EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.05.28.Népszava, E.I.: Két hirdetés; Mondom a magamét

    (Publicisztika; Magyar vagyok, nem turista feliratú pólók. Bosnyák Zoltán könyvének propagálása a Magyar Fórumban.)

  • 2001.05.30. Magyar Hírlap, VBÉ: Eörsi saját Sztálin-verseit elemzi
    A Palatínus újdonságai között Szilágyi Ákos-esszékötete

    A Palatinus Kiadó könyvheti újdonságai.

    Eörsi István: Versdokumentumok, magyarázatokkal (1949–1956)

    „Eörsi István előkapta régi jegyzeteit, továbbá saját rákosista, sztálinista verseit, és elkezdte kérlelhetetlenül elemezni tartalmi és korszempontból. A Versdokumentumok a Palatinus Kiadó könyvheti újdonsága.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2001.05.31. (22.szám) Magyar Fórum, Szentmihályi Szabó Péter: A Szépirodalmi szép irodalma

    A Szépirodalmi Könyvkiadó feltámasztási kísérletéről ír Szentmihályi Szabó Péter, a MIÉP képviselőjelöltje. Meghatározza, hogy ehhez milyen szerzőkre, szerkesztőkre volna szükség. Nem olyanokra, mint az ellenkező oldal írói. A szerző a cikkben ugyan nem említ neveket, de nyilvánvaló, hogy Eörsit is besorolja az ellenkező oldal írói közé.

    „A könyvkiadásra éppúgy igaz, mint a sajtóra az elképesztő, több mint kilencvenszázalékos szociálliberális túlsúly – mindez jól megmutatkozott a szégyenteljes frankfurti könyvvásár körüli komédiában is. […] A magyar irodalom szürke, unalmas, »csúnya« szövegirodalom lett, néhány száz olvasóval.”

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.07.06. (27.szám) Szilárd Gabriella: „Ki lesz a bálanya?”

  • 2001.05.31. Magyar Narancs, E.I.: Hogyan is állunk azzal a beszarással?

    TGM Be vagytok szarva című Magyar Narancsban megjelent írására reagál Eörsi.


    Reagálás:

    • Magyar Narancs, 2001.06.07. Tamás Gáspár Miklós: Olvasói levelek
    • Magyar Narancs, 2001.06.14. Thoma László: Rossz közérzet a kultúrházban. Nem be: le
    • Magyar Nemzet, 2001.08.11. Tóth Gy. László: Szembesítés 

    2001.05.31. Magyar Narancs, E.I.: Hogyan is állunk azzal a beszarással?

  • 2001.05.szám (május) Kapu, Brády Zoltán: A Magyar Sajtó Becstelen Voltáról
    Kedves Olvasó,

    A cenzúra megszűnése, a globalizáció. Saját magánéletéről, régi szerkesztőségi tapasztalatairól. Gorka Pálról és Farkas Vladimírról. Milyen lapokat olvas, hogyan értékeli azokat?

    „Ez a kormány miért nem tud beszerezni magának rangos írót és újságírót? Kínos, ha az »ÉS«-ben mondjuk, Eörsi István ír egy tehetségesen frappáns cikket, glosszát és arra a Nemzetben (talán egy-két személy kivételével) szerényen alig fogalmazni tudó zsurnaliszta válaszol. Ez szánalmas vereség.” Lovas Istvánt magas színvonalú újságírónak tartja. Saját pere Pető Ivánnal.

  • 2001.05.szám Kortárs, Albert Gábor: Néhány dokumentum megtisztítása
    Első kalandom a politikával – mocsaras altalajon

    Publicisztika. 1956, a hetvenes évek. A szamizdat irodalom előállítóival nem volt kapcsolata, bár kapacitálták, hogy írjon oda is. Ennek okairól. A Magyarország felfedezése sorozatban 1983-ban – reklám nélkül – megjelent Emelt fővel című szociográfiájáról, melyet a Szabad Európa Rádióban is ismertettek (gyanúsítgatásokkal, rágalmakkal, bértollnoknak igyekezték bemutatni). Közben Határ Győző jó kritikákkal számolt be munkáiról. Ezt a szociográfiát támadta később Janics Kálmán a Hírmondó stencilezett 1986/22. számában is. A lap következő számában álnéven, Tacitus aláírással, Sine ira et studio címmel válaszolt, ebből idéz. Írószövetségi közjáték – nem volt előzetes cenzúra a közgyűlésein –, a sajtószabadság követelése. Tóth Dezsőről, Pándi Pálról. A közgyűlésen elhangzottak később – a szamizdatok kivételével – nem kerülhettek nyilvánosságra. Az 1981-es, decemberi közgyűlésről. „…Eörsi István a hallgatásra ítélt írókról beszélt…” Saját felszólalásának idézése és fogadtatása. Berecz János demagóg provokációnak tartotta. Többen kiléptek a szövetségből (nevek felsorolása). Idézetek a Demokrata 1987/1. számában megjelent Kármentő Imre: A hatalom kudarcai című értékelésből. Az 1986 decemberi prózai szakosztály alakulásán elhangzottak, ahol a szerzőt ismét támadták, és nem védte meg senki. 

  • 2001.05.szám Látó, Híreink

    A Látó Irodalmi Színpadának vendége volt többek közt Eörsi István. 

  • 2001.06. szám Korunk, Nánay István: Aztán a csend…
    Bicegő Hamlet-fordítások

    Jan Kott „Kortársunk Shakespeare” című kötetéről. Az újrafordításokról. Botrányok a hazai Hamlet-előadások körül. Arany János fordítását is újrafordították – többek között Eörsi István. A különböző újrafordítások összehasonlítása (idézetek).

    „Eörsi, amikor a kaposvári színház számára készítette elő a Hamletet, csupán átfésülte Arany János fordítását, s munkájában több volt a dramaturgiai, mint a fordítói megoldás. Később aztán valóban újrafordította a művet, de ekkor is sokszor támaszkodott Arany szövegére. […] Eörsi mondatai szárazabbak, egzaktabbak, már-már brechtiesek.”

    • Eörsi István: Shakespeare-drámák – Hamlet – Othello – Coriolanus tragédiája – A vihar – Szentivánéji álom című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

    Reagálás:

    • Krónika, 2001.07.02. (151.szám) Joó Péter: Az utolsó utáni felvonás és új fordítások

  • 2001.06.01. (22.szám) Élet és Irodalom, Bán Zsófia: A Szabadság Fantomja
    (széljegyzetek „melegágy”-ügyben)

    Refelexió Csapó Csaba: „Mi a meleg irodalom és irodalomkritika?” (Élet és Irodalom, 2001.03.30. 13.szám) című, és Radnóti Sándor: „Adaptáció” (Élet és Irodalom, 2001.04.20. 16.szám) című cikkéhez. Eörsi István Nosztalgia című verse egy részének idézése.


    Eörsi István Nosztalgia című verse a Szögek című kötetében jelent meg, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Csapó Csaba: Mi a meleg irodalom és irodalomkritika (Nincs benne a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.04.20. (16.szám) Radnóti Sándor: Adaptáció

  • 2001.06.01. (22.szám) Élet és Irodalom, Berki Antal: Hány Lovas van

    Reflexió Kenedi János Lovas Istvánról szóló írásaira, melyek Berkit megrémítik. „A hatvanas években, különösen az amnesztia után, a hatalom már nem szívesen nyúlt a politikai perek eszközéhez, attól meg egyenesen tartózkodott, hogy fiatalembereket állítson bíróság elé összeesküvés vádjával. Inkább közbűntényesként vonták ki a forgalomból a rendszerrel szembenálló gyerekeket. […] volt idő, amikor az Élet és Irodalom valamiféle, ilyen-amolyan, értelmiségi ellenállás színtere volt. Mostanra kicsit egyoldalú lett az újság.” A cikkben Eörsi neve is szerepel.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.05.11. (19.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István I. „Egy vezér gyermekkora” (E.I. nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.05.11. (19.szám) Fencsik Gábor: Lovas István amerikai periratai 1989–91 (E.I. nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben!)


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.05.18. (20.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István II. „Egy vezér gyermekkora” (E.I. nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.06.15. (24.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István III. (E.I. nem szerepel a cikkben, nincs a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.06.22. (25.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István IV.

  • 2001.06.01. (22.szám) Élet és Irodalom, Horányi Özséb: Apropó Esterházy

    Reflexió Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből (Élet és Irodalom, 2001.04.20. 16.szám) című cikkére.

    Üdvözli Esterházy és a hozzászólók írásait, mert szükség van arra a közbeszédre, amely a kereszténységről, a katolicizmusról, az egyházról szól. A Magyar Katolikus Egyház soha nem volt egyszólamú, így a mai Magyarországon sem az, nem mentes a pluralizmustól sem, de vannak, akik másként akarják láttatni. „…a vallásoknak, illetőleg az egyházaknak nem az a funkciójuk, hogy közfeladatokat vegyenek át az államtól, vagy hogy közhasznúak legyenek…” Az egyháznak feladata lenne a cigánysággal, a korrupcióval kapcsolatos ügyekben, morális kötelessége volna a válaszok keresésében.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.20. (16.szám) Esterházy Péter: Egy katolikus magyar följegyzéseiből  


    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2001.04.27. (17.szám) Báthori Csaba: Íme egy ember (E. I. neve nem szerepel a cikkben, nincs benne a rendszerben!)
    • Élet és Irodalom, 2001.05.04 (18.szám) Eörsi István: Levél Esterházy Péternek
    • Élet és Irodalom, 2001.05.18. (20. szám) Jelenits István: Válasz E. P. húsvéti soraira
    • Élet és Irodalom, 2001.07.20. (29. szám) Koppány Zsolt: Alázatos Mártírhalál
    • Élet és Irodalom, 2001.06.20. (29. szám) Dr. Szabó Iván: Még Egyszer Esterházy

  • 2001.06.02.Népszabadság, E.I.: Ginsberg szerencséje (Ginsbergről 75. születésnapján.)

  • 2001.06.05. Magyar Hírlap, E.I.: A Hármaskönyvről

    Könyvkritika az Élet és Irodalom 3 vezércikkírójának gyűjteményes kötetéről, a Hármaskönyvről. Váncsa István, Megyesi Gusztáv és Kovács Zoltán írásaiból idéz. A szerzők a politikai szférát egyöntetűen elítélik, ezzel Eörsi nem ért egyet.

    „A négy párt, amelyet megismerünk – a szocialista párt, a Fidesz, a kisgazdák és a MIÉP –, mint már említettem, sok vihogásra ad alkalmat, de örömre nem gerjeszt. A szocialisták Horn Gyulában öltenek testet, és züllöttségük fokmérője az a mód, ahogyan Bokros Lajossal elbántak. A leghibbantabbaknak a kisgazdák látszanak, a legromlottabbaknak a Fidesz-vezérek, és a legelvibbnek a MIÉP – a szerzők ugyanis nem vitatják, hogy e párt náci hajlamai mély meggyőződésből fakadnak. A könyv olvasása közben a parlament pártjai közül egyedül a szabaddemokraták nem járnak rosszul. A szabaddemokraták ugyanis sehogy sem járnak, mert egyszerűen nem léteznek. Mintha 1997 májusa és 2001 áprilisa között szüneteltek volna. Legalábbis a Hármaskönyv ezt a leverően vicces benyomást kelti.”

  • 2001.06.06. Magyar Hírlap Online, Dr. Gombos Endre: Áldemokrácia

    Juszt László interjúja Eörsi Istvánnal az ATV-ben Dövényi Nagy Lajos: Tarnopolból indult el című művéről.

  • 2001.06.06.Népszava, Emlékezés a régi időkre

    (Részlet. A Könyvhét ajánlatából. Eörsi István: Versdokumentumok - magyarázatokkal 1949-1956. című kötetéről.)

  • 2001.06.06.Népszava, Veress Jenő: Enfant terrible

    (A "pártfenegyerek" definíciója, pártonkénti felsorolása. Eörsi István is a felsoroltak között.)

  • 2001.06.07. (23.szám) 168 óra, Mester Ákos: Helyreigazítás

    A lex Répássy életbelépésével ki mindenkitől kellene bocsánatot kérnie a 168 órának? Idézetek a lap cikkeiből.

    Eörsi a Fideszről, a Fidesz és az MSZP „zsákmányszerző rohama” közti különbség.


    Előzmény:

    • 168 óra, 2001.06.07. (23.szám) Rádai Eszter: Nem szabad elhinni

  • 2001.06.07. (23.szám) 168 óra, Rádai Eszter: Nem szabad elhinni
    A jövő elkezdődött

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal a Fidesz vállalkozói politizálásáról. Fotó


    Reagálás:

    • 168 óra, 2001.06.07. (23.szám) Mester Ákos: Helyreigazítás
    • Magyar Nemzet, 2001.08.11. Tóth Gy. László: Szembesítés

    2001.06.07. 168 óra, Rádai Eszter: Nem szabad elhinni. A jövő elkezdődött

  • 2001.06.07. (23.szám) Magyar Fórum, Czegő: Fekete és fehér csillagok

    A Roland Garros versenyén Venus Williams kiesett, de húga, Serena Williams „kifogott egy habfehér, szőke partnert, Pitkovskit.” A közönség Pitkovskinak szurkol. A szerző megsajnálja Serenát, mert nem a színének, hanem a bírónak szól a fütty.

    „...mi lenne, ha ez itt történne nálunk, a Margitszigeten? Óriási tömeg a néger lány ellenében, a fehér javára. Hányszor, hány lapban s mind Nyugaton jelentené fel a magyar népet és Magyarországot Eörsi István et Co.? Miféle MIÉP-es tömegfasizmusról dühöngenének itthon, ott, ahol jobban otthon érzik magukat, Nyugaton?”

  • 2001.06.07. (23.szám) Magyar Fórum, G. D.: Tévéfotel

    Koltai Róbert Sose halunk meg című filmjéről. A szerzőnek hiányzik Gyuszi bácsi, a kisember.

    „Gyuszi bácsi nem ment Strasbourgba, se Brüsszelbe, és nem publikált egyetlen előre megszervezett cikket sem, egyetlen nyugati baloldali lapban sem, az ő nagyfene elnyomatásáról.  [...] Gyuszi bácsi meghalt. Kár érte. Föl támadhatna, mielőtt végképp Konrád György, Eörsi István és Andrew Vájná döntené el a magyar kultúrában, hogy »mi újság Pesten.«!”

  • 2001.06.07.Magyar Narancs, Tamás Gáspár Miklós: Olvasói levelek

    "Kellemes volna, ha Eörsi nemcsak akkor tudna jól magyarul, amikor ír, hanem akkor is, amikor olvas."


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2001.05.31. Eörsi István: Hogyan is állunk azzal a beszarással?

    2001.06.07.Magyar Narancs, Tamás Gáspár Miklós: Olvasói levelek

  • 2001.06.08. (9.szám) Heti Válasz, R. P.: Európa újratervezése
    A PÁRBESZÉD STÍLUSA ÉS ÉLETFORMÁJA

    A Goethe Intézet közép-európai folyóiratot indított öt fővárosban, öt nyelven – köztük Budapesten is. A lap címe: Kafka. Az első számban találhatjuk Konrád György és Eörsi István prózáját, valamint Kalász Orsolya verseit.

    (Szabadi Vera megjegyzése: Eörsi István: A helymeghatározás buktatói című írását a 28. oldalon találjuk.)

  • 2001.06.08.Népszava, Dr. Gombos Endre: Új kultúrpolitika a színen

    (Olvasói levél a kormányzat kultúrpolitikájáról. Eörsi egy rádióinterjúban felháborodott, hogy kiadják a háborús bűnös Dövényi Nagy Lajos Tarnopolból indult el című művét.)

  • 2001.06.09.Népszabadság, Csuhaj Ildikó: MIÉP: radikalizálódás vagy szalonképesség?

    (A MIÉP esélyei a 2002-es parlamenti választásokon.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.