EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.10.szám Holmi, Radics Viktória: Nagy kérdőjelek
    Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve

    Könyvkritika.

    „Eörsi részvétre, szolidaritásra való képessége és az ebből fakadó harckészsége egyedülálló mai irodalmunkban. Megőrizte a baloldaliság eleven magját, azt, hogy azok mellé áll, akikkel igazságtalanul bánnak el, akik kiszolgáltatottak, kiszorítottak, jogfosztottak, mások. Meg azt a szép hagyományt, hogy mindig fel kell lépni, fel kell szólalni a hatalommal szemben, mert az ember szabadságra született. Eörsi szervileg nem bírja elviselni a konszolidációt, a szervilis, hamiskodó kompromisszumkészséget, a behódolás különféle módozatait, a hatalomvágyók taktikáit.”

    • További cikkeket olvashat a témával kapcsolatban, ha a keresőmezőbe beírja a JEGYZETEK JÓBRÓL kifejezést.
    • Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.10.szám Kortárs, Ács Margit: A közhelyek évelő természete

    Elhangzott a Tokaji írótáborban, az Irodalmi nemzet? – Hagyományok, kérdések, távlatok az ezredfordulón című tanácskozáson, 1999. augusztus 17-én.

    „Sajnos, nem oszthatja a Mars-lakó racionális véleményét az, aki itt élt ebben az évtizedben, nem hiszi, hogy az írók rá akarták hagyni a közügyeket az illetékesekre, ezért fordultak szembe a szóban forgó hagyománnyal, tudniillik nagyon is aktív volt ez a csoport a politikai megmozdulásokban, szépen képviseltette magát a rendszerváltozás első kormánya elleni tüntetéseken, aláíróíveken. Ez összeegyeztethetőnek minősült a művész autonómiájának követelményével, csak a más véleményen levők »mocskolták be magukat« a politikával, diszkvalifikálták magukat az irodalomból. Amikor irtózattal fordultak el az illyési-némethi hagyománytól, amely, úgymond, hagymázas álmokat akar ráerőszakolni a politikai praxisra, nem vonták kétségbe az úgynevezett szociálliberális oldalon politizáló írók, Eörsi, Konrád, Mészöly stb. kompetenciáját. Mellesleg én sem azokét, sem ezekét nem vonom kétségbe.”

  • 1999.10.szám Kritika, Szalai Erzsébet: Oroszlánok és globalizáció II.
    Az „új” hatalom természete

    Tanulmány a kormány első 9 hónapjáról. Eörsi István említése.

  • 1999.11.01. Népszabadság, M. G. P.: Két angol színmű

    Színikritika. David Harrower Kés a tyúkban című darabja a Kamrában. Shakespeare Hamlet című műve a Tháliában, a Debreceni Csokonai Színház előadásában.

    „Évtizede Eörsi István részben újrafordította, részben megőrizte Arany sorait Ascher Tamás rendező ellenőrzése alatt, a kaposvári színház betonszürke Hamletjének szájíze szerint.”

    • Eörsi István Hamlet (Shakespeare-drámák) című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1999.11.04. (44.szám) 168 óra, Pető Iván: Apró tévedések

    Pető Iván olvasói levélben reagál a lap előző számában megjelent vele kapcsolatos állításokra. Nem igaz, hogy lelépett az összejövetel szünetében.


    „Akkor léptem le, amikor ’56-os barátaink intenzív társalgásba kezdtek a kárpótlás és az igazságtétel elmaradásának sajnálatos mivoltáról, mondván, nem tudjuk hogyan, de meg kellett volna oldani.”


    Előzmény:

    • 168 óra, 1999.10.28. (43.szám) Sághy Erna: ’56 íze a szánkban

  • 1999.11.04. Népszabadság, Nagy Marianna: Nem a konkurencia űzött haza

    Beszélgetés Fekete Gyulával A megmentett város című operájáról. Fekete Gyula operája Eörsi István azonos című színműve alapján készült, a millenniumi operapályázaton az egyfelvonásos opera kategóriájában második helyezéssel győztes lett. Fotó

    „Eörsi Istvánt ismerem, őt kértem meg, hogy segítsen. Odaadta nekem néhány színművét, figyelmembe is ajánlott egy-két témát, de amikor A megmentett várost kezdtem olvasni, azonnal színpadot láttam magam előtt, szituációk jelentek meg, énekeseket hallottam. Az Eörsi librettójára írt zenémet egyébként eklektikusnak mondom, de semmiképpen sem pejoratív értelemben”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1999.11.05. (43.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, „Képtelenek vagyunk ’56 pátoszának feltámasztására...”
    Az 56-os forradalomra emlékezett Magyarország

    Beszámoló a hivatalos ’56-os megemlékezésekről, beszédekről. Eörsi István lakásán megemlékező összejövetelt tartottak.

    „Az író lakásán 1986-ban 70 ellenzéki, köztük egykori 56-osok emlékeztek a forradalom 30. évfordulójáról. Az elnök [Göncz Árpád], aki maga is jelen volt, most párhuzamot vont az 56-os forradalom és a tíz évvel ezelőtti rendszerváltás között, amelyet véleménye szerint eszmei, érzelmi és nemzettudati kapocs köt össze. Eörsi némileg más véleménynek adott hangot: szerinte a piacgazdaság szembenáll az 56-os forradalom egalitáriánus szellemével, beismerte ugyanakkor, hogy Magyarország számára azonban ez az egyetlen út, ha fel akar zárkózni a Nyugathoz.”

  • 1999.11.05. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Névtelen levél

    „Te Szarházi!” megszólítással gyalázkodó, névtelen levél Eörsi Istvánnak „luxuslakásáról,

    segg- és picsanyaló, jó, kommunista apjáról”. A hasonló stílusú folytatás után aláírja: „Volt barátod”. A levél szó szerinti közlése. Eörsi gondolatai a névtelen levelekről, telefonokról, melyek a gyáva névtelenség és a pimaszság nászából születtek. A levélből árad a gyűlölet, miközben kitűnik belőle, hogy szerzője semmit nem tud Eörsiről, akit Móricz Rokonok című könyvének szereplőire, „erkölcsi örököseire” emlékeztetik ezek a névtelen levélírók.

  • 1999.11.06. (259.szám) Somogyi Hírlap, Lőrincz Sándor: Csak a legjobbak számítanak

    Beszélgetés dr. Komáromi Gabriellával, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola kommunikáció tanszékének vezetőjével a frankfurti könyvvásárról, melynek Magyarország volt a díszvendége. A Frankfurt előtti irodalmi vitákról. A magyar gyermekirodalomról szóló konferencia vitaindítóját tartotta. Fotó

    „A világklasszisok közé sorolják Nádas Pétert, Esterházy Pétert, Kertész Imrét. Mitikus neveknek számítanak ők, és sikeres Konrád György, Szabó Magda, Eörsi István vagy a nyugaton élő Dalos György is, de még jónéhány nevet megtanulhatnának.”

  • 1999.11.06. Napi Magyarország, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Idézetek lapokból a polgári kormánnyal foglalkozó baloldali médiák szöveggyűjteményeiből.

    „»Horn és Orbán az elvek nagyvonalú felfüggesztésében, a népszerűséget átmenetileg biztosító demagógiák alkalmazásában ugyanis csak mérsékelt tehetségű Kádár-epigon.« Eörsi István közíró, Népszabadság,1999. augusztus 23.”

    Erre a lapszámra 1999.10.06. van nyomtatva, tévesen. Valójában 1999. november 6-án jelent meg ez a cikk.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.08.23. E.I.: Fogalmazási technikák

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.08.16. Nagy N. Péter: Az SZDSZ szerencséje – Nincs a rendszerünkben
    • 168 óra, 1999.11.18. (46.szám) Mester Ákos: Drága barátaim
    • Magyar Nemzet, 2001.02.17. Löffler Tibor: A Kövér-Horn-affér természetrajza
    • Magyar Demokrata, 2005.04.07. (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták

  • 1999.11.08. Magyar Hírlap, Gréczy Zsolt: Pető nem akar ügyvivő lenni
    Küldöttgyűlésre készül az SZDSZ

    A november 26–27-ei tisztújító rendezvény előzetese.

    „Információnk szerint gyengültek Bauer Tamás pozíciói, s rajta kívül Dornbach Alajos és Eörsi István is bírálta az OT hétvégi ülésén a kialakítás alatt álló új stratégiát. Ennek három legfontosabb eleme: számon kell kérni a Fidesz tevékenységét, a szabad demokratáknak meg kell különböztetniük magukat az MSZP-től, s vissza kell térni a liberalizmus hagyományaihoz.”

  • 1999.11.09. Magyar Hírlap, E.I.: A tudósítások tükrében
    Disputa

    ’56-os megemlékezés Eörsi István lakásán, és az ennek nyomán kibontakozott vita.

    „A tizenhárom évvel ezelőtt összegyűlt vendégsereg azóta egymással hadakozó táborokra hasadt.”

    A jobboldali táborból egyedül Dénes János jelent meg. Idéz a Magyar Nemzet tudósítójának, Nyíri Jánosnak a beszámolójából. „…mondandóját Dénes János egyetlen érvvel támasztotta alá: magyarságvédelemre szükség van, mert ha ez így megy tovább, akkor húsz év múlva Somogy megyében több lesz a cigány, mint a magyar. Erről a kitételről a tudósító nem számolt be…”

    Idéz a Vasárnapi Hírek tudósítójának, Szilas Zoltánnak a mondataiból is. Szigethy András korrektül tudósított a Népszabadságban, viszont az összefoglaló cím – ’56-nak nincs mai üzenete – torzította a mondanivalót.

    Előzmény:

    • Vasárnapi Hírek, 1999.10.24. (43.szám) Szilas Zoltán: Polgári forradalom lódenkabátban
    • Népszabadság, 1999.10.25. Szigethy András: ’56-nak nincs mai üzenete. Évfordulós találkozó Eörsi István lakásán. E.I.: A forradalomról tíz évvel a rendszerváltozás után
    • Magyar Nemzet, 1999.10.29. Nyíri János: Körben járás

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1999.12.01. Nyíri János: Quasimodo felel
    • Magyar Hírlap, 1999.12.23. Szalai Pál: Mit kellett volna tennünk?


  • 1999.11.10. Népszava, Székely Anna: Új szezonban új arculatot tervez magának a Merlin
    Az európai csatlakozás kulturális háttérintézménye

    Jordán Tamás, a Merlin Színház igazgatója az EU-csatlakozás kulturális háttérintézményévé kívánja átalakítani színházát. A tervekről. Eörsi István színpadra állítja az Egy próbafolyamat stációi című művét.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1997.10.szám E.I.: Egy próbafolyamat stációi
    • Népszabadság (Budapest melléklet), 1999.10.20. Szemere Katalin: A Merlin új arca 
    • Neue Zeitung, 2008.03.28. (13.szám) Glaubensforum
    • Neue Zeitung, 2008.06.06. (23.szám) Glaubensforum in St. Elisabeth: Hiob

  • 1999.11.11. (45.szám) Magyar Demokrata, Katona Ferenc: Vegye az útlevelét

    Egy olvasó levelében védelmezi meg a MIÉP-et, a „a legkulturáltabban politizáló frakció”-t. Eörsi István említése, akit „hisztérikus” jelzővel illet.

    „Aki ezt nem akarja látni, s a közéletet nem jó szándékkal javítani, hanem csak mérgezni képes, az hallgasson, vagy vegye az útlevelét.”

  • 1999.11.11. (45.szám) Magyar Fórum, Szőcs Zoltán: Az olvasói jog védelmében

    A szerzői jogról. Eörsi István említése.

  • 1999.11.11. (45.szám) Magyar Fórum, Varga Imre: Melegedő hitesek

    „…a Hit Gyülekezetét népszerűsítő hetilap, a Hetek azt az Eörsi Istvánt reklámozza október 22-ei számának 5. oldalán, aki Alan [helyesen: Allen] Ginsberg homoszexualitást dicsőítő verseinek magyarra fordításával szerzett kétes értékű hírnevet”

  • 1999.11.18. (46.szám) 168 óra, Dénes János – a szerk.: Dénes János másképp emlékszik

    Az Eörsi István lakásán megtartott ’56-os megemlékezésről szóló cikk állításait szeretné cáfolni Dénes János olvasói levelében. Erre reagál a szerkesztő is.

    Elismerte, hogy elhangzottak a következő mondatok: „Ma szükség van magyarságvédelemre, erről beszélni kell. Ha így megy tovább, néhány év múlva Somogy megye cigány többségű lesz.”


    Előzmény:

    • 168 óra, 1999.10.28. (43.szám) Sághy Erna: ’56 íze a szánkban

  • 1999.11.18. (46.szám) 168 óra, Mester Ákos: Drága barátaim

    A Napi Magyarország Szembesítés című válogatásába bekerült írók, köztük Eörsi István.

    Tamás Gáspár Miklós 1 mondata: „Márpedig, tisztelt honfitársaim (landeszmanjaim), szabad társadalomban szabad a vallást gyalázni.”

    Előzmény:

    • Napi Magyarország, 1999.11.06. Tóth Gy. László: Szembesítés

  • 1999.11.18. Magyar Hírlap, Tölgyesi Gábor: A bizonytalanságérzet drámai aktualitása
    Eörsi István új Shakespeare-fordításai

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal abból az alkalomból, hogy ma délután mutatják be a Rákóczi úti Könyvpalotában Eörsi István Shakespeare-drámák fordításait tartalmazó kötetét, amelyben a Vihar, a Hamlet, az Othello, a Coriolanus és a Szentivánéji álom magyar átültetése található. Szabad-e újrafordítani a Hamletet Arany János után? A két évvel ezelőtti Hamlet-fordításának színházi premierjének botrányáról, ahol az ő fordítását használták fel, de nem kötöttek vele szerződést, és a plakátra sem került ki a neve. Az Artisjus megpróbálja őt diszkriminálni, ennek érdekében valótlanságokat is állított a Sweeney Todd című musicallal kapcsolatban; végül nem sikertelenült ez az akciójuk.

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.11.20. V. Bálint Éva: Lenni vagy hogy lenni
    • Magyar Hírlap, 1994.12.01. V. B. É.: Cserépfalvi karácsonyfája
    • Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak
    • Magyar Hírlap, 1997.11.29. Fábri Péter: Olló az ollónak
    • Színház, 1998.02.szám Radics Viktória: „Törd magad, te agy!”
    • Élet és Irodalom, 1999.10.01. (39.szám) E.I.: Hadd legyek jogalany!
    • A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos cikkeket.

  • 1999.11.18. Népszabadság, Hírek
    Könyvbemutató

    Könyvbemutató a Libri Könyvpalotájában. Shakespeare: 5 dráma. Fordította.: Eörsi István, aki a műről beszél. Közreműködik Pogány Judit.

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

  • 1999.11.19. (46.szám) Élet és Irodalom, Egy levélváltásról
    E.I.: A mélypont
    Ungváry Rudolf: Nem hiszem el
    Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb

    Reflexió Tar Sándor és Kenedi János levélváltásáról, melyben Tar Sándor föltárta ügynökmúltját, Kenedi pedig erre reagált.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Egy levélváltásról – Márton László: Miről szól az ítélet? – György Péter: „Ami személyes, és ami szent” – Dés László: Mi baja van Eörsi Istvánnak? – Kornis Mihály: Elégtelen – Rajk László: Unalom és remény – Tamás Gáspár Miklós: Kenedi Jánosnak
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Egy levélváltásról – Endreffy Zoltán: Tud-e egy felmosórongy bűnbánatot tartani? – Haraszti Miklós: Katarzis és törvény – Wilhelm Droste: A sebek és az akták
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) E.I.: Kérés TGM-hez
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Egy levélváltásról – E.I.: Katarzis magyar módra – Kukorelly Endre: Mi nekem a véleményem – Kis János: Jobb helyzetben vagyunk-e?
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Magyar Nemzet, 2016.03.05. Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 2014.09.szám Takács Ferenc: Kulcsregény-palimpszesztus (Bán Zoltán András Keserű című könyvéről)
    • 24.hu, 2024.10.14. Nagy József: Betlen János: A pápa megveregette a vállamat azzal, hogy „maga rendben van”
    • 24.hu, 2024.11.28. Nagy József: „Ha Orbán csupán egy embertől tart széles e világon, az nem más, mint Anikó” – Betlen János-interjú, második rész
    • 24.hu, 2024.12.17. Nagy József: „Lúzernek lenni nem szégyen. Gazembernek lenni a szégyen” – Betlen János-interjú, harmadik, befejező rész – Nincs a rendszerünkben
    • Blikk, 2025.01.12. Vajta Zoltánd: Betlen János: Orbán azt mondta nekem, vége van a politikai karrierjének

  • 1999.11.20. Népszabadság, E.I.: A centrum mítosza

    Az SZDSZ választás utáni helyzete, válságának tünetei, stratégiája, konfliktusai.

    „Ha a koalíciós részvétel hiba volt, akkor semmire sem lehetünk büszkék, és a legokosabban tesszük, ha visszalépünk Tölgyessy Péterbe és a saját karikatúrájává torzult Tellér Gyulába. […] Magam is azon a nézeten vagyok, hogy a kétpólusú politikai rendszer megsemmisítene bennünket, és ez elsősorban nem miattunk volna baj, hanem azért, mert akkor megsemmisülne Magyarországon a nem-etatista, demokratikus fejlődés alternatívája. […] A szabad demokratáknak csak akkor van esélyük a felzárkózásra, ha nem a »közép« értelmetlen demagógiájával házalnak, hanem modern másságukat fejlesztik ki és hangsúlyozzák.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1999.11.27. Szombathy Pál: Helykeresők
    • Népszava, 1999.11.29. Debreczeni József: Szokott Csepeli tükörbe nézni?
    • Élet és Irodalom, 1999.12.17. (50.szám) Várhegyi Éva: Férfiasan, becsületesen a Tellér-dolgozatról

  • 1999.11.22. Napi Magyarország, Ugró Miklós: A kormány titkai

    A baloldal vádjai a kormány titkolózásáról. A szerző idézi az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat részletét.

    „A semmit tudás másik polihisztora, Eörsi István is rendszeresen véleményt alkothatott különböző feltételezésekről, találgatásokról, előítéleteiről. Kuncze Gábort sem hagyták ki, mert ő olyan vicceseket tud mondani.”

  • 1999.11.25. (47.szám) Magyar Fórum, Csurka István: Minden, ami van

    Vezércikk a csecsen háborúról, Oroszországról, a határon túli magyarok érdekeinek védelméről.

    „Sokkal keményebben kell leleplezni a belső bizonytalanságra játszó Keletiket, Nikolitsokat, Eörsiket, és az állandóan az antiszemitizmussal labdázókat, akiknek semmi más céljuk nincs, csak a hatalom visszaszerzése, hogy újra elkezdhessék a fosztogatást és a már megszerzett vagyon bebiztosítását.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.