EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1997.11.18. Magyar Hírlap, V. B. É.: Generációk között nincs átjárás
    A Palatinus Kiadó a téli könyvvásáron

    Kőrössi P. József, a Palatinus Kiadó igazgatója beszél a kiadó profiljáról. A Palatinus állandó szerzői közé tartozik többek közt Eörsi István.

  • 1997.11.20. Magyar Narancs, E.I.: Az emberi jogok és a politika

    Publicisztika.

    A rendőr jól elagyabugyált egy tolvajt, majd a kirabolt embertől a rendőrkapitányságon megkérdezték, hogy "Magyar volt-e" a gyanúsított, majd jött a pontosítás: "azt kérdeztem, magyarok-e vagy cigányok." Ez ellen a megkülönböztetés ellen tiltakozott a megkérdezett. Ezt az esetet elmesélte a szerzőnek, "majd kurta csönd után így fejezte be beszámolóját: »És most mondta be a rádió, hogy Kuncze Gábor a szabad demokraták miniszterelnök-jelöltje.« Ez a toldalék-mondat új dimenzióba perdítette át a történetet. A belügyminiszter és a szabad demokraták elnöke ugyanaz a személy, és ahányszor felrobbantanak egy bűnözőt Szegeden, vagy megvernek két tolvajt egy kerületi kapitányságon, sőt, ahányszor hét gólt lőnek a magyar futballválogatottnak, az a látszat keletkezik, mintha a belügyminiszternek védekeznie kellene, és akkor vele együtt védekezik a pártelnök is."


    Reagálás:

    • Magyar Narancs, 1997.11.27. Seres László: Liberális számvetés; Fodor Gábor az SZDSZ ügyvivője
    • 168 óra, 2001.06.21. (25.szám) Zöldi László: Kuncze Gáborról mondják 

  • 1997.11.20.Magyar Narancs, Kulturális hírek (Gazdag Gyula Allen Ginsbergről szóló portréfilmje)

  • 1997.11.21. (47.szám) Ez a Hét, Kurta Miska: Ungváry röfögés
    Az mái labancokrúl

    Ungvári Tamás helyreigazítja Kornis Mihályt, aki azt mondta: „... mi jobban megvetünk titeket, mint ahogyan ti gyűlöltök minket.”. Eörsi István említése.

  • 1997.11.21. Népszava, E.I.: Peták, eleve

    Jegyzet. Peták szerint nincs Pálfy G.-ügy – 270 főt kivágnak az MTV-ből, de Pálfy G.-t „eleve” nem zárja ki. Peták tévéelnöki politikai filozófiájáról.

    „Peták kitért az úgynevezett Pálfy G.-ügyre is. Azt mondta, hogy ilyen ügy nem létezik, ezt csak a sajtó tupírozta fel. Aztán a Népszava tudósítása szerint azt mondta, hogy »nem hajlandó senkit eleve kizárni a televízióból«, »Olyan emberek, akik nincsenek elítélve, miért ne élhetnének meg abból, amit tudnak« […] »Hangsúlyozta azonban, hogy nem hajlandó bizonyos személyeket politikai vagy vallási meggyőződésük, hovatartozásuk miatt eleve kitiltani a televízióból, csakis a tényleges teljesítmény számít.«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.11.10. E.I. – Bodor Pál: Pálfy, a kielégíthetetlen
    • Népszava, 1997.11.18. Balázsi György: Újabb elbocsátások a tv-nél – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Ez a Hét, 1997.11.28. (48.szám) Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás? (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1997.11.22. Népszabadság, E.I: Bánatos gondolatkísérlet
    Ifjú szívekben élhetne, de a prominensek szerint is oly fontos ma Ady Endre, hogy jobb elfelejteni

    Ady Endréről. A tanulmány a Petőfi Múzeum Ady-Ünnepségén, hangzott el november 21-én, Ady százhúsz éves születésnapján. A nyolcadikos tanulók számára készült Irodalom a 14 éves diákoknak című tankönyvet járja körül – amiből hiányzik Ady –, és ebből vonja le következtetéseit. Mi minden nem lenne Ady nélkül.

    „Ady nélkül a nacionalizmus gyűlöletéről sokan azt hinnék, hogy ez kommunista vagy zsidó találmány. […] Ady nélkül könnyebb volna beletörődnünk abba, hogy az igazságos társadalomnak még a hiánya is hiányzik. Erre az érzésre azonban szinte senkinek sincs szüksége ma.”

    Helyesbítés:

    • Népszabadság, 1997.11.24. E.I.: Helyesbítés és még valami

    Reagálás:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.11.25. ze: Láttuk, hallottuk, olvastuk. Adyt jobb elfelejteni?
    • Hajdú-Bihari Napló, 1997.11.26. Bényei József: Ady és Debrecen
    • Népszabadság, 1997.11.27. Alföldy Jenő: ... és még valami az ifjú szívekben élő Adyról
    • Havi Magyar Fórum, 2007.04.01. (4.szám) Szőcs Zoltán: Ady és az ő Margitái 

  • 1997.11.24. (274.szám) Kelet-Magyarország, Nagy István Attila: Hamlet hősi halála hűhóval
    Az író-rendező szerint szombaton megvolt az utolsó előadás

    A Hamlet nyíregyházi előadása technikai okokból elmarad. A szövegkönyvet Verebes István írta az eddigi fordítások felhasználásával. Nagyrészt Eörsi István fordítását használta fel, aki későn értesült arról, hogy Verebes csak alapanyagként használta fel a szövegét, sőt sok helyen „el is rontotta”. Ezért nem járult hozzá az ősbemutatóhoz. Eörsi kérdésére, hogy miért nem kötöttek vele szerződést, Verebes azt válaszolta, hogy ebben a formában Eörsi nem írta volna alá azt, és megköveti. Eörsi eltekint a szerzői, személyiségi jogok érvényesítésétől, amennyiben Verebes egy alapítvány számára befizet ötszázezer forintot.

    „Ha a színlapra odaírták volna, hogy Eörsi István fordítását a magyar színházi szokások szerint elrontotta Verebes István, egy szavam se lenne. De nem így történt. Az én munkámra még utalás sem történt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak
    • Magyar Nemzet, 1997.11.25. Hanthy Kinga: Műsorfigyelők
    • Kelet-Magyarország, 1997.11.26. (276.szám) KM – Ny.Zs.: Hat százalék a Hamletből
    • Pedagógiai Műhely, 1998.03.szám Margócsy Klára: Döcögő kezdés és fergeteges folytatás
    • A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos tartalmakat.

  • 1997.11.24. (274.szám) Kisalföld, MTI: Magyar Színész

    A Magyar Színész című kiadványban művészek – köztük Eörsi István – vallanak életükről, munkájukról.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 1997.11.24. (274.szám) Új Kelet, Munkatárs: Perkáljon Verebes?

    A 168 óra című rádiós adásában a műsorvezető pellengérre állította Verebes Istvánt. Plágiummal vádolta, amiért Shakespeare Hamlet című darabjának színre állításakor nem írta ki a címlapra, hogy Eörsi István fordítását is felhasználta.

    „Az Eörsi-fordításról nem érdemes sokat beszélni, önmagában semmiképpen sem juthatott volna színpadra. Ugyanakkor a Móricz Zsigmond Színháznak sem lehetett célja, hogy Eörsi úgynevezett költői tehetségéi ország-világ előtt bemutassa. A kormányzópártokhoz közelálló Eörsi István célja napnál világosabb: egyfelől igényt tart a neki nem igazán járó szerzői jogdíjra, és amint mondta: perkáljon (?!) le a színház, illetőleg Verebes ötszázezer kemény forintot a hajléktalanok számára létesített fővárosi (!) alapítvány javára, aminek főkurátora szintén a kormányzathoz, kötődik, másfelől – és ez sem elhanyagolható körülmény – Verebes keményen megbírálta Magyar Bálint kultuszminisztert, mert – és ebben nagy valószínűséggel a nyíregyházi direktornak van igaza – a miniszter a pályázati kiírások elbírálását több mint érdekesen, saját elképzeléseinek alárendelve intézi.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak (és az itt megjelölt cikkek)
    • A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos tartalmakat.

  • 1997.11.24. Népszabadság, E.I.: Helyesbítés és még valami

    Eörsi beismeri tévedését, hogy az általános iskolások tankönyvéből hiányzik Ady, de szakmai szempontból hüledezik.

    „Ady nem helyezhető el a XIX. század végén valami űrbe. Ady nem érthető és értelmezhető a Nyugat nélkül, amely indulásakor őt tekintette zászlajának. És megfordítva: a Nyugat sem érthető és értelmezhető Ady nélkül.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.11.22. E.I.: Bánatos gondolatkísérlet

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1997.11.27.: Alföldy Jenő: ...és még valami az ifjú szívekben élő Adyról

    Kapcsolódó cikkek:

    • Az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1997.11.25. Fejér Megyei Hírlap, ze: Adyt jobb elfelejteni?
    Láttuk, hallottuk, olvastuk

    Eörsi Ady Endréről írt gondolatairól.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.11.22. E.I.: Bánatos gondolatkísérlet
    • Népszabadság, 1997.11.24. E.I.: Helyesbítés és még valami 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1997.11.26. Bényei József: Ady és Debrecen
    • Népszabadság, 1997.11.27. Alföldy Jenő: ... és még valami az ifjú szívekben élő Adyról 
    • Havi Magyar Fórum, 2007.04.01. (4.szám) Szőcs Zoltán: Ady és az ő Margitái 


  • 1997.11.25. Magyar Hírlap, B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak

    A szerző szerint „Nehezen elkerülhető, hogy a választások közeledtével ne erősödjön meg a közszolgálati rádióban a pártpolitikai propaganda, pontosabban az a gyanakvás, hogy egyes műsorok és műsorvezetők valamiféle agitációs tevékenység részei.” Szerinte ilyen műsor a Tizenhat óra is, bár a Mester Ákost felváltó Farkas Zoltán jóval kulturáltabban vezeti a műsort, ezekből említ néhány témát, majd rátér Eörsire: „…helyi érdekű Eörsi István és Verebes István vitája arról, kit illetnek a Hamlet fordításának jogdíjai. Eörsi fordítását több másik mellett Verebes felhasználta, a végeredményt saját verziójaként mutatta be Nyíregyházán. A jogdíjsértésért Magyarországon három évig terjedő börtön szabható ki. Eörsi, a folyton dühös ember elégtételt kaphatott, Verebes bocsánatot kért, és még a három évet is leülné, ha erre köteleznék. Végre egy kis botrány a hazai kulturális közéletben!”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kelet-Magyarország, 1997.11.24. (274.szám) Nagy István Attila: Hamlet hősi halála hűhóval
    • Új Kelet, 1997.11.24. (274.szám) Munkatárs: Perkáljon Verebes?
    • Magyar Nemzet, 1997.11.25. Hanthy Kinga: Műsorfigyelők
    • Kelet-Magyarország, 1997.11.26. (276.szám) KM – Ny. Zs.: Hat százalék a Hamletből
    • Új Kelet, 1997.12.01. (280.szám) Munkatárs: Szegényeken segít a Nyírtávhő
    • Pedagógiai Műhely, 1998.03.szám Margócsy Klára: Döcögő kezdés és fergeteges folytatás
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a VEREBES nevet.

  • 1997.11.25. Magyar Nemzet, Hanthy Kinga: Műsorfigyelők
    A rádió mellett

    A szerző szerint „Nehezen elkerülhető, hogy a választások közeledtével ne erősödjön meg a közszolgálati rádióban a pártpolitikai propaganda, pontosabban az a gyanakvás, hogy egyes műsorok és műsorvezetők valamiféle agitációs tevékenység részei.” Szerinte ilyen műsor a Tizenhat óra is, bár a Mester Ákost felváltó Farkas Zoltán jóval kulturáltabban vezeti a műsort, ezekből említ néhány témát, majd rátér Eörsire: „…helyi érdekű Eörsi István és Verebes István vitája arról, kit illetnek a Hamlet fordításának jogdíjai. Eörsi fordítását több másik mellett Verebes felhasználta, a végeredményt saját verziójaként mutatta be Nyíregyházán. A jogdíjsértésért Magyarországon három évig terjedő börtön szabható ki. Eörsi, a folyton dühös ember elégtételt kaphatott, Verebes bocsánatot kért, és még a három évet is leülné, ha erre köteleznék. Végre egy kis botrány a hazai kulturális közéletben!”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kelet-Magyarország, 1997.11.24. (274.szám) Nagy István Attila: Hamlet hősi halála hűhóval
    • Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak
    • Kelet-Magyarország, 1997.11.26. (276.szám) KM – Ny. Zs.: Hat százalék a Hamletből
    • Pedagógiai Műhely, 1998.03.szám Margócsy Klára: Döcögő kezdés és fergeteges folytatás
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a VEREBES nevet.

  • 1997.11.26. (276.szám) Kelet-Magyarország, KM – Ny. Zs.: Hat százalék a Hamletből

    A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház „Hamlet”-jének a Verebes és Eörsi közti szerzői jogi vita nyomán kialakult helyzetről.

    „Az esetet Verebes István igazgató személyes ügyként kezeli, folyamatosan tárgyal Eörsi Istvánnal, vele mindenképpen megegyezik, s ha kell, saját zsebből kifizeti az általa kért összeget.”

    Előzmény:

    • Kelet-Magyarország, 1997.11.24. (274.szám) Nagy István Attila: Hamlet hősi halála hűhóval

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak
    • Magyar Nemzet, 1997.11.25. Hanthy Kinga: Műsorfigyelők
    • Pedagógiai Műhely, 1998.03.szám Margócsy Klára: Döcögő kezdés és fergeteges folytatás
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a VEREBES szót


  • 1997.11.26. Hajdú-Bihari Napló, Bényei József: Ady és Debrecen

    Ünnepségek Debrecenben Ady születésének 120. évfordulóján, és az igazi ünnepség mégis elmaradt…

    „Eörsi István publicisztikája a Népszabadságban arra figyelmeztet: mintha nem is igen kellene nekünk most Ady. Mintha a kételkedő, fájó, magyarságba kapaszkodó, tragikus életérzést hordozó költő nem lenne mostanában eléggé szalonképes. A borzas költők helyett jobban szeretik a simulékony bankfiúkat.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.11.22. E.I: Bánatos gondolatkísérlet
    • Népszabadság, 1997.11.24. E.I.: Helyesbítés és még valami

    Kapcsolódó cikkek:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.11.25. ze: Láttuk, hallottuk, olvastuk. Adyt jobb elfelejteni?
    • Népszabadság, 1997.11.27. Alföldy Jenő: ... és még valami az ifjú szívekben élő Adyról
    • Havi Magyar Fórum, 2007.04.01. (4.szám) Szőcs Zoltán: Ady és az ő Margitái 

  • 1997.11.27. Magyar Narancs, Seres László: Liberális számvetés
    Fodor Gábor az SZDSZ ügyvivője

    Beszélgetés Fodor Gáborral a koalíciós kormányzásról, az SZDSZ koalíciós szerepéről, további feladataikról. Miért hallgat az SZDSZ, amikor ezek a hónapok az emberi jogok sorozatos megsértéséről, diszkriminációról is szólnak? Egyetért-e Eörsi véleményével, miszerint a belügyminiszter és a szabad demokraták elnöke ugyanaz a személy, és ha a belügyminiszter magyarázkodik, egyben magyarázkodik az SZDSZ elnöke is?


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1997.11.20. E.I.: Az emberi jogok és a politika

  • 1997.11.27. Népszabadság, Alföldy Jenő: ...és még valami az ifjú szívekben élő Adyról
    CIKKÜNK NYOMÁN

    Reagálás Eörsi az Irodalom a 14 éves diákoknak című tankönyvet bíráló, majd helyesbítő cikkeire.

    „Rájött, hogy azért nem találta Adyt önálló fejezetben, mert a nyolcadikos könyv összeállítója – ez én vagyok – a hetedikes tankönyvben mutatja be Adyt harmincnyolc oldalon. […] Az önhelyesbítés azonban továbbra is hibáztat engem, mert a Nyugat szerzői így elszakadnak egymástól. […] Szerzőkről, művekről, súlypontokról vitatkozhatunk, de arról aligha, hogy az újnak (Ady egyik kulcsszava ez) helyet kell adni.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.11.22. E.I.: Bánatos gondolatkísérlet
    • Népszabadság, 1997.11.24. E.I.: Helyesbítés és még valami

    Kapcsolódó cikkek:

    • A Népszabadság, 1997.11.22. E.I.: Bánatos gondolatkísérlet című cikknél felsoroltak.

  • 1997.11.27. Népszava, Szalai Pál: Harmadik vélemény

    Sükösd Mihály, Vitányi Iván és Révész Sándor vitája Sükösd téves kijelentéséről: a Valóság 1981–88 között némi változtatással bár, de leközölt a Beszélőben megjelent cikkeket. Politikai ellenfelek voltak-e a Valóság és a Beszélő?

    „…igenis voltak szerzők, akik a Beszélőben és a Valóságban is publikáltak: így, hogy a legnevesebbeket említsem: Eörsi István, Konrád György. Kénytelen vagyok itt a magam személyét is megemlíteni: a »Századunkkal« és a »Szép Szóval« foglalkozó tanulmányomat a Valóság 1982-es 12. száma közölte.”

  • 1997.11.28. (48.szám) Ez a Hét, Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás?

    A közszolgálati médiáról, az Össztűz, a Kereszttűz és Kinn-padon című tévéműsorokról. Fodor Gábor szerint Pálfy G. István nem dolgozhat a Magyar Televízióban, mert az SZDSZ nem engedi. Ennek kapcsán felidézi Tamás Gáspár Miklós egykori véleményét, „Miszerint föl kell borogatni a fasiszta(!) = ellenzéki sajtótermékeket árusító újságosbódékat.”

    Pető Iván támadása Maczó Ágnes ellen.

    „Folytatódott most ez az öngólsorozat Eörsi István és Bodor Pál Népszabadságbeli cikkével (1997. november 10.). Eörsi István zsigeri gyűlölettől csepegő írása (Pálfy, a kielégíthetetlen), melyet azzal is visszaigazol, hogy saját szubjektív és torz optikáját teljesen természetesnek véve, ő jellemzi Pálfyt úgy, mint akinek »még akkor sem olvadna le az indulat az arcáról, ha időjárás-jelentést olvasna fel« […] a magyar közvélemény sohasem felejti el és sohasem bocsátja meg Eörsi István német televíziónak adott nyilatkozatát. Melyben Konrád György társaságában, ám nála jóval kevésbé visszafogottan föllépve kijelentette, hogy a Rákosi-rendszer nem elég következetesen folytatta a jobboldali fasiszta csürhével való leszámolást. Sajnos, nehéz lenne a kontexust úgy értelmezni, hogy Eörsi az ÁVH állományába átvett nyilas gazemberekre gondolt...”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Népszabadság, 1997.11.10. E.I. – Bodor Pál: Pálfy, a kielégíthetetlen
    • Népszava, 1997.11.21. E.I.: Peták, eleve

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1997.11.29. (279.szám) Somogyi Hírlap, Népszínmű a színpadon

    Rövid fényképes tudósítás a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Csepregi Ferenc népszínművéről, a Sárga csikó című darabról. A rendező: Bezerédi Zoltán, a szövegét Eörsi István dolgozta át. Fotó: jelenet a darabból.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1997.11.29. (48.szám) Heti Világgazdaság, Babus Endre: SZDSZ-küldöttgyűlés
    Szaldó mortale

    Beszámoló az SZDSZ küldöttgyűléséről. A közvéleménykutatások adatai. Demszky Gábor és Magyar Bálint beszéde. Bauer Tamás kritikája. Az 1998-as választási programjuk. Kuncze Gábor zárszava.

    „Az önbizalom, a derű, az elégedettség időnként már olyan magas koncentrációt mutatott a szónoki pulpitus körül (»Győztünk« – jelentette be például nemes egyszerűséggel az elmúlt három év gazdaságpolitikai szaldóját megvonva a többnyire rezignált Tardos Márton), hogy az SZDSZ egyik »fenegyereke«, Eörsi István később kénytelen volt megállapítani, olyan ez, mint amikor egy kisgyerek a sötét szobában azt kiabálja: »Nem félek!«”

  • 1997.11.29. Magyar Hírlap, Fábri Péter: Olló az ollónak

    A szerzői jogdíjak és a színházak. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház esete Milan Kunderával. Eörsi Shakespeare-fordításának szövegeit is felhasználta Verebes a Hamlet nyíregyházi előadásához szerződés nélkül. Eörsi a Szalmaszál Alapítvány számára kéri a jogdíjat.

    „De nem csak az írott jogról van szó, hanem a személyiségi jogok szelleméről is.”

    Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Reagálás:

    • Színház, 1998.02.szám Radics Viktória: „Törd magad, te agy!”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.11.20. V. Bálint Éva: Lenni vagy hogy lenni
    • Magyar Hírlap, 1994.12.01. V. B. É.: Cserépfalvi karácsonyfája
    • Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak
    • Magyar Hírlap, 1999.11.18. Tölgyesi Gábor: A bizonytalanságérzet drámai aktualitása
    • A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos cikkeket.

  • 1997.11.29. Népszava, E.I.: Izgalmas Orbán

    Publicisztika. Orbán a konzervativizmusról, a liberalizmusról. Orbán beszéde Gyulán, a Keresztény Értelmiségiek Fórumán. Orbán Tisza meggyilkolásáért Károlyit teszi felelőssé.

    „Igaz ugyan, hogy Orbán Viktor 1994 óta addig csereberélte gondolatait a magyar politika trogloditáival, míg a sajátjaiból semmi sem maradt neki, de azért még mindig nem szívesen képzelem el, hogy idáig jutott: »A magyar liberalizmus Tisza Istvánnak a Károlyi-forradalom idején történt meggyilkolásával vált ketté. A Fidesz a nemzeti liberalizmus, az SZDSZ pedig Károlyi Mihályék politikájának folytatója.«”.

    Reagálás:

    • Mozgó Világ, 1998.04.szám Szöveggyűjtemény

    Kapcsolódó cikk:

    • Mozgó Világ, 1999.01.szám Zöldi László: Fidesz-dosszié

  • 1997.11.Közgazdasági Szemle, Szelényi Iván: Andorka Rudolfra emlékezve

    (Részlet a nekrológból.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.