EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1998.100.szám Hunnia, Hernádi Tibor: A magyar változat munkatársai
    Tallózó

    Reflexió Hering József és Bencsik András (A bőgatyás verzió) cikkére a törökök által 1914–15-ben legyilkolt örmény áldozatok fölötti megemlékezés kapcsán tanúsított izraeli magatartásról, valamint Eörsi István cikkére, aki Maczó Ágnes róthmanózása miatt háborog. A cikk szerzője szerint Bencsik érve megalapozott és helytálló.

    „Eörsi még mindig a 600 ezres magyarországi zsidó áldozat bűvöletében él. Ezen a magam részéről nem is csodálkozom.”

    Előzmény:

    • Népszava, 1997.03.28. E.I.: Gomblyukba Maczóval!
    • Demokrata, 1997.06.12. (24.szám) Hering József: Mit ér a holocaust, ha másé? – Bencsik András: A bőgatyás verzió
    • Demokrata, 1997.06.26. (26.szám) Hernádi Tibor: A magyar változat munkatársai

  • 1998.11.01. (11.szám) Criticai Lapok, E.I.:AZ INTERJÚ
    Abszurd dokumentumjáték

    A darab közlése előtt Eörsi megindokolja, miért írta át színművét. Eörsi és Lukács párbeszéde. Fotók


    Reagálás:

    • Criticai Lapok, 2006.01.szám Marton Gábor: Jajkiáltás

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1998.11.01. (6.szám) Bécsi Napló, Simonffy Erika: Határon innen – Határon túl
    In memoriam 1956. Történelmi emlékezés Linzben

    A Felső-Ausztriai Magyarok Kultúregyesületének szervezésében 1998. október 31-én két értékes történelmi előadás hangzott el. A második előadás: „A forradalomról való megemlékezés: »1956 helye a magyar nemzettudatban, a túlélés etikai problémái irodalmunk tükrében«, Dr. Zelliger Erzsébet egyetemi docens előadásának volt a témája. Ennek kapcsán részletek hangzottak el — többek közt — Faludy György, Eörsi István, Kabdebó Tamás verseiből és Ágh István visszaemlékezéseiből.”

  • 1998.11.03. Népszabadság, Dr. Del Medico Imre: Levélturmix

    Olvasói levél. A Churchill-idézet pontosítása.

    „A kitűnő író és publicista Churchillre hivatkozva ezt írta: a kapitalista társadalom nagyon rossz, csak éppen jobb az összes többinél. Kár, hogy az egyik legszellemesebb közíró helytelenül idézte a volt angol miniszterelnököt, mert az ő mondása így szólt: a demokrácia a világ legrosszabb társadalmi formációja, kivéve az összes többit.”

    Előzmény:

    • Népszabadság,1998.10.14. E.I.: Szép kerek számok

  • 1998.11.04. Napi Magyarország, Bayer Zsolt: A lényegről (2.)

    Publicisztika. Mi lenne, ha nem lenne se rádió, se tévé, se újság? A „szabad sajtó”, az újságírók és a reklámszakemberek szapulása. A nácik és a kommunisták összehasonlítása, a kettős morál. A globalizáció és a multikulturalizmus kultusza.

    „Nem az a baj, hogy mondjuk Konrád György és Eörsi István a szellemi barikád másik oldalán harcolnak, s nyilván sokunknak van róluk erkölcsi ítéletünk is. Az igazi baj az, hogy rossz írók. Mégis eljutnak mindenhová, mint Magyarország szellemi és művészi életének legkiválóbbjai, mert a sajtó így akarja.”

  • 1998.11.05. Népszava, Szentmihályi Szabó Péter: Már indiánok sem lehetünk?

    Reflexió Eörsi őt és Csurkát bíráló cikkére. Sápadtarcúak – indiánok – Frankfurti Könyvvásár – zsidózás.

    „Őszintén reméltem, hogy Eörsi István tényeket állít vagy cáfol, de sajnos megelégedett azzal, hogy a sorok között állatnak és söpredéknek nevezzen, aki gátlástalanul zsidózik. […] Eörsi cikke jól bizonyítja tételemet, mely szerint nem létezik világnézeti semlegesség, és becsülöm azért, hogy harcosan vállalja hovatartozását.”

    Előzmény:

    • Napi Magyarország, 1998.10.15. Szentmihályi Szabó Péter: Falfirkák. Létezik-e világnézeti semlegesség? – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 1998.10.28. E.I.: Merengés egy metaforán

    Reagálás:

    • Napi Magyarország, 1998.11.09. Ludwig Emil: A költő felejt – és felejt

  • 1998.11.06. (45.szám) Élet és Irodalom, Kőrössi P. József: Napló helyett
    Hiteles novella, nyílt levél formájában elbeszélve,
    Gittai Istvánnak, Nagyváradra

    Részlet a prózából.

    Péntek esti szabadságunk (A nagyváradi Ady-kör húsz éve) című könyv megjelenése kapcsán az Ady-körről. Az első szamizdatban, a Profilban (1977) Eörsi István írása az első oldalon.


    • Téves közlés. A Pofil 1977/1. (szeptember) számában Eörsi Istvánnak a „Mi bújt elő a kriptából?” című cikke jelent meg.

  • 1998.11.06. Magyar Hírlap, MH: Bunkóságkonferencia

    Rövidhír. A Friedrich Ebert Alapítvány konferenciája Bunkóság avagy a társadalom reprimitivizációja címmel. Eörsi István is az előadók közt szerepel.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.12.02. V. B. É.: Kis magyar bunkológia
    • Élet és Irodalom, 1998.12.04. (49.szám) E.I.: A bunkóság magasiskolái
    • Élet és Irodalom, 1998.12.18. (51–52.szám) E.I.: A bunkóság diadala
    • Élet és Irodalom, 1999.01.08. (1.szám) Kollár Imre: Ki a bunkó? – Eörsi István: Simperger és Kollár
    • Magyar Demokrata, 1999.01.21. (3.szám) Lovas István: A liberális Baszagö
    • Népszabadság, 1999.06.23. E.I.: Egy levél, kommentárral
    • További kapcsolódó cikkeket találhat a Népszabadság, 1999.06.23. E.I.: Egy levél, kommentárral című cikk felsorolásánál.

  • 1998.11.06. Népszabadság, E.I.: Egy mosoly természetrajza

    A Nemzeti Színház építése – Orbán beteg mosolya – Simpergerék – emlékezés egykori fejelésükre.

    „Ez beteg mosoly. Maga a mondat tökéletesen esztelen, a fojtott mosoly pedig, a pillantásokkal, a hatalmától megzavarodott személyiség gyűlöletéről és oktalan diadaláról ad hírt. Néróka mosolyog így. […] A Nemzeti Színházzal kapcsolatos nyílt törvénysértések sorozata azt az érzést kelti a közönségben, hogy a jogrend olyan szabálygyűjtemény, amelyen a kormány túlléphet, ha úri szeszélye úgy kívánja.”

    Reagálás:

    • Napi Magyarország, 1998.11.09. Ludwig Emil: A költő felejt – és felejt
    • Napi Magyarország, 1998.11.09. OKA: Egész pályás letámadás
    • Magyar Nemzet, 1998.11.12. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Ki beteg)
    • Népszabadság, 1998.11.17. Glavánovics Zsolt: Levélturmix
    • Magyar Hírlap, 1998.11.24. E.I.: Stílus és politika, Disputa (és az itt felsorolt cikkek)
    • 168 óra, 1999.02.11. (6.szám) Lang Magda: „Vakszöveg” az olvasó szemszögéből
    • Napi Magyarország, 1999.05.03. Tóth Gy. László: Szembesítés 1.
    • Napi Magyarország, 1999.05.04. Tóth Gy. László: Szembesítés 2.
    • Napi Magyarország, 1999.05.08. Szabó László Zoltán: Átok a szélben
    • Havi Magyar Fórum, 2002.02.01. (2.szám) Szabó Kálmán: A balliberalizmus nyelve és erkölcse
    • Élet és Irodalom, 2002.03.22. (12.szám) E.I.: Orbán és Sztálin
    • Élet és Irodalom, 2002.04.12. (15.szám) E.I.: Adalékok egy vereséghez
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Fencsik Flóra: Mosolyok, esélyek
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Váncsa István: Struggle for struggle
    • Magyar Nemzet, 2003.08.29. Ludwig Emil: Irtózás és vonzódás
    • Magyar Demokrata, 2005.02.03. (5.szám) Gazdag István: Hülyeség nem akadály
    • Magyar Nemzet, 2009.11.10. Seszták Ágnes: Minden kezdődik elölről
    • Egyenlítő, 2012.06.szám Novák Imre: Emlékezés Eörsi Istvánra
    • Népszabadság (nol.hu), 2015.10.13. Szemere Katalin: Irodalom és disznósajt
    • Újnépszabadság, 2019.09.02. Amikor még minden másként volt
    • mandiner.hu, 2020.08.27. Nyáry Krisztián: Eörsi István – labdarúgás (Orbán Viktorral) – 

  • 1998.11.08. (22.szám) Szekszárdi Vasárnap, Németh Judit: „A beszélgetés fény”
    Gyermek- és ifjúsági írók konferenciája Szekszárdon

    A megyei könyvtár a Szekszárdi tanácskozást 15. alkalommal, 26 író részvételével, idén a „Személyiség az irodalomban és a történelemben” címmel rendezte meg. Az ötletadó Eörsi István volt. Idézetek Szepes Mária és Pomogáts Béla köszöntőjéből. Fotó a konferencia résztvevőiről. 

  • 1998.11.09. Napi Magyarország, Ludwig Emil: A költő felejt – és felejt

    A szerző utal korábbi, Eörsiről a Napi Magyarországban megjelent cikkükre, amely arról szólt, hogy Eörsit éjjel telefonon felhívták, és a Dunába lövéssel fenyegették meg. Szerinte Eörsi úgy vitatkozik a cikkekkel, hogy el sem olvassa azokat. Majd a Népszabadságban megjelent Eörsi-cikkből idéz. Eörsi István Orbán mosolyáról. Eörsi István ’53-as Sztálin-versét idézi. Reagál Eörsi Népszavában megjelent írására is, ahol a Frankfurti könyvvásárral kapcsolatos cikkében őt idézte.

    „Nagy megtiszteltetésnek veheti bárki, ha a mosolya nem tetszik annak az Eörsi Istvánnak, akinek egykor a generalisszimuszé volt a legkedvesebb.”

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. E.I.: A légköri viszonyokról
    • Magyar Hírlap, 1998.09.21. A Szerk: Súlyosbítás
    • Napi Magyarország, 1998.09.22. Ludwig Emil: Különös vélemény
    • Népszava, 1998.10.28. E.I.: Merengés egy metaforán
    • Népszava, 1998.11.05. Szentmihályi Szabó Péter: Már indiánok sem lehetünk?
    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Magyar Hírlap, 1998.10.12. Haskó László: Miért?
    • Demokrata, 1998.10.15. (41.szám) Lovas István: Eörsi István a „fenyegető figyelem” középpontjában
    • Napi Magyarország, 1998.10.15. Szentmihályi Szabó Péter: Falfirkák. Létezik-e világnézeti semlegesség? – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Nemzet, 1998.11.12. Kristóf Attila: Én nem tudom... (Ki beteg)
    • Magyar Nemzet, 1998.11.24. Speidl Zoltán: Hol van Arturo Ui?
    • 168 óra, 1999.02.11. (6.szám) Lang Magda: „Vakszöveg” az olvasó szemszögéből
    • Magyar Nemzet, 2000.08.28. Ludwig Emil: Érzékfogyatkozás
    • Magyar Fórum, 2001.07.12. (28.szám) R.M.: Újabb fenyegető levél ráírtam
    • Élet és Irodalom, 2002.03.22. (12.szám) E.I.: Orbán és Sztálin
    • Élet és Irodalom, 2002.04.12. (15.szám) E.I.: Adalékok egy vereséghez
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Fencsik Flóra: Mosolyok, esélyek
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Váncsa István: Struggle for struggle
    • Magyar Nemzet, 2002.11.13. Löffler Tibor: Az antiszemitizmus vádja megrendelhető
    • Hitel, 2004.03.szám Tóth Erzsébet: Az angyalok mintha késtek volna
    • Magyar Nemzet, 2009.11.10. Seszták Ágnes: Minden kezdődik elölről
    • mno.hu, 2011.02.14. Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt – kommentár nélkül
    • Népszabadság, 2015.10.13. Szemere Katalin: Irodalom és disznósajt
    • Újnépszabadság, 2019.09.02. Amikor még minden másként volt
    • mandiner.hu, 2020.08.27. Nyáry Krisztián: Eörsi István – labdarúgás (Orbán Viktorral)

  • 1998.11.09. Napi Magyarország, OKA: Egész pályás letámadás

    Publicisztika Orbán Viktorról, a koalícióról, Kovács Lászlóról, Princz Gáborról, Horn Gyuláról, Suchmann Tamásról, a metróügyről, Demszky Gáborról, az ítélőtábláról, a Hócipőről – az egész pályás letámadásról.

    „Eörsi István (ügyvivő, SZDSZ) meg azt írta, hogy egyszer fejelgetett Orbánnal, s akkor ő észre sem vette a fejelgetés hevében, de egy élő szemtanú azt állította, hogy Orbán élethalál kérdést csinált az ártatlan fejelgetésből, az nem is fejelgetés volt, hanem egy fejelgetésnek álcázott gyilkossági kísérlet, merthogy Orbánnak valójában Eörsi mindenáron való legyőzése volt a célja, s miután erre Eörsi nagysága miatt szellemi értelemben nem volt esély, maradt a stukkolás, mint egyetlen lehetőség.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.06. Eörsi István: Egy mosoly természetrajza

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1998.11.09. Népszabadság, Debreczeni József: A polgári kormány és a szabad sajtó
    Eötvös Pál: Válasz Debreczeni Józsefnek, avagy a Népszabadság, a polgári kormány és a szabad sajtó

    Az Orbán-kormány a Postabank sajtóholdingjának csak egy lapját, a Magyar Nemzetet menti meg, a Kurírt és a Magyar Narancsot veszni hagyja. Indokaik: költségvetési és „értékvédelmi” megfontolások. Az ellenzéki sajtó szerint viszont hatalmi érdekek motiválják. Cáfolja, hogy ez sérti a sajtó szabadságát, és megzavarja annak piacelvű viszonyait. A Népszabadság bírálata. A főszerkesztő válasza a Népszabadságot ért vádakra.

    „Az, hogy Debreczeni József cikkéhez megjegyzést fűzünk, eltér általános gyakorlatunktól. (Az emlékezet által könnyen bejárható múltban csupán Kenedi János és Eörsi István lapunkat egy-egy konkrét ügyben igen élesen bíráló írását követte főszerkesztői reakció.) Jelen esetben a válasz indoka: ténykiigazítás és személyes érintettség.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1998.03.06. E.I. – Eötvös Pál: Egy bátor újságcikkről

  • 1998.11.10. (45.szám) 168 óra, „egy nem polgár értelmiségi”: Tisztelt Szerkesztőség!

    Olvasói levél. Orbán Viktor felelőssége, hataloméhsége, erkölcs és világnézet nélküli politizálása. Utalás Eörsi írására.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.07.22. Eörsi István: Szakmai nehézségeim Orbán Viktorral

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1998.11.11. Népújság – Marosvásárhely, Osztrák lap a magyar kormány tevékenységéről

    A Der Standard a Nemzeti Színház megépítéséről, a budapesti 4. metróvonal kiépítéséről és a bírósági reformról. Matolcsi György véleménye.

    „A cikkíró idézi Eörsi István író véleményét, aki szerint az a cél, hogy meghunyászkodásra késztessék a lakosságot. A hatalmi szónak azt kell sugallnia, hogy a kormány felül áll a törvényeken — idézi az írót a lap. Eörsi szerint ugyanis az az agresszív forma, amiben mindez történik, arra szolgál, hogy jelezze: senki nem érezheti magát biztonságban.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Hírlap, 1998.11.24. E.I.: Stílus és politika, Disputa (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1998.11.12. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom...
    (Ki beteg)

    A baloldali média közhelyei, paneljai. Kiss Péter szerint a Gömbös-korszak reinkarnációját éljük.

    Orbán Viktor pl. „Néróka”, „Fiókmussolini” és „Kölyökführer”. Eörsi István Orbán Viktor beteg mosolyáról írott cikkéről. „Így talán Eörsin sem kellene fönnakadnunk. Nála ez valószínűleg az önérzet kifejezése, olyasmi, mint amikor lewojtilaurazza a pápát. De mégis, nem kellene egyszer végiggondolni, hogy ki beteg itt? […] Amikor például a miniszterelnök megengedett magának egy félmosolyt ama emlékezetes kijelentése mellé, miszerint a sajtó egyensúlyba hozása hosszú, fáradságos, ám élvezetes munka lesz, abban a mosolyban sokan – túl a magabiztosságon – a humorérzék és a bátorság jeleit vélték felfedezni. És úgy értelmezték, mint egy engedékeny, fölényes választ a vicsorító gyűlöletre.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E. I.: Egy mosoly természetrajza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1998.11.09. Ludwig Emil: A költő felejt – és felejt
    • 168 óra, 1999.02.11. (6.szám) Lang Magda: „Vakszöveg” az olvasó szemszögéből
    • Élet és Irodalom, 2002.03.22. (12.szám) E.I.: Orbán és Sztálin
    • Élet és Irodalom, 2002.04.12. (15.szám) E.I.: Adalékok egy vereséghez
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Fencsik Flóra: Mosolyok, esélyek
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Váncsa István: Struggle for struggle
    • Magyar Nemzet, 2009.11.10. Seszták Ágnes: Minden kezdődik elölről
    • Népszabadság (nol.hu), 2015.10.13. Szemere Katalin: Irodalom és disznósajt
    • Újnépszabadság, 2019.09.02. Amikor még minden másként volt
    • mandiner.hu, 2020.08.27. Nyáry Krisztián: Eörsi István – labdarúgás (Orbán Viktorral)
    • A témához kapcsolódó tovább cikkeket olvashat az eddig megjelölt cikkek felsorolásainál.

  • 1998.11.14. Hetek, Szlazsánszky Ferenc: Kritikus hangok a kormány médiapolitikájáról

    Az Orbán-kormány médiapolitikája: az erőviszonyok átalakítása, a politika befolyásolása a médiában. Részletek a Beszélő vitaestjén elhangzott véleményekről.

    „Ugyancsak a Beszélő estjén Eörsi István liberális publicista forradalmi hangú rövid beszédében bátorságra buzdította az újságírókat, akik szerinte félnek. »Egy botrányt nem elég egyszer elmondani.« Mint mondotta, ma a hatalom szinte azt tesz, amit akar. Meg van félemlítve az egész rendszer és az újságírók is – tette hozzá. Mások szerint egyszerűen csak közömbösek az emberek: sokan belefáradtak abba, hogy állandóan tiltakozniuk kellene.”

  • 1998.11.17. Népszabadság, Glavánovics Zsolt: Levélturmix

    Olvasói levél arról, hogy Eörsi István egyoldalúan mutatja be a politikát.

    „Simicskával és Ganspergerrel példálódzik, de ha tud valamit róluk, miért nem mondja ki?”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1998.11.24. Magyar Hírlap, E.I.: Stílus és politika
    Disputa

    Reagálás a Nemzeti Színház körül kitört csatározásról írt Such György-cikkre. A szakmai problémák politikai megközelítése, a stílus, a moralitás és a jogbiztonság kérdése.

    Reagálás:

    • Napi Magyarország, 1999.08.21. Tóth Gy. László: Szembesítés 1.
    • Magyar Nemzet, 2001.05.16. Tóth Gy. László: A likvidálás relativizálása II.
    • Magyar Demokrata, 2005.04.07. (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népújság – Marosvásárhely, 1998.11.11. Osztrák lap a magyar kormány tevékenységéről

  • 1998.11.24. Magyar Nemzet, Speidl Zoltán: Hol van Arturo Ui?
    Ellenzéki félelmek és féltések

    Mitől fél Eörsi István? A névtelen antiszemita telefonáló Dunába lövéssel fenyegette Eörsit, aki szerint ezeknek a jelenségeknek most, az Orbán-kormány idején kedvező a klíma. Eörsi félelme – ha valóban létezik, megalapozott is lehet. „Ám semmi köze antiszemitizmushoz, jobboldalhoz; Torgyánhoz, Csurkához; de még ahhoz sem, hogy ifj. Hegedűs Lóránt lelkész, képviselő elítélendően beszélt az ország házában.” Szerinte Orbán bírálói nem értik szavait.

    Kunos Péter börtönbüntetése: Göncz Árpád kegyelmi javaslatát Dávid Ibolya nem írta alá. Az ellenzéki cikkek nem is Kunosról szólnak, a köztársasági elnök a tét. Szerinte az MSZP és az SZDSZ már a szélsőbaloldallal kokettál, hivatalosan is felvették a kapcsolatot Thürmer Munkáspártjával. Eörsi nem fél? Hiszen a bolsevisták antiszemiták is voltak.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. E. I.: A légköri viszonyokról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1998.12.05. Balogh Zsigmond: Bellum omnium... ?
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Magyar Fórum, 2001.07.12. (28.szám) R.M.: Újabb fenyegető levél
    • Hitel, 2004.03.szám Tóth Erzsébet: Az angyalok mintha késtek volna
    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DUNÁBA szót.

  • 1998.11.26. (47.szám) Magyar Demokrata, Székely Kecskés János: Az állagvédő agresszivitás
    Csúcspont az acid party és a hostessekkel perfektuált gang-bang

    Csurka István ázsiójának csökkenése a sajtóban. Bauer Tamás rádióbeli hozzászólásáról, aki szerint nem kellene a Miniszterelnöki Hivatalra, vagy a titkosszolgálatokra költenie a kormánynak, mert a társadalmat nem az állami intézmények, hanem a szolidaritás, a szegényekkel való együttérzés tartja össze. Tamás Gáspár Miklósnak a liberális-demokratikus értelmiségről szóló dolgozatáról. „Egyébként nemcsak pártja ideológiai és taktikai cikkcakkjai követhetőek nehezen, hanem az ő nézeteinek gyakori változásai is. Ezt legtalálóbban talán örökös »házi« vitapartnere – baloldaliságában megmaradó – Eörsi István érzékeltette, igen eredeti módon. Az egyik vitájukban válaszcikkének a következő címet adta: »Gazsi 1995. december 16-án«.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1995.12.20.E.I.: Gazsi 1995.december 16-án...

    Kapcsolódó cikkek:

    • A Magyar Hírlap, 1995.12.20.E.I.: Gazsi 1995.december 16-án... című cikknél felsoroltak.

  • 1998.11.27. Népszabadság, E.I.: Az osztályelemzés dicsérete

    Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika című tanulmányának egyes kitételeit vitatja.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.18. Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika – 1. rész – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1998.11.19. Tamás Gáspár Miklós: Új osztálypolitika – 2. rész – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1998.12.08. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Hol a baloldal)
    • Népszabadság, 1998.12.15. Dr. Nagy András: Asztaltáncoltatás
    • Magyar Nemzet, 1998.12.16. Speidl Zoltán: Feléled-e az „osztályharc”?
    • Népszabadság, 1998.12.18. Schmidt Mária: Búcsú a racionalizmustól
    • Népszabadság, 1998.12.28. Dr. Papp György: Az új osztály újraelosztási politikája
    • Népszabadság, 1998.12.30. Bayer Zsolt: A megőrült boldogtalanság
    • Népszabadság, 1999.01.06. Horn Gyula: Miért aggódom a Népszabadságért?
    • Népszabadság, 1999.01.18. Szabó Iván: Látlelet és javallat. Zimányi Tibor: „Új osztálypolitika” – osztálypolitika nélkül. Szalai Erzsébet: Szekértáborok
    • Népszabadság, 1999.02.08. BÁLI TGM. Tollasbál ’99
    • Népszabadság, 1999.02.22. Krausz Tamás: A rendszer és polgársága


  • 1998.11.29. (11.szám) Heves Megyei Hírlap (Vasárnapi), bereczky: Ki a bunkó?
    Tudományos konferencia

    Kétnapos tudományos tanácskozás Balatonföldváron a butaságról. A „bunkológiai” konferencián felszólalt többek között Eörsi István.

  • 1998.11.szám Beszélő (Folyóirat – november), Kardos László: SZETA
    Beszélő évek – 1979

    A Szeta alapításának előzményei, Iványi Gábor és Solt Ottilia szerepe. Rendőrségi megfigyelések, besúgók, III/III-as iratok. Szegények levelei, kérelmei a Szetához az ország minden tájáról. Adománygyűjtéseik, felolvasóestjeik (Eörsi István, Dalos György és Konrád György), képzőművészeti aukcióik. A Feketében című irodalmi antológia megjelentetésének körülményei. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Bécsi Napló, 1983.03.01. (2.szám) K. L.: Feketében
    • Nemzetőr, 1983.11.15. Bibó Press: A SZETA KÖNYVPREMIERJE BUDAPESTEN
    • Beszélő (Szamizdat – 1985/1.), 1985.12.szám Kis János – Kőszeg Ferenc: Beszélő-beszélgetés a Szeta kezdeményezőivel
    • Magyar Narancs, 2007.07.26. (30.szám) Kőszeg Ferenc: K. történetei (Feketében)


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.