EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.06.21. Magyar Hírlap, Pető Iván: Alapfokú tanfolyam

    A Napi Magyarország június 16-i számában „Nagy Imre és társai kivégzésének évfordulóját az akkor elítélt Vásárhelyi Miklós gyalázásával köszönti.”. Milyen érvrendszerrel operálnak, és ezekre mit lehet válaszolni?

    „Érdemes újra elmesélni, hogy Eörsi István, Devecseri Gábor, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Nagy László és még sok mindenki életműve mennyire nem ítélhető meg a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején született versek alapján?”

    Előzmény:

    • Napi Magyarország, 1999.06.16. Molnár Balázs: Egy legenda vége – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1999.07.03. Bayer Zsolt: Elvégeztem az alapfokú tanfolyamot
    • Magyar Nemzet, 1999.07.22. Juhász V. Zoltán: Szellem és erkölcs

  • 1999.06.21. Napi Magyarország, Ludwig Emil: Nemi élet és irodalom

    Az Élet és Irodalom lehozta a Postabank VIP-ügyfeleinek nevét. Eörsi István és Petri György verse Kövér Lászlóról.

    „A saját bevallása szerint a kormány által folyamatosan stimulált Eörsi István hirtelen versírásra gerjedt. A szemmel láthatóan erős felindulásból elkövetett poéma a nyolcadik oldalon olvasható, a Viagráét lepipáló hatást ezúttal is »egy vezető politikusnak« sikerült elérnie nála, akinek – a dalnok szavaival: »Pofacsontja átböki bőrét, aknák robbannak keskeny homloka mögött. Ha mosolyra húzza a száját, nyikorgást hallunk. Ez az ember őrült, a tüneteket láthatja bárki, a kór elemző leírását elvégzi majd egy szakorvos.«”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1999.06.18. (24.szám) E.I.: Egy vezető politikusról (vers)
    • Élet és Irodalom, 1999.06.18. (24.szám) Petri György: Uj, tavaszi áfás-számla. Fahéjas nász az Avar szállóban. Egy hungaro-magyar politikusra. – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1999.06.18. (24.szám) Ószabó Attila – Vajda Éva: Bánk bán IV. – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza
    • Magyar Nemzet, 1999.07.22. Juhász V. Zoltán: Szellem és erkölcs
    • Napi Magyarország, 1999.09.20. Löffler Tibor: Shlomo Maron eleven igazsága
    • Magyar Narancs, 2001.05.31. Eörsi István: Hogyan is állunk azzal a beszarással?
    • Havi Magyar Fórum, 2002.02.01. (2.szám) Szabó Kálmán: A balliberalizmus nyelve és erkölcse

    1999.06.21. Napi Magyarország, Ludwig Emil: Nemi élet és irodalom

  • 1999.06.23. Népszabadság, E.I.: Egy levél, kommentárral

    Eörsi levelet írt D. Horváth Gábornak, a Napi Magyarország főszerkesztőjének amiatt, ahogyan Ugró Miklós reflektált A miniszterelnök boldoggá tesz című cikkére. Gondolatmenetét Ugró durván meghamisította. Levele „természetesen” másnap nem jelent meg a lapban.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.03.27. E.I.: A sajtószabadság napján
    • Népszabadság, 1999.06.07. E.I.: A miniszterelnök boldoggá tesz
    • Napi Magyarország, 1999.06.09. Ugró Miklós: Örömszerzés

    Reagálás:

    • Napi Magyarország, 1999.06.25. Ugró Miklós: Egy boldog ember
    • Népszabadság, 1999.06.25. D. Horváth Gábor: Levélsors

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1998.04.02. (13.szám) Kecskés János: „Ha Molnárékat véletlenül elüti egy villamos”
    • Magyar Hírlap, 1998.05.07. Elek István: A Fidesz-Magyar Polgári Párt és „barátai”
    • Magyar Hírlap, 1998.11.06. MH: Bunkóságkonferencia
    • Magyar Demokrata, 1999.01.21. (3.szám) Lovas István: A liberális Baszagö
    • Élet és Irodalom, 2002.07.19. (29.szám) Lantai András: Ki a grállovag?
    • Élet és Irodalom, 2002.07.26. (30.szám) Szekeres Imre: A látszat csal
    • Heti Világgazdaság (online kiadás), 2021.06.16. Révész Sándor: A nemet mondás élvezete és magánya 

  • 1999.06.24.Magyar Narancs, Szőnyei Tamás: Digitális Irodalmi Akadémia: Láthatatlan halhatatlanok

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIA mondatot.

  • 1999.06.24.zeit.de, István Eörsi: Mein Jahrhundertbuch (26)

    (István Eörsi: "Howl" und "Kaddish" von Allen Ginsberg)

  • 1999.06.25. Napi Magyarország, Ugró Miklós: Egy boldog ember
    Válasz Eörsi Istvánnak

    Eörsi Ugró Örömszerzés című cikkére reagált a Népszabadságban, erre reflektál most Ugró.

    „Az elemi logika és következtetés szabályait nem rúgtam fel, hiszen Eörsi örömérzetének feltételei akkor teljesülnek, ha a miniszterelnök szerinte nem mond igazat, fenyegetőzik, és Eörsi ezt várja tőle. […] A hamisítás tényét inkább abban látom, hogy Eörsi a miniszterelnök megnyilvánulásait hazugságnak és/illetve fenyegetőzésnek minősíti. […] Vitán felül áll, hogy az a visszafogott, átszellemült, fennkölt stílus, amely Eörsi műveit jellemzi, lapunkban még véletlenül sem tartozik a követésre méltó példák közé.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.06.07. E.I.: A miniszterelnök boldoggá tesz
    • Napi Magyarország, 1999.06.09. Ugró Miklós: Örömszerzés
    • Népszabadság, 1999.06.23. E.I.: Egy levél kommentárral

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelent cikkek felsorolásánál.

  • 1999.06.25. Népszabadság, D. Horváth Gábor: Levélsors

    Reflexió Eörsi Egy levél, kommentárral című cikkére.

    „…sem a lap, sem az újságíró, sem én nem kaptam egy árva sort sem az írótól.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.03.27. E.I.: A sajtószabadság napján
    • Népszabadság, 1999.06.07. E.I.: A miniszterelnök boldoggá tesz
    • Napi Magyarország, 1999.06.09. Ugró Miklós: Örömszerzés
    • Népszabadság, 1999.06.23. E.I.: Egy levél, kommentárral

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1998.04.02. (13.szám) Kecskés János: „Ha Molnárékat véletlenül elüti egy villamos”
    • Magyar Hírlap, 1998.05.07. Elek István: A Fidesz-Magyar Polgári Párt és „barátai”
    • Élet és Irodalom, 2002.07.19. (29.szám) Lantai András: Ki a grállovag?
    • Élet és Irodalom, 2002.07.26. (30.szám) Szekeres Imre: A látszat csal
    • Heti Világgazdaság (online kiadás), 2021.06.16. Révész Sándor: A nemet mondás élvezete és magánya
    • További kapcsolódó cikkeket találhat a Népszabadság, 1999.06.23. E.I.: Egy levél, kommentárral című cikk felsorolásánál.

  • 1999.06.30. Napi Magyarország, Galsai Dániel: Tisztuló levegő

    A Legfelsőbb Bíróság Felülvizsgálati Tanácsa megsemmisítette a legfőbb bírói testület azon végzéseit, melyek szerint az ’56-os sortüzekre parancsot adó személyek bűnei elévültek. A szerző régebbi vitái liberális ismerőseivel Hitlerről, Nürnbergről, Simon Wiesenthalról, Szabó Albert csapatáról – mindenben egyetértettek. Aztán ’56-ról beszélgettek, de ismerősei csak leintették, hogy hagyja azokat a szenilis vénembereket. A „kisnyilas perek” kontra Horn Gyula.

    „Egyébiránt tántoríthatatlan idealistaként ebben az ihletett pillanatban álmodozom. Például arról, hogy Eörsi István közíró (aki a jelen kormányt oly sokszor lediktátorozta, a miniszterelnököt kimondva-kimondatlanul lefasisztázta–MIÉP-esezte), legalább egy nyúlfarknyi jegyzetben megdicséri a döntést, ünnepel, szép volt Legfelsőbb Bíróság, csak így tovább, fiúk!”

  • 1999.06.szám Beszélő (Folyóirat – június), Beck Tibor – Germuska Pál: Kronológia – 1986
    Beszélő évek – 1986

    Részlet. „1986. dec. 5–6. 1956-os konferencia Eörsi István lakásán mintegy 60 meghívott jelenlétében.” A 4 főreferendum előadói és előadásuk címe.

  • 1999.06.szám Kortárs, Fodor András: Az utolsó hónap
    Napló, 1997. május 27. – június 26.

    Napló Fodor András hagyatékából. Eörsi István említése.

  • 1999.06.szám Mozgó Világ, Sükösd Mihály: Bibót újraolvasva

    Tanulmány a húsz éve elhunyt Bibó Istvánról. Eörsi István említése.

  • 1999.06.szám Színház, Radics Viktória: A létige: biznisz
    FRANK WEDEKIND: KEITH MÁRKI

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Frank Wedekind: Keith márki című előadásról. A dramaturg: Eörsi István és Merényi Anna, a rendező: Keszég László. Fotó: jelenet a darabból

    „Nem véletlen, hogy a dramaturg ezúttal Eörsi István volt, aki mindenféle őrületek közepette mindig is köti az ebet a karóhoz, és józan ésszel gondolkodik.”

  • 1999.07–08. szám Pagoda, Heller Mária: Lovas István Türelem és szeretet című jegyzetének elemzése
    POROND

    A melegek házasságának esetleges törvényesítése kapcsán feltett kérdések után a tolerancia szót definiálja. Szövege ködösítés, fő céltáblája a liberálisok, Lovas szerint ők nem toleránsak, csak úgy tesznek, mintha azok volnának. Nem azért jelennek meg a melegek rendezvényein, mert tolerálják őket, hanem azért, mert szeretik őket. Szerinte a konzervatívok a toleránsak, mert eltűrik a melegeket, hiszen „nem csapják agyon őket”. A társadalmi rombolás és pusztítás szándékával vádolja a liberálisokat, az SZDSZ-t az AVO-val rokonítja, és nemzetietlen érzésekkel is megvádolja őket.

    „A jó és a rossz csoportok képviselőit meg is nevezi a szerző: Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István, »az SZDSZ egyik vezető embere« […] »a kimúlt demokratikus charta liberális felvonulói« által bántalmazott »szólásszabadságával élő Toldi Miklós« a másik.”

    Elhangzott az Önazonos című műsor augusztus 9-ei adásában.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pagoda, 1999.07–08. szám Lovas István: Türelem vagy szeretet. Agyoncsapni? POROND (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1999.07–08. szám Pagoda, Lovas István: Türelem vagy szeretet
    Agyoncsapni?
    POROND

    Lovas István jegyzete a Vasárnapi újság július 18-ai számában. A melegek házasságának esetleges törvényesítéséről, a toleranciáról, a liberálisokról, akik csak úgy tesznek, mintha toleránsak lennének. Andrassew Iván idézése. A Hócipőről és az Indexről.

    „egy bizonyos parlamenti párt prominens képviselői nem azért bukkannak fel a melegek rendezvényein és mondanak ott beszédet, mert tolerálják a melegeket, hanem mert szeretik őket. […] A melegeket éppen a konzervatívok tolerálják, mert nem csapják agyon őket. […] Eörsi István, az SZDSZ egyik vezető embere nyilatkozta a ZDF német televíziónak a jobboldalról: »A kommunisták legnagyobb bűne... hogy ha nem is testileg, de szellemileg nem tudták kipusztítani ezt a söpredéket.« Tamás Gáspár Miklós még azokat az újságosbódékat is fel akarta borogatni, ahol a Demokratát árusítják.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Pagoda, 1999.07–08. szám Heller Mária: Lovas István Türelem és szeretet című jegyzetének elemzése. POROND

  • 1999.07–08.szám Beszélő (Folyóirat – július – augusztus), Balassa Péter: 1987
    Beszélő évek – 1987

    Az 1987. januárjában történt eseményekről röviden.

    „A Beszélő az 1956-os forradalom leverését követő restauráció és a politikai válság összefüggéseit elemzi. Kis János tanulmánya után közlik a Nagy-budapesti KMT három ülésének jegyzőkönyvét, a Petőfi-Parasztpárt memorandumát 1956 decemberében, Eörsi István visszaemlékezéseit.”

  • 1999.07–08.szám Irodalmi Szemle, L. Erdélyi Margit: Kánon és műfordítás

    Részlet az értekezésből. Eörsi Időm Gombroviczcsal című kötetéből idéz.

    „A kelet-európai korabeli értelmiség sajátos helyzetét Eörsi István elég szkeptikusan jellemzi: »Akár menekülünk attól, amik vagyunk, akár még jobban beleragadunk, mindenképpen belerokkanunk.« (1997) Ugyanő fejti ki, hogy csak a kis népekre jellemző az eltúlzott nemzeti szellem, s az ő irodalmuk szorul rá az öntömjénezésre. Azt mondja: »Képzeljük el Goethet vagy Shelleyt, amint kérkedik németségével, angolságával«. (ibid)”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.07.01. (26.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Eurokonform-e Kövér László?
    Zsidókérdés Magyaroszágon

    Egy hírről, miszerint Kövér László kijelentette, hogy az SZDSZ szélsőséges párt, és a zsidókérdéssel is érdemes lenne foglalkozni. Milyen visszhangja volt a liberális lapokban ennek az ellenőrizetlen hírnek? Kell-e tárgyalni a „zsidó-kérdést”, és vajon ez jobboldali jelenség-e? Példák, idézetek a baloldal szövegeiből. Eörsi István Tom Kennedyt bíráló cikkéről, melyben őspatkánynak nevezte. (Eörsi említett cikkében József Attila Ős patkány terjeszt kórt... című versének néhány sorát idézte egy ZDF-interjúban). A MAZSIHISZ aggodalma Csermely Péter kinevezése miatt.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    További kapcsolódó tartalmakat olvashat a Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága című cikknél felsoroltaknál, és/vagy, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót

  • 1999.07.01. (7.szám) Havi Magyar Fórum, Legéndy Péter: Kultúrharcra fel!

    A szerző egy levelet idéz, melyben a Kultúrharc Magyarországon, avagy Veszélyben van a Szabadság? című (3Sat, 1999. május 31.) német nyelvű adásáról van szó. A műsorban megszólalt többek közt Eörsi István. A hazai kultúr- és médiaügyekről.

  • 1999.07.01.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista (Erények és arányok)

    (Publicisztika.)
    Reagálás:
    Népszabadság, 1999.07.07. Várhegyi Éva: VIP áttételi ráta

  • 1999.07.03. Magyar Nemzet, Bayer Zsolt: Elvégeztem az alapfokú tanfolyamot

    Az áldozatok és az utókor morális megfontolása. Vásárhelyi Miklós felett nincs joga senkinek pálcát törni, hogy nem vállalta a mártírsorsot. Vásárhelyi Nagy Imre-perben elmondott beszédéről, Pető Iván véleményéről, miért éppen ő védi meg Vásárhelyit; apja ÁVH-s tiszti múltjáról. Kettős mércével kell-e mérni az emberi gyarlóságot? Pócspetri példája.

    „Ez az, amire nincs magyarázat. Pető ugyan megpróbálja ennyivel elintézni: »érdemes újra elmesélni, hogy Eörsi István, Devecseri Gábor, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Nagy László és még sok mindenki életműve mennyire nem ítélhető meg a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején született versek alapján?«, de ez kevés, ez a lényeget kerüli meg. Vásárhelyi nem a vezért dicsőítő sorokat ír, Vásárhelyi vért akar. Vásárhelyi tudja, hogy ölni fog a hatalom, és beáll a gyilkosok sorába.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1999.06.21. Pető Iván: Alapfokú tanfolyam

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1999.07.22. Juhász V. Zoltán: Szellem és erkölcs

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1999.06.16. Molnár Balázs: Egy legenda vége – Nincs a rendszerünkben
    • A témához további kapcsolódó tartalmakat találhat a fent jelzett cikkek felsorolásainál. 

  • 1999.07.05.Der Tagesspiegel, Gerwin Klinger: Und jetzt die Konferenz zum Krieg

  • 1999.07.06. Népszabadság, Szigethy András: Kádár János: egy korszak névadója

    Ki volt Kádár János, milyen volt, az 1956-os forradalom elárulója, a magyar politikai, gazdasági fejlődés zsákutcába vivője? Dogmatikus hite a szocializmusban. Rajk László – Nagy Imre – látogatása a pápánál.

    „A legfontosabb kérdést mindmáig Eörsi István tette fel a Kádár Jánosról elnevezett korszakról. A fontos kérdésre a pontos válasz mindmáig késik. Tehát a kérdés: »Hogyan történt, hogy az értelmiség hangadói, majd túlnyomó többsége előbb kisebb rossznak, majd nem is olyan rossznak, egészen elfogadhatónak, végül aránylag nagyszerűnek ítélte meg ezt az egyedül lehetséges iszonyatot?«”

    Előzmény:

    • Kritika, 1990.10.szám E.I.: Az elfojtás elfojtása
    • Népszava, 1990.11.12. Gantner Ilona: Séta a léc alatt
    • Népszabadság, 1990.11.24. Szigethy András: Az „egyedül lehetséges iszonyat”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 2006.12.23. Szigethy András: Az egyedül lehetséges iszonyat

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1999.07.07. Népszabadság, Várhegyi Éva: VIP áttételi ráta

    A postabankos VIP-listáról, közéletünkről, a korrupcióról, Princz Gáborról.

    „A postabankos VIP-lista kapcsán Urbán László többször érvelt úgy: fontosabb lenne a 150 milliárd forintnyi veszteséggel foglalkozni, mint a csupán egyszázaléknyi személyi kedvezményekkel. Szerintem Eörsi Istvánnak van igaza, aki kimondta: »A mennyiségi érvelés, a »mindössze egy százalék« azt sugallja a tisztességtelenségről, hogy szóra sem érdemes. Társadalmi értelemben ez az egy százalék fontosabb a többi kilencvenkilencnél.« (Mancs, 1999. július 1.)”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1999.07.01. (26.szám) E.I.: OptiPista. Erények és arányok

  • 1999.07.09. (27.szám) Élet és Irodalom, Horn Emil: A Holocaust, „árnyaltan”

    Glossza. Visy Zsolt kulturális államtitkár-helyettes véleménye egy Budapesten létesülő állandó Holokauszt-kiállítás, -emlékhely tervéről. „…olyan emlékhelyben gondolkodunk, amely a második világháborútól kezdve, a Rákosi-érával folytatva legalább az 1956-ig terjedő időszak üldözötteinek állít emléket, természetesen kiemelt hangsúllyal a zsidó népirtásnak.” Utalás Eörsi holokauszttal kapcsolatos írására.

    Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1999. II. szakasz 9. forduló.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1999.06.11. (23.szám) E.I.: Vicces megnyilatkozások


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1999.08.13. (32.szám) Szalai Pál: Árnyaltabban

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.