EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1997.09.23. Népszava, E.I.: Az újító Babus és a többiek

    A volt ügynökök és Babus Endre listája a HVG-ben. Torgyán taktikája. Az átvilágítási törvény. A Fidesz új politikai filozófiája.

    „Babus Endre a HVG-ben leközölte »az átvilágítások megkezdése óta saját kezdeményezésükre távozó egyes fontos tisztségeket betöltő személyek listáját«, lemondásuk idejével és »sajtóban megjelent indoká«-val együtt. Ez az eljárás általában, és az indok szó különösen a spicliség gyanújába keveri, válogatás és megokolás nélkül, a felsoroltakat. Köztük olyan személy is akad – senkit sem nevezek néven, mert némely rágalmazó feltételezéseket még cáfolni is gyalázat –, aki a pártállammal szemben tanúsított ellenállás egyik jelképe volt. […] Ha Orbán 1997-ben a privatizáció nemzetvesztő mivoltát szinte ugyanazokkal a jajszavakkal panaszolja el a televízióban, mint 1994-ben a földtörvényvita során a MIÉP-es Szabó Lukács, akkor e zűrzavarban az a rágalom is megkockáztatható, hogy az áldozatok a megtorlás éveiben egy követ fújtak a tömeggyilkosokkal, Aczél egyedüli nyílt ellenfelei, a szamizdatosok pedig valójában Aczél kreatúrái voltak – egy híves, borongó őszi napon találta ki őket, amikor beült hozzá az unalom.”

    Reagálás:

    • Népszava, 1997.09.29. Babus Endre: Marad a gyanú?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1996.07.29. E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok (és az itt felsorolt cikkek)
    • Heti Világgazdaság, 1997.08.23. Babus Endre: Fordulatok átvilágításügyben. Konzílium után – Nincs a rendszerünkben

  • 1997.09.27. (39.szám) Heti Világgazdaság, Lindner András–Horváth Zoltán: Toller László az MSZP frakcióvezető-helyettese
    PORTRÉ

    Életrajz beszélgetéssel. Régebbi kapcsolatai az ellenzékkel: „KISZ klubunkba 1978-ban mi hívtuk meg először Eörsi Istvánt is.”

  • 1997.09.29. Népszava, Babus Endre: Marad a gyanú?

    Reflexió Eörsi őt bíráló cikkére. Az átvilágítások, a listák és a spicliség gyanúja. Eörsivel ellentétben úgy gondolja, a lista közlése indokolt volt.

    „A kérdéses lista publikálása nyomán az egyik tisztázásra váró kérdés kimondva-kimondatlanul az, hogy a lemondók távozását vajon egy olyan gesztusnak kell-e tekinteni, amely illetéktelenné tesz minden további kérdést a visszavonulók múltjával kapcsolatosan. […] Eörsi egy éve kemény hangú cikket írt egy Nagy Imre-film éppen kitüntetett rendezőjéről – ki is váltva ezzel egy alkotmányjogász szakértő rosszallását –, aki 1956 után »a börtönben köztudomásúan megszegte a rabszolidaritás legelemibb szabályait«.”

    Előzmény:

    • Népszava, 1997.09.23. E.I.: Az újító Babus és a többiek

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1996.07.29. E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok (és az itt felsorolt cikkek)
    • Heti Világgazdaság, 1997.08.23. Babus Endre: Fordulatok átvilágításügyben. Konzílium után – Nincs a rendszerünkben

  • 1997.09.szám Jelenkor, P. Müller Péter: Színház az egész világ –
    játssza nyolc férfi és öt fiú

    Részlet a könyvkritikából. Spiró György: Shakespeare szerepösszevonásai. Eörsi István fordításának említése.

  • 1997.09.szám Kortárs, Kolozsvári Papp László: Örvendezők

    Az írók és a politikusok, a korrupció, a rablások. Ösztöndíjakról, alapítványi pénzekből való részesedésről. A Beszélőről – „agylágyítóan unalmas, üres és lapos” – és TGM-ről, Eörsi Mátyásról, Tölgyessy Péterről, Pető Ivánról, az SZDSZ-ről, Csepeli Györgyről és Hernádi Gyuláról. Utalás Eörsi István: Katicabogaramról című versére.

    „Az igazi öröm azonban akkor ért, amikor értesültem róla, hogy íróink egy savanykásabb csoportja ráébredt, hogy az együtt örvendezés megédesíti őket, s megalapították az együtt örvendezők írószövetségét. […] A vers, melyben az idősödő műfordító hatpettyes katicabogárnak érzi magát, valósággal üvölt (mint egy Ginsberg) az Internet után! […] Olvasom régi harcostársadat [TGM-nek mondja], Eörsit, nem Mátyást, hanem Istvánt, azt írja, hogy ideológia és politika közt különbséget kell tenni!”

    Előzmény:

    • Népszava, 1997.03.27. Eörsi István: Van-e, ami nincs?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.


  • 1997.09.szám Kritika, E.I.: Jegyzetek Jóbról
    (Egy kis számonkérés – Hamvas közbekotyog)

     Esszé. Kádár ellentéte volt Jóbnak, hiszen önvádja után rögtön védekezik. Hamvas Béla szerint az ateisták nyomorékok és romlottak, nem is léteznek.

  • 1997.09.szám Mozgó Világ, Zöldi László: Szálló igék
    Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993–1997

    Az összeállításban többek között Eörsi-idézetek Lukácsról, Torgyánról, Csurkáról, a hatalomról, Bokrosról és a kapitalizmusról.

    Előzmény:

    • Tolnai Népújság, 1993.03.27. (72.szám) Szeri Árpád: „Nagy Imre felakasztása Kádár ellen irányult”
    • Somogyi Hírlap, 1993.09.03. (205.szám) Ez bosszantja Eörsi Istvánt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Magyar Hírlap, 1994.05.11. E.I.: Üdvözlet a győzőnek
    • Magyar Hírlap, 1996.07.13. E.I.: Álmatag merengés félidőben
    • Színes Vasárnap, 1996.10.20. (42.szám) Gyémánt Mariann: „Minden forradalom úgy bukott el, hogy győzedelmeskedett…”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1996.07.18. Csizmadia Ervin: Koalíciós variációk
    • Magyar Hírlap, 1996.07.19. Majláth Mikes László: Képes krónika
    • Észak-Magyarország, 1996.07.29. (176.szám) D. Zs.: A „tolerancia himnusza”
    • Magyar Hírlap, 1996.08.01. Sz. Nagy Csaba: A politikai elit elveszett tisztessége
    • Új Magyarország, 1996.08.12. D. Zs.: A tolerancia „himnusza”
    • 168 óra, 1996.08.27. (34.szám) Rádai Eszter: Van-e ajtó, amelyet be lehet vágni?
    • 168 óra, 1996.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok? 

  • 1997.10.02. Népszava, E.I.: Deutsch és a lengyel modell

    Deutsch Tamás a tévében azt mondta, hogy pártja számára az elkövetkező időszakban a lengyel modell az iránymutató, majd a polgári szövetségről beszélt.

    „A polgár fogalma definiálható így is: polgár az, akivel a Fidesz összefog. Mondhatnánk, a Fidesz polgárrá üti mindenkori szövetségeseit. Deutsch tehát a széles polgári szövetségről beszélt, de olyan eszeveszett lódításra mégsem vetemedett, mint Vezére 1994-ben – vagyis azt azért mégsem merte állítani, hogy se jobbról, se balról nem kell nekik szövetséges, mert a polgári pártok megszerzik a szavazatok abszolút többségét.” A Torgyánékkal való szövetségről nem válaszolt egyenesen. „A metafora kényszere folytán nyíltan kell vállalnia azt, ami ellen eddig tiltakozott: hogy aki Orbánt választja, az Torgyánra mond igent.”

    Reagálás:

    • Népszava, 1997.10.06. Lovas Lajos: Eörségváltás

  • 1997.10.02.Magyar Narancs, E.I.: OptiPista (Stumpf, a tutós) (Publicisztika)

  • 1997.10.03. Népszabadság, E.I.: Idézgetések utószóval

    A Keresztény Advent Közösség nyílt levele, állásfoglalása arról a megállapodásról, amelyet a Magyar Köztársaság az Apostoli Szentszékkel kötött. Ebből idéz részleteket, és ellátja kommentárokkal. A Keresztény Advent Közösség nem kér az állami finanszírozásból, önkéntes adományokból tartják fenn magukat, fontosnak tartják az egyház és az állam szétválasztását. A németországi példa. A katolikus egyház kivételezett helyzete, miközben befolyásuk 1944 óta csökken. Az egyházi iskolák támogatása.

    „Amikor hivatalba lépésekor Magyar Bálint átengedte minisztériuma hatásköréből az egyházi ügyek intézését a Miniszterelnöki Hivatalnak, nyilván az a szándék vezérelte, hogy mérsékelje a pártjára zúduló rasszista és klerikális záptojásáradatot. Most tehát mint művelődési miniszter magát is okolhatja.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1997.10.24. Szabó Zoltán: A császárnak, ami a császáré?
    • Népszabadság, 1997.11.10. Bauer Tamás: Az eljátszott esély

  • 1997.10.06. Népszava, Lovas Lajos: Eörségváltás

    A szociológus-író, a Fidesz-Magyar Polgári Párt szakértője olvasói levelében válaszol Eörsi Istvánnak a „Deutsch és a lengyel modell” című cikkére.

    Előzmény:

    • Népszava, 1997.10.02. E.I.: Deutsch és a lengyel modell

  • 1997.10.14. (41.szám) 168 óra, Csordás Lajos: Galéria – férfikorban
    Mozdíthatatlansági lista

    Az 1957. május 23-án megalapított Magyar Nemzeti Galériáról. E napon ítélték 5 év börtönbüntetésre Eörsi Istvánt is.

    Fotók

  • 1997.10.22. Magyar Hírlap, Kiáltvány a Duna megmentéséért

    Nyílt levél a magyar kormányhoz – Vizet a Dunába címmel. Az aláírók között szerepel Eörsi István is. Az aláírók követeléseinek felsorolása.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1997.10.24. Faragó Vilmos: Duna-asztal

  • 1997.10.22. Népszabadság, K. J. – Heller Ágnes: A kilencnapos forradalom

    Beszélgetés a Heller Ágnessel, amely a Bicikliző majom című interjúregény ’56-os epizódot tartalmazó része. Fotók a forradalomból és Heller Ágnesről.

    „[Lukács György] Bejárt a minisztériumba, mint egy igazi miniszter. Egy ideig azonosan értékeltük az eseményeket, aztán felmerült egy probléma: ő is MSZMP-t alakított, csak egy másik MSZMP-t, mint mi. Hermann-nal szaladgáltunk Lukácshoz, jött Mészáros Pista, Fehér Feri, Eörsi Pista, Almási Miklós, Jánossy Ferkó, Jánossy Lajos, a fiai és Anna, a lánya. Lukács Anna félt hazamenni Rákoskeresztúrra, mert mint kommunistát és mint Oroszországban felnőtt embert megfenyegették.”

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1997.10.22. Népszabadság, Vizet a Dunába!
    Nyílt levél a magyar kormányhoz

    A dunai vízlépcső elleni nyílt levél, a követelések szövege, az aláírók listája. A névsorban szerepel többek közt Eörsi István.

  • 1997.10.22. Népszava, Valachi Anna: Konszolidációkibeszélő a Merlinben
    Vakhit, karrierizmus, megbocsátás – börtönviseltek és a Kádár-korszak gyermekei közösen emlékeztek

    A Beszélőben megjelent Beszélő évek című esszésorozat szerzőinek kerekasztalvitája. Téma: személyes emlékek 1956–68. Murányi Gábor gyermekkori emlékei Eörsiről, az „ellenforradalmár bácsi”-ról, akivel egy házban lakott.

    „Litván Györgynek, Hegedűs B. Andrásnak vagy Eörsi Istvánnak például nem okozott gondot, hogy az általuk feldolgozott esztendők kortársi krónikájában saját személyes élményeiket is hasznosítható nyersanyagként, hiteles adalékként kezeljék, hiszen ha sok minden csak utólag derült is ki a megtorlás éveinek politikai gyakorlatából, átélt élményeik hitelességében nem volt okuk kételkedni.”

  • 1997.10.24. Magyar Hírlap, Faragó Vilmos: Duna-asztal

    A Vizet a Dunába! című nyílt levél 8 követelést tartalmaz, és 136-an írták alá; köztük van Eörsi István is. Mit árul el a névsor?

    „Ez a százharminchat ember nyolc évvel ezelőtt képviselt együtt utoljára közös ügyet. A levélnek tehát politikatörténeti súlya is van.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1997.10.22. Kiáltvány a Duna megmentéséért

  • 1997.10.24. Népszabadság, Szabó Zoltán: A császárnak, ami a császáré?

    Reagálás Eörsi – a Keresztény Advent Közösség és az egyházak állami finanszírozásáról szóló – cikkére. Szerinte a cikkben téves, hamis állítások vannak. A kormány megállapodása a Szentszékkel „… pénzügyi tekintetben a korábbinál összehasonlíthatatlanul függetlenebbé teszi az egyházakat a politikai döntéstől, és így a hatalomtól. […] A katolikus egyháznak e címen folyósítandó összeg tehát nem támogatás, hanem egy, az egyháznak ítélt tőke után az állam által fizetendő kamat.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.10.03. E.I.: Idézgetések utószóval

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1997.11.10. Bauer Tamás: Az eljátszott esély

  • 1997.10.24. Népszava, Bársony Éva: Szó, szó, szó
    TÉVÉNÉZŐ

    A tévécsatornák ünnepi műsorkínálatáról.

    „Illyés Gyula mondja az Egy mondat a zsarnokságról című versét, s csak néhány portréfotó az illusztráció. Egy másik költő, Eörsi István szintén verset mond, aztán hozzáteszi a váci börtön szögesdrótjai között égnek vetett karral és egészséges iróniával, hogy Vác egész elviselhető volt, a tetvek mindenesetre nem nyüzsögtek a cellájukban.”

  • 1997.10.25. (43.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Íróperek 1957-ben
    Évfordulós leszámolók
    Néhány ismertebb író ítélete ’57–58.

    „Az előjátéknak tekintett »kis íróper« után 1957. október 25-én megkezdődött a »nagy íróper«, amelyről utóbb az is kiderült: a megtorló gépezet a Nagy Imre-per főpróbájának tekintette a Vida Ferenc tanácsa elé állított Déry Tibor és három társa tárgyalását.”

    Féja Géza 1957. szeptember 20-i kérelmező levele Kállai Gyulának a letartóztatott írók érdekében, melyet sokan alá is írtak (névsor). A „kis íróper” és a „nagy íróper” vádlottjai, az ellenük felhozott vádak, az ítéletek. 1957. január 17-én „Biszku Béla betiltotta az Írószövetség működését, illetve 1956 november–decemberétől több letartóztatási hullámban több mint 20 irodalmár került rövidebb-hosszabb időre lakat alá.” A legsúlyosabb büntetést Déry és Háy kapta. Az íróperektől elkülönített ügyek között volt Eörsi István pere is.

    Táblázat néhány ismertebb író ítéletéről.

  • 1997.10.25. Népszabadság, E.I.: Meg van mondva magyarul

    A külföldiek magyarországi termőföldtulajdonával kapcsolatos népszavazási kérdőív magyartalan mondatairól. A kérdőív szövege a termelőszövetkezeti parasztok ellen irányul, de mivel számítanak a szavazatukra, értelmetlenül fogalmaztak. 

  • 1997.10.27. Népszava, E.I.: Új fogalmak műhelyében

    Publicisztika. Az ’56-os központi ünnepségek gyötrelmei, hazugságai. A koszorúzási szertartást nem kifogásolja, csupán elviselhetetlennek érzi. A legtöbb szónok demagóg, zagyva szöveget mond.

    „…a forradalom jobb esetben üres formává, rosszabb esetben történelmi ürügyként funkcionáló, céltudatos hazugsággá vált, olyan tűzzé, melynél a különféle érdekcsoportok a saját pecsenyéjüket sütögetik. […] Giczy György például nemzeti ünnepünkön hazaárulónak nevezte mindazokat, akik jövőre a választás napján nem mennek el szavazni. Azért hazaárulók az ilyen állampolgárok, mert akadályozzák a kormányváltozást. Akkor viszont még nagyobb hazaárulók azok, akik a kormánypártokra szavaznak. Vagyis igazából mindenki hazaáruló, aki nem rá vagy Torgyánra szavaz. […] Ha a hit és a meggyőződés kérdései az »árulás« szóval minősíthetők, akkor Maczó olyan országba vezérelne bennünket, ahol a vallásosság hiánya büntetendő cselekmény.”

  • 1997.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), E.I.: Allen háromszor

    Vers.

  • 1997.10.szám Beszélő (Folyóirat – október), Fencsik Flóra: Levelek a Nagyföldről
    Fiókmélyi történelem
    Beszélő évek – 1967

    Részlet. Levelek 1967-ből. Utalás Eörsi cikkére, melyben Perjés Géza írására reflektál.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1967.12.09. E.I.: A Kortárs-ban olvastam; Érzelmes hazafiasság

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.