EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1998.12.16. Magyar Nemzet, Speidl Zoltán: Feléled-e az „osztályharc”?
    Kiútkereső szabad demokraták

    A 10. születésnapját ünneplő SZDSZ-ről. A szerző szerint a párt távlattalan, identitászavarban van, és ki akarja sajátítani a „szabadelvű”, a „magyar” és a „nemzeti” jelzőket. Magyar Bálint az MSZP–Fidesz paktum rémképét vázolta fel, ezzel kirekesztett célcsoportokat vett célba. A kiútkeresők között említi TGM-et és Eörsit, akik „neobolsevik alapvetést tettek az asztalra”.

    „Eörsi szerint ami Magyarországon történik, az Milosevics, Tudjman és Meciar politikai gyakorlatára emlékeztető, mert »centralizáló, etatista törekvéseit a nacionalista jobboldal és a hajdankori pártállami baloldal új, jobboldali identitást kereső rétegeinek egységére alapozza... […] A két dolgozat közös jellemzője, hogy a szerzők változatlanul az ellenfelekkel vannak elfoglalva. Megközelítésük negatív, mintha a puszta tagadás önmagában program lehetne.«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.18. Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika – 1. rész – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.19. Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika – 2. rész – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.27. E.I.: Az osztályelemzés dicsérete

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1998.12.08. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Hol a baloldal)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat a Népszabadság, 1998.11.27. E.I.: Az osztályelemzés dicsérete című cikk felsorolásánál.

  • 1998.12.17. (50.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Vannak családok, ahol az ezüstkanalat örökítik át, vannak, ahol a harapófogót
    harag és részrehajlás

    A magyar és a külföldi média elfogultsága, amely 1990 és 1994 között rosszindulatúan írt a konzervatív pártokról. Ez ma is folytatódik. Legutóbb a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent cikkeken lepődött meg Lovas, bár sejti az okokat. Felkeresték a FAZ tudósítóját, Matthias Rüb urat, kérdéseikre várják a válaszát. A külföldi sajtóvisszhangok főleg az antiszemitizmusról szóltak. A szerző szerint az SZDSZ álhírekkel látta el a külföldi sajtót. Bauer Tamásról, aki a MIÉP-et náci pártnak nevezi. Lovas nem mulasztja el Bauer apjának múltját is előcitálni, a cikk címe is erre utal.

    „De emlékszünk a Szabad Demokraták Szövetsége vezető párttagja, Eörsi István (aki magát »közíróként« jegyzi), FehérKlára (mindketten a sztálinizmus bástyái voltak) és hasonló hátterű társaik külföldi televíziós szereplésére, amelyeknek lényege ugyanaz volt: Magyarországot eredendően antiszemita országnak beállítani.”

  • 1998.12.17.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista (Pozitív diszkrimináció

    Stumpf István szerint a sajtó területén meglévő esélyegyenlőtlenséget pozitív diszkriminációval kell felszámolni a konzervatív és nemzeti sajtó javára.

    "...a kormány szívesen tönkretenné és ellehetetlenítené a szocialista és liberális szellemiségűnek mondott, kritikai beállítottságú lapokat, és azután beültetné az őt támogató szerkesztőségeket a gazdátlanná vált infrastruktúrákba."

    Egyesíteni akarja a Magyar Hírlapot a Napi Magyarországgal. A Napi Magyarország címlapján ez állt: "Eörsi Mátyás. Hazudik és gyáva. Állítom, hogy ilyen képaláírás a Lajtától nyugatra legfeljebb csak kis hecclapokban jelenhet meg. Ennek nincs köze sem nemzeti és keresztény értékrendhez, sem konzervatív szellemiséghez. Ez az eljárás szakmai szempontból gusztustalan, tartalmát tekintve pedig csupán a hiénák és dögkeselyűk etetésére szolgál."


    Előzmény:

    • Napi Magyarország, 1998.12.07. OKA: Eörsi hazugságai. Eörsi, a visszaeső (Nincs a honlapon, Eörsi Mátyásról szól.)


    Reagálás:

    • Népszabadság, 1999.01.06. E.I.: Balfogás

  • 1998.12.17.Magyar Narancs, Kálmán C. György: Magánvalóság (Ha volna)

  • 1998.12.18. (51–52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A bunkóság diadala

    A SIMPERGERSÉG fogalomkör további részletei. Gansperger Gyula és Simicska Lajos esete „tovább súlyosbítja a törvényalkotói szándék bunkóságát”. Simicska beperli Eörsi Mátyást, amiért „a Parlamentben olyan passzusokat idézett egy napilapból, amelyek őt bűnözőnek mutatták.” „SIMPERGER előtt behunyja mindkét szemét a rendőrség. SIMPERGER előtt elnémulnak az ügyészek. Demokratikus intézményektől körülbástyázottan SIMPERGER, akiről időről időre cáfolhatatlannak látszó leleplezések jelennek meg rőfnyi terjedelemben, meg se rezzen, hanem virul, mint tök a napon.” Eörsi szatirikus történetének következményei, amely az ÉS 1998.49. számában jelent meg miniszterelnökünk németországi képtelen mondatairól.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.11.06. MH: Bunkóságkonferencia
    • Élet és Irodalom, 1998.12.04. (49.szám) E.I.: A bunkóság magasiskolái
    • Magyar Hírlap, 1998.12.02. V. B. É.: Kis magyar bunkológia

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1999.01.08. (1.szám) Kollár Imre: Ki a bunkó? – Eörsi István: Simperger és Kollár
    • Magyar Demokrata, 1999.01.21. (3.szám) Lovas István: A liberális Baszagö

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1998.12.21. OKA: Eösszeköt, ami eösszeköt: a krokodilbeőr
    • Napi Magyarország, 1999.01.14. Fehér Ibolya: Leendő szociáldemokratáknak
    • Népszabadság, 1999.06.23. E.I.: Egy levél, kommentárral
    • Napi Magyarország, 2000.04.13. Lovas István: Krokodilbőrből lámpaenyő?
    • További kapcsolódó cikkeket találhat a Népszabadság, 1999.06.23. E.I.: Egy levél, kommentárral című cikk felsorolásánál.

  • 1998.12.18. Népszabadság, Schmidt Mária: Búcsú a racionalizmustól

    Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika című tanulmányáról, és a körülötte kibontakozott vitáról, Orbán Viktorról, az SZDSZ árulásáról, koalíciókötésükről

    „Orbán Viktort hol Mussolinihez, hol Gömbös Gyulához hasonlítják, de nevezték már kis Hitlernek meg nérói mosolyúnak. […] Az elmúlt hetekben maga a Georgetown University filozófusa, a független Tamás Gáspár Miklós értekezett két folytatásban a polgári kormány »új osztálypolitikájáról« (1998. november 18., 19.), majd a szintén független író, közíró Eörsi István gondolta tovább T. G. M. szerinte »pompás értekezését« (1998. november 27.).”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.07.09. Haraszti Miklós: Miért nem kedvelem a koalíciót? – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.18. Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika – 1. rész – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.19. Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika – 2. rész – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.27. E.I.: Az osztályelemzés dicsérete
    • Népszabadság, 1998.12.04. Debreczeni József: Új Kommunista Kiáltvány? – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat az előzményen megjelölt Eörsi-cikk felsorolásánál.

  • 1998.12.21. Napi Magyarország, OKA: Eösszeköt, ami eösszeköt: a krokodilbeőr

    Publicisztika a médiahelyzetről. Állatmese a sunyi krokodilról Eörsiéket a krokodilbőr köti össze Vásárhelyiékkel.

    „Ha az én apukám lett volna Rákosi propagandistája, állandóan kísértene a múlt, de legalábbis furcsának találnám, hogy miért kapott csak négy évet az én apukám egy olyan perben, amelyben vádlott-társait felakasztották. […] Csakhogy a krokodilbőr bírja a kiképzést. Cipőt csinálnak belőle. […] Ha úgy hozza a sors, hogy az ember gyenge költőként, közepes drámaíróként és kiváló műfordítóként, még sem fér a bőrébe, és politikai publikációkra adja a fejét, kvázi valamilyen politikai ihlettől megszállt publicista lesz, akkor adjon arra, hogy nem lép be semmiféle politikai pártba, mert akkor már nem olyan az egész, mint ha legalább látszólag független lenne. Ha az ember, aki gyenge költőként verset ír Sztálin születésnapjára, majd az idő haladtával revideálja ifjúkori elkötelezettségeit, akkor nem mocskolódik, mert az olyan snassz. […] ha van egy csepp esze, nem ír gúnyosan az ÁV Rt. vezetőiről, nem simpergerezik, mert az nem csak snassz, de bunkóság is. […] Talán sejtik, mire futtatom ki ezt az írást. Hát persze, a krokodilbőrre, ami Eörsiéket Vásárhelyiékkel összeköti.”

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Élet és Irodalom, 1998.12.18. (51–52.szám) E.I.: A bunkóság diadala

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1999.01.06. E.I.: Balfogás (és az itt felsorolt cikkek)
    • Napi Magyarország, 2000.03.10. Lovas István: Jordanék hőmérője
    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) Vásárhelyi Mária: Kinek a szégyene

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 2000.04.13. Lovas István: Krokodilbőrből lámpaenyő?
    • Népszabadság, 2000.12.05. Uj Péter: Hosszú lejárat
    • Népszabadság, 2000.12.22. Vásárhelyi Mária: A lista maga az üzenet

  • 1998.12.24. Magyar Hírlap, E.I.: Jön egy új év

    A publicisztika arra a kérdésre válaszol, hogy mit hoz az ezredforduló.

    „Az írói fantázia nem tarthat lépést a mind banálisabban ható, iszonyatos híranyaggal. A művészek ezért arra kényszerülnek, hogy formai trükkökkel, kommentárokkal és gondolati konstrukciókkal speciális értelmet és járulékos érdekességet adjanak az általuk ábrázolt eseményeknek. […] Az emberek a most következő, teljesen normálisnak ígérkező esztendőben sem fognak úgy viselkedni, mint akiket megváltottak. […] Okkal tartok attól, hogy a szép, kerek évfordulók bűvölete nem változtat majd a brutális gyilkossági, hatalomgyakorlási és kizsákmányolási szokásokon.”

  • 1998.12.28. Népszabadság, Dr. Papp György: Az új osztály újraelosztási politikája

    Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika című tanulmányáról, és a körülötte kibontakozott vitáról.

    „Eörsi István – TGM cikkével való egyetértése és elismerése mellett – korlátokat vél felfedezni az elemzésben, mert TGM a morálmentes burzsoá etatizmussal szembeni baloldali fordulatban csak az elit (valószínűleg a liberális értelmiség) és az erő s szervezettség nélküli elesettek kézfogását sürgeti, említést sem téve a citoyenről, a szabadversenyes burzsoá törekvéseken (már) túllépett, szerződés- és törvénytisztelő, erkölcsiséggel rendelkező, szabad és öntudatos polgárról, mint potenciális és mozgósítható szövetségesről.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.18. Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika – 1. rész – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.19. Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika – 2. rész – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.27. E.I.: Az osztályelemzés dicsérete

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelölt Eörsi-cikk felsorolásánál.

  • 1998.12.30. Népszabadság, Bayer Zsolt: A megőrült boldogtalanság

    Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika című tanulmányáról, és a körülötte kibontakozott vitáról.

    „… TGM szerint eljött az ideje egy alapos és gyökeres baloldali fordulatnak. Nyilván nehéz lehet Washington és a Mérleg utca között napi szinten egyeztetni a b...gatás fő csapásirányát, addig is, míg sikerül, képzeljük el a szemináriumokat, amelyeken TGM végrehajt egy gyökeres baloldali fordulatot Horn Gyulával és Kiss Péterrel (Popper a háttérben orgonál).”

    Előzmény:

    • Mozgó Világ, 1998.11.szám Rádai Eszter: „Orbán nagyon sokat tanulhatna Orbántól”. Kéri Lászlóval beszélget Rádai Eszter – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.18. Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika – 1. rész – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.19. Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika – 2. rész – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.27. E.I.: Az osztályelemzés dicsérete
    • Népszava, 1998.12.03. Szabó Miklós: A polgári voluntarizmus – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.12.18. Schmidt Mária: Búcsú a racionalizmustól
    • Népszabadság, 1998.12.28. Dr. Papp György: Az új osztály újraelosztási politikája

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1999.01.06. E.I.: Balfogás
    • Népszabadság, 1999.01.06. Horn Gyula: Miért aggódom a Népszabadságért?
    • Népszabadság, 1999.01.08. Zágoni Miklós: Nem kell aggódni a Népszabadságért
    • Beszélő (Folyóirat – március), 2001.03.szám Papp László Tamás: Polgári szüret. Tóth Gy. László citátumai

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásainál.

  • 1998.12.szám Beszélő (Folyóirat – december), Bozóki András: Aczél és Pozsgay

    Részlet. A két kultúrpolitikus alakjáról.  „A kiugró tehetségeket igyekezett mielőbb felkarolni: Kocsis Zoltán és Ránki Dezső huszonévesen Kossuth-díjat kapott, de akadtak olyanok is – mint Nádas Péter, Esterházy Péter, Eörsi István, Petri György, a beatmozgalom vagy az avantgárd kultúra jelesei – akikkel nem tudott mit kezdeni.”

  • 1998.12.szám Beszélő (Folyóirat – december), E.I.: Az elemzés szomorúsága

    Végel László: Hatvannyolc című tanulmánya – Symposion, 1998. május–augusztus.

    „Egy öncsalások elől menekülő baloldali ember feláldozza maximalista morálját a realitás oltárán.”

  • 1998.12.szám Beszélő (Folyóirat – december), Tábor Ádám: Állam és irodalom
    Beszélő évek – 1980

    Az autonóm irodalmi aktivitás 1980-ban kulminálódó mozgalmi eseménysora, az állam és irodalom 1980-as konfrontációja. Az ÉS vitája a „fiatal irodalomról” (Csoóri Sándor és Eörsi István cikkei a témában). A Lélegzet című „élő folyóirat” születése, aztán betiltása, majd szamizdattá válása. Felolvasóestet terveztek, ami kudarcba fulladt. Az indoklás szerint a felolvasandó szövegek nem lettek előcenzúrázva. Végül 1981. január 19-én a Molnár utcai Belvárosi Ifjúsági Házban hangzott el a Lélegzet első száma.

  • 1998.12.szám Lyukasóra, Mészöly Dezső tévéműsorának rövidített változata

    A műsor résztvevői: Mészöly Dezső, Varga Domokos, Lukácsy Sándor, Mácsai Pál, Gyurkovics Tibor, Ráckevei Anna, Kánya Kata. Idézetek versekből, majd beszélgetés róluk és írójukról (Babits Mihály: Tizenhárom párvers, Tamási Lajos: A rend, Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán). Hogyan úszhatta meg Tamási Lajos és Illyés Gyula, hogy nem csukták le verséért?

    „L. S. (önironikusan): Engem például nem vittek el, pedig óriási kockázatot vállalva fedeztem Eörsi Istvánt – ugyanis kölcsön adtam neki a kalapomat. Abban fogták le, nem is lett meg többé a kalapom. (Derültség.)”

  • 1998.19–20.szám Jelenlét (Budapest), Heller Ágnes: Az iskola
    Részletek Kőbányai János Bicikliző majom című interjúregényéből

    Eörsi nem volt a Budapesti Iskola tagja. Eörsi Lukács temetéséről írt versének néhány sorát is felidézi.

    „Gyuri bácsi nagyon szerette, írónak is becsülte. Eörsi fordította Lukács Az esztétikum sajátosságát magyarra, roppant munka volt, nagyon jól sikerült, s Lukácsnak nagy szolgálatot tett vele.”

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Lukács György: Az esztétikum sajátossága című köteteinek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kortárs, 1998.08.szám Heller Ágnes: Bicikliző majom. Kőbányai János interjúregénye
    • Mozgó Világ, 1998.10.szám Heller Ágnes: Apák, fiúk, unokák. Részlet Kőbányai János Bicikliző majom című interjúregényéből

  • 1998.28.szám (tavasz) Magyar Lettre Internationale, E.I.: Az ironikus Jób
    Második látogatás a sírban.
    Megoldhatatlan nehézségek
    SZÉP ÚJ VILÁG

    Részlet Eörsi készülő könyvéből. Második látogatás a sírban. – Megoldhatatlan nehézségek.

    • Az Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Az ironikus Jób mondatot.

  • 1998.41.leipzig.de, István Eörsi: Laudatio auf Ilma Rakusa

    (Aus dem Ungarischen übersetzt von Gregor Mayer.)

  • 1999–2003 (8.szám) Életjel Évkönyv, Az Életjel estéi
    A MAGYAROKHOZ

    Részlet a műsorból. Eörsi István: Egy álom – elmondta Pajor Gizella.

  • 1999–2003 (8.szám) Életjel Évkönyv, Díjak és elismerések

    Részlet. Vas István–Szántó Piroska Szavalóverseny; Pajor Gizella Vas István: Via Appia és Eörsi István: Egy álom című versét mondta el.

  • 1999. 05.szám Operaélet, Magyar Millennium Operapályázat

    Az 1997. novemberében meghirdetett Magyar Millennium Operapályázatán „Az egyfelvonásos művek kategóriájában a zsűri az I. és a III. díjat nem adta ki. A II. díjat Fekete Gyula »A megmentett város« című operája kapta, amelynek szövegkönyvét Eörsi István írta a szerző azonos című műve alapján. A díj összege: 700 000,- Ft, azaz hétszázezer forint.”

    • Eörsi István A megmentett város című írása a Tragikomédiák című kötetében található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja A MEGMENTETT VÁROS mondatot. 

  • 1999.01–02.szám Irodalmi Szemle, L. Erdélyi Margit: A Magyar dráma alakulása Örkény Istvántól Nádas Péterig
    P. Müller Péter: Drámaforma és nyilvánosság című kötetéről

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István említése.

  • 1999.01.01. (1.szám) Bécsi Napló, Pénzes Attila: Ml —HOL —MIKOR?
    Kulturális kaleidoszkóp

    Körkép a kulturális programokból. Weltkomödie Österreich címmel egy könyv jelenik meg március végén a Burgtheater kiadásában, amelyben Eörsi István és Tábori György írásai is olvashatóak.

    Kapcsolódó cikk:

    • Színház, 1999.04.szám E.I.: Ascher Tamás Bécsben 

  • 1999.01.05. Népszabadság (Pest Megyei Krónika melléklet), B. J. G.: Márianosztra jubileumi évkönyve

    A könyv a 140 éves börtönnek állít emléket. Fotó: A börtön történetének legutóbbi ünnepélyes pillanata Karl Josef Rauber érsek, pápai nuncius (középen) látogatása volt.

    „1956 után ismét megjelentek a politikai elítéltek, Bibó István mellett a fegyház lakója volt Göncz Árpád, Eörsi István és Déry Tibor is.”

  • 1999.01.06. (1.szám) Magyar Demokrata, Némedi József: Mi jut eszébe...

    Olvasói levél arról, hogy mi jut eszébe, ha a Népszabadság reklámját hallja a rádióban. Nevek felsorolása – egyikről egy másik jut eszébe. A lapot még kesztyűvel sem hajlandó kézbe venni.

    „Az elitről pedig a »véleményformáló értelmiségként« emlegetettek, a Konrád, a Kennedi, a mókás TGM, a két Eörsi és a Lászlók, a Kéri meg a Lengyel, a gyűlölködő újságírók és így tovább.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.