EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1997.11.szám Filmvilág, Gazdag Gyula – E.I.: Egy költő a Lower East Side-on
    Gazdag Gyula és Eörsi István dokunaplója Allen Ginsbergről

    Dokumentumnapló: Eörsi és Ginsberg beszélgetése Ginsberg lakásán.

  • 1997.11.szám Kritika, E.I.: Két álom
    Látogatás éjjel
    Varangykaland

    Versek.

  • 1997.11.szám Mozgó Világ, Almási Miklós: A felejtés telefonkönyve

    Könyvkritika Eörsi István: A szabadság titokzatos bája című kötetéről. Bibó és Lukács vitája. TGM búcsúja a baloldaltól. Eörsi Déry-bírálata Ítélet nincs című könyvéről. Thomas Mann-kritikája. Ady, Brecht, Bergman, Buñuel, Michnik Gondban a bohóc című könyvéről, Angyal István, Krassó Miklós, Nádas Szegény, szegény Sascha Anderson című esszéje.

    „Eörsi végre megfontoltan válogatott, legszarkasztikusabb, (bántó)írásait kihagyta (néhányat mutatóba benne hagyott, belerúg Hellerbe, Gyurkóba – de inkább csak a régi virtus mutatványaképp), itt csak a fontos írások találhatók, a kor és a szerző szempontjából fontosak. […] Persze azért Eörsi megmarad a kivont kard emberének: az igazságot ki kell mondani, meg kell védeni, bele kell verni a kobakokba. Ez Eörsi habitusa, megszenvedett érte, amíg ő a sitten ült, kollégái megkötötték ilyen-olyan kompromisszumaikat a rendszerrel. Aztán kijött, és ahol sumákolást talált, azt gombostűre tűzte, mondom, morális tőkéje volt hozzá.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1997.11.szám Mozgó Világ, Mihancsik Zsófia: Spiró György az irodalom mai állapotáról

    Interjú Spiró Györggyel. Az irodalmi közéletről, melyben nem vesz részt. Ennek okairól. Szabad akart lenni, ezért több állása is volt.  Nincs állandó kapcsolata egyetlen kiadóval sem. Értelmes beszéd az irodalomról csak magánlakásokban, baráti társaságokban van. Megcsappant az érdeklődés a szépirodalmi művek iránt. A Kádár-korszakban politikai felhangja volt az irodalom és a művészetek iránti érdeklődésnek. A művészet mint valláspótlék. Amikor kirúgták a szolnoki színházból, beperelte az önkormányzatot – sikerrel. Az irodalmi klikkekről.

    „Emlékszem, még a nyolcvanas évek elején volt néhány viharos írószövetségi közgyűlés, ahol ilyen-olyan ügyekben összeesküdtünk például Czakó Gáborral, Eörsi Istvánnal, de én akkor sem vettem ezt nagyon komolyan.”

  • 1997.12.01. (12.szám) Havi Magyar Fórum, Dr. Kovács Zoltán: Rendszerellenes történetek

    Tárca arról, hogy mi minden számít ma rendszerellenes megnyilatkozásnak. A szerző felidézi 1944–45-ös emlékeit, amikor is zsidóknak segített, hogy megmeneküljenek. Vele ellentétben sokan partizánok lettek ezek közül.

    „Mindez a régmúlt. Hogy ismét eszembe jutnak régi emlékeim, a magyar közélet és sajtó jelenleg legellenszenvesebb figurái, a korlátolt és fanatikus rabbik rokonai: Ungvári Tamás, Kornis Mihály, Eörsi István, Vámos Miklós, Kertész Imre és a háttérből súgó Tamás Gáspár Miklós, Kis János és Pető Iván tartják ébren. Ők és társaik, Konrád György stb. képviselik a befogadó magyar nép iránti szolidaritás helyett a kiválasztottak, a zsidók öntudatát, a mások, a kiválóbbak szellemi felsőbbrendűség-tudatát, kezelik ennek megfelelően lenézően, lekicsinylőén a magyarságot, ahogyan 1945 után Rákosi, Gerő, Révai, Farkas megtanította, és akiknek eredeti nevét kimondani-leírni főbenjáró bűnnek tekintendő, hiszen ezek a nevek a magyar történelem korábbi szégyenfoltjának, az 1919-es bolsevizmusnak vezérkarára emlékeztetnek, azoknak a rokonai.”

  • 1997.12.01. (280.szám) Új Kelet, Munkatárs: Szegényeken segít a Nyírtávhő

    Eörsi vitája Verebes Istvánnal, amiért Shakespeare Hamlet című darabjának színre állításakor nem írta ki a címlapra, hogy Eörsi István fordítását is felhasználta.

    „Mivel a szövegkönyv egyes részeit Eörsi István fordításából vették, ezért az író jogdíjat kért. A félmillió forintot nem saját számlájára, hanem a Szalmaszál nevű, a hajléktalanokat megsegítő alapítvány javára kérte átutalni. A nyíregyházi színházigazgató saját pénzéből akart eleget tenni a kérésnek, de ebből százezer forintot a Nyírtávhő Kft. mint mecénás átvállalt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak (és az itt megjelölt cikkek)
    • A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos tartalmakat.

  • 1997.12.01. Népszabadság, M. G. P.: A sárga bugyelláris
    SZÍNHÁZ

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott darabról. Rendező: Bezerédi Zoltán.

    „Eörsi szövegátdolgozása szerencsére nem gyökeres átformálás, egyes párbeszédek meghegyezésére, latin nyelvű uralkodás jellemzésére szorítkozik.”

  • 1997.12.02. Népszabadság, Bojtár B. Endre: Az izgága nyugdíjas
    Eörsi István: A szabadság titokzatos bája

    Könyvkritika.

    „Pistit a hiúsága miatt rettentő sok minden idegesíti, a politika és a kultúra frontján egyaránt. A szervilizmus, az apró vagy nem annyira apró aljasságok és árulások, a butaság, a birkaság, a szabadság és főként a szabadságra való képesség hiánya, valamint a tapintatos hallgatás és az agresszív hazudozás mindezekről a dolgokról. […] nekem, ha valaki, hát Eörsi mondja meg a kádárizmusról a tuti frankót.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1997.12.06. Magyar Hírlap. Th. B.: Segélyszervezetek karácsonyi akciói

    A Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat karácsonyi jótékonysági akciói. A Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítvány jótékonysági árverésén 22 ezer forintért elkelt Allen Ginsberg Eörsi Istvánhoz írt kézirata.

  • 1997.12.13. Népszabadság, E.I.: Az ironikus Jób
    Heinrich Heine matracsírján. Az egyéni szenvedés apoteózisa

    Eörsi István írásával a kétszáz éve született Heinrich Heinére emlékezünk.

    • Az Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Neue Zeitung, 1997.11.15. (46.szám) Lukács: Heinrich-Heine-Jahr 1997
    • Holmi, 1997.12.szám E.I.: Tudósítás egy látogatásról
    • zeit.de, 1997.51.szám István Eörsi: Deutschland feiert den 200. Geburtstag seines umstrittensten Klassikers Heinrich Heine. 
    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja AZ IRONIKUS JÓB mondatot.

  • 1997.12.18.Magyar Narancs, E.I.: A szeretet parancsa (Publicisztika)

  • 1997.12.20–21. Romániai Magyar Szó, Az MTI-Press tárcapályázatának eredménye

    Az I. díjat Eörsi István Az Öreg Ember álma című írása kapta.

  • 1997.12.22. Népszava, E.I.: Egy sértődés természetrajza

    Az Economist Intelligence Unit Magyarország várható politikai fejlődéséről készített elemzésében populistának nevezte a Fideszt. A Fidesz ezen megsértődött, és az angol követségen tiltakozott a cikk ellen.

    „A Fidesz vezetője a jelenlegi kormányt kecsesen »idegenszerűnek« nevezte, a szabad demokratákat pedig kriminalizálta, azt állítva róluk, hogy szántszándékkal óhajtják tönkretenni a nemzetet. […] A kereszténységet a Fidesz-vezetők egyre-másra politikai bunkónak használják ama szellem ellen, amelyet finoman »kozmopolitának« vagy »a nemzeti hagyományoktól idegennek« neveznek. […] Engem már régóta nem a Fidesz elkisgazdasulása és Orbán haiderizálódása érdekel, hanem ez a sértődés. […] Vajon a tükröt is széttörik-e Orbánék, ha nincsenek megelégedve azzal, amit mutat?”

    Reagálás:

    • Napi Magyarország, 1997.12.27. Tóth Gy. László: A szervilizmus okairól

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1997.12.20. Aczél Endre: A Fidesz esete az Economisttal – Nincs a rendszerünkben

  • 1997.12.23. (51-52.szám) 168 óra, Karácsony Ágnes: Szabad szólás
    Aki tegezi a huszadik századot

    Beszélgetés Vezér Erzsébettel. Ady Endre időszerűsége. Készülő önéletrajzi kötetéről. Egykori munkái, konfliktusai a Petőfi Irodalmi Múzeumban, pályatársairól, Illés László volt múzeumigazgatóról, Eörsiről.

    Fotó


    Reagálás:

    • 168 óra, 1998.01.13. (2.szám) Illés László: Igen Tisztelt Főszerkesztő Úr!

  • 1997.12.27. Napi Magyarország, Tóth Gy. László: A szervilizmus okairól

    Történelmi változások az utóbbi évtizedekben. A régi véleményformálók megőrizték pozíciójukat, és azóta is csak hazudnak. Ugyanígy járnak el a médiumok is. A Rendszerváltó évek című televíziós sorozatról. Orbán Viktor démonizálása; Antallhoz hasonlóan ő is tizenöt millió magyar vezetőjének tekinti magát. Orbán nyilatkozata az EU-csatlakozásról – a határainkon túl élő magyarok érdekeinek képviseletével.

    „Néhány hónappal a választások előtt komoly aggodalomra ad okot a baloldali és balliberális erők kimutatható szervezettsége és jelenlétének abszolút túlsúlya nemcsak a médiában, hanem a társadalomtudományokban is. […] Eörsi szerint […] a Fidesz »idegenellenes demagógiával olyan törvényt szorgalmaz, örök időkre szóló hatállyal, mely összeegyeztethetetlen a nyugati integrációval« […] Aczél Endre korábban azokat szolgálta, akik Eörsi Istvánt 1956-ban börtönbe zárták. Ma viszont Eörsi István nemcsak Aczél Endre harcostársa, de – igaz, néha morgolódó – szövetségese lett egykori rabtartóinak, illetve azok eszmei és anyagi örököseinek, utódainak is.”.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.12.20. Aczél Endre: A Fidesz esete az Economisttal – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 1992.12.22. E.I.: Egy sértődés természetrajza



  • 1997.12.szám Holmi, E.I.: Tudósítás egy látogatásról

    Esszé Heinrich Heinéről. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Neue Zeitung, 1997.11.15. (46.szám) Lukács: Heinrich-Heine-Jahr 1997
    • Népszabadság, 1997.12.13. E.I.: Az ironikus Jób
    • zeit.de, 1997.51.szám István Eörsi: Deutschland feiert den 200. Geburtstag seines umstrittensten Klassikers Heinrich Heine


  • 1997.18–19.szám Magyarország, szil: A tánc – mákony

    Novák Ferenc, koreográfus és rendező, a Honvéd Művészegyüttes művészeti igazgatójának gondolatai.

    „A széki embereket, táncaikat, szokásaikat írom meg az Ortutay Tanszéknek. Nem volt ezzel az eksztázissal másképp Korniss Péter vagy Módos Péter sem, akiket egy-két évre rá vittem fel Székre, sőt, még Eörsi István is elvarázslódott a székiek között. Akkor még érdekelték az ilyesmik...”

  • 1997.23–24.szám Magyarország, Marton Mária: Robert Redford és a kelet-európai film

    Beszélgetés Gazdag Gyula rendezővel a Sundance Intézetről, melynek művészeti vezetője. A forgatókönyvíró-műhely létrejöttéről, munkájáról. Robert Redfordról. Az idei Seregélyesen megrendezett filmes táborról, a pályamunkák témáiról, szerzőiről, a forgatókönyvírókról. Következő készülő filmjéről.

    „Eörsi István két évvel ezelőtt Ginsbergnél tett látogatásáról szól, amikor egy válogatáson dolgoztak. A film tulajdonképpen ennek az egy hétnek a története. Ez szolgáltatja a drámai ürügyet ahhoz, hogy Ginsberg elmondja élete történetét, fölolvassa verseit, illetve elvigyen bennünket azokra a helyekre, ahol megfordult, ahol élt, New-York dél-keleti részébe, beszéljen arról, mit jelent az életében a költészet és a műfordítás.”

  • 1997.41–43.szám Magyarország, Nyakas Szilárd: Férfihang – a kilencvenes években

    Gömöri Györgyről, a Cambridge-ben élő és oktató polonistáról, irodalomtörténészről, műfordítóról, magyar költőről.  Őszi magánbeszéd című verseskötete megjelenése kapcsán a Kossuth klubban tartott találkozóról.

    „Gömöri György ezerkilencszázhatvannyolc óta jár vissza Magyarországra. Csoóri Sándorral meg Eörsi Istvánnal 1952-ben ismerkedett meg még a Fiatal írók Munkaközösségében, s több-kevesebb sikerrel tartani is próbálja velük a kapcsolatot. Velük, meg számos más hazai írástudóval, akik sora Sinkó Ervintől kezdve Konrád Györgyig és Petri Györgyig húzódik.”

  • 1997.51.szám zeit.de, István Eörsi: Deutschland feiert den 200. Geburtstag seines umstrittensten Klassikers Heinrich Heine. Ein ungarischer Schriftsteller hat ihn besucht - auf dem alten Friedhof von Montmartre

    Németországban ünneplik legvitatottabb klasszikusának, Heinrich Heinének a 200. születésnapját. Egy magyar író látogatta meg őt a montmartre-i régi temetőben.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Neue Zeitung, 1997.11.15. (46.szám) Lukács: Heinrich-Heine-Jahr 1997
    • Népszabadság, 1997.12.13. E.I.: Az ironikus Jób
    • Holmi, 1997.12.szám E.I.: Tudósítás egy látogatásról


  • 1997.93.szám Hunnia, Eörsi István pályája a sztálini annálestől Ginsbergig
    Valaki a csőcselékből

    Eörsi István Sztálin és Allen Ginsberg Záróizom (Eörsi-fordítás) című versek közlése.

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.


  • 1998.01.10. Tolnai Népújság, Hazai vita a pilismaróti tervről
    Visszatérés a hágai bíróság elé? Szlovákiát nem aggasztja

    Nyilvánosságra került egy állítólagos újabb magyar javaslat, amely szerint a nagymarosi gátat Pilismarótnál lehetne felépíteni. Az SZDSZ-es Eörsi Mátyás, Eörsi István és az MSZP-s Hegyi Gyula véleménye. A pozsonyi lap cikke az ügyről.

    „Az SZDSZ nem akarja, de valószínűleg elkerülhetetlen a Bős alatti duzzasztás – mondta Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője a tegnapi fórumon. Eörsi István az SZDSZ országos tanácsának tagjaként viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy pártja nem egységes a duzzasztómű ügyében.”

  • 1998.01.12. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, MTI: Bősi vita
    A Duna Charta rendezvénye

    Környezetvédelmi tanácskozás. „A vita során Eörsi István az SZDSZ országos tanácsának tagjaként arra hívta fel a figyelmet, hogy pártja nem egységes a duzzasztómű ügyében. Az ellenzők az országos tanácsban ugyan kisebbségben maradtak, de még nem tartják lezártnak a kérdést.”

  • 1998.01.12. Magyar Hírlap, Szilágyi A. János: Nemcsók ma Pozsonyban tárgyal

    Nemcsók János államtitkár magyar kormánydelegáció élén Pozsonyban tárgyal Bősről. A Gellért szállóban a Minden szabadon folyjék címmel megrendezett tanácskozáson az SZDSZ nem egységes a Duna ügyében. A koalíció Duna-politikájának éles kritikája. A fórum résztvevői nyilatkozatot fogadtak el.

    „Érdekes epizódját jelentette a tanácskozásnak az ezt követően szót kérő Eörsi István felszólalása, aki határozottan cáfolta párttársa, egyben unokaöccse kijelentéseit. Az SZDSZ nem egységes a Duna ügyében, és bár az országos tanácsban legutóbb minimális különbséggel kisebbségben maradtak a duzzasztás ellenzői, nem nyugszanak bele a döntésbe, hangoztatta.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.