EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1997.23–24.szám Magyarország, Marton Mária: Robert Redford és a kelet-európai film

    Beszélgetés Gazdag Gyula rendezővel a Sundance Intézetről, melynek művészeti vezetője. A forgatókönyvíró-műhely létrejöttéről, munkájáról. Robert Redfordról. Az idei Seregélyesen megrendezett filmes táborról, a pályamunkák témáiról, szerzőiről, a forgatókönyvírókról. Következő készülő filmjéről.

    „Eörsi István két évvel ezelőtt Ginsbergnél tett látogatásáról szól, amikor egy válogatáson dolgoztak. A film tulajdonképpen ennek az egy hétnek a története. Ez szolgáltatja a drámai ürügyet ahhoz, hogy Ginsberg elmondja élete történetét, fölolvassa verseit, illetve elvigyen bennünket azokra a helyekre, ahol megfordult, ahol élt, New-York dél-keleti részébe, beszéljen arról, mit jelent az életében a költészet és a műfordítás.”

  • 1997.41–43.szám Magyarország, Nyakas Szilárd: Férfihang – a kilencvenes években

    Gömöri Györgyről, a Cambridge-ben élő és oktató polonistáról, irodalomtörténészről, műfordítóról, magyar költőről.  Őszi magánbeszéd című verseskötete megjelenése kapcsán a Kossuth klubban tartott találkozóról.

    „Gömöri György ezerkilencszázhatvannyolc óta jár vissza Magyarországra. Csoóri Sándorral meg Eörsi Istvánnal 1952-ben ismerkedett meg még a Fiatal írók Munkaközösségében, s több-kevesebb sikerrel tartani is próbálja velük a kapcsolatot. Velük, meg számos más hazai írástudóval, akik sora Sinkó Ervintől kezdve Konrád Györgyig és Petri Györgyig húzódik.”

  • 1997.51.szám zeit.de, István Eörsi: Deutschland feiert den 200. Geburtstag seines umstrittensten Klassikers Heinrich Heine. Ein ungarischer Schriftsteller hat ihn besucht - auf dem alten Friedhof von Montmartre

    Németországban ünneplik legvitatottabb klasszikusának, Heinrich Heinének a 200. születésnapját. Egy magyar író látogatta meg őt a montmartre-i régi temetőben.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Neue Zeitung, 1997.11.15. (46.szám) Lukács: Heinrich-Heine-Jahr 1997
    • Népszabadság, 1997.12.13. E.I.: Az ironikus Jób
    • Holmi, 1997.12.szám E.I.: Tudósítás egy látogatásról


  • 1997.93.szám Hunnia, Eörsi István pályája a sztálini annálestől Ginsbergig
    Valaki a csőcselékből

    Eörsi István Sztálin és Allen Ginsberg Záróizom (Eörsi-fordítás) című versek közlése.

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.


  • 1998.01.12. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, MTI: Bősi vita
    A Duna Charta rendezvénye

    Környezetvédelmi tanácskozás. „A vita során Eörsi István az SZDSZ országos tanácsának tagjaként arra hívta fel a figyelmet, hogy pártja nem egységes a duzzasztómű ügyében. Az ellenzők az országos tanácsban ugyan kisebbségben maradtak, de még nem tartják lezártnak a kérdést.”

  • 1998.01.12. Magyar Hírlap, Szilágyi A. János: Nemcsók ma Pozsonyban tárgyal

    Nemcsók János államtitkár magyar kormánydelegáció élén Pozsonyban tárgyal Bősről. A Gellért szállóban a Minden szabadon folyjék címmel megrendezett tanácskozáson az SZDSZ nem egységes a Duna ügyében. A koalíció Duna-politikájának éles kritikája. A fórum résztvevői nyilatkozatot fogadtak el.

    „Érdekes epizódját jelentette a tanácskozásnak az ezt követően szót kérő Eörsi István felszólalása, aki határozottan cáfolta párttársa, egyben unokaöccse kijelentéseit. Az SZDSZ nem egységes a Duna ügyében, és bár az országos tanácsban legutóbb minimális különbséggel kisebbségben maradtak a duzzasztás ellenzői, nem nyugszanak bele a döntésbe, hangoztatta.”

  • 1998.01.12. Napi Magyarország, Halász Zsuzsa: Az eszköz ördögiesíti a célt
    A Duna Charta konferenciát tartott Bősről

    Beszámoló a Duna Charta „Minden szabadon folyjék” című konferenciájáról. Vargha János véleménye. Hajósy Adrienne (Duna Kör) felszólalása, Nagy Boldizsár előadása, Lányi András, Béres Ernő (FKGP), Bogárdi Zoltán (MDF), Eörsi Mátyás (SZDSZ), Hegyi Gyula (MSZP), Illés Zoltán (Fidesz), Jeszenszky Géza (MDNP), Makovecz Imre, Vida Gábor professzor és Zsolnai László közgazdász hozzászólása. A tanácskozás végén zárónyilatkozatot fogadtak el.

    „Eörsi István, (SZDSZ) szólásra jelentkezett, s a maga részéről határozottan visszautasította a gátépítést. Hozzátette: pártján belül megoszlanak a vélemények, elsősorban a nagyobbik kormányzópárthoz való viszony okán. Reményét fejezte ki, hogy a gátépítést ellenzők tábora kerekedik felül.”

  • 1998.01.13. (2.szám) 168 óra, Illés László: Igen Tisztelt Főszerkesztő Úr!

    Olvasói levél. Vezér Erzsébet és a Petőfi Irodalmi Múzeum kapcsolatának története a múzeum volt igazgatójának verziójában.


    Előzmény:

    • 168 óra, 1997.12.23. (51-52.szám) Karácsony Ágnes: Szabad szólás

  • 1998.01.14. Népszava, E.I.: Jönnek a kurdok

    Publicisztika. Német és osztrák félelem a kurd menekültek özöne miatt. Az olaszokat a schengeni egyezmény megsértésével vádolják, mivel elismerik politikai menekült státuszukat, ők pedig felfüggesztik az egyezményt.

    „A politikai üldöztetés, minden ellentétes állítással dacolva, irányulhat kollektívák ellen. A zsidó vagy cigány származásuk miatt elgázosított csecsemők igenis politikai üldözöttek voltak!”

    Reagálás:

    • Magyar Hírlap, 1998.02.03. OS: Polcz Alaine sikere
    • Népszava, 1998.02.03. Díjak lapunk publicistáinak

  • 1998.01.15.Magyar Narancs, E.I.: Kiállítás: Technika és fantázia

    (Kováts Borbála fénymásolatai.)

  • 1998.01.15.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista (Nemet mondok)

    Publicisztika a bősi vízlépcső-tárgyalásokról. 

    Reagálás:

    • Magyar Narancs, 1998.01.22. Eörsi Mátyás: Mondj igent is

    Kapcsolódó cikk:

    • Kritika, 1998.03.szám Kéri László: Pártok a startvonalnál állva

  • 1998.01.17. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: A kolduló kéz kora lejárt
    Beszélgetés Dalos Györggyel

    A berlini magyar ház igazgatója az intézmény 25 éves jubileumáról és a frankfurti könyvvásár leendő magyar díszvendégségéről beszél.

    „Németországban harminc olyan magyar szerző van jelen műveivel, akit jól ismernek, közülük körülbelül tizenkettő-tizenhárom öt könyvnél többel rendelkezik. Hogy néhány nevet is mondjak: Nádas Péter, Kertész Imre, Esterházy Péter, Eörsi István, Szabó Magda, de például Szepes Mária több könyve is sikerkönyv Németországban.”

  • 1998.01.22.Magyar Narancs, Eörsi Mátyás: Mondj igent is

    (A bősi vízlépcső-tárgyalásokról. Előzmény: Magyar Narancs, 1998.01.15. Eörsi István: OptiPista /Nemet mondok/.)

  • 1998.01.30. Népszava, E.I.: Valaki nincs észnél

    A József Attila Színházban előadott Csikágó című musical szongjainak fordításért egy új rendelet értelmében kevesebb honorárium jár. A kibúvók furcsaságai, érthetetlenségei. Valaki azt tanácsolta Eörsinek, hogy alapítson betéti társaságot, ám ő ettől viszolyog. Aztán felszólítást kapott egy napilaptól egy nyilatkozat kitöltésére, ráadásul havonta kell igazolnia, hogy a kaposvári Csiky Gergely Színháznál havi szerződéssel dolgozik.

    „A József Attila Színházban műsorra kerül a Csikágó című musical, amelynek szongjait én fordítottam, de nem most, hanem sok évvel ezelőtt, a kaposvári előadás számára. Egyszer csak hallom, hogy nem kaphatok annyi százalékot az előadások után, amennyit egyébként adnának nekem, mert jött egy új rendelet, a fent említett. […] Ha az állam megengedi, hogy csaljak – magyarázzák nekem évek óta –, akkor ez nem csalás, hanem az államrezon szolgálata. Csakhogy eddig arra törekedtem, hogy ne igazítsam gondolkodásomat az államrezon szempontjaihoz.”

  • 1998.01.szám A Pad, E.I.: Apa és fia

    Vers.

  • 1998.01.szám A Pad, E.I.: Az óceán fölött éjjel

    Vers.

  • 1998.01.szám A Pad, E.I.: E. I. önkéntes 1995. Május 19-én egy mürzzuschlag nevű osztrák kisvárosban két egymás mellé függesztett felirat láttán elveszti legendás optimizmusát.

    Vers.

  • 1998.01.szám A Pad, E.I.: Iksz mínusz egyedik feleségemnek

    Vers.

  • 1998.01.szám Bárka, Erdész Ádám: Aczél és távolodó kora
    Révész Sándor Aczél-életrajzáról és fogadtatásáról

    Könyvkritika Révész Sándor „Aczél és korunk” című monográfiájáról.

    „A könyvet a politikum iránt nyitott, baloldali, liberális szemléletű orgánumok fogadták a legnagyobb érdeklődéssel: a kéziratból korábban részleteket közreadó Mozgó Világ májusi számában négy írást közölt Révész könyvéről. Alig maradt el ettől a Kritika, ott három terjedelmesebb reflexió jelent meg. Ezzel szemben nem reagált – legalábbis 1997-ben – az Aczél-biográfiára a Valóság, a Magyar Szemle, a Hitel. Természetesen előfordulhat, hogy a felkért recenzensek késnek, mindenesetre úgy tűnik, azoknak volt elsősorban mondanivalója, akik vagy Aczél munkatársai, törekvéseinek támogatói, vagy pedig munkálkodásának közvetlen kárvallottjai voltak. Az előzőek közül megszólalt Szabolcsi Miklós, Vámos Tibor, Sükösd Mihály, Agárdi Péter, míg az utóbbiak közül Heller Ágnes, Eörsi István, Radnóti Sándor.”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György az „idomár” (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1997.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ
    • Mozgó Világ, 1997.05.szám Négyen egy könyvről. E.I.: Szerep és személy
    • Mozgó Világ, 1997.05.szám Agárdi Péter: Révész Sándor nyelvújítása. Négyen egy könyvről
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Új Forrás, 1997.07.szám N. Pál József: Mindenki szem a láncban
    • Mozgó Világ, 2004.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ

  • 1998.01.szám Kortárs, Heller Ágnes: Bicikliző majom
    Kőbányai János interjúregénye

    III., befejező rész.

    „A jégpályán minden lányt ledöntött. »Vigyázat, jön a Schleifer Ödön!« kiáltással rohantunk előle. Mi, lányok rettegtünk tőle: még nem a lírai költőt ismertem Eörsi Pistában, hanem Schleifer Ödönt, a borzalmas kisfiút.”

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 1998.01.szám Kritika, E.I.: Az ironikus Jób
    Átkozott kérdéseink.
    A legfőbb hasonlóság.

    Esszé. Isten és az igazság. – Heine, Grabbe, Meißner.

    • Az Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Az ironikus Jób mondatot.

  • 1998.01.szám Nappali ház, Kertész Imre válasza

    Négy kérdést tett fel a lap a frankfurti könyvvásárral kapcsolatban. A lap kérdéseire Esterházy Péter és Nádas Péter nem válaszolt. Kertész formabontó levelében bevallja, hogy egyetlen kérdésre sem tud válaszolni, sőt némely kérdés fel is ingerli.

    „És ha már a nemzeti válogatott hasonlatnál tartunk, nem egészen értem, hogy az általatok exkluzívnak kijelölt magyar íróklubot miért csupán hármunkra: Esterházyra, Nádasra és jómagámra korlátozzátok, holott más mai magyar írók neve is jól cseng a német olvasó fülében, így az Eörsi Istváné, a Konrád Györgyé, a Földényi F. Lászlóé, a Dalos Györgyé, a Krasznahorkai Lászlóé, meg számos fiatalabb írótársunké is.”

    Reagálás:

    • Nappali ház, 1998.02.szám Bán Zoltán András: A magyar határ

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nappali ház, 1998.01.szám Lantos Gabriella: Interjú Radnóti Sándorral
    • Nappali ház, 1998.03.szám Kálmán C. György: Zűrzavar és kora bánat
    • Nappali ház, 1998.03.szám Bán Zoltán András: Korai zűr
    • Magyar Narancs, 1998.07.09. (28.szám) Eörsi István: OptiPista – Mucsa a flaszteren
    • Magyar Hírlap, 1998.07.29. Bi. L.: Matyóbaba igen, Tandori nem
    • Taaghaus (Nappali Ház német ny. különszáma), 1999. Zoltán András Bán: Die ungarische Grenze (A magyar nyelvű, eredeti szöveg megjelenése: Nappali ház, 1998.02.szám Bán Zoltán András: A magyar határ)

  • 1998.01.szám Nappali ház, Lantos Gabriella: Interjú Radnóti Sándorral
    Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár, 1999

    Interjú a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásárról, melynek Magyarország lesz a díszvendége. Mit lehet tudni az előkészületekről és az abban közreműködőkről? A koncepció egyik kidolgozója Radnóti Sándor volt, de tervezetük nyilvánosságára hozatalával egyidőben visszaadták megbízatásukat. Lemondásuk okairól. Eörsi István említése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nappali ház, 1998.01.szám Kertész Imre válasza
    • Nappali ház, 1998.02.szám Bán Zoltán András: A magyar határ
    • Nappali ház, 1998.03.szám Kálmán C. György: Zűrzavar és kora bánat
    • Nappali ház, 1998.03.szám Bán Zoltán András: Korai zűr
    • Magyar Narancs, 1998.07.09. (28.szám) Eörsi István: OptiPista – Mucsa a flaszteren
    • Magyar Hírlap, 1998.07.29. Bi. L.: Matyóbaba igen, Tandori nem
    • Taaghaus (Nappali Ház német ny. különszáma), 1999. Zoltán András Bán: Die ungarische Grenze (A magyar nyelvű, eredeti szöveg megjelenése: Nappali ház, 1998.02.szám Bán Zoltán András: A magyar határ)

  • 1998.02.01. (5.szám) Somogyi Hírlap (Vasárnapi) Balassa Tamás: A hűség díja
    Tóth Béláé volt az első mondat: „Óh, mennyi torta! A galamb a gyengém”

    Beszélgetés Tóth Béla színésszel, a kaposvári Csiky Gergely Színház alapító tagjával. A Komor-gyűrűről, az alapítványáról, a hűségről, első szerepéről. Próbálták más színházhoz átcsábítani, de nem ment. Mélypontjairól, mostani szerepeiről, legkedvesebb szerepéről (A kihallgatás). Fotó

    „Az alapítvány nyitott, minden színházbarát támogathatja. A kuratórium elnöke Babarczy László igazgató, tagjai Eörsi István drámaíró dramaturg és Gyuricsán Zsuzsa gazdasági munkatárs.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.