EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2001.02–03.szám Kortárs, Kolozsvári Papp László: Romváros

    Publicisztika Erdély leghíresebb városáról, Kolozsvárról, az ottani helyzetről. Faludy György Afrikához hasonlította Kolozsvárt. A román elnökválasztás és a magyar sajtó a fasisztázásával. Polémiája Hegyi Gyulával.

    „Ez a fasizmus, a nem légből kapott, hanem a tőrőlmetszett, kedves Vásárhelyi Mária, TGM, Eörsi István (Berlinből), vadimi vétetés, funari kunkorodás!”

  • 2001.02–03.szám Literatura, Pomogáts Béla: Az irodalom mint intézmény
    Irodalmi életünk az elmúlt évtizedben

    Részlet a tanulmányból. Az Írószövetségről.

    „A szövetség ilyen módon ma is a leginkább egyetemes és leginkább tekintélyes írószervezet, amely kevés kivétellel valamennyi jelentékeny magyar írót tagjaként tarthatja számon. (Az utóbbi évtizedben közülük csupán Csurka István, Eörsi István, Moldova György és Spiró György hagyta el a szövetséget, részben politikai, részben személyes indokok miatt, viszont a korábban kilépettek közül többen is visszatértek, így Hernádi Gyula is.)”

  • 2001.02–03.szám Múltunk, Tóth Eszter Zsófia: Révész Sándor: Egyetlen élet. Gimes Miklós története

    Könyvkritika Révész Sándor kötetéről.

    „A börtönből kijuttatott üzenetek közül valószínűleg Angyal Istváné a legszélesebb körben ismert. De ennek oka Eörsi István »átadó szerepe«, és az, hogy a rendszerváltás után a 301-es parcella Jovánovics György-féle emlékműve az ő végakaratát faragta egy képzőművészeti alkotásba. (Angyal István végrendelete: »Nagy rusztikus kő legyen a névtelen csőcselék emléke, amelyből lettünk, amellyel együtt voltunk és akikkel együtt térünk meg.« Eörsi István: Egy klasszikus tragédia körvonalai. In:Angyal István saját kezű vallomása. Bevezető: Pesti Szalon Könyvkiadó, 1991. 22. o.)”

    • Az Angyal István Saját kezű vallomása című kötet adatait megtekintheti az az Eörsi István / Kötetek/ Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Múltunk, 1995.04.szám Eörsi László: Angyal István saját kezű vallomásai (1956. december) (és az itt felsorolt cikkek)

  • 2001.02.01. (1.szám) Napút, Timár György: „Um das Reimes willen”
    Győrei Zsolt Morgenstern-fordításairól

    Könyvkritika Christian Morgenstern Összes Bitódalai című fordításkötetről. Válogatta és szerkesztette Győrei Zsolt, összeállítója Hunyadi Csaba. A kétnyelvű kötet huszonhárom műfordító munkáját tartalmazza. Erős bírálat Győrei fordításairól.

    „Akadt, akinek erejét szemlátomást meghaladta a feladat (Hetényi-Heidlberg Ernő); akadtak, akik korrektül, ám kevés invencióval dolgoztak; voltak viszont bravúros teljesítmények is (Eörsi István, Hárs László, Kalász Márton, Kálnoky László, Katona Tamás, Márton László, Molnár Imre, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Lőrinc, Tótfalusi István). Ez utóbbiak azok, amelyek miatt megkerülhetetlen a kérdés: okvetlenül szükséges volt-e a válogató-szerkesztő-fordítónak ezeket egy, általában kevésbé sikeres saját variánssal megfejelnie.”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 2001.02.01. (5.szám) 168 óra, Juszt László: Liberális párt a politikai piacon

    Beszélgetés Pető Ivánnal. Fotó

  • 2001.02.01. (5.szám) Magyar Demokrata, Lovas István: Játs(s)szunk Máraival?
    Miért is ne?

    Idézetek Márai-kötetekből. Lovas szerint ma a polgári oldalhoz tartozna Márai. Márai szövegei mögé bújtatott antiszemita fröcskölés annak ürügyén, hogy Esterházy Pétert Márai-díjjal tüntették ki. Márai felhasználása politikai célokra.

    „Ha élne, nyilván nem lenne párttag, ellentétében az eszdéeszes politruk írókkal (Konrád, Eörsi és társaik), de hogy melyik oldallal rokonszenvezne, az talán nem kétséges.”

  • 2001.02.01. (5.szám) Magyar Demokrata, Tamáska Péter: Hidegvérrel 2.
    A puha diktatúra kemény játékai

    Politikai perek, ítéletek a rendszerváltás előtt. Példák dokumentumok a Kádár-korszakból.

    „Eörsi István átiratában az Elektra, az eltemettetés drámája vádbeszéddé vált a kádárizmus ellen, ám Nagy Imre és társai temetési ceremóniájában sok megőrződött a kommunista vezérek gyászszertartásainak a hatalomátadást is jelképező voltából.”

  • 2001.02.01.Népszabadság, E.I.: Végel László hatvanéves

  • 2001.02.01.Népszava, Irodalmunk Grazban

    (Rövidhír. A Collegium Hungaricum rendezte irodalmi heteken felolvasást tart mások mellett Eörsi István is.)

  • 2001.02.02. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rigmusok Witold Gombrowicz úr Operett című színpadi víziójáról a Kaposvári Színház publikumának

    Vers.

  • 2001.02.05. Magyar Nemzet, Balogh Zsigmond: A válaszadás lehetősége
    Lex Pokol, lex Göncz és a Vásárhelyi-família

    Schmidt Mária sajtó-helyreigazítási pere a Magyar Hírlap ellen vitákat váltott ki, melyek kritizálták a Legfelsőbb Bíróság ítéletét. Utalás Eörsi Állami csatamezők – Magyarország kacskaringós útja Európába címmel a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent írására.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság Online, 2001.01.04. Rólunk írták 2001. január 4-én
    • Magyar Nemzet, 2001.01.04. Ruff: Eörsi külföldről támadja a kormányt
    • friweb.hu, 2001.01.05. sl: És még csak nem is szégyenkezik...
    • 168 óra, 2001.01.11. (2.szám) 168 óra január 2. – január 8. Frankfurter Allgemeine
    • Magyar Nemzet, 2001.02.23. Kovács Mária: Pszeudoliberális csatamezők
    • Magyar Nemzet, 2001.03.06. Tóth Gy. László: Amikor a gyűlölség lép a mérvadó kritika helyébe
    • Magyar Nemzet, 2001.04.25. Lovas István: Likvidáljuk Orbánt!
    • budapestsun.com, 2001.05.03. Foreign reporters criticized for „bias”

  • 2001.02.05.Népszava, E.I.: Mondom a magamét; Egy happy end tragikuma

    (Publicisztika. Horn Gyula és Übü papa.)

  • 2001.02.06.Népszabadság, Tandori Dezső: Eörsi István dalszövegezései (Könyvkritika; E.I.: Szögek)

  • 2001.02.07. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Szív Ernő [Darvasi László]: Legyen rend

    „Néhány hete az egyik országos napilap publicisztikai rovatában egy újságíró a magyar írók szemére hányta, hogy finnyáskodva tartózkodnak az életbevágó közéleti kérdések megválaszolásától, országos problémák elemzésétől, vagy hogy a magyar írók elefántcsonttornyokban üldögélnek, és tudomást sem vesznek arról az országról, amelyben élnek. Természetesen mindennap lehetne valami elemzést írni Torgyán József fogsoráról, Kövér László bajszáról, vagy Dávid Ibolya járásáról. Lehetne, de minek is. A lap publicistája téved. A mai magyar író foglalkozik ezzel az országgal, véleménye is van, elegendő csak a metszőn elegáns Esterházy Péter, vagy a problematikussága miatt olyannyira fontos Eörsi István publicisztikai munkásságát megemlíteni.”

  • 2001.02.08. (6.szám) Magyar Demokrata, Bognár József: A mérték segédigéi

    Göncz-díj Esterházy Péternek – az író pocskondiázása ez alkalomból. Felháborodása Esterházy irodalmi díjai miatt. A szerző még azzal is eldicsekszik, hogy hat éve egy sorát sem olvasta a „nagy írónak”, „cselédmentalitású”-ként minősíti.

    „Esterházyt csak a nemzeti oldal hülyeségei zavarják. Bezzeg Bauer, Demszky, Dunai, Vancsik, Fodor, Princz, Szekeres, Hujber, Horn, Konrád, Kuncze, Pető, Hack, Tocsik, Rajk, Tribuszer, az Eörsik, a Vásárhelyik stb. (folytassam?) gaztettei, aljasságai nála gyönyörű européer dolgok. [...] Az persze vitathatatlan, hogy Esterházy legalább egy klasszissal jobb író, mint Eörsi, Faludy, Konrád, Kornis és Spiró együttvéve. [...]Végh Antal már 1986-ban megírta, hogy Esterházy csak NB II-es focista.”

  • 2001.02.08. (6.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Posztliberális bájgúnár

    Publicisztika Ungvári Tamás szerepéről.

    „Azért szaladt haza röpke fél órára Amerikából, hogy magyar költőt okítson az alany és az állítmány misztériumára. Egy szusz alatt kioktatta Szabó Dezsőt, Németh Lászlót, Nemeskürtyt, Hernádit, Gyurkovicsot, Csoórit és őrülten blamálta Nádast, Konrádot, Kertészt, mint a hazára dicsőséget hozó mélymagyart. Eörsiről nem is szólva.”

  • 2001.02.09. (6.szám) Élet és Irodalom, Hell István: Szabadság
    – kontra szolidaritás –

    Vita a liberalizmusról. Reagálás Kis János „Liberalizmus Magyarországon – tíz évvel a rendszerváltás után” (Élet és Irodalom, 2000.09.15. 37.szám) című elemző írására, illetve az azt követő vitára.

    Önkormányzati lakást foglaltak el a Király utca 25-ben. A VII. kerületi szabad demokraták döntése nyomán kialakult belvita a liberalizmusról, a pozitív diszkrimináció megítéléséről. Az SZDSZ kiüresítésének és felszámolásának veszélye.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 2000.07.17. E.I.: Mégsem levelet írok
    • Népszava, 2000.07.19. Ungár Klára – Molnár István: Levelet nem érdemes írni
    • Népszava, 2000.07.22. Tamás Gáspár Miklós: Kérdés az SZDSZ-höz
    • Népszava, 2000.07.24. Koromzay Annamária: Egy telefon + Hell István: Lakni emberi jog + Józsa Márta: Kinek nem levele... + Mondatok a hozzászólók leveleiből
    • Hetek, 2000.07.29. Hetek-összeállítás: Csituló hullámok
    • Népszava, 2000.07.31. Magyar Bálint: Szabadság és szolidaritás + Nehéz Posony István: Fedél nélküliek, liberálisok + Falus Péter: Kedves Barátaimhoz! + Reményi Géza: Ha nem írt volna…
    • Népszava, 2000.08.15. E.I.: Visszapillantás a Király utcából
    • Magyar Demokrata, 2000.08.17. (33.szám) Káosz a Király utcában
    • Élet és Irodalom, 2000.11.17. (46.szám) E.I.: A dogmatikusok
    • Élet és Irodalom, 2001.01.05. (1.szám) Sinkovics Ákos: Kinek a versenye?
    • Élet és Irodalom, 2001.01.19. (3.szám) Ungváry Rudolf: A radikalizmus hiánya
    • Élet és Irodalom, 2001.03.02. (9.szám) Salamon János: A csillagos ég és a morális rend
    • Élet és Irodalom, 2001.03.16. (11.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon I. – Vita utáni gondolatok
    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Liberalizmus Magyarországon II. – Vita utáni gondolatok
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon III. – Vita utáni gondolatok
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július

  • 2001.02.12.Népszava, E.I.: Mondom a magamét; Nyugdíjam ürügyén

    (Publicisztika a régi rendszer áldozatairól.)
    Reagálás:
    Magyar Nemzet, 2001.02.22. Ugró Miklós: Eörsi nyugdíja ürügyén

  • 2001.02.16. (7.szám) Élet és Irodalom, Wilheim András: „Magam vagyok csak, ahogy vagyok”
    Az ÉS könyve februárban
    Witold Gombrowicz: Napló (1953-1956). Fordította, az előszót és a jegyzeteket írta: Pályi András. Kalligram Könyvkiadó, 2000. 470 oldal, 2850 Ft

    Könyvkritika. Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötetének említése. 

  • 2001.02.16.Népszabadság, E.I.: Egy kínos interjúról

    (Demszky és a személyi kultusz.)
    Reagálás:
    Népszabadság, 2001.02.23. Seres László: Egy kínos megnyilatkozásról

  • 2001.02.17. Magyar Nemzet (Magazin), Tóth Gy. László: Szembesítés

    Összeállítás a sajtóban megjelent írásokból vett idézetekből.

    Eörsi a „bandita” Orbán-kormányról: Mélykúti Ilona interjúja Eörsi Istvánnal, ATV–Nap-kelte, 2001. január 9.

    „... ez egy olyan kormány, amelyet a banditaszerű, hát – hogy mondjam hirtelenjében? – maffiózó alakok szabadon dolgozhatnak. (...) ... az Orbán-kormány legfőbb célkitűzése, hogy többpártrendszeres körülmények közé visszamentse az egypárti hatalomgyakorlás technikáit. (...) Azt, hogy a banditák kormánya, azt a mondatot viszont föltétlenül vállalom. (...) ... ez a jelenlegi kormány a törvények megvetésének addig a fokáig jutott el, hogy merőben belpolitikai eszközökkel nem lehet az európai normák tiszteletére rászorítani. Szükség van rá, hogy külső nyomás is segítsen ebben.”

    „Másodszor is, Orbánkövérszájer úr belpolitikai eszközökkel már nem kényszeríthető az európai normák betartására.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.12.08. (49.szám) E.I.: Előre, visszafelé!  

  • 2001.02.17. Magyar Nemzet, Löffler Tibor: A Kövér-Horn-affér természetrajza
    Mely nemzedéknek kellene önmarcangolva felidéznie múltját?

    Reflektálás Martin József: A ’68-asok meg a többiek című cikkére. A múlttal való szembenézés. Kövér László bírálta Horn Gyulát.

    „Kövér azt mondta, hogy OrbánViktor csak azért kérte fel elődjét, hogy személyes kapcsolatait vesse latba az uniós csatlakozás érdekében, mert segíteni szeretne abban, hogy a saját nemzete ellen elkövetett bűneit jóvá tehesse. Horn Gyula nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, kifogásolva a szerinte »gyalázkodó« szóhasználatot, és kilátásba helyezte, hogy felmondja a kettőjük megállapodását. […] Horn Gyula jó érzékkel és kellő időben szocializálta magát a politikailag inkorrekt gyűlöletbeszéd miatti nyilvános felháborodásra. De ez nem menthette meg attól, hogy Eörsi István őt és Orbánt sorsközösségbe tolerálja (Népszabadság, 1999. augusztus 23.): »Horn és Orbán (...) csak mérsékelt tehetségű Kádár-epigon.«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1999.08.23. E.I.: Fogalmazási technikák

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1999.11.06. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Népszava, 2001.01.01. Martin József: A ’68-asok meg a többiek – Nincs a rendszerünkben
    • Magyar Demokrata, 2005.04.07. (14.szám) Tóth Gy. László: Állami díjazottak írták

  • 2001.02.19.Népszava, E.I.: Mondom a magamét. Hírek február 13-án

    (A Tageszeitung február 13-i híreinek kommentálása. Halálbüntetés Virginiában. Izraeli-palesztin viszály. A horvát nacionalisták és a háborús bűnösök. Az IBM beperlése zsidók elfogására alkalmas készülékük eladása miatt. Iszlámok mészárlása Algériában. ázsiai és afrikai öldöklések, menekültek.)

  • 2001.02.22. Magyar Nemzet, Ugró Miklós: Eörsi nyugdíja ürügyén

    Reflexió Eörsi Népszavában megjelent Nyugdíjam ürügyén című cikkére.

    „Az SZDSZ éppen úgy védte, pátyolgatta a kommunista gazembereket, ahogy jól nevelt gyermek a szüleit szokta. Eörsinek nem kell messzire mennie bizonyító erejű példákért. Elég, ha körülnéz családja háza táján. Szellemi és vérségi rokona, Eörsi Mátyás közvetlen környezetében rábukkanhatott volna Bauer Miklós textiltechnikusra [...] Eörsi István megkérdezhette volna Bauer mestert, hogy az ő nyugdíjának kiszámításánál miféle szolgálati éveket vettek figyelembe? [...] S Eörsi csak saját nyugdíja megállapításakor döbbent rá, hogy a forradalom eltipróit jutalmazzák, a forradalmárokat megbüntetik? Sajátos éleslátás, hiszen az ő pártja akadályozta meg, hogy ez ne így legyen.”

    Előzmény:

    • Népszava, 2001.02.12. E.I.: Nyugdíjam ürügyén

    Reagálás:

    • Népszava, 2001.02.26. E.I.: A gyűlöletről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2001.02.16. E.I.: Egy kínos interjúról
    • Népszabadság, 2001.02.23. Seres László: Egy kínos megnyilatkozásról
    • Népszabadság, 2001.03.27. Lantai András: Érveljünk, ne címkézzünk!

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.