EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2000.09.szám Kritika, E.I.: A felejtések ára II.

    Leszámolás Rákosi-korszakbeli énjével. Rákosihoz írt verséről, Lukácsról, Csoóriról, Marxról, Déry Tibor Rajkról, Sztálinváros építéséről, Veráról. A DISZ Dicsőségkönyvében Eörsi István (fotó). A betűi című verse.

    „Úgy látszik, sikereim évében, 1952-ben értem el mélypontomat, költőileg és emberileg is.”

    Előzmény:

    • Ludas Matyi, 1953.02.12. (7.szám) Ludas Matyi, A fiatal írók második konferenciáján
    • Új Hang, 1953.04.szám (április) E.I.: Marx
    • Új Hang, 1954.07.szám (Július) E.I.: Igazságtevő

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet Online, 2005.05.01. Kő András: Munka helyett édes a pihenés

    E.I.: A Szabadító című, Rákosiról írt versének forrásai

    • Új termés. Fiatal költők antológiája. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1952. A honlapon a könyv adatai megtekinthetők az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • E.I.: Fiatal szemmel (Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp, 1953.) – A honlapon a könyv adatai és tartalomjegyzéke megtekinthető az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

  • 2000.09.Színház (Drámamelléklet), E.I.: Stimming fogadójában

  • 2000.09.Színház, Forgách András: Vihariel. Tandori ÉS Shakespeare

    (Shakespeare:A vihar fordítói: Babits Mihály, Mészöly Dezső és Eörsi István. Miben tér el Tandori fordítása az elődökétől? Összehasonlítás az egyes fordításokból vett idézetekkel.)

  • 2000.09.Színház, Kállay Géza: "Szelídebbnek szeretnél?" - Eörsi István fordításai (Shakespeare)

  • 2000.09.Színház, Kiséry András: Között. Nádasdy ádám Hamletje

    (Részlet. Nádasdy Hamlet-fordításáról.)

  • 2000.10.06. (40.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Az Eörsi-koefficiens

    Német-magyar írótalálkozó Freiburgban útiköltség nélkül.

    „A kultuszminisztérium titkára írásba adta, hogy a minisztérium azért nem állta Eörsi István németországi útiköltségét, noha erre szerződés kötelezte, mert mondott Eörsi mocskolja az országot meg a kormányt. […] Eörsit sokféleképpen lehet nem bírni. Azoknak, akik ezt országunk jó híréért aggódva teszik, elárulok valami kínosat: az ország sokat köszönhet ennek a kellemetlen, krakéler palinak. […] Nem provokálásképp mondom, de Eörsi tényleg több elismerést szerzett a kíméletlen országkritikával az országnak, mint a piros-fehér-zöld imázsológusok tokkal-vonóval együtt.”

  • 2000.10.09.Népszava, Magyar Judit Katalin: A vörösök igaza

    (Színikritika. Nestory: Talizmán - Katona József Színház. Rendező: Máté Gábor; Fordítás és dalszövegek: Eörsi István.)

  • 2000.10.10.Der Tagesspiegel, István Eörsi: Der Hunger als Koch und Retter der Welt. Gesundheit

  • 2000.10.12. (41.szám) 168 óra, Lehet, hogy Demszky lesz az SZDSZ elnöke

    Válogatás a szabad demokratáknál várható személyi változásokról folyó internetes vitából.

  • 2000.10.13. (41.szám) Élet és Irodalom, Kálmán C. György: A problematikus Eörsi

    Könyvkritika. Eörsi István.: Szögek. Összegyűjtött versek 1952-2000

    Eörsi sokműfajiságáról. Miért maradt ki az úgynevezett irodalmi életből? Betiltások, elkobzások, elhallgatások, második nyilvánosságba szorítás. „Tetszik, nem tetszik: Eörsi István publicista, prózaíró, drámaíró, műfordító és költő – nem mellékesen költő, de többek között az. […] Eörsi verseit is publicisztikusan és aktualizálva olvasták.”


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Reagálás:

    • Kritika, 2002.01.szám Rácz I. Péter: Eörsi István: Szögek


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 2001.01.19. (3.szám) E.I.: Igaz mértékkel

  • 2000.10.14. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Eörsi két cikkéből idéz a szerző az összeállításában.

    „Vagyis a jobboldali kormányt kritikátlanul kiszolgáló sajtó egyik, jellegtelensége ellenére is igen exponált figurája bebocsáttatást nyer egy olyan lapba, melyet az olvasók mértéktartóan kritikus, ellenzéki szellemisége miatt vásárolnak.”

    „Nem voltunk elég tehetségesek, nem bírtuk szusszal, és ezért még mindig vigyorog rajtunk a Fidesz közeli tolvaj, csaló, pökhendi banda. Nem is csak minket: köztársaságunk törvényes rendjét röhögik ki a nagy hatalmú yuppie-bűnözők. (...) Azért tekintem magasabb rendűnek a konszenzuális demokráciának azt a csökött formáját is, amire Horn Gyula volt képes, mint jelenlegi kis despotánk uralmi rendszerét, mert az ország szerencséjére a távlati gondolkodás nem keresztezte közvetlen uralmi érdekeit. Horn Gyulának csak politikai kihalására kellett volna várni, de Orbán Viktor halhatatlan, mert ötezer sasváriszilárdka várja, hogy a helyébe lépjen.”

    Az egyik dátumot tévesen jelöli meg a cikkíró, a helyes dátumokat az előzménynél találja meg.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2000. 07.01. E.I.: Két szék között
    • Magyar Hírlap, 2000. 07.05. E.I.: Egy kínos fejleményről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Magyar Nemzet, 2000.07.05. Csontos János: Bátyák és fiúk
    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Demokrata, 2005.02.03. (5.szám) Gazdag István: Hülyeség nem akadály
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László – Miklósi Zoltán: Mérges olvasók
    • Újnépszabadság, 2022.08.28. Mohácsi János: A kirúgóemberről

  • 2000.10.19. (43.szám) Magyar Narancs, Dobrovits Mihály: ünnepfogyatkozás (Egy liberális hiányérzeteiről)

    Publicisztika 1956 emlékéről.

    „Azon sem fogok élcelődni, hogy 1956 hősei, túlélői vagy netán az áldozatok leszármazottai jelen lesznek-e a központi ünnepségeken. 1956 és emléke már rég nem Nagy Erzsébet, Göncz, Mécs, Eörsi és társaik ügye. Csak hosszú és kemény küzdelem árán lehetett ugyan kitessékelni őket a képből, de sikerült. Minél kisebb és kispolgáribb egy ország ugyanis, annál kevésbé van szüksége hősökre.”

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2000.11.04. Osszián: Kétezer leütés

  • 2000.10.20. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Feladat

    Eörsi megmutatta verseit esztétikatanárának, Lukács Györgynek. Nem beszéltek a versekről, de Feladat című versét eljuttatta az Írószövetségbe, így azt beválogatták a Fiatal Írók Antológiájának első kötetébe. Később, Rajk László letartóztatása után Lukácsra uszították Rudas László filozófust, és megkezdődött a Lukács-vita; így régi tanítványainak többsége nem látogatta tovább óráit. Eörsi azonban továbbra is járt a szemináriumaira, így gyanús hallgatóvá vált. Miért lett Eörsi kommunista? Az „intellektuális” és a „művészi” szembeállítása. Lukács elmélkedése a művészetről, a magyar kultúráról, vitája Babits Mihállyal. Idézetek Eörsi Feladat című a verséből, melynek egyes részeit Lukács ihlette. Déry pozitív kritikát írt róla, de egy irodalomtörténész szerint „Nem véletlen, hogy Dérynek pont az Eörsi verse tetszik, mert ez egy olyan intellektuális elmeszülemény.” „1949 óta írtam jó verseket is, melyekhez mint bűzbombát hajították hozzá az »intellektuális« jelzőt mérvadó és kevésbé mérvadó kritikai tökfejek.” Később A kérdés című verséről mondta egy író, hogy „kitűnő szöveg, de persze nem vers”. Brecht Lösung (Megoldás) című versfordításáról ugyanezt mondták, mire Eörsi ezt válaszolta: „Ha ez neked nem vers, akkor nevezd uborkasalátának.”


    A Fiatal írók antológiája 1. című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.


    Eörsi István: A kérdés című verse az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag. A forradalom és a szabadságharc olvasókönyve című kötetben jelent meg. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2000.10.28. (43.szám) Heti Világgazdaság, Babus Endre: SZDSZ: elnökválasztási kampánynyitó
    Közép-futam

    Demszky Gábor és Fodor Gábor mérkőzik meg december elején az SZDSZ elnöki posztjáért. Esélylatolgatás. Idézetek Demszky kampánynyitó beszédéből. Kell-e választási együttműködés az MSZP-vel? Mi lehet a jelenlegi elnök, Magyar Bálint szerepe a választások után? Demszky „fideszesíteni” akarja az SZDSZ-t.

    „…az egykori demokratikus ellenzék kulcsfigurái közül Konrád György, Rajk László, Haraszti Miklós elment, Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István viszont nem jelent meg Demszky zászlóbontásán. Szent-Iványi Istvánnal és Lotz Károllyal ellentétben nem ment el oda a parlamenti frakcióból Kuncze Gábor és Hack Péter sem.”

  • 2000.10.28. Magyar Hírlap, Gervai András: Finomodik a kín
    Beszélő évek (1957–1968)
    A Kádár-korszak története I. rész
    A Beszélő folyóirat kiadása 2000., 621 oldal

    Könyvkritika az eddigi lapszámok alapján készült összeállításról, a Beszélő évekről (1957–1968). A Kádár-korszak története I. rész. Szerkesztő: Révész Sándor. A szerzők között találjuk Eörsi Istvánt is. 

  • 2000.10.28. Magyar Nemzet, Kristóf Attila: Én nem tudom…
    (mikor higgad le az SZDSZ)

    A súlytalanná vált két pártról, az MDF-ről és az SZDSZ-ről. Szerinte az SZDSZ túlságosan hatalomvágyó volt. „…fő ütőerejük mindig a média volt, amelyben általában úgy jelentek meg, mint intellektuálisan verhetetlen csodalények.”, akiknek alaptermészetükké vált a gyűlölet. „Ezt a gyűlöletet a szabad demokraták kapcsolataik révén sajnos külföldre is kiviszik, bár nyilván tudják, hogy ebből belpolitikai hasznunk nem származhat.”

    A párt „észkombájnjai, fenegyerekei, bárdolatlan írástudói” közé sorolja Eörsi Istvánt is, a sikeresek közé Demszky Gábort, a krakélerek közé Eörsi Mátyást – tőle hosszan idéz. 

  • 2000.10.szám 2000, Dalos György: Frankfurt ’99
    Széljegyzetek egy kudarcos sikerhez

    Részlet. Bán Zoltán András „kétségbe vonta Eörsi István, Konrád György és szerénységem irodalmi teljesítményét.”

  • 2000.11-12.szám (november – december) Kapu, Csapó Endre: Termeszek Európája

    A parlamenti pártokról. A két oldal – MSZP–SZDSZ és FIDESZ–MDF – szembenállásának okairól.

    „Olyan közírók, mint például Eörsi István, nemcsak hogy a Haider-féle pártot minősítették »nácinak«, hanem a magyar jobboldal kimért, visszafogott és világos értékelvű pártját, a Fideszt is. Ha azonban még az FPÖ sem minősíthető sem fasisztának, sem fasisztoidnak, de még csak szélsőségesnek sem, akkor a Fidesz-Magyar Polgári Párt – ha e közírók logikai készsége még minimálisan is épnek tekinthető – soha többé nem vádolható ily igaztalan szavakkal.”

  • 2000.11.02. Magyar Szó, Serer Lenke: Időzített bombák

    A tabuként kezelt spicliügyről, a besúgók leleplezéséről, a dossziék megnyitásáról. Tar Sándor esete.

    „Eörsi István kétféle spicliről tesz említést: »A becsületes spicli azt továbbította, ami csakugyan elhangzott. (Hogy áhítoztam az effajta tisztességes besúgók társaságára!) Mások jó pontot akartak szerezni, így hát provokáltak. Ezek az erkölcstelen spiclik, rájuk valóban neheztelek.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 1991.07.09. (27.szám) E.I.: Na és?
    • Népszabadság, 1991.08.02. Dr. Szente Zoltán: Emberjogi abrakadabrák
    • Vasárnap (Új Szó), 1991.09.06. (36.szám) szűcs: Böngésző
    • Magyar Szó, 1993.05.13. s-r: Jó reggelt!
    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: TAR SÁNDOR.

  • 2000.11.02.Magyar Narancs, Vágvölgyi B. András: Tokyo Underground

  • 2000.11.04. Magyar Nemzet, Osszián: Kétezer leütés

    Glossza a Magyar Narancsban megjelent Dobrovits Mihály publisztikájával kapcsolatban.

    „»1956 és emléke már rég nem Nagy Erzsébet, Göncz, Mécs, Eörsi és társaik ügye«. Azaz régen nyilvánvalóan az ő ügyük volt, most meg az arcátlan arctalanoké.”

    „A Gönczcel, Méccsel és társaikkal szemben megtalált névtelen hősök, a »pesti srácok« éppen azért alkalmasak forradalmi emléktárgynak, mert arctalanok. (Dobrovits Mihály a Magyar Narancsban)”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.10.19. (43.szám) Dobrovits Mihály: ünnepfogyatkozás (Egy liberális hiányérzeteiről)

  • 2000.11.10. (45.szám) Élet és Irodalom, Sárossi Bogáta: „A könyv mint sorscsapás”
    – Eörsi István két kötetének német fogadtatása –

    Idézetek a német sajtóból Eörsi két kötetéről.

    Időm Gombrowiczcsal. Németre fordította: Hans Skirecki.

    Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve. Németre fordította: Gregor Mayer.


    Eörsi István: Tage mit Gombrowicz (Időm Gombrowiczcsal) című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.


    Eörsi István: Hiob und Heine. Passagiere im Niemandslan (Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve) című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél

  • 2000.11.15. Magyar Hírlap, Földes Anna: A művek fontosabbak

    Bruck András cikkében vádakkal illeti a magyar írókat – ellenérvek. Bruck szerint a magyar írók ódzkodnak a publicisztikától. Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője érvekkel válaszol. „…ki vonná kétségbe mondjuk Orbán Ottó és Eörsi István rendszeresen közölt remek írásainak közéleti töltését? Kertész Ákost, úgy tűnik, bottal sem lehet elverni a közéleti vitakérdésektől, szenvedélye a politika.”

    „Déry Tibor Nagy Imréhez írott levele annak idején állásfoglalás volt, egy változásokat követelő politika nyílt vállalása. De milyen levelet írhat ma Nádas Péter – Surányi Györgynek? Ha rászánja is magát, ki hiszi el, hogy éppen a magyar irodalom európai rangú képviselője tudná kialakítani (vagy akár befolyásolni) a forint csúszó leértékelésének legcélravezetőbb módját és tempóját?”

  • 2000.11.17. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A dogmatikusok

    Vita a liberalizmusról. Kis János „Liberalizmus Magyarországon – tíz évvel a rendszerváltás után” (Élet és Irodalom, 2000.09.15. 37.szám) című cikkéhez és az azóta megjelent reagálásokhoz szól hozzá.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 2001.01.05. (1.szám) Sinkovics Ákos: Kinek a versenye?
    • Élet és Irodalom, 2001.01.19. (3.szám) Ungváry Rudolf: A radikalizmus hiánya
    • Élet és Irodalom, 2001.02.09. (6.szám) Hell István: Szabadság – kontra szolidaritás – 
    • Élet és Irodalom, 2001.03.02. (9.szám) Salamon János: A csillagos ég és a morális rend
    • Élet és Irodalom, 2001.03.16. (11.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon I. – Vita utáni gondolatok
    • Élet és Irodalom, 2001.03.23. (12.szám) Élet és Irodalom, Kis János: Liberalizmus Magyarországon II. – Vita utáni gondolatok
    • Élet és Irodalom, 2001.03.30. (13.szám) Kis János: Liberalizmus Magyarországon III. – Vita utáni gondolatok

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.