EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.11.25.Magyar Narancs, E.I.: Révész Sándor és Kádár-Aczél (Révész Sándor Eörsi Istvánról; Olvasói levelek, november 4.)

  • 1999.11.26. (47.szám) Élet és Irodalom, Egy levélváltásról
    Márton László: Miről szól az ítélet?
    György Péter: „Ami személyes, és ami szent”
    Dés László: Mi baja van Eörsi Istvánnak?
    Kornis Mihály: Elégtelen
    Rajk László: Unalom és remény
    Tamás Gáspár Miklós: Kenedi Jánosnak

    Reflexió Tar Sándor és Kenedi János levélváltásáról, melyben Tar Sándor föltárta ügynökmúltját, Kenedi pedig erre reagált.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Egy levélváltásról – Endreffy Zoltán: Tud-e egy felmosórongy bűnbánatot tartani? – Haraszti Miklós: Katarzis és törvény – Wilhelm Droste: A sebek és az akták
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Egy levélváltásról – E.I.: Katarzis magyar módra – Kukorelly Endre: Mi nekem a véleményem – Kis János: Jobb helyzetben vagyunk-e?
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Magyar Nemzet, 2016.03.05. Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

  • 1999.11.26. (47.szám) Élet és Irodalom, Seres László: A szabad demokraták két választása

    Hogyan profitálnak a kormányzat hibáiból ellenzéki pártok? Egyedül az SZDSZ a kakukktojás. A sajtó az új stratégiájukkal és az új ifjúsági mozgalmukkal (Új Generáció) foglalkozott. Eörsi említése.

  • 1999.11.27. Magyar Hírlap, Iszlai Zoltán: Gondolatszínház
    Kétnyelvű Shakespeare-breviárium Maller Sándor válogatásában
    Európa Könyvkiadó Bp., 1999., 224. o.

    Könyvkritika. Kétnyelvű Shakespeare-breviárium Maller Sándor válogatásában.

    „A színházainkban mindjobban előtérbe kerülő újabb fordítóktól (Eörsi Istvántól Spiró Györgyig) nem választott részletet. Feltehetően azért nem, mert józanul számításba vette az összeállítás várható publikumának beidegződéseit, netán ragaszkodását a megszokott, fülükbe ragadt fordulatokhoz, árnyalatokhoz, hangsúlyokhoz.”

  • 1999.11.27. Magyar Hírlap, Szombathy Pál: Helykeresők

    Szemezgetés az SZDSZ követendő stratégiáját bíráló, vagy helyeslő dolgozatokból.

    Eörsi: „Ha eddigi konfliktusainkat elemezzük, akkor is az derül ki, hogy a közép mint helymegjelölő szó, nem alkalmazható ránk. […] Ha mi egyenlő távolságot tartunk a Fidesszel és az MSZP-vel, akkor az MSZP-re szavaznak mindazok, akik le akarják váltani a Fidesz-kormányt.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.11.20. E.I.: A centrum mítosza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1999.11.29. Debreczeni József: Szokott Csepeli tükörbe nézni?
    • Élet és Irodalom, 1999.12.17. (50.szám) Várhegyi Éva: Férfiasan, becsületesen a Tellér-dolgozatról

  • 1999.11.29. Napi Magyarország, Stefka István: Egyirányú utcában

    Az SZDSZ nem fog tudni megújulni, ezt közülük is sokan így látják. Stefka szerint a párt elindult az eljelentéktelenedés és a pártszakadás útján.

    „Pető Iván, aki nem vállalta a z ügyvivőséget, úgy látja, hogy a politizálási technika megváltoztatásának képessége ma nem az SZDSZ erőssége, és ő inkább félre állt. Eörsi Istvánnak nem tetszik, hogy Magyar Bálint hibának nevezte az MSZP-vel kötött koalíciót, de Demszky Gábor nyilatkozatával sem tud azonosulni, miszerint a szabad demokratáknak és a szocialistáknak egyetlen közös értékük sincs. Bauer Tamás, aki Pető Ivánhoz hasonlóan nem jelöltette magát ügyvivőnek, bírálta az új stratégiát, helytelenítette, hogy az »új« SZDSZ önmagával foglalkozik, legszívesebben harmadik pólussá válna és polgári liberális pártként aposztrofálná magát.”

  • 1999.11.29. Népszava, Debreczeni József: Szokott Csepeli tükörbe nézni?

    Vita Csepeli Györggyel, aki azzal vádolja Orbán Viktorékat, hogy „A miniszterelnöki udvarban... ideológiai rohamosztagot tartanak fenn”. Elek Istvánt, Tellér Gyulát és Schmidt Máriát veszi védelembe. MIÉP, Kövér: zsidókérdés. Tellér: az MSZP–SZDSZ-koalícióról a Magyar Nemzetben. Eörsi Tellérről a Népszabadságban: „Ha a koalíciós részvétel hiba volt, akkor semmire sem lehetünk büszkék, és a legokosabban tesszük, ha visszalépünk Tölgyessy Péterbe és a saját karikatúrájává torzult Tellér Gyulába.” Schmidt Mária a holokausztról.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.11.20. E.I.: A centrum mítosza

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1999.12.17. (50.szám) Várhegyi Éva: Férfiasan, becsületesen a Tellér-dolgozatról

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1999.11.27. Szombathy Pál: Helykeresők

  • 1999.11.Muzsika, A millenniumi operapályázat eredménye

    (Az Egyfelvonásos művek kategóriában a II. díjat Fekete Gyula: A megmentett város /Eörsi István művéből/ című darab nyerte el.)

  • 1999.11.szám Ezredvég, Szerdahelyi István: Ablaküvegek
    Hársing László: Nyitott gondolkodás (Filozófiai problémák – alternatív válaszok)
    Königreich am Rande... Erzählungen aus Ungarn (Herausgegeben von György Dalos)

    Könyvkritika két kötetről. A berlini Magyar Ház író-igazgatója, Dalos György, Királyság a szélen... címmel német nyelven megjelentetett egy magyar elbeszélés-gyűjteményt.

    „A kötet érdekessége, hogy három modern klasszikus – Bródy Sándor, Kosztolányi Dezső és Örkény István – mellett főként élő szerzőinket szerepelteti, szám szerint tizenhatot. S tetézi ezt, hogy nem a hivatalossá emelt klikk-értékrangsorokhoz igazította válogatási szempontjait, hanem kizárólag ahhoz, hogy hazai közállapotainkat mely írások tükrözik leghívebben, a legintenzívebb művészi erővel. Ezt a műközpontúságot olyan következetesen érvényesítette, hogy nem habozott a szépíróként neves alkotók – Eörsi István, Fehér Klára, Temesi Ferenc, Vámos Miklós stb. – írásainak sorába illeszteni Szepes Erika (eredetileg az – Ezredvégben megjelent) elbeszélését, amely színvonalát tekintve minden kétséget kizáróan ide is illik, jóllehet szerzője, mint tudjuk, irodalomteoretikusként szerzett hírnevet, s e műve csak egy szellemi »kirándulás« eredménye.”

    • Eörsi István írása a kötetben: Monolog aus dem Bett (Monológ az ágyból).
    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsinek ez az írása a Ha minden jól megy című kötetben is megjelent magyar nyelven. A kötet adatait és a Monológ az ágyból című elbeszélést megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1989.12.07. Playboy. Mások írják. Monológ az ágyból
    • Népszabadság, 1990.09.29. Munkatárs: Playboy-konferencia, nyuszik nélkül
    • litera.hu, 2006.10.30. Nagy Gabriella: Ami következik, immár megvolt

  • 1999.11.szám Hitel, Ablonczy László: Párizs – Bp. – Párizs
    Évszakok
    KALANDOZÁS

    Részlet. Párizs ereje és titka.

    „De igazoló jelentést kellett írni még 1986-ban is, hogy miért éjfél után léptünk át Röszkénél a határt, amikor a miloševići diktatúra szellemi különítményesének, Ristićnek Tragédia-»látomásait« néztük meg Szabadkán. (A tényekhez tartozik, hogy ezt az előadást, mely a szerb nacionalista kultúrpolitika »buldózer esztétikáját« indította el, a Népszabadság és Eörsi István a Színház című lapban ünnepelte.)”

    Előzmény:

    • Színház, 1987.01.szám E.I.: Ristić és Madách

    Kapcsolódó cikk:

    • Criticai Lapok, 1999.12.01. (12.szám) Darvay Nagy Adrienne: POSZTMODERN TRAGÉDIA

  • 1999.11.szám Hitel, Nemes Rita: Grotowski „szegény” színháza
    SZEMLE

    Részlet Jerzy Grotowski Színház és rituálé című összegyűjtött írásai, valamint Witold Gombrowicz drámái magyar nyelven című kötetek kritikájából. Eörsi István említése.

  • 1999.11.szám Színház, Sándor L. István: A történelem őrülete
    PETER WEISS: MARAT/SADE

    Színikritika a Gyulai Várszínházban bemutatott Peter Weiss: Marat/Sade című előadásról. A versszövegeket fordította: Eörsi István, rendezte: Szász János. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja MARAT/SADE, vagy MARAT HALÁLA, vagy a MARAT szót.

  • 1999.110–111.szám Magyar Műhely, Jobb későn, mint soha

    Meghívó a Patyolat – Allen Ginsberg – Eörsi István – Boris Vian – TNPU – Kávéház-emléktábla felavatására.

  • 1999.12.01. (12.szám) Criticai Lapok, Darvay Nagy Adrienne: POSZTMODERN TRAGÉDIA
    Tragédia-jegyzetek
    Mozgó Ház Társulás

    Színikritika. Tragédia-jegyzetek címmel Hudi László és a Mozgó Ház Társulás produkciója. Madách Az ember tragédiája című darabját hogyan értelmezték egyes korokban? Ljubiša Ristić: Madách-kommentárokra című darabjáról a Szabadkai Népszínház előadásában. Idézet Eörsinek a darabról szóló korábbi írásából.

    Előzmény:

    • Színház, 1987.01.szám E.I.: Ristić és Madách

    Kapcsolódó cikk:

    • Hitel, 1999.11.szám Ablonczy László: Párizs – Bp. – Párizs

  • 1999.12.01. (12.szám) Havi Magyar Fórum, Sarusi Mihály: Maoisztán : Hungária = 27 : 1
    – részlet –
    (Negyedik Fürdőlevél)

    Novella, melyben több ízben említi Eörsit.

    „Csak: ne magyar! Kinek az ősmagyar lova nyerge alatt puhította a másnapi eledelnek való húst! Valami Hamburg- vagy Humbug-Eörsit emlegetnek a szomszéd asztalnál koccintgató írók, kik (mint hallom) a frankfurti nemzetközi vásár magyar könyvhetére a szurkolói busszal jöhettek el.

    Magyar? Hogyne – tódítják –, csak annak a buta, beteg, erőszakos, tehetségtelen fajtájából! Ez lenne (szerintük) a labanc.”

  • 1999.12.01. Magyar Hírlap, Nyíri János: Quasimodo felel
    Disputa

    Vita. ’56-os megemlékezés Eörsi István lakásán. Nyíri János, a Magyar Nemzet tudósítója reagál az őt ért Eörsi-vádakra. Kifogásolja Eörsi hangvételét, majd kijelenti, hogy nem írt tudósítást a szóban forgó eseményről, csupán idézett az ott megjelentektől, így Eörsitől is. Kifogásolja, hogy Eörsi csonkán idézett egy összefüggő részt, majd leírja a teljes szöveget. Megpróbálja cáfolni Eörsi állítását, hogy Dénes János „cigányozott” volna. Disszonánsnak és előítéletesnek tartja Eörsi véleményét.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1999.11.09. E.I.: A tudósítások tükrében

    Kapcsolódó cikkek:

    • Vasárnapi Hírek, 1999.10.24. (43.szám) Szilas Zoltán: Polgári forradalom lódenkabátban
    • Népszabadság, 1999.10.25. Szigethy András: ’56-nak nincs mai üzenete. Évfordulós találkozó Eörsi István lakásán. E.I.: A forradalomról tíz évvel a rendszerváltozás után
    • Magyar Nemzet, 1999.10.29. Nyíri János: Körben járás
    • Magyar Hírlap, 1999.12.23. Szalai Pál: Mit kellett volna tennünk?

  • 1999.12.02. (48.szám) 168 óra, Gyémánt Mariann: Tudjuk? Merjük? Tesszük?
    Tisztújító közgyűlés az SZDSZ-ben

    Az SZDSZ tisztújító közgyűléséről. Fotók

  • 1999.12.02. (48.szám) Magyar Fórum, Szőcs Zoltán: Pulitzeresek és aranyeresek

    Jeszenszky Géza leveléről, a Pulitzer-díjról. Eörsi István említése.

  • 1999.12.03. (48.szám) Élet és Irodalom, Egy levélváltásról
    Endreffy Zoltán: Tud-e egy felmosórongy bűnbánatot tartani?
    Haraszti Miklós: Katarzis és törvény
    Wilhelm Droste: A sebek és az akták

    Reflexió Tar Sándor és Kenedi János levélváltásáról, melyben Tar Sándor föltárta ügynökmúltját, Kenedi pedig erre reagált.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Egy levélváltásról – Márton László: Miről szól az ítélet? – György Péter: „Ami személyes, és ami szent” – Dés László: Mi baja van Eörsi Istvánnak? – Kornis Mihály: Elégtelen – Rajk László: Unalom és remény – Tamás Gáspár Miklós: Kenedi Jánosnak
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Egy levélváltásról – E.I.: Katarzis magyar módra – Kukorelly Endre: Mi nekem a véleményem – Kis János: Jobb helyzetben vagyunk-e?
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Magyar Nemzet, 2016.03.05. Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

  • 1999.12.03. (48.szám) Élet és Irodalom, Tamás Gáspár Miklós: Hibák: Igazítva

    Reflexió a Tar Sándor és Kenedi János levélváltásáról folyó vitára, melyben Tar Sándor föltárta ügynökmúltját, Kenedi pedig erre reagált. Tamás Gáspár Miklós kijavítja az ÉS 1999. november 26-i számban megjelent saját cikke hibáit. Seres Lászlónak „A szabad demokraták két választása” című cikkére is reagál. Szóba hozza még az egyéb lapokban is megjelenő nyelvtani hibákat, utal Eörsi cikkére is. 

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) E.I.: Kérés TGM-hez

    Kapcsolódó cikkek:

    • 24.hu, 2024.10.14. Nagy József: Betlen János: A pápa megveregette a vállamat azzal, hogy „maga rendben van”
    • 24.hu, 2024.11.28. Nagy József: „Ha Orbán csupán egy embertől tart széles e világon, az nem más, mint Anikó” – Betlen János-interjú, második rész
    • 24.hu, 2024.12.17. Nagy József: „Lúzernek lenni nem szégyen. Gazembernek lenni a szégyen” – Betlen János-interjú, harmadik, befejező rész – Nincs a rendszerünkben
    • Blikk, 2025.01.12. Vajta Zoltánd: Betlen János: Orbán azt mondta nekem, vége van a politikai karrierjének
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1999.12.03. Napi Magyarország, Galsai Dániel: Nem jött össze...

    A szerzőt megkérdezték, nem írna-e vezércikket a költségvetési vitáról, de nem tud mit írni, mert szerinte minden rendben van. A másik oldal – az SZDSZ és az MSZP – ezt másképp látja. Szekeres Imrét „farkasmosolyú”-nak nevezi.

    „Kérdezzék Eörsi Istvánt, majd ő megmondja!”

  • 1999.12.04. Magyar Nemzet, Szendrei Lőrinc: Évtizedes emlékek

    Egy tíz évvvel ezelőtti történet felidézése Zala megye egykori párttitkáráról, Varga elvtársról, aki Király Zoltán parlamenti felszólalása után üvöltözött a parlamentben, mire Kádár János dühösen kivonult. Később a parlamenti folyosón Czoma László figyelmeztette az újságírókat, hogy tanúsítsanak több tiszteletet Magyarország jövendőbeli miniszterelnöke, Antall József iránt, de ők csak Grósz Károlyra figyeltek, aki nem hitt a békés átmenetben. És jöttek a tüntetések itthon és külföldön is; sokan aggódtak, de már nem féltek. A szerzőt kidobták az előre lefoglalt moszkvai szállodából. Aztán letartóztatták Ceausescut, és itthon azt fontolgatták, vajon mi lesz itt tíz év múlva.

    „Forrongott az NDK, majd ledőlt a berlini fal. Három nap múlva – életemben először – Berlinbe utaztam. Egy magyar író, Eörsi István segített ki néhány alumínium NDK-s márkával, hogy eljuthassak a híres »Checkpoint Charlie« átkelőhelyhez.”

  • 1999.12.04. Magyar Szó, Sebek és akták
    Egy író az állambiztonsági szolgálat besúgójaként –
    A Neue Zürcher Zeitung Tar Sándorról

    Wilhelm Droste cikkében részletesen ismerteti a Tar Sándor körül kirobbant ügyet. Az ügynökaktákhoz való korlátozott hozzáférés problémája. A régi besúgók már az új hatalomnak szolgálhatnak. Tar németül megjelent könyveit a Frankfurti Könyvvásáron a kritika lelkesen üdvözölte.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: TAR SÁNDOR.

  • 1999.12.10. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kérés TGM-hez

    Reflexió Tamás Gáspár Miklós: Hibák: igazítva (ÉS, 1999.12.03.) című cikkére, mely a Kenedi – Tar levélváltással foglalkozott Tar ügynökmúltjáról. TGM szerint Eörsi megengedhetetlen célzást tett Betlen Jánossal kapcsolatban.

    „E mondat a legegyszerűbben úgy értelmezhető, hogy Betlen – újabb szokásának megfelelően – nem tette fel Kenedinek azokat a kényelmetlen, kézenfekvő kérdéseket, amelyeket a politikai rendőrség működési elveinek ismeretében fel kellett volna tennie. Ezekről az elvekről a kiemelkedően képzett Betlen átlag feletti ismereteket halmozhatott fel, mind társadalmi tapasztalatainak, mind pedig a valamennyiünk számára rendelkezésre álló irodalomnak a segítségével.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999. 12.03. (48.szám) Tamás Gáspár Miklós: Hibák: Igazítva

    Kapcsolódó cikkek:

    • 24.hu, 2024.10.14. Nagy József: Betlen János: A pápa megveregette a vállamat azzal, hogy „maga rendben van”
    • 24.hu, 2024.11.28. Nagy József: „Ha Orbán csupán egy embertől tart széles e világon, az nem más, mint Anikó” – Betlen János-interjú, második rész
    • 24.hu, 2024.12.17. Nagy József: „Lúzernek lenni nem szégyen. Gazembernek lenni a szégyen” – Betlen János-interjú, harmadik, befejező rész – Nincs a rendszerünkben
    • Blikk, 2025.01.12. Vajta Zoltánd: Betlen János: „Orbán azt mondta nekem, vége van a politikai karrierjének”
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.