EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1997.01.01. (1.szám) Havi Magyar Fórum, Székelyi Gizella: Millecentenáris mellé(k)fogások

    Mi mindent „követtek el” a millecentenárium ünneplése ürügyén. Spiró György nívódíja, Esterházy Péter „Így gondozd a magyarodat!” című gúnyirata, Kossuth-díj, Faludi György mondatai, a Feszty-körkép lejáratása. A hivatalosan támogatott programokról, kiadványokról, TV-adásokról. Eörsi István említése.

  • 1997.01.09.Magyar Narancs, Desewffy Tibor: Könyv: Emese ez, gyermek

    (Zalán Tibor: Királylányok könyve.)

  • 1997.01.10. Népszava, E.I.: Egy bagatell históriája

    Reflexió Bednárik Imre és Vajda Péter január 7-i Népszabadságban megjelent tudósítására. Tokaji Lajos alezredes, a Nemzetbiztonsági Hivatal írásszakértője kölcsönügyei, utazási irodája. A rendőrség gyorsan lezárta a nyomozást.

    „A szocialisták vadkapitalizmust építenek, a keresztények merő szeretetből átharapnák ellenfeleiknek, sőt egymásnak is a torkát, a hozzám hasonló emberjogi elkötelezettek szégyenkezve, de mukk nélkül nézik el, hogyan építik ki hatalmukat, nyomós gazdasági kényszerek mögé bújva, a legnagyobb jogfosztók: az éhség és a hajléktalanság. […] A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Vidus Tibor tábornok úgy véli, »a pénz átadása kölcsön, szívességi kölcsön vagy előleg címén történt, és két privát személy közötti szerződésnek tekinthető, tehát nem ütközött semmiféle jogszabályba.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1997.01.07. Bednárik Imre – Vajda Péter: Az NBH alezredese magával vitte titkát a sírba – Nincs a rendszerünkben

  • 1997.01.16.Magyar Narancs, Báron György: Mély víz

    (Ember Mária A snagovi gyerekek című filmjét nem mutatták be a televízióban. Az érintettek közül öten nem egyeztek bele.)
    Előzmény:
    Magyar Narancs, 1996.12.19. Eörsi István: Fészek

  • 1997.01.18. (03.szám) Heti Világgazdaság, Murányi Gábor: Charta ’77 – magyar fejlemények
    Két mondat a zsarnokságról
    SZELLEM

    A Charta ’77-tel szolidaritást vállaló magyarországi aláírásgyűjtési akcióról (Eörsi István is részt vett benne), csehszlovákiai előzményeiről. A párizsi Irodalmi Újság értékelése az akcióról: „azt mint «az 56-os forradalom óta a hazai értelmiség kétségkívül legjelentősebb kollektív állásfoglalását« értékelte.” Kornidesz Mihály szigorúan bizalmas jelentése. Külföldi visszhangok, a nyilatkozat külföldre juttatásának története. Horváth József vezérőrnagy A tábornok vallomása című emlékiratának és A kísértet fogságában című memoárjának anomáliái. Az eseményt bagatellizáló Óvári Miklós bizalmas levelei. Casaroli érsek nem vállalt közösséget. Kocsis Zoltán leválasztási kísérlete a csoportról. Az aláírókat ért megtorló intézkedések, Aczél György szerepe. Déry Tibor egyet nem értése az aláírókkal egy osztrák lapban. Donáth Ferenc szerepe. Csoóri Sándor lebeszélte a társaságot, hogy Illyés Gyulával is aláírassák a nyilatkozatot.

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Világgazdaság, 1997.01.18. (03.szám) Visszabeszélők
    • A témához kapcsolódó tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77

    Reagálás:

    • Heti Világgazdaság, 1997.03.01. (09.szám) Vezér Erzsébet: HVG POSTA

  • 1997.01.18. (03.szám) Heti Világgazdaság, Visszabeszélők

    Az 1977. január 9-i szolidaritási nyilatkozat a Charta ’77 aláíróival. Az aláírók névsora (a 34 aláíró között szerepel Eörsi István is).

    Kapcsolódó cikkek:

    • Heti Világgazdaság, 1997.01.18. (03.szám) Murányi Gábor: Charta ’77 – magyar fejlemények: Két mondat a zsarnokságról
    • Heti Világgazdaság, 1997.03.01. (09.szám) Vezér Erzsébet: HVG POSTA
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77

  • 1997.01.24. Népszava, E.I.: A legújabb korszak küszöbén

    A sajtóbeli leleplezések a politikai csatározások részei. Tardy Lajos 1954-es koncepciós pere. Idézet egy 1978-as Bajcsy-Zsilinszky-dráma ellen Aczél Györgyhöz írt levélből. Kozák Gyula nyílt levele Vass Csabának a Beszélőben a Nyilvánosság Klub ügyében. Eörsi István esete Pozsgay Imrével és a léggyel. Eörsi levelezőlapjai Kardos Györgynek. Fitos Vilmos és a Magyar Nemzet betiltását követelő 1940-es röplap.

    „Miért is lenne hálás, mondjuk, Eörsi István annak az egykori miniszternek (Pozsgaynak), aki 1978-ban »kínos megbízatásként« felajánlotta a szükséges iratok megszerzését, ha a nemkívánatos író netán úgy döntene: kivándorol... […] Eörsiről viszont az jut eszembe, hogy a Reformban tavaly őt is leleplezték. Nem más, mint Kardos Györgyné, a Magvető Könyvkiadó egykori nagyhatalmú (szeretve gyűlölt), igazgatójának az özvegye, amikor is azt kívánta bizonyítani, három levelezőlappal, hogy »Eörsi Pista« milyen kedves köszönő üdvözlőlapokat írt Kardosnak, így hát »Eörsi pajtás« sem más, mint haszonélvezője az általa bírált hatalomnak ...”

    Kapcsolódó cikkek:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • Tekintet, 1989.03.szám E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • 2000, 1989.06.szám E. I.: Kié volt a légy?
    • 2000, 1989.08.szám Makovecz Imre–Eörsi István: Levélváltás
    • 168 óra, 1989.09.19. Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Reform, 1989.11.10. (44.szám) Kardos Györgyné: Hej, más ez a szerelem, Eörsi pajtás
    • Magyar Napló, 1991.05.17. (2.szám) Marno János: Szorongások és indulatok között
    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György
    • Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan
    • Magyar Hírlap, 2000.05.17. Galló Béla: Légy, ne légy
    • Magyar Nemzet, 2001.11.17. Lovas István: Göncz és a fuvolázó Eörsi
    • Magyar Demokrata, 2001.11.22. (47.szám) Szalay Károly: Kardos György
    • Lyukasóra, 2004.02.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Lyukasóra, 2004.03.szám Szalay Károly: Az ezredes
    • Egyenlítő, 2007.01.szám Mohai V. Lajos: Balassa Péter emlékének
    • Magyar Nemzet, 2008.07.12. Szalay Károly: Keletről nyugatra
    • Mozgó Világ, 2008.09.szám Dalos György: Aczél, Kardos és egy albán atomfizikus

  • 1997.01.27. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Bakos András: Sajtóra pedig szükség van
    Annus szerint is 2000 lesz az igazi

    A Polgári Kör közéleti fóruma Annus Józsefet, a Szabad Föld főszerkesztőjét (MSZP-képviselője) látta vendégül. Szerinte nem szükséges minden írónak valamely szekértáborhoz tartoznia. „…ma már nem fordulhatna elő az, ami a rendszerváltás előtt megtörtént, hogy amikor a Tiszatáj szerkesztőségét menesztették, őt olyan írók javasolták együtt az írószövetség elnökségébe, mint Eörsi, Domokos Mátyás, Mándy Iván, Csoóri Sándor.”

  • 1997.01.27. Kurír (reggeli kiadás), Csarnai: Ki viszi el a balhét?

    Az SZDSZ Országos Tanácsa határozatot fogadott el a koalíción belül elfoglalt helyéről. A Tocsik-ügyben „legélesebben Eörsi István fogalmazott, aki szerint ideje lenne elgondolkodni a személyi konzekvenciákon s azon, milyen »áldozatokat« tud majd felmutatni a párt.”

  • 1997.01.27. Magyar Nemzet, csekeh: Az SZDSZ nem vitatja a koalíciót

    Az SZDSZ Országos Tanácsának határozata a kormánykoalícióban maradásról. A kétnapos tanácskozáson a Tocsik-ügy is szóba került. Az SZDSZ országos tanácsa elnökségébe választott tagok. Az ülés határozatai a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében, az autópálya-szerződések díjpolitikájának felülvizsgálatáról, a választójogi törvény módosításának lehetőségéről – ha azzal az ellenzék is egyetért –, a kampánycélra fordítható összegekről, a közvagyon megvédéséről, az új alkotmány kidolgozásáról az ellenzék együttműködésével.

    „Eörsi István szerint még jó ideig eltart a Tocsik-botrány, s ha az SZDSZ »nem megy a dolgok elébe«, az a szerep vár rá, hogy »a fejét kapkodja a pofonok elől«.”

    Reagálás:

    • Magyar Szó, 1997.01.28. Sinkovits Péter: A Tocsik-ügy újabb hullámverései

  • 1997.01.27. Népszava, Danó Anna: Gyors belső vizsgalatot várnak a szabad demokraták
    A koalíció és Dornbach Alajos mellett voksolt az országos tanács

    A koalíciós pártokat érintő korrupciós botrány állt a szabad demokraták országos tanácsának és képviselőcsoportjának kétnapos közös értekezletének középpontjában. Az SZDSZ érintettsége a Tocsik-ügyben. Hack Péter kritizálta leginkább a koalíciós együttműködés formáját. Feladatokat szabtak a kormányzás hátralévő idejére. Pető Iván pártelnök a kormány legfontosabb teendőiről beszélt. Kis János pártja helyzetét elemezve beszédében kemény kritikát fogalmazott meg.

    „Eörsi István író, az OT tagja sürgette, hogy az ügyvivő testület mielőbb vizsgálja ki és zárja, le, hogy a pártnak milyen mértékű és jellegű érintettsége van a Tocsik-ügyben. A párt politikai érdeke azt kívánja, hogy mielőbb – talán már a hétfői ügyvivő testületi értekezleten – legyen valamilyen áttörés az ügyben. Még azon az áron is, ha ez a pártnak erkölcsi és politikai áldozatokat jelent. A veszély ugyanis nem kisebb, minthogy a morális tisztaságot képviselő párt elveszti választói bizalmát és a választásokon vesztes kispárttá válik.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja TOCSIK nevét.

  • 1997.01.28. Kurír (reggeli kiadás), Gréczy Zsolt: Rövidre vágyva

    A 28. Magyar Filmszemlén bemutatják Ember Judit A snagovi gyerekek című dokumentumfilmjét, amely már eddig is viharos indulatokat kavart, s a tervezett hivatalos premier a vitát tovább nyújthatja. Az eredetileg 7 órás anyagból tavaly (1996-ban) 90 perces anyagot tűzött a műsorára a Magyar Televízió. A kilenc megszólaltatottból öten személyiségi jogaikra hivatkozva nem járultak hozzá a sugárzáshoz, ám a Toldi Moziban mégis bemutatták. „Állítólag akkor Eörsi István (!) olykor a személyeskedésig eljutva gyakorlatilag a film mellett, Báron György pedig mint joghívő kritikus ellene foglal állást.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1996.12.19. Eörsi István: Fészek
    • Magyar Narancs, 1997.01.16. Báron György: Mély víz

  • 1997.01.28. Magyar Hírlap, MH: Megosztja a Tocsik-ügy az SZDSZ-t
    Magyar híradó

    A Tocsik-ügy és az SZDSZ, a koalíció kérdése.

    „…az SZDSZ országos tanácsának hétvégi ülésével nem zárult le a Tocsik-ügy párton belüli kezelésével kapcsolatos vita. Az ot ülésén többen – köztük Hack Péter ügyvivő, Kis János volt pártelnök és Eörsi István író – szorgalmazták az ügy mielőbbi feltárását.”

  • 1997.01.28. Magyar Szó, Sinkovits Péter: A Tocsik-ügy újabb hullámverései
    Az SZDSZ nem vitatja a koalíciót – Megkezdi választási kampányát az MSZP – Egy lap ismét „leleplez”

    Tudósítás. Az MSZP választmányi ülésén a Tocsik-ügy, Boldvai László és Budai György állítólagos zsarolása. Az SZDSZ országos tanácsának hivatalos napirendjében nem szerepelt ugyan az ügy, de Kis János és Eörsi István érintette a témát.

    „…Eörsi István pedig úgy vélte, a Tocsik-botrány még jó ideig eltarthat, s ha az SZDSZ »nem megy a dolgok elébe«, az a szerep vár rá, hogy »a fejét kapkodja a pofonok elől«. Hangsúlyozta, pártjának ezt a témát mielőbb le kellene zárnia, mégpedig úgy, hogy saját maga tátja fel, kit milyen felelősség terhel, s ne naponta kelljen a párttagoknak a sajtóból értesülniük az ügy legújabb részleteiről.”

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1997.01.27. csekeh: Az SZDSZ nem vitatja a koalíciót

  • 1997.01.30. Népszabadság, Munkatárs: Az SZDSZ gyors vizsgálatra számít a Tocsik-ügyben

    Matyi László, az SZDSZ parlamenti képviselője a Tocsik-botrányról. Szerinte a párt egyik vezetőjét sem terheli személyes erkölcsi felelősség.

    „A párt országos tanácsának hét végi ülésén Kis János, a párt alapító elnöke és Eörsi István író sürgette az ügy feltárását és párton belüli tisztázását, ugyanebben a szellemben nyilatkozott legutóbb Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ alapító tagja.”

  • 1997.01.szám (február) Cigányfúró, E.I.: Két felszólalás

    Lehetetlen állapot – Beszéd az SZDSZ Országos Tanácsának ülésén, 1997. január 26-án.

    „Téziseiben Pető Iván elválasztja egymástól a »politizálás eredményeit, illetve kudarcait« az érzelmi és közérzeti szempontoktól. Ez azonban képtelenség.” A rádió és televízió vezetőnek kinevezése. A Tocsik-ügy, Budai György-ügy, az Utilitas, a Szokai-botrány, a székházügy. A pártfinanszírozási törvény szükségessége. 


    Az erkölcsi szemlélet jogáért – Felszólalás az 1996-os Levéltári Napok konferencián.

    A Bohó Róbert-ügy és Halmai Gábor. Bohó Nagy Imréről elnevezett díjat kapott, ez ellen emel szót Eörsi.

  • 1997.01.szám Bárka, E.I.: Ha ént mondok
    Olálá!

    Versek.

  • 1997.01.szám Gramofon, Jávorszky Béla Szilárd: Hobo – A vadászat túlélői

    Részlet. Beszélgetés Földes László Hoboval.

    „Mózsi, mikor hazalátogatott, mindig hozta magával aktuális költeményeit, és vagy öt évvel ezelőtt felvetette, hogy csináljunk egy ilyen lemezt. Erre leghamarabb az 1996-os esztendőben nyílt lehetőségünk, Tóth János Rudolf írta a zenét, én meg úgy állíthattam össze a lemez anyagát, hogy a szerző egyáltalán nem szólt bele. (Ellentétben például Allen Ginsberggel és Eörsi Istvánnal, akik nagyon fékeztek engem az Üvöltés felvételei közben.)”

  • 1997.01.szám Iskolakultúra, Tarján Tamás: Az ember „fordított” tragédiája
    Déry Tibor: Az óriáscsecsemő

    Volt-e magyar avantgárd dráma?

    „A történeti jelleget mindinkább lemállasztja a jelentésbeli lényegszerűség. Eörsi István is leszögezte: ez nem antikapitalista szatíra. Ugyanő fejtegette hasonló határozottsággal azt is, hogy »Déry Tibor Az óriáscsecsemője abszurd dráma: az élet céltalanságáról, kiúttalan, nemzedékről nemzedékre ismétlődő körforgásáról vall képtelen szituációkban, látszólag összefüggéstelen jelenetsorokban és dialógusokban. Főszereplője az Újszülött, aki születése napjától gyermekének, a II. számú Újszülöttnek a megjelenéséig teljes felnőtt-terjedelmében és teljes – erősen csökkent – szellemi erejével szerepel a színen; végsőkig stilizált emberek és hozzájuk megszólalásig hasonló bábuk láthatók és hallhatók, a cselekményt időnként vetítések szakítják meg, amelyek velősen összegezik a mű értelmét. (...) Egyedüli mércéje, miként állja meg ma a helyét, nem mint kísérlet, hanem mint olyan nemzetközi áramlat részese, amely – csak az értők számára megkülönböztethetően – egyesít magában kóklerséget és zsenialitást«”

    Előzmény:

    • Színház, 1969.04.szám E.I.: Jegyzetek Az óriáscsecsemőről

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1969.04.szám Mihályi Gábor: Abszurd dráma magyar módra
    • Magyar Nemzet, 1969.05.16. A. G.: Folyóiratszemle
    • Színház, 1969.06.szám Pályi András: Abszurd színház – magyar módra?

  • 1997.01.szám Látó, Gulyás Miklós: Utóirat parancsra

    Részlet. Emlékek egykori tanárairól. Eörsi István nem tanította, csak az irodalmi szakkört vezette. 

  • 1997.01.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Aczél György
    és az elmozgó világ

    Fejezet az Aczél György és korunk című monográfiából. Duray Kutyaszorító című könyve Csoóri Sándor előszavával – az első rendszerellenes írás –, amelyből nagy botrány lett. A KB-ülés határozatai Csoóri ellen. Az Írószövetség az ügyről és a Mozgó Világról. Hajdú János, Fekete Sándor és Rényi Péter cikke. Miért kellett 1983-ban az eredeti Mozgó Világnak megszűnnie? A Csoóri-ügy és a Mozgó-ügy összeérése. A kultúrpolitika és a JAK viszonyának elmérgesedése.

    „Csoóri Sándornak az 1982. januári számban megjelent interjúja valóban a legsúlyosabban kifogásolt, fegyelmivel jutalmazott írások egyike volt, de az is azért, mert a politikai pluralizmus gondolatát pedzette, az ellenzékiség elfogadását implikálta és – miként korábban Eörsi és később Radnóti – kikezdte Aczél egyik legszentebb tehenét, az Új írás főszerkesztőjét.”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 1982.01.szám Hatvani Dániel: Készülődés a számadásra
    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György az „idomár” (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1997.05.szám Négyen egy könyvről. E.I.: Szerep és személy
    • Mozgó Világ, 1997.05.szám Agárdi Péter: Révész Sándor nyelvújítása. Négyen egy könyvről
    • Kritika, 1997.06.szám Radnóti Sándor: Aczél György – közelről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Új Forrás, 1997.07.szám N. Pál József: Mindenki szem a láncban
    • Bárka, 1998.01.szám Erdész Ádám: Aczél és távolodó kora
    • Mozgó Világ, 2004.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ

  • 1997.01.szám Múltunk, Standeisky Éva: Az 1955. december 6-i „lincsaktíva” jegyzőkönyve

    Részlet a taggyűlés jegyzőkönyvéből.

    „A Magyar Dolgozók Pártjának vezetői 1955 novemberében arra az elhatározásra jutottak, hogy a »renitenskedő«, »jobbra csúszott« párttag írókat megleckéztetik: munkásnagygyűlésen fejükre olvassák »bűneiket« […] Eörsi István nyíltan kimondta, hogy nem ért egyet a határozattal, úgy, ahogyan nem ért azzal egyet az írószámba-menők 90%-a. Szerinte a véleményszabadság nálunk korlátozva van.”

  • 1997.01.szám Színház, Karsai György: Két görög váza
    Antik tragédiák a Várszínházban

    Színikritika a Nemzeti Színház Várszínházban bemutatott Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz és Euripidész: Médeia című előadásokról. Rendezte: Gaál Erzsébet. Eörsi István említése. Fotó: jelenetek a darabokból

  • 1997.02.01. Magyar Nemzet, gulyás: Száguldozó látványvadászok
    Sajtófotósok tárlata Kaposvárott

    Képek a Somogyi Hírlap fotósainak munkáiból. Az egyik fotón Eörsi István a Csiky Gergely Színházban Molnár Piroskát nyakon puszilva köszönti egy társulati ülésen. Fotó: Török Anett

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.