EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1998.02.07. Magyar Nemzet, várhegyi: Chicago
    Látványos musical a József Attila Színházban

    Színikritika Fred Ebb, Bob Fosse és John Kander zenés színpadi játékáról, a Chicagoról. A rendező Gárdos Péter, a versszövegeket Eörsi István írta.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1998.02.10. (6.szám) 168 óra, Gyémánt Mariann: Keskeny nyomtávon
    Száz év késében a vasút

    Beszélgetés Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel Magyarország infrastruktúrájáról. A két Eörsi – István és Mátyás – testvérháborúja Bős ügyében.

    Fotó

  • 1998.02.14. Magyar Hírlap, G. J. J.: A Soros Alapítvány díjai

    A díjazottak listája. Alkotói díjat kapott Eörsi István.

  • 1998.02.14. Magyar Hírlap, Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr

    Tévedések és hazugságok Brecht 100. születésnapja alkalmából írott cikkekben. Eörsi tévedése. Végh Alpár szerint Lukács György utálta Brechtet.

    Előzmény:

    • Színház, 1998.02.szám Eörsi István: Magánbeszéd Brechtről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1998.02.16. Osztovits Ágnes: Szembenézünk-e a múlttal?
    • Magyar Hírlap, 1998.02.17. Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni. Végh Alpár válasza
    • Fejér Megyei Hírlap, 1998.02.19. g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata
    • Criticai Lapok, 2001.01.szám Földes Anna: A TUDÓS FELELŐSSÉGE
    • Literatura, 2007.04.szám Kiss Gabriella: Elidegenítés – elmesélés – eltávolodás
    • Literatura, 2014.03.szám Kiss Gabriella: A hiány tradícióképző ereje: a Philther-projekt Brecht-olvasata
    • Heti Válasz, 2016.06.02. (22. szám) Végh Alpár Sándor: Brecht fénye lidércfény 


  • 1998.02.14. Magyar Nemzet, A Soros Alapítvány díjai

    Eörsi István alkotói díjat kapott.

  • 1998.02.14. Népszabadság, Munkatárs: Átadták a Soros Alapítvány díjait

    A díjak és díjazottak listája. Alkotói díjat kapott Eörsi István.

  • 1998.02.16. Magyar Nemzet, Osztovits Ágnes: Szembenézünk-e a múlttal?
    Folyóiratszemle

    A Színház és a Valóság című folyóiratok lapszemléje.


    „A Színház című lap a száz éve született Bertolt Brechtre emlékezik. Eörsi István Magánbeszédében a költő-drámaíró elvitathatatlan tehetségét hangsúlyozva arra a következtetésre jut, hogy erkölcsi értelemben igenis van különbség a totalitárius rendszerek között, mert »a kommunista világrendszerben – a fasiszta rendszerekkel ellentétben – egy humanista alapvetésű és termékeny kritikai alapállással rendelkező filozófia fajult el«.”

    • Bertolt BRECHT: Színházi tanulmányok (Fordította: Eörsi István, Imre Katalin, Vajda György Mihály, Walkó György.) című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A Bertolt Brecht: Munkanapló című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1998.02.szám, E.I.: Magánbeszéd Brechtről
    • Magyar Hírlap, 1998.02.14. Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr
    • Magyar Nemzet, 1998.02.16. Osztovits Ágnes: Szembenézünk-e a múlttal?
    • Magyar Hírlap, 1998.02.17. Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni. Végh Alpár válasza
    • Fejér Megyei Hírlap, 1998.02.19. g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata
    • Criticai Lapok, 2001.01.szám Földes Anna: A TUDÓS FELELŐSSÉGE
    • Literatura, 2007.04.szám Kiss Gabriella: Elidegenítés – elmesélés – eltávolodás
    • Literatura, 2014.03.szám Kiss Gabriella: A hiány tradícióképző ereje: a Philther-projekt Brecht-olvasata 

  • 1998.02.17. Magyar Hírlap, Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni
    Végh Alpár válasza

    Vita Végh Alpár Sándorral Brechtről. Mi volt az oka annak, hogy nem volt népszerű Brecht Magyarországon? Koltai védelmébe veszi Eörsit, szerinte Végh Alpár igazságtalanul bántja.

    „Eörsi fejében, s persze nem csak annak dokumentum föliratú rekeszében, több van Brechtről, mint a magyar brechtológusokéban összesen, ergo nincs szüksége kutakodni, ha evidenciát állít.”

    Előzmény:

    • Színház, 1998.02.szám Eörsi István: Magánbeszéd Brechtről
    • Magyar Hírlap, 1998.02.14. Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1998.02.16. Osztovits Ágnes: Szembenézünk-e a múlttal?
    • Fejér Megyei Hírlap, 1998.02.19. g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata
    • Criticai Lapok, 2001.01.szám Földes Anna: A TUDÓS FELELŐSSÉGE
    • Literatura, 2007.04.szám Kiss Gabriella: Elidegenítés – elmesélés – eltávolodás
    • Literatura, 2014.03.szám Kiss Gabriella: A hiány tradícióképző ereje: a Philther-projekt Brecht-olvasata
    • Heti Válasz, 2016.06.02. (22. szám) Végh Alpár Sándor: Brecht fénye lidércfény 

  • 1998.02.17. Népszava, A Soros Alapítvány díjai

    A díjazottak listája. Eörsi István alkotói díjat kapott. 

  • 1998.02.17. Tolnai Népújság, rákosi: Halász Károly kitüntetése
    Paksi festő a Soros Alapítvány díjazottjai között

    Tudósítás a Soros Alapítvány művészeti és társadalomtudományi díjainak átadásáról.

    „Alkotói díjban részesült többek között Bodor Ádám, Lengyel Péter, Eörsi István és Mészöly Miklós írók, Bibó István-díjat kapott Kis János filozófus, továbbá egyéves irodalmi ösztöndíjban részesült tizenöt művész és irodalomtörténész.”

  • 1998.02.19. Fejér Megyei Hírlap, g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    A német klasszikusról emlékezik meg a Színház című folyóirat

    „Századik születésnapja alkalmából Bertolt Brechtre emlékezik a Színház legfrissebb száma. Eörsi István jegyzetében azt vizsgálja: hogyan fordulhat elő, hogy egy művész túléli azt az ideológiát és politikai rendszert, amelynek szolgálatába szegődött. Hiszen Brecht kommunista elkötelezettségéről művei is árulkodnak — ám ezt a »szalonképtelen írót« ma is a német irodalom klasszikusaként tartják számon.”

    Előzmény:

    • Színház, 1998.02.szám Eörsi István: Magánbeszéd Brechtről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.02.14. Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr
    • Magyar Nemzet, 1998.02.16. Osztovits Ágnes: Szembenézünk-e a múlttal?
    • Magyar Hírlap, 1998.02.17. Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni. Végh Alpár válasza
    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata
    • Criticai Lapok, 2001.01.szám Földes Anna: A TUDÓS FELELŐSSÉGE
    • Literatura, 2007.04.szám Kiss Gabriella: Elidegenítés – elmesélés – eltávolodás
    • Literatura, 2014.03.szám Kiss Gabriella: A hiány tradícióképző ereje: a Philther-projekt Brecht-olvasata
    • Heti Válasz, 2016.06.02. (22. szám) Végh Alpár Sándor: Brecht fénye lidércfény 

  • 1998.02.19. Magyar Hírlap, Faragó Vilmos: A szemünk előtt

    Részlet az ötvenes évekbeli visszaemlékezésből. Eörsi István említése.

  • 1998.02.19.Magyar Narancs, Kulturális hírek

    (A Soros Alapítvány díjai. Alkotói díjat kapott Eörsi István.)

  • 1998.02.23. Népszabadság (Pest Megyei Krónika melléklet), K. P.: Szentendre szellemi műhelye
    Harminchárom tudós egy kisvárosban

    Polgárosodás Magyarországon a XX. században címmel Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott előadást Szentendrén. A rendező a Szentendrei Közéleti és Kulturális Egyesület. Az Egyesület meghívását elfogadta többek közt Eörsi István.

  • 1998.02.27.Der Tagesspiegel, Marko Martin: Prinzip Freude. Istvan Eörsi und György Dalos sprechen über Allen Ginsberg

  • 1998.02.28–03.01. Romániai Magyar Szó, Kő András–Nagy J. Lambert: „Jézus nekik megbocsát, de én nem...”
    Derzsi Sándor, az elfelejtett költő

    Részlet. Derzsi 1948-as Marx című verséről, visszhangjáról. Később alig jelentek meg versei, ehhez köze volt annak, hogy 1956-ban részt vett az illegális Élünk szerkesztésében. Életrajza.

    „Eörsi István írja az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében: »... Derzsi Sándor költő... 1959. november elsején a reggeli sétán a fülembe súgta, hogy »Holnap szabadulunk«. Megkérdeztem, hogy miért, mi lesz holnap. »Hát nem tudod? Halottak napja.« Jelentkezett is másnap a körzetparancsnoknál civil holmijáért, mire fegyelmire vágták, mert azt hitték, gúnyolódik.«”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1998.02.28. Magyar Hírlap, E.I.: Egy nehéz ügy két dokumentuma

    Fischer Iván nyílt levele a Fesztiválzenekar anyagi ellehetetlenüléséről. Csalódottsága nehéz helyzetbe hozza Demszkyt, akinek még Kocsis Zoltán érveit is érdemes figyelembe vennie.

    „Arra a kérdésre kell válaszolni, hogy van-e a nyomor offenzívája ellen több fronton küzdő fővárosnak lehetősége a rendkívüli minőség követelményeinek kielégítésére.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Napi Magyarország, 1998.03.06. GDUR: Változások a Magyar Hírlapnál

  • 1998.02.28. Magyar Hírlap, Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata

    Vita Brechtről.

    „Most, hogy mi is eljutottunk a kapitalizmushoz, érthető, hogy a mai méltatások megint Brecht antikapitalizmusát, Mammon-ellenességét emelik előtérbe. Ez rendben is lenne. De Eörsi István vad, antikapitalista kirohanásait olvasva a Színházban, mégiscsak elfog a kétely. [...] Eörsi Istvánnak azért nem illene ilyen, a korai ötvenes éveket idéző tőkésellenes kirohanással előállni.”

    Előzmény:

    • Színház, 1998.02.szám Eörsi István: Magánbeszéd Brechtről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1998.02.14. Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr
    • Magyar Nemzet, 1998.02.16. Osztovits Ágnes: Szembenézünk-e a múlttal?
    • Magyar Hírlap, 1998.02.17. Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni. Végh Alpár válasza
    • Fejér Megyei Hírlap, 1998.02.19. g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    • Criticai Lapok, 2001.01.szám Földes Anna: A TUDÓS FELELŐSSÉGE
    • Literatura, 2007.04.szám Kiss Gabriella: Elidegenítés – elmesélés – eltávolodás
    • Literatura, 2014.03.szám Kiss Gabriella: A hiány tradícióképző ereje: a Philther-projekt Brecht-olvasata
    • Heti Válasz, 2016.06.02. (22. szám) Végh Alpár Sándor: Brecht fénye lidércfény 

  • 1998.02.szám (április) Cigányfúró, Heinrich Heine: Lótuszvirág
    Lotosblume

    Vers. Eörsi István fordítása. Azért fordította le Szabó Lőrinc után ő is, mert eddig cenzurális okok miatt nem fordították le a teljes verset, a vers harmadik szakasza sem szerepel a legtöbb kiadásban.

  • 1998.02.szám Beszélő (Folyóirat – február), Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III.
    Dokumentumok I.

    A „repülő egyetem” megfigyelése titkos eszközökkel. Eörsi István és fia, Eörsi János is a megfigyeltek közt van.

    • Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Folyóirat – február), 1998.02.szám Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. – Dokumentumok III.
    • Magyar Nemzet, 1999.10.01. m. p.: A hivatalból nem került ki anyag
    • Magyar Nemzet, 1999.10.05. p. á.: Demszky könyvbemutatója

  • 1998.02.szám Beszélő (Folyóirat – február), Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III.
    Dokumentumok III.

    A „repülő egyetem” megfigyelése titkos eszközökkel. Eörsi István és fia, Eörsi János is a megfigyeltek közt van.

    • Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Folyóirat – február), 1998.02.szám Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. – Dokumentumok I.
    • Magyar Nemzet, 1999.10.01. m. p.: A hivatalból nem került ki anyag
    • Magyar Nemzet, 1999.10.05. p. á.: Demszky könyvbemutatója

  • 1998.02.szám Beszélő (Folyóirat – február), Vezér Erzsébet: Megrontottak a fiatalok

    Részlet Vezér Erzsébet önéletrajzából. Utalás Eörsivel közösen készített interjújára Lukáccsal, a Megélt gondolkodásra.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1998.02.szám Jelenkor, Keresztury Tibor: „A feltolakodó undor okán”
    Versszemléleti változások Petri György szamizdat-korszakában

    Részlet a Kalligram Kiadónál megjelenő monográfiából.

    „Egy másik elhíresült költemény, az Apokrif – melynek Petri 1996-os Kossuth- díja kapcsán viharos visszhangja, heves utóélete támadt.”

    Torgyán az Országgyűlésben elfogadhatatlannak tartotta Petri és Esterházy Kossuth-díját. „…az Apokrif és az Így gondozd a magyarodat! című opusok kapcsán vallás- és nemzetgyalázó szerzők támogatásával vádolta meg a liberális kormány kultúrpolitikáját. […] Az ügynek egyébiránt érdekes vidéki sajtója is támadt. A Hajdú-Bihari Nap című napilapban Fazekas Valéria közölt cikket (Spiró Györgyöt és Eörsi Istvánt is bevonva) a díjazottak ízléstelenségéről. Esterházyt és Petrit idézve megállapítja, hogy »Bármennyire támogatjuk is az írói szabadságot, bármennyire szeretjük is a költői képzelet szárnyalását, a fent említett példák sértik a jó ízlésű embereket«, majd a vallomásos ténymegállapítást értékelő irodalomtörténeti összevetésbe fordítja át: »Mert csöppnyi különbség mégiscsak akad Petri, Spiró, Eörsi avagy Petőfi, Ady, Kölcsey között. Az előbbieknek tehetségükből, szándékaikból csak arra futja, hogy gúnyolódjanak a nemzeten, az utóbbiak pedig épp nemzetféltésből, honszeretetből fogalmazták meg aggódó, kritizáló soraikat« (Csöppnyi különbség. Hajdú-Bihari Nap, 1996. május 4. 8.).”

    Előzmény:

    • Hajdú-Bihari Nap, 1996.05.04. Fazekas Valéria: Csöppnyi különbség – Nincs a rendszerünkben

  • 1998.02.szám Mozgó Világ, E.I.: Csodák nélkül

    Esszé Iványi Gábor: Hajléktalanok című könyvéről.

    „Az »ellenségeim« szót egyébként Iványi Gábor is alkalmazza, könyve első oldalán. Köszönetet mondana nekik, amiért írásra inspirálták, mégsem teheti, mert nem merik nyíltan vállalni az ellenségi státust. Nem vitás, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak azokra a funkcionáriusaira céloz, akik emberi irigységből vagy szakmai féltékenységből vagy egyszerűen csak a Hivatal Szellemének lélekzsugorító és agyatlanító hatására minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy megalázzák, roppant munkával kiépített intézményrendszerét szétdarabolják, és véget vessenek példátlanul gyümölcsöző tevékenységének.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.