíz évvel a rendszerváltozás után
    • Magyar Nemzet, 1999.10.29. Nyíri János: Körben járás

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1999.12.01. Nyíri János: Quasimodo felel
    • Magyar Hírlap, 1999.12.23. Szalai Pál: Mit kellett volna tennünk?


  • 1999.11.10. Népszava, Székely Anna: Új szezonban új arculatot tervez magának a Merlin
    Az európai csatlakozás kulturális háttérintézménye

    Jordán Tamás, a Merlin Színház igazgatója az EU-csatlakozás kulturális háttérintézményévé kívánja átalakítani színházát. A tervekről. Eörsi István színpadra állítja az Egy próbafolyamat stációi című művét.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1997.10.szám E.I.: Egy próbafolyamat stációi
    • Népszabadság (Budapest melléklet), 1999.10.20. Szemere Katalin: A Merlin új arca 
    • Neue Zeitung, 2008.03.28. (13.szám) Glaubensforum
    • Neue Zeitung, 2008.06.06. (23.szám) Glaubensforum in St. Elisabeth: Hiob

  • 1999.11.11. (45.szám) Magyar Demokrata, Katona Ferenc: Vegye az útlevelét

    Egy olvasó levelében védelmezi meg a MIÉP-et, a „a legkulturáltabban politizáló frakció”-t. Eörsi István említése, akit „hisztérikus” jelzővel illet.

    „Aki ezt nem akarja látni, s a közéletet nem jó szándékkal javítani, hanem csak mérgezni képes, az hallgasson, vagy vegye az útlevelét.”

  • 1999.11.11. (45.szám) Magyar Fórum, Szőcs Zoltán: Az olvasói jog védelmében

    A szerzői jogról. Eörsi István említése.

  • 1999.11.11. (45.szám) Magyar Fórum, Varga Imre: Melegedő hitesek

    „…a Hit Gyülekezetét népszerűsítő hetilap, a Hetek azt az Eörsi Istvánt reklámozza október 22-ei számának 5. oldalán, aki Alan [helyesen: Allen] Ginsberg homoszexualitást dicsőítő verseinek magyarra fordításával szerzett kétes értékű hírnevet”

  • 1999.11.18. (46.szám) 168 óra, Dénes János – a szerk.: Dénes János másképp emlékszik

    Az Eörsi István lakásán megtartott ’56-os megemlékezésről szóló cikk állításait szeretné cáfolni Dénes János olvasói levelében. Erre reagál a szerkesztő is.

    Elismerte, hogy elhangzottak a következő mondatok: „Ma szükség van magyarságvédelemre, erről beszélni kell. Ha így megy tovább, néhány év múlva Somogy megye cigány többségű lesz.”


    Előzmény:

    • 168 óra, 1999.10.28. (43.szám) Sághy Erna: ’56 íze a szánkban

  • 1999.11.18. (46.szám) 168 óra, Mester Ákos: Drága barátaim

    A Napi Magyarország Szembesítés című válogatásába bekerült írók, köztük Eörsi István.

    Tamás Gáspár Miklós 1 mondata: „Márpedig, tisztelt honfitársaim (landeszmanjaim), szabad társadalomban szabad a vallást gyalázni.”

    Előzmény:

    • Napi Magyarország, 1999.11.06. Tóth Gy. László: Szembesítés

  • 1999.11.18. Magyar Hírlap, Tölgyesi Gábor: A bizonytalanságérzet drámai aktualitása
    Eörsi István új Shakespeare-fordításai

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal abból az alkalomból, hogy ma délután mutatják be a Rákóczi úti Könyvpalotában Eörsi István Shakespeare-drámák fordításait tartalmazó kötetét, amelyben a Vihar, a Hamlet, az Othello, a Coriolanus és a Szentivánéji álom magyar átültetése található. Szabad-e újrafordítani a Hamletet Arany János után? A két évvel ezelőtti Hamlet-fordításának színházi premierjének botrányáról, ahol az ő fordítását használták fel, de nem kötöttek vele szerződést, és a plakátra sem került ki a neve. Az Artisjus megpróbálja őt diszkriminálni, ennek érdekében valótlanságokat is állított a Sweeney Todd című musicallal kapcsolatban; végül nem sikertelenült ez az akciójuk.

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.11.20. V. Bálint Éva: Lenni vagy hogy lenni
    • Magyar Hírlap, 1994.12.01. V. B. É.: Cserépfalvi karácsonyfája
    • Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak
    • Magyar Hírlap, 1997.11.29. Fábri Péter: Olló az ollónak
    • Színház, 1998.02.szám Radics Viktória: „Törd magad, te agy!”
    • Élet és Irodalom, 1999.10.01. (39.szám) E.I.: Hadd legyek jogalany!
    • A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos cikkeket.

  • 1999.11.18. Népszabadság, Hírek
    Könyvbemutató

    Könyvbemutató a Libri Könyvpalotájában. Shakespeare: 5 dráma. Fordította.: Eörsi István, aki a műről beszél. Közreműködik Pogány Judit.

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

  • 1999.11.19. (46.szám) Élet és Irodalom, Egy levélváltásról
    E.I.: A mélypont
    Ungváry Rudolf: Nem hiszem el
    Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb

    Reflexió Tar Sándor és Kenedi János levélváltásáról, melyben Tar Sándor föltárta ügynökmúltját, Kenedi pedig erre reagált.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Egy levélváltásról – Márton László: Miről szól az ítélet? – György Péter: „Ami személyes, és ami szent” – Dés László: Mi baja van Eörsi Istvánnak? – Kornis Mihály: Elégtelen – Rajk László: Unalom és remény – Tamás Gáspár Miklós: Kenedi Jánosnak
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Egy levélváltásról – Endreffy Zoltán: Tud-e egy felmosórongy bűnbánatot tartani? – Haraszti Miklós: Katarzis és törvény – Wilhelm Droste: A sebek és az akták
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) E.I.: Kérés TGM-hez
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Egy levélváltásról – E.I.: Katarzis magyar módra – Kukorelly Endre: Mi nekem a véleményem – Kis János: Jobb helyzetben vagyunk-e?
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Magyar Nemzet, 2016.03.05. Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 2014.09.szám Takács Ferenc: Kulcsregény-palimpszesztus (Bán Zoltán András Keserű című könyvéről)
    • 24.hu, 2024.10.14. Nagy József: Betlen János: A pápa megveregette a vállamat azzal, hogy „maga rendben van”
    • 24.hu, 2024.11.28. Nagy József: „Ha Orbán csupán egy embertől tart széles e világon, az nem más, mint Anikó” – Betlen János-interjú, második rész
    • 24.hu, 2024.12.17. Nagy József: „Lúzernek lenni nem szégyen. Gazembernek lenni a szégyen” – Betlen János-interjú, harmadik, befejező rész – Nincs a rendszerünkben
    • Blikk, 2025.01.12. Vajta Zoltánd: Betlen János: Orbán azt mondta nekem, vége van a politikai karrierjének

  • 1999.11.20. Népszabadság, E.I.: A centrum mítosza

    Az SZDSZ választás utáni helyzete, válságának tünetei, stratégiája, konfliktusai.

    „Ha a koalíciós részvétel hiba volt, akkor semmire sem lehetünk büszkék, és a legokosabban tesszük, ha visszalépünk Tölgyessy Péterbe és a saját karikatúrájává torzult Tellér Gyulába. […] Magam is azon a nézeten vagyok, hogy a kétpólusú politikai rendszer megsemmisítene bennünket, és ez elsősorban nem miattunk volna baj, hanem azért, mert akkor megsemmisülne Magyarországon a nem-etatista, demokratikus fejlődés alternatívája. […] A szabad demokratáknak csak akkor van esélyük a felzárkózásra, ha nem a »közép« értelmetlen demagógiájával házalnak, hanem modern másságukat fejlesztik ki és hangsúlyozzák.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1999.11.27. Szombathy Pál: Helykeresők
    • Népszava, 1999.11.29. Debreczeni József: Szokott Csepeli tükörbe nézni?
    • Élet és Irodalom, 1999.12.17. (50.szám) Várhegyi Éva: Férfiasan, becsületesen a Tellér-dolgozatról

  • 1999.11.22. Napi Magyarország, Ugró Miklós: A kormány titkai

    A baloldal vádjai a kormány titkolózásáról. A szerző idézi az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat részletét.

    „A semmit tudás másik polihisztora, Eörsi István is rendszeresen véleményt alkothatott különböző feltételezésekről, találgatásokról, előítéleteiről. Kuncze Gábort sem hagyták ki, mert ő olyan vicceseket tud mondani.”

  • 1999.11.25. (47.szám) Magyar Fórum, Csurka István: Minden, ami van

    Vezércikk a csecsen háborúról, Oroszországról, a határon túli magyarok érdekeinek védelméről.

    „Sokkal keményebben kell leleplezni a belső bizonytalanságra játszó Keletiket, Nikolitsokat, Eörsiket, és az állandóan az antiszemitizmussal labdázókat, akiknek semmi más céljuk nincs, csak a hatalom visszaszerzése, hogy újra elkezdhessék a fosztogatást és a már megszerzett vagyon bebiztosítását.”

  • 1999.11.25.Magyar Narancs, E.I.: Révész Sándor és Kádár-Aczél (Révész Sándor Eörsi Istvánról; Olvasói levelek, november 4.)

  • 1999.11.26. (47.szám) Élet és Irodalom, Egy levélváltásról
    Márton László: Miről szól az ítélet?
    György Péter: „Ami személyes, és ami szent”
    Dés László: Mi baja van Eörsi Istvánnak?
    Kornis Mihály: Elégtelen
    Rajk László: Unalom és remény
    Tamás Gáspár Miklós: Kenedi Jánosnak

    Reflexió Tar Sándor és Kenedi János levélváltásáról, melyben Tar Sándor föltárta ügynökmúltját, Kenedi pedig erre reagált.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Egy levélváltásról – Endreffy Zoltán: Tud-e egy felmosórongy bűnbánatot tartani? – Haraszti Miklós: Katarzis és törvény – Wilhelm Droste: A sebek és az akták
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Egy levélváltásról – E.I.: Katarzis magyar módra – Kukorelly Endre: Mi nekem a véleményem – Kis János: Jobb helyzetben vagyunk-e?
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Magyar Nemzet, 2016.03.05. Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

  • 1999.11.26. (47.szám) Élet és Irodalom, Seres László: A szabad demokraták két választása

    Hogyan profitálnak a kormányzat hibáiból ellenzéki pártok? Egyedül az SZDSZ a kakukktojás. A sajtó az új stratégiájukkal és az új ifjúsági mozgalmukkal (Új Generáció) foglalkozott. Eörsi említése.

  • 1999.11.27. Magyar Hírlap, Iszlai Zoltán: Gondolatszínház
    Kétnyelvű Shakespeare-breviárium Maller Sándor válogatásában
    Európa Könyvkiadó Bp., 1999., 224. o.

    Könyvkritika. Kétnyelvű Shakespeare-breviárium Maller Sándor válogatásában.

    „A színházainkban mindjobban előtérbe kerülő újabb fordítóktól (Eörsi Istvántól Spiró Györgyig) nem választott részletet. Feltehetően azért nem, mert józanul számításba vette az összeállítás várható publikumának beidegződéseit, netán ragaszkodását a megszokott, fülükbe ragadt fordulatokhoz, árnyalatokhoz, hangsúlyokhoz.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.