EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2000.01–02.szám Pagoda, Máté Erika: Középre igyekeztem vinni a műsort
    POGGYÁSZ

    Beszélgetés Farkas Zoltánnal a 168 óra rádiós műsor 1994. március 5-i letiltásáról, amelynek ő lett volna a főszerkesztője. A 1994. októberében újraindult műsornak már más volt a címe (Tizenhat óra). Mester Ákosról, aki a műsor névadója volt, és akit kirúgtak a rádióból. Bölcs István és Mester tanácsadó lett a rádióban. Mi történt a korábbi alkotógárdával? A stáb összetételének szempontjai. A Kossuth-klub című háttérműsor terve. Szikra Zsuzsa szerepe. Egy ideig Rapcsányi László szerkesztette a 168 órát. Tervei a Tizenhat óra című műsorral kapcsolatban. Mi volt az oka a hallgatói hozzászólások elmaradásának? Azokról a riportokról, amelyekre szívesen emlékszik vissza. Műsoruk hallgatottságáról. Miért vállalt munkát a Népszabadságnál? Fotó

    „A Tizenhat óra történetének legdrámaibb interjúját Rádai Eszter készítette Orbán Viktorral, valamikor ’95 tájékán, már a Bokros-csomag után. Ebben a beszélgetésben Orbán Viktort szembesítette korábbi nézeteivel. Eörsi István publicisztikát is írt róla.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1995.03.02. E.I.: A knockout
    • Magyar Narancs, 1995.03.16. Tóth Gy. László és Fábri György: A Konckout. Tisztelt Eörsi István!
    • Magyar Narancs, 1995.03.30. E.I.: A szellemi függetlenségről

  • 2000.01–02.szám Politikatudományi Szemle, Hamberger Judit—Szilágyi Imre: Föderációk bomlása
    Csehszlovákia és Jugoszlávia esete

    Részlet a tanulmányból. Az egykori Jugoszláviában lezajlott események 1988–1990-ben. Eörsi egy korábbi cikkének gondolatát is idézik, arról, hogy mit mondott Eörsinek Danilo Kiš, miért nem megy haza Belgrádba.

    Előzmény:

    • Kritika, 1992.12.szám E.I.: Mi nem látszik a magasból?

  • 2000.01.04. Magyar Nemzet, Kovács Mária: Hitelrontók akciói

    Felháborodott olvasói levél Eörsi cikke miatt, amely szerinte félretájékoztatás. A konzervatív jobboldali újságírókat „ugyanolyan jó cikkek” megírására buzdítja (sic!), majd Antall Józsefet és Orbán Viktort magasztalja.

    „N. Pál József Eörsi Istvánnak a Die Zeit részére készült »helyzetjelentésével« kapcsolatos cikkét olvasva szeretném elmondani: képtelen vagyok megérteni, miért nincs senki, aki ezekre a világ-félretájékoztatásokra hasonló módon reagálna! Miért törődünk bele abba, hogy itthon és külföldön kormányunk hitelét rontsák, történelmünket hamis színben tüntessék fel, és általában hazugságokat terjesszenek?”

    Előzmény:

    • Népszabadság,1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt
    • Magyar Nemzet, 1999.10.30. N. Pál József: Frankfurton át, hazafelé?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2000.09.29. Pilhál György: Eörsi útiköltsége
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.

  • 2000.01.14. (2.szám) Élet és Irodalom, Visky András: Ex libris
    Öt Shakespeare-dráma Eörsi István fordításában

    Könyvkritika. A fordítások színházi megrendelésekre készültek.

  • 2000.01.20. (3.szám) Pesti Műsor, BERTOLT BRECHT: KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI

    A Vígszínházban bemutatott premierdarab címlapja. A vígszínházi változatot Márton László, Weöres Sándor, Eörsi István, Bodolay Géza fordításának felhasználásával készítette: Szász János és Rácz Erzsébet. Rendezte: Szász János.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét. 

  • 2000.01.20. Népszabadság, E.I.: Ismerős úr a csúszdán
    Boros János: Politikai bal-jobb
    Az interjúból kimaradt kérdések Bence Györgyhöz és másokhoz

    Reflexió a Népszabadság január 15-i Bence György filozófussal készült Pogonyi-interjúra.

    „Bármiről essék is az interjúban szó, feldereng a csúszda, rajta egy ismerős úr, de maszkban, gyorsulva halad lefelé. Csusztában helyesli például, hogy a folyóiratok vagy a filmek támogatására fordítható összeg egyre nagyobb hányada fölött rendelkezik a miniszter és apparátusa, mert a senkinek felelősséggel nem tartozó értelmiségi kuratóriumokkal ellentétben őket terheli politikai felelősség és a közpénz elosztásával járó anyagi felelősség is. Olyan országban mondja ezt, melynek kormánya, ha a kultúráról van szó, nem is titkolja pártosságát. […] azt mondja Bence, hogy a Fidesz vezetőiben nincs revánsvágy, mert »alapjában véve megértik és tisztelik a szüleik nemzedékét, ami pedig nem más, mint az érett Kádár-kor nemzedéke«. Ebben a dicséretben nem a szülők tisztelete dicsőül meg, hanem az érett Kádár-kor erkölcsisége, mely közmegegyezéses alapon elásta a forradalom és az ezt követő retorzió emlékezetét, és a síron a hullákból fakadó zöldségből háztáji konyhakerteket létesített.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.01.15. Pogonyi Lajos: Barátsággal váltunk el – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 2000.01.29. Bence György: Kétosztatú emésztőrendszerem

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 2000.01.20. (03.szám) Szűkület – Nincs a rendszerünkben

  • 2000.01.22. Magyar Nemzet, Bakos Attila: Eörsi és Társa(i)
    Kettős mérce

    Mit válaszolt Eörsi Mátyás az Eörsi és Társai Ügyvédi Irodát ért vádakra? Bauer Miklósról, Kövér Lászlóról, aki nem azonosul a MIÉP véleményével, de nem mindegy, hogy ki és mit csinált. Petri Lukács Ádám Kövér szavait összemosásnak minősíti.

    „Eörsi István írónak az 1956 utáni megtorlásokról valószínűleg egészen más jellegű emlékei is vannak, de úgy látszik, az SZDSZ annyira toleráns párt, hogy holdudvarában és érdekeltségi köreiben az egykori áldozatok jól megvannak régről ismert kínzóikkal.”

  • 2000.01.22. Napi Magyarország, Bayer Zsolt: Helyzetjelentés negyven év kommunizmus után (2. rész)

    Idézet Martin Walser beszédéből, amikor 1998-ban Békedíjat kapott. Walsert ezért a beszédéért ki is átkozták. Bayer szerint idióta az a kérdés, hogy „Van-e bűn Auschwitz után, vagy csak egy bűn létezik, a nácizmus és az antiszemitizmus?” Szerinte Csurka nem volt besúgó. Eörsi Mátyás ügyvédi irodája Bauer Miklóssal. Horn Gyuláról. Az antiszemitizmus és a nácizmus vádja, a kommunista bűnök tagadása.

    „Eörsi István, a csupa-csupa »értéket termelő« magyar urbánus író feljelenti hazáját a frankfurti könyvkiállítás megnyitásaképpen... […] Teszek rá, hogy Eörsi zsidó-e vagy sem, liberális-e vagy sem – amúgy szerintem sem ez, sem az. Nem zsidó, mert semmi köze a zsidóság hagyományaihoz, ősi kultúrájához, és nem liberális, mert aki annyira tud gyűlölni, mint ő és a hozzá hasonló megmondóemberek, az nem lehet liberális. […] Eörsi, aki a Die Zeit olvasóit tájékoztatja sommásan a magyarországi állapotokról, egy bűnt ismer. S országunk őszerinte nemcsak partikuláris, elmaradott, szerencsétlen szellemi sivatag, de egy antiszemita koszfészek is, ahol a kormány »Európában egyedül« együttműködik a szélsőjobbal. […] »Csurka István (...) egykori kiváló író és kádáriánus besúgó (...)« – írja Eörsi... Nos hát, igen kínos nekem, hogy megvédjem Csurkát, de mégis muszáj.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2000.01.27. (4.szám) Magyar Demokrata, Kocsis Sándor: Húszezer szeg

    Olvasói levél. Húszezren álltak sorba a Parlamentnél, hogy megnézzék Szent István koronáját. Az SZDSZ-ből, az „egyre fogyatkozó, nemzetidegen kis pártocskából” csak Göncz Árpád „képviseltette magát a jubileumi és országházi ünnepségén, mert minden büdös, ami magyar, így a liberális frakció távol maradt.” Ráadásul nem énekelte el a többiekkel együtt a himnuszt.

    „Állítom, hogy a hírhedt triumvirátus, Bauer, Pető Eörsi nem volt jelen.”

  • 2000.01.29. Népszabadság, Bence György: Kétosztatú emésztőrendszerem

    Reflexió Eörsi és a többi író őt bíráló cikkére. Egyéb példák a megosztottság jelenségére. A kétosztatú pártrendszerről, a közép nélküli felállásról mint szükséges rosszról.

    „Eörsi azt mondja, hogy »tudatlanabbnak tetteti magát, mint amilyen«. Mármint én tettetem. Mert nem találom bizonyítottnak az állítólagos sötét üzelmeket Orbán Viktor apjának kavicsbányája körül. Mert az egész hecckampányban populista demagógiát vélek felfedezni, érdekes módon épp a magukat antipopulistáknak vallók részéről. […] Orbán Viktor történelmi tette abban áll, hogy az SZDSZ kamikaze akciója következtében tarthatatlanná vált középső pozíció kétségbeesett védelmezése helyett, a Fidesz gárdáját tétovázás nélkül a politikai váltógazdaság szolgálatába állította. Amiért nem kis árat kellett fizetnie. De még mindig kisebbet, mintha az SZDSZ példáját követve, kiszolgáltatott partnernek szegődött volna egy olyan párthoz, melynek mértékadó vezetői csupán a felmorzsolásában érdekeltek.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.01.15. Pogonyi Lajos: Barátsággal váltunk el – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Narancs, 2000.01.20. (03.szám) Szűkület – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2000.01.20. E.I.: Ismerős úr a csúszdán. Boros János: Politikai bal-jobb

  • 2000.01.Dramaturg, Hasko Weber: Krieg und Theater. Oder: Weshalb und auf welche Weise sollte Theater politisch sein?

    (Detail.)

  • 2000.01.Dramaturg, Istvan Eörsi: Politik, Krieg ung Drama

  • 2000.01.szám Jel-kép, Sípos Júlia: A megismerés mint mozgó és változó rendszer
    KITEKINTÉS
    (Sípos Júlia beszélgetése Sándor Klárával, Kampis Györggyel és Pléh Csabával. A Kossuth Rádióban 1999. május 9-én elhangzott adás alapján.)

    Részlet. Kampis György Pszichológiai Szemle Könyvtár sorozatában megjelent tanulmányának mottója egy Eörsi-gondolat: „Csak a valóság pojácái kérdezik folyton, hogy mi az, ami tényleg megesett. A szellem emberét a lehetőségek varázsa vonzza.”

  • 2000.01.szám Mozgó Világ, Popper Péter: „Szikárra edzett nehéz dárdahegy”

    Könyvkritika. Lovas István: „Jobbegyenes” című kötetéről. A kötetben 1993 és 1999 között megjelent írások – egy részük Báder Katalin, más részük Lovas István aláírással. A kötet hátoldalán van Haraszti Miklós állítólagos kijelentése Szentmihályi Szabó Péternek a „tökös zsidógyerek”ségéről, és Lovas levele Harasztinak – és ami valójában történt. Az 55 írást tartalmazó kötetben helyet kap az Eörsi Istvánról szóló cikk is.

    A cikk fejezetcímei: A cím- és hátlap mint lelki gyorsfénykép – Jobboldaliság és a konzervatív zsidók – A gyűlölködés epigonja – Bevezetés a jobboldali újságírás módszertanába – Az azonosság különbözősége.

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2000.01.szám Színház, Nánay István: Harminc alternatív év

    Beszélgetés Bucz Hunorral pályájáról, a Térszínház helyzetéről, a tiszaföldvári Irodalmi Színpad megbuktatásáról. A Csepel Művek Munkásotthonában végzett munkájáról, bemutatóikról. A következő állomás a MOM Művelődési Házban volt. A hagyományőrzés fontosságáról. A színjátszók képzéséről, az iskolai oktatásról és nevelésről, a közösség szerepéről, repertoárjukról. A Térszínház tagjainak részvétele a SZETA több akciójában. Eörsi István említése.

    „Engem családi neveltetésem, ’56-os élményeim — nemzetőr is voltam —, ismeretségi köröm, gondolkodásom mind politikai szerepvállalásra késztetett. ’56 után egészen fiatalon már megtapasztalhattam, milyen az »írástudók árulása«, de azt is, hogy a becsületes emberek nem adják fel, s utóvédharcukat vívják a »versben bujdosók«. Néptanítói mentalitásom sem engedte, hogy a magam, a nem jegyzettek szintjén ne igyekezzek ébren tartani ’56 szellemét.”

  • 2000.02.04. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ami megbocsáthatatlan

    Kövér László pártelnöki szűzbeszéde Eörsi szerint „hazugsággyűjtemény”.

    „Ellenfeleire pedig, pontosabban ellenségeire (mert e beszéd a törzsi háború rítusait elevenítette fel viszonylagos békeidőben) eszeveszett sértéseket és rágalmakat szórt, olyan tautologikus buzgalommal, hogy közülük a legbékülékenyebb is megérthette: ha ez az ember, és az általa képviselt gőzös szellemiség még négy évet kap, akkor (hogy stílusosan fejezzem ki magam) keresztet vethetünk a demokráciára. […] Nem jó érzés olyan ország polgárának lenni, amelyben egy vezető politikusról nehéz eldönteni, hogy őrült-e vagy krónikus hazudozó.” Egy tavalyi beszédében azt mondta, hogy az SZDSZ ugyanúgy szélsőséget képvisel a magyar politikai palettán, mint a MIÉP. Csurkát „pont azért bírálta, hogy szalonképtelenné teszi a zsidókérdést, amellyel pedig foglalkozni kell.” Kövér nyikorgó mosolyáról. Kövér szerint az SZDSZ-ben „együtt vannak a valaha megcenzúrázott filmrendezők Aczél György sameszaival.”

  • 2000.02.04.wienerzetung.at, Werner Schandor: Eörsi: Hiob und Heine. Prüfungen des Schicksals

  • 2000.02.11. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Optimizmus

    Vers.

  • 2000.02.12.Népszava, E.I.: Haider még egyszer

    Publicisztika. Haider-szindróma (Seres László Magyar Hírlapban és Kovács Éva MaNcs-ban megjelent cikke) – az EU menekültpolitikája – Orbán Viktor és szövetségesei.

    „Az Európai Unió az 1945 óta kodifikáció nélkül is érvényes megállapodás szellemében járt el, amikor 14 tagállama kiközösítéssel fenyegette meg Ausztriát, arra az esetre, ha Haider pártja kormányra kerül. […] Az Európai Unió eltökélt fellépése meglepte Orbán Viktort. […] A nyugati világban uralkodó képmutatásból azt a következtetést vonhatta le, hogy a játékszabályok több-kevésbé nyíltan is felrúghatók. […] Európai demokratikus pártok nem szoktak koalícióra lépni álliberális patkányok kiirtását tervező populistákkal. Orbán mégis megtette ezt, és megúszta, mert a reményben patkányirtó mérsékeltebb nótákat kezdett danolászni, iszonyú hamis hangon ugyan, de némi izzadságos igyekezettel. Vajon megússza-e másik szövetségesét, a Haiderénél »nanácibb« Csurka-pártot is?”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja HAIDER nevét.

  • 2000.02.17.Berliner Zeitung, österreich: Donnerstag, 17. 2.

  • 2000.02.18. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kultúrarombolás

    Lukács György életműve. Reflexió Pályi András „Ami volt” című cikkére (Élet és Irodalom, 2000.02.04. /5.szám/)

    „Lukács nevét ma már jobb társaságban csak gyalázkodó kísérő szöveggel illik kimondani. Róla szólva egyetértenek egymással a finom művészek és a tökfejek. Vele kapcsolatban megszűnik még a népies-urbánus ellentét is: mindkét tábor gyalázza, mégpedig többnyire az eredendő ártatlanság állapotában. Művét ugyanis – az egyetlen magyar filozófiai és irodalomkritikai életművet, mely évtizedeken át aktívan vett részt az európai diskurzusban, és a kultúra anyagcseréjében – egyáltalán nem ismerik.”

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2000.03.03. (9.szám) B. Sárközy Péter – E.I.: Naphta professzor és tanítványai

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szittyakürt, 1981.06.01. (6–7. szám) Bibó Emlékkönyv
    • Kortárs, 1991.05.szám Szakolczay Lajos: Irodalom, művészet, erkölcs
    • Hitel, 1991.25.szám Mányoki Endre: Ilyenkor (írni) a legnehezebb
    • Magyar Fórum, 1995.02.02. (5.szám) Miklós János: Budapesttől Eörsiig
    • Világosság, 1998.03.szám Szabó Tibor: POLITIKAI REALIZMUS ÉS ILLÚZIÓK
    • Élet és Irodalom, 2005.10.21. (42.szám) Murányi Gábor: A (Huszár-)Knopp-Kornidesz-jelentés II.
    • Magyar Hírlap, 2017.08.15. PL: Egy professzor életútja Pesttől a római magyar tanszékig

    Források:

    • Bibó-emlékkönyv I. köt. 1991., Századvég, Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról
    • A Bibó-emlékkönyv adatait és Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István: Tűnődések egy régi vitáról című írása megjelent az EX évkönyv, 1990. Antológiában is, melynek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2000.02.22. Népszabadság, Csala Károly: Volna min mosolyognia
    Száz éve született Luis Bunuel

    Megemlékezés a spanyol filmrendező századik születésnapjáról. Fotó: A burzsoázia diszkrét bája forgatásán Delphine Seyriggel.

    „Már kiváló írásművek is olvashatók róla magyar szerzők tollából, elég, ha Bikácsy Gergely monografikus könyvére vagy Eörsi István Gombrowicz-könyvének Bunuel-betétjére mutatunk rá. Remélhetjük hát, hogy a XX. század kulturális örökségének fontos részeiként még sokáig számon tartható legfőbb Bunuel-alkotásokat nem is kell itt most felsorolnunk: már-már közismertek, az Andalúziai kutyától A vágy titokzatos tárgyáig.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2000.02.23. Magyar Hírlap, Bruck András: Fiúk, a nép akarta

    Haider és a Fidesz – Európa és a MIÉP közötti lavírozás. Haider sikere fordulópont. A MIÉP hozzáállása, elégedettsége, az „élettér” kifejezés használata. 

    „Amíg az európai vezetőket a Szabadságpárt kormányra jutása döbbentette meg, addig a magyar miniszterelnököt, s ez már nem is igazán meglepetés, az ő reakcióik. A jobboldali magyar kormány most már a látszatra sem ad, máskülönben képviselője február 13-án ott állt volna a köztársasági elnök mellett a Várban, az antifasiszta megmozduláson. […] Eközben a legismertebb hazai liberális publicisták közül néhányan – Seres László, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István – Haider ürügyén végigvágtak a Nyugaton, képmutatással vádolva őt, amiért hallgat más, a közös elveket megtagadó esetekben.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2000.02.24. Tamás Gáspár Miklós: Éppen ellenkezőleg

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2000.02.05. Tamás Gáspár Miklós: Testvérünk, Haider – Nincs a rendszerünkben

  • 2000.02.24. (8.szám) Magyar Demokrata, Kovács Lajos Péter: Győzelmes vereségek kora
    Elek István új könyvéről

    Könyvkritika Elek István: Bukás előtt, győzelem után című könyvéről.  

    „A rossz nyelvek szerint, midőn Eörsi István parasztkolbászt eszik a konyhában, hogy erőt gyűjtve, mérgét a konzervatív táborra zúdítsa, gyakran mormolja magában: mit szól majd ehhez Elek Pista? Elek, mint az remekbe szabott Bukás előtt, győzelem után, most megjelent publicisztikai gyűjteményéből is kitűnik, nemigen szokta véka alá rejteni véleményét, s hát mi tagadás, Eörsi úrról már többször megírta csak így pacekba, bizony szokott hazudni őkelme.”

    Az Eörsi Istvánról szóló fejezetek a kötetben. Nyílt kérdések Eörsi Istvánhoz. Miért hazudsz, kedves Eörsi István? Válasz Eörsi Istvánnak; az SZDSZ holdudvarának kétségbeesése.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.