EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1996.10.22. Hajdú-Bihari Napló, (MTI): Az osztrákok „gulyáskapitalizmusnak” nevezik...

    Az 1956-os forradalom az osztrák sajtóban. Gregor Mayer és Michael Siegert interjúja Eörsi Istvánnal a Profilban. A forradalom kitöréséről, börtönbe csukásáról, Nagy Imréről.

    „Eörsi szerint a világtörténelemben minden forradalom elbukik, de abból a szempontból mégis sikeresek, hogy utánuk nem lehet már ugyanúgy élni, mint azelőtt. Az író úgy véli: a magyarok 30 éven keresztül elfojtották magukban, hogy mit is akartak 1956-ban, s csak amikor felment egy kiló hús ára 300 forintra, akkor tették fel a kérdést: ez ugyanaz a Kádár, aki megölte Nagy Imrét?”

    Előzmény:

    • Profil, 1996.10.21. Gregor Mayer, Michael Siegert: „Jede Revolution scheitert”

  • 1996.10.24. (43.szám) Pesti Műsor, WEILL–CSÁKÁNYI-EST

    Csákányi Eszter énekes estjének címlapja (a Katona József Színházban). Rendezte: Ascher Tamás. Magyar szöveg: Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Criticai Lapok, 1996.11.01. (11–12.szám) Honti Katalin: EGY ARC A SOK KÖZÜL
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja CSÁKÁNYI ESZTER nevét.

  • 1996.10.24.Magyar Narancs, Bori Erzsébet: Lapjárás (1996. október - lapszemle.)

  • 1996.10.25. (249.szám) Somogyi Hírlap, Balassa: Történelmet írt a színház
    Huszonnégy munka érkezett az 1956-os drámapályázatra
    Véget értek a kötelező amnézia és az ódzkodás évei – Jeles András tollát a kétségbeesés vezette

    A kaposvári Csiky Gergely Színházban kihirdették az 1956-os drámapályázat eredményét. Jeles András Szenvedéstörténet és Hamvai Kornél Körvadászok című műve kapta az első díjat. A többi díjazott. Babarczy László színházigazgató a műsorra kerülő új darabokról és személyes, ’56-os élményeiről beszélt. Fotó: Jeles András (középen) a pályázat egyik első díjasa Eörsi Istvánnal.

    „1956-ról nem születtek meg még a vállalható színdarabok. Negyven éven át valamiféle kötelező amnézia dolgozott a társadalomban, a jelenben pedig valami természetes ódzkodás van a témával kapcsolatban. Ezt Babarczy László mondta a drámapályázat tegnapi eredményhirdetésén, amikor a kiírás ötletéről beszélt.”

  • 1996.10.26. Magyar Hírlap, Mátyás Győző: Szabad Demokraták Szövetsége: rab madár?

    Az SZDSZ jellemzése, erkölcsi beszennyeződése, ideológiájuk felülvizsgálatának szükségessége erkölcsi hitelük visszaszerzése érdekében.

    „Mi, hogy a tőke, a vagyon eredetét firtatni, leleplezni a nagy disznóságokat, ugyan hová gondol, miféle retrográd populizmus ez? Hát nyilván olyan, mint Eörsi Istváné, aki – úgy is, mint SZDSZ országos tanácstag – ilyeneket mond: »Abban azonban már nem hiszek, hogy az áttéréssel járó szükségszerű galádságok, embertelenségek, szociális és amorális tettek száma befolyásolhatatlan volna. Az én pártom néhány vezetője ezzel szemben kedve ellenére is elfogadja, hogy ha a cél fogalmában benne rejlik az egyenlőtlenség és a társadalmi igazságtalanság, akkor nem kívánhatjuk, hogy a rút cél felé szép úton sétáljunk.« Ebből az következik, hogy el kell fogadnunk minden szörnyűséget, amivel csak találkozunk. Én viszont ezt nem hiszem el.”

    Előzmény:

    • 168 óra, 1969.09.10. (36.szám) Rádai Eszter: Néma cinkosok?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1996.10.27. (43.szám) Színes Vasárnap, Gyémánt Mariann: Pörög a kígyó, kavarog a por...

    Interjú Kéri Lászlóval a szélsőjobboldal megnyilvánulásának lehetőségeiről, a szólásszabadságról, a médiakuratóriumról, a kormány hatalomgyakorlásáról, Eörsi kormányt ért vádjáról, miszerint anyagilag is támogatja a szélsőséges szervezeteket. Szerinte nem a kormány, vagy az értelmiségi dolga fellépni ellenük, hanem a baloldali pártoké. Fotó

    Előzmény:

    • Színes Vasárnap, 1996.10.20. (42.szám) Gyémánt Mariann: „Minden forradalom úgy bukott el, hogy győzedelmeskedett...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színes Vasárnap, 1996.11.17. (46.szám) Surányi Endre: Jó is lehet a kisebb rossz
    • Mozgó Világ, 1997.09.szám Zöldi László: Szálló igék. Rendszerváltó politikusok gondolatai, 1993–1997.

  • 1996.10.29. Népszava, Földes Anna: A tanúké a szó

    Kötetlen eszmecsere az Írószövetségben 1956-ról. Van-e még mondanivalónk egymásnak?

    „A nyilvánosság kizárásával lefolytatott íróperek titkába is beavattak már az egykori vádlottak, Eörsi Istvántól Tardos Tiborig. De most mégis összejöttünk, hátha... S ahogy sejthető volt: az első vitakérdés a legkényesebb; – van-e még mondanivalónk egymásnak?”

  • 1996.10.29. Népszava, Vágvölgyi B. András: Kossuth téri oximoron

    1956 megünnepléséről, az ’56-os filmek letiltásáról, Porubszky István, Potyka bácsi kitüntetéséről. Szabó Albert, Le Pen, a Független Lengyelország Konföderációja a Csurka-tüntetésen.

    „Ott kezdődik – mint arra Eörsi István múlatott rá a Népszabadság hasábjain –, hogy ’56 évfordulója kínos-szép ünnep, a kilencvenes évek úgynevezett kapitalizmusában a világtörténelem legnagyobb szocialista forradalmát, a korrupció államrenddé válása idején a becsület és a tisztesség karneválját kellene ünnepelni.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.10.18. E.I.: Egy kínos-szép ünnepen

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1996.10.30. Népszabadság, Pogonyi Lajos: Sziget a szárazföldön

    Bíró Yvette filmszemináriumairól. A Duna TV 1990-es portréfilmje Bíró Yvette-ről.

    „De B. Y. sok mindenről nem beszélt nekünk. És ez baj. Nem beszélt az értetlen és éretlen tacskóknak arról, hogy 1973 elejére már kirúgták a Filmkultúra éléről. És nem beszélt arról, hogy az MSZMP KB kulturális és elméleti munkaközössége vagy micsodája objektivizmussal és formalizmusssal vádolta a Filmkultúrát. És hogy B. Y. erre igen büszke volt. Hogy igazából baj nem ezzel volt, hanem azzal, hogy olyanok írtak a lapba, mint Vásárhelyi Miklós, Szabad György, Mészöly Miklós vagy Csoóri Sándor vagy Eörsi István. De hát miért éppen az akkori hatalom beszélt volna egyenesen? B. Y. megtanította nekünk azt is, hogy a vasfüggönyön inneni tudásunk, mindannyiunk tudása törvényszerűen és szánalmasan szegényes. Hogy csak néhány filmcímet tudunk, és folytonosan ezekre hivatkozunk. Hogy akkor leszünk nagyon provinciálisak, ha nagyon modernek akarunk lenni.”

  • 1996.10.31. Magyar Hírlap, Mező Ferenc: Kínos szerelem

    Standeisky Éva Az írók és a hatalom, 1956–1963 című könyve kapcsán a politika és a művészet viszonyáról.

    „Politika és művészet összefonódása kínos, de termékeny szerelem. Könyvünkből idézve a példákat, lehet lassan kihűlő tűz (Déry), taktikusan viselt hosszú, rossz házasság (Illyés), lehet reménytelen, dühös vágyakozás (Eörsi), de van szado-mazochista (Benjamin) és transzvesztita (Mesterházi) változata is. Ezek a szerelmek szenvedélyesen kezdődnek és csúnyán érnek véget.”

    • A kötet adatait és Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1996.09.21. N. Sándor László: Ítélet nincs
    • Magyar Hírlap, 1996.10.19. Lukácsy András: Ötvenhat és az írók 

  • 1996.10.31.Magyar Narancs, Veronika Arendt-Rojahn (Kabul): Az Isten rendcsinálói között

    (Fordította: Eörsi István.)

  • 1996.10.szám 2000, Margócsy István: KORNIS MIHÁLY / KÁDÁR (MAGYAR DRÁMA)
    Margináliák

    Részlet. „Kornis Mihály a Beszélő szövegközlésében (1996. május, 68. l.) »további terveim előjátékaképpen« jelöli művét; Eörsi István, aki nyilván a nagyközönségnél jobban értesült, Kornis írását »félkész műnek« nevezi (Magyar Narancs, 1996. júl. 25. 38. 1). Mivel azonban a mű úgy jelent meg, mint minden más kész autonóm irodalmi mű, valamint komoly visszhangja is támadt (kivált Radnóti Sándor kivételesen elismerő cikke révén: Irodalmi dolgok: a Kádár-beszéd, Magyar Hírlap, 1996. máj. 29. 7. 1.), a mű esetleges »félkész« jellegére nem lehettem tekintettel. MI”

  • 1996.10.szám Hitel, Fodor András: Kormos István és Nagy László halála
    Naplójegyzetek

    Részlet a naplóból.

    „Akikkel elmenőben tanyázom, még az Abbáziában, már nem Nagy Lászlóról, inkább Juhászról beszélnek. Eörsi tanulmánykötetéből felsőbb parancsra kiemelték az őt bíráló írásokat. Vas – állítólag – azt mondta, huszonötöt kéne verni Juhász és Tandori valagára, hogy ekkora tehetséggel ezt művelik.”

    • Ezzel kapcsolatos Nagy László: Krónika-töredék. Nagy László naplója 1975. február 14-től 1978. január 29-ig című kötete is, melynek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1996.10.szám Holmi, Radnóti Sándor: Forradalmi dráma
    Angyal István saját kezű vallomásai

    A dokumentum ismertetése, elemzése. A közreadó, Eörsi László értelmezése, Eörsi Istvánétól eltérő véleménye a taktikázás kérdésében.

    „A legendát, ami lett belőle, ő is csinálta és élte. És halta: a sematikus forradalmi drámában a hős nem kérhet kegyelmet.”

    • Az Angyal István Saját kezű vallomása című kötet adatait megtekintheti az Eörsi László / Kötetek résznél.

    Előzmény:

    • Holmi, 1989.01. (október) E.I.: Megjegyzések egy emlékiratról
    • Múltunk, 1995.04.szám Eörsi László: Angyal István saját kezű vallomásai (1956. december) 

  • 1996.10.szám Korunk, K. H.: Nagy Imre időszerűtlen időszerűsége
    Talló

    Viták Nagy Imre századik születésnapján, emléke megörökítésének ürügyén. Idézetek Eörsi publicisztikájából.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.06.07. E.I.: Az időszerűtlenség dicsérete
    • Népszabadság, 1996.07.13. Hovanyecz László: Élete a homályból tart a homályba – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1996.06.15. Schmidt Mária: Miért kell a kormánypártoknak Nagy Imre?
    • Magyar Nemzet, 1996.06.29. Vathy Zsuzsa: Groteszkek
    • Korunk, 2006.02.szám K. L.: Eörsi Istvánnal – Lukácstól Nagy Imréig

  • 1996.10.szám Kritika, E.I.: E.I. Önkéntes summázási szándékkal készített jelentése a saját szerencséjéről és a világ szerencsétlen állapotáról

    Vers.

  • 1996.10.szám Kritika, Gombár Csaba: A politikán élősködő gazdaság

    A jóléti állam elmélete, az ezzel kapcsolatos feladatok. Eörsi István gondolatai e témában.

    „Nyugaton is megindult az emberi jogok és a szociális állam leépítése. És történik ez akkor, amikor mi hozzájuk mint ideálokhoz kezdünk közeledni. Tehát az én pátoszomba már eleve beépül az ellentmondásosság: látom, hogy amihez közeledünk, az borzalmas, ám ha nem közelednénk hozzá, az a pusztulásunkat jelentené. ... Tehát ha az okokat próbálom a magam számára megmagyarázni, az nem azt jelenti, hogy helyeslem is a dolgot. És tudomásul csak ontológiailag veszem, nem erkölcsileg.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1996.05.31. (22.szám) Mihancsik Zsófia: Az ötlábú bárány

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Fórum, 1996.06.27. (26.szám) Palesztin: Gerilla, lábhoz tett fegyverrel

  • 1996.10.szám Látó, Gulyás Miklós: Svédországi levél

    Részlet. Emlékek Csatlós Jánosról.

    „Kassák Lajos meg Eörsi tanár úr nem voltak olyan petőfis típusok. Különösen Eörsi nem, aki újra le merte – éppen akkor – fordítani magyarra a legszebb magyar verset: Shelley /Tóth Árpád Óda a nyugati szélhez-jét. Ezt az ifjúkori szemtelenségét Arany János Hamletjének és Szentivánéji álmának csodálatos megbecstelenítésével toldotta meg néhány éve. […] A Magyar Ház. Extra Hungariam non est vita. Eörsi tanár úr azt mondja, igaz a zsidókról, de nemcsak azokra vonatkozik, hogy aki a rész szemszögéből ítéli meg az egészet, az maga zárja gettóba magát.”

  • 1996.11.01. (11-12.szám) Criticai Lapok, Honti Katalin: EGY ARC A SOK KÖZÜL
    Weill–Csákányi est
    Katona József Színház

    Csákányi Eszter előadásáról. A rendező: Ascher Tamás.

    „A Koldusopera első Kocsma Jennyje, Weill felesége, Lotte Lenya életének fonalára van felfűzve az est. […] Eörsi István mint az összekötő szöveg szerzője, megcenzúrázta Eörsi Istvánt, a metszőén éles, ragyogóan szellemes írót. Kihúzta saját méregfogát. Talán ettől jámborodtak meg a versfordításai is. Végképp megfoghatatlan, mi vihette rá, hogy korábbi remek fordítását átírja.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Műsor, 1996.10.24. (43.szám) WEILL–CSÁKÁNYI-EST
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja CSÁKÁNYI ESZTER nevét.

  • 1996.11.01. Népszava, E.I.: A hazugság minősége

    Publicisztika. Politikusaink hazugságai – már a látszatra sem adnak.

    „Egy Csoóri vagy egy Csurka fantáziajátékai ugyanis annak a nacionalista, rasszista rétegnek az ízlését szolgálják ki, amelynek segítségével hatalomra szeretnének kerülni; és ezért adekvátak is. Orbán viszont nem a Fiatal Magyar Polgárok ízlése szerint hazudozik (megdöbbentő, hogy közülük senki sem kéri ki magának ezt a szégyent), hanem az aljaszélsőjobboldal elvárásai szerint. Az általunk nemrégiben amúgy is kompromittált Potyka bácsitól el akarja hódítani Király Izabellát. A legújabb mélypontra tehát annak az ellentétnek a segítségével jut el, amely a róla mint Fiatal Magyar Polgárról történelmileg kialakult összkép és behálózandó közönségének jól ismert fizimiskája között feszül. Vajon hogyan politizál majd az ekképpen megnyert tömeggel? Ha netán valamikor döntési helyzetbe kerül, akkor figyelmébe ajánlom majd az anekdotabeli fiatalembert, aki sohasem nősül meg. Ugyanis tudja, hogy gyalázat volna elvennie azokat, akik hajlandók hozzámenni.”

    Reagálás:

    • Újnépszabadság, 2020.11.12. Zöldi László: Tíz mondat a hazugságról

  • 1996.11.05. Magyar Hírlap, MTI: Börtönmúzeum Márianosztrán

    A múlt században ideiglenes kórházként, az 1848-as szabadságharc leverése után börtönként funkcionált a most berendezett börtönmúzeum. A politikai foglyok névsorában Göncz Árpád, Bibó István, Eörsi István, Mensáros László neve is megtalálható.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság (Pest Megyei Krónika), 1996.11.05. Árvai László: Múzeumcella Márianosztrán

  • 1996.11.05. Népszabadság (Pest Megyei Krónika), Árvai László: Múzeumcella Márianosztrán

    Börtönmúzeum Márianosztrán. Az egykori „lakói” között: Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 1996.11.05. MTI: Börtönmúzeum Márianosztrán

  • 1996.11.07. (45.szám) Magyar Fórum, Bujtás Pál: Megemlékezések

    Az 1956-os megemlékezések a médiában. Karátson Gábor tendenciózus csúsztatása, amikor a Sztálin-szobor ledöntéséről beszél. A zsidók különbejáratú ’56-képe. Az ARTE francia-német TV-ben Fejtő Ferenc elemzése, aki már 1936-ban elhagyta Magyarországot. Az ARTE ’56-os vonatkozású dokumentumfilmeket és játékfilmeket sugárzott; egyik hőse Eörsi István volt. A ZDF-TV megemlékezése. Guido Knopp és Vitézy László filmjének hosszabb elemzése. Idézetek Kopácsi Életfogytiglan című könyvéből.

  • 1996.11.07.Magyar Narancs, Szőnyi Szilárd: Szex 1

    (Előzmény: Magyar Narancs, 1996.09.12. Eörsi István: Itt járt a pápa!)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.