EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.04.02. (13.szám) Élet és Irodalom, Rádai Eszter: Mi a kisebb rossz?
    – Eörsi Istvánnal beszélget Rádai Eszter –

    Eörsi István: Utasok a senkiföldjén – Jóbók könyve című kötetéről, vallásról, Istenről, ateizmusról, erkölcsről, öncsalásról, kompromisszumkötésekről, Heinéről. Szeretné, hogy mindenkinek ő volna a „kedvenc Pistikéje. De annyira azért ezt mégsem szeretném, hogy ennek érdekében elhallgassak bármit is, amit fontosnak vélek kimondani.” A Kihallgatás című darabjának magyarországi cenzúrájáról, kálváriájáról. Cseres Tibor, aki nem is olvasta el a darabját, nem a cenzúrára hivatkozott betiltásakor, hanem azt válaszolta, hogy rettenetesen unja ezt a kérdést, mert Eörsi nem tartozik a harminc „legjobb” közé. „Nekem semmiféle zsidó problémám nem volt, abszolút magyar ifjúnak éreztem magam, amikor egyszer csak azt vettem észre, hogy minduntalan el akarnak gázosítani…”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 23.szám), 1995.06.08. Petri György: „Az írás a legelvetemültebb szenvedélyem...”. Eörsi Istvánnal beszélget Petri György
    • Magyar Hírlap, 1998.10.07. MH: Utasok a senki földjén
    • Magyar Hírlap, 1998.12.07. MH: Utasok a senkiföldjén
    • Élet és Irodalom, 1999.04.09. (14.szám) Pályi András: EX LIBRIS
    • Fáklya – Bihari Napló, 1999.06.19–20. Szilágyi Aladár: Mindig foglalkoztatott a törvény és az erkölcs konfliktusa
    • Tekintet, 2008.04.szám Kertész Ákos: Tisztelt Ördögh Szilveszter Úr!
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1999.04.02. Magyar Hírlap, E.I.: Három szitokszó és perspektívái

    Eörsi István a tények átszínezéséről. Válaszol az őt ért vádakra, többek között a Magyar Nemzetben megjelent cikkre. Az SZDSZ, és a „demokratikus ellenzék” szitokszóvá válásáról. Mivel próbálják bemocskolni Demszkyt.

    „A jelenlegi kormány Hornék stílusával szakítva nem hazudozással (vagyis európai módon) védelmezi rossz hírbe keveredett főtisztviselőit, hanem fenyegetésekkel, mint a maffiózók.”

    „A hetvenes évek vége felé Illés Endre író, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója behívott a szobájába, és egy vastag borítékot tett elém. Bécsben adta fel egy ismeretlen, feltehetőleg a Belügyminisztérium munkatársa. A boríték néhány 1952-ben írott versemen kívül egy levelet tartalmazott. Írója azt a kérdést boncolgatta, hogy miként közölhetek én, e sztálinista versek szerzője hétről hétre élesen ellenzéki cikkeket az Élet és Irodalomban. Nyilván azért, adta meg saját kérdésére Anonymus úr a választ, mert ügynök vagyok, és a rendőrség ezen a módon próbál bizalmat ébreszteni irántam. Illés Endre kért, hogy ne izgassam fel magam, de azért tudomásomra szeretné hozni, hogy minden könyvkiadó és az irodalmi lapszerkesztők többsége is megkapta ezt a levelet. […] Arra viszont nem gondoltam, hogy ez az ávóstrükk 15–20 évvel később az újságírók és ideológusok jól körülhatárolt csoportjának stratégiai vezérfonalává válik.”

    Kapcsolódó cikkek, könyv és dokumentum:

    • Magyar Nemzet, 1999.03.20. Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 2011.09.02. (35.szám) Gál Éva: Operatív kombináció – a „Kopasz” fedőnevű célszemély ellen
    • Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás. Tudósok, tanárok a Titkosrendőrség látókörében. A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Az eset titkosszolgálati jelentéseit megtekintheti az Eörsi István / Dokumentumok / Levéltári dokumentumok résznél (1979.05.18. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Napi Operatív Információs Jelentés „Kopasz” fn. célszemély nyugati ismertsége érdekében)

  • 1999.04.08. (14.szám) Magyar Demokrata, Egy cikkről
    Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust
    Egy közlésről

    Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust című cikke megjelenése körüli bonyodalmak és visszhangja. A cikk eredetileg a Népszabadság 1999.03.05-i számában jelent meg, most olvasóik unszolására a Magyar Demokratában is közzéteszik, és Eötvös Pálnak, a Népszabadság főszerkesztőjének ugyanazon oldalon megjelent írását és Lovas Istvánnak a válaszadását is.

    „Március 8-án, hétfőn, 72 aláírással Nyílt levél jelent meg, amelyben az aláírók Eötvös Pál főszerkesztőt kérdőre vonják a cikk megjelenése miatt. A cikk aláírói közül néhány név: Csepeli György, Haraszti Miklós, György Péter, Petschnig Mária Zita, Kéri László, Bauer Tamás, Vitányi Iván, Litván György, Vásárhelyi Miklós, Völgyes Iván, Gombár Csaba, Konrád György, Farkasházy Tivadar, Szabó Miklós, Heller Ágnes, Ágh Attila, Popper Péter, Jancsó Miklós, Eörsi István, Levendel Ádám, Radnóti Sándor, Vásárhelyi Mária, Pomogáts Béla, Krausz Tamás, Tamás Gáspár Miklós, Bodor Pál, Földes Anna, Furmann Imre, Molnár Péter. Valamint Matolcsy György és Kasza László, akikről még lesz szó.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.03.05. Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust. Eötvös Pál: Egy közlésről - Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.03.08. Nyílt levél
    • Népszabadság, 1999.03.12. E.I.: A feljelentés fogalmáról
    • Hetek, 1999.03.13. Szakonyi Dávid: Vita a vérről és a holocaustról
    • Napi Magyarország, 1999.03.18. Ugró Miklós: Magyarságteljesítmény
    • Élet és Irodalom, 1999.03.19. (11.szám) Ungvári Tamás: Unabomber a Népszabadságban
    • Hetek, 2002.09.05. Seres László: A hírmaffia áldozata
    • A témához további kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Összehasonlító véralgebra és a holocaust mondatot.


  • 1999.04.08. (14.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Egy elvről

    Emlékezés Eörsi Istvánra. Zsidó témájú írásai miatt gyakran támadták Eörsi Istvánt még zsidó értelmiségiek, vagy liberálisok is.

    „E támadások egyik kiváltó oka az a könyörtelen humanizmus, amely gyakran vezette Izrael állam politikájának elítéléséig.”

    Előzmény

    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) E.I.: Egy „szélsőbaloldali” monológja

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szombat, 2004.09.01. Peremiczky Szilvia: A jó zsidó és a rossz izraeli
    • Élet és Irodalom, 2004.10.22. (43.szám) E.I.: Válasz helyett
    • Magyar Nemzet Online, 2004.11.03. Keresztes Lajos: Brüsszel: Naponta bukik egy komisszár
    • Élet és Irodalom, 2004.11.05. (45.szám) Szántó T. Gábor: Nem felekezeti, nem nacionalista, nem fundamentalista – csak zsidó
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Peremiczky Szilvia: Szirének és hajósok
    • Szombat, 2004.12.01. Szántó T. Gábor: Eörsi István zavara
    • gondola.hu , 2004.11.23. Nincs pénz művelődésre – 102. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.


  • 1999.04.09. (14.szám) Élet és Irodalom, Pályi András: EX LIBRIS
    Eörsi István: Utasok a senkiföldjén

    Könyvkritika. Eörsi szerint a kérdés nyitja a szenvedés értelmetlensége. „Könyve második felében Eörsi egy ragyogó Heine-portrét tár elénk Az ironikus Jób címmel...”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.10.07. MH: Utasok a senki földjén
    • Magyar Hírlap, 1998.12.07. MH: Utasok a senkiföldjén
    • Élet és Irodalom, 1999.04.02. (13.szám) Rádai Eszter: Mi a kisebb rossz?
    • Fáklya – Bihari Napló, 1999.06.19–20. Szilágyi Aladár: Mindig foglalkoztatott a törvény és az erkölcs konfliktusa
    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Az ironikus Jób mondatot.

  • 1999.04.09. Népszabadság, Cseri Péter: Magyarország határok nélkül
    Elkészült a frankfurti könyvvásár kulturális programja

    Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár. A frankfurti könyvvásárra meghívást kapott (kötettel jelentkező) szerzők között van Eörsi István is. 

  • 1999.04.10. (83.szám) Somogyi Hírlap, Lőrincz Sándor: A jó vers eljut a címzetthez

    Írók, költők vallanak az irodalom- és az irodalmár sorsról, s arról: válságban van-e a líra. Akik válaszolnak: Takáts Gyula, Simon Ottó, Lotz Béla és Eörsi István.

    Eörsi: „1956 után megzavarodott az egyén és a közösség viszonyáról való gondolkodás. Felülkerekedett az az előítélet, hogy a személyi sors különválasztható a közösségi sorstól. Ezért a költők – akiket 1956 előtt kényszerrel akartak a politika szolgálatába fogni – azt hitték, úgy szabadulhatnak fel, ha személyes világukat a maga zártságában fejezhetik ki. Szerintem a költészet új fellendülése attól remélhető, hogy a szubjektív szféra – mint a nagy költészet korszakában annyiszor –, spontánul világnyivá tágul.

  • 1999.04.10. Népszabadság, E.I.: Új világrend küszöbén

    A jugoszláviai háború utáni új világrend lehetséges képéről.

    „...az 1945 után kialakult világrendről máris elmondhatjuk, hogy szétbombázták, végérvényesen.”

    Reagálás:

    • Kapu, 1999.04.szám (április) Rózsa-Flores Eduardo: A kapu őrei
    • Népszabadság, 1999.04.15. Valki László: A bizonytalanná váló új világrend
    • Magyar Demokrata, 1999.04.15. (15.szám) Székely Kecskés János: A negyedik láb
    • Élet és Irodalom, 1999.04.23. (16.szám) Fokasz Nikosz: Békeharc

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1999.04.22. (16.szám). enhaj: Az elit cinizmusa (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Narancs, 1999.05.06. (18.szám) E.I.: Ülök a pódiumon
    • Magyar Szó, 2001.06.16. Csorba Béla: Nagyok, kicsik, még kisebbek
    • magyarszo.com, 2011.09.20. Pressburger Csaba: A balkáni államok trükköznek

  • 1999.04.12. Magyar Hírlap, Zwack az élen

    SZDSZ-küldöttgyűlés. Az új OT-tagok között Eörsi István.

  • 1999.04.13. Napi Magyarország, Ludwig Emil: Hitvalló, vadonatúj SZDSZ

    Az SZDSZ küldöttgyűlése, Szabadelvű hitvallás című programnyilatkozata. Támogatottságuk apadása sem késztette őket önvizsgálatra. Az újraválasztott országos tanács személyi összetétele (Eörsi Istvánt is újraválasztották).

  • 1999.04.15. (15.szám) Magyar Demokrata, Székely Kecskés János: A negyedik láb
    Széder után negyednapon

    Televíziókritika, amiért a közszolgálati televíziók állandóan megszegik a műsorrendet. Reagálás Váncsa István Élet és Irodalomban megjelent tévékritikájára. Havas Henrik riportjáról. „A probléma [...] meglepő módon a szombati Népszabadságban megjelent Eörsi István-cikkben köszönt vissza. Bár igen érdekes, szinte csurkai típusú összeesküvés-elméletet ismertet benne (multik az új demokráciákkal szemben)”. Bőséges idézet Eörsi cikkéből. Pintér Dezső húsvéti üzenetéről, Az RTL Klub híradójáról.

    „újabban szinte nincs olyan szoclib sajtótermék, amelyik ne ostorozná a királyi televíziót és rádiót, mondván: milyen sokat szerepel bennük a kormányoldal, különösen Orbán Viktor.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapu, 1999.04.szám Rózsa-Flores Eduardo: A kapu őrei (Részlet)
    • Népszabadság, 1999.04.15. Valki László: A bizonytalanná váló új világrend (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1999.04.23. (16.szám) Fokasz Nikosz: Békeharc

  • 1999.04.15. Népszabadság, Valki László: A bizonytalanná váló új világrend

    Reflexió Eörsi jugoszláviai háborúról szóló cikkére.

    „»A multinacionális tőke és a NATO egyaránt megszünteti az országhatárokat. ... Egyetlen hatalmi központ fejti ki erejét két területen« – állapítja meg. Eörsi nem nagyon örül ennek a folyamatnak, mivel jól látja mindazokat a veszélyeket, amelyek ebből származnak. Nekem azonban úgy tűnik, mintha a NATO esetében éppen ellenkező irányban alakulnának a dolgok. Mintha a szövetség ereje mostanában csökkenőben volna.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapu, 1999.04.szám (április) Rózsa-Flores Eduardo: A kapu őrei
    • Magyar Demokrata, 1999.04.15. (15.szám) Székely Kecskés János: A negyedik láb
    • Élet és Irodalom, 1999.04.23. (16.szám) Fokasz Nikosz: Békeharc
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál. 

  • 1999.04.17.Frankfurter Allgemeine Zeitung, E.I.: Für ein Gemetzel genügt ein Messer

  • 1999.04.19. Magyar Nemzet, Osztovits Ágnes: Magyar Lettre Internationale
    FOLYÓIRATSZEMLE

    „Ugyancsak felemás érzéseket keltenek Eörsi István hatvanas években született s most közzétett versei. Leginkább azért, mert meglehetősen gyengécskék.”

    Előzmény:

    • Magyar Lettre Internationale, 1999.32.szám (tavasz) E.I.: Versek a 60-as évekből
    • Magyar Lettre Internationale, 1999.32.szám (tavasz) Révész Sándor: Beszélő évek

  • 1999.04.22. (16.szám) Magyar Demokrata, .enhaj: Az elit cinizmusa
    Slobodan Milosevic: ha a hajam ismerné a szándékaimat, levágatnám

    Reagálás Konrád György és Eörsi István Népszabadságban megjelent jugoszláviai helyzetről szóló elemzésére. A NATO koszovói beavatkozásáról.

    „Eörsi helyesen látja, hogy a Nyugat eleinte támogatta Milosevicet, és csak akkor vált érzékennyé az albánok emberjogi problémáira, mikor a majd egymillió albán menekült valóságos veszélyként jelent meg az EU látóhatárán. [...] A mostani NATO-beavatkozást Eörsi erkölcsileg elkerülhetetlennek tartja, bár erős kétségei is vannak. [...] Eörsi cikkét – szemben Konrádéval – intellektuálisan becsületes írásnak találom, melyet érdemes elolvasni.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Narancs, 1999.05.06. (18.szám) E.I.: Ülök a pódiumon
    • Magyar Szó, 2001.06.16. Csorba Béla: Nagyok, kicsik, még kisebbek
    • magyarszo.com, 2011.09.20. Pressburger Csaba: A balkáni államok trükköznek
    • A cikkhez kapcsolódó további tartalmakat olvashat a Magyar Demokrata, 1999.04.15. (15.szám) Székely Kecskés János: A negyedik láb című cikk felsorolásánál.

  • 1999.04.23. (16.szám) Élet és Irodalom, Fokasz Nikosz: Békeharc

    A jugoszláviai válság, a NATO-bombázás tálalása a magyar sajtóban. „Eörsi Istvánnal ellentétben kétlem, hogy Jugoszlávia szétesése eleve bele volt kódolva megszületésébe.”


    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapu, 1999.04.szám (április) Rózsa-Flores Eduardo: A kapu őrei
    • Népszabadság, 1999.04.15. Valki László: A bizonytalanná váló új világrend
    • Magyar Demokrata, 1999.04.15. (15.szám) Székely Kecskés János: A negyedik láb
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1999.04.23.Der Tagesspiegel, Kurzmeldungen und Kulturnachrichten

  • 1999.04.23.wienerzetung.at, Werner Schandor: Ein literarischer Blick zum Nachbarn. Ungarn wird sich beim Buchmesse-Schwerpunkt 1999 von seiner Schokoladenseite zeigen

  • 1999.04.24. (16.szám) HVG, Babus Endre: Válaszol Pető Iván szabaddemokrata politikus
    „Nem adtuk fel az adócsökkentési politikát”

    Interjú Pető Ivánnal az SZDSZ programjáról, a liberalizmusról, küldöttgyűlésükről. A boldogság és a pártpolitika viszonya. A Szabadelvű hitvallás című dokumentumról. A szólásszabadság körüli vitákról. Eörsi István említése.

    „…más a jelentősége annak, ha Eörsi István mond kritikus beszédet, vagy ha ugyanezt egy hivatásos politikus, mondjuk Bauer Tamás teszi, aki névleg az ügyvivői testületnek is tagja.”

  • 1999.04.29. (17.szám) Magyar Demokrata, Kovács Lajos Péter: Kis lesz a balkirály?
    A kádárista párt romjaira nem lehet szociáldemokrata pártot építeni

    A választások utáni baloldal tragikus helyzetéről. Ki lesz Orbán Viktor kihívója? Esélylatolgatás. Az SZDSZ-ben nyílt belső harcot, biztos bukást jósol. A szocialistáknál Kósáné Kovács Magda szerepét Lendvai Ildikó vette át. Nagy Sándor és Baja Ferenc háttérbe szorulása, Földes György előretörése, Kiss Péter szélsőséges megnyilatkozásai, Kovács László pragmatizmusa. A Thürmer Gyula pártjával való szövetség lehetősége. A szocialisták legnagyobb formátumú politikusa Horn Gyula.

    „Az ellenzék mélyponton van a személyi politizálásban is, ha nem a szociál-liberális koalíció van hatalmon, egyhamar a magyar demokrácia állandó kísérőjelenségévé válik az a közbeszéd, amelyet Eörsi István és társai szeretnének meghonosítani, nevek kifordításával (lásd: simpergerezés), emberek olyan jelzőkkel való felruházásával, amely mindenütt másutt szalonképtelen lenne, itt azonban azt is szó nélkül kell hagyni, ha az ellenoldal ezt is megtapsolja.”

  • 1999.04.30. Fejér Megyei Hírlap, (gábor): Aki nem szakadt el a magyar művészeti élettől
    Perneczky Géza, Kölnben élő művészettörténész

    Beszélgetés Perneczky Gézával, aki Barta Lajos szobrászművész 100. születésnapja alkalmából megírta pályaképét, portréját.

    „Aczél György kipécézte B. Nagy László filmkritikust, Eörsi István írót és engem, Perneczky Géza műkritikust. Minden héten a pártközpontban tartottak a főszerkesztők számára egy fejmosást, eligazítást. Én akkor B. Nagy Lászlóval együtt az Élet és Irodalomnál dolgoztam, Eörsi írásai pedig sok helyütt megjelentek. Az eligazításokon kiderült, hogy »rázós ügy« ezt a három szerzőt közölni. Akkor én már rendszeresen szerepeltem a televízióban is. A negyedik, aki ellen kifogásokat emeltek, Jancsó Miklós filmrendező volt. Jancsó ekkor ment el Olaszországba, én Németországban telepedtem le. Eörsi István viszont »hétpróbás vitéznek« számított, hiszen ült ő már korábban Rákosi börtönében is: ő nem félt semmitől, maradt.”

  • 1999.04.30. Napi Magyarország, Földessy Dénes: Itt van május elseje!
    Másodszor támad fel a Szociáldemokrata Párt

    Beszélgetés a „történelmi” Szociáldemokrata Párt elnökével, Sztankovánszki Tiborral a rendszerváltásról, pártjuk feltámadásáról, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalomról, a média szerepéről a párt félreállításában, az MSZP-ről, Horn Gyuláról.

    „Az MSZP egyik szövetséges politikusa, Eörsi István a választások után a Nap TV-ben kijelentette; az elmúlt négy évben az MSZP mindent ellopott, ami mozdítható volt Magyarországon.”

  • 1999.04.szám (április) Kapu, Rózsa-Flores Eduardo: A kapu őrei

    Részlet. A balkáni háborúról. Konrád Györgynek azt üzeni, hogy ideje lenne nyugállományba vonulnia. „Ugyanígy nem tudok meghatódni Eörsi István »megvilágosodásától« (Népszabadság, 1999. április 10.), és már boldog sem tudok lenni azon, hogy a kiváló liberális gondolkodó, úgy tűnik, végre felébredt, mert azt a mondatot, hogy »Jugoszlávia szétesésének okát én születésében látom. Az első világháború után különféle nyelvű, vallású, gazdasági fejlettségű, kultúrájú, történetű népeket csaptak egy fazékba«, mi már nyolc évvel ezelőtt is leírtuk.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.04.10. Eörsi István: Új világrend küszöbén

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.04.15. Valki László: A bizonytalanná váló új világrend
    • Élet és Irodalom, 1999.04.23. (16.szám) Fokasz Nikosz: Békeharc 
    • Magyar Demokrata, 1999.04.15. (15.szám) Székely Kecskés János: A negyedik láb

  • 1999.04.szám Beszélő (Folyóirat – április), E.I.: Az alternatívák nyomorúsága

    A rendszerváltás óta eltelt 10 évről. A Grósz Károly idejében érezhető várakozásokról, változásokról. A Horn- és Orbán-korszakról. Az SZDSZ hibái a koalícióban, jelenlegi politizálásuk.

    „A szavak és a valóság közti szakadékot tovább mélyítette, hogy nálunk a kapitalizmus egyik különlegesen vacak változata valósult meg. […] A félelem felüti fejét az egyetemeken, a tudományos intézetekben, a szerkesztőségekben, egy kicsit mindenki igazodni óhajt, baloldali lapban szélsőjobboldali cikkek jelennek meg. […] A magát polgárinak becéző kormány alattvalókat tenyészt ki. Grósz Károly összedörzsölheti csontkezét valamelyik munkásmozgalmi panoptikumban.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1974.11.10. E.I.: Jázmin és jázmin
    • Népszabadság, 1999.02.15. E.I.: A riporterek nyomorúsága 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1999.01.21. (3.szám) E.I.: Tölgyessy él! 
    • Magyar Demokrata, 1999.02.04. (5.szám) Lovas István: Eörsi István a neuschwansteini kastély valódi etimológiájával hozakodik elő (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Nemzet, 1999.02.23. Kristóf Attila: Én nem tudom... (Ki ír szatírát)
    • Népszabadság, 1999.02.23. Pécsi János: Levélturmix
    • Magyar Nemzet, 1999.03.20. Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról
    • Élet és Irodalom, 2014.06.13. (24.szám) Kőszeg Ferenc: A túlélő hagyomány

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.