EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.34.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, E.I.: Tabori, jelentés színháztörténeti használatra
    OSZTRÁK – MAGYAR, KÉT JÓBARÁT

    Tábori Györgyről szóló írás a jeles színházi ember 80 születésnapjára. 

  • 1999.34.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, Kastberger, Klaus: A magyar irodalom fogadtatása Ausztriában 1989 után – négy példa egy keretben
    FRANKFURT ÉS KÖRNYÉKE

    A két ország közötti irodalmi kapcsolatok. Az Osztrák Irodalmi Társaság (Österreichische Literaturgesellschaft). Dalos György, Illyés Gyula, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Esterházy Péter és Tandori Dezső ausztriai fogadtatása. Eörsi István említése.

  • 1999.34.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, Schmidt-Dengler, Wendelin: Ausztria-Magyarország – privátim és germanistaként
    OSZTRÁK – MAGYAR, KÉT JÓBARÁT

    Bécsi emlékek 1956 novemberéből a magyarországi menekültekről. 1973 őszén először keltek át feleségével a magyar határon. A kapcsolatok az irodalomtudomány területén. 1978 áprilisi előadása Dodererről, és az azt követő vita. Az 1989-es fordulat után történtek. Magyar ösztöndíjasok Bécsben. Irodalomtudományi szemináriumáról.

    „Ami hiányzik, az Ausztria válasza a magyarok irodalmi teljesítményére. Bár az olyan szerzők, mint Konrád György, Kertész Imre, Eörsi István és Esterházy Péter nagy tekintélynek örvendenek, könyveiket fordítják és olvassák. De a csere mélyebbre ható lehetne.”

  • 1999.34.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, Tandori Dezső: Zöldernyős verébváros (Lejárás: Berlin)
    Még egyszer Henri Michaux emlékére (m; mek)

    Eörsi István említése.

  • 1999.37.köt. Magyar nyelvjárások (459-168. old.), Várnai Judit Szilvia: Szójátékok Arany János és Eörsi István Hamlet-fordításaiban

    ("MAGYAR NYELVJáRáSOK". A KOSSUTH LAJOS TUDOMáNYEGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMáNYI TANSZÉKÉNEK ÉVKÖNYVE. XXXVII, 459–468. DEBRECEN 1999.)

  • 1999.szarszoitalalkozo.hu, Vitányi Iván

    (Vitányi Iván beszéde a Szárszói Találkozón. Az első Szárszói Találkozó emléke, melyen Eörsivel üvöltöztek egymással.)

  • 1999.Taaghaus (Nappali Ház német nyelvű különszáma), Zoltán András Bán: Die ungarische Grenze

    Detail. Frankfurter Buchmesse.

    Megpróbál válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen sikerre számíthat a magyar irodalom 1999-ben a frankfurti könyvvásáron. Miért pont Esterházynak, Nádasnak és Kertésznek tette fel kérdéseit a Nappali ház. Bán szerint „Dalos Györgyöt és Eörsi Istvánt ... itthon senki sem számítja bele a hazai irodalmi kánonba, ők elsősorban politikai, ideológiai szerzők, igen szerény művészi képességekkel...”

    • A magyar nyelvű, eredeti szöveg megjelenése: Nappali ház, 1998.02.szám Bán Zoltán András: A magyar határ

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.07.29. Bi. L.: Matyóbaba igen, Tandori nem
    • Nappali ház, 1998.01.szám Kertész Imre válasza
    • Nappali ház, 1998.02.szám Bán Zoltán András: A magyar határ
    • Nappali ház, 1998.03.szám Kálmán C. György: Zűrzavar és kora bánat
    • Nappali ház, 1998.03.szám Bán Zoltán András: Korai zűr
    • Magyar Narancs, 1998.07.09. (28.szám) Eörsi István: OptiPista – Mucsa a flaszteren


  • 2000. 7ora7.hu, Ugrai István: Megszeretni a színházat

    (Színikritika. Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán - Katona József Színház - dalszövegíró és fordító: Eörsi István.)

  • 2000.01–02.szám Irodalomtörténeti Közlemények, Nyéki Lajos: Gara László párizsi levelesládájából

    Részlet. A forradalom után letartóztatott, illetve üldözött írók – Déry, Háy Gyula, Eörsi István, Gáli József – sorsáról. A „külföldi mentőakciók” ismertetése Standeisky Éva Az írók és a hatalom 1956-1963 című könyvében.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2000.01–02.szám Pagoda, Máté Erika: Középre igyekeztem vinni a műsort
    POGGYÁSZ

    Beszélgetés Farkas Zoltánnal a 168 óra rádiós műsor 1994. március 5-i letiltásáról, amelynek ő lett volna a főszerkesztője. A 1994. októberében újraindult műsornak már más volt a címe (Tizenhat óra). Mester Ákosról, aki a műsor névadója volt, és akit kirúgtak a rádióból. Bölcs István és Mester tanácsadó lett a rádióban. Mi történt a korábbi alkotógárdával? A stáb összetételének szempontjai. A Kossuth-klub című háttérműsor terve. Szikra Zsuzsa szerepe. Egy ideig Rapcsányi László szerkesztette a 168 órát. Tervei a Tizenhat óra című műsorral kapcsolatban. Mi volt az oka a hallgatói hozzászólások elmaradásának? Azokról a riportokról, amelyekre szívesen emlékszik vissza. Műsoruk hallgatottságáról. Miért vállalt munkát a Népszabadságnál? Fotó

    „A Tizenhat óra történetének legdrámaibb interjúját Rádai Eszter készítette Orbán Viktorral, valamikor ’95 tájékán, már a Bokros-csomag után. Ebben a beszélgetésben Orbán Viktort szembesítette korábbi nézeteivel. Eörsi István publicisztikát is írt róla.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1995.03.02. E.I.: A knockout
    • Magyar Narancs, 1995.03.16. Tóth Gy. László és Fábri György: A Konckout. Tisztelt Eörsi István!
    • Magyar Narancs, 1995.03.30. E.I.: A szellemi függetlenségről

  • 2000.01–02.szám Politikatudományi Szemle, Hamberger Judit—Szilágyi Imre: Föderációk bomlása
    Csehszlovákia és Jugoszlávia esete

    Részlet a tanulmányból. Az egykori Jugoszláviában lezajlott események 1988–1990-ben. Eörsi egy korábbi cikkének gondolatát is idézik, arról, hogy mit mondott Eörsinek Danilo Kiš, miért nem megy haza Belgrádba.

    Előzmény:

    • Kritika, 1992.12.szám E.I.: Mi nem látszik a magasból?

  • 2000.01.04. Magyar Nemzet, Kovács Mária: Hitelrontók akciói

    Felháborodott olvasói levél Eörsi cikke miatt, amely szerinte félretájékoztatás. A konzervatív jobboldali újságírókat „ugyanolyan jó cikkek” megírására buzdítja (sic!), majd Antall Józsefet és Orbán Viktort magasztalja.

    „N. Pál József Eörsi Istvánnak a Die Zeit részére készült »helyzetjelentésével« kapcsolatos cikkét olvasva szeretném elmondani: képtelen vagyok megérteni, miért nincs senki, aki ezekre a világ-félretájékoztatásokra hasonló módon reagálna! Miért törődünk bele abba, hogy itthon és külföldön kormányunk hitelét rontsák, történelmünket hamis színben tüntessék fel, és általában hazugságokat terjesszenek?”

    Előzmény:

    • Népszabadság,1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt
    • Magyar Nemzet, 1999.10.30. N. Pál József: Frankfurton át, hazafelé?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2000.09.29. Pilhál György: Eörsi útiköltsége
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.

  • 2000.01.14. (2.szám) Élet és Irodalom, Visky András: Ex libris
    Öt Shakespeare-dráma Eörsi István fordításában

    Könyvkritika. A fordítások színházi megrendelésekre készültek.

  • 2000.01.20. (3.szám) Pesti Műsor, BERTOLT BRECHT: KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI

    A Vígszínházban bemutatott premierdarab címlapja. A vígszínházi változatot Márton László, Weöres Sándor, Eörsi István, Bodolay Géza fordításának felhasználásával készítette: Szász János és Rácz Erzsébet. Rendezte: Szász János.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét. 

  • 2000.01.20. Népszabadság, E.I.: Ismerős úr a csúszdán
    Boros János: Politikai bal-jobb
    Az interjúból kimaradt kérdések Bence Györgyhöz és másokhoz

    Reflexió a Népszabadság január 15-i Bence György filozófussal készült Pogonyi-interjúra.

    „Bármiről essék is az interjúban szó, feldereng a csúszda, rajta egy ismerős úr, de maszkban, gyorsulva halad lefelé. Csusztában helyesli például, hogy a folyóiratok vagy a filmek támogatására fordítható összeg egyre nagyobb hányada fölött rendelkezik a miniszter és apparátusa, mert a senkinek felelősséggel nem tartozó értelmiségi kuratóriumokkal ellentétben őket terheli politikai felelősség és a közpénz elosztásával járó anyagi felelősség is. Olyan országban mondja ezt, melynek kormánya, ha a kultúráról van szó, nem is titkolja pártosságát. […] azt mondja Bence, hogy a Fidesz vezetőiben nincs revánsvágy, mert »alapjában véve megértik és tisztelik a szüleik nemzedékét, ami pedig nem más, mint az érett Kádár-kor nemzedéke«. Ebben a dicséretben nem a szülők tisztelete dicsőül meg, hanem az érett Kádár-kor erkölcsisége, mely közmegegyezéses alapon elásta a forradalom és az ezt követő retorzió emlékezetét, és a síron a hullákból fakadó zöldségből háztáji konyhakerteket létesített.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.01.15. Pogonyi Lajos: Barátsággal váltunk el – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszabadság, 2000.01.29. Bence György: Kétosztatú emésztőrendszerem

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 2000.01.20. (03.szám) Szűkület – Nincs a rendszerünkben

  • 2000.01.22. Magyar Nemzet, Bakos Attila: Eörsi és Társa(i)
    Kettős mérce

    Mit válaszolt Eörsi Mátyás az Eörsi és Társai Ügyvédi Irodát ért vádakra? Bauer Miklósról, Kövér Lászlóról, aki nem azonosul a MIÉP véleményével, de nem mindegy, hogy ki és mit csinált. Petri Lukács Ádám Kövér szavait összemosásnak minősíti.

    „Eörsi István írónak az 1956 utáni megtorlásokról valószínűleg egészen más jellegű emlékei is vannak, de úgy látszik, az SZDSZ annyira toleráns párt, hogy holdudvarában és érdekeltségi köreiben az egykori áldozatok jól megvannak régről ismert kínzóikkal.”

  • 2000.01.22. Napi Magyarország, Bayer Zsolt: Helyzetjelentés negyven év kommunizmus után (2. rész)

    Idézet Martin Walser beszédéből, amikor 1998-ban Békedíjat kapott. Walsert ezért a beszédéért ki is átkozták. Bayer szerint idióta az a kérdés, hogy „Van-e bűn Auschwitz után, vagy csak egy bűn létezik, a nácizmus és az antiszemitizmus?” Szerinte Csurka nem volt besúgó. Eörsi Mátyás ügyvédi irodája Bauer Miklóssal. Horn Gyuláról. Az antiszemitizmus és a nácizmus vádja, a kommunista bűnök tagadása.

    „Eörsi István, a csupa-csupa »értéket termelő« magyar urbánus író feljelenti hazáját a frankfurti könyvkiállítás megnyitásaképpen... […] Teszek rá, hogy Eörsi zsidó-e vagy sem, liberális-e vagy sem – amúgy szerintem sem ez, sem az. Nem zsidó, mert semmi köze a zsidóság hagyományaihoz, ősi kultúrájához, és nem liberális, mert aki annyira tud gyűlölni, mint ő és a hozzá hasonló megmondóemberek, az nem lehet liberális. […] Eörsi, aki a Die Zeit olvasóit tájékoztatja sommásan a magyarországi állapotokról, egy bűnt ismer. S országunk őszerinte nemcsak partikuláris, elmaradott, szerencsétlen szellemi sivatag, de egy antiszemita koszfészek is, ahol a kormány »Európában egyedül« együttműködik a szélsőjobbal. […] »Csurka István (...) egykori kiváló író és kádáriánus besúgó (...)« – írja Eörsi... Nos hát, igen kínos nekem, hogy megvédjem Csurkát, de mégis muszáj.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2000.01.27. (4.szám) Magyar Demokrata, Kocsis Sándor: Húszezer szeg

    Olvasói levél. Húszezren álltak sorba a Parlamentnél, hogy megnézzék Szent István koronáját. Az SZDSZ-ből, az „egyre fogyatkozó, nemzetidegen kis pártocskából” csak Göncz Árpád „képviseltette magát a jubileumi és országházi ünnepségén, mert minden büdös, ami magyar, így a liberális frakció távol maradt.” Ráadásul nem énekelte el a többiekkel együtt a himnuszt.

    „Állítom, hogy a hírhedt triumvirátus, Bauer, Pető Eörsi nem volt jelen.”

  • 2000.01.29. Népszabadság, Bence György: Kétosztatú emésztőrendszerem

    Reflexió Eörsi és a többi író őt bíráló cikkére. Egyéb példák a megosztottság jelenségére. A kétosztatú pártrendszerről, a közép nélküli felállásról mint szükséges rosszról.

    „Eörsi azt mondja, hogy »tudatlanabbnak tetteti magát, mint amilyen«. Mármint én tettetem. Mert nem találom bizonyítottnak az állítólagos sötét üzelmeket Orbán Viktor apjának kavicsbányája körül. Mert az egész hecckampányban populista demagógiát vélek felfedezni, érdekes módon épp a magukat antipopulistáknak vallók részéről. […] Orbán Viktor történelmi tette abban áll, hogy az SZDSZ kamikaze akciója következtében tarthatatlanná vált középső pozíció kétségbeesett védelmezése helyett, a Fidesz gárdáját tétovázás nélkül a politikai váltógazdaság szolgálatába állította. Amiért nem kis árat kellett fizetnie. De még mindig kisebbet, mintha az SZDSZ példáját követve, kiszolgáltatott partnernek szegődött volna egy olyan párthoz, melynek mértékadó vezetői csupán a felmorzsolásában érdekeltek.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000.01.15. Pogonyi Lajos: Barátsággal váltunk el – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Narancs, 2000.01.20. (03.szám) Szűkület – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2000.01.20. E.I.: Ismerős úr a csúszdán. Boros János: Politikai bal-jobb

  • 2000.01.Dramaturg, Hasko Weber: Krieg und Theater. Oder: Weshalb und auf welche Weise sollte Theater politisch sein?

    (Detail.)

  • 2000.01.Dramaturg, Istvan Eörsi: Politik, Krieg ung Drama

  • 2000.01.szám Jel-kép, Sípos Júlia: A megismerés mint mozgó és változó rendszer
    KITEKINTÉS
    (Sípos Júlia beszélgetése Sándor Klárával, Kampis Györggyel és Pléh Csabával. A Kossuth Rádióban 1999. május 9-én elhangzott adás alapján.)

    Részlet. Kampis György Pszichológiai Szemle Könyvtár sorozatában megjelent tanulmányának mottója egy Eörsi-gondolat: „Csak a valóság pojácái kérdezik folyton, hogy mi az, ami tényleg megesett. A szellem emberét a lehetőségek varázsa vonzza.”

  • 2000.01.szám Mozgó Világ, Popper Péter: „Szikárra edzett nehéz dárdahegy”

    Könyvkritika. Lovas István: „Jobbegyenes” című kötetéről. A kötetben 1993 és 1999 között megjelent írások – egy részük Báder Katalin, más részük Lovas István aláírással. A kötet hátoldalán van Haraszti Miklós állítólagos kijelentése Szentmihályi Szabó Péternek a „tökös zsidógyerek”ségéről, és Lovas levele Harasztinak – és ami valójában történt. Az 55 írást tartalmazó kötetben helyet kap az Eörsi Istvánról szóló cikk is.

    A cikk fejezetcímei: A cím- és hátlap mint lelki gyorsfénykép – Jobboldaliság és a konzervatív zsidók – A gyűlölködés epigonja – Bevezetés a jobboldali újságírás módszertanába – Az azonosság különbözősége.

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2000.01.szám Színház, Nánay István: Harminc alternatív év

    Beszélgetés Bucz Hunorral pályájáról, a Térszínház helyzetéről, a tiszaföldvári Irodalmi Színpad megbuktatásáról. A Csepel Művek Munkásotthonában végzett munkájáról, bemutatóikról. A következő állomás a MOM Művelődési Házban volt. A hagyományőrzés fontosságáról. A színjátszók képzéséről, az iskolai oktatásról és nevelésről, a közösség szerepéről, repertoárjukról. A Térszínház tagjainak részvétele a SZETA több akciójában. Eörsi István említése.

    „Engem családi neveltetésem, ’56-os élményeim — nemzetőr is voltam —, ismeretségi köröm, gondolkodásom mind politikai szerepvállalásra késztetett. ’56 után egészen fiatalon már megtapasztalhattam, milyen az »írástudók árulása«, de azt is, hogy a becsületes emberek nem adják fel, s utóvédharcukat vívják a »versben bujdosók«. Néptanítói mentalitásom sem engedte, hogy a magam, a nem jegyzettek szintjén ne igyekezzek ébren tartani ’56 szellemét.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.