EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.10.22.Népszabadság, Nagy N. Péter: A csőcselék Angyal-kövei (Angyal Istvánról)

  • 2001.10.23. Fáklya – Bihari Napló (Nagyváradi Lap), Szilágyi Aladár: Azok a pesti srácok...
    MAGYAR OKTÓBER

    Összeállítás az 1956-os forradalomról. Eörsi István említése.

  • 2001.10.24. Magyar Hírlap Online, Kuklai Kata: Mese a szubjektív autóbuszos városnézésről

    Irodalmi városnéző buszos túra Eörsi Istvánnal. A meghirdetett eseményre a szerző – bárhogyan is igyekezett – nem tudott jegyet szerezni. Ennek a kálváriáját írja le. 

  • 2001.10.25.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista - Interpelláció (Publicisztika; Kérdések a Miniszterelnök úrhoz Hóman Bálint újratemetésének tárgykörében.

    Reagálás:
    Népszabadság, 2005.10.29. Révész Sándor: A múlt köde - 2001. október.)

  • 2001.10.26. Hetek, Papp Kornélia: Meg kellett törni a csendet

    A Beszélő 1981-es indulásáról, a kezdetekről, a demokratikus ellenzékről. A húszéves születésnap tiszteletére megtartott emlékesten az 1982-87 közötti időszakból származó szamizdatírások hangoztak el. Idézetek a felszólalásokból. Fotó: Göncz Árpád és Tamás Gáspár Miklós.

    „A társadalom minden korszakban bizonyos mértékű alternatívát kínál föl – állapította meg Eörsi István –, ezekkel azonban nem feltétlenül kell megelégedni.”

  • 2001.10.27. Magyar Nemzet, Csontos János: Kalocsai hímzés
    Polgári kaszinó

    Október 23-át sokan a 301-es parcellához való zarándoklattal ünnepelték, így a szerző is családjával látogatott el oda.

    „Tizenheten voltunk, mint a hattyúk – de még nálunk is többen annak a különbusznak az utasai, akik Eörsi István idegenvezetésével (»Budapest börtönváros«) érkeztek a helyszínre. Eörsi jó kalauznak bizonyult – látszott, hogy ebben az ügyben kompetens ember.”

  • 2001.10.30. Magyar Hírlap, E.I.: Címzett kerestetik

    Kinek szólhattak Orbán Viktor Duna Televízióban elmondott mondatai a státustörvényről? Revizionista programként értelmezhető Orbánnak az a mondata, hogy „Romániának az a problémája, hogy kétmillióval több, Magyarországnak pedig az, hogy kétmillióval kevesebb magyar él a területén”. Csurka és a MIÉP szalonképtelensége ellenére Orbán szövetséget kötne velük, ha csak így tarthatná meg a hatalmát. „De azért jobban szeretné a miépes jobboldaliakat és a mélyen tisztelt söpredéket is átcsábítani magához Csurka széles háta mögül. Ennek a nemes célnak az érdekében vállalja miniszterelnökünk még azt is, hogy új kisantantot kovácsoljon Magyarország köré.”

  • 2001.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), E.I.: Gondok a hetvenedikben

    Vers.

  • 2001.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), E.I.: Költői kérdés
    Költői válasz

    Ki a magyar? Miért halvány ma a szabadság orcája? Ady Endre: „Én nem vagyok magyar?”. „Hová asszimilálódjon egy asszimilálódott zsidó?” A stadionok Hitlert éltető fiataljai, miközben az Dávid Ibolya nem ért a futballhoz. Idézet Petőfi Sándor A szabadsághoz című versből és későbbi naplójegyzeteiből. „Aki forradalmi korban túl korán észleli, hogy halványul a szabadság orcája, az e folyamat végét ritkán éli túl.”

  • 2001.10.szám Híd, KRÓNIKA
    MEGJELENT

    Öt nyelven, öt országban jelenik meg az új közép-európai folyóirat, a Kafka. A Goethe Institut Inter Nationes e. V. adja ki. Az első tematikus szám címe Úton Európa felé, s a (közép-)európai ember kérdéskörével foglalkozik, melyről Konrád György, Eörsi István, Slavenka Drakulić, Matthias Rüb, Katharina Raabe, Mircea Dinescu, Bora Ćosić, Tomaš Kafka, Lothar Müller írását olvashatjuk.

  • 2001.10.szám Kortárs, Kolozsvári Papp László: Sírószövetség

    Publicisztika az ősszel tartandó írószövetségi közgyűlésről, az írószövetség eljelentéktelenedéséről, a magyar írókról.

    „…magánérdeklődésemre csak Eörsi István tarthat számot. Kíváncsi lennék közelebbről arra a lélekre, mely a Sztálin-versektől az Allgemeinéig nyúlik, és nem szakad. Mármint pszichológiai szempontból, ámbár végszükségben elbeszélgetnék a pattanásig feszült lélektulajdonossal is. Széltében beszélik, hogy megnyugtató a lényem...”

  • 2001.10.szám Mozgó Világ, ifj. Korsós Antal: A demokratikus ellenzék ügyvédje – Dornbach Alajos
    JOGÁSZPORTRÉK IV.

    Rövid életrajz, majd beszélgetés Dornbach Alajossal („Lojzival”), a demokratikus ellenzék ügyvédjével. Találkozása Soros Györggyel; a Magyar Soros Alapítvány létrehozásának körülményei. Az alapítvány magyarországi tevékenységével kapcsolatban jobboldali közírók vádjairól, a globalizációról, a Máltai Szeretetszolgálatról, a támogatottak köréről („legnagyobb összeget a Fidesz kapta”), Vásárhelyi Miklósról, a hatalomátmentési kísérletekről, Sorosról mint emberről. Azokról a perekről, melyekben az alapítvány nevében részt vett. A TDDSZ-ről, a TIB-ről, a Nagy Imre-temetésről, a Független Jogászfórumról, a kerekasztal-tárgyalásokról, az SZDSZ-ről, országgyűlési képviselőségéről, házvezetési tevékenységéről

    „Kezdettől fogva szoros kapcsolatot tart az 56-osok úgynevezett értelmiségi körével – Donáth Ferenccel, Andorka Rudolffal, Eörsi Istvánnal, Gáli Józseffel, Szabó Miklóssal, Pomogáts Bélával, Lukácsy Sándorral és másokkal. […] A hetvenes-nyolcvanas években Eörsi István egyik barátját Csurka Istvánnak hívták. Én is Eörsi István lakásán egy nagyszabású házibulin ismerkedtem meg Csurka Istvánnal.”

  • 2001.11.01. (44.szám) 168 óra, Juszt László: A bölcselő batyuja
    Heller Ágnes a civil kurázsiról

    Beszélgetés Heller Ágnessel a civil kurázsiról.


    „Egy aacheni Lukács György-konferencián jelen volt Konrád György, Eörsi István és ön is. Némely jobboldaliak azt mondanák: összegyűltek a liberálissá átvedlett volt kommunisták...

    - Konrád sosem volt kommunista. Engem 1958-ban kizártak abból a pártból. Eörsi ötvenhatos volt, utána börtönbe zárták. Ma valóban mindhárman baloldali liberálisok vagyunk, bár sok részkérdésben eltér a véleményünk. És ez így természetes...”

    Fotó

  • 2001.11.03. Magyar Hírlap, BH: Az utolsó irodalmi utazások

    Irodalmi városnéző buszok a budapesti őszi fesztiválon. Az időutazáson Eörsi Istvánnal is részt vehettek a jelentkezők. 

  • 2001.11.09. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Sárga csomagok

    Amerikai élelmiszer segélycsomagok és repeszbombák az afgánoknak, amik hasonló nagyságúak, színűek és alakúak, ezért azt tanácsolják az afgánoknak, hogy ne érintsék meg ezeket a csomagokat. „Bombákat hajigál, majd élelmiszercsomagot is a házaikból kibombázott lakosoknak. Aztán felszólítja őket arra, hogy ne érintsék meg a csomagokat.” „[Paul Virillio francia filozófus] Szerinte Bush »nem éri el az események intellektuális színvonalát. Ő egy egész pici ember«. De hiszen az őt maguk fölé toló nagyok éppen ezért választották, még békeidőben: hogy gátlástalanabbul cincoghassanak.”


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.12.07. (49.szám) Marosi András: Mit rejt a sárga csomag?

  • 2001.11.17. Magyar Nemzet, Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    Jobb sarok

    Idézetek Moldova György: Aki átlépte árnyékát című könyvéből Göncz Árpád, Eörsi István és Kardos György viszonyáról. Kardos özvegye a Reformban közzétette Eörsi három levelét, ezekből idéz részleteket a cikk.

    „Kardos nem szenvedhette a neki hízelgő, de a háta mögött őt úton-útfélen mocskoló, »állandóan agresszivitásban szenvedő« Eörsi Istvánt. Moldova elmondja, mit jósolt egyszer Kardos Eörsivel kapcsolatban, akinek »ellenzéki« magatartására jellemző, hogy 1969-ben már Párizsból írogathatott Kardosnak levelet (háttér, írja Moldova: Kardos rendkívüli nívódíjat adott Eörsinek). Vagyis húsz évvel azelőtt, hogy az egypártrendszer által valóban kemény ellenfeleinek tekintett magyarok egyáltalán nyugati útlevelet kaphattak. [...] Eörsi István az évek során, akárcsak Bismarck ökre, semmit nem változott: agresszív, de pénzért fuvolázik.”

    Forrás:

    • Az idézett rész megtalálható a honlapon Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus

  • 2001.11.22. (47.szám) 168 óra, Megjelent Juszt László válogatott magánbeszélgetéseinek gyűjteménye

    A Beszélgetőpartnerek között Eörsi István.

    A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2001.11.22. (47.szám) Magyar Demokrata, Seszták Ágnes: Legyen ez az ő örömük
    Lemondott Várhegyi Attila

    Beszélgetés Várhegyi Attila volt kulturális államtitkárral. Büntetőperéről – vesztegetés gyanúja alól bűncselekmény hiányában felmentették. Lemondása okáról.

    „Elég abból, hogy nemtelen emberek belémtöröljék a lábukat, hogy a parlamentben bárki is sikkasztónak merjen nevezni, hogy Eörsi István le merje írni rólam, hogy a puszta létem is zavarja, hogy összevissza hazudozzanak a személyemről, minden következmény nélkül olyanok, akik amúgy igen kényesek a demokráciára.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.12.08. (49.szám) E.I.: Előre, visszafelé!

  • 2001.11.22. (47.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Kardos György

    Az MSZP könyvbemutatója Moldova György: Aki átlépte az árnyékát című könyvéről. Kardosról szól a könyv. Szalay emlékei Kardosról, ávéhás múltjáról, bűnbánó gesztusairól, könyvkiadó politikájáról.

    „Érdekes, hogy 1989 után kizárólag Eörsiék, vagyis az álliberálisok gyalázták a sajtóban, a nemzeti oldal nem.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: KARDOS GYÖRGY.

  • 2001.11.23. Magyar Hírlap, AK: Az álnév mítosza – keressük Jake Smilest 2.

    Első díjat nyert Jake Smiles regénye, az „1 link” a Magvető kiadó és az Origo portál online regénypályázatán, ám senki sem tudja, ki az igazi szerző. Szemezgetés az irodalmi álnevekből (Villon, Mark Twain, Stendhal, George Sand, George Eliot, Clara Gazul, Kazinczy, Petőfi Sándor, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits, Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter, Bauer Tamás, Bokros Lajos) és a pszeudonímákból (Kovács András Ferenc = KAF). Eörsi István Godán Jenő néven publikált.

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Világgazdaság, 1993.09.18. (38.szám) Néhány szamizdatos szerző és álneve

  • 2001.11.26. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Kalász Márton lehet az írószövetség elnöke

    Az írószövetség közgyűlésén szavaztak az új választmányra, de elnököt még nem választottak. Pomogáts Béla leköszönő elnök értékelése. Pálinkás József oktatási miniszter beszéde. Javaslatok a szervezet megújítására.

    „Az utóbbi évtizedben – a beszámoló szerint – csupán Csurka István, Eörsi István, Moldova György és Spiró György hagyták el a szövetséget, míg az elmúlt ciklus alatt hatvan író távozott az élők sorából.”

  • 2001.11.29.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista. Medgyessy és humánus kommentátora

    (Publicisztika; Medgyessy Péter üzleti ügyei és a Fidesz közeli gazdasági bűnözők.)

  • 2001.11.30. (34.szám) Heti Válasz, Tornai Szabolcs: „Ég az ecsedi láp”
    A MAGYAR ÍRÓSZÖVETSÉG A NYOLCVANAS ÉVEKBEN
    Múltidéző

    Az 1981. december 12–13-i Magyar Írók Szövetségének közgyűlésén először történt meg, hogy nem a pártvezetés jelölte a választmányi tagokat, hanem az írók választhatták meg titkos szavazással. A választmány témái és a botrányos felszólalások. Eörsi István „ironikus módon azt javasolta, hogy ne tagadják le a listarendszer létezését, hanem nyíltan vezessenek be cenzúratörvényt, mert az célravezetőbb és tisztességesebb eljárás lenne. Leszögezte azt is, hogy egyes írók nem azért publikálnak Nyugaton, mert külföldön szeretnek megjelenni, hanem azért, mert itthon bizony nem tehetik.” Az elnökség tagjainak reagálása – a lengyel események hatása, Aczél és Pozsgay küzdelme. Kétféle ellenzék a közgyűlésen: a nemzeti oldal és a demokratikus oldal. A második, az 1986. november 29-30-i közgyűlés a sajtó és a nyilvánosság kizárásával. Csurka István beszéde: „ég az ecsedi láp”, és a többi felszólaló. Albert Gábor hazugságokat leleplező beszéde. Az írószövetség felfüggesztésének reális veszélye. A 27 kilépett író. (Szabadi Vera megjegyzése: Albert Gábor kötetében 26 kilépett írót említ.)

    Fotó: 1/ Pozsgay Imre beszél az írószövetség 1981-es közgyűlésén. Az elnöki asztalnál Óvári Miklós, Garai Gábor, Tóth Dezső, Cseres Tibor, Dobozy Imre, Aczél György és Illés Endre ül.

    2/ Az 1986-os írószövetségi közgyűlés a Pesti Vigadóban.

    • Albert Gábor: Az oldalamon is kifakadna. Esszék és eszmék című kötetéből A Magyar Írók 1986-os közgyűlése és A Szellem napvilága című fejezetekből részleteket olvashat az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2001.11.30. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A forradalom elföldelése

    Publicisztika. A múlttal való elvtelen kiegyezés már az Antall-kormánnyal elkezdődött.

    „A rendszerváltozásnak a forradalom kínált jogi és – ha szabad így mondanom – lelki-szellemi értelemben kontinuitást. Ezt először és legzavartalanabbul 1989. június 16-án, Nagy Imre és vádlott-társainak ünnepélyes újratemetésén élvezhettük, noha ennek a szép ünnepnek is volt már némi kozmás mellékíze: Kádár pártja is csatlakozott a gyászoló szervezetekhez.”


    Reagálás:

    • Népszava, 2021.06.19. Tódor János: Micsoda idők voltak azok!

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.