EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1997.10.03. Népszabadság, E.I.: Idézgetések utószóval

    A Keresztény Advent Közösség nyílt levele, állásfoglalása arról a megállapodásról, amelyet a Magyar Köztársaság az Apostoli Szentszékkel kötött. Ebből idéz részleteket, és ellátja kommentárokkal. A Keresztény Advent Közösség nem kér az állami finanszírozásból, önkéntes adományokból tartják fenn magukat, fontosnak tartják az egyház és az állam szétválasztását. A németországi példa. A katolikus egyház kivételezett helyzete, miközben befolyásuk 1944 óta csökken. Az egyházi iskolák támogatása.

    „Amikor hivatalba lépésekor Magyar Bálint átengedte minisztériuma hatásköréből az egyházi ügyek intézését a Miniszterelnöki Hivatalnak, nyilván az a szándék vezérelte, hogy mérsékelje a pártjára zúduló rasszista és klerikális záptojásáradatot. Most tehát mint művelődési miniszter magát is okolhatja.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1997.10.24. Szabó Zoltán: A császárnak, ami a császáré?
    • Népszabadság, 1997.11.10. Bauer Tamás: Az eljátszott esély

  • 1997.10.06. Népszava, Lovas Lajos: Eörségváltás

    A szociológus-író, a Fidesz-Magyar Polgári Párt szakértője olvasói levelében válaszol Eörsi Istvánnak a „Deutsch és a lengyel modell” című cikkére.

    Előzmény:

    • Népszava, 1997.10.02. E.I.: Deutsch és a lengyel modell

  • 1997.10.14. (41.szám) 168 óra, Csordás Lajos: Galéria – férfikorban
    Mozdíthatatlansági lista

    Az 1957. május 23-án megalapított Magyar Nemzeti Galériáról. E napon ítélték 5 év börtönbüntetésre Eörsi Istvánt is.

    Fotók

  • 1997.10.22. Magyar Hírlap, Kiáltvány a Duna megmentéséért

    Nyílt levél a magyar kormányhoz – Vizet a Dunába címmel. Az aláírók között szerepel Eörsi István is. Az aláírók követeléseinek felsorolása.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1997.10.24. Faragó Vilmos: Duna-asztal

  • 1997.10.22. Népszabadság, K. J. – Heller Ágnes: A kilencnapos forradalom

    Beszélgetés a Heller Ágnessel, amely a Bicikliző majom című interjúregény ’56-os epizódot tartalmazó része. Fotók a forradalomból és Heller Ágnesről.

    „[Lukács György] Bejárt a minisztériumba, mint egy igazi miniszter. Egy ideig azonosan értékeltük az eseményeket, aztán felmerült egy probléma: ő is MSZMP-t alakított, csak egy másik MSZMP-t, mint mi. Hermann-nal szaladgáltunk Lukácshoz, jött Mészáros Pista, Fehér Feri, Eörsi Pista, Almási Miklós, Jánossy Ferkó, Jánossy Lajos, a fiai és Anna, a lánya. Lukács Anna félt hazamenni Rákoskeresztúrra, mert mint kommunistát és mint Oroszországban felnőtt embert megfenyegették.”

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1997.10.22. Népszabadság, Vizet a Dunába!
    Nyílt levél a magyar kormányhoz

    A dunai vízlépcső elleni nyílt levél, a követelések szövege, az aláírók listája. A névsorban szerepel többek közt Eörsi István.

  • 1997.10.22. Népszava, Valachi Anna: Konszolidációkibeszélő a Merlinben
    Vakhit, karrierizmus, megbocsátás – börtönviseltek és a Kádár-korszak gyermekei közösen emlékeztek

    A Beszélőben megjelent Beszélő évek című esszésorozat szerzőinek kerekasztalvitája. Téma: személyes emlékek 1956–68. Murányi Gábor gyermekkori emlékei Eörsiről, az „ellenforradalmár bácsi”-ról, akivel egy házban lakott.

    „Litván Györgynek, Hegedűs B. Andrásnak vagy Eörsi Istvánnak például nem okozott gondot, hogy az általuk feldolgozott esztendők kortársi krónikájában saját személyes élményeiket is hasznosítható nyersanyagként, hiteles adalékként kezeljék, hiszen ha sok minden csak utólag derült is ki a megtorlás éveinek politikai gyakorlatából, átélt élményeik hitelességében nem volt okuk kételkedni.”

  • 1997.10.24. Magyar Hírlap, Faragó Vilmos: Duna-asztal

    A Vizet a Dunába! című nyílt levél 8 követelést tartalmaz, és 136-an írták alá; köztük van Eörsi István is. Mit árul el a névsor?

    „Ez a százharminchat ember nyolc évvel ezelőtt képviselt együtt utoljára közös ügyet. A levélnek tehát politikatörténeti súlya is van.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1997.10.22. Kiáltvány a Duna megmentéséért

  • 1997.10.24. Népszabadság, Szabó Zoltán: A császárnak, ami a császáré?

    Reagálás Eörsi – a Keresztény Advent Közösség és az egyházak állami finanszírozásáról szóló – cikkére. Szerinte a cikkben téves, hamis állítások vannak. A kormány megállapodása a Szentszékkel „… pénzügyi tekintetben a korábbinál összehasonlíthatatlanul függetlenebbé teszi az egyházakat a politikai döntéstől, és így a hatalomtól. […] A katolikus egyháznak e címen folyósítandó összeg tehát nem támogatás, hanem egy, az egyháznak ítélt tőke után az állam által fizetendő kamat.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.10.03. E.I.: Idézgetések utószóval

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1997.11.10. Bauer Tamás: Az eljátszott esély

  • 1997.10.24. Népszava, Bársony Éva: Szó, szó, szó
    TÉVÉNÉZŐ

    A tévécsatornák ünnepi műsorkínálatáról.

    „Illyés Gyula mondja az Egy mondat a zsarnokságról című versét, s csak néhány portréfotó az illusztráció. Egy másik költő, Eörsi István szintén verset mond, aztán hozzáteszi a váci börtön szögesdrótjai között égnek vetett karral és egészséges iróniával, hogy Vác egész elviselhető volt, a tetvek mindenesetre nem nyüzsögtek a cellájukban.”

  • 1997.10.25. (43.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Íróperek 1957-ben
    Évfordulós leszámolók
    Néhány ismertebb író ítélete ’57–58.

    „Az előjátéknak tekintett »kis íróper« után 1957. október 25-én megkezdődött a »nagy íróper«, amelyről utóbb az is kiderült: a megtorló gépezet a Nagy Imre-per főpróbájának tekintette a Vida Ferenc tanácsa elé állított Déry Tibor és három társa tárgyalását.”

    Féja Géza 1957. szeptember 20-i kérelmező levele Kállai Gyulának a letartóztatott írók érdekében, melyet sokan alá is írtak (névsor). A „kis íróper” és a „nagy íróper” vádlottjai, az ellenük felhozott vádak, az ítéletek. 1957. január 17-én „Biszku Béla betiltotta az Írószövetség működését, illetve 1956 november–decemberétől több letartóztatási hullámban több mint 20 irodalmár került rövidebb-hosszabb időre lakat alá.” A legsúlyosabb büntetést Déry és Háy kapta. Az íróperektől elkülönített ügyek között volt Eörsi István pere is.

    Táblázat néhány ismertebb író ítéletéről.

  • 1997.10.25. Népszabadság, E.I.: Meg van mondva magyarul

    A külföldiek magyarországi termőföldtulajdonával kapcsolatos népszavazási kérdőív magyartalan mondatairól. A kérdőív szövege a termelőszövetkezeti parasztok ellen irányul, de mivel számítanak a szavazatukra, értelmetlenül fogalmaztak. 

  • 1997.10.27. Népszava, E.I.: Új fogalmak műhelyében

    Publicisztika. Az ’56-os központi ünnepségek gyötrelmei, hazugságai. A koszorúzási szertartást nem kifogásolja, csupán elviselhetetlennek érzi. A legtöbb szónok demagóg, zagyva szöveget mond.

    „…a forradalom jobb esetben üres formává, rosszabb esetben történelmi ürügyként funkcionáló, céltudatos hazugsággá vált, olyan tűzzé, melynél a különféle érdekcsoportok a saját pecsenyéjüket sütögetik. […] Giczy György például nemzeti ünnepünkön hazaárulónak nevezte mindazokat, akik jövőre a választás napján nem mennek el szavazni. Azért hazaárulók az ilyen állampolgárok, mert akadályozzák a kormányváltozást. Akkor viszont még nagyobb hazaárulók azok, akik a kormánypártokra szavaznak. Vagyis igazából mindenki hazaáruló, aki nem rá vagy Torgyánra szavaz. […] Ha a hit és a meggyőződés kérdései az »árulás« szóval minősíthetők, akkor Maczó olyan országba vezérelne bennünket, ahol a vallásosság hiánya büntetendő cselekmény.”

  • 1997.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), E.I.: Allen háromszor

    Vers.

  • 1997.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), Fencsik Flóra: Levelek a Nagyföldről
    Fiókmélyi történelem
    Beszélő évek – 1967

    Részlet. Levelek 1967-ből. Utalás Eörsi cikkére, melyben Perjés Géza írására reflektál.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1967.12.09. E.I.: A Kortárs-ban olvastam; Érzelmes hazafiasság

  • 1997.10.szám Mozgó Világ, E.I.: Ismertetés és kommentár
    Megjegyzések Richard Rorty iróniafelfogásáról

    Esszé. Richard Rorty: Esetlegesség, irónia és szolidaritás című könyve negyedik fejezetének – Magánjellegű irónia és liberális remény – ismertetése, kommentálása.

    „Az amerikai filozófus fogalomrendszere – az ő kifejezésével: szótára – számomra használhatatlan, de ösztönző is egyben. Mivel mostanában Heinével foglalkozom mint a Jób-szituáció ironikus-modern paradigmájával, vágyat éreztem arra, hogy jórészt Heinén nevelkedett iróniámat és ebből építkező fogalmaimat szembesítsem Rorty tökéletesen más kiindulópontú, mélyen átélt és következetes felfogásával.”

  • 1997.10.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: Egy próbafolyamat stációi
    Színpadi variációk a Jób könyvére

    A dráma közlése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság (Budapest melléklet), 1999.10.20. Szemere Katalin: A Merlin új arca
    • Népszava, 1999.11.10. Székely Anna: Új szezonban új arculatot tervez magának a Merlin
    • Neue Zeitung, 2008.03.28. (13.szám) Glaubensforum
    • Neue Zeitung, 2008.06.06. (23.szám) Glaubensforum in St. Elisabeth: Hiob
    • Népszabadság, 2010.05.05. Végh Károly: Az erős forint mítosza

  • 1997.106.Wespennest, István Eörsi: Tage mit Gombrowicz 1

    • Eörsi István: Tage mit Gombrowicz című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a német és/vagy a magyar nyelvű kötetek címét.

  • 1997.106.Wespennest, István Eörsi: Tage mit Gombrowicz 2

    • Eörsi István: Tage mit Gombrowicz című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a német és/vagy a magyar nyelvű kötetek címét.

  • 1997.106.Wespennest, István Eörsi: Tage mit Gombrowicz 3

    • Eörsi István: Tage mit Gombrowicz című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a német és/vagy a magyar nyelvű kötetek címét.

  • 1997.11.06.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista (Jámbor óhaj)

  • 1997.11.10. Népszabadság, Bauer Tamás: Az eljátszott esély

    Reagálás Eörsi – a Keresztény Advent Közösség és az egyházak állami finanszírozásáról szóló – írására adott Szabó Zoltán válaszcikkére. Szabó védelmébe veszi a kormány és a Vatikán közötti megállapodást.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.10.03. E.I.: Idézgetések utószóval
    • Népszabadság, 1997.10.24. Szabó Zoltán: A császárnak, ami a császáré?

  • 1997.11.10. Népszabadság, E.I. – Bodor Pál: Pálfy, a kielégíthetetlen

    Eörsi egyszer részt vett egy televíziós tanácskozáson, ahol Nahlik Gábor egy kérdésére értelmetlenségeket válaszolt, majd ezt mondta négyszemközt egy beosztottjának: „Kellett magának meghívni az Eörsit, most aztán beleszart a ventilátorba.”. Ezen a tanácskozáson felszólalt Peták István is – szervilisen.

    „Most Peták István a lehető legszemélyesebben úgy döntött, hogy Pálfy G. Istvánt visszaveszi a közszolgálatba. […] Pálfy és az általa vezérelt politikai műsorok hősei 1993-ban legalább ötször becéztek hazaárulónak, és egyéb törvénysértő módokon is megtiszteltek uszító rágalmaikkal. […] Egyetlen objektívnek tetsző mondatot sem tud kiejteni a kamerák előtt.”

    Bodor Pál azon háborog, hogy miközben épp most rúgják ki az embereket a tévéből, Pálfy G. Istvánt visszavették szerkesztőnek. Szerinte az az egyetlen megoldás, hogy új közszolgálati televíziót kell szervezni.

    Reagálás:

    • Népszava, 1997.11.21. E.I.: Peták, eleve
    • Ez a Hét, 1997.11.28. (48.szám) Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás?

  • 1997.11.15. (46.szám) Neue Zeitung, Lukács: Heinrich-Heine-Jahr 1997

    A Heinrich Heine 200. születésnapja alkalmából október 31-e és november 7-e között megrendezett budapesti programokról. „Heinrich Heine 1797–1856” és a „Heinrich Heine és kora” címmel két kiállítás nyílt a Goethe Intézetben – november 30-ig tekinthető meg. A „Heine és kora” című könyvkiállításon a látogatók 71 német kiadó 241 művére számíthatnak. A megnyitó beszédet Eörsi István, Heine ismert írója, fordítója és közvetítője mondta, aki „Tudósítás egy látogatásról” című írásában (Gregor Mayer fordításában) tanúi lehetünk a két költő közötti beszélgetésnek. Eörsi meg van győződve arról, hogy „a művelt olvasóközönség Heinéhez fűződő viszonya – nemcsak Németországban, hanem itt is – potenciális mércét jelent az értelmiség demokratikus önképe számára.” A további megemlékezésekről, tudományos konferenciáról, zenei programokról.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1997.12.13. E.I.: Az ironikus Jób
    • Holmi, 1997.12.szám E.I.: Tudósítás egy látogatásról
    • zeit.de, 1997.51.szám István Eörsi: Deutschland feiert den 200. Geburtstag seines umstrittensten Klassikers Heinrich Heine

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.