EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.09.17. (37.szám) Élet és Irodalom, Darvasi László: Szigliget-napló
    „Az Úristen irgalmazzon néktek!”

    „Baj van. És például azért is baj van, mert a frankfurti ügyek okán mihozzánk ellátogató Pröhle államtitkár úr, ahogy ennenmagáról vicces szándékkel mondta, korunk Tóth Dezsője – sajnos iróniának nem igazán jó, mert minek a kedves elődök mocskos- büdös bakancsában grasszálni, ha már a miénknek is van némi bukéja – volt szíves a Frankfurt-történések kritikai irodalmában ugyanazon oldalon emlegetni Eörsi István problematikus szabadságharcost, illetve Csurka Istvánt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1999.02.05. E.I.: Prőhle a Mélyvízben
    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság
    • Magyar Hírlap, 1999.09.22. V. Bálint Éva: A frankfurti listáról nem húztak ki senkit
    • Magyar Nemzet, 1999.10.12. Méltó módon jelenünk meg
    • Magyar Demokrata, 1999.10.14. (41.szám) Lovas István: Írók, menekülések, támogatások
    • Heti Válasz, 2012.02.09. (6.szám) Pröhle Gergely: Ami megmaradt – Csurka István halálára

  • 1999.09.20. Napi Magyarország, Löffler Tibor: Shlomo Maron eleven igazsága
    Kövér László a baloldali sajtó és ellenzék célpontjává, személyeskedések tárgyává vált

    Publicisztika. Kövért antiszemitizmussal vádolják.

    „A nemtelen támadások mélypontja Eörsi Istvánnak az Élet és Irodalomban megjelent verse volt, amelyben a magyar szellemi élet óriásai között számon tartott szerző Kövér László pofacsontjáról értekezett.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1999.06.18. (24.szám) E.I.: Egy vezető politikusról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1999.06.21. Ludwig Emil: Nemi élet és irodalom
    • Magyar Nemzet, 1999.07.22. Juhász V. Zoltán: Szellem és erkölcs
    • Havi Magyar Fórum, 2002.02.01. (2.szám) Szabó Kálmán: A balliberalizmus nyelve és erkölcse

  • 1999.09.21. Magyar Hírlap, A. M.: Kényes egyensúly az Operában

    A Milleniumi operapályázat eredményhirdetése. Az egyfelvonásos művek kategóriájában csak második díjat adtak ki. Ezt Fekete Gyula nyerte, aki Eörsi István, A megmentett város című regényéből írta művét.

    • A mű Eörsi István Tragikomédiák című kötetében jelent meg. Adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.09.21. Népszabadság, Millenniumi zeneszerzőverseny
    2000. október 23-án mutatják be Az öt utolsó színt

    A Milleniumi operapályázat eredményhirdetése.

    „Az egyfelvonásos művek kategóriájában a zsűri csak II. díjat adott ki, amelyet Fekete Gyula kapott A megmentett város című operájával. A szövegkönyvet Eörsi István írta azonos című műve alapján.”

    • A témával kapcsolatos további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1999.09.22. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: A frankfurti listáról nem húztak ki senkit
    Prőhle Gergely szerint a magyar félnek nincs beleszólása abba, hogy német magánkiadók kiket preferálnak

    Az 51. Frankfurti Könyvvásáron Magyarország lesz a díszvendég. Prőhle Gergely közigazgatási államtitkár sajtótájékoztatója, és az ott felmerült kérdések, válaszok. Csurka szerint „Frankfurt a magyar irodalom holocaustja”. Eörsi István is jelen van a könyvvásáron.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1999.02.05. E.I.: Prőhle a Mélyvízben
    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság
    • Élet és Irodalom, 1999.09.17. (37.szám) Darvasi László: Szigliget-napló
    • Magyar Nemzet, 1999.10.12. Méltó módon jelenünk meg
    • Magyar Demokrata, 1999.10.14. (41.szám) Lovas István: Írók, menekülések, támogatások
    • Heti Válasz, 2012.02.09. (6.szám) Pröhle Gergely: Ami megmaradt – Csurka István halálára

  • 1999.09.29.Magyar Narancs, Kukorelly Endre: Olvasói levelek (Előzmény: a cikk végén)

  • 1999.09.szám Beszélő (Folyóirat – szeptember), Kronológia – 1988
    Beszélő évek – 1988

    Részlet. „1988. febr. 22. Megalakul az Útlevél-bizottság – Bence György, Eörsi István, Kőszeg Ferenc, Sós Vilmos –, amely az új útlevélrendeletben is továbbélő visszásságokat kívánja felszámolni. Grósz Károly írókat fogad a Parlamentben.”

  • 1999.09.szám Beszélő (Folyóirat – szeptember), Nánay István: Elkésettség és aktualitás
    Beszélő évek – 1988

    Színikritikák. A kaposvári darabok: Örkény: Pisti a vérzivatarban Babarczy László rendezésében. Erdman: Az öngyilkos Ascher Tamás rendezésében. Eörsi István: A kihallgatás Babarczy László és Mohácsi János rendezésében. Pécsett Mészöly Miklós: Az ablakmosó. A Radnóti Színházban: A hetvenkedő katona; Julius Caesar és a Szent Johanna; Gosztonyi János: Andrássy út 60. A Katona József Színházban: Molière: A mizantróp.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Beszélő, 1999.10.szám (Folyóirat – október) E.I.: Időrend

    Kapcsolódó cikkek:

    • Műút, 2020.03.szám Szolláth Dávid: Az ablakmosó és az „ablakmosó-botrány”
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1999.09.szám Beszélő (Folyóirat – szeptember), Szalai Pál: Személyi követőm

    37 éven át legjobb barátjának, sokáig erkölcsi és intellektuális példaképének tartotta Szalai azt az ügynököt „Fogarasi Istvánt” (Ungvári Gyula), aki jelentéseket írt róla.  Részlet a jelentésekből, melyekben Eörsi István neve is szerepel. 

  • 1999.09.szám Kritika, E.I.: Két változat egy témára
    Bálám szamara
    A próféta és a szamár

    A történet prózában és versben.

  • 1999.09.szám Kritika, Ludassy Mária: Eörsi István: Jóbok könyve
    A Seholsincs földtől a Senkiföldjéig

    Könyvkritika.

    Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.09.szám Mozgó Világ, Berkes Erzsébet: „Életünk a legboldogabb nékünk”
    Dokumentumok Galgóczi Erzsébet pályaképéhez

    Szociográfia. A pályakezdés, a főiskolai évek dokumentumai. Idézetek a Csontos Magdához írt levelekből.

    Egy 1953-as feljegyzés az akkori irodalmi életről. Eörsi István Fiatal Szemmel című kötete mérsékelten tetszik neki.

    • Eörsi István: Fiatal szemmel című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.09.szám Színház, Urbán Balázs: A színház, ha befogad
    Thália Színház 1998–99

    Körkép a befogadó színházakról, előadásaikról. A Candide című darabnál Eörsi István fordítói munkájának említése. Fotó: jelenetek darabokból

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a CANDIDE szót.

  • 1999.10.01. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hadd legyek jogalany!

    Szerzői jogdíjak színházi fordítások kapcsán lesújtó vélemény az Artisjusról.

    1980-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház felkérésére újrafordította Peter Weiss Sade-Marat darabjának verseit. Csak a korábbi fordító, Görgey Gábor szerepelt a plakátokon, és csak ő kapott jogdíjat. A Gyulai Várszínházban is hasonlóképpen járt.

    A Sweeney Todd című darabot is újrafordította, ám a Szerzői Jogvédő Hivatal valótlanságot állítva akarta megakadályozni, hogy az Eörsi-fordítás kerüljön előadásba, és ehhez Miklós Tibor is asszisztált.

    „A diszkrimináció a rendszer lényegéből fakadt. Úgy látszik, a következmények az okok elmúltával sem múlnak el. A Kádár-korszakban kialakult klikkek és érdekszövetségek befolyása töretlen, és ma is hátrányban vannak azok, akik idejekorán nem tagozódtak be valamelyik csoportba.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1999.11.18. Tölgyesi Gábor: A bizonytalanságérzet drámai aktualitása

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.11.20. V. Bálint Éva: Lenni vagy hogy lenni
    • Magyar Hírlap, 1994.12.01. V. B. É.: Cserépfalvi karácsonyfája
    • Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak
    • Magyar Hírlap, 1997.11.29. Fábri Péter: Olló az ollónak
    • Színház, 1998.02.szám Radics Viktória: „Törd magad, te agy!”
    • A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos cikkeket.

  • 1999.10.01. Magyar Hírlap, B. G.: Átadták a színikritikusok díjait

    A legjobb zenés előadás: Voltaire–Eörsi–Melis: Candide (Bolygó Kultusz Motel), rendezte: Kamondi Zoltán.

  • 1999.10.01. Magyar Nemzet, m. p.: A hivatalból nem került ki anyag
    Demszky-dokumentum: mi van Csurkánál?

    Csurka vádjai: Demszkyt 1976-ban beszervezte a BM. A demokratikus ellenzék visszautasítja a vádat. A közlemény aláírói között szerepel Eörsi István neve.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Folyóirat – február), 1998.02.szám Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. Dokumentumok I.
    • Beszélő (Folyóirat – február), 1998.02.szám Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. Dokumentumok III.
    • Magyar Nemzet, 1999.10.05. p. á.: Demszky könyvbemutatója

  • 1999.10.01. Népszabadság, A demokratikus ellenzék egykori vezetőinek nyilatkozata

    Demszky Gábor mellett, Csurka István rágalmai ellen. Az aláírók közt van Eörsi István.

    „Demszky Gábort a politikai rendőrség soha nem tudta beszervezni, sem pedig arra rábírni, hogy társaira terhelő információkat adjon ki. […] Csurka István – mint ezt egész közleménye bizonyítja – be akarja mocskolni a demokratikus ellenzéket, azt az erőt, amely éveken át nyíltan szállt szembe a pártállam vezetésével és elnyomó apparátusával.”

  • 1999.10.01. Népszabadság, E.I.: A citoyen

    Az új irodalmi Nobel-díjasról, Günter Grassról.

    „Idén olyasvalakit díjaztak, aki egész élete során hű maradt egy nagyon nem divatos magatartáshoz: a citoyenséghez. Günter Grass – mint író és polgár – sohasem volt hajlandó arra, hogy szakmáját betagolja az egyetemleges társadalmi munkamegosztásba. Az emberiségért érez felelősséget, alább nem adja.”

  • 1999.10.01.Der Spiegel Spezial, Am liebsten das Messer. POLITISCHES BUCH

  • 1999.10.02. Hetek, Hetek-hírösszefoglaló: Csurka vádol, a demokratikus ellenzék cáfol
    haza—szlazsa: A besúgó

    Az egykori demokratikus ellenzék tagjai – így Eörsi István is – nyilatkozatban utasították vissza Csurka István Magyar Fórumban megjelent vádjait, miszerint Demszky egykor besúgó lett volna. Demszky visszautasítja a vádakat, amelyek megfogalmazása szerint „…Csurka István-cikk az első szótól az utolsóig hazugság”. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke közleményében állt ki Demszky mellett. 

  • 1999.10.02. Népszabadság, Magyar művészet Frankfurtban
    Kurátorok a programokról

    „Akár áttörésnek is nevezhető, hogy a könyvkiállítás idején hat magyar darab premierje lesz Németországban. Az elmúlt tíz esztendőben ugyanis mindössze három magyar színházi előadás volt a könyvfesztivál hazájában. Most Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok, Örkény István: Tóték, Nádas Péter: Takarítás, Nagy András: Alma, Eörsi István Interjú és Jób című műveit mutatják be.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét, illetve a FRANKFURTI szót.

  • 1999.10.05. Magyar Nemzet, p. á.: Demszky könyvbemutatója
    Nyilvánosságra hoznák az ügynöklistát

    Demszky Gábor főpolgármester mutatta be Szilágyi Sándor A hétfői szabadegyetem és a III/III. című dokumentumgyűjteményét. Szilágyi Sándor: „Az a támadás, ami Gábor ellen indult, valamint a könyvem is, figyelmeztetés arra, hogy olyan botrányos törvények vannak, melyek 15 évvel ezelőtti események tisztázását akadályozzák meg. [...] A kötet tartalmaz egy Hegedűs Andrással készült interjút, melyben Hegedűs azt nyilatkozta, hogy Eörsi István annak idején akkor adott információt, amikor akart. Szilágyi sajnálatát fejezte ki azért, mert nem kérdezett rá, milyen információkról lehetett szó.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Folyóirat – február), 1998.02.szám Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. – Dokumentumok I.
    • Beszélő (Folyóirat – február), 1998.02.szám Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. – Dokumentumok III.
    • Magyar Nemzet, 1999.10.01. m. p.: A hivatalból nem került ki anyag

  • 1999.10.06. Magyar Nemzet, Speidl Zoltán: Kormány és nyilvánosság
    Sérül-e az információszabadság?

    Vita folyik arról, hogy nyilvánosak legyenek-e a kormányülések. Kik, miként és milyen célból emelik fel szavukat? Majtényi László adatvédelmi biztos közleményének megállapításai. Stumpf István reagálása szerint a kormány működése átlátható. A Nyilvánosság Klub korábban hallgatott, de most megszólalt, és az Alkotmánybíróságtól kér jogorvoslatot. A szerző nemzetközi példákkal érvel a mostani gyakorlat helyessége mellett, és a Horn–Kuncze kabinet jogállami gyakorlatával hasonlítja össze a jelenlegit. A magnetofonfelvételek törlése 1998-ban. „…az akkori kormány a titoktörvény 1995-ös vitáján csekély 80 évre akarta titkosítani a kormányülések dokumentumait. Mindezt úgy, hogy a határidő lejárta előtt ne lehessen a titkosító döntést felülvizsgálni. A klub s annak jelesei, Kenedi János, György Péter, az alkotmányjogász Halmai Gábor s a többi jogvédő – Konrád György, Eörsi István – csendben figyelhettek ekkortájt.” A cikk végső következtetése: „…a balliberális nyomásgyakorlás a cél.”

  • 1999.10.08. (40.szám) Élet és Irodalom, Angyalosi Gergely: Danilo doktor anatómiája

    Danilo Kiš: Anatómiai lecke című kötetének kritikája. Eörsi István utószava.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.