EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1998.02.szám Beszélő (Folyóirat – február), Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III.
    Dokumentumok III.

    A „repülő egyetem” megfigyelése titkos eszközökkel. Eörsi István és fia, Eörsi János is a megfigyeltek közt van.

    • Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Folyóirat – február), 1998.02.szám Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. – Dokumentumok I.
    • Magyar Nemzet, 1999.10.01. m. p.: A hivatalból nem került ki anyag
    • Magyar Nemzet, 1999.10.05. p. á.: Demszky könyvbemutatója

  • 1998.02.szám Beszélő (Folyóirat – február), Vezér Erzsébet: Megrontottak a fiatalok

    Részlet Vezér Erzsébet önéletrajzából. Utalás Eörsivel közösen készített interjújára Lukáccsal, a Megélt gondolkodásra.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1998.02.szám Jelenkor, Keresztury Tibor: „A feltolakodó undor okán”
    Versszemléleti változások Petri György szamizdat-korszakában

    Részlet a Kalligram Kiadónál megjelenő monográfiából.

    „Egy másik elhíresült költemény, az Apokrif – melynek Petri 1996-os Kossuth- díja kapcsán viharos visszhangja, heves utóélete támadt.”

    Torgyán az Országgyűlésben elfogadhatatlannak tartotta Petri és Esterházy Kossuth-díját. „…az Apokrif és az Így gondozd a magyarodat! című opusok kapcsán vallás- és nemzetgyalázó szerzők támogatásával vádolta meg a liberális kormány kultúrpolitikáját. […] Az ügynek egyébiránt érdekes vidéki sajtója is támadt. A Hajdú-Bihari Nap című napilapban Fazekas Valéria közölt cikket (Spiró Györgyöt és Eörsi Istvánt is bevonva) a díjazottak ízléstelenségéről. Esterházyt és Petrit idézve megállapítja, hogy »Bármennyire támogatjuk is az írói szabadságot, bármennyire szeretjük is a költői képzelet szárnyalását, a fent említett példák sértik a jó ízlésű embereket«, majd a vallomásos ténymegállapítást értékelő irodalomtörténeti összevetésbe fordítja át: »Mert csöppnyi különbség mégiscsak akad Petri, Spiró, Eörsi avagy Petőfi, Ady, Kölcsey között. Az előbbieknek tehetségükből, szándékaikból csak arra futja, hogy gúnyolódjanak a nemzeten, az utóbbiak pedig épp nemzetféltésből, honszeretetből fogalmazták meg aggódó, kritizáló soraikat« (Csöppnyi különbség. Hajdú-Bihari Nap, 1996. május 4. 8.).”

    Előzmény:

    • Hajdú-Bihari Nap, 1996.05.04. Fazekas Valéria: Csöppnyi különbség – Nincs a rendszerünkben

  • 1998.02.szám Mozgó Világ, E.I.: Csodák nélkül

    Esszé Iványi Gábor: Hajléktalanok című könyvéről.

    „Az »ellenségeim« szót egyébként Iványi Gábor is alkalmazza, könyve első oldalán. Köszönetet mondana nekik, amiért írásra inspirálták, mégsem teheti, mert nem merik nyíltan vállalni az ellenségi státust. Nem vitás, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak azokra a funkcionáriusaira céloz, akik emberi irigységből vagy szakmai féltékenységből vagy egyszerűen csak a Hivatal Szellemének lélekzsugorító és agyatlanító hatására minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy megalázzák, roppant munkával kiépített intézményrendszerét szétdarabolják, és véget vessenek példátlanul gyümölcsöző tevékenységének.”

  • 1998.02.szám Mozgó Világ, Rádai Eszter: „...mert azonos szeretnék maradni önmagammal”

    Interjú Pető Ivánnal. A Kádár-korszakról. Berend T. Iván A történelem – ahogyan megéltem című könyvéről írt recenziójáról. Az SZDSZ–MSZP-koalíciókötésről, a koalíciós és az SZDSZ-en belüli vitákról, kollektív döntéseikről. Lemondása okairól. Az előző rendszer elitjéről, a gazdasági vezetők kinevezéséről. Eörsi róla szóló értékeléséről. A koalíción belül maradásról, Horn Gyuláról. Tölgyessy Péter SZDSZ-elemzéséről. Elzárkózik attól, hogy vezető szerepet vállaljon az SZDSZ-ben. Viszonyáról a saját zsidó származásához, és arról, hogy ez hátrányt jelent-e. A 98-as választás utáni veszélyekről, a Fideszről, az MSZP-ről és az FKGP-ről.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1997.04.18. E.I.: Pető és a gyűlölködők (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1998.02.szám Nappali ház, Bán Zoltán András: A magyar határ

    Bár a szerzőt nem kérdezték, megpróbál válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen sikerre számíthat a magyar irodalom 1999-ben a frankfurti könyvvásáron. Miért pont Esterházynak, Nádasnak és Kertésznek tette fel kérdéseit a Nappali ház. Bán szerint „Dalos Györgyöt és Eörsi Istvánt ... itthon senki sem számítja bele a hazai irodalmi kánonba, ők elsősorban politikai, ideológiai szerzők, igen szerény művészi képességekkel...” Kik azok, akik itthon sikeresek, de „nem adhatók el” kint? „Kurtágot meghúzzák, Tandorit nem engedik be a díszterembe. Lesz digitális matyóbaba, kétmegabájtos kalotaszegi hímzés.”

    Előzmény:

    • Nappali ház, 1998.01.szám Kertész Imre válasza
    • Nappali ház, 1998.01.szám Lantos Gabriella: Interjú Radnóti Sándorral

    Reagálás:

    • Nappali ház, 1998.03.szám Kálmán C. György: Zűrzavar és kora bánat
    • Nappali ház, 1998.03.szám Bán Zoltán András: Korai zűr
    • Magyar Narancs, 1998.07.09. (28.szám) E.I.: OptiPista. Mucsa a flaszteren
    • Magyar Hírlap, 1998.07.29. Bi.L.: Matyóbaba igen, Tandori nem
    • Taaghaus (Nappali Ház német ny. különszáma), 1999. Zoltán András Bán: Die ungarische Grenze (A magyar nyelvű, eredeti szöveg megjelenése: Nappali ház, 1998.02.szám Bán Zoltán András: A magyar határ)

  • 1998.02.szám Színház, E.I.: Magánbeszéd Brechtről

    Gondolatok Brechtről 100. születésnapja alkalmából. Miért nem szerette Benjamin László, Örkény István Brechtet? Mik az okai népszerűtlenségének?

    „Manapság, amikor világszerte folynak a viták arról, hogy erkölcsi értelemben van-e különbség a totalitariánus rendszerek között, Brecht életművének utóélete és perspektívái érvek amellett, hogy a kommunista világrendszerben — a fasiszta rendszerekkel ellentétben — egy humanista alapvetésű és termékeny kritikai alapállással rendelkező filozófia fajult el. […] Nálunk a Kádár-korszak évtizedeiben egyebek között azok vetették meg Brechtet mint kommunistát, akiket boldoggá tett Aczél György törleszkedő kegye. A szellemi elit a marxizmust egyszerű sületlenségnek bélyegezte, és ez akkora fölényt biztosított neki a hatalommal szemben, hogy úgy érezte: megengedheti magának a lapos praktikum szintjén a szellemi következményekkel nem járó behódolást.”

    • Bertolt BRECHT: Színházi tanulmányok (Fordította: Eörsi István, Imre Katalin, Vajda György Mihály, Walkó György.) című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A Bertolt Brecht: Munkanapló című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1998.02.14. Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr
    • Magyar Nemzet, 1998.02.16. Osztovits Ágnes: Szembenézünk-e a múlttal?
    • Magyar Hírlap, 1998.02.17. Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni. Végh Alpár válasza
    • Fejér Megyei Hírlap, 1998.02.19. g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata
    • Criticai Lapok, 2001.01.szám Földes Anna: A TUDÓS FELELŐSSÉGE
    • Literatura, 2007.04.szám Kiss Gabriella: Elidegenítés – elmesélés – eltávolodás
    • Literatura, 2014.03.szám Kiss Gabriella: A hiány tradícióképző ereje: a Philther-projekt Brecht-olvasata

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Válasz, 2016.06.02. (22. szám) Végh Alpár Sándor: Brecht fénye lidércfény 

  • 1998.02.szám Színház, Heiner Müller: Ő volt a példa
    RÉSZLETEK EGY INTERJÚBÓL

    Interjú Ruth Berlauval Brechtről. Fotók

    Ruth Berlau dán színésznő, rendező, fotós és írónő volt, akit Bertolt Brechttel való együttműködéséről és a berlini Bertolt-Brecht-Archívum megalapításáról ismert.

    „Amikor Peter Brooktól egyszer megkérdezték, látott-e már artaud-i értelemben vett »kegyetlen színházat«, azt felelte: »Igen, egyszer, a Berliner Ensemble-ban, A házitanítót. Ez valóban kegyetlen színház volt, beavatkozás a tudatba, támadás a hamis tudat ellen. Illúziórombolás.« Meglehet, azért is, mert a házitanítót svájci színész játszotta. Az a prológus — soha nem fogom elfelejteni azt az éles, valósággal elkínzott hangot: »Will’s euch verraten, was ich euch lehre / Das ABC der deutschen Misere.« (Eörsi István fordításában: »Ábécédet tanítom tovább, / Ősrégi germán nyomorúság.«) Ugyanolyan hang volt, ugyanaz a hangszín, mint Brechté. Hasonló hanglejtése volt Bismarcknak és Ulbrichtnak, de Artaud-nak is.”

  • 1998.02.szám Színház, Radics Viktória: „Törd magad, te agy!”
    SHAKESPEARE: HAMLET

    Színikritika a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban bemutatott Shakespeare: Hamlet című előadásról. A dráma valamennyi fordítását – így Eörsi Istvánét is – felhasználva a szövegkönyvet átírta és rendezte: Verebes István. Fotó: jelenetek a darabból

    „Kérdés, hogy Verebes szinte mondatról mondatra való kisebb-nagyobb beavatkozásai a precíz fordításba voltaképpen mi célt szolgáltak, s e művelet miért oly köntörfalazva lett feltüntetve a színlapon, amelyen Eörsi neve nem is szerepel. […] Tudomásom szerint az említett rádióműsorban Verebes elismerte a mulasztását. A fordítói honoráriumot egyébként Eörsi nem a maga, hanem egy alapítvány számlájára kéri, mely a pulykacombot nélkülöző hajéktalanok megsegítését szolgálja.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak
    • Magyar Hírlap, 1997.11.29. Fábri Péter: Olló az ollónak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.11.20. V. Bálint Éva: Lenni vagy hogy lenni
    • Magyar Hírlap, 1994.12.01. V. B. É.: Cserépfalvi karácsonyfája
    • Élet és Irodalom, 1999.10.01. (39.szám) E.I.: Hadd legyek jogalany!
    • Magyar Hírlap, 1999.11.18. Tölgyesi Gábor: A bizonytalanságérzet drámai aktualitása
    • A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos tartalmakat.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1998.02.Theater mit beschränkter Haftung, His master`s voice von István Eörsi (Lukács) 1

  • 1998.02.Theater mit beschränkter Haftung, His master`s voice von István Eörsi (Lukács) 2

  • 1998.02.Theater mit beschränkter Haftung, His master`s voice von István Eörsi (Lukács) 3

  • 1998.02.Theater mit beschränkter Haftung, His master`s voice von István Eörsi (Lukács) 4

  • 1998.03. (April) Kunst & Kultur, István Eörsi: Kultur und Politik 1

  • 1998.03. (April) Kunst & Kultur, István Eörsi: Kultur und Politik 2

  • 1998.03. (April) Kunst & Kultur, István Eörsi: Kultur und Politik 3

  • 1998.03. (April) Kunst & Kultur, István Eörsi: Kultur und Politik 4

  • 1998.03.01. (1.szám) Parnasszus, Illés Lajos: Az Új Írás alapító főszerkesztőjének emlékei

    Emlékek a 37 évvel ezelőtt megjelent Új Írásról.

    „Eörsi István eleinte szignóval jegyezhette kritikai publicisztikáit, majd 1962-ben már névvel közölhettem esszéjét és könyvbírálatát.”

  • 1998.03.04. Népszabadság, Csákány György: Politikusok és fundamentalisták

    A Fidesz elcsúszik a szélsőjobb irányába. Aki Orbánra szavaz, az Torgyánra szavaz. Gondolatok az SZDSZ-ről.  

    „A sikeres politikussá fejlődött Göncz Árpád, Demszky Gábor, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Kuncze Gábor, Szent-Iványi István és mások példázzák a rugalmas, kompromisszumokra kész, toleráns típust. Másrészről ott vannak az örök ellenzéki, türelmetlen és »megvesztegethetetlen« »fundamentalisták«, akik képtelenek lenyelni az elkerülhetetlen megalkuvásokat, akik képtelenek a mindenkori konkrét hatalmi-politikai viszonyok elfogulatlan, hideg fejű elemzésére. Haraszti Miklós, Tamás Gáspár Miklós, Kőszeg Ferenc, Eörsi István jellemzik ezt a kört.”

    Reagálás:

    • Népszava, 1998.03.09. E.I.: Szalonképes leszek
    • Ez a Hét, 1998.03.27. (12.szám) Rockenbauer Antal: A megbélyegzés magasiskolája

  • 1998.03.05.Magyar Narancs, Bundula - winkler - seres -: Az SZDSZ vétója: Tenyeres. Fonák. "Nem fekszünk le".

    (Bős-Nagymaros ügyében az SZDSZ megvétóz minden olyan döntést, ami szerintük megalapozatlan. A 3. írásban beszélgetés Bauer Tamással.)

  • 1998.03.05.Magyar Narancs, Pásztor család: Tüntetés a Dunáért: Agyrém tér

    (A Duna Charta Dunáért való tüntetése körüli bonyodalmakról és a Reális Zöldekről.)

  • 1998.03.06. Napi Magyarország, GDUR: Változások a Magyar Hírlapnál
    Mától új a főszerkesztő

    Az új főszerkesztő: Kocsi Ilona. A főszerkesztőhelyettes is új lesz, Kis Zoltán. Dalia Lászlót menesztik.

    „A »függetlenség jegyében« történő változás egyébként máris érzékelhető a napilapnál. Múlt hét szombaton a vezető publicisztikai anyag Eörsi István SZDSZ-es politikus tollából származot,”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. E.I.: Egy nehéz ügy két dokumentuma

  • 1998.03.06. Népszabadság, E.I. – Eötvös Pál: Egy bátor újságcikkről

    Vita a Népszabadság március 2-i számában Egy bátor tettről címen megjelent szerkesztőségi cikkel a bősi vízlépcső ügyében. Eötvös Pál válasza.

    „Ma már ugyanis nem a Duna-dilemmában látom a rendszerváltozás szimbólumát. Ebben különbözöm néhány, általam egyébiránt tisztelt környezetvédőtől, továbbá Horn Gyulától is. […] Mihelyt Horn Gyula Nemcsókja bejelentette első erőmű-építési javaslatát, Kuncze Gábor a szabaddemokraták nevében nyilatkozatban utasította el ezt a tárgyalási stratégiát. A miniszterelnök azonban nem is reagált erre a tiltakozásra, és a többiekre sem, mintha ezek csak szellentések lettek volna, amelyeket jobb társaságban nem illik meghallani. Vagyis úgy tett, mintha egypárti kormány feje lenne. […] A cikk szerzője nem a kurválkodást kifogásolja, hanem ennek néven nevezését. Sajnos, ez is elvtársi beidegzettség gyümölcse.”

    Reagálás és kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1998.03.12. (11.szám) E.I.: OptiPista (Álom és valóság) – és az itt felsorolt cikkek
    • Népszabadság, 1998.11.09. Debreczeni József: A polgári kormány és a szabad sajtó. Eötvös Pál: Válasz Debreczeni Józsefnek, avagy a Népszabadság, a polgári kormány és a szabad sajtó

  • 1998.03.09. Népszava, E.I.: Szalonképes leszek

    Reflexió Székely Ferenc Bős-Nagymarosról, koalícióról és Csákány György Népszabadságban megjelent cikkére.

    „Székely Ferenc »Felbős(z)ülten« című cikkének (Népszava, március 5.) megrendítő szellemi színvonalát sem minősítem, holott ő maga kezdi azzal, hogy az egész Duna-viszályból egy mukkot sem ért. […] Ha nem azért nem érti, mert gondolatilag sajnálatosan felkészületlen, akkor csak arra gondolhatok, hogy fontosabb dolgokkal van tele a feje. […] Azzal vádolta a szabad demokratákat – nem habzó szájjal, ó dehogy, inkább, mondjuk így, tajtékos ajakkal –, hogy meg akarnak vétózni valamit, amit ő persze nem ért, »pedig normáliséknál ilyenkor vagy kilépnek a kormányból, vagy kuksolnak, mert milyen dolog az, hogy szidom az anyósom főztjét, de azért elfogyasztom.« […] a koalíciós kormányzás nem okvetlenül jelenti azt, hogy egy adott koalíció nagyobb pártjának csak fütyülnie, a kisebbnek pedig csak táncolnia kell.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.03.04. Csákány György: Politikusok és fundamentalisták
    • Népszava, 1998.03.05. Székely Ferenc: Felbős(z)ülten – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Népszava, 1998.03.16. Székely Ferenc: Pista nénémnek

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.