EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1997.11.27. Népszabadság, Alföldy Jenő: ...és még valami az ifjú szívekben élő Adyról
    CIKKÜNK NYOMÁN

    Reagálás Eörsi az Irodalom a 14 éves diákoknak című tankönyvet bíráló, majd helyesbítő cikkeire.

    „Rájött, hogy azért nem találta Adyt önálló fejezetben, mert a nyolcadikos könyv összeállítója – ez én vagyok – a hetedikes tankönyvben mutatja be Adyt harmincnyolc oldalon. […] Az önhelyesbítés azonban továbbra is hibáztat engem, mert a Nyugat szerzői így elszakadnak egymástól. […] Szerzőkről, művekről, súlypontokról vitatkozhatunk, de arról aligha, hogy az újnak (Ady egyik kulcsszava ez) helyet kell adni.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.11.22. E.I.: Bánatos gondolatkísérlet
    • Népszabadság, 1997.11.24. E.I.: Helyesbítés és még valami

    Kapcsolódó cikkek:

    • A Népszabadság, 1997.11.22. E.I.: Bánatos gondolatkísérlet című cikknél felsoroltak.

  • 1997.11.27. Népszava, Szalai Pál: Harmadik vélemény

    Sükösd Mihály, Vitányi Iván és Révész Sándor vitája Sükösd téves kijelentéséről: a Valóság 1981–88 között némi változtatással bár, de leközölt a Beszélőben megjelent cikkeket. Politikai ellenfelek voltak-e a Valóság és a Beszélő?

    „…igenis voltak szerzők, akik a Beszélőben és a Valóságban is publikáltak: így, hogy a legnevesebbeket említsem: Eörsi István, Konrád György. Kénytelen vagyok itt a magam személyét is megemlíteni: a »Századunkkal« és a »Szép Szóval« foglalkozó tanulmányomat a Valóság 1982-es 12. száma közölte.”

  • 1997.11.28. (48.szám) Ez a Hét, Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás?

    A közszolgálati médiáról, az Össztűz, a Kereszttűz és Kinn-padon című tévéműsorokról. Fodor Gábor szerint Pálfy G. István nem dolgozhat a Magyar Televízióban, mert az SZDSZ nem engedi. Ennek kapcsán felidézi Tamás Gáspár Miklós egykori véleményét, „Miszerint föl kell borogatni a fasiszta(!) = ellenzéki sajtótermékeket árusító újságosbódékat.”

    Pető Iván támadása Maczó Ágnes ellen.

    „Folytatódott most ez az öngólsorozat Eörsi István és Bodor Pál Népszabadságbeli cikkével (1997. november 10.). Eörsi István zsigeri gyűlölettől csepegő írása (Pálfy, a kielégíthetetlen), melyet azzal is visszaigazol, hogy saját szubjektív és torz optikáját teljesen természetesnek véve, ő jellemzi Pálfyt úgy, mint akinek »még akkor sem olvadna le az indulat az arcáról, ha időjárás-jelentést olvasna fel« […] a magyar közvélemény sohasem felejti el és sohasem bocsátja meg Eörsi István német televíziónak adott nyilatkozatát. Melyben Konrád György társaságában, ám nála jóval kevésbé visszafogottan föllépve kijelentette, hogy a Rákosi-rendszer nem elég következetesen folytatta a jobboldali fasiszta csürhével való leszámolást. Sajnos, nehéz lenne a kontexust úgy értelmezni, hogy Eörsi az ÁVH állományába átvett nyilas gazemberekre gondolt...”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Népszabadság, 1997.11.10. E.I. – Bodor Pál: Pálfy, a kielégíthetetlen
    • Népszava, 1997.11.21. E.I.: Peták, eleve

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 1997.11.29. (279.szám) Somogyi Hírlap, Népszínmű a színpadon

    Rövid fényképes tudósítás a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Csepregi Ferenc népszínművéről, a Sárga csikó című darabról. A rendező: Bezerédi Zoltán, a szövegét Eörsi István dolgozta át. Fotó: jelenet a darabból.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1997.11.29. (48.szám) Heti Világgazdaság, Babus Endre: SZDSZ-küldöttgyűlés
    Szaldó mortale

    Beszámoló az SZDSZ küldöttgyűléséről. A közvéleménykutatások adatai. Demszky Gábor és Magyar Bálint beszéde. Bauer Tamás kritikája. Az 1998-as választási programjuk. Kuncze Gábor zárszava.

    „Az önbizalom, a derű, az elégedettség időnként már olyan magas koncentrációt mutatott a szónoki pulpitus körül (»Győztünk« – jelentette be például nemes egyszerűséggel az elmúlt három év gazdaságpolitikai szaldóját megvonva a többnyire rezignált Tardos Márton), hogy az SZDSZ egyik »fenegyereke«, Eörsi István később kénytelen volt megállapítani, olyan ez, mint amikor egy kisgyerek a sötét szobában azt kiabálja: »Nem félek!«”

  • 1997.11.29. Magyar Hírlap, Fábri Péter: Olló az ollónak

    A szerzői jogdíjak és a színházak. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház esete Milan Kunderával. Eörsi Shakespeare-fordításának szövegeit is felhasználta Verebes a Hamlet nyíregyházi előadásához szerződés nélkül. Eörsi a Szalmaszál Alapítvány számára kéri a jogdíjat.

    „De nem csak az írott jogról van szó, hanem a személyiségi jogok szelleméről is.”

    Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Reagálás:

    • Színház, 1998.02.szám Radics Viktória: „Törd magad, te agy!”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1993.11.20. V. Bálint Éva: Lenni vagy hogy lenni
    • Magyar Hírlap, 1994.12.01. V. B. É.: Cserépfalvi karácsonyfája
    • Magyar Hírlap, 1997.11.25. B. G.: Verebes fizet a Szalmaszálnak
    • Magyar Hírlap, 1999.11.18. Tölgyesi Gábor: A bizonytalanságérzet drámai aktualitása
    • A keresőmezőbe a VEREBES szót beírva elolvashatja a további, ezzel kapcsolatos cikkeket.

  • 1997.11.29. Népszava, E.I.: Izgalmas Orbán

    Publicisztika. Orbán a konzervativizmusról, a liberalizmusról. Orbán beszéde Gyulán, a Keresztény Értelmiségiek Fórumán. Orbán Tisza meggyilkolásáért Károlyit teszi felelőssé.

    „Igaz ugyan, hogy Orbán Viktor 1994 óta addig csereberélte gondolatait a magyar politika trogloditáival, míg a sajátjaiból semmi sem maradt neki, de azért még mindig nem szívesen képzelem el, hogy idáig jutott: »A magyar liberalizmus Tisza Istvánnak a Károlyi-forradalom idején történt meggyilkolásával vált ketté. A Fidesz a nemzeti liberalizmus, az SZDSZ pedig Károlyi Mihályék politikájának folytatója.«”.

    Reagálás:

    • Mozgó Világ, 1998.04.szám Szöveggyűjtemény

    Kapcsolódó cikk:

    • Mozgó Világ, 1999.01.szám Zöldi László: Fidesz-dosszié

  • 1997.11.Közgazdasági Szemle, Szelényi Iván: Andorka Rudolfra emlékezve

    (Részlet a nekrológból.)

  • 1997.11.szám Filmvilág, Gazdag Gyula – E.I.: Egy költő a Lower East Side-on
    Gazdag Gyula és Eörsi István dokunaplója Allen Ginsbergről

    Dokumentumnapló: Eörsi és Ginsberg beszélgetése Ginsberg lakásán.

  • 1997.11.szám Kritika, E.I.: Két álom
    Látogatás éjjel
    Varangykaland

    Versek.

  • 1997.11.szám Mozgó Világ, Almási Miklós: A felejtés telefonkönyve

    Könyvkritika Eörsi István: A szabadság titokzatos bája című kötetéről. Bibó és Lukács vitája. TGM búcsúja a baloldaltól. Eörsi Déry-bírálata Ítélet nincs című könyvéről. Thomas Mann-kritikája. Ady, Brecht, Bergman, Buñuel, Michnik Gondban a bohóc című könyvéről, Angyal István, Krassó Miklós, Nádas Szegény, szegény Sascha Anderson című esszéje.

    „Eörsi végre megfontoltan válogatott, legszarkasztikusabb, (bántó)írásait kihagyta (néhányat mutatóba benne hagyott, belerúg Hellerbe, Gyurkóba – de inkább csak a régi virtus mutatványaképp), itt csak a fontos írások találhatók, a kor és a szerző szempontjából fontosak. […] Persze azért Eörsi megmarad a kivont kard emberének: az igazságot ki kell mondani, meg kell védeni, bele kell verni a kobakokba. Ez Eörsi habitusa, megszenvedett érte, amíg ő a sitten ült, kollégái megkötötték ilyen-olyan kompromisszumaikat a rendszerrel. Aztán kijött, és ahol sumákolást talált, azt gombostűre tűzte, mondom, morális tőkéje volt hozzá.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1997.11.szám Mozgó Világ, Mihancsik Zsófia: Spiró György az irodalom mai állapotáról

    Interjú Spiró Györggyel. Az irodalmi közéletről, melyben nem vesz részt. Ennek okairól. Szabad akart lenni, ezért több állása is volt.  Nincs állandó kapcsolata egyetlen kiadóval sem. Értelmes beszéd az irodalomról csak magánlakásokban, baráti társaságokban van. Megcsappant az érdeklődés a szépirodalmi művek iránt. A Kádár-korszakban politikai felhangja volt az irodalom és a művészetek iránti érdeklődésnek. A művészet mint valláspótlék. Amikor kirúgták a szolnoki színházból, beperelte az önkormányzatot – sikerrel. Az irodalmi klikkekről.

    „Emlékszem, még a nyolcvanas évek elején volt néhány viharos írószövetségi közgyűlés, ahol ilyen-olyan ügyekben összeesküdtünk például Czakó Gáborral, Eörsi Istvánnal, de én akkor sem vettem ezt nagyon komolyan.”

  • 1997.12.01. (12.szám) Havi Magyar Fórum, Dr. Kovács Zoltán: Rendszerellenes történetek

    Tárca arról, hogy mi minden számít ma rendszerellenes megnyilatkozásnak. A szerző felidézi 1944–45-ös emlékeit, amikor is zsidóknak segített, hogy megmeneküljenek. Vele ellentétben sokan partizánok lettek ezek közül.

    „Mindez a régmúlt. Hogy ismét eszembe jutnak régi emlékeim, a magyar közélet és sajtó jelenleg legellenszenvesebb figurái, a korlátolt és fanatikus rabbik rokonai: Ungvári Tamás, Kornis Mihály, Eörsi István, Vámos Miklós, Kertész Imre és a háttérből súgó Tamás Gáspár Miklós, Kis János és Pető Iván tartják ébren. Ők és társaik, Konrád György stb. képviselik a befogadó magyar nép iránti szolidaritás helyett a kiválasztottak, a zsidók öntudatát, a mások, a kiválóbbak szellemi felsőbbrendűség-tudatát, kezelik ennek megfelelően lenézően, lekicsinylőén a magyarságot, ahogyan 1945 után Rákosi, Gerő, Révai, Farkas megtanította, és akiknek eredeti nevét kimondani-leírni főbenjáró bűnnek tekintendő, hiszen ezek a nevek a magyar történelem korábbi szégyenfoltjának, az 1919-es bolsevizmusnak vezérkarára emlékeztetnek, azoknak a rokonai.”

  • 1997.12.01. Népszabadság, M. G. P.: A sárga bugyelláris
    SZÍNHÁZ

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott darabról. Rendező: Bezerédi Zoltán.

    „Eörsi szövegátdolgozása szerencsére nem gyökeres átformálás, egyes párbeszédek meghegyezésére, latin nyelvű uralkodás jellemzésére szorítkozik.”

  • 1997.12.02. Népszabadság, Bojtár B. Endre: Az izgága nyugdíjas
    Eörsi István: A szabadság titokzatos bája

    Könyvkritika.

    „Pistit a hiúsága miatt rettentő sok minden idegesíti, a politika és a kultúra frontján egyaránt. A szervilizmus, az apró vagy nem annyira apró aljasságok és árulások, a butaság, a birkaság, a szabadság és főként a szabadságra való képesség hiánya, valamint a tapintatos hallgatás és az agresszív hazudozás mindezekről a dolgokról. […] nekem, ha valaki, hát Eörsi mondja meg a kádárizmusról a tuti frankót.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1997.12.06. Magyar Hírlap. Th. B.: Segélyszervezetek karácsonyi akciói

    A Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat karácsonyi jótékonysági akciói. A Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítvány jótékonysági árverésén 22 ezer forintért elkelt Allen Ginsberg Eörsi Istvánhoz írt kézirata.

  • 1997.12.13. Népszabadság, E.I.: Az ironikus Jób
    Heinrich Heine matracsírján. Az egyéni szenvedés apoteózisa

    Eörsi István írásával a kétszáz éve született Heinrich Heinére emlékezünk.

    • Az Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Neue Zeitung, 1997.11.15. (46.szám) Lukács: Heinrich-Heine-Jahr 1997
    • Holmi, 1997.12.szám E.I.: Tudósítás egy látogatásról
    • zeit.de, 1997.51.szám István Eörsi: Deutschland feiert den 200. Geburtstag seines umstrittensten Klassikers Heinrich Heine. 
    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja AZ IRONIKUS JÓB mondatot.

  • 1997.12.18.Magyar Narancs, E.I.: A szeretet parancsa (Publicisztika)

  • 1997.12.20–21. Romániai Magyar Szó, Az MTI-Press tárcapályázatának eredménye

    Az I. díjat Eörsi István Az Öreg Ember álma című írása kapta.

  • 1997.12.22. Népszava, E.I.: Egy sértődés természetrajza

    Az Economist Intelligence Unit Magyarország várható politikai fejlődéséről készített elemzésében populistának nevezte a Fideszt. A Fidesz ezen megsértődött, és az angol követségen tiltakozott a cikk ellen.

    „A Fidesz vezetője a jelenlegi kormányt kecsesen »idegenszerűnek« nevezte, a szabad demokratákat pedig kriminalizálta, azt állítva róluk, hogy szántszándékkal óhajtják tönkretenni a nemzetet. […] A kereszténységet a Fidesz-vezetők egyre-másra politikai bunkónak használják ama szellem ellen, amelyet finoman »kozmopolitának« vagy »a nemzeti hagyományoktól idegennek« neveznek. […] Engem már régóta nem a Fidesz elkisgazdasulása és Orbán haiderizálódása érdekel, hanem ez a sértődés. […] Vajon a tükröt is széttörik-e Orbánék, ha nincsenek megelégedve azzal, amit mutat?”

    Reagálás:

    • Napi Magyarország, 1997.12.27. Tóth Gy. László: A szervilizmus okairól

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1997.12.20. Aczél Endre: A Fidesz esete az Economisttal – Nincs a rendszerünkben

  • 1997.12.23. (51-52.szám) 168 óra, Karácsony Ágnes: Szabad szólás
    Aki tegezi a huszadik századot

    Beszélgetés Vezér Erzsébettel. Ady Endre időszerűsége. Készülő önéletrajzi kötetéről. Egykori munkái, konfliktusai a Petőfi Irodalmi Múzeumban, pályatársairól, Illés László volt múzeumigazgatóról, Eörsiről.

    Fotó


    Reagálás:

    • 168 óra, 1998.01.13. (2.szám) Illés László: Igen Tisztelt Főszerkesztő Úr!

  • 1997.12.27. Napi Magyarország, Tóth Gy. László: A szervilizmus okairól

    Történelmi változások az utóbbi évtizedekben. A régi véleményformálók megőrizték pozíciójukat, és azóta is csak hazudnak. Ugyanígy járnak el a médiumok is. A Rendszerváltó évek című televíziós sorozatról. Orbán Viktor démonizálása; Antallhoz hasonlóan ő is tizenöt millió magyar vezetőjének tekinti magát. Orbán nyilatkozata az EU-csatlakozásról – a határainkon túl élő magyarok érdekeinek képviseletével.

    „Néhány hónappal a választások előtt komoly aggodalomra ad okot a baloldali és balliberális erők kimutatható szervezettsége és jelenlétének abszolút túlsúlya nemcsak a médiában, hanem a társadalomtudományokban is. […] Eörsi szerint […] a Fidesz »idegenellenes demagógiával olyan törvényt szorgalmaz, örök időkre szóló hatállyal, mely összeegyeztethetetlen a nyugati integrációval« […] Aczél Endre korábban azokat szolgálta, akik Eörsi Istvánt 1956-ban börtönbe zárták. Ma viszont Eörsi István nemcsak Aczél Endre harcostársa, de – igaz, néha morgolódó – szövetségese lett egykori rabtartóinak, illetve azok eszmei és anyagi örököseinek, utódainak is.”.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.12.20. Aczél Endre: A Fidesz esete az Economisttal – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 1992.12.22. E.I.: Egy sértődés természetrajza



  • 1997.12.szám Holmi, E.I.: Tudósítás egy látogatásról

    Esszé Heinrich Heinéről. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Neue Zeitung, 1997.11.15. (46.szám) Lukács: Heinrich-Heine-Jahr 1997
    • Népszabadság, 1997.12.13. E.I.: Az ironikus Jób
    • zeit.de, 1997.51.szám István Eörsi: Deutschland feiert den 200. Geburtstag seines umstrittensten Klassikers Heinrich Heine


  • 1997.18–19.szám Magyarország, szil: A tánc – mákony

    Novák Ferenc, koreográfus és rendező, a Honvéd Művészegyüttes művészeti igazgatójának gondolatai.

    „A széki embereket, táncaikat, szokásaikat írom meg az Ortutay Tanszéknek. Nem volt ezzel az eksztázissal másképp Korniss Péter vagy Módos Péter sem, akiket egy-két évre rá vittem fel Székre, sőt, még Eörsi István is elvarázslódott a székiek között. Akkor még érdekelték az ilyesmik...”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.