EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1997.06.szám Hitel, Görömbei András: Hét évszázad magyar költői?
    SZEMLE

    Részlet a Hét évszázad magyar költői című antológia kritikájából. Szerkesztői: Kovács Sándor Iván, Lakatos István és Németh G. Béla.

    „Képtelenség például, hogy Kiss Anna, Kiss Benedek egy-egy, Szécsi Margit, Sziveri János, Kovács István, Döbrentei Kornél két-két verssel szerepel, amikor — példának okáért — Szabó Magda vagy Eörsi István tizenhéttel, Keresztury Dezső huszonhárommal... Az előbbieknek erős karakterű, egyéni látásmódú, szuverén költői világa van. Az utóbbiakra viszont érvényes Lakatos István utószavának az a megállapítása, hogy »a versek világa olyan terület, ahol a mennyiség sohase csap át minőségbe«.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1997.06.szám Kritika, Radnóti Sándor: Aczél György – közelről

    Könyvkritika. Révész Sándor: Aczél és korunk életrajzkötetéről, melyet a démonizálás ellen írt.

    „Így legutóbb Hernádi Gyula Eörsi Istvánnal kapcsolatos gátlástalan rágalomáriájában volt olvasható, hogy »Eörsi ugyanúgy cascós ellenzéki volt, mint sok más elvbarátja. A biztosítótársaság elnök-igazgatója Aczél György volt.«”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Magyar Sajtó, 1990.08.13. (15.szám) Udvarhelyi András: „Ide riszálom, oda lefekszem?!”
    • Népszabadság, 1990.08.22. E.I.: A ma született bárány
    • Népszabadság, 1990.08.29. Hernádi Gyula: Egy cascós ellenzéki + E.I. válasza
    • Népszabadság, 1990.08.30. Solt Ottília: Gyanusítgatás, becsületsértés
    • Magyar Hírlap, 1990.09.01. Fekete Gyula: Válaszféle
    • Népszabadság, 1990.09.03. Fekete Gyula – E.I.: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Kurír (reggeli és esti kiadás), 1990.09.07. Kardos G. György: Hangtalan amnesztiát
    • Heves Megyei Hírlap, 1990.09.19. (143.szám) sárhegyi: Ki is evett Aczél György tortájából?
    • Beszélő, 1991.10.26. (Hetilap – 43.szám) Gerenda a te szemedben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György az „idomár” (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1997.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ
    • Mozgó Világ, 1997.05.szám Négyen egy könyvről. E.I.: Szerep és személy
    • Mozgó Világ, 1997.05.szám Agárdi Péter: Révész Sándor nyelvújítása. Négyen egy könyvről
    • Új Forrás, 1997.07.szám N. Pál József: Mindenki szem a láncban
    • Bárka, 1998.01.szám Erdész Ádám: Aczél és távolodó kora
    • Mozgó Világ, 2004.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ


  • 1997.06.szám Mozgó Világ, Mihancsik Zsófia: Csordás Gábor az irodalom mai állapotáról

    Interjú. Az irodalomban folyó vitákról, konfliktusokról. A politikai címkézésekről. Az erkölcs és politika kapcsolatáról. Az írók közérzetéről. A népi–urbánus és az ellenállók–kollaboránsok ellentétéről. Az Írószövetség körül kialakult vitáról.

    „… Eörsi István az ominózus rádióvitában, amelyben a régi Írószövetség és az új írótársulás képviselői beszélgettek, előhozta saját korábbi sértettségeit. Joga volt hozzá, akkoriban hihetetlenül erkölcstelenül járt el az Írószövetség az ő esetében és sok más esetben is. […] Én nem vagyok hajlandó Eörsitől elhatárolódni, joga volt mindezt elmondani, mert nincs olyan, hogy régi sérelem.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1990.18.szám Csoóri Sándor: Nappali hold (2.) – Nincs a rendszerünkben
    • Mozgó Világ, 1992.03.szám E.I.: Három jegyzet Az „Időm Gombrowiczcsal” című készülő könyvből
    • Élet és Irodalom, 2015.02.13. (7.szám) Babarczy Eszter: Csoóri huszonöt év múltán
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: NAPPALI HOLD

  • 1997.07.01. (5.szám) Rockinform, Howlin Dick: Allen Ginsberg
    Végső akkord

    Megemlékezés Allen Ginsbergre, akinek nagy hatása volt a rockzenére, sőt a magyar rockzenére is. Az Üvöltés című verse teljes hosszúságú fordítása Eörsi István nevéhez fűződik. A Május királya című kötet 1990-ben jelent meg.


    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Fordításköteteknél.
    • Az Üvöltés című verset angol nyelven és Eörsi István fordításában, valamint a Lábjegyzetet az üvöltéshez (Footnote to Howl) megtalálhatja a honlapon az Eörsi István/Versfordításoknál.

  • 1997.07.02. Fejér Megyei Hírlap, Hell István: Csak a száját figyeljék...

    Reflexió Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra című cikkére. Vita G. Nagyné Maczó Ágnes Róth Manózása miatt. Gömöry pont azokat a mondatait hagyja ki a tőle idézett érveléséből, amelyek azt bizonyítják, hogy G. Nagyné Maczó Ágnes antiszemita.

    Előzmény:

    • Csillag, 1952.03.szám Eörsi István: A szabadító (Rákosi elvtárs a magyar hadifoglyok között, 1943)
    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • Pesti Hírlap, 1994.03.02. Bokor Imre: Rákosi Mátyás fia és unokája
    • Népszava, 1997.03.28. E.I.: Gomblyukba Maczóval
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.02. Gömöry Albert: Változatok hűségre
    • Fejér Megyei Hírlap, 1997.05.28. Gömöry Albert: Változatok elhatárolódásra

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang, 1952.11.szám (december) Pándi Pál: Új termés
    • Irodalmi Újság, 1953.01.15. (2.szám) Földes Anna: Irodalmunk jövője
    • Szabad Ifjúság, 1953.02.01. Megkezdődött a fiatal írók második konferenciája
    • Irodalmi Újság, 1953.02.12. (4.szám) Irodalmi Újság, A fiatal írók II. konferenciája után
    • Kritika, 1990.05.szám Mihancsik Zsófia – Szénási Sándor: Baloldalról baloldalra
    • Magyar Nemzet, 1990.07.02. Murányi Gábor: „...és Fasizmus jegyesek”? Lapolvasó. Holmi, Thalassa, Valóság, Kritika.
    • Magyar Napló 1990.08.16. (33.szám) Domokos Mátyás: A megalkuvásról
    • Magyar Napló, 1990.09.20. (38.szám) E.I.: Én is mondom a magamét
    • Kapu, 1991.08.szám (augusztus) Reményi Gyenes István: Érdekességek zsidószármazású nevezetes magyarokról
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Fejér Megyei Hírlap, 1992.06.23. gábor: Foci helyett „meccs”
    • 168 óra, 1994.06.14. (23.szám) Farkas Zoltán: Fej és írás. Könyvhét, Vörösmarty tér

    Új termés. Fiatal költők antológiája (A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.)

    Eörsi István: Fiatal szemmel (A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1997.07.03.Magyar Narancs, E.I.: A hazugság kipárolgása (Torgyán ügynökmúltjáról)

  • 1997.07.09. Népszava, E.I.: Kifecsegek egy titkot

    Publicisztika. A jobb- és baloldaliság fogalma. Reflexió Lengyel László TV-beli gondolataira.

    „Például az isten, család és haza szentháromsága mint politikai jelszó, szóvirág- és jelképrendszer világszerte jobboldali orientációra vall. Az esélyegyenlőség akarása, a nemzetmítosz, a populista népkultusz és a minden rendű-rangú tekintélyelv elutasítása, az emberi jogok teljességének védelme, a multikulturális és természetvédelmi törekvések baloldali orientáció jelei. Ezt az alapvető felosztást módosítja Kelet-Európábán, így nálunk is, hogy a jobboldaliságnak itt egy nyomorúságos változata van forgalomban, mely a két világháború között virágzott: kelekótya rasszizmus, irredentizmusba átcsapó nacionalizmus és – kiváltképp Lengyelországban – középkort eszményítő klerikalizmus. […] A liberális férgek* kiirtását kilátásba helyező szónok egész életére kijelölte a maga helyét a kelet-európai értelemben vett jobboldal szélső jobboldalán. Ugyanide lőtte be magát, feltehetően nem egész életére, a pártvezér is, aki a magyar lakosság által választott magyar kormányt idegenszerűnek nevezte – hiszen ez a terminus újabb kori hullabűzös hagyományainak folytán nem annyira a Habsburg-befolyásra, hanem inkább rohadt amerikai tőkeérdekeltségek vagy büdös zsidómaffiák bérenceire vonatkoztatható, esetleg mind a kettőre együtt.”

    *Az álliberális férgek kifejezést Torgyán József és Szalay Károly használta.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hunnia, 1996.79.szám Bíró Imre: Elég a szóból – cselekedni kell!
    • boldogsa.net, 2004.01.14. Földes András: Vallásgyalázás és inkvizíció Magyarországon
    • Magyar Demokrata, 2008.12.23. (52.szám) Szalay Károly: A Bazilikában
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1997.07.10. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Elment egy polgár

    Részlet Andorka Rudolf nekrológjából. Eörsi István említése.

  • 1997.07.14. Népszava, Valachi Anna: Szellemképek
    G. Fábri Zsuzsa fotói a Petőfi Irodalmi Múzeumban

    A fotóművész tizenötévvel ezelőtt készült fotóiból most megnyílt író-portré tárlatáról. Magyar írókat, költőket hozzátartozóik társaságában fényképezte le. A kiállításon szerepel többek közt Eörsi István fényképe.

  • 1997.07.17 (28–29.szám) Demokrata, Barta Attila: Lauder vesztett, Magyarország nyert
    Éljen Horn Gyula, aki nem egy, de ötven postabankos villát érdemel

    Lauderék nem nyerték el a két kereskedelmi csatornára kiírt koncessziós pályázatot. Hogyan reagált erre a sajtó?

    „Az egyik SZDSZ-es vezető ideológus, Eörsi István írta annak idején az akkor még a Soros György, most a Postabank támogatásával megjelenő Magyar Narancsban Nahlikról: »Vezetése alatt a televízió ős-patkány bűzt lövellt az ország lakásaiba«. Nos, június 30-i szavazatával Nahlik Gábornak is köszönhetjük, hogy a Lauder–Baló-féle tévé tíz évig biztosan nem fog ős-patkány bűzt lövellni a magyar lakásokba.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.09.08. E.I.: Felhívtak telefonon

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Fórum, 1994.11.03. (44.szám) Lovas István: A média szaga

  • 1997.07.18. (29.szám) Ez a Hét, Dr. Gürtler Magda: Valóban nagy buli volt?

    A TV Nyitott száj című műsora a katolikus egyház ellen a Magyarország és a Szentszék között megkötött szerződés ürügyén.

    „Horn Gábor és Eörsi István szinte dühtől tajtékozva mondták a magukét, azaz az SZDSZ hivatalos állásfoglalását.”

  • 1997.07.31. (31.szám) Demokrata, Kiss Andor: Bizarr álom

    Olvasói levél. Álmában két macska volt, egy fehér és egy fekete.

    „A fehér macska kedvenc, költője Radnóti Miklós, míg a feketének felfordul a gyomra, ha meghallja Eörsi István verseit.”

  • 1997.07.31. Népszava, Fenyő István: Szép új világunk igazsága

    Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című naplósorozatáról (új, javított kiadás).

    „Ha valakit, úgy Eörsit egy élet, közte súlyos börtönévek tanítottak meg arra, hogy az eszmék kiüresedését, az ideológiák értéktelenségét érzékelje. A maga bőrén tanulta meg, hogy a világ nem megy előre, hanem körben forog. […] Ha az erkölcs csupán annak megítélési módja, honnan nézzük a dolgokat, akkor az olyan szuperokos, ezerszeresen kiábrándult elmét, mint Eörsi is, miért tölti el újfent nyugtalanság? […] Eörsi eszmélkedéseiben számomra az a kettősség a pokolian rokonszenves, amely értelme, világszemlélete és igazságérzete, szocializációs érzéke között állandóan fennáll.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1997.07.Kommune, Balduin Winter: Freiheit und Kommunizmus, Gott, Stalin, Lukacs und sonstige Kleinigkeiten in István Eörsis Gedankenbuch

  • 1997.07.Kommune, Balduin Winter: Über die fruchtbare Unreife

  • 1997.07.szám Beszélő (Folyóirat – július), E.I.: Globál
    A hónap üzenete

    Az emberiség fogalmáról, a globalizmusról, az európai munkaerőpiacról.

  • 1997.07.szám Kritika, E.I.: Danilo és a nemzet

    Az 1997. május 22-én, a frankfurti Danilo Kiš-konferencián elhangzott szöveg.

  • 1997.07.szám Mozgó Világ, Mihancsik Zsófia: Eörsi István az irodalom mai állapotáról

    Interjú Eörsi Istvánnal. Kapcsolata, konfliktusai írótársaival. Weöres Sándor és a Charta 77. 56 utáni elszigetelődése okai. Gáli Józsefről, akit szintén kiközösítették, és nem akarták írónak elismerni. Börtönben írt verseiről. Kovács András Falak című filmjéről. Konrád Györgyről, Szabó Lőrincről, Mándy Ivánról, Marxról, Leninről, Hitlerről, Majakovszkijról, József Attiláról, Gottfried Bennről, Brechtről. Baloldaliságáról, írói lebecsülésének okairól. Saját verséről, A kérdésről, és Brecht A megoldás című verséről. Ady és Babits összehasonlítása. 1993-as József Attila-díjra jelöléséről (1952-ben már egyszer megkapta). Irodalmi életünk hiányáról, a népiekről, az urbánusokról, Kertész Imréről, aki sokáig „egyszerűen nem létezett a magyar irodalomban”.

    „… a szabadulásom után én nem kellettem az írótársaimnak. Olyan dolgokra emlékeztettem őket börtönből jött emberként, és azért is, mert kimaradtam az első évek egyezkedéseiből –, amelyekre nem akartak emlékezni. Ezért aztán elszigetelődtem a saját nemzedékemben.”

    • Eörsi István: A kérdés című verse az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag. A forradalom és a szabadságharc olvasókönyve című kötetben jelent meg. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1997.07.szám Színház, Bérczes László: Édes fájás

    Beszélgetés Csákányi Eszterrel. Weill–Brecht-estjéről. Fotók

    „Hozzám nagyon közel állnak ezek a dalok. Az előadás viszont kicsit valóban szerencsétlen sorsú. A két hónapos próbaidő fele a versek kiválasztásával telt el, és még utána kellett őket Eörsi Istvánnak lefordítania.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja CSÁKÁNYI ESZTER nevét.

  • 1997.07.szám Színház, Visky András: Hermészi szerepben
    A dramaturg és a szöveg

    A Színikritikusok Nemzetközi Egyesülete (A. I. C. T.) égisze alatt, a Román Színházművészeti Szövetség (UNITER) szervezésében Bukarestben megtartott konferencián elhangzott előadás magyar nyelvű változata. A dramaturg és a szöveg szerepéről a színházi előadás létrejöttében. Az új Shakespeare- és Moliére-fordítások. Fotó: jelenetek előadásokból

    „A hetvenes években még az Akadémia kezdeményezésére vitáztak a szakemberek a magyar Shakespeare jórészt múlt századi nyelvi állapotáról, napjainkban pedig már színházi műhelyek megrendelésére születnek új Shakespeare- és Moliére-fordítások és -kiigazítások, Eörsi István, Forgách András, Márton László, valamint Petri György tollából.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja SHAKESPEARE nevét.

  • 1997.07.szám Új Forrás, N. Pál József: Mindenki szem a láncban
    Révész Sándor: Aczél és korunk

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György az „idomár” (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1997.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ
    • Mozgó Világ, 1997.05.szám Négyen egy könyvről. E.I.: Szerep és személy
    • Mozgó Világ, 1997.05.szám Agárdi Péter: Révész Sándor nyelvújítása. Négyen egy könyvről
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Bárka, 1998.01.szám Erdész Ádám: Aczél és távolodó kora
    • Mozgó Világ, 2004.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ

  • 1997.08-09.szám Beszélő (Folyóirat – augusztus – szeptember), Bikácsy Gergely: Übervágta

    Könyvkritika. Witold Gombrowicz: Cselédlépcsőn. Utalás Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötetére.

    Eörsi kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1997.08.01. (8.szám) Havi Magyar Fórum, Illy László: Az írástudók árulása napjainkban

    Utalás Babits Mihály Nyugatban megjelent tanulmányára. Julien Benda véleményének felidézése. Mi a helyzet a magyar írástudókkal? Negatív tendenciák tapasztalhatóak.

    „...az anyagi lehetőségektől megfosztva tv-ből, rádióból és az írott sajtóból szinte teljességgel száműzve a népi és a nemzeti irodalom karanténba záródott. Stagnál a magyar irodalom, az irodalmi folytonosság megszűnt. [...] Alapvetően egy baloldali-liberális klikk uralja a sajtópiacot. Nincs meg a tájékoztatási egyensúly. A kiszorítósdi továbbvitele jegyében Soros-támogatással alakult meg a liberális-baloldali új írószövetség Eörsi Istvánnal, Konrád Györggyel, Csaplár Vilmossal az élen.”

  • 1997.08.02. Népszabadság, Rév István: Pozsgay-iratok Stanfordban

    „A kaliforniai Stanfordban levő Hoover Intézet tavaszi hírlevelének tudósítása szerint az intézet archívuma »megszerezte a magyar politikai vezető, Pozsgay Imre iratait«. […] A Hoover Intézetbe szállított 93 doboznyi anyag nagyobb része kutatható, egy kisebb iratanyagot Pozsgay 2006-ig zároltatott. […] Pozsgay iratai között megtalálhatóak egykori szamizdat kiadványok, Eörsi István, Demszky Gábor, Zsille Zoltán, Könczöl Csaba, Halda Aliz, Haraszti Miklós, Endreffy Zoltán, Petri György írásai, 3656. sorszám alatt Bence György és Kis János Marc Rakovski álnéven publikált könyve stb.”

    A cikk megjelenése után rövid telefoninterjú Pozsgayval.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.