Cikkek
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1996.11.szám Kritika, Seres László: Romok közt a kövek
Anarcho-kapitalista búcsú a baloldaltólAz Autonómia Csoport Autonómia című félszamizdat lapjáról, a Budapesti Anarchista Csoportról és lapjukról, az Anarchista Újságról. Vita a baloldaliságról, ami Seres szerint egy kiüresedett fogalom. Hogyan indokolja, miért búcsúzik a baloldaltól? Miként bírálta ezt Eörsi István?
1996.11.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Aczél György
Az „idomár”Részlet az Aczél és Korunk című készülő monográfiából. A Kádár-korszak kultúrpolitikája, Aczél György személyisége. Eörsi István „Legyet fogtam a miniszternél” című karcolatának felelevenítése. Pozsgay nem dönthetett Aczél nélkül. Aczél offenzív kommunikációs politikájáról. A „tönkreszeretett” művészekről: Hernádi, Jancsó, Juhász.
„A légy metaforáját Eörsi István dolgozta bele a Kádár-korszak kultúrpolitikájának a leírásába az 1982-ből származó »Legyet fogtam a miniszternél« című karcolatával. Ez az írás annak a beszélgetésnek a leírása, amelynek során a miniszter közölte az íróval, hogy Juhász Ferencet és Hermann Istvánt [„Csordás költő és Germán esztéta”] bíráló írásai nem jelenhetnek meg a kötetében, s egyben felajánlotta számára a kivándorló-útlevelet, miközben az író miniszteri engedéllyel legyet fogott. […] A miniszter Juhász támadhatóságáról és Eörsi esetleges kivándorlásáról mindenesetre nemigen dönthetett Aczél nélkül.”
- Eörsi István: Bedobom a törülközőt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- Révész Sándor Aczél és korunk című kötetének adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
Előzmény és kapcsolódó cikkek:
- artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
- Tekintet, 1989.03.szám E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
- 2000, 1989.06.szám E.I.: Kié volt a légy?
- 2000, 1989.08.szám Makovecz Imre–Eörsi István: Levélváltás
- 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt
- Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
- Népszava, 1997.01.24. E.I.: A legújabb korszak küszöbén
- Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan
- Magyar Hírlap, 2000.05.17. Galló Béla: Légy, ne légy
- Színház, 2015.12.szám Pályi András: Eörsi és az Eörsi-színház. Eörsi 10
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.
1996.11.szám Színház, Margitházi Beja: Test, ruha, gondolat
GOMBROWICZ: OPERETTSzínikritika az Állami Magyar Színházban (Kolozsvár) bemutatott Witold Gombrowicz: Operett című darabról. Fordító: Eörsi István Pályi Andrással, rendező: Tompa Gábor. Fotó: jelenetek az előadásból
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: GOMBROVICZ: OPERETT.
1996.12.01. (4.szám) Parnasszus, Szántó T. Gábor: Az állam elhalása
(EGY ÁLOM ELHALÁSA)
Eörsi IstvánnakVers.
1996.12.03. (48.szám) 168 óra, Radnóti Sándor: Két férfi – és egy harmadik
A Kádár-korszak kultúrpolitikájának szimbolikus megalkotójáról, Aczél Györgyről, kultúrpolitikája moralizáló jellegéről, az öncenzúráról, a „tűrésről”, a demokratikus ellenzékről, az Aczél-nosztalgiáról.
Idézet Eörsi Clevelandi szonettjéből.
„A mi szívünknek a szabadság drága, / de itt se olcsó; vételára / a jelentéktelenség, mely egekbe hat. // Nekünk viszont e szabadsághiányért / kárpótlást nyújt az akaratlan ránkmért / és alaptalan fontosságtudat.”
Előzmény:
- Beszélő, 1993.12.23. (Hetilap – 51-52.szám) Radnóti Sándor: Nyomdász és publicista
1996.12.03. (49.szám) Szabad Föld, Leskó László: Vérrel virágzó 1956
Könyvkritika a forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulóján megjelent negyven magyar költő verseit tartalmazó Vérrel virágzó 1956 című kötetről. A könyvben szerepelnek többek közt Eörsi István versei.
A könyvben Eörsi István Kőbálvánnyá válva és A kérdés című versei jelentek meg.
- A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1996.12.05. (49.szám) Magyar Fórum, Pósa Zoltán: Mosdatlanság vagy minimalizmus?
Publicisztika a sajtószabadságról.
„Lassan már minden központi orgánumot egy-két szocialista-liberális érdekeltségű sajtócézár tartja a kezében. Erre a veszélyre a közelmúltban egy közismerten liberális író-publicista is figyelmeztette az ország közvéleményét a televízió képernyőjéről. Eörsi István elismerte: a gazdasági eszközökkel operáló politikai cenzúra kíméletlenebb, kijátszhatatlan, kiváltképpen a nyolcvanas esztendők fináléjának egyre bátortalanabb, már-már udvariassá szelídült (hivatalosan nem létező) cenzorainál. (Nem is kellett talán léteznie, az agyunkban ült.)”
1996.12.05.Magyar Narancs, Schauschitz Attila: Legyen meg isten akarata
(Előzmény: Magyar Narancs 1996.09.12. Eörsi István: Itt járt a pápa!)
1996.12.06.Berliner Zeitung, Gregor Ziolkowski: Leben hinter Glas
Mit Dichtern "gegen die Dichter": Eörsi meets Gombrowicz im Cafe Clara
1996.12.08. (49.szám) Színes Vasárnap, Szeredás Ágnes: Szalmaszál megköszöni
A Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítvány titkárának köszönőlevele a jótékonysági árverés adományozóinak. Eörsi Istvántól egy Ginsberg-kéziratot kaptak. Halda Aliz megszervezte a Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítvány baráti körét.
Kapcsolódó cikk:
- Színes Vasárnap, 1996.12.15. (50 szám) B. I. Z.: Nagy Imre lett az árrekorder. Hétszázezer került a hajléktalanok karácsonyára
1996.12.11. Népszabadság, Varga Lajos Márton: Az irodalom magánélete
Fodor András: A hetvenes évek (Napló 1975–1979)Könyvkritika.
„Azt mondja valaki: Pilinszky nemzetközi pojáca. Más, hogy Féja nem volt szobatiszta ember. Hogy Eörsi István besúgó. Hogy Kormos István lepaktált Pándi Pállal, s immár hivatalos költő. Hogy Kiss Ferenc mást sem csinált Nagy Lászlóval, Kormos Istvánnal közös erdélyi útjuk során, mint báránybőrökkel üzletelt.”
- A kötet adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
1996.12.15. (50.szám) Színes Vasárnap, B. I. Z.: Nagy Imre lett az árrekorder
Hétszázezer került a hajléktalanok karácsonyáraFényképes beszámoló a Szalmaszál Alapítvány jótékonysági árveréséről. A bevételből a hajléktalanszállók lakóinak karácsonyi ünnepségét fizetik. Eörsi István egy Ady-portrét vásárolt, az eredeti ár majdnem négyszereséért. Eörsi egy Ginsberg-kéziratot ajánlott fel.
Kapcsolódó cikk:
- Színes Vasárnap, 1996.12.08. (49.szám) Szeredás Ágnes: Szalmaszál megköszöni
1996.12.18. (346.szám) Napló – Szabadelvű hetilap, Litván György: 1957
Az 1957-es esztendő eseményeiről és légköréről. Utalás Eörsi Ütni az ördögöt című kötetére.
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- Beszélő, 1996.08.szám (Folyóirat – november) Litván György: 1957
- Beszélő online, 1996.09.szám (Folyóirat – november) Litván György: 1957
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat a Beszélőben megjelölt cikkek felsorolásánál.
1996.12.19.Magyar Narancs, E.I.: Fészek
(Ember Mária A snagovi gyerekek című filmjét nem mutatták be a televízióban. Az érintettek közül öten nem egyeztek bele.)
Reagálás:
Magyar Narancs, 1997.01.16. Báron György: Mély víz1996.12.21. Népszabadság, E.I.: Amíg nem késő
A zöld határon lebukott afgánokat vissza akarják toloncolni. 1989-ben az ENSZ menekültügyi egyezményéhez ugyan csatlakozott Magyarország, de kötelezettséget csak az európai országokból érkezőkkel kapcsolatban vállalt, és ez azóta is változatlan.
„Most előre be szeretném jelenteni, amíg nem késő, vagyis amíg nem kell hallanom vagy olvasnom a hírt az afgánok hazatoloncolásáról, hogy gyilkosok cinkosainak fogom tekinteni mindazokat, akik egy ilyen akcióban bármilyen szinten szerepet vállalnak.”
Reagálás:
- Mozgó Világ, 1997.04.szám Rádai Eszter: „Se kiköpni, se lenyelni...”
1996.12.24. Magyar Hírlap, E.I.: Illyés a kor fordulóján
1945 képe Illyés Gyula költészetében.
„A rendszerváltozást kurtán intézem el. Miért legyek karácsonykor időszerűbb ennél a napnál, amelyen vicsorogva beszélnek a szeretetről világszerte. A forradalom a tömegek számára megítélhetetlen, mert olyan rendszert legitimál, mely 1989 óta folyamatosan biztosítja egykori halálos ellenségeinek számos privilégiumát. [...] Szabadságot sugárzott még akkor is, ha hozói ezt már az első pillanatban bevérezték és bemocskolták. A háborúban kényszerű erőszakot az erőszak legaljasabb és legmegalázóbb megnyilatkozásaival tetézték. Erre is utalhatott – már 1945-ben! – Illyés, A költő joga című versének utolsó négy sorában: [...] Azért idéztem fel Illyést a kor fordulóján, mert meggyőződésem, hogy nem értheti meg utolsó ötvenegy évünk történelmét, aki elutasítja az általa akkor kifejezett világérzést.”
Reagálás:
- Új Ember, 1997.01.05. (1.szám) szerdahelyi: Szabadok vagyunk — „ha igaz”. Karácsonyi lapszemle
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
