EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.07.26. Népszabadság, Szászi Júlia: Elbúcsúzott a bécsi Burg igazgatója

     Claus Peymann bécsi igazgatóságának története.

    „Peymann a legszélsőségesebb indulatokat azzal váltotta ki, hogy beleszólt az osztrák politikába, bolondot csinált vezető politikusokból, s soha nem rejtegette az 1968 óta kevéssé változott baloldali érzelmeit, leplezetlen elégtétellel adva helyt Thomas Bernhard Ausztriát pocskondiázó darabjainak. […] Peymann nem feledkezett meg saját emlékművéről: az 1300 oldalas, sok kilogrammos, kétkötetes könyv több mint ezer fotóval és dokumentációval állít emléket a 13 év előadásainak. A neves szerzők között ott van Eörsi István egy Ascher Tamásról írott cikkével.”

  • 1999.07.29. Magyar Szó, Nemcsak koncertek
    Pepsi Sziget 1999 – tánc, színház, egyetem és irodalmi estek

    Programajánló. Írók olvasnak fel műveikből – többek között Eörsi István. 

  • 1999.07.30. (30.szám) Élet és Irodalom, Horváth András: Az irodalom több mint az élet
    Tandori Dezsővel beszélget Horváth András

    „Én Lukácsból csak megéltem – fordítottam. És milyen jó pénzért! Olyan világ volt ez akkor, hogy Eörsi Pista kijött a börtönből, és ő adta oda nekem a munkája felét. Úgy kapásból, csak úgy, bolondériából. Neki fixebb egzisztenciája volt a Nagyvilágnál, mint nekem, aki soha nem voltam börtönben.”

  • 1999.07.30. Népszava, Drelyó Ágnes: Öt nap múlva ismét hangos lesz a Sziget

    Előzetes a Pepsi Sziget Fesztivál programjaiból. Az irodalmi esteken felolvas többek között Eörsi István.

  • 1999.07.31. Népszabadság, E.I.: Tájkép csata után

    A koszovói kérdés erkölcsi dilemmái. Sokan elítélik a NATO fegyveres fellépését Koszovóban – amit nem hagyott jóvá az ENSZ-BT –, Milosevicset és Clintont egyaránt háborús bűnösnek kiáltják ki. Joschka Fischer nyilatkozatai szerint a bombázás kényszerhelyzetben született kényszermegoldás volt. Magyarországon 1956-ban ugyanilyen kényszerhelyzet volt, mégsem avatkozott be az ENSZ.

    „Az emberiség történetében először bombáztak, egy állam szuverenitását megsértve, emberi jogok érvényesítése érdekében. […] Elismerem, hogy ez a döntés a NATO-országok szempontjából belpolitikailag több mint ajánlatos volt, erkölcsileg azonban védhetetlen, mert saját kockázatukat a támadók nem annyira a bűnösöknek, mint inkább a szerb civileknek, és kiváltképpen azoknak a kárára küszöbölték ki, akiknek a védelmére vállalkoztak.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1999.05.21. E.I.: A gondolkodás nyomorúsága
    • Magyar Hírlap, 1999.06.07. Dr. Veress Sándor: Miért kel fel a nap?
    • 168 óra, 1999.06.10. (23.szám) Heltai András: Egy világlap kulisszatitkai

  • 1999.08.01. (8.szám) Havi Magyar Fórum, Csurka István: A frankfurti zsarnokság

    Csurka véleménye a Frankfurti Könyvvásáron résztvevő magyar írókról, akiket a jelenlegi magyar kultúrpolitika kiválasztottjaiként tart számon. Szerinte „Aczél nélkül nincs SZDSZ”. Mikortól tartja saját magát írónak. Kik nem fértek bele a kiküldött keretbe. Eörsi István két könyvével szerepel a könyvvásáron. Miért képviseli Rényi Péter a magyar kultúrát, miért van Dalosnak hat, Nádasnak nyolc könyve, miért nincs Márai és Nagy László, miért van csak holocausttematika és miért nincs ’56? „Frankfurt a magyar irodalom holocaustja.” Írásában kurziválta a zsidó származású magyar írók nevét.

    „Magyarország képviseletében az SZDSZ-irodalom, a budapesti zsidó irodalom jelenik meg, túlnyomórészt jellegadóan. A jelenlegi kormány vagy nem tud vagy nem mer, vagy nem is akar ezen változtatni. A közhasznú társaság mossa kezeit, hogy nem közhasznú.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1999.02.05. E.I.: Prőhle a Mélyvízben
    • Élet és Irodalom, 1999.09.17. (37.szám) Darvasi László: Szigliget-napló
    • Magyar Hírlap, 1999.09.22. V. Bálint Éva: A frankfurti listáról nem húztak ki senkit
    • Népszabadság, 1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Nemzet, 1999.10.12. Méltó módon jelenünk meg
    • Magyar Demokrata, 1999.10.14. (41.szám) Lovas István: Írók, menekülések, támogatások
    • Népszabadság, 2000.05.15. Aczél Endre: Közszolgálati zsidózás
    • Magyar Nemzet, 2000.05.20. Elek István: A teljes magyarság kulturális integrációja
    • Magyar Nemzet, 2000.05.22. Lovas István: Válasz Aczél/Acsádi Endrének és Elek Istvánnak egy jegyzet ügyében
    • Népszabadság, 2000.09.28. E.I.: Az országimázs bajnokai 
    • Szombat, 2010.09.20. Csőke Zoltán: A határvonalak meghúzásának fontossága. Antiszemita jelenségek Magyarországon 1998 és 2006 között
    • Heti Válasz, 2012.02.09. (6.szám) Pröhle Gergely: Ami megmaradt – Csurka István halálára
    • hirszerzo.hu, 2012.03.17. Papp László Tamás: Mit nem beszél az a német?
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál. 

  • 1999.08.04 (180.szám) Kisalföld, Kezdődik a buli a szigeten

    Az óbudai Hajógyári-szigeten megrendezett Pepsi Sziget programja. A meghívott vendégek között van Eörsi István.

  • 1999.08.04. Magyar Hírlap, Re. A.: Kezdődik a Pepsi Sziget
    Irodalom, tánc, színház, képzőművészet, szabadegyetem

    A Repeta Sátorban rendezett irodalmi esteken részt vesz Eörsi István is.

  • 1999.08.05. (31.szám) Magyar Demokrata, Gróf Endre: Ide vezet...

    Olvasói levél. Az „SZDSZ-es magyar- és kereszténygyűlölő liberális másság!” felsorolása, ami a Nietsch-tárlathoz vezetett. Eörsi pápa-verse is szerepel a felsorolásban.

    „Nietsch-tárlat, ahol állatok orgiasztikus leölését és disznóvérben áztatott miseruhátkat, kereszteket, állatvérrel fröcskölt meztelen nőket mutatnak be.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt című cikknél.

  • 1999.08.10. Magyar Szó, Harmincezren a Pepsi Szigeten
    Holnap zárul a program

    Beszámoló a nyitónapról és a további várható programokról. Az irodalmi sátorban találkozhatnak többek közt Eörsi Istvánnal.

  • 1999.08.13. (32.szám) Élet és Irodalom, Szalai Pál: Árnyaltabban

    Reflexió Horn Emil holokauszttal kapcsolatos írására. „Ma, a jobboldali és szélsőjobboldali mocsok elszabadulása idején nagyon is szükség van a Holocaust szörnyűségének emlékművekben, emlékhelyeken való tudatosítására.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1999.06.11. (23.szám) E.I.: Vicces megnyilatkozások
    • Élet és Irodalom, 1999.07.09. (27.szám) Horn Emil: A Holocaust, „árnyaltan”

  • 1999.08.21. Napi Magyarország, Tóth Gy. László: Szembesítés 1.

    Idézetek lapokból a polgári kormánnyal foglalkozó baloldali médiák szöveggyűjteményeiből.

    Eörsi a Magyar Hírlapban polgári kormányról, a jogbiztonság hiányáról, a Magyar Narancsban Simicskó Istvánról írt.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.11.24. E.I.: Stílus és politika
    • Magyar Narancs, 1999.05.27. (21.szám) E.I.: A hatalom határai

  • 1999.08.23. Népszabadság, E.I.: Fogalmazási technikák

    Reflexió Nagy N. Péter Népszabadság augusztus 16-i számában megjelent Az SZDSZ szerencséje című cikkére. Az SZDSZ és az elvek, belső vitáik. A hatalom és az elvek viszonya a politikában.

    „A cikkíró tehát azt állítja, hogy a züllöttség a politikában ellenszenves ugyan, de hasznot hoz, az intellektuális lelkiismeret követése viszont vonzó, de nem kifizetődő. Közállapotaink kádári szocializációját mi sem jellemzi jobban, mint a szóban forgó – éles kritikai érzékű és feltűnően tehetséges – publicistának ez a be nem vallott és gúnnyal leplezett tanácstalansága. […] Horn és Orbán az elvek nagyvonalú felfüggesztésében, a népszerűséget átmenetileg biztosító demagógiák alkalmazásában ugyanis csak mérsékelt tehetségű Kádár-epigon.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.08.16. Nagy N. Péter: Az SZDSZ szerencséje – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Napi Magyarország, 1999.11.06. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Nemzet, 2001.02.17. Löffler Tibor: A Kövér-Horn-affér természetrajza
    • Magyar Demokrata, 2005.04.07. (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták

    1999.08.23. Népszabadság, E.I.: Fogalmazási technikák

  • 1999.08.24. (196.szám) Somogyi Hírlap, B. T.: Rokonokkal nyit az évad
    Kaposvár

    Tudósítás a kaposvári Csiky Gergely Színház évadnyitójáról. Szita Károly polgármester megnyugtatta a jelenlévőket, hogy jövőre és azután is biztos a társulat működése. Új repertoárjukról.

    „[Ascher Tamás] Két díjat adott át; a Hűség a színházért alapítványét – melyet Tóth Béla alapított, kuratóriumi elnöke Eörsi István és tavaly Molnár Piroska örülhetett az elismerésnek – az idén Spindler Béla kapta.”

  • 1999.08.26.Magyar Narancs, Nagy Elisabeth: A könyvügynök (Dalos György író)

  • 1999.08.27. Magyar Nemzet, d. m.: Új magyar operák versengenek
    Hat egy- és nyolc többfelvonásos a millenniumra

    Milleniumi operapályázat. Fekete Gyula Eörsi István munkáját, A megmentett várost választotta librettónak.

    • Eörsi István A megmentett város című írása a Tragikomédiák című kötetében található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja A MEGMENTETT VÁROS mondatot.

  • 1999.08.27. Népszabadság, Bogácsi Erzsébet: Jelmez turkálóból, játék hitelbe
    Az újvidékiek először tartanak bemutatót a háború óta

    Beszélgetés Vicsek Károllyal, az Újvidéki Magyar Színház igazgatójával a háború utáni helyzetről, a háború alatti működésükről, mai bemutatóikról, további terveikről.

    „Egyetlen percre sem szüneteltettük a munkát. Tavasszal is sorra tartottuk az előadásokat, sőt a premiereket. Május második felében mutattuk be az Emigránsokat, Mrozek drámáját, még abban a hónapban a Cselédeket, Genet színművét. Ebben az időben került műsorra a Pilinszky, Faludy, Eörsi és mások műveiből szerkesztett Halak a hálóban című költői estünk is.”

  • 1999.08.28. Fejér Megyei Hírlap, Zágoni Erzsébet: Nyugathoz kötődve, Kelet felé nyitottan Európa szívében
    A közép-európai lét néha tragédia, máskor komédia, de mindig dráma

    Az 51. frankfurti könyvvásáron Magyarország lesz a fő vendég. Beszámoló arról, hogy mit viszünk a vásárra. Az irodalmi megnyitó beszédet Esterházy Péter mondja.

    „A kortárs irodalmat a Németországban ismert, sokat fordított szerzők: Szabó Magda, Kertész Imre, Konrád György, Nása Péter, Esterházy Péter és Eörsi István mellett a fiatalabb nemzedéket képviselik, köztük Garaczi László, Bartis Attila, Závada Pál művei.”

  • 1999.08.szám Korunk, Tóth Gyula: Deák Tamás siratása

    Részlet a megemlékezésből. Deák A hadgyakorlat című groteszkjéről, Magyarországra kerüléséről. Sükösd Mihály Háry a körletben című drámatöredéke felhasználta Deák művét.

    „…a legtöbb információt a kitűnő lukácsista, Eörsi István Plágium vagy kísérlet? című írásában találtam. (Megjelent a derűlátás esélyei című kötetben.”

    • Eörsi István: A derűlátás esélyei című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1999.08.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: A műtét

    A vígjáték szövege.

    • Eörsinek ez a drámája szerepel A fogadás. 18 dráma című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a dráma címét.

  • 1999.09.01. (9–10.szám) Szittyakürt, R. L: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK

    Eörsi István Sztálin című verse és Allen Ginsberg Záróizom című versfordításának közlése.

    „Tudom, hogy az alábbi vers és egy másiknak a fordítása sokakban a megbotránkoztatást és az utálatot kelti, sőt undort a szövege miatt, mégis úgy gondolom, hogy kötelességünk megemlékezni arról a személyről, aki az első remekművet megírta, majd a másodikat lefordítva elérte, hogy nyomtatásban megjelenjen.”

    • A vers megjelent a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon című könyvben. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1994.01.szám Allen Ginsberg: Záróizom
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Magyar Sajtó, 1994.04.18. (7.szám) Földes Anna: Cinkos újságírás
    • Szittyakürt, 2000.11.01. (6.szám) Révffy László: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Szittyakürt, 2001.05.01. (3.szám) Pilhál György: Más ez az Eörsi
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁRÓIZOM szót.

  • 1999.09.09. (36.szám) Magyar Demokrata, Seszták Ágnes: Hogyan lehet szavakkal ölni?
    A tömegbe lövető Dreyfus kapitány

    Mekkora szerepe van a médiának a tragikus események, halálozások bekövetkezéséhez? Orbán Viktor miniszterelnöksége óta ő és Simicska Lajos a leggyűlöltebb személyek. „Ugyanakkor a média egyetlen szót sem ejt az Eörsi klán dicstelen szerepéről. Simperger Eörsi Istvánról, aki lankadatlan szorgalommal gyalázta az APEH elnökét, és Mátyásról, aki másodszor állított mázsás hülyeséget a nyilvánosság előtt.” Akiket a média nem kedvelt: Antall József, a dávodi ügy (magzat megsemmisülése), Sipos István vezérigazgató halála. A kedveltek: Kunos Péter (Dreyfuss kapitány), a zámolyi romák, akik agyonvertek egy huszonegy éves fiút.

  • 1999.09.14. Napi Magyarország, Galsai Dániel: Patkószög és negyven százalék

    A közvélemény-kutatási eredmények és a média fokozott érdeklődése. Állítólag az MSZP népszerűbb, mint a Fidesz, s ezt Kovács László nem győzi elégszer elmondani. 1991-ben ennek épp az ellenkezője történt, akkor bezzeg másképp írtak ezekről az eredményekről. A Fidesz most rájött, hogy módszerük nem vált be.

    „Hisz azóta Eörsi István gondolkodás nélkül továbbra is különféle alvilági diktátorokhoz hasonlítja a miniszterelnököt, az MSZP lakossági fórumain hódít a Meciar—Orbán párhuzam. Kövér Lászlót – ha egy mód van rá – lefasisztázzák, és dr. Veér András, Horn Gyula egykori tanácsadója gond nélkül közölheti országgal-világgal: a jelen kormányban több az egykori MSZMP-tag, mint az előzőben (pszichiáter az istenadta, így még attól sem kell félnie, hogy beutalót kap a Hárshegyre!).”

  • 1999.09.16. Népszabadság, Gyertyán Ervin: Az aktuális Heine

    Könyvkritika Fejtő Ferenc Heine című kötetéről.

    „Heine valamilyen módon és vonatkozásban a népnemzeti iskolától a posztmodemig »jelen van« a mi költészetünk minden irányzatában. És nemcsak költészetünkben. Eörsi, Esterházy stb. publicisztikáján is érezhető ihlető hatása.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.