EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1999.01.09. Népszava, Rónay László: Variációk Jób könyvére
    RÓNAY LÁSZLÓ KÖNYVAJÁNLATA

    Könyvkritika Eörsi István: Utasok a senki földjén című könyvéről.

    „Nem tudom, az olvasókat igazán lekötik-e azok a részek, amelyekben Eörsi István hitetlenségéről ír. Úgy gondolom, ez magánügye, nem közérdekű irodalmi téma, mint ahogy az ellenkezője sem az. A lényeg: a mű értéke vagy értéktelensége. S a »Jóbok könyve« izgalmas, nekünk szóló alkotás. »Már többször tapasztaltam – írja a szerző –, hogy a hatalom, bármilyen legyen is egyébként, áldozatait teszi felelőssé balsorsukért, és a háborúhoz, melyet az általa tönkretettek ellen folytat, speciálisan képzett értelmiségiek szállítják a muníciót.«”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1999.01.11. Népszabadság, Léderer Pál: Az Arte a kultúrharcról

    A tévériport témái: Nemzeti Színház, 56-os Intézet, Frankfurti Könyvvásár, Postabank-lapok, a Frankfurti Könyvvásáron bemutatandó magyar irodalmi művek, valamint a Magyar Narancs sorsa.

    „Eörsi István nevetségesnek nevezte a kormány azon próbálkozását, hogy ő szabja meg, mely írók műveit adják ki német kiadók a könyvvásár alkalmából.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1999.02.05. E.I.: Prőhle a Mélyvízben 
    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság
    • Élet és Irodalom, 1999.09.17. (37.szám) Darvasi László: Szigliget-napló
    • Magyar Hírlap, 1999.09.22. V. Bálint Éva: Prőhle Gergely szerint a magyar félnek nincs beleszólása abba, hogy német magánkiadók kiket preferálnak • A frankfurti listáról nem húztak ki senkit
    • Magyar Nemzet, 1999.10.12. Méltó módon jelenünk meg
    • Magyar Demokrata, 1999.10.14. (41.szám) Lovas István: Írók, menekülések, támogatások
    • Heti Válasz, 2012.02.09. (6.szám) Pröhle Gergely: Ami megmaradt – Csurka István halálára


  • 1999.01.11. Népszava, Népszava-információ: Kritikusok farsangja

    A Critikai Lapok estjén, a Merlin Színházban a Nemzeti Színház építése körüli anomáliák képezték a fő témát.

    „A Szűcs Katalin és Jordán Tamás által összeverbuvált játékos kedvű színikritikusok egy nem létező színházi előadásról írott bírálataikat olvasták fel. Bóta Gábor, Csáki Judit, Csepeli György, Eörsi István, Kállay Katalin, Koltai Tamás, Magyar Judit Katalin, Nánay István, Tarján Tamás és Urbán Balázs a »4- es metró végállomásánál megnyíló Nemzeti« nyitóelőadását, a Valló Péter rendezte Bánk Bánt tűzték tollhegyükre.”

  • 1999.01.12. Romániai Magyar Szó, MTI nyomán: Arte-riport a magyar kultúrpolitikáról

    A tévériport témái: Nemzeti Színház, 56-os Intézet, Frankfurti Könyvvásár, Postabank-lapok, a Frankfurti Könyvvásáron bemutatandó magyar irodalmi művek, valamint a Magyar Narancs sorsa.

    „Eörsi István nevetségesnek nevezte a kormány azon próbálkozását, hogy ő szabja meg, mely írók műveit adják ki német kiadók a könyvvásár alkalmából.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1999.01.11. Léderer Pál: Az Arte a kultúrharcról 
    • Népszava, 1999.02.05. E.I.: Prőhle a Mélyvízben 
    • Havi Magyar Fórum, 1999.08.01. (8.szám) Csurka István: A frankfurti zsarnokság
    • Élet és Irodalom, 1999.09.17. (37.szám) Darvasi László: Szigliget-napló
    • Magyar Hírlap, 1999.09.22. V. Bálint Éva: Prőhle Gergely szerint a magyar félnek nincs beleszólása abba, hogy német magánkiadók kiket preferálnak • A frankfurti listáról nem húztak ki senkit
    • Magyar Nemzet, 1999.10.12. Méltó módon jelenünk meg
    • Magyar Demokrata, 1999.10.14. (41.szám) Lovas István: Írók, menekülések, támogatások
    • Heti Válasz, 2012.02.09. (6.szám) Pröhle Gergely: Ami megmaradt – Csurka István halálára


  • 1999.01.14. Napi Magyarország, Fehér Ibolya: Leendő szociáldemokratáknak

    A Friedrich Ebert Alapítvány előadása a magyar napilapokban. A konferencia témája: „bunkóság és reprimitivizáció”.

    „Eörsi István állítása szerint Orbán Viktor Helmut Kohl urat kancellársága megszűnte után is kancellárnak említette. […] Orbán Viktor berlini látogatásának Eörsi szerint az volt a legeslegfontosabb célja, hogy Eberhard Diepgen főpolgármestert rábeszélje: állítsa le a berlini építkezéseket kitolásból – természetesen hiteles, megbízható forrásokból tudja ezt az előadó, de az informátort nem nevezheti meg.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1998.12.04.  (49.szám) E.I.: A bunkóság magasiskolái
    • Élet és Irodalom, 1998.12.18. (51–52.szám) E.I.: A bunkóság diadala

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1999.01.14. Népszava, E.I.: Költözés

    Publicisztika a Miniszterelnöki Hivatal Néprajzi Múzeumba való költözésének visszavont tervéről.

    „A legmókásabban Orbán Viktor viselkedett. Feladta költözési tervét, de nem azért ám, mert ez kiforratlan, hanem mert méltánytalan támadások érik miatta. Aztán azt mondta, hogy nem ő, a végrehajtó hatalom akart elválni Áder Jánostól, hanem megfordítva. Ő csak Áder óhajának enged, vagyis Áder dönt, és ő ehhez igazodik.”

  • 1999.01.15. Fejér Megyei Hírlap, (ny): Személyes és könyörtelen, mint egy jól sikerült kritika
    TALLÓZÓ

    A Kritika című folyóirat januári számának szemlézése. A lapban szerepel Eörsi István is.

    Előzmény:

    • Kritika, 1999.01.szám Eörsi István: „Talált” verseim elé

  • 1999.01.16. Magyar Hírlap, Török Petra: Mi végre szenvedünk?

    Könyvkritika Eörsi István: Utasok a Senkiföldjén – Jóbok könyve című kötetéről.

    „Eörsi leül a hamuban kuporgó Jób mellé és együtt gondolkozik vele. E gesztusnak köszönhető, hogy a könyv olvasójára igazi szellemi és irodalmi kaland vár, »utazás a senkiföldjén«, csatangolás műfajok és hangnemek között több állandó útitárs és csak időlegesen csatlakozó szereplők társaságában – miközben mindig ugyanarról folyik a szó.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.01.18. Népszabadság, Szabó Iván: Látlelet és javallat
    Zimányi Tibor: „Új osztálypolitika” – osztálypolitika nélkül
    Szalai Erzsébet: Szekértáborok

    Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika című tanulmányáról, és a körülötte kibontakozott vitáról.

    Szalai: „Én magam együtt érzek TGM baloldali fordulatával, de azt azért veszélyesnek tartom, hogy Vitányi Iván visszamenőlegesen egyetért TGM baloldaltól vett korábbi búcsújával, tévesen azt állítva, hogy a jeles szerző csupán az etatista baloldaltól vett búcsút, az önmagát marxistaként definiáló Eörsi István pedig eleve leszögezi, hogy a baloldaliságnak csak a létező kapitalizmuson belül van alternatívája. Mint ahogy az is (keservesen) humoros, hogy Debreczeni József és Schmidt Mária lekommunistázták TGM-et.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.18. Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika – 1. rész – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.19. Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika – 2. rész – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.27. E.I.: Az osztályelemzés dicsérete

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelölt Eörsi-cikk felsorolásánál.

  • 1999.01.21. (3.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: A liberális Baszagö
    Van-e olyan, hogy nem magyar?

    A cím (Baszagö) Bauer, Szabó és Göncz összevont neve. Petri Lukács Ádám kritikája az Aranyfüst című tévéműsorról. Tímár György Gyurkovics Tibort támadja provokatív kérdésével: ki a nem magyar? Lovas definiálja is a kérdésre a választ, „természetesen” a liberálisokról van szó. Példákat hoz fel állítása alátámasztására.

    „»A balliberális Baszagö ott ült a képernyőn. Orra mind hosszabbra nyúlt, míg egyszerre csak, súlyánál fogva, leszakadt, és beleesett a szájába.« Undort keltő, humortalan mondat. Ugyanis testi tulajdonságot gúnyol, és név helyett mozaikszót használ. [...] Most a Baszagö. Eörsi István – eszdéeszes funkcionárius – mintegy nyolcvanadszor sulykolta az őt közlő lapok olvasóiba a vezérszót: Simperger. [...] Eörsi írja a Népszabadságban Bayer Zsoltnak a Népszabadság egy korábbi számában megjelent cikkével vitatkozva: »Azt állítottam, hogy ilyen első oldalas cím és képaláírás a Lajtától nyugatra pusztán szakmai okokból is elképzelhetetlen«. A Nahlik-tévé »őspatkány-bűzt lehel a szobákba«, írta a Lajtán túli tájakra hivatkozó Eörsi annak idején a Népszabadságban. Persze, hogy most a TV2 Híradója mit lehel ma a lakásokba, jó kérdés.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.01.06. E.I.: Balfogás
    • Élet és Irodalom, 1999.01.08. (1.szám) Kollár Imre: Ki a bunkó? – E.I.: Simperger és Kollár

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.11.06. MH: Bunkóságkonferencia
    • Magyar Hírlap, 1998.12.02. V. B. É.: Kis magyar bunkológia
    • Élet és Irodalom, 1998.12.04. (49.szám) E.I.: A bunkóság magasiskolái
    • Élet és Irodalom, 1998.12.18. (51–52.szám) E.I.: A bunkóság diadala
    • Népszabadság, 1999.06.23. E.I.: Egy levél, kommentárral
    • További kapcsolódó cikkeket találhat a Népszabadság, 1999.06.23. E.I.: Egy levél, kommentárral című cikk felsorolásánál..

  • 1999.01.21. (3.szám) Magyar Narancs, E.I.: Tölgyessy él!

    Publicisztika. Szatíra az újságírók megregulázásáról szóló Fideszes törvénytervezetről. Hogyan viselkedne egy ilyen helyzetben Tölgyessy Péter, a Fidesz-frakció tagja? Tölgyessy Kalandozások kora című cikke. Bírálja ugyan Orbánt, ugyanakkor csodálja is. Tölgyessy Fidesz-be lépésének okai.

    Kondor Katalin rádióinterjúja Orbán Viktorral, aki a Néprajzi Múzeumba akar költözni, s Kondor nevetés nélkül kibírta Orbán válaszát, ami biztosan szerepet játszott Kondor karrierjének alakulásában – a Kossuth adó új vezetőjévé nevezték ki. Eörsi: „Szeretném a jelenlegi miniszterelnököt kevesebb viszolygással nézni és hallgatni, mint elődjét.”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1999.01.30. Bóta Gábor: A mindenkori hatalom lojális ellenzéke – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Demokrata, 1999.02.04. (5.szám) Lovas István: Eörsi István a neuschwansteini kastély valódi etimológiájával hozakodik elő (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság,1999.02.15. Eörsi István: A riporterek nyomorúsága
    • Magyar Nemzet, 1999.02.23. Kristóf Attila: Én nem tudom... (Ki ír szatírát)
    • Népszabadság, 1999.02.23. Pécsi János: Az olvasó oldala
    • Magyar Nemzet, 1999.03.20. Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról
    • Beszélő, 1999.04.szám (Folyóirat – április) E.I.: Az alternatívák nyomorúsága
    • Élet és Irodalom, 2014.06.13. Kőszeg Ferenc: A túlélő hagyomány

    1999.01.21. Magyar Narancs, E.I.: Tölgyessy él!

  • 1999.01.25. Magyar Nemzet, Meszleny László: Reálpolitika
    „...a dolgot őt magát nézzük...”

    Surányi György jegybankelnökről, megítélésének változásairól. Az SZDSZ Eörsi kottájából játszik, de akadnak ott is kivételek, pl. Demszky, ő reálpolitikus.

    „A szabad demokraták a jelek szerint továbbra is az Eörsi-féle hangütésnél maradtak. E megállapítás alól is van azonban kivétel, méghozzá éppen a reálpolitika jegyében. Demszky Gábor budapesti főpolgármester ugyanis szemmel láthatóan aligha az »Eörsi-naplókban«, sokkal inkább a várostörténeti évkönyvek fényes lapjain szeretné a nevét megörökíttetni.”

  • 1999.01.30. (5.szám) Neue Zeitung, Lukács: Budapest und Berlin setzen Jahr­zehnteprojekt „grenzenlos” fort

    A „Berlin Budapest 2000 – határok nélkül” rendezvénysorozat programismertetője. Lutz von Pufendorf professzor, államtitkár sajtótájékoztatója. Megbeszélést folytatott Schiffer Jánossal és Hámori József professzorral, a kulturális miniszterrel és a programban résztvevő kulturális intézményekkel. Az októberi frankfurti könyvvásárhoz kapcsolódóan, amelyen Magyarország a vendégország, további felolvasásokat tartanak Berlinben Nádas Péter, Eörsi István, Balla Zsófia, Dalos György, Konrád György és Esterházy Péter részvételével. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásáról.

  • 1999.01.szám Beszélő (Folyóirat – január), Erdély Miklós: Erdély Miklós Kondor Béláról
    Részlet egy 1981 körül készült magnófelvételből

    Részlet a cikkből. „És el is hívta [1953-ban] a Takács Imrét, az Eörsi Pistit, aki szintén benne volt ebben az őrsben, az enyimben, csak kilépett egy idő múlva, mert sztálinista lett, és emiatt összevesztünk, de akkor valahogy eljött.”

  • 1999.01.szám Ezredvég, Baranyi Ferenc: Hódítani
    Vox Humana

    A versfordítás magyarországi kultuszáról. Apollinaire A Mirabeau-híd című versének magyar fordításai. Idézetek több magyar költő – köztük Eörsi István – fordításából. 

  • 1999.01.szám Kritika, E.I.: „Talált” verseim elé

    Versek a börtönévek után némi magyarázattal. LUMUMBA MEGVAKÍTÁSÁNAK HÍRÉRE. FOGFÁJÓS SZÜLETÉSNAPI DAL. VASÁRNAP. CSODÁKÉRT RIMÁNKODIK A KÖLTŐ. TÖREDÉKES HOZZÁSZÓLÁSOM A FRIDZSIDERSZOCIALIZMUS VITÁJÁHOZ. MINT LESZBIÁNUS.

    Reagálás:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1999.01.15. ny: Személyes és könyörtelen, mint egy jól sikerült kritika

  • 1999.01.szám Kritika, H. Orlóci Edit: Cirkusz narratívák

    Interjú 1997-ben vezető értelmiségiekkel, köztük Eörsi Istvánnal a cirkuszról. Művészetnek tartja, és a sporthoz sorolja. A bohócról: „Eörsi István a megtörhetetlen embert látja a bohócban, »mint irodalmár, mint olyan ember, aki megpróbál elnyomó rendszerben igaznak maradni, de túlélni is szeretne, én egy ilyen clownszerepre ítéltem magam, egy ilyen cirkuszi, pontosabban bohóci magatartást teljesen tudatosan vállaltam«.” Mit mond az artistáról, az állatidomárról és felnőtt cirkuszélményéről. 

  • 1999.01.szám Mozgó Világ, Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika

    Elemzés a választások utáni helyzetről. Az állam funkciója. Eörsi István említése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2003.01.25. Révész Sándor: A múlt köde – 1999. január (és az itt felsoroltak)

  • 1999.01.szám Mozgó Világ, Zöldi László: Fidesz-dosszié

    Cikkválogatás a sajtóban megjelent írásokból a Fideszről, Orbán Viktorról, Fideszesek a Fideszről, Orbán Viktor, az Orbán-kormányról.

    „A Fidesz polgárrá ütött mindenkit, aki éppen a szövetségese. […] 1994 óta addig csereberélte gondolatait a magyar politika trogloditáival, míg a sajátjaiból semmi nem maradt neki.”

    Előzmény:

    • Népszava, 1997.11.29. E.I.: Izgalmas Orbán
    • Népszabadság, 1998.10.12. E.I.: Tölgyessy Péter fordulata

    Kapcsolódó cikk:

    • Mozgó Világ, 1998.04.szám Szöveggyűjtemény 

  • 1999.02.01. (2.szám) Criticai Lapok, Liszka Tamás: A KESERŰSÉG DIADALA
    Voltaire—Eörsi—Melis: Candide
    Thália Színház – Régi Stúdió

    Színikritika. Rendező: Kamondi Zoltán, zene: Melis László, szöveg: Eörsi István.

  • 1999.02.01. (2.szám) Criticai Lapok, Marik Noémi: HA HÁROM TEHETSÉGES EMBER...

    Színikritika. Voltaire—Eörsi—Melis: Candide a Thália Színházban. Rendező: Kamondi Zoltán, zene: Melis László, szöveg: Eörsi István.

    „A három tehetséges ember: az író, Eörsi István, a zeneszerző, Melis László és a rendező, Kamondi Zoltán. Mindhárman remek csapattagok, kitűnő összhangban dolgoznak az előadás közérdekét szolgálva. És mindhárman remekül értenek Voltaire-ül. Eörsi játékos gondolatiságával, groteszk humorával és tragikomikus-szituációteremtő készségével bravúrosan írja át Hugh Wheeler szövegkönyvét, s fordítja a versbetéteket.”

  • 1999.02.01. (2.szám) Havi Magyar Fórum, Szőcs Zoltán: Eörsi törzsi komplexusai

    Könyvkritika Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetéről. Idézetek a könyvből.

    „Valójában indokoltabb lett volna az egésznek azt a címet adni, hogy Heinék könyve. [...] a Jóbok könyve egyúttal a legfrissebb hazai holokauszt-mű is. Gratulálunk hozzá, hogy ráakadt erre az agyonhallgatott témára, kellett már, hogy végre valaki – akinek autentikussága nem kérdőjelezhető meg – új megvilágításba helyezze ezt a problémát. Hiszen a némaság csöndje veszi körül az egészet. [...] nem kétséges, hogy Eörsi ezt a könyvét a holokauszt-mítosz piramisához szánta tégla gyanánt.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1999.02.03. Népszabadság, Perecz László: Pokoli terek
    Eörsi István: Utasok a senkiföldjén

    Könyvkritika. Utalás Eörsi Időm Gombrowiczcsal című kötetére.

    „Az Utasok a senkiföldjénnek nem csupán a hősei látogatnak el a senkiföldjére. A könyvvel maga a szerző, Eörsi István is odautazik; ebbe az egyébként nem létező, magacsinálta módján mégis valóságos birodalomba: a bölcselet, a művészet, a tudomány és a teológia határterületére.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1999.02.04. (5.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Eörsi István a neuschwansteini kastély valódi etimológiájával hozakodik elő
    harag és részrehajlás nélkül

    A magyar belpolitika eseményeiről a miniszterelnöki hivatal sajtóelemzésének tükrében. Az Élet és Irodalom és a Magyar Narancs cikkeinek elemzése. Kondor Katalin rádióinterjúja Orbán Viktorral, aki a Néprajzi Múzeumba akar költözni, s Kondor nevetés nélkül kibírta Orbán válaszát, ami biztosan szerepet játszott Kondor karrierjének alakulásában – a Kossuth adó új vezetőjévé nevezték ki.

    „az exsztálinista Eörsi túloldalon kezdődő esszéjében (Tölgyessy él!) újít: kivételesen nem azzal indul, hogy »mint az Időm Gombrowicz-csalban megírtam« [...] hanem Orbán Viktorral, [...] Eörsi, aki tudja, nincsenek a kormánynak igazi ügyei, szintén a szándékokon, a lehetőségeken, a vádakon és a vélt utakon veri el a port. Sőt, történetet talál ki, melyben Orbán rendeletileg kötelezi »az őt bíráló újságíróknak«, hogy »kedden és csütörtökön délután négy és hat óra között ne mehessenek át a Nagykörúton».”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1999.01.26. E.I.: Tölgyessy él!

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság,1999.02.15. Eörsi István: A riporterek nyomorúsága
    • Magyar Nemzet, 1999.02.23. Kristóf Attila: Én nem tudom... (Ki ír szatírát)
    • Népszabadság, 1999.02.23. Pécsi János: Az olvasó oldala
    • Magyar Nemzet, 1999.03.20. Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról
    • Beszélő, 1999.04.szám (Folyóirat – április) E.I.: Az alternatívák nyomorúsága
    • Élet és Irodalom, 2014.06.13. Kőszeg Ferenc: A túlélő hagyomány

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.