EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.10.20. Népszabadság (Budapest melléklet), Szemere Katalin: Lángarc-premier a szerzővel
    Kortárs német író művét mutatta be a Radnóti

    A Radnóti Színházban Marius von Mayenburg Lángarc című művét mutatják be. A rendező: Zsótér Sándor. Az elégedett szerző nyilatkozik darabjáról. Fotó: Marius von Mayenburg.

    „A Haarmannt öt éve írta szerzője, de Németországban nem akarták bemutatni, mert akkortájt készült egy hasonló témájú film. Marius von Mayenburg tanára volt azonban Eörsi István, aki Pestre hozta a drámát. Magyarra fordították ugyan a művet egy szemináriumon, végül mégsem mutatták be.”

  • 1999.10.21. Népszava, Éskovács Péter: Eörsi István lakásában minden nézet elfér

    Az 1986-ban, Eörsi István lakásán megtartott ’56-os megemlékezésről. Idén is itt lesz konferencia. A résztvevőkről. Csoóri Sándor és Csurka István az utolsó pillanatban lemondták a részvételt. Fotó: Eörsi István

    „Az író szerint a Kádár-korszakban az 1956-os hagyományok ápolása, egyet jelentett a pártállam létének és lényegének tagadásával.”

  • 1999.10.21.Magyar Narancs, Babarczy Eszter, - vas -: Frankfurt `99: Vásárfia (Frankfurti Könyvvásár)

  • 1999.10.22. (42.szám) Élet és Irodalom, Sausic Attila: Nagyjából jók vagyunk

    Beszámoló a Frankfurti Könyvvásárról, ahol Eörsi István is jelen volt.

    „A Die Welt és a Die Zeit hasábjain (az előbbiben Boris Kalnoky, az utóbbiban Eörsi István tollából) átszűrődött Németországba Csurka István penetráns cikke is a »kozmopolita« írók túlsúlyáról Frankfurtban.”

  • 1999.10.22. Magyar Hírlap, Márton László: A forradalmat felfalják unokái

    1956 – a régi és a mai megemlékezők, megemlékezések. Az ’56-os Intézet jelentősége.

    „Ami 1956 ürügyén mostanában folyik, annál a Kádár-rendszer harmincöt évig tartó hazudozása, agyonhallgatása mérhetetlenül jobb volt... akkor ugyanis még volt miben reménykedni. Budapesten a rendőrség kivonult a temetőbe, Eörsi bevonult a zárkába, majd a következő évfordulóig mindkét oldal csöndben volt. […] 1956 nemcsak a kommunizmust utasította el, de a Horthy-nosztalgia minden válfaját is. A Kádár-rendszer rajzolta torzképpel ellentétben, 1956-ban se trianonozni, se zsidókérdésen csámcsogni, se nemesi előnevek használatát bedobni nem lehetett, mert nem volt rá vevő!”

  • 1999.10.22. Népszabadság, E.I.: Látlelet

    Vers.

  • 1999.10.25. Magyar Nemzet, Hírek

    Részlet a rövidhírekből. ’56-os megemlékezés Eörsi István lakásán a forradalom 30. évfordulóján. Idézetek Göncz Árpádtól.

  • 1999.10.25. Népszabadság, Szigethy András: ’56-nak nincs mai üzenete
    Évfordulós találkozó Eörsi István lakásán
    E.I.: A forradalomról tíz évvel a rendszerváltozás után

    1986-os Évfordulós találkozó Eörsi István lakásán. Dénes János, Kis János, Göncz Árpád, Litván György, Rainer. M. János és Varga László hozzászólásai. Eörsi István bevezetője. A Kádár-rendszerrel szembeni elégedetlenségről, a rendszerváltozásól, a külpolitikáról, legnagyobb ünnepünkről – ’56-ról.

    „A kádárista állam megbukott, de a kádárizmus pszichológiai reflexei töretlenek. Szerintem jelenleg a citoyen szellemiség ápolása a legidőszerűbb és legfontosabb ötvenhatos forradalmi hagyomány.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1999.10.29. Nyíri János: Körben járás
    • Magyar Hírlap, 1999.11.09. Eörsi István: A tudósítások tükrében
    • Magyar Hírlap, 1999.12.01. Nyíri János: Quasimodo felel

    Kapcsolódó cikkek:

    • Vasárnapi Hírek, 1999.10.24. (43.szám) Szilas Zoltán: Polgári forradalom lódenkabátban
    • 168 óra, 1999.10.28. (43.szám) Sághy Erna: ’56 íze a szánkban
    • 168 óra, 1999.11.04. (44.szám) Pető Iván: Apró tévedések
    • 168 óra, 1999.11.18. (46.szám) Levélhullás. Dénes János – a szerk.: Dénes János másképp emlékszik
    • Magyar Hírlap, 1999.12.23. Szalai Pál: Mit kellett volna tennünk?
    • Napi Magyarország, 2000.02.26. Stefka István: Újra a politika peremén
    • Magyar Nemzet, 2005.01.29. Stefka István: A kőért már nem hajol le senki

  • 1999.10.25. Népszava, Népszava-összeállítás: Forradalom és barikádok
    Politikától nem mentes megemlékezések a kettős ünnepen

    Éskovács Péter, Kozák Dániel, Nyusztay Máté és Spirk József összeállítása az ’56-os ünnepségekről – helyszínekkel, szónokokkal. Az 1986-ban, Eörsi István lakásán összegyűlt ellenzékiek és ’56-osok ma ismét Eörsinél emlékeztek meg az ’56-os forradalomról. Göncz Árpád, Eörsi István, Mécs Imre, Rainer M. János és Litván György főbb gondolatai. Fotó: a résztvevők a megemlékezésen – az asztalnál ül Göncz Árpád és Eörsi István.

    „A házigazda, Eörsi István is párhuzamot vont az 1956-os, illetve a 89-es események között: 1989-ben kompromisszumot kellett kötni a pártelittel, amelynek keretében az lemondott a hatalom monopóliumáról, megőrizte viszont gazdasági privilégiumait. Az író az aktív polgári szellem ápolását emelte ki 56 örökségéből, álláspontja szerint ugyanis a rendszerváltás utáni kormányok alattvalókat, jobb esetben állampolgárokat akartak, nem pedig öntudatos polgárokat.”

  • 1999.10.25. Romániai Magyar Szó, MTI nyomán: Ötvenhatos összejövetel Eörsi István lakásán

    Egykori ’56-osok emlékeztek a forradalom 30. évfordulójáról Eörsi István lakásán. Göncz Árpád, mint 1986-ban is, részt vett az eseményen – gondolatai. Eörsi felidézte a tizenhárom évvel ezelőtti összejövetelt.

    „[a Kádár-rendszer] Nem erkölcsi alapjaiban rendült meg, ilyenek nem is voltak az árulással és tömeggyilkossággal megjelenő rendszernek, hanem elvesztette azt a képességét, hogy magát a régió legkevésbé pocsék rendszereként mutassa be – hangsúlyozta az író. Eörsi István szólt arról, hogy legfeljebb jogi kontinuitást lehet találni 1956 és a tíz évvel ezelőtti rendszerváltás között. Megfogalmazása szerint 1989-ben kompromisszumot kellett kötni a pártelittel, amelynek keretében az lemondott a hatalom monopóliumáról, megőrizte viszont gazdasági privilégiumait.”

  • 1999.10.28. (43.szám) 168 óra, Sághy Erna: ’56 íze a szánkban

    13 évvel az 1986 decemberében Eörsi István lakásán tartott illegális ’56-os történelmi konferencia után ismét ugyanitt a forradalom mai tanulságairól beszélgettek.  Néhányan a jelenlévők közül: Haraszti Miklós, Kozák Gyula, Magyar Bálint, Kende Péter, Lőcsei Pál, Kornis Mihály, Halda Alíz, Ludassy Mária, Vajda Mihály, Kenedi János, Göncz Árpád, Kis János, Dénes János, Varga László, Mécs Imre, Litván György, Rainer M. János, Szabó Miklós, Pető Iván, Dániel Ferenc, Vajda Mihály és Radnóti Sándor. Dénes János cigányozása, majd észrevétlen távozása.

    Fotók: Göncz Árpád és Eörsi István – Eörsi István, Radnóti Sándor és Mécs Imre – Dániel Ferenc és Vajda Mihály – Pető Iván és Ludassy Mária – Magyar Bálint és Varga László.


    Reagálás:

    • 168 óra, 1999.11.04. (44.szám) Pető Iván: Apró tévedések
    • 168 óra, 1999.11.18. (46.szám) Levélhullás. Dénes János – a szerk.: Dénes János másképp emlékszik 

  • 1999.10.28.Magyar Narancs, E.I.: Az empátia buktatója

    (`56 - Kádár - Aczél - értelmiségiek.)

  • 1999.10.29. (43.szám) Élet és Irodalom, Varga László: A forradalom kisajátítása

    „...abban a hagyomány minden követője egyetértett – írja Eörsi István [a meghívóban] –, hogy a forradalomnak és vérbefojtásának felemelő, illetve gyalázatos eseménytörténete a Kádár-rendszer illegitim voltát bizonyítja.”


    Elhangzott az Eörsi István lakásán megtartott 1999. október 22-iki, ’56-os (1986-os) megemlékezésen.

  • 1999.10.29. Magyar Hírlap, Majláth Mikes László: A jereváni rádió jelenti
    VITRIOL

    Humoros írás külföldi és belföldi eseményekről.

    „A rendőrség kommandósai egy zuglói társasházban rajtaütöttek a békésen szendergő viszkisrablón. [...] Ambrus Attila elfogásának a rendőrökön kívül különösen a könyvterjesztők örültek, a viszkiskönyv eladási rátája az utóbbi időben radikálisan visszaesett, a rajtaütés jó hatással volt a keresletre. A könyvesszakma nagy öregjei most azon törik a fejüket, hogy egy kedélyes kommandós rajtaütés esetleg Eörsi, TGM, Konrád, Heller, Haraszti, Horn és Göncz könyveinek forgalmát is megdobná.”

  • 1999.10.29. Magyar Nemzet, Nyiri János: Körben járás

    Az 1986-ban és idén Eörsi István lakásán megtartott ’56-os megemlékezésről. A szerző szerint féloldalasra sikeredett az összejövetel, mivel túlsúlyban voltak az SZDSZ-esek. Rácz Sándor nem is reagált a meghívásra. Idéztetek a megjelentek – köztük Eörsi István – gondolataiból. Kiemeli, hogy Dénes János szavait nagy türelmetlenséggel fogadták, aki szerint „...napjainkban is nagy szükség van magyarságvédelemre”. Tellér Gyuláról: „Az »egykori barát« azért kapott kritikát távollétében, mert 1956-ot az elnyomott polgárság forradalmának merészeli értékelni, holott az Eörsi-szeánsz vendégei szerint az egy baloldali, szocialisztikus indíttatású forradalom.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.10.25. Szigethy András: ’56-nak nincs mai üzenete. Évfordulós találkozó Eörsi István lakásán. E.I.: A forradalomról tíz évvel a rendszerváltozás után

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1999.11.09. E.I.: A tudósítások tükrében. Disputa

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat a fent megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1999.10.30. Magyar Nemzet, N. Pál József: Frankfurton át, hazafelé?
    Tűnődés Eörsi István írása fölött

    Eörsi Népszabadságban közölt írásáról. Magyarország történelméről, az ország szellemi fertőzöttségéről, Csurkáról, a hazai szélsőjobboldali pártokról, a magyar irodalomtörténetről. Szerinte Eörsi saját csapatának napi politikai érdekeit szolgálja, s ezzel lejárató kampányt folytat.

    „Függetlenségének látszatára ugyan igen-igen ügyel, még úgy is tetszhet, hogy a gazdasági és a politikai elit valamennyi csoportja megkapja itt a maga beosztását (törvényesen vagy törvénytelenül, gazdagodni akar mindegyik – mondja), de ezen nincs is csodálkozni való. Eörsi István kérlelhetetlenül éles eszű és karakán lélek, megvan az ő véleménye mindenkiről és mindenről. Volt már neki baja Sztálinnal (igaz, őt előbb elsiratta – de hát istenem, nagyon fiatal és tapasztalatlan volt még akkor) és Rákosival, Kádárral és Aczéllal, Csoóri Sándorral és Tamás Gáspár Miklóssal, saját pártjával és a római pápával, talán csak Allen Ginsberggel és Lukács Györggyel nem volt baja soha. A legtöbb problémája szemlátomást Magyarországgal van. Kibírhatatlannak és elviselhetetlennek tartja úgy, ahogy van, az egészet, s igyekszik is ezt világgá kürtölni minden adandó alkalommal.”

    Előzmény:

    • Népszabadság,1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2000.01.04. Kovács Mária: Hitelrontók akciói
    • Népszabadság, 2000.09.28. E.I.: Az országimázs bajnokai

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2000.09.29. Magyar Nemzet, Pilhál György: Eörsi útiköltsége
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.

  • 1999.10.szám 2000, William Shakespeare Hamlet monológja

    (Hamlet, III. felvonás, 1. szín) Eörsi István fordítása.

  • 1999.10.szám Alföld, Bodor Béla: Munkaálmok közötti rutinnappalok
    Cselényi Béla: A madárbüntető

    Könyvkritika.

    „Az iróniát általában mint természetéből adódóan valamit lefokozó, redukáló magatartást, illetve ezt hordozó beszédformát emlegetjük. A magyarországi költészetben ennek a hangoltságnak, beállítottságnak mindig voltak magányos »búsképű lovagjai«, Ladányi Mihálytól Eörsi Istvánon keresztül Orbán Ottóig; az 1980-as években pedig ez vált a líra köznyelvévé.”

  • 1999.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), Demszky Gábor mellett

    Közlemény a Demszky Gábort ért rágalom – ügynökmúlt – ellen. A dokumentum aláírók között van Eörsi István.

  • 1999.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), E.I.: Időrend

    Reagálás A kihallgatás című darabjáról szóló egyik megjegyzésére.

    „»…ezt a szituációt már Örkény is feltárta a Forgatókönyvben és a Pistiben, mégpedig sokkal mélyebben.« Ismétlem: „…a mégpedig sokkal mélyebben” rendjén való. De mit jelent a »…már Örkény is feltárta« kitétel? Én A kihallgatást 1965-ben írtam, Örkény a Pistit 1969-ben, a Forgatókönyvet pedig halála évében, 1979-ben fejezte be.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Beszélő, 1999.09.szám (Folyóirat – szeptember) Nánay István: Elkésettség és aktualitás

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.



  • 1999.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), E.I.: Jahve könnyít Mózes terhein

    Vers.

  • 1999.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), HELYREIGAZÍTÁS
    Kozák Gyula: A TIB 1988-ban. Beszélő, 1999. szeptember

    A TIB alapító tagjainak névsora.

  • 1999.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), Kálmán C. György: Váltjuk a rendszert
    Katalógus
    Beszélő évek – 1989

    Könyvkiadás 1989-ben – lista. Az OSZK katalógusában Eörsi István kilenc drámája, Az interjú című dramatizált dokumentum (rádiójáték, angolul is), valamint az Emlékezés a régi szép időkre szerepel.

    • A kötetek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), Nánay István: Kiürültek a fiókok
    Beszélő évek – 1989

    Részlet a ’89-es színházi helyzetképről írt cikkből.


    Reagálás:

    • Criticai Lapok, 2014.14–15. szám Szűcs Katalin Ágnes: A RENDSZERVÁLTÁS MINT TÉMA A SZÍNPADON

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.