EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1998.07.15. Napi Magyarország, Tóth Gy. László: A csend hangjai

    Publicisztika a választások utáni „balliberális” sajtóról, ahol „zsigeri ellenszenvvel” fogadták a szerveződő polgári kormányzatot. Idézetek a lapokból.

    „Haraszti Miklós médiapolitikus szerint például »Nem lehet elkerülni a médiaháborút, ha megválasztják a kormánypárti többletkurátorokat«. Világos beszéd, határozott szándék. Hasonló Eörsi Istvánéhoz, aki szerint »Mi vagyunk Magyarországon az egyetlen olyan párt, melynek filozófiájában populizmusmentesen ötvöződik a szociális érzékenység és a liberális eszmevilág«. Úgy tűnik, Eörsi elfeledkezett arról, hogy négy évig egy olyan kormányzópárt tagja volt, amelyre sem a »szociális érzékenység«, sem a »liberális eszmevilág« nem volt jellemző. Az SZDSZ a posztkommunista MSZP egyik baloldali, pragmatista platformjaként működött. Ettől függetlenül Eörsi István (SZDSZ OT-tag) határozottan állítja, hogy a magyar pártoknak nem árt, ha lopnak, kivéve természetesen az SZDSZ-t, mert az ő híveik »nem bírják sem azt, ha lopunk, sem azt, ha hazudunk«. (Kurta számvetés, hangfogós bizakodással, Magyar Hírlap, 1998. május 28.) Az idézet pontos: a többes szám első személy – lopunk, hazudunk – Eörsi Istvántól származik.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.05.28. E.I.: Kurta számvetés, hangfogós bizakodással

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1998.06.18. Mihályi Gábor: A Mérleg utcai alvajárók

  • 1998.07.17. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Közjáték

    Részlet Eörsi István: Jóbok könyve című kötetéből. Gáli József esete Auschwitzban, ahol apja úgy rejtette el a németek elől, hogy összecsomózott madzagokon lebocsátotta a tábori latrinába. Anekdota Jóska eltört szemüvegéről. Auschwitzból végül hazakerült, és az 1956-os forradalomban harcolt, amiért halálra ítélték, de kegyelmet kapott. A magyar zsidók „Vezető intellektueljeik mindenáron be akarták bizonyítani, hogy jó magyarok, és ezért még az őket sújtó rasszista törvényeknek is hazafiúi felelősséggel engedelmeskedtek.” Miként vált Auschwitz mítosszá?


    Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1998.07.18. Népszabadság, Pünkösti Árpád: Több köpeny, mint esőkabát
    „Csurka a térképen sem találta volna meg Tömörkényt, ha Ákos nem hozza ide”

    Riport. Tömörkényen 25 százalékot kapott a MIÉP, majd Csurka Istvánnak díszpolgári címet adományoztak. Tömörkény kedvenc helye volt Szálasinak. Mi az oka, hogy itt támogatják a szélsőséges nézeteket? Fotó

    „Thirring [Ákos, polgármester] beszámolhatott Csurka Istvánnak a cikktervemről, mert a pártelnök azt üzeni a titkárnőjével, hogy forduljak György Péterhez vagy Eörsi Istvánhoz e nemes ügyben, és ők megadják a választ.”

  • 1998.07.21. Hajdú-Bihari Napló, Lapajánlat
    Kortárs

    A Kortárs júliusi számából Czigány Lóránt írásának kiemelése, melyben Allen Ginsberg debreceni vendégszerepléséről írt. Ginsberg és Eörsi beszélgetése másnap egy kérdezőről és Ginsberg válaszáról (a néger kultúrát dicsérő mondatairól).

    Előzmény:

    • Kortárs, 1998.07.szám Czigány Lóránt: Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei. Ginsberg Debrecenben

  • 1998.07.22. Népszabadság, E.I.: Szakmai nehézségeim Orbán Viktorral

    Orbán Viktor világnézete, erkölcse, jellemzése. A polgárság fogalma. Antall József és Horn Gyula rövid jellemzése.

    „Csak következetes volt magához, amikor helyét a politikai palettán nem elvei alapján foglalta el, hanem előbb a legalkalmasabbnak vélt helyét kereste meg, és később talán majd kipróbálja, hogy innen mely elvei és miképpen érvényesíthetők. Mindebből következik, hogy az erkölcs kategóriáit idegennek érzi a politika szférájától, és ezt nem is rejti véka alá. […] Orbán Viktor játékszabályai gátlástalanul férfiasak. Alapelve finoman így foglalható össze: »Az erősebb kankutyáé a kutyakisasszony.« […] Rövid távon sikereket kívánok neki, de hosszú távon roncsolónak tartom a célratörést, ha a célok fürgén váltakoznak taktikai igények sugallatára.”

    Reagálás:

    • Napi Magyarország, 1998.07.28. Tóth Gy. László: Szakmai nehézségeim Eörsi István közíróval
    • Magyar Nemzet, 1998.08.05. Speidl Zoltán: Ellenzéki indulatok
    • Magyar Demokrata, 1998.08.06. (31.szám) S. G. L. (Valószínűleg Lovas István): A származás térképészei
    • Napi Magyarország, 1998.09.19. Domonkos László: Bálványok és agyaglábak
    • Népszabadság, 1998.10.02. Vágréti László: Szívbéli nehézségeim E.I.-vel
    • 168 óra, 1998.10.06. (40.szám) Marczinus Sándor: Tisztelt Szerkesztőség!
    • 168 óra, 1998.11.10. (45.szám) „egy nem polgár értelmiségi”: Tisztelt Szerkesztőség!
    • 168 óra, 2000.11.30. (48.szám) Marczinus Sándor: A liberálisok törődjenek bele...
    • Népszabadság, 2002.07.27. Révész Sándor: 1998. július – A múlt köde

  • 1998.07.24. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Közjáték 2.
    Két szögletrúgás között

    Részlet Eörsi István: Jóbok könyve című kötetéből.

    „Időm Gombrowiczcsal című munkámban helyeslően idéztem címszereplőmet, aki szerint Proust többet hozott ki a maga cselédlányaiból és grófjaiból, mint a lengyel irodalom Auschwitzból, mert ismerte őket, és mert nem nőttek túl rajta. Ezzel szemben négymillió meggyilkolt zsidó – ez Himalája. […] A Himalájáról és azokról, akiknek tetemét nem sikerült az égig érő tömbbe beolvasztani, azóta gondolkodom árnyaltabban, amióta Tadeusz Borowski felnyitotta szemem.”


    Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve és Időm Gombrowiczcsal című köteteinek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1998.07.24. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Régi-új politikai forgatókönyvek
    Ami nem okozhat meglepetést

    Politikai elemzés.

    „Miután a Horn-Kuncze-kormány annak ellenére megbukott, hogy a médiában minden lehetséges támogatást megkapott, érdemes újragondolni a média mindenhatóságával kapcsolatos – és sokszor hangoztatott –, közkeletű vélekedéseket. […] Várkonyi Tibor, Bolgár György, Miklós Gábor, Popper Péter, Veér András, Kornis Mihály, Tamás Gáspár Miklós, Szabó Miklós, Eörsi István, Gerő András és társaik, igaz, néha fanyalogva, de töretlen lendülettel látták el az egyébként fizetett pártpropagandistáknak is becsületére váló agitációs munkát.”

    Reagálás:

    • 1998.08.21. Magyar Nemzet, Veér András: Egy folyamatos provokációról + Tóth Gy. László: Válasz Veér Andrásnak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.05.11. E.I.: A magyar parlamenti választás tétje
    • Magyar Hírlap, 1998.05.14. Elek István: Nyílt kérdések Eörsi Istvánhoz
    • Magyar Fórum, 1998.05.14. (20.szám) Zsilka László: Sziamangok készültségben
    • Magyar Hírlap, 1998.05.15. E.I.: Válasz egy önveszélyesen toleráns elmének – Disputa
    • Élet és Irodalom, 1998.05.22. (21.szám) t-r: Egy régi mondat
    • Magyar Hírlap, 1998.06.08. Dr. Del Medico Imre: Tévedések szomorújátéka
    • Erdélyi Napló, 1998.06.16. (24.szám) Elek István: Radikálliberális dilemmák

  • 1998.07.28. Napi Magyarország, Tóth Gy. László: Szakmai nehézségeim Eörsi István közíróval

    Reagálás Eörsi István cikkére. Orbán Viktor világnézete, erkölcse. Orbán jellemzése az SZDSZ-re illik – a polgárság fogalma.

    „Nehéz megérteni, mi késztette E. I. közírót egy ilyen gyenge színvonalú, személyeskedő és indulatos írás közlésére. Persze, ha arra gondolunk, hogy a szerző esetleg azonos Eörsi István íróval és baloldali mozgalmárral, akkor aligha akad magyaráznivaló, hiszen nevezett tagja az egyik bukott kormánypárt, a Szabad Demokraták Szövetsége Országos Tanácsának is.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.07.22. E.I.: Szakmai nehézségeim Orbán Viktorral

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1998.08.05. Speidl Zoltán: Ellenzéki indulatok

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1998.07.29. Magyar Hírlap, Bi. L.: Matyóbaba igen, Tandori nem
    Nappali ház 1998. 2.
    Folyóiratszemle

    A frankfurti könyvvásár magyar szereplőiről. „... azt jósolja, hogy igencsak szerény eredményeket hoz jövőre a frankfurti magyar vendégszereplés.” Indokainak felsorolása.

    „…Eörsi István, Konrád György és Krasznahorkai László nevét szokták emlegetni Németországban. De Dalost és Eörsit Bán szerint a hazai közvélekedés a német irodalmi recepcióval ellentétben elsősorban nem az írók, hanem politikai-ideológiai szerzők közé sorolja.”

    Előzmény:

    • Nappali ház, 1998.01.szám Kertész Imre válasza
    • Nappali ház, 1998.02.szám Bán Zoltán András: A magyar határ
    • Magyar Narancs, 1998.07.09. (28.szám)  Eörsi István: Mucsa a flaszteren – OptiPista

    Kapcsolódó cikkek:

    • Taaghaus (Nappali Ház német ny. különszáma), 1999. Zoltán András Bán: Die ungarische Grenze (A magyar nyelvű, eredeti szöveg megjelenése: Nappali ház, 1998.02.szám Bán Zoltán András: A magyar határ)
    • Nappali ház, 1998.03.szám Kálmán C. György: Zűrzavar és kora bánat
    • Nappali ház, 1998.03.szám Bán Zoltán András: Korai zűr

  • 1998.07.szám Kortárs, Czigány Lóránt: Ginsberg Debrecenben

    Allen Ginsberg 1980-as debreceni vendégszereplése. Ginsberg és Eörsi beszélgetése másnap egy kérdezőről és Ginsberg válaszáról (a néger kultúrát dicsérő mondatairól).

    Reagálás:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1998.07.21. Lapajánlat

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.03.01. (191.szám) E.I.: Ginsbergékkel Debrecenben
    • Cross Currents, 1987.06.szám István Eörsi: On the Road to Debrecen with Ginsberg and Company
    • Népszava, 1997.04.26. Sükösd Mihály: Viszontlátásra, Ginsberg
    • Udvarhelyi Híradó, 2008.06.03. (106.szám) A beatnemzedék pápája
    • kuruc.info, 2008.06.08. Kolumbán Sándor: Olvasó: Buzipropaganda Székelyföldön

  • 1998.07.szám Kortárs, Heller Ágnes: Bicikliző majom
    Kőbányai János interjúregénye
    Sárga lappal

    (II. rész)

    „Eörsi Pista feleségével, Verával jóban voltam. Amikor megtudtuk, hogy Eörsi kijött a börtönből, rohantunk hozzájuk. Pista rettenetesen föl volt dobva, két kisfiával ismerkedett és beszélgetett, megható jelenet volt. Ez a legerősebb élmény, ami bennem maradt. Páran még kijöttek abban az időben. […] Hermann filozófus volt, Eörsi István nem volt az soha – ebben az értelemben nem is lehetett volna a Budapesti Iskola tagja, még akkor sem, ha a legjobb barátunk lett volna. Gyuri bácsi nagyon szerette. Van ilyen, hogy szeretünk valakit, íróként is becsülte. Eörsi fordította Lukács Esztétikáját magyarra, rettenetes nagy munka volt, és nagyon jól fordította le, nagy szolgálatot téve ezzel Lukácsnak.”

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 1998.07.szám Kritika, E.I.: Családtörténeti kutatások

    Részlet a Jóbok könyve című munkából. Távoli rokonság Heinével. A „soha le nem mosható zsidóság”.

  • 1998.07.szám Színház, Koltai Tamás: Az átrium hölgye
    GOLDONI: MIRANDOLINA

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Carlo Goldoni: Mirandolina című előadásról. Konzultáns: Eörsi István – rendező: Keszég László. Fotó: jelenetek a darabból

  • 1998.08.04. (31.szám) Reform, Thoma László: A főminiszter

    Stumpf István politológusról, aki a kancellária első minisztere lett. Orbán Viktor megerősítette a kancelláriát. Stumpf Orbán Viktor régi harcostársa és szellemi rokona. Pályarajza.

    „A Fidesz 1994-es veresége után az elsők között van, aki elméletileg bebizonyítja Orbánnak, hogy rövidesen miniszterelnök lesz. Konokul hangoztatja győzelmüket akkor is, amikor ezért Eörsi István ír ellene pamfletet, vagy Ágh Attila célozza meg filippikáival a televízióban. 1998-ban a Stumpf által vezetett közvélemény-kutatók egyedüliként mondják ki, hogy Orbán legyőzi Horn Gyulát (ezt még Kéri László sem hitte el, pedig ők Stumpffal együtt fociztak).”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, 1997.10.02. (40.szám) E.I.: OptiPista (Stumpf, a tudós)

  • 1998.08.05. Magyar Nemzet, Speidl Zoltán: Ellenzéki indulatok
    Ha nem köt össze közös bűn...

    Eörsi István szerint Orbán Viktornak, a Fidesznek bűnei vannak – Speidl szerint azért mondja ezt, mert győzni merészeltek, és mert társultak az SZDSZ-szel. Véleménye az SZDSZ-ről. Eörsi szerint „…elvtelen, amorális ember áll a magyar kormány élén, még hozzáteszi: »Orbán Viktor játékszabályai gátlástalanul férfiasak. Alapelve finoman így foglalható össze: »Az erősebb kan kutyáé a kutyakisasszony«.” Az MSZP szapulása. „Ha most, 1998-ban a győztesek egyezkedtek volna a szabad demokratákkal, Eörsi magához öleli Orbánt. A közös bűn ugyanis nagy kötőerő. Vagyis: ha a Fidesz ugyanúgy feladja alapelveit, mint tette volt a magát radikális antikommunistának hajdan hirdető SZDSZ, akkor az együttes hitszegés összesodorhatta volna őket. […] Eörsit, Kovács Lászlót, Nagy Sándort a választási megrázkódtatás, a hatalomvesztés sodorja egy táborba.” 

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.07.22. E. I.: Szakmai nehézségeim Orbán Viktorral

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1998.08.06. (31.szám) Magyar Demokrata, S. G. L. (Valószínűleg Lovas István): A származás térképészei
    Konrád György: hordozható örökség ez, és bárhol működtethető

    Álnéven írott levél az ateista, zsidó származású magyar értelmiségiek magatartásáról, és annak hatásáról a nem zsidó lakosságra. „Márpedig ez igen veszélyes és igen felelőtlen játéka keveseknek – pusztán azért, hogy ez a militáns, hitehagyott, marxista-lukácsista gyökerű, zsidó származású értelmiségi csoport teljes mértékben megőrizhesse érdemtelenül megkaparintott privilégiumait.” Idézetek a liberális médiában – a zsidók félelmeire hivatkozva – megjelentekről, az SZDSZ-ről, Arafat Nobel-békedíjáról, a rasszizmusról, a sajtószabadságról, Göncz Árpádról, Csurka Istvánról, a MIÉP-ről, Kis Jánosról, Konrád Györgyről, Soros Györgyről, Donald Blinkenről.

    „A magyar jobboldalt – és ezt bárki ellenőrizheti – a legszélsőségesebben, a legaljasabban és a leghazugabb módon azok támadják – kezdve Eörsi Istvánon át, György Péteren keresztül Pető Ivánig –, akik kivétel nélkül hitehagyott zsidók, akik vagy az SZDSZ tagjai [...], vagy e pártnak értelmiségi támogatói. Azok, akiknek semmi se drága.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.07.22. E.I.: Szakmai nehézségeim Orbán Viktorral

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.06.22. (25.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István – IV.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Az Élet és Irodalom, 2001.06.22. (25.szám) Kenedi János: A szavahihetőség és Lovas István – IV. című cikknél további kapcsolódó tartalmakat találhat.
    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1998.08.13. (32.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Gyűlöletvonat
    „Erkölcsi lepratelepre kell zárni a demokrácia ellenségeit”

    Mi várható, ha a választásokon nem a jobboldal győz? Az SZDSZ rossz kilátásairól. Lovas szerint „az önmaguk gyűlöletéből készült vagonokba zárt társaság a politikai megsemmisülés és az erkölcsi lepratelep felé zötykölődik. [...] A gyűlölet vonata azután »elhúz a faszba«, ahogyan lapjuk, a Magyar Narancs búcsúztatta az 1994-ig uralkodó kormányt,”.

    „A negatív hírek is igen kellemesek. Az SZDSZ népszerűsége 2 százalékon áll. »A demokratáknak – amíg többségben vannak – arra kell törekedniük, hogy erkölcsi lepratelepre zárják a demokrácia ellenségeit«, írta Eörsi István, az SZDSZ OT tagja a Népszava június 9-i számában.”

    Előzmény:

    • Népszava, 1998.06.09. E.I.: Szélsőségesnek mond a fáma

  • 1998.08.14. Népszabadság, E.I.: Az önsorsjavítás művészetéért

    Az SZDSZ belső vitáinak lényege: az elvi és a pragmatikus szempontok milyen arányú keveredése biztosíthatja a liberalizmus leghatékonyabb képviseletét. Ez a kérdés eleve rossz, tehát a válaszok is rosszak. Hogyan reagálnak a szabaddemokratáknak Csurka, Lezsák, Torgyán, Boross, Gyulay, az egyház és állam, a zámolyi cigányok ügyében?

    Reagálás:

    • Népszabadság, 2002.08.31. Révész Sándor: 1998. augusztus – A múlt köde

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 2002.09.06. (36.szám) E.I.: A Medgyessy-ügytől Arisztotelészig (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1998.08.15. Népszabadság, Tandori Dezső: Tulajdonság örökléte

    Juhász Ferenc születésnapi köszöntése. Fotó

    „Egy olyan korban, amikor – nekem egy másik különös poétatársam – Eörsi István író mivoltát kétségbe lehet vonni (nagyszerű költő! nekem az), az íróknak kötelessége, hogy egymás művében ne a különbségeket firtassák, hanem a lélek rokonságát lássák. Van (a pontosság bonyodalmas igénye), ami engem Juhász Ferenchez köt, van (a párbajtőrvívó – épp csak visszafogott – hevessége), ami például Eörsihez.”

  • 1998.08.18.wienerzeitung.at, Wien (APA: Karl Merkatz: Personality-Show mit seinen Glanzrollen BILD Utl.: "So bin ich" - Austriaka und Australisches im November im Ronacher

    ("His Master`s Voice")

  • 1998.08.20.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista (Ó, én prófétalelkem)

    (Publicisztika. A Gansperger-Simicska-ügyről. Joszip Tot és a Fidesz. A Fővárosi Ügyészség nem nyomoz. Gansperger védekezésként a Népszabadságot támadja. Ez a gengsztermorál a demokrácia gyökerét támadja.)

  • 1998.08.25. (34.szám) Erdélyi Napló, Vajda Zoltán: Utazás egy nagy koponya körül

    Révész György megrendezte az Utazás a koponyám körül című filmet Karinthy Frigyes agyműtétjéről szóló regényéből. „Eörsi István a következőképpen méltatta a filmet az Élet és Irodalom hasábjain: »...Egyedülálló feladatra vállalkozott Révész György: rendezői filmet csinált, de nem a sajátját, hanem Karinthy Frigyesét. Megcsinálta egy másik Én nagy, szubjektív, lírai számvetését. Elsajátította és egységes tömbbé olvasztotta mindazt, ami a karinthyság teljes anyagából egy játékfilmben elfér.«”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1970.03.14. (11.szám) E.I. Utazás egy koponya körül

  • 1998.08.szám Holmi, Bartos Tibor: Szervusztok, gyerekek!
    Forgács Rezső gitárral, a zongoránál Bartos Tibor

    Részlet az esszéből. Eörsi István említése.

  • 1998.08.szám Holmi, E.I.: Még valami
    A JÓBOK KÖNYVE utószava

    Milyen az élet a halálos zárkában.

    „És hogyan értékeljük hithű kommunisták utolsó éveit, amikor már semmiképp sem térhettek ki a felismerés elől, hogy egy pusztító gépezet működtetésére használták legjobb energiáikat évtizedeken át? […] A vacak államszocializmus vacak összeomlása után egy tágasabb rend falai közé gyömöszölnek. […] Mégis olyan rend falai, melynek alapjaiba programozódott be az igazságtalanság. Nem békülök meg vele, még akkor sem, ha tudom, hogy nem verhetem át a homlokommal. […] A kétszer kettő négy diktatúrája az átlag uralmához vezet, olyan erkölcsi rendhez, ahol nem illik semmit elvenni az eleve elfogadottból, és aki hozzátenne ehhez valamit, azt őrültnek tekintik.”

    • További cikkeket olvashat a témával kapcsolatban, ha a keresőmezőbe beírja a JEGYZETEK JÓBRÓL kifejezést.
    • A fenti írás 1998-ban megjelent Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.