EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.06.24.Magyar Narancs, Szőnyei Tamás: Digitális Irodalmi Akadémia: Láthatatlan halhatatlanok

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIA mondatot.

  • 1999.06.24.zeit.de, István Eörsi: Mein Jahrhundertbuch (26)

    (István Eörsi: "Howl" und "Kaddish" von Allen Ginsberg)

  • 1999.06.25. Napi Magyarország, Ugró Miklós: Egy boldog ember
    Válasz Eörsi Istvánnak

    Eörsi Ugró Örömszerzés című cikkére reagált a Népszabadságban, erre reflektál most Ugró.

    „Az elemi logika és következtetés szabályait nem rúgtam fel, hiszen Eörsi örömérzetének feltételei akkor teljesülnek, ha a miniszterelnök szerinte nem mond igazat, fenyegetőzik, és Eörsi ezt várja tőle. […] A hamisítás tényét inkább abban látom, hogy Eörsi a miniszterelnök megnyilvánulásait hazugságnak és/illetve fenyegetőzésnek minősíti. […] Vitán felül áll, hogy az a visszafogott, átszellemült, fennkölt stílus, amely Eörsi műveit jellemzi, lapunkban még véletlenül sem tartozik a követésre méltó példák közé.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.06.07. E.I.: A miniszterelnök boldoggá tesz
    • Napi Magyarország, 1999.06.09. Ugró Miklós: Örömszerzés
    • Népszabadság, 1999.06.23. E.I.: Egy levél kommentárral

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelent cikkek felsorolásánál.

  • 1999.06.25. Népszabadság, D. Horváth Gábor: Levélsors

    Reflexió Eörsi Egy levél, kommentárral című cikkére.

    „…sem a lap, sem az újságíró, sem én nem kaptam egy árva sort sem az írótól.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.03.27. E.I.: A sajtószabadság napján
    • Népszabadság, 1999.06.07. E.I.: A miniszterelnök boldoggá tesz
    • Napi Magyarország, 1999.06.09. Ugró Miklós: Örömszerzés
    • Népszabadság, 1999.06.23. E.I.: Egy levél, kommentárral

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1998.04.02. (13.szám) Kecskés János: „Ha Molnárékat véletlenül elüti egy villamos”
    • Magyar Hírlap, 1998.05.07. Elek István: A Fidesz-Magyar Polgári Párt és „barátai”
    • Élet és Irodalom, 2002.07.19. (29.szám) Lantai András: Ki a grállovag?
    • Élet és Irodalom, 2002.07.26. (30.szám) Szekeres Imre: A látszat csal
    • Heti Világgazdaság (online kiadás), 2021.06.16. Révész Sándor: A nemet mondás élvezete és magánya
    • További kapcsolódó cikkeket találhat a Népszabadság, 1999.06.23. E.I.: Egy levél, kommentárral című cikk felsorolásánál.

  • 1999.06.30. Napi Magyarország, Galsai Dániel: Tisztuló levegő

    A Legfelsőbb Bíróság Felülvizsgálati Tanácsa megsemmisítette a legfőbb bírói testület azon végzéseit, melyek szerint az ’56-os sortüzekre parancsot adó személyek bűnei elévültek. A szerző régebbi vitái liberális ismerőseivel Hitlerről, Nürnbergről, Simon Wiesenthalról, Szabó Albert csapatáról – mindenben egyetértettek. Aztán ’56-ról beszélgettek, de ismerősei csak leintették, hogy hagyja azokat a szenilis vénembereket. A „kisnyilas perek” kontra Horn Gyula.

    „Egyébiránt tántoríthatatlan idealistaként ebben az ihletett pillanatban álmodozom. Például arról, hogy Eörsi István közíró (aki a jelen kormányt oly sokszor lediktátorozta, a miniszterelnököt kimondva-kimondatlanul lefasisztázta–MIÉP-esezte), legalább egy nyúlfarknyi jegyzetben megdicséri a döntést, ünnepel, szép volt Legfelsőbb Bíróság, csak így tovább, fiúk!”

  • 1999.06.szám Beszélő (Folyóirat – június), Beck Tibor – Germuska Pál: Kronológia – 1986
    Beszélő évek – 1986

    Részlet. „1986. dec. 5–6. 1956-os konferencia Eörsi István lakásán mintegy 60 meghívott jelenlétében.” A 4 főreferendum előadói és előadásuk címe.

  • 1999.06.szám Kortárs, Fodor András: Az utolsó hónap
    Napló, 1997. május 27. – június 26.

    Napló Fodor András hagyatékából. Eörsi István említése.

  • 1999.06.szám Mozgó Világ, Sükösd Mihály: Bibót újraolvasva

    Tanulmány a húsz éve elhunyt Bibó Istvánról. Eörsi István említése.

  • 1999.06.szám Színház, Radics Viktória: A létige: biznisz
    FRANK WEDEKIND: KEITH MÁRKI

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Frank Wedekind: Keith márki című előadásról. A dramaturg: Eörsi István és Merényi Anna, a rendező: Keszég László. Fotó: jelenet a darabból

    „Nem véletlen, hogy a dramaturg ezúttal Eörsi István volt, aki mindenféle őrületek közepette mindig is köti az ebet a karóhoz, és józan ésszel gondolkodik.”

  • 1999.07–08. szám Pagoda, Heller Mária: Lovas István Türelem és szeretet című jegyzetének elemzése
    POROND

    A melegek házasságának esetleges törvényesítése kapcsán feltett kérdések után a tolerancia szót definiálja. Szövege ködösítés, fő céltáblája a liberálisok, Lovas szerint ők nem toleránsak, csak úgy tesznek, mintha azok volnának. Nem azért jelennek meg a melegek rendezvényein, mert tolerálják őket, hanem azért, mert szeretik őket. Szerinte a konzervatívok a toleránsak, mert eltűrik a melegeket, hiszen „nem csapják agyon őket”. A társadalmi rombolás és pusztítás szándékával vádolja a liberálisokat, az SZDSZ-t az AVO-val rokonítja, és nemzetietlen érzésekkel is megvádolja őket.

    „A jó és a rossz csoportok képviselőit meg is nevezi a szerző: Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István, »az SZDSZ egyik vezető embere« […] »a kimúlt demokratikus charta liberális felvonulói« által bántalmazott »szólásszabadságával élő Toldi Miklós« a másik.”

    Elhangzott az Önazonos című műsor augusztus 9-ei adásában.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pagoda, 1999.07–08. szám Lovas István: Türelem vagy szeretet. Agyoncsapni? POROND (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1999.07–08. szám Pagoda, Lovas István: Türelem vagy szeretet
    Agyoncsapni?
    POROND

    Lovas István jegyzete a Vasárnapi újság július 18-ai számában. A melegek házasságának esetleges törvényesítéséről, a toleranciáról, a liberálisokról, akik csak úgy tesznek, mintha toleránsak lennének. Andrassew Iván idézése. A Hócipőről és az Indexről.

    „egy bizonyos parlamenti párt prominens képviselői nem azért bukkannak fel a melegek rendezvényein és mondanak ott beszédet, mert tolerálják a melegeket, hanem mert szeretik őket. […] A melegeket éppen a konzervatívok tolerálják, mert nem csapják agyon őket. […] Eörsi István, az SZDSZ egyik vezető embere nyilatkozta a ZDF német televíziónak a jobboldalról: »A kommunisták legnagyobb bűne... hogy ha nem is testileg, de szellemileg nem tudták kipusztítani ezt a söpredéket.« Tamás Gáspár Miklós még azokat az újságosbódékat is fel akarta borogatni, ahol a Demokratát árusítják.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Pagoda, 1999.07–08. szám Heller Mária: Lovas István Türelem és szeretet című jegyzetének elemzése. POROND

  • 1999.07–08.szám Beszélő (Folyóirat – július – augusztus), Balassa Péter: 1987
    Beszélő évek – 1987

    Az 1987. januárjában történt eseményekről röviden.

    „A Beszélő az 1956-os forradalom leverését követő restauráció és a politikai válság összefüggéseit elemzi. Kis János tanulmánya után közlik a Nagy-budapesti KMT három ülésének jegyzőkönyvét, a Petőfi-Parasztpárt memorandumát 1956 decemberében, Eörsi István visszaemlékezéseit.”

  • 1999.07–08.szám Irodalmi Szemle, L. Erdélyi Margit: Kánon és műfordítás

    Részlet az értekezésből. Eörsi Időm Gombroviczcsal című kötetéből idéz.

    „A kelet-európai korabeli értelmiség sajátos helyzetét Eörsi István elég szkeptikusan jellemzi: »Akár menekülünk attól, amik vagyunk, akár még jobban beleragadunk, mindenképpen belerokkanunk.« (1997) Ugyanő fejti ki, hogy csak a kis népekre jellemző az eltúlzott nemzeti szellem, s az ő irodalmuk szorul rá az öntömjénezésre. Azt mondja: »Képzeljük el Goethet vagy Shelleyt, amint kérkedik németségével, angolságával«. (ibid)”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.07.01. (26.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Eurokonform-e Kövér László?
    Zsidókérdés Magyaroszágon

    Egy hírről, miszerint Kövér László kijelentette, hogy az SZDSZ szélsőséges párt, és a zsidókérdéssel is érdemes lenne foglalkozni. Milyen visszhangja volt a liberális lapokban ennek az ellenőrizetlen hírnek? Kell-e tárgyalni a „zsidó-kérdést”, és vajon ez jobboldali jelenség-e? Példák, idézetek a baloldal szövegeiből. Eörsi István Tom Kennedyt bíráló cikkéről, melyben őspatkánynak nevezte. (Eörsi említett cikkében József Attila Ős patkány terjeszt kórt... című versének néhány sorát idézte egy ZDF-interjúban). A MAZSIHISZ aggodalma Csermely Péter kinevezése miatt.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    További kapcsolódó tartalmakat olvashat a Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága című cikknél felsoroltaknál, és/vagy, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót

  • 1999.07.01. (7.szám) Havi Magyar Fórum, Legéndy Péter: Kultúrharcra fel!

    A szerző egy levelet idéz, melyben a Kultúrharc Magyarországon, avagy Veszélyben van a Szabadság? című (3Sat, 1999. május 31.) német nyelvű adásáról van szó. A műsorban megszólalt többek közt Eörsi István. A hazai kultúr- és médiaügyekről.

  • 1999.07.01.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista (Erények és arányok)

    (Publicisztika.)
    Reagálás:
    Népszabadság, 1999.07.07. Várhegyi Éva: VIP áttételi ráta

  • 1999.07.03. Magyar Nemzet, Bayer Zsolt: Elvégeztem az alapfokú tanfolyamot

    Az áldozatok és az utókor morális megfontolása. Vásárhelyi Miklós felett nincs joga senkinek pálcát törni, hogy nem vállalta a mártírsorsot. Vásárhelyi Nagy Imre-perben elmondott beszédéről, Pető Iván véleményéről, miért éppen ő védi meg Vásárhelyit; apja ÁVH-s tiszti múltjáról. Kettős mércével kell-e mérni az emberi gyarlóságot? Pócspetri példája.

    „Ez az, amire nincs magyarázat. Pető ugyan megpróbálja ennyivel elintézni: »érdemes újra elmesélni, hogy Eörsi István, Devecseri Gábor, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Nagy László és még sok mindenki életműve mennyire nem ítélhető meg a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején született versek alapján?«, de ez kevés, ez a lényeget kerüli meg. Vásárhelyi nem a vezért dicsőítő sorokat ír, Vásárhelyi vért akar. Vásárhelyi tudja, hogy ölni fog a hatalom, és beáll a gyilkosok sorába.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1999.06.21. Pető Iván: Alapfokú tanfolyam

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1999.07.22. Juhász V. Zoltán: Szellem és erkölcs

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1999.06.16. Molnár Balázs: Egy legenda vége – Nincs a rendszerünkben
    • A témához további kapcsolódó tartalmakat találhat a fent jelzett cikkek felsorolásainál. 

  • 1999.07.05.Der Tagesspiegel, Gerwin Klinger: Und jetzt die Konferenz zum Krieg

  • 1999.07.06. Népszabadság, Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója

    Ki volt Kádár János, milyen volt, az 1956-os forradalom elárulója, a magyar politikai, gazdasági fejlődés zsákutcába vivője? Dogmatikus hite a szocializmusban. Rajk László – Nagy Imre – látogatása a pápánál.

    „A legfontosabb kérdést mindmáig Eörsi István tette fel a Kádár Jánosról elnevezett korszakról. A fontos kérdésre a pontos válasz mindmáig késik. Tehát a kérdés: »Hogyan történt, hogy az értelmiség hangadói, majd túlnyomó többsége előbb kisebb rossznak, majd nem is olyan rossznak, egészen elfogadhatónak, végül aránylag nagyszerűnek ítélte meg ezt az egyedül lehetséges iszonyatot?«”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.10.szám E.I.: Az elfojtás elfojtása
    • Népszava, 1990.11.12. Gantner Ilona: Séta a léc alatt
    • Népszabadság, 1990.11.24. Szigethy András: Az „egyedül lehetséges iszonyat”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2006.12.23. Szigethy András: Az egyedül lehetséges iszonyat

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1999.07.07. Népszabadság, Várhegyi Éva: VIP áttételi ráta

    A postabankos VIP-listáról, közéletünkről, a korrupcióról, Princz Gáborról.

    „A postabankos VIP-lista kapcsán Urbán László többször érvelt úgy: fontosabb lenne a 150 milliárd forintnyi veszteséggel foglalkozni, mint a csupán egyszázaléknyi személyi kedvezményekkel. Szerintem Eörsi Istvánnak van igaza, aki kimondta: »A mennyiségi érvelés, a »mindössze egy százalék« azt sugallja a tisztességtelenségről, hogy szóra sem érdemes. Társadalmi értelemben ez az egy százalék fontosabb a többi kilencvenkilencnél.« (Mancs, 1999. július 1.)”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1999.07.01. (26.szám) E.I.: OptiPista. Erények és arányok

  • 1999.07.09. (27.szám) Élet és Irodalom, Horn Emil: A Holocaust, „árnyaltan”

    Glossza. Visy Zsolt kulturális államtitkár-helyettes véleménye egy Budapesten létesülő állandó Holokauszt-kiállítás, -emlékhely tervéről. „…olyan emlékhelyben gondolkodunk, amely a második világháborútól kezdve, a Rákosi-érával folytatva legalább az 1956-ig terjedő időszak üldözötteinek állít emléket, természetesen kiemelt hangsúllyal a zsidó népirtásnak.” Utalás Eörsi holokauszttal kapcsolatos írására.

    Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1999. II. szakasz 9. forduló.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1999.06.11. (23.szám) E.I.: Vicces megnyilatkozások


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1999.08.13. (32.szám) Szalai Pál: Árnyaltabban

  • 1999.07.15. (28.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Van egy ember, öregember, kegyes-bölcs ember, Vásárhelyi Miklós
    harag és részrehajlás

    A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) aggodalma amiatt, hogy „a magyar kormány egyre inkább beavatkozik a média ügyeibe.” Idézetek az IPI elemzéséből. A Freedom House szabadnak minősítette a magyar sajtót. Az IPI azóta aggódik, mióta a Times 1994. március 17-i számában megjelent Peter Galliner levele a március 4-i rádiós elbocsátásokról. Idézetek Galliner leveléből. A Kurir betiltásáról elítélően szól, ugyanakkor egy szava sincs a Pesti Hírlap és az Új Demokrata megszüntetése miatt. Ez a jelentés Pető Ivánra is hivatkozik – majd a Magyar Narancs finanszírozásának megszüntetését rója fel a kormánynak, de szóba kerül Fenyő János lelövése is. A levélben kifogásolják, hogy Martin Józsefet és Avar Jánost elbocsátották a Magyar Nemzettől. Eörsi István említése.

  • 1999.07.22. Magyar Nemzet, Juhász V. Zoltán: Szellem és erkölcs
    Öv alatt

    Vita Vásárhelyi Miklós erkölcséről, fedhetetlenségéről. Eörsi Élet és Irodalomban megjelent, Kövér Lászlóról írt verséről, melyben megállapítja, hogy „komplett őrült”.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1999.06.18. (24.szám) E.I.: Egy vezető politikusról
    • Magyar Nemzet, 1999.07.03. Bayer Zsolt: Elvégeztem az alapfokú tanfolyamot

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1998.11.06. Népszabadság, E.I.: Egy mosoly természetrajza
    • Napi Magyarország, 1999.06.16. Molnár Balázs: Egy legenda vége – Nincs a rendszerünkben
    • Napi Magyarország, 1999.06.21. Ludwig Emil: Nemi élet és irodalom
    • Magyar Hírlap, 1999.06.21. Pető Iván: Alapfokú tanfolyam
    • Napi Magyarország, 1999.09.20. Löffler Tibor: Shlomo Maron eleven igazsága
    • Magyar Narancs, 2001.05.31. E. I.: Hogyan is állunk azzal a beszarással?
    • Havi Magyar Fórum, 2002.02.01. (2.szám) Szabó Kálmán: A balliberalizmus nyelve és erkölcse

  • 1999.07.23. Magyar Hírlap, Magyar kiadványok az 1999-es frankfurti nemzetközi könyvvásáron

    Magyarország a díszvendége a frankfurti könyvvásárnak. A széles kínálat bemutatása.

    Eörsi István: Jób-próbák – drámák, Verlag der Autoren; Eörsi István: Jób-variációk – próza, Wieser Verlag. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.