EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1998.06.15. Népszabadság, Csala Károly: Három könyv a filmek világából

    Könyvkritika. Berkes Ildikó–Nemes Károly: A japán film világa; Sándor Tibor: Őrségváltás után; Bikácsy Gergely: Bunuel-napló.

    „Személyes életgondját sűríti könyvbe, Bunuel-naplóba, egy kicsit – tudatosan – Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című műfajpróbájához kapcsolódva. Azt mondja: ami Bunuelnek a vallás, az neki a sztálinizmus (volt). Mármint a legyőzendő tárgy, a viaskodás tárgya.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1998.06.15. Népszabadság, Pomogáts Béla: A hűség jele

    Megemlékezés Nagy Imre vértanúhalálának negyvenedik és a Történelmi Igazságtétel Bizottság megalakításának tizedik évfordulójáról. Eörsi István említése.

  • 1998.06.16. (24.szám) Erdélyi Napló, Elek István: Radikálliberális dilemmák

    Eörsi megsértődött, amiért hazugsággal vádolta őt. „Olyan durva, számtalanszor visszautasított, megcáfolt valótlanságokat adott elő, hogy választanom kellett: vagy elmebeli képességeit vonom kétségbe, vagy az igazmondás iránti elkötelezettségét.” Antall mondatáról: „…ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként – lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.05.15. E.I.: Válasz egy önveszélyesen toleráns elmének

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap 1998.05.11. Eörsi István: A magyar parlamenti választás tétje
    • Magyar Hírlap 1998.05.14. Elek István: Nyílt kérdések Eörsi Istvánhoz
    • Magyar Fórum, 1998.05.14. (20.szám) Zsilka László: Sziamangok készültségben 
    • Magyar Nemzet, 1998.05.22. Elek István: Radikálliberális dilemmák
    • Élet és Irodalom, 1998.05.22. (21.szám) t-r: Egy régi mondat
    • Magyar Hírlap, 1998.06.08. Dr. Del Medico Imre: Tévedések szomorújátéka
    • Magyar Nemzet, 1998.07.24. Tóth Gy. László: Régi-új politikai forgatókönyvek
    • Magyar Nemzet, 1998.08.21. Veér András: Egy folyamatos provokációról + Tóth Gy. László: Válasz Veér Andrásnak

  • 1998.06.18. Népszabadság, Mihályi Gábor: A Mérleg utcai alvajárók

    A választási vereség, az SZDSZ hanyatlásának okai, a párton belüli irányzatok.

    „Eörsi (Magyar Hírlap 1998. május 28.) lényeges és akcidentális érveket egybemosva az elkövetett vétkek egész csokrát prezentálja: az erőtlen koalíciós politikát, a szerencsétlen romák, a megrágalmazott külföldiek, a kisegyházak jogainak szárnyaszegett védelmét, Bős–Nagymarost, a Tocsik-panamát. De ide sorolja a kínosan népszerűtlenné vált Bokros melletti kiállást, a rendőrség ügyefogyott ténykedéseit. Csakhogy a felsorolt vétkek elkövetésében többnyire az MSZP vitte a prímet, ám a szövetséges választói ennek ellenére kitartottak pártjuk mellett.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.05.28. E.I.: Kurta számvetés, hangfogós bizakodással
    • Magyar Hírlap, 1998.06.09. Kádár Judit: Hová tűntek a szabadelvű választók?

    Kapcsolódó cikk:

    • Napi Magyarország, 1998.07.15. Tóth Gy. László: A csend hangjai

  • 1998.06.18.Magyar Narancs, Seres László: Dekóder

    (A Magyar Nemzet Szüret-rovatáról: Akik új kultúrharcot akarnak címmel. A szoclib. publicistáktól idéznek, de ezek az idézetek természetesen nem tanúskodnak kultúrharcról.)

  • 1998.06.19. Népszabadság, Petri Lukács Ádám: Dünnyögnek új mesét

    A MIÉP parlamentbe kerülésének veszélyeiről. Médiaügyek, mentelmi bizottság, idézetek Csurka Istvántól. A jobboldali pártoknak el kell utasítaniuk a MIÉP-pel való együttműködést.

    „Tökéletesen igaza volt Eörsi Istvánnak, amikor ezen az oldalon arról írt, hogy komoly kérdésekről ne vitatkozzanak komoly politikusok Csurkával, és hogy lehetőleg csak a hír szintjén legyen róluk szó a magukra adó újságokban. Az is igaz, hogy Csurka nézeteinél ezerszer érdekesebb Csurka személye: miként lett a hajdani vidám, lovira járó, az estéit átpókerező, ízig-vérig pesti bohémből, a tehetséges drámaíróból szélsőjobboldali, beszűkült, paranoiás mozgalmár.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1998.05.27. E.I.: Félreértik a demokráciát

  • 1998.06.26. (26.szám) Élet és Irodalom, Perczel Tamás: Jár-e majd Orbán Viktor a József Nádor tér 1-be?

    Milyen reakciókat váltott ki a Fidesz győzelme?

    „Eltekintve a tartalmatlan undorkodástól (»kezet fog a sátáni mosolyú néptanító és a farkasnevetésű mini duce« – Popper Péter), három eltérő vád vagy három fő szorongástartalom különböztethető meg. Az első és talán leghangosabb, hogy az új éra a baloldali liberális értelmiség vesztére tör, rasszista, antiszemita, kirekesztő lesz. Konrád György, Kornis Mihály, Ludassy Mária, Eörsi István, Gerő András – úgy tűnik – egyaránt reálisnak érzi ezt a veszélyt.”


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1998.07.03. (27.szám) Kornis Mihály: Így írtok ti
    • Élet és Irodalom, 1998.07.03. (27.szám) Gerő András: Hosszú válasz egy hosszú cikkre
    • Élet és Irodalom, 1998.07.03. (27.szám) Váncsa István (cím nélkül)

  • 1998.06.szám Balkon, Várnagy Tibor: Naaa!

    Részlet a Magyar Tavasz 1848-1998 című lengyelországi rendezvény beszámolójából. Ez a fesztivál válasz volt a tavaly megrendezett magyarországi Polonia Expressz című lengyel művészeti fesztiválra. A két rendezvény összehasonlítása.

    „Eörsi István, aki az elmúlt hetekben a Narancsban levelezett Török Andrással – az MNKA főnökével

    –, a Digitális Halhatatlanok program kritikája kapcsán arról beszélt, hogy az államot és a művészetet ugyanúgy szét kell választani, ahogy az egyházat és az államot.”


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1998.04.23. E.I.: OptiPista (Kulturálisdiliberalizmus)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1998.05.07. (18.szám) Székely Kecskés János: Tökfőzelékben Európa-elsők
    • Új Forrás, 1999.03.szám Mohai V. Lajos: Ólomidő ez? Erre ébredünk?
    • Beszélő (Folyóirat – április), 2003.04.szám Török András: Az expanzió kora

  • 1998.06.szám Kortárs, N. Pál József: Kísérlet és számvetés – az „igazibb” Adyért
    Bíró Zoltán: Ady Endre sorsköltészete

    Könyvkritika. Eörsi István említése.

    „…s ennek a szemléletnek a gyarlóbb kivetülése Eörsi István nyíltan aktualizáló publicisztikája is, aki azt tudja a leginkább lényegesnek, hogy Ady utálta a nacionalizmust (meg kell hagyni, a Rákosi Jenő-féle és színvonalú magyarkodást csakugyan utálta).”

  • 1998.06.szám Színház, Margitházi Beja: Fül a hangnak
    SZATMÁRNÉMETI ELŐADÁSOK

    Színikritika a Szatmárnémeti Északi Színházban bemutatott (Harag György Társulat) Bertolt Brecht–Paul Dessau: A kaukázusi krétakör című előadásáról. Dalszöveg: Eörsi István, rendező: Tóth Miklós m. v. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1998.07. (Okt.) Kunst & Kultur, István Eörsi: "An den Grenzen möglicher Erfahrung" 1

  • 1998.07. (Okt.) Kunst & Kultur, István Eörsi: "An den Grenzen möglicher Erfahrung" 2

  • 1998.07.01. Népszabadság, Hankiss Elemér: Nem akarok hinni a szememnek...
    Meddig tart a politikai idill?

    Politikusaink civilizált hangneme, viselkedése a választások előtt és után. Hogy milyen lesz ez a hangnem, az nagyrészt a kormányon múlik.

    „Kuncze Gábor méltósággal ismerte el pártja vereségét, nem vádaskodott, nem kereste a hibát másban, komoly számvetést ígért. Konrád György sikeres munkát kívánt a fiatal demokratáknak, Pető Iván, mint mindig, most is higgadt és udvarias volt, s még a máskor nagyon is vagdalkozó Eörsi István is higgadtan s mosolyogva magyarázta el a minap, hogy bizonyos témákban miért használ egyébként megengedhetetlen szavakat.”

  • 1998.07.02.zeit.de, István Eörsi: Glück in der Verfolgung

  • 1998.07.03. (27.szám) Élet és Irodalom, Kornis Mihály: Így írtok ti
    Gerő András: Hosszú válasz egy hosszú cikkre
    Váncsa István megjegyzése

    Reflexió. Vita Perczel Tamással. A Kornisnak tulajdonított mondatot Bayer Zsolt írta le a Demokratában. Hogyan ragadott ki a Magyar Nemzet egy mondatot Gerő cikkéből, és hogyan vette át, torzította ezt el Perczel?


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1998.06.26. (26.szám) Perczel Tamás: Jár-e majd Orbán Viktor a József Nádor tér 1-be?

  • 1998.07.03. (27.szám) Élet és Irodalom, Szilágyi Márton: Delfinek, sekély vízben
    KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

    Könyvkritika. Szörényi László: Delfinárium. Filológiai groteszkek. (Felsőmagyarország, 1998.) Utalás Eörsi Istvánra.

  • 1998.07.03. (27.szám) Élet és Irodalom, Ungvári Tamás: A piszkos háború

    Az értelmiségiek elriasztása a politikától, a kultúra rombadöntése a rendszerváltáskor. A kulturális intézményrendszer megújításának lehetősége.

    „Tamás Gáspár Miklós szellemesen bizonyította be, hogy a Széchenyi professzori ösztöndíj bevezetésével egy csúcsbizottság dönti el Budapesten, hogy Debrecenben ki keres társainál hatszor többet. Eörsi István csüggedten fedezte fel, hogy a digitális halhatatlanoknak juttatott kegydíj leleplezi az ilyesféle etatizmust: amit az állam egyszer jóváhagyott, azt kötelességünk, mint szelektív elvet, továbbvinni.”

  • 1998.07.04. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Politikai hátszél nélkül

    Részlet. Beszélgetés Török Andrással, a Nemzeti Kulturális Alap most leköszönő elnökével.

    „Nagyon óvatosan szeretnék fogalmazni, nehogy Eörsi Istvántól megint kapjak a fejemre, hogy bármire is büszke vagyok.”

  • 1998.07.09. (27.szám) Magyar Demokrata, Varga Domokos György: Vagy náci vagy, vagy igazat adsz nekem
    Elmélkedés a sajtószabadságról

    Tallózás és reagálás az elmúlt hetekben a sajtóban megjelentekre. A szerző szerint látszatvita, látszatdemokrácia van. Szerinte valódi sajtószabadságra lenne szükség, „Ami természetesen megközelítőleg sincs. Akkor se, ha a sajtó túlsúlyos balliberális része előszeretettel hangoztatja létezését.”. Eörsi István említése.

  • 1998.07.09. (28.szám) Magyar Narancs, E.I. : OptiPista
    (Mucsa a flaszteren)

    Vita Bán Zoltán Andrással. Milyen sikerre számíthat a magyar irodalom jövőre a frankfurti könyvvásáron? Kik kaptak Bántól jó osztályzatot, és kik nem?

    Előzmény:

    • Nappali ház, 1998.01.szám  Kertész Imre válasza
    • Nappali ház, 1998.02.szám  Bán Zoltán András: A magyar határ
    • Nappali ház, 1998.03.szám  Kálmán C. György: Zűrzavar és kora bánat
    • Nappali ház, 1998.03.szám  Bán Zoltán András: Korai zűr
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Magyar Hírlap, 1998.07.29. Bi. L.: Matyóbaba igen, Tandori nem
    • Taaghaus (Nappali Ház német ny. különszáma), 1999. Zoltán András Bán: Die ungarische Grenze (A magyar nyelvű, eredeti szöveg megjelenése: Nappali ház, 1998.02.szám Bán Zoltán András: A magyar határ)

  • 1998.07.11. Magyar Nemzet, Hanthy Kinga: Kik lehetnek halhatatlanok?
    Digitalizált életművek?
    Kortárs szerzők a Magyar Elektronikus Könyvtárban

    A kulturális kormányzat előtt álló feladatok. A Digitális Irodalmi Akadémia létrehozásának terve. Kik kerülhetnek ide, milyen juttatásokat kaphatnak? A sok megválaszolandó kérdésről. A Magyar Elektronikus Könyvtárban szereplő írók felsorolása – köztük van Eörsi István is.

    „A magyar szépirodalom Interneten történő népszerűsítése, terjesztése nem a Digitális Irodalmi Akadémia létrehozásával kezdődött meg. Négy esztendeje folyik a Magyar Elektronikus Könyvtár kiépítése, feltöltése, igaz, minimális állami támogatással, számítógépes szakemberek önkéntes munkájával.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIA mondatot.

  • 1998.07.15. Napi Magyarország, Tóth Gy. László: A csend hangjai

    Publicisztika a választások utáni „balliberális” sajtóról, ahol „zsigeri ellenszenvvel” fogadták a szerveződő polgári kormányzatot. Idézetek a lapokból.

    „Haraszti Miklós médiapolitikus szerint például »Nem lehet elkerülni a médiaháborút, ha megválasztják a kormánypárti többletkurátorokat«. Világos beszéd, határozott szándék. Hasonló Eörsi Istvánéhoz, aki szerint »Mi vagyunk Magyarországon az egyetlen olyan párt, melynek filozófiájában populizmusmentesen ötvöződik a szociális érzékenység és a liberális eszmevilág«. Úgy tűnik, Eörsi elfeledkezett arról, hogy négy évig egy olyan kormányzópárt tagja volt, amelyre sem a »szociális érzékenység«, sem a »liberális eszmevilág« nem volt jellemző. Az SZDSZ a posztkommunista MSZP egyik baloldali, pragmatista platformjaként működött. Ettől függetlenül Eörsi István (SZDSZ OT-tag) határozottan állítja, hogy a magyar pártoknak nem árt, ha lopnak, kivéve természetesen az SZDSZ-t, mert az ő híveik »nem bírják sem azt, ha lopunk, sem azt, ha hazudunk«. (Kurta számvetés, hangfogós bizakodással, Magyar Hírlap, 1998. május 28.) Az idézet pontos: a többes szám első személy – lopunk, hazudunk – Eörsi Istvántól származik.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.05.28. E.I.: Kurta számvetés, hangfogós bizakodással

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1998.06.18. Mihályi Gábor: A Mérleg utcai alvajárók

  • 1998.07.17. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Közjáték

    Részlet Eörsi István: Jóbok könyve című kötetéből. Gáli József esete Auschwitzban, ahol apja úgy rejtette el a németek elől, hogy összecsomózott madzagokon lebocsátotta a tábori latrinába. Anekdota Jóska eltört szemüvegéről. Auschwitzból végül hazakerült, és az 1956-os forradalomban harcolt, amiért halálra ítélték, de kegyelmet kapott. A magyar zsidók „Vezető intellektueljeik mindenáron be akarták bizonyítani, hogy jó magyarok, és ezért még az őket sújtó rasszista törvényeknek is hazafiúi felelősséggel engedelmeskedtek.” Miként vált Auschwitz mítosszá?


    Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1998.07.18. Népszabadság, Pünkösti Árpád: Több köpeny, mint esőkabát
    „Csurka a térképen sem találta volna meg Tömörkényt, ha Ákos nem hozza ide”

    Riport. Tömörkényen 25 százalékot kapott a MIÉP, majd Csurka Istvánnak díszpolgári címet adományoztak. Tömörkény kedvenc helye volt Szálasinak. Mi az oka, hogy itt támogatják a szélsőséges nézeteket? Fotó

    „Thirring [Ákos, polgármester] beszámolhatott Csurka Istvánnak a cikktervemről, mert a pártelnök azt üzeni a titkárnőjével, hogy forduljak György Péterhez vagy Eörsi Istvánhoz e nemes ügyben, és ők megadják a választ.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.