EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.04.09. (14.szám) Élet és Irodalom, Pályi András: EX LIBRIS
    Eörsi István: Utasok a senkiföldjén

    Könyvkritika. Eörsi szerint a kérdés nyitja a szenvedés értelmetlensége. „Könyve második felében Eörsi egy ragyogó Heine-portrét tár elénk Az ironikus Jób címmel...”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.10.07. MH: Utasok a senki földjén
    • Magyar Hírlap, 1998.12.07. MH: Utasok a senkiföldjén
    • Élet és Irodalom, 1999.04.02. (13.szám) Rádai Eszter: Mi a kisebb rossz?
    • Fáklya – Bihari Napló, 1999.06.19–20. Szilágyi Aladár: Mindig foglalkoztatott a törvény és az erkölcs konfliktusa
    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Az ironikus Jób mondatot.

  • 1999.04.09. Népszabadság, Cseri Péter: Magyarország határok nélkül
    Elkészült a frankfurti könyvvásár kulturális programja

    Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár. A frankfurti könyvvásárra meghívást kapott (kötettel jelentkező) szerzők között van Eörsi István is. 

  • 1999.04.10. (83.szám) Somogyi Hírlap, Lőrincz Sándor: A jó vers eljut a címzetthez

    Írók, költők vallanak az irodalom- és az irodalmár sorsról, s arról: válságban van-e a líra. Akik válaszolnak: Takáts Gyula, Simon Ottó, Lotz Béla és Eörsi István.

    Eörsi: „1956 után megzavarodott az egyén és a közösség viszonyáról való gondolkodás. Felülkerekedett az az előítélet, hogy a személyi sors különválasztható a közösségi sorstól. Ezért a költők – akiket 1956 előtt kényszerrel akartak a politika szolgálatába fogni – azt hitték, úgy szabadulhatnak fel, ha személyes világukat a maga zártságában fejezhetik ki. Szerintem a költészet új fellendülése attól remélhető, hogy a szubjektív szféra – mint a nagy költészet korszakában annyiszor –, spontánul világnyivá tágul.

  • 1999.04.10. Népszabadság, E.I.: Új világrend küszöbén

    A jugoszláviai háború utáni új világrend lehetséges képéről.

    „...az 1945 után kialakult világrendről máris elmondhatjuk, hogy szétbombázták, végérvényesen.”

    Reagálás:

    • Kapu, 1999.04.szám (április) Rózsa-Flores Eduardo: A kapu őrei
    • Népszabadság, 1999.04.15. Valki László: A bizonytalanná váló új világrend
    • Magyar Demokrata, 1999.04.15. (15.szám) Székely Kecskés János: A negyedik láb
    • Élet és Irodalom, 1999.04.23. (16.szám) Fokasz Nikosz: Békeharc

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1999.04.22. (16.szám). enhaj: Az elit cinizmusa (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Narancs, 1999.05.06. (18.szám) E.I.: Ülök a pódiumon
    • Magyar Szó, 2001.06.16. Csorba Béla: Nagyok, kicsik, még kisebbek
    • magyarszo.com, 2011.09.20. Pressburger Csaba: A balkáni államok trükköznek

  • 1999.04.12. Magyar Hírlap, Zwack az élen

    SZDSZ-küldöttgyűlés. Az új OT-tagok között Eörsi István.

  • 1999.04.13. Napi Magyarország, Ludwig Emil: Hitvalló, vadonatúj SZDSZ

    Az SZDSZ küldöttgyűlése, Szabadelvű hitvallás című programnyilatkozata. Támogatottságuk apadása sem késztette őket önvizsgálatra. Az újraválasztott országos tanács személyi összetétele (Eörsi Istvánt is újraválasztották).

  • 1999.04.15. (15.szám) Magyar Demokrata, Székely Kecskés János: A negyedik láb
    Széder után negyednapon

    Televíziókritika, amiért a közszolgálati televíziók állandóan megszegik a műsorrendet. Reagálás Váncsa István Élet és Irodalomban megjelent tévékritikájára. Havas Henrik riportjáról. „A probléma [...] meglepő módon a szombati Népszabadságban megjelent Eörsi István-cikkben köszönt vissza. Bár igen érdekes, szinte csurkai típusú összeesküvés-elméletet ismertet benne (multik az új demokráciákkal szemben)”. Bőséges idézet Eörsi cikkéből. Pintér Dezső húsvéti üzenetéről, Az RTL Klub híradójáról.

    „újabban szinte nincs olyan szoclib sajtótermék, amelyik ne ostorozná a királyi televíziót és rádiót, mondván: milyen sokat szerepel bennük a kormányoldal, különösen Orbán Viktor.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapu, 1999.04.szám Rózsa-Flores Eduardo: A kapu őrei (Részlet)
    • Népszabadság, 1999.04.15. Valki László: A bizonytalanná váló új világrend (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1999.04.23. (16.szám) Fokasz Nikosz: Békeharc

  • 1999.04.15. Népszabadság, Valki László: A bizonytalanná váló új világrend

    Reflexió Eörsi jugoszláviai háborúról szóló cikkére.

    „»A multinacionális tőke és a NATO egyaránt megszünteti az országhatárokat. ... Egyetlen hatalmi központ fejti ki erejét két területen« – állapítja meg. Eörsi nem nagyon örül ennek a folyamatnak, mivel jól látja mindazokat a veszélyeket, amelyek ebből származnak. Nekem azonban úgy tűnik, mintha a NATO esetében éppen ellenkező irányban alakulnának a dolgok. Mintha a szövetség ereje mostanában csökkenőben volna.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapu, 1999.04.szám (április) Rózsa-Flores Eduardo: A kapu őrei
    • Magyar Demokrata, 1999.04.15. (15.szám) Székely Kecskés János: A negyedik láb
    • Élet és Irodalom, 1999.04.23. (16.szám) Fokasz Nikosz: Békeharc
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál. 

  • 1999.04.17.Frankfurter Allgemeine Zeitung, E.I.: Für ein Gemetzel genügt ein Messer

  • 1999.04.19. Magyar Nemzet, Osztovits Ágnes: Magyar Lettre Internationale
    FOLYÓIRATSZEMLE

    „Ugyancsak felemás érzéseket keltenek Eörsi István hatvanas években született s most közzétett versei. Leginkább azért, mert meglehetősen gyengécskék.”

    Előzmény:

    • Magyar Lettre Internationale, 1999.32.szám (tavasz) E.I.: Versek a 60-as évekből
    • Magyar Lettre Internationale, 1999.32.szám (tavasz) Révész Sándor: Beszélő évek

  • 1999.04.22. (16.szám) Magyar Demokrata, .enhaj: Az elit cinizmusa
    Slobodan Milosevic: ha a hajam ismerné a szándékaimat, levágatnám

    Reagálás Konrád György és Eörsi István Népszabadságban megjelent jugoszláviai helyzetről szóló elemzésére. A NATO koszovói beavatkozásáról.

    „Eörsi helyesen látja, hogy a Nyugat eleinte támogatta Milosevicet, és csak akkor vált érzékennyé az albánok emberjogi problémáira, mikor a majd egymillió albán menekült valóságos veszélyként jelent meg az EU látóhatárán. [...] A mostani NATO-beavatkozást Eörsi erkölcsileg elkerülhetetlennek tartja, bár erős kétségei is vannak. [...] Eörsi cikkét – szemben Konrádéval – intellektuálisan becsületes írásnak találom, melyet érdemes elolvasni.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Narancs, 1999.05.06. (18.szám) E.I.: Ülök a pódiumon
    • Magyar Szó, 2001.06.16. Csorba Béla: Nagyok, kicsik, még kisebbek
    • magyarszo.com, 2011.09.20. Pressburger Csaba: A balkáni államok trükköznek
    • A cikkhez kapcsolódó további tartalmakat olvashat a Magyar Demokrata, 1999.04.15. (15.szám) Székely Kecskés János: A negyedik láb című cikk felsorolásánál.

  • 1999.04.23. (16.szám) Élet és Irodalom, Fokasz Nikosz: Békeharc

    A jugoszláviai válság, a NATO-bombázás tálalása a magyar sajtóban. „Eörsi Istvánnal ellentétben kétlem, hogy Jugoszlávia szétesése eleve bele volt kódolva megszületésébe.”


    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.04.10. E.I.: Új világrend küszöbén

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kapu, 1999.04.szám (április) Rózsa-Flores Eduardo: A kapu őrei
    • Népszabadság, 1999.04.15. Valki László: A bizonytalanná váló új világrend
    • Magyar Demokrata, 1999.04.15. (15.szám) Székely Kecskés János: A negyedik láb
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1999.04.23.Der Tagesspiegel, Kurzmeldungen und Kulturnachrichten

  • 1999.04.23.wienerzetung.at, Werner Schandor: Ein literarischer Blick zum Nachbarn. Ungarn wird sich beim Buchmesse-Schwerpunkt 1999 von seiner Schokoladenseite zeigen

  • 1999.04.24. (16.szám) HVG, Babus Endre: Válaszol Pető Iván szabaddemokrata politikus
    „Nem adtuk fel az adócsökkentési politikát”

    Interjú Pető Ivánnal az SZDSZ programjáról, a liberalizmusról, küldöttgyűlésükről. A boldogság és a pártpolitika viszonya. A Szabadelvű hitvallás című dokumentumról. A szólásszabadság körüli vitákról. Eörsi István említése.

    „…más a jelentősége annak, ha Eörsi István mond kritikus beszédet, vagy ha ugyanezt egy hivatásos politikus, mondjuk Bauer Tamás teszi, aki névleg az ügyvivői testületnek is tagja.”

  • 1999.04.29. (17.szám) Magyar Demokrata, Kovács Lajos Péter: Kis lesz a balkirály?
    A kádárista párt romjaira nem lehet szociáldemokrata pártot építeni

    A választások utáni baloldal tragikus helyzetéről. Ki lesz Orbán Viktor kihívója? Esélylatolgatás. Az SZDSZ-ben nyílt belső harcot, biztos bukást jósol. A szocialistáknál Kósáné Kovács Magda szerepét Lendvai Ildikó vette át. Nagy Sándor és Baja Ferenc háttérbe szorulása, Földes György előretörése, Kiss Péter szélsőséges megnyilatkozásai, Kovács László pragmatizmusa. A Thürmer Gyula pártjával való szövetség lehetősége. A szocialisták legnagyobb formátumú politikusa Horn Gyula.

    „Az ellenzék mélyponton van a személyi politizálásban is, ha nem a szociál-liberális koalíció van hatalmon, egyhamar a magyar demokrácia állandó kísérőjelenségévé válik az a közbeszéd, amelyet Eörsi István és társai szeretnének meghonosítani, nevek kifordításával (lásd: simpergerezés), emberek olyan jelzőkkel való felruházásával, amely mindenütt másutt szalonképtelen lenne, itt azonban azt is szó nélkül kell hagyni, ha az ellenoldal ezt is megtapsolja.”

  • 1999.04.30. Fejér Megyei Hírlap, (gábor): Aki nem szakadt el a magyar művészeti élettől
    Perneczky Géza, Kölnben élő művészettörténész

    Beszélgetés Perneczky Gézával, aki Barta Lajos szobrászművész 100. születésnapja alkalmából megírta pályaképét, portréját.

    „Aczél György kipécézte B. Nagy László filmkritikust, Eörsi István írót és engem, Perneczky Géza műkritikust. Minden héten a pártközpontban tartottak a főszerkesztők számára egy fejmosást, eligazítást. Én akkor B. Nagy Lászlóval együtt az Élet és Irodalomnál dolgoztam, Eörsi írásai pedig sok helyütt megjelentek. Az eligazításokon kiderült, hogy »rázós ügy« ezt a három szerzőt közölni. Akkor én már rendszeresen szerepeltem a televízióban is. A negyedik, aki ellen kifogásokat emeltek, Jancsó Miklós filmrendező volt. Jancsó ekkor ment el Olaszországba, én Németországban telepedtem le. Eörsi István viszont »hétpróbás vitéznek« számított, hiszen ült ő már korábban Rákosi börtönében is: ő nem félt semmitől, maradt.”

  • 1999.04.30. Napi Magyarország, Földessy Dénes: Itt van május elseje!
    Másodszor támad fel a Szociáldemokrata Párt

    Beszélgetés a „történelmi” Szociáldemokrata Párt elnökével, Sztankovánszki Tiborral a rendszerváltásról, pártjuk feltámadásáról, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalomról, a média szerepéről a párt félreállításában, az MSZP-ről, Horn Gyuláról.

    „Az MSZP egyik szövetséges politikusa, Eörsi István a választások után a Nap TV-ben kijelentette; az elmúlt négy évben az MSZP mindent ellopott, ami mozdítható volt Magyarországon.”

  • 1999.04.szám (április) Kapu, Rózsa-Flores Eduardo: A kapu őrei

    Részlet. A balkáni háborúról. Konrád Györgynek azt üzeni, hogy ideje lenne nyugállományba vonulnia. „Ugyanígy nem tudok meghatódni Eörsi István »megvilágosodásától« (Népszabadság, 1999. április 10.), és már boldog sem tudok lenni azon, hogy a kiváló liberális gondolkodó, úgy tűnik, végre felébredt, mert azt a mondatot, hogy »Jugoszlávia szétesésének okát én születésében látom. Az első világháború után különféle nyelvű, vallású, gazdasági fejlettségű, kultúrájú, történetű népeket csaptak egy fazékba«, mi már nyolc évvel ezelőtt is leírtuk.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.04.10. Eörsi István: Új világrend küszöbén

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.04.15. Valki László: A bizonytalanná váló új világrend
    • Élet és Irodalom, 1999.04.23. (16.szám) Fokasz Nikosz: Békeharc 
    • Magyar Demokrata, 1999.04.15. (15.szám) Székely Kecskés János: A negyedik láb

  • 1999.04.szám Beszélő (Folyóirat – április), E.I.: Az alternatívák nyomorúsága

    A rendszerváltás óta eltelt 10 évről. A Grósz Károly idejében érezhető várakozásokról, változásokról. A Horn- és Orbán-korszakról. Az SZDSZ hibái a koalícióban, jelenlegi politizálásuk.

    „A szavak és a valóság közti szakadékot tovább mélyítette, hogy nálunk a kapitalizmus egyik különlegesen vacak változata valósult meg. […] A félelem felüti fejét az egyetemeken, a tudományos intézetekben, a szerkesztőségekben, egy kicsit mindenki igazodni óhajt, baloldali lapban szélsőjobboldali cikkek jelennek meg. […] A magát polgárinak becéző kormány alattvalókat tenyészt ki. Grósz Károly összedörzsölheti csontkezét valamelyik munkásmozgalmi panoptikumban.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1974.11.10. E.I.: Jázmin és jázmin
    • Népszabadság, 1999.02.15. E.I.: A riporterek nyomorúsága 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1999.01.21. (3.szám) E.I.: Tölgyessy él! 
    • Magyar Demokrata, 1999.02.04. (5.szám) Lovas István: Eörsi István a neuschwansteini kastély valódi etimológiájával hozakodik elő (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Nemzet, 1999.02.23. Kristóf Attila: Én nem tudom... (Ki ír szatírát)
    • Népszabadság, 1999.02.23. Pécsi János: Levélturmix
    • Magyar Nemzet, 1999.03.20. Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról
    • Élet és Irodalom, 2014.06.13. (24.szám) Kőszeg Ferenc: A túlélő hagyomány

  • 1999.04.szám Beszélő (Folyóirat – április), Rádai Eszter – Hegedűs B. András: „Nekem – hetven"
    Litván Györggyel Rádai Eszter és Hegedűs B. András beszélget

    Részlet a beszélgetésből, mely az 1999. február 18-án, a Merlin Színházban, Litván György 70. születésnapja alkalmából rendezett Élő Beszélő-est szerkesztett változata. 

  • 1999.04.szám Mozgó Világ, Ripp Zoltán: A letámadás mérlege

    Tanulmány a kormánypártok ellenzéket hergelő taktikájáról.

    „A Simperger-ügy (copyright: Eörsi István) kezdetén az azonnali kirúgás és bocsánatkérés helyett maga a miniszterelnök robbant ki ellenbotrányt, az úgynevezett megfigyelési ügyet.”

  • 1999.04.szám Múlt és Jövő, Vári György: Daloskönyv

    Könyvkritika Dalos György: Az Istenkereső című kötetéről. Fotó

    „Dalos Györgyöt nem szereti a kritika. Közkedvelt kifogás vele szemben, hogy túlzottan, direkt módon politikus író, könyveinek inkább politikai, mint esztétikai relevanciája van. (Ennek az értékelésnek a problematikusságát kísérli meg több írásában kimutatni a másik hasonló okok miatt sűrűn elmarasztalt író, Eörsi István.)”

  • 1999.04.szám Színház, E.I.: Ascher Tamás Bécsben
    Gombrowicz- és Ionesco-rendezés

    Witold Gombrowicz Yvonne-ját és Ionesco két egyfelvonásosát (A kopasz énekesnőA lecke) vitte színre Ascher az Akademietheaterben az 1994—95-ös, illetve 1995—96-os szezonban. Fotó: jelenetek az előadásokból

    Ez a cikk a Weltkomödie Österreich című kötet számára íródott, mely március végén jelenik meg, hogy dokumentálja Peymannék Burgtheaterben eltöltött tizenhárom évét.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1977.12.10. (50.szám) E.I.: Hétezerszáznegyvennyolc
    • Bécsi Napló, 1999.01.01. (1.szám) Pénzes Attila: Ml —HOL —MIKOR?
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az YVONNE szót.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.