EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2000.08.26. Magyar Hírlap, Román József: A kor, amelyben mindenki alkot és megálmodik
    Gondolatok tíz év magyar művészeti életéről

    Részlet. 1989–2000 művészeti eseményei.

    „A hatvanas években még jó néhány író – Déry Tibor, Eörsi István, Gaál József, Göncz Árpád, Mérei Tibor még javában sittelt, idekint viszont csaknem zavartalanul alakultak a napjaink művészetét is meghatározó csoportok.”

  • 2000.08.28. Magyar Nemzet, Ludwig Emil: Érzékfogyatkozás

    Szánalomra méltónak tartja Eörsi Istvánt „kvázipublicisztikái” miatt. A frankfurti útiköltségről, a névtelen, fenyegetőző telefonálókról, akik Eörsi szerint a polgárok díszpéldányai. A cigányokról. Hogyan idézett – pontatlanul – a Magyar Nemzetben megjelent Ludwig-cikkből Eörsi?

    „Megint ihletett sorokat lehet olvasni az időszerű neohorthyskodásokról, szélsőorbánságokról és egyéb borzalmas korjelenségekről. A polgár szó Eörsi tollából előfolyva a »legalantasabb indulatok szinonimájává« válik, »a névtelen levélírók és névtelen telefonálók ma nálunk a polgárok díszpéldányai« – írja, »lényegüket maradéktalanul kifejezi a polgári lihegés, amelyet Nácikám a kagylóba belebocsát«”.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1998.09.19. E. I.: A légköri viszonyokról
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E. I.: Nácikám jelentkezik
    • Magyar Nemzet, 2000.08.19. Ludwig Emil: Két hosszú korszak – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

    2000.08.28. Magyar Nemzet, Ludwig Emil: Érzékfogyatkozás

  • 2000.08.31. Magyar Nemzet, Osszián: Kétezer leütés
    Háromnevű oszág

    Megyesi Gusztáv ÉS-ben megjelent cikkéről.

    „(névvel, nemzetiséggel, termettel ok nélkül nem élcelődünk) [...] (Ezzel Megyesi kínos szomszédságba kerül a laposan és szellemtelenül »sasváriszilárdozó« Eörsi Istvánnal.)”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.08.25. (34.szám) Megyesi Gusztáv: Háromnevű ország – Nincs a rendszerünkben

  • 2000.08.szám Kritika, E.I.: A felejtések ára I.

    Egy 1952-es vita az Új Hangról. Révai, Déry, Lukács, Juhász Ferenc. Saját, Anyám című versét elemzi.

    Előzmény:

    • Irodalmi Újság, 1951.04.26. E.I.: Anyám (Mikor a Párt tagjelöltje lett)
    • Szabad Ifjúság, 1952.11.13. Eörsi István: Az irodalmi vita arra kötelez, hogy alaposan végiggondoljuk és kijavítsuk az elkövetett hibákat
    • Szabad Ifjúság, 1953.01.25. Az irodalmi vita és a fiatal írók
    • Ludas Matyi, 1953.02.12. (7.szám) Ludas Matyi, A fiatal írók második konferenciáján

  • 2000.08.Színház, Orsós László Jakab: Tragédia és katasztrófa határán

    (Beszélgetés Nádas Péterrel Pina Bausch új előadásáról. A Trafóban 2000. június 2-án a Cukor művészeti revü keretében elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
    Előzmény: Élet és Irodalom, 2000.06.02. Eörsi István: Ünneprontó leszek.)

  • 2000.09–10.szám Beszélő (Folyóirat – szeptember – október), E.I.: A szégyen

    Esszé. Eörsi töprengése arról, hogy a boldogságnak vajon nem feltétele-e a szőrösszívűség; az egyidejűség szégyenéről. Anekdoták az egyetemi évek képtelenségeiről, szégyeneiről. Sztálin 70. születésnapján Devecseri Gábor saját versét szavalta el (rövid idézet a versből), amivel kapcsolatban Eörsinek esztétikai kifogásai voltak… Petőfi szerelmi bánatáról. A kulák származását elhallgató diáklány eltávolítása az egyetemről – Eörsi tartózkodott a szavazásnál – Bóka László professzor szerepe az ügyben. Szalai Sándor professzorról. Saját korabeli, Könyvtárban című verséről.


    Előzmény:

    • Új Hang, 1952.02.szám (március) E.I.: Beloiannisz; Könyvtárban; A dombon 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kortárs, 1982.10.szám E.I.: Az egyidejűség szégyene
    • galamus.hu, 2010.10.17. Szász Anna: Kilencven perc – másutt

  • 2000.09.01. (9.szám) Havi Magyar Fórum, Dr. Makkay János: Magyarország Európa közepén (5.)
    A Kárpát-medence sorsa a civilizációs fejlődésben

    A történelmi áttekintésben szerepel Eörsi is.

    „Jórészt ők voltak a Kádár-rezsim leghívebb szolgái, 1990 után pedig ők jelenítik meg az 1994-es koalíció politikai, kulturális és gazdasági hatalmát, közülük kerülnek ki a leggyatrább írók és a legszebben suk-süköző riporterek is. Az egyik leggusztustalanabb alak közöttük a kacskakezű gyatra költőcske, Eörsi István, aki ma nagy demokrata, 1950-1953 között azonban a Bölcsészkar Ménesi úti diákszállójában (a hajdani Eötvös-kollégiumban) ő volt a fő bolsevista és rémuralmat teremtett.”

    Idézet Eörsitől: „Semmi közünk a zsidógyűlölethez, mit ránk ken pár fészkébe piszkító kozmopolita firkász, sanda, tetves és hazaáruló zsidó.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2000.05.19 (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Cáfolat. Lovas Istvánnak, hódolattal
    • Magyar Fórum, 2000.07.06. (27.szám) Varga Imre: Európa a büfében

    Kapcsolódó cikkek:

    • Az előzményben megjelölt cikkeknél.

  • 2000.09.01. Magyar Nemzet, Szabó László Zoltán: Meddig élezhető az értelmiségi polémia?
    Viaskodás egy képzelt világ démonaival

    A baloldali értelmiség gyűlölete a polgári kormánnyal szemben. A szerző indítékokat keres a baloldali értelmiség viselkedési formáira. Idézetek Tamás Gáspár Miklóstól, Eörsi Istvántól, Csepeli Györgytől és Kéri Lászlótól.

    „A polgári kormány ilyenfajta törvényen kívüli helyezését szorgalmazó offenzíva két fronton történik. Az egyik a magyar miniszterelnök személyének (és családjának) lejáratása, amelyben Eörsi István, az egykori Lukács-tanítvány is jeleskedik. […] Maradt tehát a jól bevált nemzetiszocialistázás. Kis Mussolini, Kis Hitler, Kis Néró – Eörsi, Popper Péter, Szalai Pál, Csákány György igazából nem finnyás, amikor történelmi analógiákat keres.”

    2000.09.01.Magyar Nemzet, Szabó László Zoltán: Meddig élezhető az értelmiségi polémia?

  • 2000.09.02. Frankfurter Allgemeine Zeitung, Tilman Spreckelsen: Das Gute herausschlürfen. István Eörsi über zwei Passagiere im Niemandsland (Istvan Eörsi: Hiob und Heine. Passagiere im Niemandsland (Rezensionsnotiz.)

  • 2000.09.02.Népszabadság, Pogonyi Lajos: A Fidesz narancsköztársaságot épít

    (Beszélgetés Magyar Bálinttal Tölgyessyről, a MIÉP-ről, a romahelyzetről. Eörsi István "MIÉP-es bűzről" beszélt.)

  • 2000.09.04. Magyar Hírlap, E.I.: A pártok célja

    Vita az új generációról. Szerinte Kovács Adrián cikkében a Fideszt próbálja tisztára mosni, a Fidesz a médiaszereplése miatt érdemes a hatalomra, nem pedig eszményeik és erkölcsi tartásuk miatt.

    „Kovács Adrián értékrendjében a világnézet semmilyen szerepet nem játszik, az elvtelenség megdicsőül, hiszen egy teljes politikusi garnitúra összehangolt pálfordulása médiaszempontból használhatónak bizonyult, és a hatalom megszerzésére vezetett.”

    Hitler példája igazolja is állítását, „Csakhogy nem minden siker sikeres. Hitler sikerről sikerre menetelt a totális katasztrófába. […] Ha a hatalmat elvek nélkül kívánja, olyan nőcsábászra emlékeztet, aki Aphrodité híján beéri egy nőstény gorillával is.”

    A vitában eddig megjelent cikkek listája.

  • 2000.09.05.Népszabadság, Balla Zsófia: Nyilatkozat

    (Német–magyar írótalálkozó útiköltség nélkül. Előzmény: Népszabadság, 2000.08.10. E.I.: Választ terezek Freiburgba.)

  • 2000.09.06. Magyar Hírlap, Gréczy Zsolt: Földalatti vonalak
    Rajk László és Demszky Gábor a berlini szamizdatkiállításon

    Nemzetközi szamizdatkiállítás nyílik a Millenáris Parkban. A kiállítás arculattervezője Rajk László.

    „Az erdélyi vonatkozású írások mellett ott lesz a Beszélő, az AB Hírmondó, többek között Konrád és Eörsi írásai, valamint több fordítás, például Kundera vagy Gombrowicz műveiből.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2000.09.06. Gréczy Zsolt: Földalatti vonalak
    • Népszabadság, 2000.09.09. Dunai Péter: Szamizdatkiállítás Berlinben 

  • 2000.09.09.Népszabadság, Dunai Péter: Szamizdatkiállítás Berlinben

  • 2000.09.14. Magyar Nemzet, Wiesner Gábor: Éberségi komikum
    Az Európai Unió mégiscsak feloldotta Bécset sújtó szankcióit

    Az EU működési zavarairól. Az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) és Jörg Haidert fasisztaként vagy náciként való bemutatása.

    „Olyan közírók, mint például Eörsi István, nemcsak hogy a Haider-féle pártot minősítették »nácinak«, hanem a magyar jobboldal kimért, visszafogott és világos értékelvű pártját, a Fideszt is. Ha azonban még az FPÖ sem minősíthető sem fasisztának, sem fasisztoidnak, de még csak szélsőségesnek sem, akkor a Fidesz-Magyar Polgári Párt – ha e közírók logikai készsége még minimálisan is épnek tekinthető – soha többé nem vádolható ily igaztalan szavakkal.”

  • 2000.09.22.Salzburger Nachrichten, (SN - ath): Es wird eng für die Literatur

  • 2000.09.28. (39.szám) Magyar Demokrata, Seszták Ágnes: Körbe, karikába
    Ki kivel forog a kirakatban?

    Seszták szerint nem igaz, hogy a kormány kisajátítja médiát. Példákkal próbálja igazolni állítását. Egymást hívogatják meg műsoraikba; ezek láncszerű felsorolásából áll a cikk.

    „A Vásárhelyi família szívesen találkozik Tom Lantossal és Peter Tufoval, ez utóbbiak pedig Bauer Tamástól szereznek hiteles információkat. Bauer őszinte barátja, Eörsi István és Mátyás jól elidőznek egymás társaságában, és együtt egyengetik az Új Generáció útját.”

  • 2000.09.28.Népszabadság, E.I.: Az országimázs bajnokai

    (Német-magyar írótalálkozó Freiburgban útiköltség nélkül.
    Előzmény:
    Népszabadság, 1999.10.09. Eörsi István: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt
    Népszabadság, 2000.08.10. Eörsi István: Választ tervezek Freiburgba
    Reagálás:
    Magyar Nemzet, 2000.09.29. Pilhál György: Eörsi útiköltsége.)

  • 2000.09.29. Magyar Nemzet, Pilhál György: Eörsi útiköltsége
    Tollhegyen

    Bauer Tamás megkérdezte a kultusztárcát, hogy a megállapodás ellenére miért nem fizették ki Eörsinek az útiköltséget a német–magyar írótalálkozóra Freiburgba. Erre válaszolt Várhegyi Attila államtitkár, utána Eörsi István.

    „Azt mondta, nem adnak az adófizetők pénzéből egyetlen fityinget sem olyan embernek, aki állandóan bemocskolja a magyar társadalmat. Mindjárt idézett is az államtitkár az egyik veretes Eörsi-írásból: »A köznapi tapasztalatok növelik félelmemet, hogy Szent István hazájában, Mária országában megszavaznák a romák deportálását, de talán még elgázosításukat is, persze csak titkos népszavazáson.«”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Népszabadság, 2000.09.28. E.I.: Az országimázs bajnokai

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság,1999.10.09. E.I.: Helyzetjelentés, Frankfurt előtt
    • Magyar Nemzet, 1999.10.30. N. Pál József: Frankfurton át, hazafelé?
    • Magyar Nemzet, 2000.01.04. Kovács Mária: Hitelrontók akciói
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a FRANKFURTI szót.

  • 2000.09.30. Hetek, Tihanyi Péter: Az üresség tehetsége
    Haraszti Miklóssal beszélget Tihanyi Péter

    Részlet a beszélgetésből Orbánról, Kövérről, a szélsőjobb begyűjtéséről, az SZDSZ lekomcsizásáról, az ország kettéosztásáról. Az SZDSZ új stratégiáját bíráló cikkében Eörsi a közép filozófiájáról.

    „Vannak, mint Eörsi István is az SZDSZ új stratégiáját bíráló híres cikkében, akik gyengeségnek, senkiföldjének tekintik a közepet, mert a közép bizony jócskán fizet azért, hogy középen van, nem számíthat a szélsőségek szavazataira sem válsághelyzetben, sem normális helyzetben.”

  • 2000.09.30. Magyar Nemzet, Tóth Gy. László: Szembesítés

    Idézetek az ellenzéki sajtóból. Eörsi István: „A köznapi tapasztalatok növelik félelmemet, hogy Szent István hazájában, Mária országában megszavaznák a romák deportálását, de talán még elgázosításukat is. Persze csak titkos népszavazáson.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2000.08.17. E.I.: Nácikám jelentkezik

  • 2000.09.szám 2000, A 2000 kulturális ajánlata

    Részlet. PETRI-megemlékezés Berlinben (EÖRSI István, ESTERHÁZY Péter, DALOS György, ZILAHY Péter).

  • 2000.09.szám Criticai Lapok, Zsámboki András: Meglepetés – kartondobozban
    Nestroy: A talizmán
    Szentenderi Teátrum–Katona József Színház

    Színikritika. Rendező: Máté Gábor, dalszövegszerző és fordító: Eörsi István.

  • 2000.09.szám Kritika, Budai Katalin: Sweeney Todd

    Színikritika. A kaposvári társulat előadása. Rendező: Asher Tamás.

    „…az év egyik legnagyobb sikere vált belőle. (Talán a friss fordításnak, Eörsi István munkájának is érdeme ez.)”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.