EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1997.07.17 (28–29.szám) Demokrata, Barta Attila: Lauder vesztett, Magyarország nyert
    Éljen Horn Gyula, aki nem egy, de ötven postabankos villát érdemel

    Lauderék nem nyerték el a két kereskedelmi csatornára kiírt koncessziós pályázatot. Hogyan reagált erre a sajtó?

    „Az egyik SZDSZ-es vezető ideológus, Eörsi István írta annak idején az akkor még a Soros György, most a Postabank támogatásával megjelenő Magyar Narancsban Nahlikról: »Vezetése alatt a televízió ős-patkány bűzt lövellt az ország lakásaiba«. Nos, június 30-i szavazatával Nahlik Gábornak is köszönhetjük, hogy a Lauder–Baló-féle tévé tíz évig biztosan nem fog ős-patkány bűzt lövellni a magyar lakásokba.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.09.08. E.I.: Felhívtak telefonon

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Fórum, 1994.11.03. (44.szám) Lovas István: A média szaga

  • 1997.07.18. (29.szám) Ez a Hét, Dr. Gürtler Magda: Valóban nagy buli volt?

    A TV Nyitott száj című műsora a katolikus egyház ellen a Magyarország és a Szentszék között megkötött szerződés ürügyén.

    „Horn Gábor és Eörsi István szinte dühtől tajtékozva mondták a magukét, azaz az SZDSZ hivatalos állásfoglalását.”

  • 1997.07.31. (31.szám) Demokrata, Kiss Andor: Bizarr álom

    Olvasói levél. Álmában két macska volt, egy fehér és egy fekete.

    „A fehér macska kedvenc, költője Radnóti Miklós, míg a feketének felfordul a gyomra, ha meghallja Eörsi István verseit.”

  • 1997.07.31. Népszava, Fenyő István: Szép új világunk igazsága

    Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című naplósorozatáról (új, javított kiadás).

    „Ha valakit, úgy Eörsit egy élet, közte súlyos börtönévek tanítottak meg arra, hogy az eszmék kiüresedését, az ideológiák értéktelenségét érzékelje. A maga bőrén tanulta meg, hogy a világ nem megy előre, hanem körben forog. […] Ha az erkölcs csupán annak megítélési módja, honnan nézzük a dolgokat, akkor az olyan szuperokos, ezerszeresen kiábrándult elmét, mint Eörsi is, miért tölti el újfent nyugtalanság? […] Eörsi eszmélkedéseiben számomra az a kettősség a pokolian rokonszenves, amely értelme, világszemlélete és igazságérzete, szocializációs érzéke között állandóan fennáll.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1997.07.Kommune, Balduin Winter: Freiheit und Kommunizmus, Gott, Stalin, Lukacs und sonstige Kleinigkeiten in István Eörsis Gedankenbuch

  • 1997.07.Kommune, Balduin Winter: Über die fruchtbare Unreife

  • 1997.07.szám Beszélő (Folyóirat – július), E.I.: Globál
    A hónap üzenete

    Az emberiség fogalmáról, a globalizmusról, az európai munkaerőpiacról.

  • 1997.07.szám Kritika, E.I.: Danilo és a nemzet

    Az 1997. május 22-én, a frankfurti Danilo Kiš-konferencián elhangzott szöveg.

  • 1997.07.szám Mozgó Világ, Mihancsik Zsófia: Eörsi István az irodalom mai állapotáról

    Interjú Eörsi Istvánnal. Kapcsolata, konfliktusai írótársaival. Weöres Sándor és a Charta 77. 56 utáni elszigetelődése okai. Gáli Józsefről, akit szintén kiközösítették, és nem akarták írónak elismerni. Börtönben írt verseiről. Kovács András Falak című filmjéről. Konrád Györgyről, Szabó Lőrincről, Mándy Ivánról, Marxról, Leninről, Hitlerről, Majakovszkijról, József Attiláról, Gottfried Bennről, Brechtről. Baloldaliságáról, írói lebecsülésének okairól. Saját verséről, A kérdésről, és Brecht A megoldás című verséről. Ady és Babits összehasonlítása. 1993-as József Attila-díjra jelöléséről (1952-ben már egyszer megkapta). Irodalmi életünk hiányáról, a népiekről, az urbánusokról, Kertész Imréről, aki sokáig „egyszerűen nem létezett a magyar irodalomban”.

    „… a szabadulásom után én nem kellettem az írótársaimnak. Olyan dolgokra emlékeztettem őket börtönből jött emberként, és azért is, mert kimaradtam az első évek egyezkedéseiből –, amelyekre nem akartak emlékezni. Ezért aztán elszigetelődtem a saját nemzedékemben.”

    • Eörsi István: A kérdés című verse az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag. A forradalom és a szabadságharc olvasókönyve című kötetben jelent meg. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1997.07.szám Színház, Bérczes László: Édes fájás

    Beszélgetés Csákányi Eszterrel. Weill–Brecht-estjéről. Fotók

    „Hozzám nagyon közel állnak ezek a dalok. Az előadás viszont kicsit valóban szerencsétlen sorsú. A két hónapos próbaidő fele a versek kiválasztásával telt el, és még utána kellett őket Eörsi Istvánnak lefordítania.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja CSÁKÁNYI ESZTER nevét.

  • 1997.07.szám Színház, Visky András: Hermészi szerepben
    A dramaturg és a szöveg

    A Színikritikusok Nemzetközi Egyesülete (A. I. C. T.) égisze alatt, a Román Színházművészeti Szövetség (UNITER) szervezésében Bukarestben megtartott konferencián elhangzott előadás magyar nyelvű változata. A dramaturg és a szöveg szerepéről a színházi előadás létrejöttében. Az új Shakespeare- és Moliére-fordítások. Fotó: jelenetek előadásokból

    „A hetvenes években még az Akadémia kezdeményezésére vitáztak a szakemberek a magyar Shakespeare jórészt múlt századi nyelvi állapotáról, napjainkban pedig már színházi műhelyek megrendelésére születnek új Shakespeare- és Moliére-fordítások és -kiigazítások, Eörsi István, Forgách András, Márton László, valamint Petri György tollából.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja SHAKESPEARE nevét.

  • 1997.07.szám Új Forrás, N. Pál József: Mindenki szem a láncban
    Révész Sándor: Aczél és korunk

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György az „idomár” (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1997.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ
    • Mozgó Világ, 1997.05.szám Négyen egy könyvről. E.I.: Szerep és személy
    • Mozgó Világ, 1997.05.szám Agárdi Péter: Révész Sándor nyelvújítása. Négyen egy könyvről
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Bárka, 1998.01.szám Erdész Ádám: Aczél és távolodó kora
    • Mozgó Világ, 2004.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ

  • 1997.08-09.szám Beszélő (Folyóirat – augusztus – szeptember), Bikácsy Gergely: Übervágta

    Könyvkritika. Witold Gombrowicz: Cselédlépcsőn. Utalás Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötetére.

    Eörsi kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1997.08.01. (8.szám) Havi Magyar Fórum, Illy László: Az írástudók árulása napjainkban

    Utalás Babits Mihály Nyugatban megjelent tanulmányára. Julien Benda véleményének felidézése. Mi a helyzet a magyar írástudókkal? Negatív tendenciák tapasztalhatóak.

    „...az anyagi lehetőségektől megfosztva tv-ből, rádióból és az írott sajtóból szinte teljességgel száműzve a népi és a nemzeti irodalom karanténba záródott. Stagnál a magyar irodalom, az irodalmi folytonosság megszűnt. [...] Alapvetően egy baloldali-liberális klikk uralja a sajtópiacot. Nincs meg a tájékoztatási egyensúly. A kiszorítósdi továbbvitele jegyében Soros-támogatással alakult meg a liberális-baloldali új írószövetség Eörsi Istvánnal, Konrád Györggyel, Csaplár Vilmossal az élen.”

  • 1997.08.02. Népszabadság, Rév István: Pozsgay-iratok Stanfordban

    „A kaliforniai Stanfordban levő Hoover Intézet tavaszi hírlevelének tudósítása szerint az intézet archívuma »megszerezte a magyar politikai vezető, Pozsgay Imre iratait«. […] A Hoover Intézetbe szállított 93 doboznyi anyag nagyobb része kutatható, egy kisebb iratanyagot Pozsgay 2006-ig zároltatott. […] Pozsgay iratai között megtalálhatóak egykori szamizdat kiadványok, Eörsi István, Demszky Gábor, Zsille Zoltán, Könczöl Csaba, Halda Aliz, Haraszti Miklós, Endreffy Zoltán, Petri György írásai, 3656. sorszám alatt Bence György és Kis János Marc Rakovski álnéven publikált könyve stb.”

    A cikk megjelenése után rövid telefoninterjú Pozsgayval.

  • 1997.08.07. Magyar Hírlap, Szászi Júlia: Három nemzet kultúrája – a hídon

    Szlovén-osztrák-magyar multikulturális fesztivál. A fesztivál programjáról, ahol többek közt Csákányi Eszter Brecht-dalokat énekelt.

    „A Brecht-dalok ehhez a közönséghez oly közel állnak, és Eörsi István fordítása annyira követte a zenét és az eredetit, hogy a magyar nyelvű előadást is tökéletesen értették, egyébként a német szöveg rendelkezésre állt – mondja Csákányi Eszter, akit különlegesen megkapott a rendezvény hangulata.”

  • 1997.08.07. Magyar Szó, s-K: Kezdődhet a buli
    PEPSI SZIGET ’97
    Az idén ötödször Sziget, másodszor Pepsi – Egy hét múlva kezdődik Európa legnagyobb ifjúsági fesztiválja

    Tudósítás a programokról. A Szabadiskola egyik előadója lesz többek közt Eörsi István.

  • 1997.08.08. (32.szám) Élet és Irodalom, Kiss Annamária: Miért meg nem gondolt gondolat?

    Reflexió Szilágyi Márton A meg nem gondolt gondolat (ÉS, 1997.07.25. 30.szám) című cikkére, amelyben Bruck András Magyar Örökség című írására reagált. Bruck a sajtó helyzetét elemezte, nem az egyházét. A Vatikáni szerződésről volt szó Juszt László Nyitott száj című műsorában. „De a kérdéskör elvi vonatkozásait világította meg Eörsi István a Népszabadság június 6-i számában »Üdvözlet Mikszáth békáinak« című írásában. E. I. is úgy tartja, hogy az egyház érdemein felül részesül a költségvetésből, és ezt az egyházaknak a Kádár korszakban és az átmenet éveiben tanúsított teljesítményeiben látja érdemen felülinek, majd kitér a Beszélő májusi cikkére, Ruff Istvánra hivatkozik.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.06.06. E.I.: Üdvözlet Mikszáth Békáinak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő, 1996.04.szám (június) Rádai Eszter: Állam, egyház, államegyház – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1996.04.szám (június) Ruff Tibor: Emberhalászat – zavarosban – Nincs a rendszerünkben
    • 168 Óra 1997.06.03. (22.szám) Várkonyi Tibor: Égiháború – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2001.05.21. E.I.: Üdvözlet Mikszáth békáinak. Mondom a magamét

  • 1997.08.26. (34.szám) 168 óra, Vágréti László: Két Moldovák

    A bűnhődés és az emberi méltóság visszanyerése. A küllem és a mozgalmárság összefüggései. Rákosi – Lenin – Rajk László – ifj. Rajk László – Hodosán Róza – Csurka István – Kuncze Gábor – Bokros Lajos – Lengyel László – Marx.

    Eörsi István Csurkáról: „Csurka István magas, szőke és kék szemű. Nagyon esztétikus férfi. Ékköve most a demokráciának. Ámde mégsem akart véle közösülni az a finnyás, rátarti bige, akit Cs. I. vérmagyaros mámorában rutinszerű fajgyalázásra szemelt ki magának, persze még pártállami körülmények között, a szigligeti alkotótábor akolmelegében. így hát a szexuáltoleráns drámaíró Szigligetről Monorra sietett, és titokban összeesküdött a komplett magyar progresszióval. Amit azután igen megbánhatott, tudniillik Lakiteleken jóval magasabb, szőkébb és kék szeműbb mozgalmár lett belőle.”

    • Forrás: Eörsi István.: Emlékezés a régi szép időkre
    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1997.08.26. Magyar Hírlap, Kertész Ákos: Hol kezdődik a demokrácia?

    Pozsgay Imre jellemzése, történelmi érdeme, kultúrpolitikában betöltött helyzete. Neve ismét felbukkant életútja dokumentumainak előkerülésével. A demokrácia gyászos helyzetéről.

    „Az csak a rendszerváltás után tudódott ki, hogy minisztersége idején Eörsi Istvánnak ő akart kivándorló útlevelet adni, hogy megszabadítsa kényelmetlen publicisztikájától a legvidámabb barakkot, de nem akarta elzavarni a szintén ellenzéki Csoórit, Csurkát, Kunszabót (Szabó Albert akkor még nem tűnt föl).”

  • 1997.08.28. Magyar Narancs, E.I.: Nyilvános válasz

    Publicisztika. Miért nem jobb az, ha kimaradunk a NATO-ból?


    Reagálás:

    Új Magyarország, 1997.09.03. Lovas István: A NATO-csatlakozás: itt sincs alternatíva?

    1997.08.28. Magyar Narancs, E.I.: Nyilvános válasz

  • 1997.08.30. Népszava, E.I.: Stiláris zavarok

    Publicisztika. A földtulajdonlással kapcsolatos népszavazásról. Orbán Viktor „füllent, lódít vagy gurít”, Kovács László „köntörfalaz” a kérdésről.

    „A »magyar föld« olyan jelzős szerkezet, amelyben életveszélyes érzelmi magasfeszültség rejlik. Érintése – legalábbis a közhiedelem szerint – azonnali politikai halált okoz. […] Az elvi politizálás korszerűtlennek tetszik, a politikusok tehát pragmatikusainak óhajtanak látszani.”

    Reagálás:

    • Népszava, 1997.09.08. Danó Anna: OT-döntés a népszavazás mellett
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 1997.09.12. (37.szám) Novemberben népszavazás a NATO-ról és a termőföldről

  • 1997.08.szám Kommune, István Eörsi: Danilo und die Nation


  • 1997.08.szám Mozgó Világ, Mihancsik Zsófia: Babarczy Eszter az irodalom mai állapotáról

    Interjú Babarczy Eszterrel az irodalmi közéletről, az irodalomkritikáról. Az író és a kritikus közötti kapcsolatról. A Holmi-féle minőségről. A népszerű irodalmi fórumok hiányáról.

    „Az ítélkezés másik problémája, hogy milyen alapon ítélkezünk. Eörsi István például azt mondja Tandori Dezsőről, hogy tűrhetetlen dolgokat ír mostanában. Engem viszont Tandori több szempontból is elbűvöl. […] Nem lehet megállapítani, hogy Tandori jó író vagy rossz író. Ehhez azt is el kell mondani, hogy mit várunk el az irodalomtól, mit szeretünk benne, és mit tekintünk például egy Tandori-féle vállalkozás veszélyeinek, vagy az Eörsi-féle direktpolitizálás és túlságosan leegyszerűsített moralizálás veszélyeinek.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.