EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.03.02. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom...
    Hová tűntek az atyák

    A magyar nyelv változása, az az „atya” jelentésének és hangulatának példája.

    „Az »atya« egyes vallásokban megőrizte bibliai jelentését; a katolikus hívő például a malícia legcsekélyebb jele nélkül szólíthatja a papot atyának, nevezheti a pápát szentatyának. A MaNcs vagy Eörsi István ilyet sosem tesz, nyilván és elsősorban az öntudat után. Az ő nyelvükre a Woytila úr jön automatikusan és kikerülhetetlenül.”

  • 1999.03.06. Népszabadság, E.I.: Válasz egy felkérésre

    A Népszabadság szerkesztője megkérdezte Eörsit, hogy írna-e egy bármilyen – akár politikai vagy ateizmusról szóló – cikket a lap hétvégi mellékletébe. Ottlikról, Petőfiről, Aranyról, Tarafás Imréről, Járai Zsigmondról, Szájer Józsefről, Borókairól, Orbánról.

    „Eltűnődtem: tudok-e a Népszabadság vagy bármely más napilap közegében olyasmiről írni, ami nem lényegül át rögvest politikummá? […] A pápa szerint az ateizmus lényegénél fogva erkölcstelen, így hát sok olvasó szemében ezzel a szóval megbélyegzem mindazokat – így magamat is –, akik nem hisznek Istenben. […] De nemcsak a vallás, hanem a művészet vitakérdései is magától értetődően transzponálódnak át politikummá nálunk. […] Miközben ezeket a gondolatokat fogalmazgatom önsorsrontó buzgalommal, eszembe ötlik, hogy talán nemcsak magamat okolhatom, amiért, ha újságba írok, mindenről az jut eszembe, mint valami közéleti Mórickának. A politikai szféra elefantiázisban szenved. […] Névtelen levelezők fogadkoznak, hogy kinyomják a szememet, természetesen a szeretet sugallatára. Tavaly egy úr heteken át felhívott minden reggel, olykor többször is, és kilátásba helyezte, hogy nemsokára a Dunában végzem.”

  • 1999.03.06.Berliner Zeitung, Jörg Plath: Das Landleben in Törökszentmiklós. Literarisches Colloquium Berlin: Lesungen Budapester Autoren

  • 1999.03.08. Népszabadság, Nyílt levél

    Eötvös Pál főszerkesztőnek Lovas István „Összehasonlító véralgebra és a holocaust” című írásának 1999. március 5-i közlése ellen. Az aláírók között szerepel Eörsi István.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.03.05. Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust. Eötvös Pál: Egy közlésről Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.03.12. E.I.: A feljelentés fogalmáról
    • Hetek, 1999.03.13. Szakonyi Dávid: Vita a vérről és a holocaustról
    • Napi Magyarország, 1999.03.18. Ugró Miklós: Magyarságteljesítmény
    • Élet és Irodalom, 1999.03.19. (11.szám) Ungvári Tamás: Unabomber a Népszabadságban
    • Magyar Demokrata, 1999.04.08. (14.szám) Egy cikkről. Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust
    • Magyar Nemzet, 2001.03.22. Lovas István: A véralgebra bosszúja a gyűlölet ellen (II. rész)
    • Hetek, 2002.09.05. Seres László: A hírmaffia áldozata
    • A témához további kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ÖSSZEHASONLÍTÓ VÉRALGEBRA ÉS A HOLOCAUST mondatot.

  • 1999.03.10. Népszava, Révész Sándor: A hétköznapi Gonosz

    A Gonosz és az Isten, a rendszerváltás, az álszentség, a tisztesség, a korrupció és a választási lehetőségek kérdései. Utalás Eörsi Utasok a Senkiföldjén (Jóbok könyve) című műve gondolataira.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1999.03.12. (10.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hétköznapi kommentárok

    Mitológia. Horn Gyula, Orbán Viktor és a karizmatikusság.

    Deutsch, a szuverén hazafi. Deutsch sportminiszter felfüggesztette az MLSZ elnökét, és öntudatosan kérdőre vonja nemzetközi futballszövetséget, hogy milyen alapon szól ebbe bele. Orbán Viktor kijelenti, hogy ő akkor is belép 2002-ben az Európai Unióba, ha az nem fogadja be. Az ő kormánya jelentette be azt is, hogy „ők majd megteremtik a frankfurti könyvvásáron a magyar irodalom kiegyensúlyozott képviseletét.”

    Nem a fociról írok. „A miniszterelnök felszólította a magyar labdarúgás vezetőit, hogy március 19-éig döntsék el, hajlandók-e a kormány partnerei lenni a hazai futball szerkezeti átalakításában. Ellenkező esetben nem számíthatnak a kormány támogatására. Ha a magyar labdarúgás a jelenlegi, pocsék szintjén akar maradni, akkor ezt állami hozzájárulás nélkül, önállóan is megteheti. […] demokráciákban autonómiákat sértő állami kényszer nem idézhet elő jó változásokat. […] A miniszterelnök más területeken is szívesen folyamodik ehhez a módszerhez. Aki nem tetszik neki, az nem kap pénzt. Az ’56-os intézet vezetői sem tetszettek neki, tehát ettől az intézettől is megvonta a költségvetési támogatást.”

    Egy hamis dilemma. Hol képzeli el az EU-ban a helyét a Fidesz? Itthon együttműködnek a „nemzetiszocialista Csurka-párttal”.

    A stílus ragálya. Schwajda György miniszteri biztos kinevezései a Nemzeti Színház építésének különböző posztjaira.

    Védik az egészségünket. A társadalom konformista követelményrendszerének torzító hatásáról. „Simicska azért jó adófőnök, mert mélyen és belülről ismeri az adócsalás különféle trükkjeit. Ha már-már parlamenti vizsgálóbizottság alakul az ügyében, feljelenti ennek vezetőjét rágalmazásért. Nyilvánvaló, hogy a bizottság nem alakulhat meg, hiszen az alperes szükségképpen elfogult a felperessel szemben.” „Amerikában a halálraítélt nem szívhatja el utolsó cigarettáját, mert védik az egészségét. Nálunk, küzdve a kábítószer ellen, olyan törvényt hoztak, mely a kábítószer rabjait elriasztja az orvostól, az alkalmi fogyasztást kriminalizálja, és egyben arról is gondoskodik, hogy a becsukottak a börtönben megkapják azt a nevelést, mely igazolja majd előzetes minősítésüket.”

  • 1999.03.12. Népszabadság, E.I.: A feljelentés fogalmáról

    Apáti Miklós megvádolja Magyar Bálintot, amiért a Liberális Internacionálé figyelmét felhívta a szélsőséges MIÉP-re. A Fidesz összefogása Torgyánnal. Simicska Lajos megkérdőjelezhetetlen, pedig sok terhelő adat van ellene. Josip Tot és Kaya Ibrahim. Az Orbán–Csurka együttműködés.

    „...hazánkban, ahol a besúgók százalékos arányszáma a német és a szovjet uralom időszakában a világ élvonalába tartozott, a feljelentés fogalma rossz hírbe keveredett. […] Az Orbán–Csurka együttműködés ugyanis nem belpolitikai ügy, mert az internacionálé alapelvét sérti.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.03.05. Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust. Eötvös Pál: Egy közlésről – Nincs a rendszerünkben?

    Reagálás:

    • Hetek, 1999.03.13. Szakonyi Dávid: Vita a vérről és a holocaustról
    • Napi Magyarország, 1999.03.18. Ugró Miklós: Magyarságteljesítmény
    • Élet és Irodalom, 1999.03.19. (11.szám) Ungvári Tamás: Unabomber a Népszabadságban

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.03.08. Nyílt levél
    • Magyar Demokrata, 1999.04.08. (14.szám) Egy cikkről. Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust
    • Hetek, 2002.09.05. Seres László: A hírmaffia áldozata
    • A témához további kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az ÖSSZEHASONLÍTÓ VÉRALGEBRA ÉS A HOLOCAUST mondatot.

  • 1999.03.12. Népszava, Politikai költészet

    Rövidhír a Beszélő ünnepi felolvasó-délutánjáról a Merlin Klubban. A felolvasók között van Eörsi István. A beszélgetést Váradi Júlia vezeti. 

  • 1999.03.13. Hetek, Szakonyi Dávid: Vita a vérről és a holocaustról

    Lovas István „Összehasonlító véralgebra és a holocaust” című cikkében összehasonlítja a különböző népirtásokat a holokauszttal. Az írás megosztotta az értelmiséget. A Lovas cikkét nyílt levélben elutasító értelmiségiek – köztük Eörsi – névsora.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.03.05. Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust. Eötvös Pál: Egy közlésről - Nincs a rendszerünkben
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Népszabadság, 1999.03.08. Nyílt levél
    • Népszabadság, 1999.03.12. E.I.: A feljelentés fogalmáról
    • Napi Magyarország, 1999.03.18. Ugró Miklós: Magyarságteljesítmény
    • Élet és Irodalom, 1999.03.19. (11.szám) Ungvári Tamás: Unabomber a Népszabadságban
    • Magyar Demokrata, 1999.04.08. (14.szám) Egy cikkről. Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust
    • Hetek, 2002.09.05. Seres László: A hírmaffia áldozata
    • A témához további kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Összehasonlító véralgebra és a holocaust mondatot.


  • 1999.03.13. Népszava, Spirk József: Jót tesz a parkolópálya
    Közéleti szalon az Óbudai Társaskörben – A liberális hagyomány lényege: az ember szabad lény

    Beszélgetés Balassa Péterrel a Magyar Szabadelvű Társaság Óbudai Társaskörben rendezett közéleti szalonjáról, szabadelvűségről, liberalizmusról. Eörsi István példája a szellemi állóháborúról. Fotó

    „– A legutóbbi összejövetelen a szellemi állóháború létezésének illusztrációjaként Eörsi István a saját példáját említve mesélte, hogy egy 1991-es cikk óta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett oldaltól szinte semmit sem olvasott. Összehozhatja-e a liberálisokat más szellemiségű gondolkodókkal a társaság?”

  • 1999.03.18. Napi Magyarország, Ugró Miklós: Magyarságteljesítmény

    Eörsi Istvánnak nem tetszik, hogy a Népszabadságban megjelentek Lovas István és Apáti Miklós cikkei. Erről születtek írásai; a besúgókról, a kormány és a szélsőjobb, a MIÉP összefonódásáról.

    „… Eörsi némi iróniával megfeddi a Népszabadságot, mert olyan szerzők véleményének is helyt ad, akik az általa szemétnek tartott »nagy magyarságteljesítményű és uszító sajtóba« valók.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.03.12. E.I.: A feljelentés fogalmáról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.03.05. Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1999.03.08. Nyílt levél
    • Hetek, 1999.03.13. Szakonyi Dávid: Vita a vérről és a holocaustról
    • Élet és Irodalom, 1999.03.19. (11.szám) Ungvári Tamás: Unabomber a Népszabadságban
    • Magyar Demokrata, 1999.04.08. (14.szám) Egy cikkről. Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust
    • Magyar Demokrata, 1999.04.08. (14.szám) Lovas István: Egy elvről
    • Hetek, 2002.09.05. Seres László: A hírmaffia áldozata

  • 1999.03.19. (11.szám) Élet és Irodalom, Ungvári Tamás: Unabomber a Népszabadságban

    Reflexió a Népszabadság 1999. március 5-i számában megjelent Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust, illetve Révész Sándor: Szöveg és feladat (Népszabadság, 1999. március 12.) című cikkekre. Miért közölték egyáltalán a holokauszttagadó cikket? Utalás Eörsi István: A feljelentés fogalmáról című cikkére.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.03.05. Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust. Eötvös Pál: Egy közlésről - Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.03.08. Nyílt levél
    • Népszabadság, 1999.03.12. E.I.: A feljelentés fogalmáról
    • Hetek, 1999.03.13. Szakonyi Dávid: Vita a vérről és a holocaustról
    • Napi Magyarország, 1999.03.18. Ugró Miklós: Magyarságteljesítmény
    • Hetek, 2002.09.05. Seres László: A hírmaffia áldozata
    • Magyar Demokrata, 1999.04.08. (14.szám) Egy cikkről. Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust (Lovas cikke teljes terjedelemben)
    • A témához további kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Összehasonlító véralgebra és a holocaust mondatot.


  • 1999.03.20. Magyar Nemzet, Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról
    Megkésett válasz Eörsi Istvánnak

    Reflexió Eörsi Népszabadságban megjelent cikkére. Eörsi életének mozzanatait – érvként hozva fel – válaszol Kondor, kioktató stílusban. Cikkét eredetileg a Népszabadságnak szánta, de a lap rovatvezetője – ígérete ellenére – nem hívta fel, hogy a kifogásait egyeztesse vele.

    „Eörsi […] azt állítja, hogy adó-főszerkesztői kinevezésemet az Orbán Viktorral készített interjúimnak köszönhetem, továbbá azt, hogy egyaránt lojális ellenzéke voltam-vagyok a diktátor Kádár Jánosnak, valamint Horn Gyulának és Orbán Viktornak, végül pedig politikai és erkölcsi elvek nyilvános képviseletét kéri rajtam számon a közszolgálati Magyar Rádióban.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1999.01.21. (3.szám) E.I.: Tölgyessy él!
    • Magyar Hírlap, 1999.01.30. Bóta Gábor: A mindenkori hatalom lojális ellenzéke – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1999.02.15. E.I.: A riporterek nyomorúsága

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1999.02.04. (5.szám) Lovas István: Eörsi István a neuschwansteini kastély valódi etimológiájával hozakodik elő (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Nemzet, 1999.02.23. Kristóf Attila: Én nem tudom... (Ki ír szatírát)
    • Népszabadság, 1999.02.23. Pécsi János: Levélturmix
    • Beszélő, 1999.04.szám (Folyóirat – április) E.I.: Az alternatívák nyomorúsága
    • Magyar Hírlap, 1999.04.02. E.I.: Három szitokszó és perspektívái
    • Élet és Irodalom, 2014.06.13. (24.szám) Kőszeg Ferenc: A túlélő hagyomány

  • 1999.03.31. Magyar Hírlap, Bi. L.: Palatinus-felolvasóestek

    Programismertető a Palatinus kiadó tervezett rendezvényeiről. Az előadói esten fellép többek közt Eörsi István is. 

  • 1999.03.31. Népszabadság, E.I.: Koszovó, 1999

    Vers.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2003.03.27. Révész Sándor: A múlt köde – 1999. március

  • 1999.03.Kommune, István Eörsi: Die Traurigkeit der Analyse

  • 1999.03.szám Holmi, Gelencsér Gábor: Idő Buñuellel
    Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
    FIGYELŐ

    Részlet a könyvkritikából.

    „Többször felbukkan a könyvben annak a Witold Gombrowicznak a szellemalakja, akiről Eörsi Istvánnak is eszébe jutott Buñuel. Bikácsy többször is elismerően utal Eörsi IDŐM GOMBROWICZCSAL című esszénaplójának Buñuel-kitérőjére, e könyvnek azonban talán több is járna, mint elismerés. A BUÑUEL-NAPLÓ beszédmódja, hangvétele, műfaja – esszénapló – sokat köszönhet Eörsinek. S nem csak a megszólalás módja hasonló. Eörsit ugyanaz izgatja Buñuelben, ami Bikácsy számára is fontos. »Elképzelhető-e korunkban olyan ember, aki következetesen megvívja önvédelmi háborúját a világgal szemben, és nem keseredik meg? Aki nem huny szemet a világ iszonyatos állapota előtt, és mégis megmarad a tehetsége arra, hogy élvezze, ami a világban élvezhető?« – teszi fel a kérdést Eörsi, s már ebből is, de Bikácsy könyvéből még inkább kiérződik e szellemi tartás hatásának kettőssége: egyfelől az alkotó és az életmű autonómiája iránti csodálat, másfelől a frusztráció: nekünk, nekem ez miért nem sikerül?”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.03.szám Kritika, E.I.: A költő és hőse

    Esszé Kleistről. Heinrich von Kleist: Homburg hercege című drámájáról. Kleist hazafiasság-fogalma.

  • 1999.03.szám Új Forrás, Mohai V. Lajos: Ólomidő ez? Erre ébredünk?
    – Balassa Péternek –

    Részlet az esszéből. A Digitalizált Halhatatlanok Programjáról, az állami mecenatúra gyakorlatáról. Eörsi István korábbi, Magyar Narancsban megjelent jegyzetét idézi, melyben az állami díjak felértékeléséről írt, valamint Magyar Bálintot és Török Andrást bírálta.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1998.04.23. Eörsi István: OptiPista (Kulturálisdiliberalizmus)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1998.05.07. (18.szám) Székely Kecskés János: Tökfőzelékben Európa-elsők
    • Balkon, 1998.06.szám Várnagy Tibor: Naaa!
    • Beszélő (Folyóirat – április), 2003.04.szám Török András: Az expanzió kora

  • 1999.04-05.szám 2000, E.I.: Karrier. Miközben. Egyenleg. Itt és ott. Alázatos kérelem

    Versek

  • 1999.04.02. (13.szám) Élet és Irodalom, Rádai Eszter: Mi a kisebb rossz?
    – Eörsi Istvánnal beszélget Rádai Eszter –

    Eörsi István: Utasok a senkiföldjén – Jóbók könyve című kötetéről, vallásról, Istenről, ateizmusról, erkölcsről, öncsalásról, kompromisszumkötésekről, Heinéről. Szeretné, hogy mindenkinek ő volna a „kedvenc Pistikéje. De annyira azért ezt mégsem szeretném, hogy ennek érdekében elhallgassak bármit is, amit fontosnak vélek kimondani.” A Kihallgatás című darabjának magyarországi cenzúrájáról, kálváriájáról. Cseres Tibor, aki nem is olvasta el a darabját, nem a cenzúrára hivatkozott betiltásakor, hanem azt válaszolta, hogy rettenetesen unja ezt a kérdést, mert Eörsi nem tartozik a harminc „legjobb” közé. „Nekem semmiféle zsidó problémám nem volt, abszolút magyar ifjúnak éreztem magam, amikor egyszer csak azt vettem észre, hogy minduntalan el akarnak gázosítani…”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Hetilap – 23.szám), 1995.06.08. Petri György: „Az írás a legelvetemültebb szenvedélyem...”. Eörsi Istvánnal beszélget Petri György
    • Magyar Hírlap, 1998.10.07. MH: Utasok a senki földjén
    • Magyar Hírlap, 1998.12.07. MH: Utasok a senkiföldjén
    • Élet és Irodalom, 1999.04.09. (14.szám) Pályi András: EX LIBRIS
    • Fáklya – Bihari Napló, 1999.06.19–20. Szilágyi Aladár: Mindig foglalkoztatott a törvény és az erkölcs konfliktusa
    • Tekintet, 2008.04.szám Kertész Ákos: Tisztelt Ördögh Szilveszter Úr!
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1999.04.02. Magyar Hírlap, E.I.: Három szitokszó és perspektívái

    Eörsi István a tények átszínezéséről. Válaszol az őt ért vádakra, többek között a Magyar Nemzetben megjelent cikkre. Az SZDSZ, és a „demokratikus ellenzék” szitokszóvá válásáról. Mivel próbálják bemocskolni Demszkyt.

    „A jelenlegi kormány Hornék stílusával szakítva nem hazudozással (vagyis európai módon) védelmezi rossz hírbe keveredett főtisztviselőit, hanem fenyegetésekkel, mint a maffiózók.”

    „A hetvenes évek vége felé Illés Endre író, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója behívott a szobájába, és egy vastag borítékot tett elém. Bécsben adta fel egy ismeretlen, feltehetőleg a Belügyminisztérium munkatársa. A boríték néhány 1952-ben írott versemen kívül egy levelet tartalmazott. Írója azt a kérdést boncolgatta, hogy miként közölhetek én, e sztálinista versek szerzője hétről hétre élesen ellenzéki cikkeket az Élet és Irodalomban. Nyilván azért, adta meg saját kérdésére Anonymus úr a választ, mert ügynök vagyok, és a rendőrség ezen a módon próbál bizalmat ébreszteni irántam. Illés Endre kért, hogy ne izgassam fel magam, de azért tudomásomra szeretné hozni, hogy minden könyvkiadó és az irodalmi lapszerkesztők többsége is megkapta ezt a levelet. […] Arra viszont nem gondoltam, hogy ez az ávóstrükk 15–20 évvel később az újságírók és ideológusok jól körülhatárolt csoportjának stratégiai vezérfonalává válik.”

    Kapcsolódó cikkek, könyv és dokumentum:

    • Magyar Nemzet, 1999.03.20. Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 2011.09.02. (35.szám) Gál Éva: Operatív kombináció – a „Kopasz” fedőnevű célszemély ellen
    • Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás. Tudósok, tanárok a Titkosrendőrség látókörében. A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Az eset titkosszolgálati jelentéseit megtekintheti az Eörsi István / Dokumentumok / Levéltári dokumentumok résznél (1979.05.18. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Napi Operatív Információs Jelentés „Kopasz” fn. célszemély nyugati ismertsége érdekében)

  • 1999.04.08. (14.szám) Magyar Demokrata, Egy cikkről
    Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust
    Egy közlésről

    Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust című cikke megjelenése körüli bonyodalmak és visszhangja. A cikk eredetileg a Népszabadság 1999.03.05-i számában jelent meg, most olvasóik unszolására a Magyar Demokratában is közzéteszik, és Eötvös Pálnak, a Népszabadság főszerkesztőjének ugyanazon oldalon megjelent írását és Lovas Istvánnak a válaszadását is.

    „Március 8-án, hétfőn, 72 aláírással Nyílt levél jelent meg, amelyben az aláírók Eötvös Pál főszerkesztőt kérdőre vonják a cikk megjelenése miatt. A cikk aláírói közül néhány név: Csepeli György, Haraszti Miklós, György Péter, Petschnig Mária Zita, Kéri László, Bauer Tamás, Vitányi Iván, Litván György, Vásárhelyi Miklós, Völgyes Iván, Gombár Csaba, Konrád György, Farkasházy Tivadar, Szabó Miklós, Heller Ágnes, Ágh Attila, Popper Péter, Jancsó Miklós, Eörsi István, Levendel Ádám, Radnóti Sándor, Vásárhelyi Mária, Pomogáts Béla, Krausz Tamás, Tamás Gáspár Miklós, Bodor Pál, Földes Anna, Furmann Imre, Molnár Péter. Valamint Matolcsy György és Kasza László, akikről még lesz szó.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.03.05. Lovas István: Összehasonlító véralgebra és a holocaust. Eötvös Pál: Egy közlésről - Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.03.08. Nyílt levél
    • Népszabadság, 1999.03.12. E.I.: A feljelentés fogalmáról
    • Hetek, 1999.03.13. Szakonyi Dávid: Vita a vérről és a holocaustról
    • Napi Magyarország, 1999.03.18. Ugró Miklós: Magyarságteljesítmény
    • Élet és Irodalom, 1999.03.19. (11.szám) Ungvári Tamás: Unabomber a Népszabadságban
    • Hetek, 2002.09.05. Seres László: A hírmaffia áldozata
    • A témához további kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Összehasonlító véralgebra és a holocaust mondatot.


  • 1999.04.08. (14.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Egy elvről

    Emlékezés Eörsi Istvánra. Zsidó témájú írásai miatt gyakran támadták Eörsi Istvánt még zsidó értelmiségiek, vagy liberálisok is.

    „E támadások egyik kiváltó oka az a könyörtelen humanizmus, amely gyakran vezette Izrael állam politikájának elítéléséig.”

    Előzmény

    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) E.I.: Egy „szélsőbaloldali” monológja

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szombat, 2004.09.01. Peremiczky Szilvia: A jó zsidó és a rossz izraeli
    • Élet és Irodalom, 2004.10.22. (43.szám) E.I.: Válasz helyett
    • Magyar Nemzet Online, 2004.11.03. Keresztes Lajos: Brüsszel: Naponta bukik egy komisszár
    • Élet és Irodalom, 2004.11.05. (45.szám) Szántó T. Gábor: Nem felekezeti, nem nacionalista, nem fundamentalista – csak zsidó
    • Élet és Irodalom, 2004.11.12. (46.szám) Peremiczky Szilvia: Szirének és hajósok
    • Szombat, 2004.12.01. Szántó T. Gábor: Eörsi István zavara
    • gondola.hu , 2004.11.23. Nincs pénz művelődésre – 102. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.