EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.12.10. (49.szám) Élet és Irodalom, Egy levélváltásról
    E.I.: Katarzis magyar módra
    Kukorelly Endre: Mi nekem a véleményem
    Kis János: Jobb helyzetben vagyunk-e?

    Reflexió Tar Sándor és Kenedi János levélváltásáról, melyben Tar Sándor föltárta ügynökmúltját, Kenedi pedig erre reagált.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Egy levélváltásról – Márton László: Miről szól az ítélet? – György Péter: „Ami személyes, és ami szent” – Dés László: Mi baja van Eörsi Istvánnak? – Kornis Mihály: Elégtelen – Rajk László: Unalom és remény – Tamás Gáspár Miklós: Kenedi Jánosnak
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Egy levélváltásról – Endreffy Zoltán: Tud-e egy felmosórongy bűnbánatot tartani? – Haraszti Miklós: Katarzis és törvény – Wilhelm Droste: A sebek és az akták
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Magyar Nemzet, 2016.03.05. Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

  • 1999.12.10. Magyar Nemzet, ferch: Füst Milán-díjak
    Magyar irodalom olasz, szerb és ukrán nyelven

    A Füst Milán Fordítói Alapítvány 1998. évi fordítói díjainak átadása. A nagydíjat Marinella d’Alessandronak és Vickó Árpádnak ítélték oda a magyar irodalom olasz, illetve szerb nyelvű megismertetéséért. Vickó Árpád szerb nyelvre fordított szépirodalmat, esszé- és tanulmányköteteket, többek közt Eörsi Istvánét.

  • 1999.12.11. (49.szám) Heti Világgazdaság, Verebics János: Szerzők és jogaink
    Szabad felhasználás

    Az új magyar szerzői jogi törvény és a szabad felhasználás korlátai az interneten. Eörsi Hamlet-fordítása.

    Keretes cikk a szabad felhasználásról. „Már nyilvánosságra hozott alkotás esetében az interneten is lehet: – Olyan művet közzétenni, mely a vagyoni jogok tekintetében már nem áll oltalom alatt (pl. Shakespeare Hamletje, Arany János fordításában; ám Eörsi István új fordításával már nem tehetjük meg ugyanezt, a műfordítás ugyanis önálló jogvédelemben részesül).”

  • 1999.12.11. Napi Magyarország, Bayer Zsolt: Egy másik megfigyelési ügy, s annak utóélete

    Hogyan kommentálták azt a hírt, hogy egy Fideszhez közel álló személy (Bayer Zsolt) a kormányőrség és a titkosszolgálat felhasználásával megbízást adott egy ellenzéki politikus (Szekeres Imre) megfigyelésére. Idézetek Kovács Lászlótól, Magyar Bálinttól, Tamás Gáspár Miklóstól, Bródy Jánostól, Eörsi Istvántól.

    A cikkben az Eörsi neve alatt megjelent idézet a Népszabadságból nem létezik, nem találtam ilyet.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előző két cikk felsorolásánál, és ha a keresőmezőbe beírja: ZDF.

  • 1999.12.16. (50.szám) Pesti Műsor, DAVID HALLIWELL: PICI MALCOLM ÉS HARCA AZ EUNUCHOK ELLEN

    A darab nyilvános főpróbája és premierje a Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdiójában. Az előadás címlapja. Fordította-rendezte-látvány: Nordin Eszter. Irodalmi konzultáns: Eörsi István.

  • 1999.12.17. (50.szám) Élet és Irodalom, Balázs Attila: Ex libris
    Danilo Kiš: Anatómiai lecke

    Könyvkritika. Az utószót írta: Eörsi István.

  • 1999.12.17. (50.szám) Élet és Irodalom, Várhegyi Éva: Férfiasan, becsületesen a Tellér-dolgozatról

    Reflexió Tellér Gyula: Hatalomgyakorlás az MSZP–SZDSZ koalíció idején (Magyar Nemzet, 1999. október 23., 27., 30., november 3., 6., 10., 13., 20., 24., 27.) című tízrészes cikkekre.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.11.20. E.I.: A centrum mítosza
    • Népszava, 1999.11.29. Debreczeni József: Szokott Csepeli tükörbe nézni?

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1999.11.27. Szombathy Pál: Helykeresők

  • 1999.12.20. Népszabadság, M. G. P.: Sweeney Tood

    Színikritika Stefan Sondheim darabjáról a kaposváriak előadásában. A rendező Ascher Tamás, a dalszövegeket Eörsi István fordította magyarra.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1999.12.22. (51–52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Azázel

    Vers.

  • 1999.12.23. (51–52.szám) 168 óra, Galló Béla: Spionjáték

    Publicisztika. Tar Sándor ügynökmúltjának megítélése.

    „Eörsi a nyilvános megbélyegzés szégyene és a kálváriajárás bizonysága nélkül senkinek sem hajlandó megbocsátani, mert aki besúgott, az besúgó, és csak ha ezt a tényt napvilágra hozzák, azután lehet a muslincát a dögléggyel összehasonlítani. A börtönviselt és a börtön után is hajlíthatatlan ellenzéki álláspontja ez, de véleményét – hiteles múlt hiányában – csak a fajsúlytalanság ódiumát magunkra vállalva lehet osztani.”


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Márton László, György Péter, Dés László, Kornis Mihály, Rajk László, Tamás Gáspár Miklós: Egy levélváltásról
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Endreffy Zoltán, Haraszti Miklós, Wilhelm Droste: Egy levélváltásról
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Eörsi István, Kukorelly Endre, Kis János: Egy levélváltásról
    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Magyar Nemzet, 2016.03.05. Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

  • 1999.12.23. Magyar Hírlap, Szalai Pál: Mit kellett volna tennünk?

    Vita. ’56-os megemlékezés Eörsi István lakásán.

    A szerző maga is részt vett az Eörsi lakásán tartott megemlékezésen, így reagál Nyíri János írására. Dénes Jánost örömmel fogadták, de nem fogadta semmilyen indulat, amikor a „magyarságvédelem” szót kiejtette a száján. „Cigányozása” viszont valóban ellenszenvet keltett. Végigmondta a beszédét, majd egy fütty kíséretében távozott. Nyiri szerint meg kellett volna tapsolniuk, miközben sok cigány vértanúja volt az 1956 utáni megtorlásnak? Szalai megdöbbent, amikor Dénes megjelent a MIÉP-ben. Később eltűnt onnan, de nem szakított ideológiájukkal.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1999.11.09. E.I.: A tudósítások tükrében
    • Magyar Hírlap, 1999.12.01. Nyíri János: Quasimodo felel

    Kapcsolódó cikkek:

    • Vasárnapi Hírek, 1999.10.24. (43.szám) Szilas Zoltán: Polgári forradalom lódenkabátban
    • Népszabadság, 1999.10.25. Szigethy András: ’56-nak nincs mai üzenete. Évfordulós találkozó Eörsi István lakásán. E.I.: A forradalomról tíz évvel a rendszerváltozás után
    • Magyar Nemzet, 1999.10.29. Nyíri János: Körben járás

  • 1999.12.23.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista (Nem ugyanaz)

  • 1999.12.24. Magyar Hírlap, E.I.: Rehabilitáljuk a naivitást!

    Churchill bon mot-járól, melyet Eörsi bármennyire is utál, nem bír megcáfolni: a kapitalista rendszernél nincs rosszabb, kivéve az összes többit. Slavoj Zizek szlovén filozófus, Bourdieu, francia szociológus és Günter Grass gondolatai. Utópiák.

    „Megszületett az új forradalom hármas jelszava: szabadság (az anyagi eszközök arányában), egyenlőség (a nincstelenek számára, a nincstelenségben) és testvériség (a házi oltárként funkcionáló televízió képernyője előtt).”

  • 1999.12.27. Napi Magyarország, Nem mi mondtuk

    Idézetek a polgári kormánnyal foglalkozó baloldali lapokból.

    „»A királyságról alkotott nézeteimet ugyanis az ’Itt a nyilam, mibe lőjem?’, továbbá az ’Akasszátok fel a királyokat!’ szelleme alakította ki, vagyis egy Petőfi nevezetű költő szelleme, akit – noha a világszabadságért rajongott – szintén nem tekintek zsidónak.« (Eörsi István a MaNcsban)”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1999.12.23. (51.szám) E.I.: OptiPista (Nem ugyanaz)

  • 1999.12.28. Népszabadság, Szászi Júlia: A kis népek kultúracseréjének ausztriai szószólója

    A tízéves KulturKontaktról – az osztrák kancellári hivatal és az oktatási minisztérium közösen fenntartott egyesülete.

    „Az utóbbi években Bécsben kiadott magyar vonatkozású kötetek szponzorainak felsorolásában szinte mindig megtalálható a KulturKontakt neve is. Az egyesület nemcsak az idei bécsi magyar filmfesztivált támogatta, hanem az arra kiadott igényes filmográfiát is. Eörsi István Márton László legújabb német nyelvű köteteinek kiadásához, a fordítóház működéséhez is hozzájárult.”

  • 1999.12.29. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Szív Ernő [Darvasi László]: Kézigránát

    Kézigránátot dobtak az Élet és Irodalom szerkesztőségének udvarára. Ki mindenkit lehetett volna felrobbantani az ÉS szerzőgárdájából azzal a kézigránáttal. „Parti Nagy Lajost, kinél jobban és élvezetesebben magyarul magyar nem beszél a honban, hát őt is likvidálni lehetett volna némi odafigyeléssel. A hívő Pályi Andrást, a szelíd Györe Balázst, a posztmodern Garaczi Lacit, az újholdas Lengyel Balázst, és az ateista Eörsi Istvánt is el lehetett volna intézni szépen egy füst alatt, hogy csak néhány példát említsek.” A robbantók ezzel üzenni akartak, de nem érték el céljukat, mert csak reklámot csináltak a lapnak. 

  • 1999.12.30. Népszabadság, E.I.: Az én sűrű szövésű XXI. századom

    A megoldásra váró feladatról, a harmadik világ tömegnyomoráról. Jonathan Swift 1729-es indítványáról.

    „…az amúgy is éhen haló ír gyerekek hatodát neveljék fel tenyészállatnak – minden hímneműre három nőnemű jusson –, a többit pedig hizlalják fel egy év alatt 28 fontra, majd vágják le és adják el – mert ez azért drága hús – előkelő és jómódú családoknak. Így megszűnne az éhhalál, mert a tenyészemberek a gyerekeikért kapott pénzből meg tudnának élni; és megszűnne – ezt már én teszem hozzá, a mai világra vonatkoztatva – a túlnépesedés veszélye is. Ez a megoldás eleget tenne a pápa legfőbb erkölcsi követelésének is, hiszen a szülők ilyen körülmények közt nem folyamodnának magzatelhajtáshoz, sem a családszabályozás egyéb módszereihez.”

  • 1999.12.31. Magyar Hírlap (Fanyar Hírlap), E.I.: Szerény javaslat

    Egy ironikus, képzeletbeli beszéd a parlamentben a Szent Koronáról. Fel kéne lőni a világűrbe egy műholdon, hogy mindenki láthassa. Így elhárítjuk magunktól az irredentizmus és revansizmus vádját.

    „…megfontolandónak tartom, hogy ne lőjük-e fel a Szent Koronával együtt a mi Torgyán Józsefünket is, amennyiben a Tisztelt Országgyűlés akaratából köztársasági elnökké magasztosulna.”

  • 1999.12.szám Beszélő (Folyóirat – december), Miklósi Zoltán: Magyar történet

    Részlet a cikkből. Elhangzott az SZDSZ küldöttértekezletén, 1999. november 27-én. Az SZDSZ új stratégiájáról többen – köztük Eörsi István – negatív véleményt fogalmaztak meg.

  • 1999.12.szám Jelenkor, Jákfalvi Magdolna: Magyar – dráma – ’90-es évek

    Részlet. Eörsi István: Változat Ödipuszra című drámájának említése.

  • 1999.12.szám Színház, Karsai György: Keressük Shakespeare-t
    Öt bemutató

    Shakespeare-fordítások a színházakban. Az öt Shakespeare-előadás elemzése. Fotó: jelenetek a darabokból

    „Komoly bátorság — nem utolsósorban pedig Nádasdy-szintű nyelv- és verselési tudás — kellett a kihívás vállalásához (Eörsi István 1993-as, illetve Mészöly Dezső 1996-os fordítása sorolható a közelmúltból Nádasdy munkája mellé).”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja SHAKESPEARE nevét.

  • 1999.32.szám (tavasz) Magyar Lettre Internationale, E.I.: Versek a 60-as évekből

    Versek.

    SZILVESZTER, ÚJRA SZABADON. TÖREDÉKEK A BÁTORSÁGRÓL. ERKÖLCSRENDÉSZET, 1961. A NÉP BIZALMÁBÓL. BELÉPETT A KERTI AJTÓN. ÁRTÁNY. SZABADSÁG, SZERELEM.

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1999.04.19. Osztovits Ágnes: Magyar Lettre Internationale

  • 1999.32.szám (tavasz) Magyar Lettre Internationale, Révész Sándor: Beszélő évek
    KOMMENTÁROK ÉS VITÁK

    A jelenkor története. A Beszélő Évek sorozata a Kádár-korszak enciklopédiája. Idézetek az összeállításból.

    „1961 – Eörsi István: Egy szűk utcán szembejött velem másodmagával Hollós Ervin alezredes, főbelügyér... Ezúttal szótlanul mentünk el egymás mellett. Közben arra gondoltam, hogy ha belerúgnék, akkor legalább visszavinnének a börtönbe, ahol még emlékeznek a forradalomra.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Folyóirat – március), 1997.03.szám E.I.: Beszélő évek – 1961
    • Magyar Nemzet, 1999.04.19. Osztovits Ágnes: Magyar Lettre Internationale
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a BESZÉLŐ ÉVEK mondatot.

  • 1999.34.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, E.I.: Jandl, a hős

    Eörsi első találkozása Jandl-lal. Hogyan csempészte ki Jandl Eörsi „A kihallgatás” című darabjának kéziratát, melyet 1965-ben írt?

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma.  című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.