EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1997.08.07. Magyar Hírlap, Szászi Júlia: Három nemzet kultúrája – a hídon

    Szlovén-osztrák-magyar multikulturális fesztivál. A fesztivál programjáról, ahol többek közt Csákányi Eszter Brecht-dalokat énekelt.

    „A Brecht-dalok ehhez a közönséghez oly közel állnak, és Eörsi István fordítása annyira követte a zenét és az eredetit, hogy a magyar nyelvű előadást is tökéletesen értették, egyébként a német szöveg rendelkezésre állt – mondja Csákányi Eszter, akit különlegesen megkapott a rendezvény hangulata.”

  • 1997.08.07. Magyar Szó, s-K: Kezdődhet a buli
    PEPSI SZIGET ’97
    Az idén ötödször Sziget, másodszor Pepsi – Egy hét múlva kezdődik Európa legnagyobb ifjúsági fesztiválja

    Tudósítás a programokról. A Szabadiskola egyik előadója lesz többek közt Eörsi István.

  • 1997.08.08. (32.szám) Élet és Irodalom, Kiss Annamária: Miért meg nem gondolt gondolat?

    Reflexió Szilágyi Márton A meg nem gondolt gondolat (ÉS, 1997.07.25. 30.szám) című cikkére, amelyben Bruck András Magyar Örökség című írására reagált. Bruck a sajtó helyzetét elemezte, nem az egyházét. A Vatikáni szerződésről volt szó Juszt László Nyitott száj című műsorában. „De a kérdéskör elvi vonatkozásait világította meg Eörsi István a Népszabadság június 6-i számában »Üdvözlet Mikszáth békáinak« című írásában. E. I. is úgy tartja, hogy az egyház érdemein felül részesül a költségvetésből, és ezt az egyházaknak a Kádár korszakban és az átmenet éveiben tanúsított teljesítményeiben látja érdemen felülinek, majd kitér a Beszélő májusi cikkére, Ruff Istvánra hivatkozik.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.06.06. E.I.: Üdvözlet Mikszáth Békáinak

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő, 1996.04.szám (június) Rádai Eszter: Állam, egyház, államegyház – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1996.04.szám (június) Ruff Tibor: Emberhalászat – zavarosban – Nincs a rendszerünkben
    • 168 Óra 1997.06.03. (22.szám) Várkonyi Tibor: Égiháború – Nincs a rendszerünkben
    • Népszava, 2001.05.21. E.I.: Üdvözlet Mikszáth békáinak. Mondom a magamét

  • 1997.08.26. (34.szám) 168 óra, Vágréti László: Két Moldovák

    A bűnhődés és az emberi méltóság visszanyerése. A küllem és a mozgalmárság összefüggései. Rákosi – Lenin – Rajk László – ifj. Rajk László – Hodosán Róza – Csurka István – Kuncze Gábor – Bokros Lajos – Lengyel László – Marx.

    Eörsi István Csurkáról: „Csurka István magas, szőke és kék szemű. Nagyon esztétikus férfi. Ékköve most a demokráciának. Ámde mégsem akart véle közösülni az a finnyás, rátarti bige, akit Cs. I. vérmagyaros mámorában rutinszerű fajgyalázásra szemelt ki magának, persze még pártállami körülmények között, a szigligeti alkotótábor akolmelegében. így hát a szexuáltoleráns drámaíró Szigligetről Monorra sietett, és titokban összeesküdött a komplett magyar progresszióval. Amit azután igen megbánhatott, tudniillik Lakiteleken jóval magasabb, szőkébb és kék szeműbb mozgalmár lett belőle.”

    • Forrás: Eörsi István.: Emlékezés a régi szép időkre
    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1997.08.26. Magyar Hírlap, Kertész Ákos: Hol kezdődik a demokrácia?

    Pozsgay Imre jellemzése, történelmi érdeme, kultúrpolitikában betöltött helyzete. Neve ismét felbukkant életútja dokumentumainak előkerülésével. A demokrácia gyászos helyzetéről.

    „Az csak a rendszerváltás után tudódott ki, hogy minisztersége idején Eörsi Istvánnak ő akart kivándorló útlevelet adni, hogy megszabadítsa kényelmetlen publicisztikájától a legvidámabb barakkot, de nem akarta elzavarni a szintén ellenzéki Csoórit, Csurkát, Kunszabót (Szabó Albert akkor még nem tűnt föl).”

  • 1997.08.28. Magyar Narancs, E.I.: Nyilvános válasz

    Publicisztika. Miért nem jobb az, ha kimaradunk a NATO-ból?


    Reagálás:

    Új Magyarország, 1997.09.03. Lovas István: A NATO-csatlakozás: itt sincs alternatíva?

    1997.08.28. Magyar Narancs, E.I.: Nyilvános válasz

  • 1997.08.30. Népszava, E.I.: Stiláris zavarok

    Publicisztika. A földtulajdonlással kapcsolatos népszavazásról. Orbán Viktor „füllent, lódít vagy gurít”, Kovács László „köntörfalaz” a kérdésről.

    „A »magyar föld« olyan jelzős szerkezet, amelyben életveszélyes érzelmi magasfeszültség rejlik. Érintése – legalábbis a közhiedelem szerint – azonnali politikai halált okoz. […] Az elvi politizálás korszerűtlennek tetszik, a politikusok tehát pragmatikusainak óhajtanak látszani.”

    Reagálás:

    • Népszava, 1997.09.08. Danó Anna: OT-döntés a népszavazás mellett
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 1997.09.12. (37.szám) Novemberben népszavazás a NATO-ról és a termőföldről

  • 1997.08.szám Kommune, István Eörsi: Danilo und die Nation


  • 1997.08.szám Mozgó Világ, Mihancsik Zsófia: Babarczy Eszter az irodalom mai állapotáról

    Interjú Babarczy Eszterrel az irodalmi közéletről, az irodalomkritikáról. Az író és a kritikus közötti kapcsolatról. A Holmi-féle minőségről. A népszerű irodalmi fórumok hiányáról.

    „Az ítélkezés másik problémája, hogy milyen alapon ítélkezünk. Eörsi István például azt mondja Tandori Dezsőről, hogy tűrhetetlen dolgokat ír mostanában. Engem viszont Tandori több szempontból is elbűvöl. […] Nem lehet megállapítani, hogy Tandori jó író vagy rossz író. Ehhez azt is el kell mondani, hogy mit várunk el az irodalomtól, mit szeretünk benne, és mit tekintünk például egy Tandori-féle vállalkozás veszélyeinek, vagy az Eörsi-féle direktpolitizálás és túlságosan leegyszerűsített moralizálás veszélyeinek.”

  • 1997.08.szám Színház, Sándor L. István: Szóbohózatok
    THOMAS BERNHARD: A SZOKÁS HATALMA

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban és a kecskeméti Katona József Színházban bemutatott Thomas Bernhard: A szokás hatalma című előadásról. A kaposvári előadás dramaturgja: Eörsi István, rendezője: Tóth Miklós. Fotó: jelenetek az előadásokból

  • 1997.09–10. Theater der Zeit, István Eörsi: Verteidigung der Wörter (A szavak védelme)

    A lap Eörsi István 1997. május 31-én, az Újvidéki Nemzetközi Színházi Szimpóziumon elhangzott beszédét közli (fordította: Gregor Mayer).

    A politikai manipulációk, a nyelvtorzítás ellen emel szót, hangsúlyozva a fogalmak eredeti jelentésének védelmét és az írók felelősségét. Eörsi a szövegben a diktatúrák által kisajátított nyelv integritásának megőrzését a kritikai gondolkodás alapfeltételeként nevezi meg. A pártállam kultúrpolitikája. Halász Péterről. Sok író művei nem jelenhettek meg, azok az íróasztaluk fiókjában maradtak. A kaposvári Csiky Gergely Színház trükkjei a politikai tilalmak elkerülése érdekében („III. Richárd”, „Marat/Sade”, „A nehéz Barbara”). 

  • 1997.09.01. (9.szám) Havi Magyar Fórum, Dr. Bogdán Emil: Gonosz manók rajzása

    G. Nagyné Maczó Ágnes róthmanózása kapcsán a szerző korábban megjelent írásokból idéz, a szerző véleménye ezekről és a mai állapotokról. Eörsi István említése.

    „Sokakat meglepett talán az a rikácsoló hisztéria, ami a Rákosi-Róth Manót megidéző országgyűlési alelnöknőnket körülvicsorogta azok részéről, akik máig nem voltak hajlandók szembesülni mostoha históriánk közelmúltjával, annak jelenkori tanulságaival és bűnöseinek el nem évülő felelősségével.”

    Előzmény:

    • Népszava, 1997.03.28. E.I.: Gomblyukba Maczóval!

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Fórum, 1997.04.10. (15.szám) palesztin: Öngól
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben felsoroltaknál.

  • 1997.09.02. Népszabadság, Bodor Pál: Hóbelevanc
    CIKKÜNK NYOMÁN

    Új Péter két könyvrecenziójának bírálata. (Zöldi László: Politikusok aforizmái. Szállongó igék. Zöldi László: Művészek aforizmái.) Eörsi István említése.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.08.29. U. P. (Uj Péter): Nagyot mondtál, öblíthetsz! – Nincs a rendszerünkben

  • 1997.09.03. Magyar Szó, Reményi-Tarján: Panoptikum
    A Grimasz miden embere: EÖRSI ISTVÁN
    SIPISTA
    A százéves író köszöntése 2031-ben

    Karikatúra hozzá illő humoros szöveggel.

  • 1997.09.04. (36.szám) Demokrata, Lovas István: Göncz Árpád átvilágítása
    Valóban minden rendben?

    Göncz Árpád átvilágítási határozatát szerette volna megtudni a szerkesztőség. Levelezésük ez ügyben. Hogyan ment végbe Magyarországon a rendszerváltás a sajtóban? Torgyán József átvilágítási ügye, a liberális sajtó tudósítása erről. A Népszabadságban Eörsi István „őspatkánynak” nevezte Tom Kennedyt, Léderer Pál pedig „barna patkányokról” írt a Dániában és Németországban tüntető neonácikról. További patkányozások. Göncz „gyávaságáról”.

    „Lapunk természetesen egy pillanatig sem gondol arra, hogy Göncz Árpádot beszervezték volna, és tényleg a »Patkány« fedőnevet kapta.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

  • 1997.09.06. Népszabadság, E.I.: A törvények hatálya

    Sátoraljaúhely képviselő-testületének cigányellenes intézkedései Dr. Kaltenbach Jenő szerint alkotmánysértőek. Az ennek nyomán kirobbant társadalmi vita. Többen kijelentették, hogy a törvényeket a cigányok vonatkozásában nem kell betartani. A rendőrség segítséget ajánlott fel a cigányok kitelepítésére.

    „A képviselő-testület becsületére válik, hogy nem szavazta meg azokat a konkrét rendszabályokat, amelyek nyilvánvalóan jogszabályba ütköztek. De már az is hátborzongató, hogy törvényes testület szavazásra szánja el magát olyankor is, amikor a javaslat törvénytelenségével tisztában van. […] Az olyan döntés, mely egy embercsoportot kollektíve képtelennek bélyegez az emberi együttélésre, kimondatlanul azt a véleményt fogalmazza meg, hogy a szóban forgó embercsoportot másutt sem szabad befogadni. El kell különíteni, gettóba kell zárni, szögesdróttal kell körül venni ezeket a családokat.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1997.09.04. Fekete Gy. Attila: Kuncze szerint a kitelepítésnem old meg semmit – Nincs a rendszerünkben.

  • 1997.09.08. (208.szám) Neue Zürcher Zeitung, Christoph Bartmann: Teddy der Zivilgesellschaft
    Ein Menschenfreund: Istvan Eörsi möchte Gombrowicz zähmen

    Könyvkritika Eörsi Időm Gombrowiczcsal (Tage mit Gombrowicz) című kötetéről. Németre fordította: Hans Skirecki. Közös élményeik és ellentétes életútjuk. Eörsi Berlinben fedezte fel Gombrowicz naplóit, amelyek saját írásait is inspirálták. Gombrowiczra spirituális testvérként tekint, akivel különféle témákban folytat párbeszédet. Eörsi olyan témákat boncolgat, mint a kis nemzetek nehéz helyzete, a szexualitás és az egzisztenciális kérdések. Esszék, anekdoták Budapest kulturális személyiségeiről. Életrajzi összehasonlítások. Eörsi optimista és humanista megközelítése ellentétben áll Gombrowicz cinikusabb világnézetével.

    • A német nyelvű kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • A magyar nyelvű kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a német és/vagy a magyar nyelvű kötetek címét.

  • 1997.09.08. Népszava, Danó Anna: OT-döntés a népszavazás mellett

    Az SZDSZ Országos Tanácsának értekezlete a földről és a társasházakról szóló törvényjavaslatokkal foglalkozott. Elfogadták a kormány népszavazással kapcsolatos döntését. Bauer Tamás jogokkal kapcsolatos javaslata.

    „…míg az emberi jogokkal foglalkozó politikusok (Kis János, Eörsi István, Hell István) a javaslat elfogadása mellett érveltek, addig néhányan óvatosságra intettek a kinyilatkoztatásokkal kapcsolatban. […] Végül az OT […] nem szavazott arról, hogy Bauer Tamás javaslatát elfogadja-e határozatként vagy sem.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1997.08.30. E.I.: Stiláris zavarok
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 1997.09.12. (37.szám) Novemberben népszavazás a NATO-ról és a termőföldről

  • 1997.09.11. Magyar Szó, a.: Impuls
    Megjelent a K21K antológiája

    Az újvidéki K21K írókör első antológiája, az Impuls. Az antológiában szerepel Eörsi István írása is.

  • 1997.09.12. (37.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Novemberben népszavazás a NATO-ról és a termőföldről
    A kormány is javasolja

    A kormány javaslata a köztársasági elnöknek, hogy november 16-ra tűzzön ki „ügydöntő népszavazást” a NATO-hoz való csatlakozásáról és a termőföldről. A két szavazólap tartalma. A pártok álláspontja az ügyekben. 

    „Eörsi István, a budapesti Népszavában megjelent írásában találóan állapítja meg: »A magyar föld olyan jelzős szerkezet, amelyben életveszélyes érzelmi magasfeszültség rejlik. Érintése – legalábbis a közhiedelem szerint – azonnali politikai halált okoz.«”

    Előzmény:

    • Népszava, 1997.08.30. E.I.: Stiláris zavarok
    • Népszava, 1997.09.08. Danó Anna: OT-döntés a népszavazás mellett

  • 1997.09.16. (37.szám) 168 óra, Buják Attila: Az eltitkolt múlt
    Megbocsátható-e az árulás?

    Beszélgetés Kőszeg Ferenccel – „Szegessel” – az egykori állambiztonsági szervezetről, a III/III-asról, az ügynökkérdésről. A Hack-Demszky-féle törvényjavaslat félresöprése. Egy Eörsi-idézet e témában a spiclivédelemről:

    „Most kiderül, hogy az erkölcsi rendcsinálás veszélyezteti jogrendszerünket. Feltolul akaratlanul a kérdés: kinek a jogrendszerét?... E koncepció egyik alig titkolt célja a spiclivédelem.”

    Fotó

  • 1997.09.23. Kurír (reggeli kiadás), Gréczy: Adjatok egy fix pontot

    A Mérleg utcai Pont könyvesboltban a hetedik születésnapját ünneplő üzletben írók – köztük Eörsi István – árulták saját műveiket és ezúttal mások könyveit is. Helyszíni beszámoló. 

  • 1997.09.23. Magyar Hírlap, Bóta Gábor: Befutott Kalózkazetta
    Drámaírók a startvonalon

    A drámaíróverseny története. A magyar dráma napja a József Attila Színházban névre keresztelkedett át, de Siposhegyi is megrendezi az eredetit, a hagyományosat. Az új versenyt csekély érdeklődés kísérte. 1995-ben Eörsi István is részt vett az eseményen.

  • 1997.09.23. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Jópont káposztás haséval

    Helyszíni beszámoló a Pont Könyvesbolt hetedik születésnapi ünnepségéről. Az írók, így Eörsi is, könyveket adtak el. A könyvesbolt alapítói és üzemeltetői Sulyok Miklós és felesége, Papp Éva. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.