EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.12.szám Mozgó Világ, MRJ: Az ügy és az „Iványi-ügy”
    Sajtószemle

    Az Iványi Gábor ellen folytatott fegyelmi ügy sajtószemléje. A hajléktalanok típusairól. Hárításról és átélésről. Felelősségről és profilról. Orvosi ellátásról és „utcaképességről”. A vizsgálat okairól és a „nevelő célzatról”. A botrány hasznáról. A szakmai személyes konfliktus gyökereiről. A valóságnak nem megfelelő tényállításokról.

    „... [Demszky Gábor] munkatársainak nyomására vagy hatására nemcsak beleegyezett ebbe a fegyelmi kutyakomédiába, hanem egy üzenetet is elmondatott a fegyelmi tárgyalás kezdetén. Ebben vétkesnek mondta Iványit, de érdemeire való tekintettel enyhe, nevelő célzatú büntetést kért a számára.”

    Előzmény:

    • 168 óra, 1996.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?

  • 1996.12.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Aczél György
    és a fasírt

    Tanulmány. Részlet az Aczél és korunk című készülő monográfiából. Pártvita A magyar irodalom története1945–1975 első kötetének kéziratáról. Az új tankönyvek háborújáról. A Fiatal Írók József Attila Körének (FIJAK) válsága, a Mozgó Világ első válsága, az Írószövetség közgyűlése és tisztújítása, 1981. december 12–13-i közgyűlése. A „lelki kettős hatalom” kialakulása. Vita a pártközpontban az ellenzékiségről. Kádár hozzászólása a Politikai Bizottság vitáján. A kettős publikálás tilalma. A SZETA-rendezvények.

    „Csoóri a nemzetkarakterológia huszadik századi változatának egyik alapozójára, Ortegára utalva (»minden nemzet más szellem. Tehát más kultúra is – tegyük hozzá. Más érzés és más gondolkodás fölismerhető rendszere«) azzal zárja le a gondolatmenetét, hogy »ha egy nemzet nem közös vállalkozás, akkor minden mozdulatában ott van a bizonytalanság reflexe. S ott van ez a szellemében is.« Eörsi erre reagálva világosan szétválasztja az irodalmi és politikai pluralizmusért, a szétválás és egyesülés jogáért küzdő egységfront két szárnyát. Azokat, akik a »nemzeti erők« önálló közös megjelenéséért, a másmilyen erők kényszertársbérletéből, alárendeltségéből való kiszabadításáért, tehát a nemzet közös vállalkozásának lehetőségéért küzdenek, azoktól, akik a szabadon szétváló és szövetkező szellemi vállalkozások nemzeti szabad piacáért küzdenek. Eörsi: »A nemzet nem lehet közös vállalkozás, amíg érdekellentétek szabdalják keresztül-kasul. Nem véletlen, hogy Csoóri sem próbálja megadni e közös vállalkozás programját. (...) Az irodalomnak – és általában a nemzetet alkotó különféle osztályok, rétegek, személyek közérzetének – az tenne jót, ha a nem létező közös vállalkozás helyett érdekellentéteit artikulálhatná nyíltan, ha tehát a »cselekvés jogáért küzdő élet« a közös vállalkozás helyett olyan nemzeti közösségért vállalhatna áldozatot, mely belső konfliktusait szabadon és lényegi megalkuvások nélkül küzdheti végig.«”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.09. (32.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Kortárs, 1983.12.szám Balassa Péter: „Szó, szó, szó”
    • Hungarológiai Értesítő, 1984.03–04.szám Csapody Miklós: FASÍRT avagy viták a „fiatal irodalomról”
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1996.19.szám Magyarország, Götz Eszter: Vígszínházi évszázad
    Színház a malmok között
    A közönségnek fontos
    Társulati hűség

    A százéves Vígszínház története. Eörsi István említése szerzőik között. Hogyan ünnepelték a centenáriumot. Beszélgetés Marton László igazgatóval a színház jelenéről és a jövő kilátásairól. Fotó az ünneplőkről.

  • 1996.22.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, E.I.: Össznémet nyomorúság

    A németországi egyesülés utáni helyzet, a keleti értelmiségiek meg/elítélése. Németország új bevándorlás- és menedékjog-politikája.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Narancs, E.I.: 1994.07.07. Össznémet nyomorúság

  • 1996.29.szám (tavasz) Eszmélet, Thoma László: Kelet-európai liberálisok

    Könyvkritika. Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék. I-III., Ripp Zoltán: Szabad demokraták. A kötetek a Szabad Demokraták Szövetségéről szólnak. Eörsi István említése.

  • 1996.30.szám (nyár) Eszmélet, Szabó András György: Marxizmus és liberalizmus

    A marxizmussal kapcsolatos félreértések, a marxista és a liberális vélemények érintkezési pontjai.

    „Ám Eörsi Istvánnal együtt magam is úgy vélem, hogy a »közvetlen demokrácia ügyében a történelem még nem mondta ki az utolsó szót«.

  • 1996.79.szám Hunnia, Bíró Imre: Elég a szóból – cselekedni kell!

    Torgyán József „éles, találó” hangú mondatáról: „Álliberális férgek rágják édes hazánk... tavasszal féregirtás”, Szabó Albertről, Horn Gyuláról, Csurka Istvánról, Popper Péterről, Komoróczy Gézáról és László Gyuláról.

    „Az is figyelemre méltó, hogy igazi jobboldali gondolatok helyett a TV-ben újabban az uszító, lázító hangokat és fasiszta megnyilvánulásokat szeretik közvetíteni, […] Kineveznek tehát a bolsevisták baloldali csoportokat jobboldalinak, szélsőjobboldalinak, ezt így keverik állandóan, blöffölnek, hátha bejön valami. Eddig bejött. […] Ma értesültem róla, hogy Shakespeare darabokat csak Eörsi István fordításában fogunk a jövőben látni. […] Jákob törzse tudja, hogy a magyarok a szumirok leszármazottai, ezért jöttek ránk, ezért szemeltek ki a megsemmisítésre, de egyáltalán nem vagyok megijedve, mert tudom, hogy a gonosz a jónak nem árthat, csak önmagának.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszava, 1997.07.09. E.I.: Kifecsegek egy titkot 
    • boldogsa.net, 2004.01.14. Földes András: Vallásgyalázás és inkvizíció Magyarországon
    • Magyar Demokrata, 2008.12.23. (52.szám) Szalay Károly: A Bazilikában

  • 1996.80.szám Hunnia, Domokos Endre János: A legnépszerűbb csapat

    Vers Horn Gyuláról, Göncz Árpádról, Tamás Gáspár Miklósról, Petri Györgyről és Eörsi Istvánról.

    1 versszak:

    „Landeszmann és Eörsi,

    No, meg a többiek,

    Nemzet gyalázói,

    Elég belőletek!”

  • 1997. Budapest Főváros Levéltára, E.I.: Nem jogtalanság — abszurditás
    LEVÉLTÁRI NAP BFL • 1996

    Bohó Róbert filmet csinált Nagy Imréről Nagy Imre születésének századik évfordulójára. Jogi szempontból ugyan nem ítélhető el, de erkölcsi szempontból igen. Halmai Gábor érvei nem meggyőzőek. Halmai Tocsik-ügyben mondott gondolataival sem ért egyet Eörsi. Princz Gábor és Palotás János törvényszegését ugyan leleplezte a sajtó, mégsem indult ellenük eljárás, és a sajtó is elhallgatott. A személyiségi jogok határainak vitái. Nagy Imre utolsó műveit a személyiségi jognak meg az örökösödési jognak rendelik alá.

    „Bohó Róbert abban a percben vált közszereplővé, amikor egy Nagy Imréről elnevezett díjat kapott. És ezt én nem jogilag kifogásoltam, mert megítélésem szerint jogilag nem is kifogásolható, hogy egy kuratórium hogyan dönt. […] Amikor Bohó Róbertet egy Nagy Imréről szóló film rendezésével bízzák meg, vagy Nagy Imre-díjjal tűntetik ki, akkor szembe köpik a társadalomnak azt az igényét, hogy tagjai érvényes erkölcsi hierarchia légkörében élhessenek”


    Reagálás:

    • Budapest Főváros Levéltára, 1997. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jogok


    További kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1996.07.29. E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok
    • Népszabadság, 1996.08.05. Tímár György: Ki itt a bohó? Hegedűs B. András: Mindennek mértéke: Eörsi
    • Népszabadság, 1996.08.09. Eörsi László; Tímár György: További tisztázásért
    • Népszabadság, 1996.08.26. Róth Miklós; Bohó Róbert: Több mint bohóság!
    • Népszabadság, 1996.08.30. Litván György: Nem perlik az intézetet
    • Népszabadság, 1996.09 16. E.I.: Komolyra fordítom a szót
    • Népszabadság, 1996.10.04. Forintos György: Kis magyar „ki mit tud(ott)”?
    • Népszabadság, 1996.10.14. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog
    • Népszava, 1997.09.29. Babus Endre: Marad a gyanú?

  • 1997. Budapest Főváros Levéltára, Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jogok
    LEVÉLTÁRI NAP BFL • 1996

    Részlet. Az Eörsi – Bohó-vitáról. A Nagy Imre-per és a Gimes Miklós-per. A személyiségi jogok.


    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.07.29. E.I.: Örökösök és egyéb bohóságok
    • Népszabadság, 1996.09 16. E.I.: Komolyra fordítom a szót
    • Budapest Főváros Levéltára, 1997. E.I.: Nem jogtalanság — abszurditás


    További kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1996.08.05. Tímár György: Ki itt a bohó? Hegedűs B. András: Mindennek mértéke: Eörsi
    • Népszabadság, 1996.08.09. Eörsi László; Tímár György: További tisztázásért
    • Népszabadság, 1996.08.26. Róth Miklós; Bohó Róbert: Több mint bohóság!
    • Népszabadság, 1996.08.30. Litván György: Nem perlik az intézetet
    • Népszabadság, 1996.10.04. Forintos György: Kis magyar „ki mit tud(ott)”?
    • Népszabadság, 1996.10.14. Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jog
    • Népszava, 1997.09.29. Babus Endre: Marad a gyanú?

  • 1997.01–02.szám Irodalomtörténet, Széchenyi Ágnes: Dérytől, Déryről

    Részlet. Déry politikai szerepvállalásáról.

    „Van, aki ítélkezik, s hogy ítélkezése irodalmi kontextust is kapjon, drámát írt a problémáról. Eörsi István — A kompromisszum című darab szerzője — képviseli leghatározottabban, hogy Déry jellemét a politikus barát és a feleség rontották meg. S ennek alátámasztására az ő atyai mesterét, Lukács Györgyöt is idézi, aki azt mondta volna: »Szegény Tibort lábon veszik meg, mint a gabonát.« S hozzátesz híreszteléseket, amelyek vagy igazak vagy sem, Déryék életkörülményeiről, a kifizetődő kapcsolatokból fakadó kivételezettségeiről. […] Eörsiben örök tisztelet és csalódottság él Déryvel és Lukács Györggyel kapcsolatban.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Irodalomtörténeti Közlemények, 1996.03.szám Fenyő István: Új könyvek Déry Tiborról

  • 1997.01–02.szám Nagyvilág, Rózsa Mária: A müncheni Ungarn Jahrbuch

    Az 1969 óta megjelenő müncheni évkönyvről. Milyen előzményei voltak a magyar tudományos élet eredményei megismertetésének. Néhány érdekesebb tanulmány kiemelése.

    „Összefoglalásul Borbándi arra a megállapításra jut, hogy az aczéli három »t«-vel jellemezhető kultúrpolitika Magyarországon még mindig liberálisabb irodalmi fejlődést tett lehetővé, mint a környező szocialista országokban. A vélemények kifejtésére mindig több teret engedett, természetesen olyan tabutémák elkerülése szükséges volt, mint a határokon túli magyarság helyzete, vagy a szovjet csapatok ittléte, s bár voltak negatív jelenségek, könyvlefoglalások, betiltások (Eörsi versei, Sík Endre moszkvai száműzetéséről szóló visszaemlékezései), de előcenzúra nem volt.”

  • 1997.01.01. (1–2.szám) Kincskereső, Eörsi István versei

    Katicabogaramról – A lábtörlő és a cipő – Bugyi a szélben – Halpagár – A kalap és a villamos.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1967. 22.szám eörsi istván versei
    • Heti Világgazdaság (online kiadás), 2017.04.25. Kozák Márton: A lábtörlő dala vs. a szabadság himnusza


    A vers megjelent Eörsi István Változatok egy közhelyre című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 1997.01.01. (1.szám) Havi Magyar Fórum, Székelyi Gizella: Millecentenáris mellé(k)fogások

    Mi mindent „követtek el” a millecentenárium ünneplése ürügyén. Spiró György nívódíja, Esterházy Péter „Így gondozd a magyarodat!” című gúnyirata, Kossuth-díj, Faludi György mondatai, a Feszty-körkép lejáratása. A hivatalosan támogatott programokról, kiadványokról, TV-adásokról. Eörsi István említése.

  • 1997.01.05. (1.szám) Új Ember, szerdahelyi: Szabadok vagyunk — „ha igaz”
    Karácsonyi lapszemle

    Öt országos napilap karácsonyi lapszemléje. A Magyar Nemzet és az Új Magyarország kiemelése – pozitív kicsengéssel. Idézetek a lapokból.

    „Eörsi Istvánnak Karácsonykor az jut az eszébe a Magyar Hírlapban, hogy ilyenkor a szeretetről vicsorogva szoktak beszélni.”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1996.12.24. E.I.: Illyés a kor fordulóján

  • 1997.01.09.Magyar Narancs, Desewffy Tibor: Könyv: Emese ez, gyermek

    (Zalán Tibor: Királylányok könyve.)

  • 1997.01.10. Népszava, E.I.: Egy bagatell históriája

    Reflexió Bednárik Imre és Vajda Péter január 7-i Népszabadságban megjelent tudósítására. Tokaji Lajos alezredes, a Nemzetbiztonsági Hivatal írásszakértője kölcsönügyei, utazási irodája. A rendőrség gyorsan lezárta a nyomozást.

    „A szocialisták vadkapitalizmust építenek, a keresztények merő szeretetből átharapnák ellenfeleiknek, sőt egymásnak is a torkát, a hozzám hasonló emberjogi elkötelezettek szégyenkezve, de mukk nélkül nézik el, hogyan építik ki hatalmukat, nyomós gazdasági kényszerek mögé bújva, a legnagyobb jogfosztók: az éhség és a hajléktalanság. […] A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Vidus Tibor tábornok úgy véli, »a pénz átadása kölcsön, szívességi kölcsön vagy előleg címén történt, és két privát személy közötti szerződésnek tekinthető, tehát nem ütközött semmiféle jogszabályba.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1997.01.07. Bednárik Imre – Vajda Péter: Az NBH alezredese magával vitte titkát a sírba – Nincs a rendszerünkben

  • 1997.01.16.Magyar Narancs, Báron György: Mély víz

    (Ember Mária A snagovi gyerekek című filmjét nem mutatták be a televízióban. Az érintettek közül öten nem egyeztek bele.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1996.12.19. Eörsi István: Fészek

  • 1997.01.18. (03.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Charta ’77 – magyar fejlemények
    Két mondat a zsarnokságról
    SZELLEM

    A Charta ’77-tel szolidaritást vállaló magyarországi aláírásgyűjtési akcióról (Eörsi István is részt vett benne), csehszlovákiai előzményeiről. A párizsi Irodalmi Újság értékelése az akcióról: „azt mint «az 56-os forradalom óta a hazai értelmiség kétségkívül legjelentősebb kollektív állásfoglalását« értékelte.” Kornidesz Mihály szigorúan bizalmas jelentése. Külföldi visszhangok, a nyilatkozat külföldre juttatásának története. Horváth József vezérőrnagy A tábornok vallomása című emlékiratának és A kísértet fogságában című memoárjának anomáliái. Az eseményt bagatellizáló Óvári Miklós bizalmas levelei. Casaroli érsek nem vállalt közösséget. Kocsis Zoltán leválasztási kísérlete a csoportról. Az aláírókat ért megtorló intézkedések, Aczél György szerepe. Déry Tibor egyet nem értése az aláírókkal egy osztrák lapban. Donáth Ferenc szerepe. Csoóri Sándor lebeszélte a társaságot, hogy Illyés Gyulával is aláírassák a nyilatkozatot.

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Világgazdaság, 1997.01.18. (03.szám) Visszabeszélők
    • A témához kapcsolódó tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77

    Reagálás:

    • Heti Világgazdaság, 1997.03.01. (09.szám) Vezér Erzsébet: HVG POSTA

  • 1997.01.18. (03.szám) Heti Világgazdaság, Visszabeszélők

    Az 1977. január 9-i szolidaritási nyilatkozat a Charta ’77 aláíróival. Az aláírók névsora (a 34 aláíró között szerepel Eörsi István is).

    Kapcsolódó cikkek:

    • Heti Világgazdaság, 1997.01.18. (03.szám) Murányi Gábor: Charta ’77 – magyar fejlemények: Két mondat a zsarnokságról
    • Heti Világgazdaság, 1997.03.01. (09.szám) Vezér Erzsébet: HVG POSTA
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77

  • 1997.01.24. Népszava, E.I.: A legújabb korszak küszöbén

    A sajtóbeli leleplezések a politikai csatározások részei. Tardy Lajos 1954-es koncepciós pere. Idézet egy 1978-as Bajcsy-Zsilinszky-dráma ellen Aczél Györgyhöz írt levélből. Kozák Gyula nyílt levele Vass Csabának a Beszélőben a Nyilvánosság Klub ügyében. Eörsi István esete Pozsgay Imrével és a léggyel. Eörsi levelezőlapjai Kardos Györgynek. Fitos Vilmos és a Magyar Nemzet betiltását követelő 1940-es röplap.

    „Miért is lenne hálás, mondjuk, Eörsi István annak az egykori miniszternek (Pozsgaynak), aki 1978-ban »kínos megbízatásként« felajánlotta a szükséges iratok megszerzését, ha a nemkívánatos író netán úgy döntene: kivándorol... […] Eörsiről viszont az jut eszembe, hogy a Reformban tavaly őt is leleplezték. Nem más, mint Kardos Györgyné, a Magvető Könyvkiadó egykori nagyhatalmú (szeretve gyűlölt), igazgatójának az özvegye, amikor is azt kívánta bizonyítani, három levelezőlappal, hogy »Eörsi Pista« milyen kedves köszönő üdvözlőlapokat írt Kardosnak, így hát »Eörsi pajtás« sem más, mint haszonélvezője az általa bírált hatalomnak ...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • Tekintet, 1989.03.szám E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • 2000, 1989.06.szám E. I.: Kié volt a légy?
    • 2000, 1989.08.szám Makovecz Imre–Eörsi István: Levélváltás
    • 168 óra, 1989.09.19. Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György
    • Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan
    • Magyar Hírlap, 2000.05.17. Galló Béla: Légy, ne légy
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus

  • 1997.01.27. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Bakos András: Sajtóra pedig szükség van
    Annus szerint is 2000 lesz az igazi

    A Polgári Kör közéleti fóruma Annus Józsefet, a Szabad Föld főszerkesztőjét (MSZP-képviselője) látta vendégül. Szerinte nem szükséges minden írónak valamely szekértáborhoz tartoznia. „…ma már nem fordulhatna elő az, ami a rendszerváltás előtt megtörtént, hogy amikor a Tiszatáj szerkesztőségét menesztették, őt olyan írók javasolták együtt az írószövetség elnökségébe, mint Eörsi, Domokos Mátyás, Mándy Iván, Csoóri Sándor.”

  • 1997.01.27. Kurír (reggeli kiadás), Csarnai: Ki viszi el a balhét?

    Az SZDSZ Országos Tanácsa határozatot fogadott el a koalíción belül elfoglalt helyéről. A Tocsik-ügyben „legélesebben Eörsi István fogalmazott, aki szerint ideje lenne elgondolkodni a személyi konzekvenciákon s azon, milyen »áldozatokat« tud majd felmutatni a párt.”

  • 1997.01.27. Magyar Nemzet, csekeh: Az SZDSZ nem vitatja a koalíciót

    Az SZDSZ Országos Tanácsának határozata a kormánykoalícióban maradásról. A kétnapos tanácskozáson a Tocsik-ügy is szóba került. Az SZDSZ országos tanácsa elnökségébe választott tagok. Az ülés határozatai a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében, az autópálya-szerződések díjpolitikájának felülvizsgálatáról, a választójogi törvény módosításának lehetőségéről – ha azzal az ellenzék is egyetért –, a kampánycélra fordítható összegekről, a közvagyon megvédéséről, az új alkotmány kidolgozásáról az ellenzék együttműködésével.

    „Eörsi István szerint még jó ideig eltart a Tocsik-botrány, s ha az SZDSZ »nem megy a dolgok elébe«, az a szerep vár rá, hogy »a fejét kapkodja a pofonok elől«.”

    Reagálás:

    • Magyar Szó, 1997.01.28. Sinkovits Péter: A Tocsik-ügy újabb hullámverései

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.