EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.09.01. (9–10.szám) Szittyakürt, R. L: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK

    Eörsi István Sztálin című verse és Allen Ginsberg Záróizom című versfordításának közlése.

    „Tudom, hogy az alábbi vers és egy másiknak a fordítása sokakban a megbotránkoztatást és az utálatot kelti, sőt undort a szövege miatt, mégis úgy gondolom, hogy kötelességünk megemlékezni arról a személyről, aki az első remekművet megírta, majd a másodikat lefordítva elérte, hogy nyomtatásban megjelenjen.”

    • A vers megjelent a Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon című könyvben. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1994.01.szám Allen Ginsberg: Záróizom
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • Magyar Sajtó, 1994.04.18. (7.szám) Földes Anna: Cinkos újságírás
    • Szittyakürt, 2000.11.01. (6.szám) Révffy László: ELRETTENTŐ PÉLDÁNAK
    • Szittyakürt, 2001.05.01. (3.szám) Pilhál György: Más ez az Eörsi
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a ZÁRÓIZOM szót.

  • 1999.09.09. (36.szám) Magyar Demokrata, Seszták Ágnes: Hogyan lehet szavakkal ölni?
    A tömegbe lövető Dreyfus kapitány

    Mekkora szerepe van a médiának a tragikus események, halálozások bekövetkezéséhez? Orbán Viktor miniszterelnöksége óta ő és Simicska Lajos a leggyűlöltebb személyek. „Ugyanakkor a média egyetlen szót sem ejt az Eörsi klán dicstelen szerepéről. Simperger Eörsi Istvánról, aki lankadatlan szorgalommal gyalázta az APEH elnökét, és Mátyásról, aki másodszor állított mázsás hülyeséget a nyilvánosság előtt.” Akiket a média nem kedvelt: Antall József, a dávodi ügy (magzat megsemmisülése), Sipos István vezérigazgató halála. A kedveltek: Kunos Péter (Dreyfuss kapitány), a zámolyi romák, akik agyonvertek egy huszonegy éves fiút.

  • 1999.09.14. Napi Magyarország, Galsai Dániel: Patkószög és negyven százalék

    A közvélemény-kutatási eredmények és a média fokozott érdeklődése. Állítólag az MSZP népszerűbb, mint a Fidesz, s ezt Kovács László nem győzi elégszer elmondani. 1991-ben ennek épp az ellenkezője történt, akkor bezzeg másképp írtak ezekről az eredményekről. A Fidesz most rájött, hogy módszerük nem vált be.

    „Hisz azóta Eörsi István gondolkodás nélkül továbbra is különféle alvilági diktátorokhoz hasonlítja a miniszterelnököt, az MSZP lakossági fórumain hódít a Meciar—Orbán párhuzam. Kövér Lászlót – ha egy mód van rá – lefasisztázzák, és dr. Veér András, Horn Gyula egykori tanácsadója gond nélkül közölheti országgal-világgal: a jelen kormányban több az egykori MSZMP-tag, mint az előzőben (pszichiáter az istenadta, így még attól sem kell félnie, hogy beutalót kap a Hárshegyre!).”

  • 1999.09.16. Népszabadság, Gyertyán Ervin: Az aktuális Heine

    Könyvkritika Fejtő Ferenc Heine című kötetéről.

    „Heine valamilyen módon és vonatkozásban a népnemzeti iskolától a posztmodemig »jelen van« a mi költészetünk minden irányzatában. És nemcsak költészetünkben. Eörsi, Esterházy stb. publicisztikáján is érezhető ihlető hatása.”

  • 1999.09.17. (37.szám) Élet és Irodalom, Darvasi László: Szigliget-napló
    „Az Úristen irgalmazzon néktek!”

    „Baj van. És például azért is baj van, mert a frankfurti ügyek okán mihozzánk ellátogató Pröhle államtitkár úr, ahogy ennenmagáról vicces szándékkel mondta, korunk Tóth Dezsője – sajnos iróniának nem igazán jó, mert minek a kedves elődök mocskos- büdös bakancsában grasszálni, ha már a miénknek is van némi bukéja – volt szíves a Frankfurt-történések kritikai irodalmában ugyanazon oldalon emlegetni Eörsi István problematikus szabadságharcost, illetve Csurka Istvánt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1999.02.05. E.I.: Prőhle a Mélyvízben
    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság
    • Magyar Hírlap, 1999.09.22. V. Bálint Éva: A frankfurti listáról nem húztak ki senkit
    • Magyar Nemzet, 1999.10.12. Méltó módon jelenünk meg
    • Magyar Demokrata, 1999.10.14. (41.szám) Lovas István: Írók, menekülések, támogatások
    • Heti Válasz, 2012.02.09. (6.szám) Pröhle Gergely: Ami megmaradt – Csurka István halálára

  • 1999.09.20. Napi Magyarország, Löffler Tibor: Shlomo Maron eleven igazsága
    Kövér László a baloldali sajtó és ellenzék célpontjává, személyeskedések tárgyává vált

    Publicisztika. Kövért antiszemitizmussal vádolják.

    „A nemtelen támadások mélypontja Eörsi Istvánnak az Élet és Irodalomban megjelent verse volt, amelyben a magyar szellemi élet óriásai között számon tartott szerző Kövér László pofacsontjáról értekezett.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1999.06.18. (24.szám) E.I.: Egy vezető politikusról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1999.06.21. Ludwig Emil: Nemi élet és irodalom
    • Magyar Nemzet, 1999.07.22. Juhász V. Zoltán: Szellem és erkölcs
    • Havi Magyar Fórum, 2002.02.01. (2.szám) Szabó Kálmán: A balliberalizmus nyelve és erkölcse

  • 1999.09.21. Magyar Hírlap, A. M.: Kényes egyensúly az Operában

    A Milleniumi operapályázat eredményhirdetése. Az egyfelvonásos művek kategóriájában csak második díjat adtak ki. Ezt Fekete Gyula nyerte, aki Eörsi István, A megmentett város című regényéből írta művét.

    • A mű Eörsi István Tragikomédiák című kötetében jelent meg. Adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.09.21. Népszabadság, Millenniumi zeneszerzőverseny
    2000. október 23-án mutatják be Az öt utolsó színt

    A Milleniumi operapályázat eredményhirdetése.

    „Az egyfelvonásos művek kategóriájában a zsűri csak II. díjat adott ki, amelyet Fekete Gyula kapott A megmentett város című operájával. A szövegkönyvet Eörsi István írta azonos című műve alapján.”

    • A témával kapcsolatos további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1999.09.22. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: A frankfurti listáról nem húztak ki senkit
    Prőhle Gergely szerint a magyar félnek nincs beleszólása abba, hogy német magánkiadók kiket preferálnak

    Az 51. Frankfurti Könyvvásáron Magyarország lesz a díszvendég. Prőhle Gergely közigazgatási államtitkár sajtótájékoztatója, és az ott felmerült kérdések, válaszok. Csurka szerint „Frankfurt a magyar irodalom holocaustja”. Eörsi István is jelen van a könyvvásáron.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1999.02.05. E.I.: Prőhle a Mélyvízben
    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság
    • Élet és Irodalom, 1999.09.17. (37.szám) Darvasi László: Szigliget-napló
    • Magyar Nemzet, 1999.10.12. Méltó módon jelenünk meg
    • Magyar Demokrata, 1999.10.14. (41.szám) Lovas István: Írók, menekülések, támogatások
    • Heti Válasz, 2012.02.09. (6.szám) Pröhle Gergely: Ami megmaradt – Csurka István halálára

  • 1999.09.29.Magyar Narancs, Kukorelly Endre: Olvasói levelek (Előzmény: a cikk végén)

  • 1999.09.szám Beszélő (Folyóirat – szeptember), Kronológia – 1988
    Beszélő évek – 1988

    Részlet. „1988. febr. 22. Megalakul az Útlevél-bizottság – Bence György, Eörsi István, Kőszeg Ferenc, Sós Vilmos –, amely az új útlevélrendeletben is továbbélő visszásságokat kívánja felszámolni. Grósz Károly írókat fogad a Parlamentben.”

  • 1999.09.szám Beszélő (Folyóirat – szeptember), Nánay István: Elkésettség és aktualitás
    Beszélő évek – 1988

    Színikritikák. A kaposvári darabok: Örkény: Pisti a vérzivatarban Babarczy László rendezésében. Erdman: Az öngyilkos Ascher Tamás rendezésében. Eörsi István: A kihallgatás Babarczy László és Mohácsi János rendezésében. Pécsett Mészöly Miklós: Az ablakmosó. A Radnóti Színházban: A hetvenkedő katona; Julius Caesar és a Szent Johanna; Gosztonyi János: Andrássy út 60. A Katona József Színházban: Molière: A mizantróp.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Beszélő, 1999.10.szám (Folyóirat – október) E.I.: Időrend

    Kapcsolódó cikkek:

    • Műút, 2020.03.szám Szolláth Dávid: Az ablakmosó és az „ablakmosó-botrány”
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1999.09.szám Beszélő (Folyóirat – szeptember), Szalai Pál: Személyi követőm

    37 éven át legjobb barátjának, sokáig erkölcsi és intellektuális példaképének tartotta Szalai azt az ügynököt „Fogarasi Istvánt” (Ungvári Gyula), aki jelentéseket írt róla.  Részlet a jelentésekből, melyekben Eörsi István neve is szerepel. 

  • 1999.09.szám Kritika, E.I.: Két változat egy témára
    Bálám szamara
    A próféta és a szamár

    A történet prózában és versben.

  • 1999.09.szám Kritika, Ludassy Mária: Eörsi István: Jóbok könyve
    A Seholsincs földtől a Senkiföldjéig

    Könyvkritika.

    Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.09.szám Mozgó Világ, Berkes Erzsébet: „Életünk a legboldogabb nékünk”
    Dokumentumok Galgóczi Erzsébet pályaképéhez

    Szociográfia. A pályakezdés, a főiskolai évek dokumentumai. Idézetek a Csontos Magdához írt levelekből.

    Egy 1953-as feljegyzés az akkori irodalmi életről. Eörsi István Fiatal Szemmel című kötete mérsékelten tetszik neki.

    • Eörsi István: Fiatal szemmel című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.09.szám Színház, Urbán Balázs: A színház, ha befogad
    Thália Színház 1998–99

    Körkép a befogadó színházakról, előadásaikról. A Candide című darabnál Eörsi István fordítói munkájának említése. Fotó: jelenetek darabokból

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a CANDIDE szót.

  • 1999.10.01. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hadd legyek jogalany!

    Szerzői jogdíjak színházi fordítások kapcsán lesújtó vélemény az Artisjusról.

    1980-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház felkérésére újrafordította Peter Weiss Sade-Marat darabjának verseit. Csak a korábbi fordító, Görgey Gábor szerepelt a plakátokon, és csak ő kapott jogdíjat. A Gyulai Várszínházban is hasonlóképpen járt.

    A Sweeney Todd című darabot is újrafordította, ám a Szerzői Jogvédő Hivatal valótlanságot állítva akarta megakadályozni, hogy az Eörsi-fordítás kerüljön előadásba, és ehhez Miklós Tibor is asszisztált.

    „A diszkrimináció a rendszer lényegéből fakadt. Úgy látszik, a következmények az okok elmúltával sem múlnak el. A Kádár-korszakban kialakult klikkek és érdekszövetségek befolyása töretlen, és ma is hátrányban vannak azok, akik idejekorán nem tagozódtak be valamelyik csoportba.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1999.11.18. Tölgyesi Gábor: A bizonytalanságérzet drámai aktualitása

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.11.20. V. Bálint Éva: Lenni vagy hogy lenni
    • Magyar Hírlap, 1994.12.01. V. B. É.: Cserépfalvi karácsonyfája
    • Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak
    • Magyar Hírlap, 1997.11.29. Fábri Péter: Olló az ollónak
    • Színház, 1998.02.szám Radics Viktória: „Törd magad, te agy!”
    • A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos cikkeket.

  • 1999.10.01. Magyar Hírlap, B. G.: Átadták a színikritikusok díjait

    A legjobb zenés előadás: Voltaire–Eörsi–Melis: Candide (Bolygó Kultusz Motel), rendezte: Kamondi Zoltán.

  • 1999.10.01. Magyar Nemzet, m. p.: A hivatalból nem került ki anyag
    Demszky-dokumentum: mi van Csurkánál?

    Csurka vádjai: Demszkyt 1976-ban beszervezte a BM. A demokratikus ellenzék visszautasítja a vádat. A közlemény aláírói között szerepel Eörsi István neve.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Folyóirat – február), 1998.02.szám Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. Dokumentumok I.
    • Beszélő (Folyóirat – február), 1998.02.szám Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. Dokumentumok III.
    • Magyar Nemzet, 1999.10.05. p. á.: Demszky könyvbemutatója

  • 1999.10.01. Népszabadság, A demokratikus ellenzék egykori vezetőinek nyilatkozata

    Demszky Gábor mellett, Csurka István rágalmai ellen. Az aláírók közt van Eörsi István.

    „Demszky Gábort a politikai rendőrség soha nem tudta beszervezni, sem pedig arra rábírni, hogy társaira terhelő információkat adjon ki. […] Csurka István – mint ezt egész közleménye bizonyítja – be akarja mocskolni a demokratikus ellenzéket, azt az erőt, amely éveken át nyíltan szállt szembe a pártállam vezetésével és elnyomó apparátusával.”

  • 1999.10.01. Népszabadság, E.I.: A citoyen

    Az új irodalmi Nobel-díjasról, Günter Grassról.

    „Idén olyasvalakit díjaztak, aki egész élete során hű maradt egy nagyon nem divatos magatartáshoz: a citoyenséghez. Günter Grass – mint író és polgár – sohasem volt hajlandó arra, hogy szakmáját betagolja az egyetemleges társadalmi munkamegosztásba. Az emberiségért érez felelősséget, alább nem adja.”

  • 1999.10.01.Der Spiegel Spezial, Am liebsten das Messer. POLITISCHES BUCH

  • 1999.10.02. Hetek, Hetek-hírösszefoglaló: Csurka vádol, a demokratikus ellenzék cáfol
    haza—szlazsa: A besúgó

    Az egykori demokratikus ellenzék tagjai – így Eörsi István is – nyilatkozatban utasították vissza Csurka István Magyar Fórumban megjelent vádjait, miszerint Demszky egykor besúgó lett volna. Demszky visszautasítja a vádakat, amelyek megfogalmazása szerint „…Csurka István-cikk az első szótól az utolsóig hazugság”. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke közleményében állt ki Demszky mellett. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.