EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1998.06.13. Magyar Nemzet, Hegedűs B. András: Visszatekintés 1988-ra
    Az 1956-os forradalom reneszánsza és a rendszerváltás

    Elemzés. A TIB első, nyilvánosságban nem közölt felhívásának végső szövegét Eörsi István és Fónay Jenő stilizálta, és a nevét megtalálhatjuk a TIB alapítóinak névsorában is.

  • 1998.06.13. Napi Magyarország, Akik új kultúrharcot akarnak

    Idézetek lapokból a polgári kormánnyal foglalkozó baloldali médiák szöveggyűjteményeiből.

    „»Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnökének becézte magát, holott az országnak csak tízmillió lakosa van. (...) Polgár mindenki, az enyhén antiszemita püspöktől, az exkommunista nacionalistáig, aki szavazatokat hoz a Fidesz konyhájára«. (Eörsi István: A magyar parlamenti választás tétje, Magyar Hírlap, 1998. május 11.)”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.05.11. E.I.: A magyar parlamenti választás tétje (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1998.06.15. Fáklya – Bihari Napló (Nagyváradi Lap), Gittai István: Könyvek fészke a Vörösmarty téren

    Helyszíni beszámoló a könyvhétről. A Palatinus Könyvkiadó új kiadványairól Kőrössi P. József mesélt.

    „Olyan élő klasszikusokat nyertünk meg kiadónknak, mint Konrád György, Eörsi István, Vathy Zsuzsa vagy a derékhadból Térei János és Peer Krisztián.”

  • 1998.06.15. Népszabadság, Csala Károly: Három könyv a filmek világából

    Könyvkritika. Berkes Ildikó–Nemes Károly: A japán film világa; Sándor Tibor: Őrségváltás után; Bikácsy Gergely: Bunuel-napló.

    „Személyes életgondját sűríti könyvbe, Bunuel-naplóba, egy kicsit – tudatosan – Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című műfajpróbájához kapcsolódva. Azt mondja: ami Bunuelnek a vallás, az neki a sztálinizmus (volt). Mármint a legyőzendő tárgy, a viaskodás tárgya.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1998.06.15. Népszabadság, Pomogáts Béla: A hűség jele

    Megemlékezés Nagy Imre vértanúhalálának negyvenedik és a Történelmi Igazságtétel Bizottság megalakításának tizedik évfordulójáról. Eörsi István említése.

  • 1998.06.16. (24.szám) Erdélyi Napló, Elek István: Radikálliberális dilemmák

    Eörsi megsértődött, amiért hazugsággal vádolta őt. „Olyan durva, számtalanszor visszautasított, megcáfolt valótlanságokat adott elő, hogy választanom kellett: vagy elmebeli képességeit vonom kétségbe, vagy az igazmondás iránti elkötelezettségét.” Antall mondatáról: „…ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként – lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.05.15. E.I.: Válasz egy önveszélyesen toleráns elmének

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap 1998.05.11. Eörsi István: A magyar parlamenti választás tétje
    • Magyar Hírlap 1998.05.14. Elek István: Nyílt kérdések Eörsi Istvánhoz
    • Magyar Fórum, 1998.05.14. (20.szám) Zsilka László: Sziamangok készültségben 
    • Magyar Nemzet, 1998.05.22. Elek István: Radikálliberális dilemmák
    • Élet és Irodalom, 1998.05.22. (21.szám) t-r: Egy régi mondat
    • Magyar Hírlap, 1998.06.08. Dr. Del Medico Imre: Tévedések szomorújátéka
    • Magyar Nemzet, 1998.07.24. Tóth Gy. László: Régi-új politikai forgatókönyvek
    • Magyar Nemzet, 1998.08.21. Veér András: Egy folyamatos provokációról + Tóth Gy. László: Válasz Veér Andrásnak

  • 1998.06.18. Népszabadság, Mihályi Gábor: A Mérleg utcai alvajárók

    A választási vereség, az SZDSZ hanyatlásának okai, a párton belüli irányzatok.

    „Eörsi (Magyar Hírlap 1998. május 28.) lényeges és akcidentális érveket egybemosva az elkövetett vétkek egész csokrát prezentálja: az erőtlen koalíciós politikát, a szerencsétlen romák, a megrágalmazott külföldiek, a kisegyházak jogainak szárnyaszegett védelmét, Bős–Nagymarost, a Tocsik-panamát. De ide sorolja a kínosan népszerűtlenné vált Bokros melletti kiállást, a rendőrség ügyefogyott ténykedéseit. Csakhogy a felsorolt vétkek elkövetésében többnyire az MSZP vitte a prímet, ám a szövetséges választói ennek ellenére kitartottak pártjuk mellett.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.05.28. E.I.: Kurta számvetés, hangfogós bizakodással
    • Magyar Hírlap, 1998.06.09. Kádár Judit: Hová tűntek a szabadelvű választók?

    Kapcsolódó cikk:

    • Napi Magyarország, 1998.07.15. Tóth Gy. László: A csend hangjai

  • 1998.06.18.Magyar Narancs, Seres László: Dekóder

    (A Magyar Nemzet Szüret-rovatáról: Akik új kultúrharcot akarnak címmel. A szoclib. publicistáktól idéznek, de ezek az idézetek természetesen nem tanúskodnak kultúrharcról.)

  • 1998.06.19. Népszabadság, Petri Lukács Ádám: Dünnyögnek új mesét

    A MIÉP parlamentbe kerülésének veszélyeiről. Médiaügyek, mentelmi bizottság, idézetek Csurka Istvántól. A jobboldali pártoknak el kell utasítaniuk a MIÉP-pel való együttműködést.

    „Tökéletesen igaza volt Eörsi Istvánnak, amikor ezen az oldalon arról írt, hogy komoly kérdésekről ne vitatkozzanak komoly politikusok Csurkával, és hogy lehetőleg csak a hír szintjén legyen róluk szó a magukra adó újságokban. Az is igaz, hogy Csurka nézeteinél ezerszer érdekesebb Csurka személye: miként lett a hajdani vidám, lovira járó, az estéit átpókerező, ízig-vérig pesti bohémből, a tehetséges drámaíróból szélsőjobboldali, beszűkült, paranoiás mozgalmár.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1998.05.27. E.I.: Félreértik a demokráciát

  • 1998.06.26. (26.szám) Élet és Irodalom, Perczel Tamás: Jár-e majd Orbán Viktor a József Nádor tér 1-be?

    Milyen reakciókat váltott ki a Fidesz győzelme?

    „Eltekintve a tartalmatlan undorkodástól (»kezet fog a sátáni mosolyú néptanító és a farkasnevetésű mini duce« – Popper Péter), három eltérő vád vagy három fő szorongástartalom különböztethető meg. Az első és talán leghangosabb, hogy az új éra a baloldali liberális értelmiség vesztére tör, rasszista, antiszemita, kirekesztő lesz. Konrád György, Kornis Mihály, Ludassy Mária, Eörsi István, Gerő András – úgy tűnik – egyaránt reálisnak érzi ezt a veszélyt.”


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1998.07.03. (27.szám) Kornis Mihály: Így írtok ti
    • Élet és Irodalom, 1998.07.03. (27.szám) Gerő András: Hosszú válasz egy hosszú cikkre
    • Élet és Irodalom, 1998.07.03. (27.szám) Váncsa István (cím nélkül)

  • 1998.06.szám Balkon, Várnagy Tibor: Naaa!

    Részlet a Magyar Tavasz 1848-1998 című lengyelországi rendezvény beszámolójából. Ez a fesztivál válasz volt a tavaly megrendezett magyarországi Polonia Expressz című lengyel művészeti fesztiválra. A két rendezvény összehasonlítása.

    „Eörsi István, aki az elmúlt hetekben a Narancsban levelezett Török Andrással – az MNKA főnökével

    –, a Digitális Halhatatlanok program kritikája kapcsán arról beszélt, hogy az államot és a művészetet ugyanúgy szét kell választani, ahogy az egyházat és az államot.”


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1998.04.23. E.I.: OptiPista (Kulturálisdiliberalizmus)

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1998.05.07. (18.szám) Székely Kecskés János: Tökfőzelékben Európa-elsők
    • Új Forrás, 1999.03.szám Mohai V. Lajos: Ólomidő ez? Erre ébredünk?
    • Beszélő (Folyóirat – április), 2003.04.szám Török András: Az expanzió kora

  • 1998.06.szám Kortárs, N. Pál József: Kísérlet és számvetés – az „igazibb” Adyért
    Bíró Zoltán: Ady Endre sorsköltészete

    Könyvkritika. Eörsi István említése.

    „…s ennek a szemléletnek a gyarlóbb kivetülése Eörsi István nyíltan aktualizáló publicisztikája is, aki azt tudja a leginkább lényegesnek, hogy Ady utálta a nacionalizmust (meg kell hagyni, a Rákosi Jenő-féle és színvonalú magyarkodást csakugyan utálta).”

  • 1998.06.szám Színház, Margitházi Beja: Fül a hangnak
    SZATMÁRNÉMETI ELŐADÁSOK

    Színikritika a Szatmárnémeti Északi Színházban bemutatott (Harag György Társulat) Bertolt Brecht–Paul Dessau: A kaukázusi krétakör című előadásáról. Dalszöveg: Eörsi István, rendező: Tóth Miklós m. v. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1998.07. (Okt.) Kunst & Kultur, István Eörsi: "An den Grenzen möglicher Erfahrung" 1

  • 1998.07. (Okt.) Kunst & Kultur, István Eörsi: "An den Grenzen möglicher Erfahrung" 2

  • 1998.07.01. Népszabadság, Hankiss Elemér: Nem akarok hinni a szememnek...
    Meddig tart a politikai idill?

    Politikusaink civilizált hangneme, viselkedése a választások előtt és után. Hogy milyen lesz ez a hangnem, az nagyrészt a kormányon múlik.

    „Kuncze Gábor méltósággal ismerte el pártja vereségét, nem vádaskodott, nem kereste a hibát másban, komoly számvetést ígért. Konrád György sikeres munkát kívánt a fiatal demokratáknak, Pető Iván, mint mindig, most is higgadt és udvarias volt, s még a máskor nagyon is vagdalkozó Eörsi István is higgadtan s mosolyogva magyarázta el a minap, hogy bizonyos témákban miért használ egyébként megengedhetetlen szavakat.”

  • 1998.07.02.zeit.de, István Eörsi: Glück in der Verfolgung

  • 1998.07.03. (27.szám) Élet és Irodalom, Kornis Mihály: Így írtok ti
    Gerő András: Hosszú válasz egy hosszú cikkre
    Váncsa István megjegyzése

    Reflexió. Vita Perczel Tamással. A Kornisnak tulajdonított mondatot Bayer Zsolt írta le a Demokratában. Hogyan ragadott ki a Magyar Nemzet egy mondatot Gerő cikkéből, és hogyan vette át, torzította ezt el Perczel?


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1998.06.26. (26.szám) Perczel Tamás: Jár-e majd Orbán Viktor a József Nádor tér 1-be?

  • 1998.07.03. (27.szám) Élet és Irodalom, Szilágyi Márton: Delfinek, sekély vízben
    KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

    Könyvkritika. Szörényi László: Delfinárium. Filológiai groteszkek. (Felsőmagyarország, 1998.) Utalás Eörsi Istvánra.

  • 1998.07.03. (27.szám) Élet és Irodalom, Ungvári Tamás: A piszkos háború

    Az értelmiségiek elriasztása a politikától, a kultúra rombadöntése a rendszerváltáskor. A kulturális intézményrendszer megújításának lehetősége.

    „Tamás Gáspár Miklós szellemesen bizonyította be, hogy a Széchenyi professzori ösztöndíj bevezetésével egy csúcsbizottság dönti el Budapesten, hogy Debrecenben ki keres társainál hatszor többet. Eörsi István csüggedten fedezte fel, hogy a digitális halhatatlanoknak juttatott kegydíj leleplezi az ilyesféle etatizmust: amit az állam egyszer jóváhagyott, azt kötelességünk, mint szelektív elvet, továbbvinni.”

  • 1998.07.04. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Politikai hátszél nélkül

    Részlet. Beszélgetés Török Andrással, a Nemzeti Kulturális Alap most leköszönő elnökével.

    „Nagyon óvatosan szeretnék fogalmazni, nehogy Eörsi Istvántól megint kapjak a fejemre, hogy bármire is büszke vagyok.”

  • 1998.07.09. (27.szám) Magyar Demokrata, Varga Domokos György: Vagy náci vagy, vagy igazat adsz nekem
    Elmélkedés a sajtószabadságról

    Tallózás és reagálás az elmúlt hetekben a sajtóban megjelentekre. A szerző szerint látszatvita, látszatdemokrácia van. Szerinte valódi sajtószabadságra lenne szükség, „Ami természetesen megközelítőleg sincs. Akkor se, ha a sajtó túlsúlyos balliberális része előszeretettel hangoztatja létezését.”. Eörsi István említése.

  • 1998.07.09. (28.szám) Magyar Narancs, E.I. : OptiPista
    (Mucsa a flaszteren)

    Vita Bán Zoltán Andrással. Milyen sikerre számíthat a magyar irodalom jövőre a frankfurti könyvvásáron? Kik kaptak Bántól jó osztályzatot, és kik nem?

    Előzmény:

    • Nappali ház, 1998.01.szám  Kertész Imre válasza
    • Nappali ház, 1998.02.szám  Bán Zoltán András: A magyar határ
    • Nappali ház, 1998.03.szám  Kálmán C. György: Zűrzavar és kora bánat
    • Nappali ház, 1998.03.szám  Bán Zoltán András: Korai zűr
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Magyar Hírlap, 1998.07.29. Bi. L.: Matyóbaba igen, Tandori nem
    • Taaghaus (Nappali Ház német ny. különszáma), 1999. Zoltán András Bán: Die ungarische Grenze (A magyar nyelvű, eredeti szöveg megjelenése: Nappali ház, 1998.02.szám Bán Zoltán András: A magyar határ)

  • 1998.07.11. Magyar Nemzet, Hanthy Kinga: Kik lehetnek halhatatlanok?
    Digitalizált életművek?
    Kortárs szerzők a Magyar Elektronikus Könyvtárban

    A kulturális kormányzat előtt álló feladatok. A Digitális Irodalmi Akadémia létrehozásának terve. Kik kerülhetnek ide, milyen juttatásokat kaphatnak? A sok megválaszolandó kérdésről. A Magyar Elektronikus Könyvtárban szereplő írók felsorolása – köztük van Eörsi István is.

    „A magyar szépirodalom Interneten történő népszerűsítése, terjesztése nem a Digitális Irodalmi Akadémia létrehozásával kezdődött meg. Négy esztendeje folyik a Magyar Elektronikus Könyvtár kiépítése, feltöltése, igaz, minimális állami támogatással, számítógépes szakemberek önkéntes munkájával.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIA mondatot.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.