EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1997.05.15.Magyar Narancs, E.I.: A mocskolódás esztétikája

    (Előzmény: Népszava, 1997.03.28. Eörsi István: Gomblyukba Maczóval.)

  • 1997.05.17. (114.szám) Kisalföld, KLA: Garabonciás a Zenepavilonban

    Az 1990-ben alakult Garabonciás együttes költők műveit zenésíti meg.

    „Gyermekműsoraik főként Keszeli Ferenc, Kiss Benedek, Weöres Sándor, Eörsi István, Sarkadi Sándor, Gazdag Erzsi verseire épülnek.”

  • 1997.05.17. Népszabadság, H. M. (Hargitai Miklós): Magyar szépírók az európai toplistákon
    A művelődési tárca fordítástámogató irodát létesít

    Fordítástámogató iroda létesítése. Hazai szerzők külföldi megjelenése. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének vezetője elmondta, hogy az utóbbi években mintegy harminc magyar kortárs szépíró munkái jelentek meg külföldön.

    „Több ezer példányban vehették kézbe külföldön Konrád György, Kukorelly Endre, Petri György és Eörsi István köteteit is.”

  • 1997.05.18. Magyar Szó, Kontra Ferenc: Az írók asztala
    Jegyzet

    A Folie megalakulása. Vita az Írószövetségről. Pomogáts Béla a válságról. Az az új Íróegyesület megalakulása.

    „A több lapban zajló vita hevében Eörsi István Még egyszer az írószövetségről című írásában a Magyar Narancs április 17-i számában megállapítja: »Az urbánus-népi konfliktus esztétikai szempontból megszűnt. Ezért ez – bárki bármit ír – fel sem éleszthető. A magukat népinek valló szellemi szántóvetők urbánus alkotásokat remekelnek. (Vagy remekeltek, amíg a szakmában működtek.)« Szerinte az Írószövetség »nemzeti-populista bölénykedést produkál, mégpedig önkéntesen«”.

    Előzmény:

    • Magyar Narancs 1997.04.17., E.I.: Még egyszer az Írószövetségről

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1997.05.21. Magyar Hírlap, Sebes Gábor: Az ideológiamentesség ideológiája
    Disputa

    Reflexió Ágh Attila Rendszerváltás vagy kormányváltás? (Magyar Hírlap, 1997.05.09.) című cikkére. A Fidesz-bírálatáról, a rendszerváltás jelenlegi helyzetéről, Orbán Viktor megfontolásra érdemes indokairól, a liberális értelmiségről, az ügynöktörvényről.

    „Gál Zoltán […] Tagadta, hogy az ügynöktörvény hatálya alá esne, de ha mégis, akkor is csak arról van szó, amit úgyis mindenki tud. Csehák Judit sem fontolgatja a lemondást, hiszen nem írta, csak olvasta a jelentéseket. Elképesztő cinizmusukhoz asszisztálnak Eörsi István, Mécs Imre, Halda Alíz, Litván György, Vásárhelyi Miklós – az SZDSZ tisztségviselő ötvenhatosai.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1997.05.09. Ágh Attila: Rendszerváltás vagy kormányváltás? – Nincs a rendszerünkben

  • 1997.05.23. Magyar Szó, (cf): A Sterija Játékok negyvenkettedszer
    Jasna Đuričić-Jankov nyitja meg hétfőn a rendezvénysorozatot

    A 9. nemzetközi színházművészeti tanácskozás szimpóziumán tizenhat ország szakmai képviselői vesznek részt, többek között Eörsi István. Arról fognak vitázni, hogy mekkora a távolság a drámaíró szövege és a színpadon elhangzó szöveg között. 

  • 1997.05.23. Népszabadság, Radó Aurél: A hatalom rossz?

    Reagálás Taxner-Tóth Ernő cikkére, amely Eörsi írására reflektált. Két tévedését igazítja ki.

    „Az egyik téves nézet szerint az SZDSZ valójában nem liberális, mivel legfőbb célját a »hatalom megszerzésében és az igazság kizárólagos birtoklásának meggyőződésétől vezetett gyakorlatában látja, választást senkinek, akinek más a véleménye, nem engedve«. Eörsi István ezt tetejében magától Lukács Györgytől tanulta. […] A másik tévedés az, amikor az SZDSZ-t »harsány antikommunizmusának« feladásával vádolja.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.04.18. E.I.: Pető és a gyűlölködők
    • Népszabadság, 1997.05.05. Taxner-Tóth Ernő: A politika Janus-arca

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 1998.02.szám Rádai Eszter: „...mert azonos szeretnék maradni önmagammal”
    • Kapu, 2006.09.szám (szeptember) Csapó Endre: Ünnepünk elkommunizálása 

  • 1997.05.28. Fejér Megyei Hírlap, Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra

    Reflexió Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül... című cikkére, melyben védelmébe veszi Eörsi Istvánt. Vita G. Nagyné Maczó Ágnes Róth Manózása miatt.

    „Annyit azért szeretnék megjegyezni, hogy Maczó Ágnes a nézeteivel együtt legalább annyira nem tartozik a szívügyeim közé, mint Eörsi István meg a nézetei; az én május 2-i írásom inkább egyfajta vitakultúráról szólt — és remélem arról szól most is.”

    Előzmény:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok között, 1943)
    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • Népszava, 1997.03.28. E.I.: Gomblyukba Maczóval
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.14. Hell István: Udvariasan, szélsőségek nélkül

    Reagálás:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.07.02 Hell István: Csak a száját figyeljék…

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra
    • Magyar Nemzet, 1990.07.02. Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”? Lapolvasó. Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika.
    • Magyar Napló 1990.08.16. (33.szám) Domokos Mátyás: A megalkuvásról
    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • 168 óra, 1994.06.14. (23.szám) Farkas Zoltán: Fej és írás. Könyvhét, Vörösmarty tér

    Új termés. Fiatal költők antológiája (A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.)

    Eörsi István: Fiatal szemmel (A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1997.05.29.Magyar Narancs, Kulturális hírek

    (Ünnepi Könyvhét. Eörsi István: A szabadság titokzatos bája.)

  • 1997.05.30. Kurír (reggeli kiadás), Gantner (cím nélkül, keretes írás)

    Beszélgetés Zentai Péter Lászlóval, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatójával a könyvheti listák körüli vitákról, amik körül mindig politikai viták kerekednek.

    „Ami azt illeti, az ünnepi könyvhét hivatalos listája – első olvasatra – kifejezetten népfrontos. Ha úgy tetszik: szerepel az ajánlott művek között Eörsi István és Czine Mihály legújabb műve is.”

  • 1997.05.szám (október), Cigányfúró: E. I.: Allen-anekdoták

    Vers.

  • 1997.05.szám (szeptember-október) Pannon Tükör, Laczkó András: Simon István lírája...

    Tanulmány. „Kultúrforradalom” az 50-es években – propaganda a lírában. Az Új Hang 1953 márciusi számában búcsúznak Sztálintól: Simon István, Eörsi István, Tamási Lajos, Szüdi György, Ancsel Éva, Vészi Endre és mások. Idézetek.

    Előzmény:

    • Uj-Hang különkiadás, 1953.03. Eörsi István: Sztálin

  • 1997.05.szám Holmi, E.I.: Jegyzetek Jóbról
    A kapcsolatteremtés nehézségei. –
    Másfajta happy endek

    Esszé.

    • További cikkeket olvashat a témával kapcsolatban, ha a keresőmezőbe beírja a JEGYZETEK JÓBRÓL kifejezést.
    • A fenti írás 1998-ban megjelent Eörsi István: Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1997.05.szám Iskolakultúra, Jákfalvi Magdolna: Egy színház a világ
    Színház az interkulturalitásban

    Részlet. Az utolsó évtized kísérleti színháza, az interkulturalitás. Az újrafordítás-újraértelmezés.

    „…nehéz megemészteni, mikor klasszicista közegben a szereplő bőrdzsekit húz, és ha Eörsi István fordítása Szophoklész Antigonéit ballonkabátba kényszeríti.”

  • 1997.05.szám Kortárs, Czigány Lóránt: „Nyolc” évszázad magyar versei
    HÉT ÉVSZÁZAD MAGYAR KÖLTŐI

    Könyvkritika. A kötetben szerepelnek Eörsi István versei.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 1997.05.szám Kritika, E.I.: Az ítélkező és ítélete

    Erkölcs – döntéseink – besúgók – nem ért egyet Nádas P. Sascha Andersonról írt véleményével – hatalom és erkölcs viszonya – Eörsi párbeszéde márianosztrai börtönparancsnokával – svejki gesztusok – Allen Ginsberg találkozása Sascha Andersonnal.

    „Ha nem tudunk különbséget tenni jó és rossz között, akkor nincs miért választanunk. Ha viszont lemondunk a megmérettetésről, mely minden választás velejárója, akkor szabadságunkról, és ennek következtében a személyiségünkről mondunk le. […] Döntéseink azonban nem csak kifejezik, hanem korlátozzák is szabadságunkat. […] Valamely diktatúrában egy állampolgár politikai meggyőződésből, kézzelfogható előnyökért, erkölcsi nyomás vagy fizikai kényszerítés folyományaképpen dönthet úgy, hogy besúgó lesz, de ez a döntése hosszú ideig beszűkíti alternatíváinak körét, mivel előre megszabja viszonyát környezetéhez, az államhatalomhoz és önmagához.”

    Előzmény:

    • Nappali ház, 1992.01.szám Nádas Péter: Szegény, szegény Sascha Andersonunk

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2002.09.14. E.I.: Miről vitázunk?
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál, illetve a Magyar Hírlap, 2002.09.14. E.I.: Miről vitázunk? című cikk felsorolásánál.

  • 1997.05.szám Mozgó Világ, Agárdi Péter: Révész Sándor nyelvújítása
    Négyen egy könyvről

    Révész Sándor „Aczél és korunk” című monográfiájáról érintettsége okán. Írása fejezetcímei: Nyelvkritika – Nyelvújítás – Attitűd – Módszer – Nóvumok – Kiegészítések – Alternatívák – Posztulátumok – Kóda.

    „Ebből a kettősségből fakad az aczéli támogatás- és cenzúrpolitika belső paradoxona is, amelyet, továbbcsavarva Eörsi István – szellemtelennek éppen nem mondható – formuláját, Révész ekként minősít: »A kultúrpolitika ebben a tekintetben, mondhatnánk, két mérce kettős kötésében elvtelenkedett«”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György az „idomár” (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1997.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ
    • Mozgó Világ, 1997.05.szám Négyen egy könyvről. E.I.: Szerep és személy
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Új Forrás, 1997.07.szám N. Pál József: Mindenki szem a láncban
    • Bárka, 1998.01.szám Erdész Ádám: Aczél és távolodó kora
    • Mozgó Világ, 2004.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ

  • 1997.05.szám Mozgó Világ, Berkes Erzsébet: A színház lelke és anyaga
    avagy fordítva

    Színikritika. Brecht – Weil-dalokat énekel Csákányi Eszter a Kamra színpadán. Rendező: Ascher Tamás – magyar szöveg: Eörsi István.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja CSÁKÁNYI ESZTER nevét.

  • 1997.05.szám Mozgó Világ, E.I.: Szerep és személy
    Négyen egy könyvről

    Révész Sándor „Aczél és korunk” című monográfiájáról.

    „… rossz korszakokban arra kényszerült, hogy »viszonylag nagyszerűből« »aránylag pocsékká« váljon. […] Révész szerint a »prominens üldözöttek« közül egyedül én tértem ki a trónfosztott Aczél invitálásai elől. Csakugyan kitértem, többször is. Utoljára Almási Miklós hívott fel. Aczél azt üzeni, hogy ha hajdanában én jelentkeztem nála, akkor ő 72 órán belül mindig fogadott. »Mondd meg Aczélnak – válaszoltam –, hogy én viszont sohase tiltottam be neki semmijét.« Aztán mégis felhívtam a kórházban, de ő éppen a szomszéd kórteremben tartózkodott Kádárnál, aki öt perccel korábban halt meg. Ezt én a sors ujjának tekintettem. Egy ember teljesítményét sem a betegség, sem a halál nem minősíti át. […] A könyv jó néhányszor foglalkozik egy velem készített interjúval. Ennek címe: »Lenyűgöző verőlegény volt«. Az a látszat keletkezhet, mintha Aczél Györgyre alkalmaztam volna ezt a jelzős szerkezetet. Sohasem felejtem el a washingtoni parkot, ahol 1981 tavaszán, alkonyi órán Hám Tibor orvos, egykori kisgazda képviselő, a Saláta-per (1947) vádlottja elmesélte, mi történt vele, amikor egy ízben visszavonta vallomását. Kardos György nevezetű kihallgatója azt üvöltözte, hogy agyonvereti, ha ez még egyszer előfordul, és közben a nagyobb nyomaték kedvéért a falhoz csapdosta az aprócska termetű fogoly fejét. […] Bele kell végre törődnöm abba, hogy Kádár és Aczél uralma nem törte meg a kontinuitást a Horthy- és Antall-korszak máig hatékony mentalitása között.”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György az „idomár” (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1997.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ
    • Mozgó Világ, 1997.05.szám Agárdi Péter: Révész Sándor nyelvújítása. Négyen egy könyvről
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Új Forrás, 1997.07.szám N. Pál József: Mindenki szem a láncban
    • Bárka, 1998.01.szám Erdész Ádám: Aczél és távolodó kora
    • Mozgó Világ, 2004.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ

  • 1997.06.03. (19.szám) Reform, Mogyorósi Géza: A berlini Magyar Ház

    A berlini Magyar Házról, a Collegium Hungaricumról. Dalos György irányítja a Haus Ungarnt. A programokról. Fotó

    „Május 15-én nyílt meg a »Kortárs magyar fotográfiákat« bemutató kiállítás. Júniusban gyermekrajzokból láthatnak az érdeklődők tarka egyveleget, s Berlinbe várják Eörsi István írót, az Időm Gombrowicz-csal című esszékötete bemutatójára.”

    • Eörsi István: Tage mit Gombrowicz című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a német és/vagy a magyar nyelvű kötetek címét.

  • 1997.06.03. Népszabadság, V. L. M. (Varga Lajos Márton): Eörsi István: A szabadság titokzatos bája

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal új könyvéről.

    „Kitetszik belőle, hogy az értelmiség túlnyomó többsége a Kádár-korszakban homályos és pontatlan elképzeléseket dajkált kedvenc metaforájáról, a falakról. A falak, amelyekig a konszenzuson belül e metafora bajnokai szerint el lehet és el is kell menni, nem voltak olyan megátalkodottan szilárdak, mint ahogy hitték. Időnként hátráltak, vagy hátrébb lehetett tolni őket, máskor elasztikusoknak és benyomhatóknak bizonyultak, szerencsés pillanatokban át lehetett bújni a réseik közt, sőt, ha az ember átugrotta őket, akkor a falak őrzői olykor félrenéztek zavarukban.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1997.06.05.Berliner Zeitung, Literatur/Vortrag
    (Tage mit Gombrowicz.)

    • Eörsi István: Tage mit Gombrowicz című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a német és/vagy a magyar nyelvű kötetek címét.

  • 1997.06.05.Magyar Narancs, Kis Balázs: Ünnep

    (Ünnepi Könyvhét. Eörsi István: Jönnek a bájos tények.)

  • 1997.06.05.Magyar Narancs, Tamás Gáspár Miklós: A magyar liberalizmus válsága (Publicisztika)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.